Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-28 / 25. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság 4* MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xv. Évfolyam 25. szám Ara 50 FILLÉR 1959. MÁRCIUS 28. A munkaverseny új hajtása Napjainkban új, maga­sabb tartalommal megtöl­tött mozgalom jelentkezik a mun ka vers enyhe n. Üj hajtása ez a szocialista építő munkának, a munka- versenyt az élet olyan te­rületeire is kiszélesíti, amelyek mostanáig alig, vagy egyáltalán nem vol­tak abba bekapcsolva. Me­gyénkben elsőnek az ÉMÁSZ-nál, majd az Acél­árugyárban és a Vasötvö- zetgyárban alakultak bri­gádok, amelyek azt a célt tűzték maguk elé, hogy elnyerik a „szocialista bri­gád” megtisztelő címet. Ezekben a brigádokban műszaki vezetők és fi­zikai dolgozók tömörülnek. Számuk manapság még kevés, de erejük abban van, hogy az élet által fel­vetett és megoldásra érett problémákat tűztek cél­ként maguk elé. Nem le­het kétséges, hogy számuk egészségesen növekedik majd, s tevékenységük nyomán gazdagodik építő munkánk tartalma, maga­sabb színvonalra emelke­dik a szocialista munka- verseny színvonala. Ennek az űj mozgalom­nak okait keresve, min­denekelőtt azt a termé­keny figyelmet, a tanul­ságoknak azt a gyors le­vonását kell említenünk, amelyet munkásosztályunk és értelmiségünk az SZKP XXI. kongresszusá­nak szentelt. A hétéves terv szívet, agyat meg­mozgató távlatai, a meg­alakult kommunista mun- kasbrigádok adták a len­dítő erőt a mozgalom ki­bontakozásához. Nem ki­sebb jelentőseggel bír a kezdeményezésiben a párt­nak és a kormánynak az az eltökélt szándéka, és nap mint nap érvényesülő gyakorlati munkája, hogy a legmesszebbmenőkig tá­maszkodik a dolgozók al­kotó erejére, biztosítja az életkörülmények állandó javulását. Az egyszerű em­berek gondolatában az el­múlt két és félév során megérett elhatározás jele­ként került napvilágra ez a mozgalom, magában hordva azt a bizalmat, amely a nép és pártja kö­zött mind szorosabbra fo­nódik. Mi az új ebben a moz­galomban, mi az, amely különösen figyelmet érde­mel? Mindenekelőtt, hogy a munkaversenyt nem szűkíti le pusztán anyagi célok elérésére. Ezeknek a brigádoknak elsőrendű céljuk, hogy hatást gya­korolva az emberekre a kollektíva erejével is a munkaversenyt, a szocia­lista nevelés, az emberek gondolkodásának szocialis­ta átalakítása szolgálatába állítsa. Az üzemi pártszer­vezetek nagyszerű hivatá­sa, hogy támogassák eze­ket a brigádokat a na­gyobb célkitűzések meg­oldásában, az emberek ne­velésében. A szocialista cím elnyerésében nem az segíti majd a brigádot, hogy milyen nagy és hang­zatos a vállalása. Ezeket a brigádokat mindenekelőtt tetteik, adott szavuk való- raváltása alapján szüksé­ges megítélni. Már az ed­dig megalakult néhány brigád célul tűzte ki tag­jai, politikai képzettségé­nek emelését, az emberek egymáshoz való viszonyá­nak olyanná alakítását, amely mindinkább meg­felel a szocialista erkölcs, a szocialista humanizmus követelményeinek. Új eb­ben a mozgalomban, hogy az élenjárók — mérnökök, technikusok, képzett, nagy tapasztalattal rendelkező szakmunkások — közvet­len és konkrét segítséget nyújtanak társaiknak, hogy ők is elérjék a magasabb képzettségi színvonalat. Ez a mozgalom közvetlenül irányul a technika meg- nyergelésére, arra, hogy a műszaki fejlesztés, a műszaki haladás néhány szakember ügyéből töme­gek ügyévé váljon. Nagy lehetőségek rejle­nek abban is, hogy a szo­cialista brigádok minden vonatkozásban erősítsék a fegyelmet. Erre lehetősé­gük is van, mert célki­tűzésük: ahogyan dolgoz­nak, úgy élnek is. A kö­zös munka, a közös tanu­lás, szórakozás, a kollek­tíva nevelő ereje mind olyan lehetőségek, ame­lyek formálják, alakítják az emberek gondolkodá­sát, s a társadalmi ér­dekek mindinkább az egyéni érdekek fölé kerül­nek. Sok sikert kívánunk az eddig megalakult brigá­doknak, remélve, hogy példájukat követve mind többen küzdenek majd a megtisztelő „szocialista brigád” cím elnyeréséért. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadott rendelet felemelte a bérből és a fizetésből élő dolgozók, me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti tagok családi pótlékra jogosult gyermekei után járó családi pótlékot. Az egy hónapra járó családi pótlék összege három gyermek után összesen az eddigi 180 forint helyeit 360 forint, s minden további gyermek után 120—120 forinttal emelkedik. Az egyedülálló dolgozó nők családi pótléka egy eltartott gyermek után is emelkedik. Eddigi havi 30 forintról 90 forintra, két gyermek utón pedig havi 75 forintról 240 forintra emelkedik. Az egye­dülálló dolgozó nő három gyermeke után 360 forintot kap, s minden további gyer­mek után 120—120 forinttal emelkedik. Az igényjogosult mezőgaz dasági termelőszövetkezeti tagok és mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti nyugdíjasok részére a 10 éven aluli gyer­mek után egy hónapra járó családi pótlék összege három gyermek után öszesen az ed digi 144 forint helyett 2V forint, s minden további gyer­mek után 70—70 forinttal emelkedik. Az érintett dolgozók első ízben az 1959 április hóra járó családi pótlékot kapják felemelt összegben. TARTALOMBÓL: AZ AGITÁCIÓ MINDIG A REÁLIS ÉLETET TÜKRÖZZE * A SZÉN MINŐSÉGE ÉS A BÁNYÁSZOK BÉREZÉSE * HOL VANNAK A ZSÁMBÉKON TANULT TERMELŐSZÖVETKEZETI ELNÖKÖK? * A KB határozatának végrehajtásáért A Központi Bizottság március 6-i határoztának meg­valósításával kapcsolatban a gyárak legnagyobb többségé­nél készül, illetve már elkészült az intézkedési terv. E terveket a dolgozók véleménye alapján és jóváhagyásuk­kal összesítették az egyes üzemrészek, műhelyek felaján­lásaiból. Eddig két üzemünk készítette el a vállalás vég­leges szövegét. 31 milliós megtakarítás, a termelékenység 10 százalékos növelése a Vasötvözetgyárban A Vasötvözetgyárban a kö­vetkező célok megvalósítását tűzte maga elé a gyár kol­lektívája: A gyártási eljárások kor­szerűsítésével a technológia fejlesztésével az alapanyagokból mint­egy 2 millió 380 ezer forintos megtakarítást határoztak el. Ennek érdekében az egy­fajta gyártmánnyal történő huzamosabb kemencejáratást vezetik be, megváltoztatják a csapolási technológiát, bizto­sítják az energiafelhaszná­lás ép a keverékadagolás összhangját. Külön súlyt he­lyeztek az importált koksz és faszén felhasználásának csökkentésére, amelyből ösz- szesen 950 ezer forint érté­kűt takarítanak meg. Az utalványozási és bizonylati rendszer megszigorításával, a hulladékanyagok ismételt fel- használásával, illetve érté­kesítésével és egyéb intéz­kedésekkel 720 ezer forint megtakarítást terveznek. Vég­eredményben 4 megyei tanács jóváhagyta az ezévi községfejlesztési és beruházási feladatokat A Minisztertanács jóváhagyta a családi pótlékok felemeléséről szóló rendeletet A Nógrád Megyei Tanács 1959 március 27-én tartotta a rendes negyedévi tanács­ülését. A tanácsülésen meg­tárgyalták a községfejlesztési munkával járó feladatokat, az 1959-évi községfejlesztési tervet, majd a beruházások jelenlegi állását. A beszámo­lót Illés Miklós elvtárs a Megyei Tanács VB. tagja, Pénzügyi Osztályvezető tar­totta. A beszámoló megállapítot­ta, hogy a községfejlesztési tervek teljesítésénél 1958-ban 102 százalékos eredményt ér­tek el. Ennek készpénzösz- eszge 13 millió 555 ezer fo­rint volt. A társadalmi munkával és a helyi anyagok értékével összesen 15 millió 647 ezer forint. Az előadó részletesen ismertette, hogy az összeget mire fordították, hol és