Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-28 / 25. szám

1959. március 28. NÓGRÁDIN£PCJSAü 3 A tiribesi bánya a me­dence többi bányáitól nem­csak abban különbözik, hogy rendszeresen teljesíti a meny- nyiségi terv mellett a mi­nőségi tervet is, hanem ab­ban is, hogy sok új, mo­dern gép, s szociális létesít­mény áll a bányászok szol­gálatában. Ma még egyedül­álló a szénmedencében, hogy az itt dolgozók az annyira éltető nanot is megkapják, mert munkaidő után minden bányász kvarc fénykezelésben részesül. Ezenkívül modern fürdő is rendelkezésükre áll. A tiribesi bá­nyászokról készí tettünk képes ri­portot. Megörökí­tettük a fejtes kez­dését, ahol a tér melési sikerek szü­letnek. A fürdőt, ahol a bejáró ru­hák kis kosarak­ban vannak elhe­lyezve, amelyet lánc segítségé­vel húznak ma­gasba. S ami­re a tiribesi bá­nyászok büszkék, a kvarc fénykeze- lés. módosítása, a szövetséges köz­társaságok jogainak bővítése stb. kérdésekben a Központi Bizottsággal. A visszahúzó pártellenes csoport leleplezése 1937-ben elengedhetetlen feltétele volt a XX. kongresszus határozata maradéktalan végrehajtásá­nak, a kommunizmus építése meggyorsításának. Az SZKP Központi Bízott- Sí ga, amellett, hogy megdön­tötte a szektás, dogmatikus erők ellenállását, egyidejűleg sikeres harcot folytatott a nemzetközi munkásmozgalom­ban fő veszélyt jelentő revi­zionista támadással szemben. A revizionisták 1956 után minden igyekezetükkel pró­bálták a XX. kongresszus esz­méit elferdíteni, nem riadtak vissza a Szovjetunió rágalma­zásától, amivel akarva, aka­ratlanul az imperialisták mal­mára hajtot'ák a vizet. Cél­juk a szocialista tábor egysé­gének megbontása volt, s eb­ben a fő szerepet a jugoszláv revizionisták játszották. Az 1957 november 5-én a kom­munista és munkáspártok képviselőinek Moszkvában elfogadott nyilatkozata döntő csapást leért a nemzetközi méreteket öltött revizionista akn^munká-a. teljesen lelep­lezte a revizionizmus igazi ar­culatát és szerepét az Im­perializmus és szocia'izmus kö­zött folyó Ideológiai harcban. A revizionista támadás ku­darca. az SZKP XXT. kong­resszusán meghirdetett gigan­tikus kommunista építő prog­ram után, ma már senkiben sem maradhat a becsületes dolgozók között semmi kétség aziránt, hogy a XX. kongresz- szus helyzetértékelése, a nem­zetközi viszonyok és a Szov­jetunió belső eredményeinek kritikai elemzése feltétlenül szükségszerű és hasznos volt. Helyes volt a Szovjetunió vo­natkozásában, ahol az 1953- tól megtett egységes folyamat legkiemelkedőbb eseménye, a XX. kongresszus határozata mindenben beigazolódott. De helves volt a nemzetközi hely­zet értékelése szempontjából, a nemzetközi munkásmozga­lom, az imperializmus, a gyar­mati függetlenségi és szabad­ságmozgalmak, a háború el­kerülhetősége, a szocialista forradalom elméleti gazdagí­tása. a békés egymás mellett élés lenini elvének a konkrét viszonyokra történő alkalma­zása kérdéseiben hozott nagy- jelentőségű határozata tekin­tetében is. Magyarországon egyesek, főleg az 1956-os októberi el­lenforradalom kirobbantása okainak magvarázásá'nál, ré­gebben gyakran helytelenül és alaptalanul a XX. koneresz- szusra hivatkoztak. Mások a XX. kongresszus helyes és ke­vésbé helyes, vagy jó határo­zatait emlegették. Ideje, hogy a XXT. kongresszus után e kérdésbén is rendet teremt­sünk a fejekben. Sajnos, a XX. kongresszus politikai vo­nalának megvalósításáért küzdő magyar erőknek nem sikerült meggátolni az ellen­CTiamti talál bűző A SZÉN MINŐSÉGE ÉS A BÁNYÁSZOK BÉREZÉSE (Benezutf-aloán A Zagyvái Gépműhely dol­gozói már régebben kapcso­latot tartanak Szabó István Kossuth díjas szobrászmű­vésszel. Többek között az­zal segítették a szobrászmű­vészt, hogy állványokat, ás a munkájához szükséges egyéb nyersanyagot adtak neki. Szabó István szobrász- művész Kossuth díjjal való kitüntetése alkalmából meg­hívta a dolgozókat Bencúr- falvára. A dolgozók a meg­hívásnak eleget tettek és nagyon meleg baráti beszél­getésben egy kellemes estét töltöttek együtt. A művész megmutatta vendégeinek ké­szülő müveit, amelyekről a munkások véleményét kérte. Munkatársunk felkereste Torják János elvtársat, a trösztíbizottság elnökét. Arra kértük, mondja el, milyen jelentőségű volt nógrádi szemmel nézve a 24-én meg­tartott bányász szakszerve­zet központi vezetőségi ülése. — Szakszervezetünk köz­ponti vezetősége a márciusi párthatározatból adódó fela­datokat tárgyalta meg. A bányászatban döntően elő­térbe került a minőség ja­vítása, és az önköltség csök­kentése. Igen. fontos a márciusi ha­tározat széleskörű ismerteté­se bányász dolgozóink kö­zött. Erre fel kell használ­nunk minden rendezvényt, szakszervezeti választásokat, bizalmi ülést, termelési ta­nácskozási Április 12-iig a szénmedencében .mindenütt termelési tanácskozást tar­tunk. ahol az üzem sajátos­ságainak megfelelően ismer- tetiük a párthatározatból adódó feladatokat. Meg kell értetnünk dolgozóinkkal, hogy anyagilag is érdekeltek a minőségi széntermelésben. ben az 1958 évi mérleg el­készítése és jóváhagyása után forradalom kirobbantását, amelynek okait az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos alapossággal feltárta és elemezte. Az 1956-os ellenfor­radalom után pártunk poé­tikájának szelleme a XX. kongresszus szelleme volt, je­lenleg is az és az is marad. A XXI. kongresszus után legfőbb tanulságként azt von­hatjuk le, hogy helyes és jó úton járunk, még bátrabban, még Következetesebben kell haladnunk a szocializmus épí­tésében, a XX. és a XXI. kongresszus határozatainak a mi viszonyainkra megfelelő alkotó alkalmazásában. Ma minden feltételünk megvan ara, hogy viszonylagos lema­radásunkat a szocializmus épí­tésében rövid idő a’att behoz­zuk. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1959 március 6 i határozata az ország erőfor­rásait, pártunk és a tömegek szoros kapcsolatát értékelve ezért tűzte ki azt a célt né­pünk elé, hogy 1959-ben tel­jesítsük az alapvető mutatók tekintetében az 1960-ra elő­irányzott terv színvonalát. E célkitűzés val órává1 fására minden feltételünk adva van pártunk vezetésével, a szo­cializmust akaró milliókon a sor, hogy valóra váltsuk. Ez a legfőbb tanu’saea népűnk számára a XXI. kongresszus­nak. amely a mi holnapunkat is jelenti, egyben a boldog békés jólétet, a kommuniz­must. Jedlioska Gyula A minap jelent meg a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának határozata a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenyből. A ha­tározat iparáganként ismer­teti a legfontosabb felada­tokat. A szénbányászatban a legfontosabb feladat a mi­nőség javítása, s ezzel kap­csolatosan a határozatban többek között ez áll: „...A minőség javítása érdekében dolgozzon ki a tröszt, a trösztbizottsággal közösen — a jelenlegi szakmányárak meghagyása mellett — olyan bérezési formát, amely ösz­tönzőleg hat a szénminőség növelésére...” A szerdán napvilágot látó határozatot a dolgozók nagy feladat szénmedeneénkben, A .munkaversennyel kap­csolatosan a központi veze­tőség egy felhívást bocsáj- tott ki a párthatározat vég­rehajtásáról, amely a bányá­szat miden dolgozójához szól. A szocialista brigádok lét­rehozásával is foglalkozott vezetőségünk. Tapasztalható, hogy sok helyen a vezetők felülről összeválogatják a legjobb dolgozókat, párttago­kat, s belőlük alakítják a szocialista brigádot. Ez hely­telen. A járási pártbizottsággal, a tröszt vezetőségével együt­tesen március 25-én a szén­medence bányászaival meg­tárgyaltuk a párthatározat­ból adódó feladatainkat. El­mondhatom, hogy dolgozóink a feladatokat megértették, s nem egy báyász, mint pél­dául Barabás István szo­rospataki brigádvezető, vagy Bakos Sándor ménkesi csa­patvezető már arról beszélt, mit tesznek a határozat meg­valósításáért — fejezte be nyilatkozatát Torják elvtárs. mértéke. A Salgótarjáni Acélárugyár­ban 7,6 napi fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedést kapnak a dolgozók. Bz az összeg valamivel kisebb, mint a múlt esztendőben volt. A Vasötvözctgyárbasi 340 ezer forintot osztanak szét, amely 14,2 napi fizetésnek felel meg. A többi minisztériumi vál­lalatnál még nem döntöttek a nyereségrészesedés mérté­kéről, a hét végére, a jövő hét végére várható a jóvá­hagyás. A megyei helyiipari vál­lalatoknál szintén elbírálták a nyereségrészesedést. A me­gyei tanácsi ipari vállalatok ez évi termelési tervüket 109,4 százalékra teljesítették. Az egy munkásra eső terme­lési érték 17 százalékkal, az egy munkásra eső havi át­lagbér pedig 5,3 százalékkal növekedett az elmú’t évben. Különösen eredményesnek mondható, hogy az adott idő­szakban állami ártámogatás nélkül is összességében egymillió forinttal több ,1öv"delmet értek el. mint 1957-ben ártámogatás mellett. A nyereségrészesedés el­bírálásánál most már jobban figyelembe vették a helvilpari vállaltok tevékenységét a gazdaságos termelés érdeké­ben. Ennek alapiári a 14 he- íviipari vállalat közül öt vál­lalat kapott nyereségrészese­dést 342 000 forint értékben A múlt esztendei átlagos 10 nappal szemben az idén 14 napi fize­tésnek megfelelő a része­sedés mértéke ezeknél a vállalatoknál. Nyereségrészesedést kaptak érdeklődéssel fogadták. Több helyütt kisebb viták kere­kedtek arról, hogyan, mikép­pen lehet a feladatokat tel­jesíteni. Ez történt a szén­bányászatban is. Különösen a föntebb idézett rész váltott ki nagy érdeklődést. Sokan helyeselték, hogy a minőség javítása érdekében a bére­zési formát módosítják úgy, hogy az eddigi kereseteket csorbítatlanul hagyják. Akadt azonban olyan akna is — amelyről személyesen győződ­tünk meg —> ahol nem ér­tették meg teljesen a hatá­rozat eme pontját. Ezért úgy érezzük, nem árt e kérdési­ről hosszabban beszélni, mert ezzel több bányász dolgozó kérésének teszünk eleget. Az ellenforradalom után a szénbányászatban mindenütt új szakmányárakat vezettek be, s ezzel egyidejűleg több mint 30 százalékkal növeke­dett a bányászok keresete. Mindenütt megvoltak az irányárak, például a fejtésen dolgozók napi bére 64 forint. Az irányárat bontották fel aknánként s végleges, kidol­gozást nyert, hogy a fenti bérért milyen munkálatokat kell elvégezniük a fejtésen dolgozóknak. Az 1957. elején bevezetett új bérek meg­felelők voltak, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az a körülmény, hogy meg­szűntek a korábban oly gya­kori bérreklamációk. Az új bérezési forma az ellenforradalom után kitűnő­en bevált, ma azonban már nem lehet ugyanezt elmon­dani. 1957-ben sajátos hely­zete volt a szénbányászat­nak. A legfontosabb a ter­melés mennyiségének növe­lése volt. Ma 1959-ben ezen a téren komoly változás tör­tént. Országos viszonylatban megfelelő a széntermelés mennyisége, sőt a vasút és egyéb ipari üzemek meg­felelő tartalékkészletekkel is rendelkeznek. Ebből követ­kezik, hogy ma nem a meny- nyiség növelés. hanem a Salgótarjánban a Nyomda és a Vágóhíd, Balassagyarmaton pedig a Vasipari Vállalat, a Bútorgyár és a Sütőipari Vállalat. A tanácsi építőipari válla­latok közül a Nógrád megyei Villany- és Épületszerelő Vál­lalatnál osztanak nyereség- részesedést. Ez a vállalat 1957-ben súlyos veszteséggel dolgozott, 1958. évi munkája alapján azoban már 17 nap a nyereségrészesedés nagy­sága. A helyiipari vállalatoknál a nyereségrészesedést már ki­fizették. minőség javítás kerül előtér­be. A jelenlegi bérezés azon­ban még ma is a mennyi­ségi növelésre ösztönöz. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy ma az a szénfejtő- csapat keres többet, amelyik töhb szenet termel. Mig más csapat, amely jobb minő­ségű szenet termel, s a meg­engedett palaszázalék alatt dolgozik, annak keresete ke­vesebb. A mai, sajátos hely­zetet figyelembe véve pedig ez a csapat lenne jogosult a magasabb keresetre. Eb­ből következik: a csapatok nincsenek érdekeltté téve a jobb minőségű szén termelé­sében. A munkverseny ma a bányászatban döntően a mi­nőségre irányul, ez azonban a jelenlegi viszonyok mellett nem töltheti he igen fontos feladatát. Tegyük fel, hogy egy szén- fejtő-csapat minden robban­tás után kiválogatja a szén­ből a meddőt Mig válogat, azalatt egy csillét meg tud­na rakni szénnel, s ez egy hónap alatt csak egy műszak­harmadnál 25 csille szenet tesz ki. Ez a csapat meg­nyeri a minőségi versenyt, s mondjuk, jutalmul ezer fo­rintban részesül. Az összeg­ből kilenc főnek tehát jut 110 forint. Ezzel szemben ott, ahol nem válogattak, hanem mindent beraktak a szénbe — ott a megrakott' csillék száma jóval több lesz, mint az előbbi csapatnál. Lehet, hogy a magas palaszázalék miatt büntetésből ettől a csa­pattól 4—5 csillét elvonnak, ám ennek ellenére is, az itt dolgozók keresete műsza­konként 15—20 forinttal lesz magasabb. S ha ez a csapat Is 9 fős, akkor itt egy fő 500 forinttal keres többet, an­nak ellenére, hogy talán a minőségi versenyben az utol­sók voltak. Meg kell modanunk, ez­zel a bérezési formával nem javul a tröszt bányáinál a szén minősége. Ezért vált szükségessé egy olyan bére­zési forma kidolgozása, ahol nem a mennyiség, hanem a minőség a döntő a keresetek növelésében. Az új bérezési forma még nem készült el. de minden valószínűség sze­rint megmarad a jelenlegi teljesítmény, azzal a különb­séggel, hogy egy szénnel ra­kott csille csak akkor lesz 6 forint például Rónán, ha a megengedett 2,4 százalé­kos palaszázalékot betartj ák Vagyis ha a palaszázalék «sokkén, növekedik az ár, ha pedig több lesz a pala, ki­sebb lesz a csilleár. Bányászaink többsége örömmel fogadta a határozat­ban megjelölt módosítást Csak azt kérik, minél előbb alkalmazzák, mert így a szén­medencében jelentősen növe­kedik a kitermelt szén minő­sége. Így válik gyakorlattá a több és jobb szén termelésé­nek célkitűzése. Hortobágyi András Az állatállomány gyarapodása megyénk termelőszövetkezetei ben i960. 1b 481 r "v f 1958 X62.7­-----------------^ ---------------------­B ányászaink feladatairól... A minőség javítása központi Megkezdték a nyereségrészesedés kifizetését ipari üzemeinkben HAT HELYIIPARI VÁLLALAT DOLGOZOTT NYERESÉGESEN Megyénk több ipari izemé­eldólt a nyereségrészesedés

Next

/
Thumbnails
Contents