Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-25 / 24. szám
4 NOPBADI NÉPÜJSAG 1999 március 29 I Törvényerejű rendelet szabályozza a tsz-ek és tszcs-k működését A múlt héten a mező gazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok működésének irányelveiről szóló törvény- erejű rendelet látott napvilágot. A falu népe régen várta már ezt a rendeletét, amely a termelőszövetkezeti mozgalom eddig vitásnak tűnt kérdéseire ad világos feleletet, vagyis szabályozza a mezőgazdasági termelőszövetkezetek működését. A rendelet leszögezi, hogy a tag jogosult a termelőszövetkezet jövedelméből végzett munkája arányában részesedni. Intézkedik a közös használatiba adott földekről is, amikor kdmondja, hogy a közös használatba adott föld után földjáradék jár. A törvényerejű rendelet részletesen intézkedik a földbeviteli kötelezettségről is, amely szerint a tag köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletben, vagy bármilyen más törvényes jogcím alapján használatúban levő összes tőidet — ideértve a legelő és erdouietoseget is — a törvényes visszatartható háztáji föld Kivételével — a termelőszövetkezet tulajoonaoa adni. Azt, a termelőszövetkezeti taggal közös háztartásban élő családtagot, aki nem tagja ugyan a termelőszövetkezetnek, de saját földje a termelőszövetkezet közös használatában van, földjáradék illeti meg. Messzemenő gondoskodás történik az öregekről is. Az öregek érdekeit szolgálják azok a rendelkezések, amelyek kimondják, a családtagnak, ha megélhetésének alapja a termelőszövetkezetbe bevitt föld, akkor választása szerint vagy föld járadékot, vagy a helyben szokásos haszonbért köteles a termelőszövetkezet fizetni. Azokat az idős, mezőgazdasággal foglalkozó dolgozó parasztokat, akik földjüket használatra beadták a termelőszövetkezetbe — annak ellenére, hogy nem tagjai a tsz- nek — hasonló jogok illetik. A termelőszövetkezetekbe földdel belépő dolgozó parasztság nagy megelégedésére szabályozza a törvény- erejű rendelet a föld járadék fizetésének rendjét is. Beszél a rendelet arról is, hogy az 1959 előtt alakult termelőszövetkezeteknek, ip- dokolt esetben, a közgyűlés határozata alapján előterjesztett kérelmére, a földművelésügyi miniszter a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével egyetértésben egy évre felmentést adhat. Szabályozza a rendelet a földjáradék mértékét is, amikor elrendeli, hogy a termelőszövetkezetekbe bevitt saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden arany koronája után öt-tíz kilogramm búza értéke fizethető állami felvásárlási áron számolva. Hogy öt, vagy tíz kilót fizetnek-e aranykoronánként, azt a közgyűlés dönti el. A félreértések elkerülése végett beszél a rendelet arról is, milyen összeget lehet földjáradék címén kifizetni. A rendelet szerint a kataszteri tiszta jövedelemnek a földjáradék megállapításánál figyelembe vehető mértéke katasztrális holdanként nem haladhatja meg a 16 aranykoronát, a föld járadék címén kifizetésre kerülő összeg pedig nem lehet több, mint a tagok között kiosztható részesedés bevitt földekre eső részének 25 százaléka. A rendelet kitér a termőszőlő és gyümölcsös, valamint a bevitt erdő után fizetendő földjáradékra is. Ugyanúgy, mint a régi mintaalapszaibály, e rendelet is kimondja, hogy minden önálló háztartással rendelkező termelőszövetkezeti tag a vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt személyes használatára háztáji gazdaság fenntartására jogosult. A háztáji föld területe a közgyűlés határozatától függően 0,5-1 katasztrális hold lehet. Az öregekről való gondoskodást bizonyítja az is, hogy az öreg. vagy munkaképtelenné vált termelőszövetkezeti tagot tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásban részesül- e vagy sem, megilleti a háztáji gazdaság. Figyelemre méltó pontja a rendeletnek a termelőszövetkezetbe bevitt földek örökölhetőségének kérdése. A rendelet előírja, ha az örökös a termelőszövetkezet tagja, vagy ott családtagként rendszeresen dolgozik, az örökölt földet úgy kell tekinteni, mintha az örökös adta volna a termelőszövetkezet közös használatába, ha az örökös a termelőszövetkezeten kívül álló és nem élethivatásszerűen foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, földjére — a termelőszövetkezet kérésére — az örökös és a termelőszövetkezet között tartós, határidő nélküli haszonbérlet jön létre. Ha a haszonélvezetre jogosult házastárs termelőszövetkezeti tag, alapszabály szerinti föld járadék, ha pedig nem tagja a tsz-nek haszonbér illeti meg. Beszél a rendelet még arról is, hogy a tagok, családtagok munkáját, a végzett munka mennyiségét és minőségét egyaránt kifejező és a helyi viszonyoknak megfelelő munkaegységgel kell mérni. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részére a földművelésügyi miniszter a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben alapszabálymintát ad ki, amelyet a közgyűlés a rendelet keretei között a helyi viszonyoknak és sajátosságoknak megfelelően kiegészít és elfogad. Harc a földdel Nagyon felemás ezen a tavaszon a ka- rancssagi határ, összekeveredett itt a jelen a jövővel, de a múlttal is. Nemcsak a földek tar Kasaga teszi ezt, ahogy a felületesen szemlélődő ember gondolná. Mert hogy Karancs- ság termelőszövetkezeti község lett, még nem jelenti azt, hogy a földek egyetlen táblát alkotnak. Az őszön még az újonnan belépő gazdák valamennyien maguk dolgozták földjüket, s így hol zöldbe fordul, hol meg fakó barnába egy-egy parcella, aszerint, hogy őszi kalászost vetett-e bele gazdája, vagy csak megszántotta a tavasziak alá. S hogy a termelőszövetkezet tagjai munkához láttak — mert kell a kenyér, a takarmány az állatoknak a következő évre — s mert e megnövekedett földterületre már nem jutott elegendő gép — úgy segítettek magukon a ka- rancsságiak, hogy öt erőgép mellett, amelyek négy hold tarlóval birkóznak naponta, lóval szántanak, meg kézzel vetnek az emberek. Nem nézik most, hogyan csinálják, mert a munkának mennie kell. Az egyik táblán mintha a termelőszövetkezeti parasztok ősei keltek volna életre. Nyakukban vászonlepedő, vagy zsák, s szórják a friss, barna földbe az életet adó magot. Nagy dolog ez, ha egyszer egy községben valamennyi számottevő dolgozó paraszt elhatározza a közösben, a termelőszövetkezetben dolgozik tovább. Szép, de nehéz dolog is egyben. Szép, mert látják: ezen az utón kell elindulniok, ha igazán sorsuk jobbrafor- dulását akarják. S nehéz, mert még nincs elegendő gép a földekre, nincs férőhely az állatoknak. Meg aztán az emberek, akik az új utat választották, azért még nem tudták teljes egészében kitépni énjükből a ragaszkodást a földhöz, az egyéni gazdálkodáshoz. S ez okozza a legnagyobb gondot Karancs- ságon is, de segítenek rajta, hiszen a termelőszövetkezet vezetői, a régi tagok látják az újonnan belépettek vívódásait. S hogy nincs elegendő gép, ezen egyszerűen segítettek a gazdák. A 168 ló, amelyet a közösbe hoztak, már az elmúlt hét eleje óta dolgozik. Párosában, szépen sorjában húzzák az ekét, vagy a boronát. Az egyik brigádot Virágh Ferenc vezeti. Reggel óta tart a szántás, s az ekék nyomán csillog a napfényben a nedves, barna föld. Hogy délre fordul az idő, leülnek a föld vagy az út szélére, ki hol éri. Előkerül a kosarakból a szalonna, a kolbász, a pogácsa, kinek mit csomagolt az asszony, s falatozni kezdenek. így találtunk rájuk mi is. Gyűjtötték az erőt, mert egészen estig szántaniok kell. Jánosi István brigádja tegnap még szántott, de ma már tövisboronával takarják az elvetett magot. A fiatalok külön brigádot alkotnak. Jekkel Sándor helyett az apja dolgozik. — Fájlalja az oldalát a gyerek — mondja —, dehát ilyenek a fiatalok. Nem gondolnak arra, hogy igen csaló ez az idő. Nem kell sok, csak délidőben álljon meg kimelegedve kabát nélkül. Egy kicsit megfújja a szél és máris megfázott. — aztán így folytatja: — Nem akarom, hogy azt mondják, hogy kihúzza magát a munkából. Ezért vagyok itt helyette. Benn a majorban is serény munka folyik. Falakat vernek szét, újakat húznak, bővítik a lóistállót, hogy mielőbb együtt legyen a lóállomány. Mert most még három-négy párat tartanak együtt, azt is olyan helyen, ahol nagyobbra méretezte annak idején az istállót a gazda. Hát ilyen eleven élet folyik Karancsságon. De azért itt van még a régi élet, a múlt a gazdák gondolatvilágában. Nem érzik még igazán magukénak a termelőszövetkezetet, s azért is háborognak egynéhányan, áron alul vették át állataikat, gazdasági felszereléseiket. De Jánosik István már így magyaráz: — Magunk vettük meg, ha többet fizetünk érte, több lesz az adósságunk, amit bizony nekünk kell kifizetni, mert ezt nem vállalja magára helyettünk senki. De azért dolgozik mindenki becsületesen tovább. Harc folyik most a karancssági határban a földdel, amely harc az új utón elindult emberek győzelmével végződik. V-né A pásztói Szabadság Tsz-ben A pásztói Szabadság Termelőszövetkezet földjein szorgalmas munka folyik. Az új mű út oldalán gondosan elsimított táblák hívják fel magukra a figyelmet. A 36 melegágyban Markov Péter kertész palántái növekednek. Fűszálat még egyet sem látni köztük, mert a gondos asz- szonycsapat nem engedne ilyen szégyent. A termelőszövetkezet az idén növelte kertészetét. Míg tavaly csak 8 kh kertészetük volt, addig az idén már 10 kh-on kertészkednek. Ezért van 12 melegággyal több az idén, mint tavaly volt. A kertészetben főleg olyan növényeket termelnek, amelyeket az iparvidéken gyorsan értékesíthetnek. Így az idén 3 kh-on termelnek paprikát, 1,5 holdon paradicsomot, egy holdon káposztát és egy holdon zöldhagymát. A hagymát már el is dugdosták. Salátaféléket csak fél holdon termelnek. A felsorolt növényféleségeken kívül még egy sor kertészeti növényt, zöldségfélét termelnek. A kertészet mellett már kel a 10 holdon elültetett mák is, nemsokára lehet kapálni. Mire a különböző vetemények ültetésével végeznek, kezdhetik a kapálást, majd a palán- tálást a kertészetben. Kapásnövények alá szánt az erdőkiirti gépállomás traktorosa a vanyarci határban. A palotás) gazdák jói végzett munkával alapozzák meg a jó termést. a mezon Nevét meghazudtolóan tavaszi meleg öleli át a pásztói Hideg-völgyet. A patak mellett egy műhelykocsi és körülötte két traktor pöfög. Itt van a gépállomás ideiglenes brigádszállása. Hogy miért éppen itt van? Azért, mert központban fekszik, a határ több részéről könnyen megközelíthető. Most is valami baj van, azért áll itt a két traktor. Ifj. Pusztai István traktoros gépén első kerék csapágytörés Van. Azt jött kijavíttatni. A másik idősebb traktoros gépével szintén baj van, mert erősen forgolódik körülötte. Megszólítjuk az olajos, ruhájú Odler Imrét. Hogy megy a munka? — Sajnos, nem a legjobban, mert bár rengeteg a szántani való, még sincs elég munkánk. Ennek ellenére tavaszi 80 holdas tervemből már 50 normálholdat teljesítettem. A traktorosok elmondják még, hogy jelenleg az egyénieknek szántanak. A munkát nehezítik azok a hírhedt keskeny nadrágszíj parcellák. Lesz majd szőlő lágy kenyérrel r Ha a pásztói Hideg-völgyben erősen tűz a nap, akkor ez még jobban elmondható a Bableves csárda fölötti részen, a kecskéd- pusztai Haladás Tsz szőlőjében. A húszholdas szőlőben már a nyitási munkákon túl vannak, sőt, a metszést is több mint fele részben befejezték. A termelőszövetkezet szőlőtermesztési brigádvezetője, Czimer Gyula és Magdus Antal állandóan a szőlőben dolgoznak. De nemcsak ők, hanem az asszonyok egy része Is, mert a szőlőben van munka állandóan. A termelőszövetkezet tagjai tudják, nemcsak a szőlő termesztés a fontos. Fontos a szántóföldi termények időbeni elvetése is. E munkáknál foglalatoskodik Agócs Mihály, az elnök és Tóth Antal is. Kezük nyomán már a földben van a 10 kh zabosbükköny, a 10 kh tavaszi árpa és 30 holdon a fejtrágyázást is elvégezték. Kecskédpusztán úgy látszik lesz majd szőlő, lágy kenyérrel. Mi leszünk a környék legjobb tsz-e A garábi határban, nem messze a falutól húzódnak a felsőtoldi Előre Termelőszövetkezet földjei. A szépen megmunkált földön öröm a vetés — mondják az Előre Tsz új tagjai. Fintor János e hónap elején lépett be négy hold földjével a szövetkezetbe, s azóta minden nap a közösben dolgozik. Már több mint 20 holdon elvetették a tavaszi árpát. Búzási János két rossz .lovával boronál- gat a közös földön. — Én bejöttem — mondja nevetve —, de ezt a két gebét nem hoztam be, majd ez jó lesz kolbásznak, mikor a tavaszi munkát elvégeztük. Idős ember már Juracska Feri bácsi, mégis azt mondja, itt a helye a szövetkezetben. Munkájával támasztja alá ezt az állítást, hiszen mióta belépett a tsz-be, egy napot sem hiányzott. Így már érthető, miért mondják az Előre Tsz tagjai, mi leszünk a környék legjobb termelőszövetkezete, de lehetnek is, mert ebben a gépállomás is segít. ÖREG EMBER, N VÉN EMBER A Cserhát dimbes-dombos vidékén nincs könnyű dolga a traktorosoknak. Erről beszél Balázs Béla 65 éves cserhátszentiváni traktoros is. Az idős ember fiatalos fürgeséggel ül a traktoron és olyan barázdákat szánt, amelyre nincs panasz. De nem is lehet, hiszen nyolc éve már, hogy a cserháti dombokat járja traktorával. — Nyolc év — megtörli izzadt homlokát —, mennyi küzdelem, harc, esőben, sárban? Nyírjei János brigádvezető a helyszínen értékeli az öreg munkáját. Elismerően bólint. — Jól van, Béla bácsi! A másik bólintást a cserhátszentiváni Kossuth Tsz tagjaitól kapja. — De hogyan is végezhetne rossz munkát? — hiszen ő is tagja ennek a tsz-nek, bár öreg ember már, de nem vén ember. Fiatalok a termelőszövetkezetben A kisterenyel gépállomáson a pártkongresszus tiszteletére munkgyerseny indult a gépállomás fiatal traktorvezetői között. A tavaszi munkák során a gépállomás két KISZ fiatalja igen szép eredményt ért el Vonnák László tavaszi talajmunka tervét már 106 százalékra teljesítette, Róc9a Sinder eredményével szintén a legjobbak közé küzdötte fel magát. Vonnák László a tavasz- szal belépett a szúpatak! Béke Termelőszövetkezetbe, melynek szervezési munkájában is részt vett. Rózsa Sándor pedig, mint a lucfal- vi Haladás Termelőszövetkezet fiatal tagja végzi munkáját a termelőszövetkezet érdekében. Figyelem! ÉPÍTTETŐK, raktáron 12 mintával MOZAIKLAP, CEMENTCSERÉP, KÜT- GYÜRÜ, BETONKERÍTÉSOSZLOP, stb. kaphatók készítőjénél, Liska Sándorné, Pásztó. Telefon: 87. HIRDESSEN a Nógrádi Népújságban