milyen épületeket épí­tettek és mennyire sikerült a célkitűzéseket megvalósí­tani. Feltárta azt is, hogy a községfejlesztési tervek tel­jesítését milyen gátló kö­rülmények akadálvozták és hol tudták a gátló körül­ményt elhárítani. Ezután az 1959. évi község- fejlesztési tervekről beszél­tek. Megállapították, hogy az 1959. évi községfejleszté­si költségvetések legfőbb jellemzője az, hogy a tanácsok túlnyomó többségénél a költségve­tésben fe’vett feladatok megvalósítása megegye­zik a lakosság óhajával. Ebben az évben a tanácsok szemben az elmúlt évekkel nem aprózzák el erőforrásai­kat hanem jelentősebb fela­datok megvalósítására for­dítják. Az 1959. évi költségvetést összehasonlították az 1958. évivel. Ezek szerint amíg 1958-ban 15 millió 360 ezer forint volt a bevétel, 1959- ben 16 millió 587 ezer fo­rintot várnak. Meghatároz­ták a tanácsülésen, hogy ezt az összeget milyen célokra fordítják. Eszerint többek között kommunális célokra 8 millió 994 ezer forintot. Egészségügyi célokra pedig 288 ezer forintot. Művelődés és iskolai feladatokra 6 mil­lió 444 ezer forintot. Míg igazgatási célokra 682 ezer forintot. (Az itt felsorolt szá­mok nem teljesek, csupán érzékeltetésre szolgálnak, szerk.) A községfejlesztési felada­tok tárgyalása után a megyei tanács a megyei beruházáso­kat tárgyalta. A beszámoló ismertette a megyei tanács­üléssel, hogy a Végrehajtó Bizottság 130 millió forintot for­dít a hároméves terv ke­retében a beruházásokra. Ebből 1959-ben 46 millió 307 ezer forintot fognak be­ruházni. Az 1959-es évi ta­nácsi beruházások a követ­kezőképpen oszlanak meg: Az építőipar 120 ezer fo­rintot kap. Ezt elsősorban a tatarozó, valamint a Ba!al­vállalatok gépparkjainak korszerűsítésére fordítjáK. A helyi ipar részére 2 millió 344 ezer forintot adnak. A fenti összeget a tég­lagyárak, a Bútorgyártó Vállalat, a Vasipari Ja­vító Vállalat, Nyomda­ipari Vállalat, Bánya és Építőipari Vállalatok között osztják szét. Az élelmiszeripar 1 millió 183 ezer forintot kap a sü­tőüzemek korszerűsítésére. De az idei beruházás lehe­tővé teszik a vízgazdálkodás megjavítását is, mert erre a célra 5 millió 993 ezer fo­rintot fordítanak. A Belke­reskedelem 599 ezer forintot iteniiat enia eni enia enin kap. Ebből az összegből tervezik a salgótarjáni, kö­rülbelül 12 millió forinttal építendő szállodát. A szállo­da tervezési munkákra 400 ezer forintot irányoztak elő. A megyei tanács továbbá a kereskedelem üs Vendég­látóipari Vállalat üzletbe­rendezéseinek kiegészítésére is jóváhagyott jelentős ősz- szeget. Az oktatás részér«, amelynek beruházásai a legjelentősebbek 10 mil­lió 887 ezer forintot for­dítanak. Ebből befejezik a már építkezés alatt lévő iskolákat és mint­egy 32 új tantermet épí­tenek még. A továbbiakban a tanács­ülés meghatározta az egész­ségügy, a kommunális ellá­tás, az erdőfásítás, a lakás- beruházások, a villamosítási beruházások összegét. A ta­nácstagság a tanácsülésen elhangzott beszámolót meg­nyitotta, majd a határozatot elfogadta. a termelési költségekből mintegy 3,1 millió forin­tos a vállalt megtakarítás, amely a régi termelői árrend­szer alapján számítva 3,6 szá­zalékos költségcsökkenést je­lent. Külön figyelemreméltó a vállalásnak az a pontja, amely kimondja, hogy az öt­napos munkahét bevezetésé­ből eredő termelékenység csökkenést a negyedév végé­re felszámolják. Ez nem je­lent kevesebbet, mint azt, hogy a Vasötvözetgyárban 1959- ben 10 százalékkal kell növekednie a termelé­kenységnek. A továbbiakban kötelezik magukat arra a gvár dolgo­zói, hogy a KB határozatával kapcsolatban megnövekedett igényeket kielégítik. Ezen fe­lül a csepeli dolgozók diese- lesítési program iának végre­hajtásához, a minőségi acél­gyártás segítéséhez ter­ven felül hozzájárulnak. Biz­tosítják a hazai teljes szilikó­ma n.gán szükségletet és ter­ven felül még 100 tonnát gyártanak. Külön pontban foelalták össze az igen je­lentős kísérleti feladatokat, valamint a műszaki színvo­nal emelése érdiekében vég­rehajtandó intézkedéseket. E feladatok megoldása érdeké­ben műszakiakból brigád alakult, amely a „szocialista brigád” cím elnyerését tűz­te ki feladatul. Takaitaág az Erőműnél ' Kidolgozták és megvitatták feladataikat az Erőmű dol­gozói is. Vállalásuk leglénye­gesebb pontja, hogy az év elején elkészített takarékos- sági intézkedési tervet módo­sítva a villamosenergia terme­lésének tellies költségét, nem egy százalékkal, ha­nem 1.46 százalékkal csökkentik. Ez azt jelenti, hogv az 1958. évi árszinttel nem 206 ezer, hanem 300 ezer forintos meg­takarítást érnek el. E válla­lás teljesítése érdekében fe- ifi’viTseálták a korábban ki­dolgozott intézkedéseket is, és azokat megfelelően módo­sították. Elsősorban a faj­lagos kalóriafelhasználás és az egyéb költségek nalvóbb mérvű csökkentésével kíván­ják teljesíteni felajánlásukat Az idén 20000 normálholddal nagyobb területet hell megmunkálni a gépállomásoknak mint, tavaly Az elmúlt évhez hasonló­an megyénk gépállomásai az idén is megkötötték az éves szerződéseket gépi munkára a termelőszövetkezetekkel. Amíg 1958-ban a gépi munkára megkötött szer­ződések meghaladták az 50 ezer normálholdat, ad­dig az idén közel 70 ezer normálholdra kö­töttek szerződést megyénk termelőszövetkeze­tei, majd 20 ezer normál­holddal többet, mint az el­múlt esztendőben. Jelentősen emelkedett az a terület is, amelyen az aratást kell el­végezni a gépállomásnak. Emellett termelőszövetkeze­teink 800 katasztrális holdon négyzetesen vetik a kukori­cát, s majdnem megkétszere­ződött a termelőszövetkeze­tek gépi kapálási igénye is. Ez év februárjában megje­lent a 3004/1. számú kor­mányrendelet, amely igen jelentős kedvezményhez jut­tatja azokat a termelőszövet­kezeteket, amelyek igénybe veszik a gépállomások mun­káját. Ugyanis az 1958. év során felfu­tott területeken elvégzett munkára újabb 25 szá­zalékos kedvezményt biztosít, az 1959-ben meg­növekedett területekre pedig további 50 százalé­kos kedvezmény jár a rendelet értelmében. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, ha egv termelőszövet­kezetnek 1958. január 1-ig 400 kh volt a területe, s ha ez a tsz szerződést kötött a gépállomással, egy hold kö­zépszántásért 70 forintot fi­zet. Ha ez a termelőszövet­kezet területét 1958-ban még 100 holddal nőve1 te, akkor ennek felszántására holdan­ként már csak 52.50 forint a költség. Ha 1959-ben ez a terület még újabb 100 hold­dal növekedik, a szántás munkadíja már csak 35 fo­rint. A gépállomások, a köny- nvebb számolás kedvéért egységes átlagdíjjal dolgoz­nak majd. Már a kukorica és a burgonya vetéséhez készülnek Varsányban cserhátszentiváni Kossuth Termelőszövetkezet tagjai az árpára felülve téskénj vörösherét vetnek. A varsányi Dózsa Terme­lőszövetkezetben befejezték a tavaszi kalászosok vetését. Húsz holdon árpát, 17 hol­don pedig zabosbükkönyt vetettek. Öt holdon földben van már a borsó is. Végez­tek ugyancsak 5 holdon a cukorrépa vetésével is. Az állatállomány takar­mányszükségletének biztosí­tása érdekében elvetették 30 katasztrális holdon a vörös­herét és 10 holdon a szarvas- kerepet. Előkészítették már a talajt a kukorica vetésé­hez is. A termelőszövetkezet hibrid kukoricát vet, s 12 holdon silókukoricát termel. Jelenleg a varsányi Dózsa Termelőszövetkezetben a burgonya vetéséhez készítik a talait. A tavaszi munkála­tok zömét mintegy 90-95 százalékát géppel végezték a termelőszövetkezetben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents