Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-25 / 24. szám

1959. március 25. nógrádinépújság 5 As SZMT elnökségének határosain : a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyről A Szakszervezetek Megyei Tanácsának kibővített elnökségi ülése 1959 március 20- án megtárgyalta a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának a pártkongresszusi mun­kaversenyről hozott határozatát. A megyei pártbizottság március 18-i ülésének irány­elveire támaszkodva a következő határo­zatot hozta. A párt helyes politikája következtében megyénkben is minden feltétel meg van ahhoz, hogy a dolgozók életszínvonala fo­kozottabb emelése érdekében meggyorsít­suk a népgazdaság fejlődését. Az elmúlt évben végzett eredményes munka követ­keztében megyénkben is jelentősen nőtt az ipari termelés, a termelékenység. Több he­lyen csökkent az önköltség, jelentős ered­mények születtek az anyagtakarékosság, va­lamint a műszaki fejlesztés területén is. A termelés gazdaságosságának eredmé­nyeképpen az elmúlt évben gyorsabb ütemben javult a bérből és fizetésből élő dolgozók életkörülménye, emelkedett élet- színvonaluk. Az alacsony nyugdíjak fel­emelése, az árak leszállítása és a külön­böző fizetésrendezések mind a párt, a néphatalom helyes politikájáról tanúskod­nak. Az elért eredmények megvalósításában jelentős szerepük volt Nógrád megyében is a szervezett munkásoknak, a szakszer­vezeteknek. A szakszervezetek a megyé­ben is egyre jobban segítették a párt politi­kájának megvalósulását, a munkáshatalom megszilárdulását, emellett figyelemmel kisér­ték és őrködtek a munkások érdekében hozott törvények megtartásán, gyorsabban és eredményesebben intézték a munkásprob­lémákat, a panaszokat. A budapesti pártbizottság kezdeménye­zésére hazánkban széleskörű kongresszusi munkaverseny van kibontakozóban. Ez a mozgalom megyénk dolgozói körében egy­re nagyobb visszhangra talál. A szakszer­vezeti mozgalom Nógrád megyében min­dent megtesz, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, hogy a jövőben még eredményesebben hajtsuk végre azokat a feladatokat, amelyeket a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottsága március 6-i határozata célul megjelölt. Elnökségünk az alábbi legfontosabb fe­ladatok megoldását javasolja a kongresz- szusi verseny során. A bányászatban a legfontosabb tennivaló a szén minősé­gének javítása, a hamutartalom csökken­tése, a fűtőérték növelése. Különösen a tnizserfai, mátranováki és Salgó-rónai üzemegységnél. A minőség javítása érde­kében a tröszt dolgozzon ki a trösztbizott­sággal közösen, — a jelenlegi szakmány- árak meghagyása mellett — olyan bérezési formát amely ösztönzőleg hat a szénminő­ség javítására. Az anyaggal, elsősorban a fával, robbanóanyaggal való takarékosság mellett a gépek, az anyagok kezelésére és karbantartására kell nagy gondot fordíta­ni. A meglévő gépek kapacitását tovább növeljék. Fejleszteni kell a gépesítést, új jövesztő gépek beállításával. Alkalmazzák szélesebb körben a korszerű acéltámos biztosítást. Az épitő-és építőanyagiparban csökkentsék a létesítmények és a termé­kek előállításának költségeit. Rövidítsék a kivitelezési határidőket. Takarékoskod­janak különösképpen a tégla, cserép, fa, cement és a vasbetonacél anyagokkal. Al­kalmazzák és terjesszék tovább a fejlett munkamódszereket a könnyűbeton és előre­gyártott elemekkel való építkezést. Segít­sék a termelőszövetkezetek építkezéseinek időben való elkészítését. Kőbányáink vegyék ki részüket az or­szágos szinten meghatározott terven felüli 400 ezer tonnás zúzott kő kitermelésében. Üveggyáraink teljesítsék túl évi export­tervüket, tűzzék ki célul, hogy a tervezett selejtszázalék alatt állítsák elő késztermé­keiket. Növeljék tovább a dolgozók szak­mai képzését, a műszaki fejlesztést gyor­sítsák meg. növeljék tovább a belföldre termelt áruk A gyáriparban minőségét a mennyiségi termelés mellett az exportterveket határidőre teljesítsék. Csök­kentsék gyártmányaik előállítási költségét, javítsák a minőséget. Különösen nagy gond­dal tartsák be a gyártási előírásokat, a technológiai fegyelmet. Takarékoskodjanak az anyaggal és energiával. Adjanak minél több gépet és alkatrészt a mezőgazdaság­nak. Mezőgazdasági üzemeinkben a munka minőségének javításával biztosít­sák a terméshozam növelését. Biztosítsák az erő és munkagépek jobb kihasználását. Szükség esetén gépállomásaink esetleg napi két műszakot is dolgozanak.. El kell érni, hogy az állami gazdaságok terveiket rész­leteiben is teljesítsék, illetve túlteljesítsék. Az erdőgazdaságok teljesítsék túl erdő­sítési terveiket. Terven felül adjanak több szerfát népgazdaságunknak. A helyiipar dolgozói az építkezésekhez adjanak több égetett téglát, cserepet, salak-blokkot, beton­árut. Javítsák a termékek önköltségét, azok minőségét. Növeljék a lakosság irányába történő szolgáltatásokat. A kereskedelmi dolgozók fokozzák a vásárlók áruellátását. Fordítsa­nak nagyobb gondot a kulturáltabb ki­szolgálásra. Ennek érdekében növelni kell a kereskedelemben dolgozók politikai és szakmai képzettségét. A közlekedési dolgozók szállítási eszközeik fokozottabb karbantar­tásával, azok jobb kihasználásával, a menet- rendszerű közlekedéssel biztosítsák a teher- és személyforgalom zavartalan lebonyolí­tását. * A szakszervezeti bizottságok az üzemek gazdasági vezetőivel együttműködve szervez­zék meg a mérnökök, technikusok, mű­szaki középkáderek szakmai továbbképzé­sét. Fordítsanak nagyobb gondot a fizikai munkások szakmai továbbképzésére. Széle­sítsék tovább az újítómozgalmat és a tapasz­talatcserét. Megyénk több üzemében, az Acélárugyárban és az Áramszolgáltató Vál­lalatnál brigádok alakultak, amelyek célul tűzték ki a szocialista brigádcím elnyerését. Ez a mozgalom minőségileg, az eddigieknél magasabbrendű, mivel tagjai arra vállal­koztak, hogy selejtmentesen termelnek, részt vesznek a műszaki fej lesztésben, az újítási és észszerűsítési javaslatok elterjesz­tésben, szakmai és politikai képzettségük tovább növelik, elvtársi segítséget nyújta­nak a lemaradóknak, politikai és gazdasági tekintetben. A szakszervezetekre és a gazdasági veze­tőkre hárul az a feladat, hogy iparágak szerint dolgozzák ki a szocialista brigád­cím elnyerésének irányelveit. A verseny fő formája, üzemeken belül az egyéni, a bri­gád, a csapat és üzemrészek közötti ver­seny legyen a további időben is. Segítsék a szakszervezeti bizottságok, hogy a közeljö­vőben megtartandó tanácskozásokra reális célkitűzések kerüljenek. A szakszervezeti bizottságok, bizalmiak, a párthatározat sikeres végrehajtása érde­kében, karöltve a műszaki vezetőkkel, a helyi pártszervezetek irányítása mellett hasz­náljanak fel minden megmozdulást, rendez­vényt a párthatározat magyarázására. Értes­sék meg minden dolgozóval, elsősorban a szakszervezetben dolgozó kommunistákkal, hogy milyen nagy jelentőséggel bir a kong­resszusi verseny népgazdaságunk, s egész dolgozó népünk életszínvonalának további felemelésében. Meg vagyunk győződve arról, hogy dol­gozóink lelkes tevékenysége, odaadó mun­kája, jelentős mértékben elősegíti a me­gyénkben kitűzött feladatok végrehajtását, a kongresszusi munkaverseny sikerét. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége Készülnek a mezőgazdasági kiállításra 1959. szeptember 4 és 20-a között újra megrendezik Bu­dapesten a 63. Országos Me­zőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Mezőgazdaságunk e nagy seregszemléjén újból résztvehetnek a legjobbak. Jelentkezhetnek a növény- termesztésben, állattenyész­tésben kiváló eredményt fel­mutató állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, kísér­leti és tangazdaságok, vala­mint egyéni termelők. A jelentkezés határideje 1959. március 31. Megyénk­ben a mezőgazdasági szak­emberek már megkezdték a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt a megfelelő növények és ál­latok [kiválasztását. MEGYEI ILLETÉKKISZABÁSI ADÓHIVATAL Ezideig az illetékkiszabás Ba­lassagyarmaton, a járási tanács pénzügyi osztályán történt. Üjabb kormányrendelet alapján Megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adó hivatal kezdte meg m-------csét S algótarjánban a megyei tanács épületében. A hivatal munkájának megkez désével egvidőben a Balassagya. mati Járási Tanács Pénzügy Osztályának Illeték Csoportja megszűnt. IÁ tavaszt jelzik v-------------------1-------- .... ______ a böjti szeleit?) — Nyugati aggodalom: „van-e kiút a zsákutcából? Szovjet rugalmasság: „készek vagyunk az ésszerű vitára!” — Kit ijesztett meg Eisen­hower? — A nemzetközi politikában hónapok óta központi helyen áll a német kérdés és ezzel kapcsolatban az elmúlt hét diplomáciai tevékenységére különösen rányomta bélye­gét a Szovjetunió által java­solt magasszintű tárgyalások gondolata. Mint már annyi­szor az elmúlt évek során ezekben a napokban is a legellentétesebb nézetek üt­köznek össze. Tábornokok és felelős poli­tikusok egyaránt emlegetik a nuk’eáris fegyverekkel ví­vott háborút, mégis a tár­gyilagos megfigyelő itt is, ott is bizonyos „olvadást” ta­pasztal. Mintha a kellemet­len böjti szelek, amelyek el- heirvasztanak ugyan egy-egy sietős virágot végső fokon mégis a tavasz közeledtét, a tavasz diadalát jeleznék. Sok példát lehetne erre idézni, de válasszuk ki a legjellem­zőbbet, és a legjelentősebbet Eisenhower elnök hangulat- változását. Az USA vezetője különösen Macmillan szov­jetunióbeli látogatása során nem fukarkodott a fenyegető kijelentésekkel. Szemmel lát­hatóan meg akarta zavarni az angol miniszterelnök moszk­vai tárgyalásainak légkörét. A nyugati átlagpolgár az amerikai elnök megnyilatko­zásait hallgatva már-már küszöbön látta a háború ki­törését és mi lett ennek a következménye? Ezektől a fenyegető kijelentésektől a Szovjetunió, A SZOCIALISTA TABOR NÉPEI NEM IJEDTEK MEG, viszont ugyanezek a kijelen­tések a nyugatiak sorában és az amerikai nép legszé­lesebb köreiben is zavart, aggodalmat idéztek elő. Még nem lehet tudni, hogy a leg­felsőbb amerikai vezetés és elsősorban Eisenhower ho­gyan reagál ezekre a jelen­ségekre, de annyi máris bi­zonyos, hogy az elnök leg­utóbbi és lényegében legje­lentősebb beszéde, a március 16-ii televíziós nyilatkozat már más hangokat üt meg. Ebben a beszédben Eisenho­wer már felvetette az eset­leges nyári csúcstalálkozó gondolatát. Ez mindenesetre előrehaladás a korábbi állás­ponthoz képest és talán a kiutat jelzi abból a zsákut­cából, amelyet olyan sokat emlegetnek mostanában a nyugati lapok. Különösen kedvenc téma ez Angliában, hiszen a szigetország lakos­sága az utóbbi hónapokban szinte lemérhető hangulat- változáson esett át. Az an­golokat ugyanis a dullesi kardesörtetés, az adenaueri hetykeség, a fokozódó fegy­verkezés, az angliai rakéta­támaszpontok felbukkanása nem harciassággal, hanem növekvő félelemmel tölti el. Közrejátszik ebben persze sok más tényező is, köztük nem utolsósorban az, hogy Nyugat—Németország agresz- szív gazdasági ténykedése, A BONN—PÁRIZS TENGELY KIALAKULÁSA kezdi közvetlenül fenyegetni Anglia érdekeit. Hozzájárul ehhez az egyre mélyülő ame- rikaellenesség, amelynek szintén megvannak a maga gazdasági és politikai okai. Az angol nép jól tudja, hogy a háború óta az amerikai katonák jelenléte a szigetor­szágban több mint kétszáz millió fontba került és en­nek jórészét Anglia fizette. Az eddig felállított amerikai rakétatámaszpontok mintegy negyvenmillió fontjába ke­rültek Angliának, amiből száz iskolát építhettek vol­na. Az amerikai politikai szolgálatot okolja az angol nép azért is, hogy Nagy— Britannia nemzeti jövedel­mének 9.3 százalékát katonai kiadásokra költi és ugyan­akkor a munkanélküliség je­lenleg nagyobb Angliában, mint a háború óta bármikor volt. Az egyik jelentős angol közgazdasági lap megállapí­tása szerint „a szén és acél­ipar adatai, melyek legin­kább mértékadóak, azt bizo­nyítják, hogy a nehézipar termelése semmit sem javult ősz óta. Más iparágak is a pangás, sőt a további ha­nyatlás képét mutatják.” Nem csoda tehát, hogy az angol közvélemény örömmel üdvözölte Macmillan moszk­vai útját, visszautasította az amerikai tábornok háborús handabandázását, és azóta is a tárgyalásokat és ezen túl­menően a szovjet—angol gazdasági kapcsolatok elmé­lyítését követeli. összefügg ezzel, hogy az angol béke­mozgalom, amely ma már a kapitalista világ egyik leg­erősebb ilyenirányú mozgal­ma, állandóan növekszik és országszerte ezerszámra ala­kulnak a békebizottságok. Jellemző erre a mozgalomra, hogy az atomkisérletek betil­tását követelő 680 angol tu­dás között ott volt a királyi társaság 69 tagja is. Mi tehát a népek közös ér­deke? A német militarizmus végleges felszámolása. Macmillan jelenleg a nyu­gati féltekén tartózkodik. Nem lehet tudni, hogy ka­nadai és Egyesült Államok­beli tárgyalásai milyen ered­ményre vezetnek, az sem vi­lágos, hogy önmaga meny­nyire óhajtja a békés meg­oldásokat, de a tények lo­gikája mindenesetre meg­gondolásra készteti nyuga­ti partnereit is. Láthatjuk tehát, hogy a „böjti szelek” is tavaszt je­leznek, de még inkább erő­sítik tavaszba vetett hitün­ket a szocialista táborból érkező fuvallatok. A szov­jet politika békeakaratának és rugalmasságának ragyogó megnyilatkozása Hruscsov legutóbbi nyilatkozata, amelyben kifejtette a Szov­jetuniónak a német kérdés­ben elfoglalt álláspontját. „Készek vagyunk az ésszerű vitára valamennyi kérdés­ben” — mondotta Hruscsov és ez a gesztus valóban bi­zonyítja, hogy A SZOVJET POLITIKÁT A NÉPEK ÉRDEKE IRÁNYÍTJA. Hiszen ma már a legegy­szerűbb ember is tudja, hogy van egy ország Európa szivében sok tízmilliós né­pével, amelynek militarista körei állandó veszélyt je­lentenek a világrész bizton­ságára, békéjére. Egy év­század alatt nyolc háború pusztította Európát és ebből hatban a német militariz­mus főszerepet töltött be. A német békeszerződés meg­kötése és Nyugat-Berlin megszállásának megszünte­tése tehát nemcsak a né­met nép nemzeti érdekeivel áll összhangban, hanem a béke és az egyetemes biz­tonság megszilárdításának érdekeivel is. „A nemzetkö­zi helyzetet tisztábbá lehet és kell tenni — mondotta Hruscsov — és mi arra tö­rekszünk, hogy az új há­ború sötét feűegei örökre eltűnjenek. A pilínyi fiatalok társadalmi munkája — LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ — A felkelő nap bearanyozza a kis falucska házait. Megindul a lüktető élet, itt is, ott is a fiata­lok csoportja igyekszik a kultúr- házba. Kezükben kapa, lapát, balta és vasvilla. Vajon mit akar­nak ezek a fiatalok ezen a kora tavaszi márciusi vasárnapon? Csakhamar világossá vált, ami­kor rövid megbeszélés után neki- látnak a munkához. Janik Berta­lan, a KISZ alapszervezet titkára elmondja, hogy a KISZ Központi Bizottság legutóbbi határozata el­jutott a pilinyi KISZ alapszerve­zet fiataljaihoz is. Ennek szelle­mében vállalták, hogy a kultúr- ház környékét kitisztítják, parko­sítják, játszóteret építenek, majd a felmaradó földterületet burgo­nyával akarják beültetni. Az eb­ből eredő pénzjövedelmet a kul- túrház berendezésére fordítják. Akik az első sorokban kapá’nak, azok valamennyien KISZ vezető­ségi tagok: Bódi Kornélia, Ke­reszti Aranka, Tőzsór Valéria. De ott voltak a KISZ-tagok, sőt a KISZ-en kívüliek is, mint például Horváth Rózsi és Tőzsér Júlia. Sőt, nem maradtak el a fiatal nősemberek sem. Ott volt Berták Bertalan, Bablena Pál, Simonyl József, Horváth László, Janik Béla. Részt vettek a munkában még a nagyapák is. Idős Pintér .ajos is ott volt, akinek már mókája is van és lelkes szavak­kal biztatta a fiatalokat. Az elv­társak jó munkát végeztek. Dél­után a két órára betervezett te­rületet megtisztították, amely mintegy 3 holdat tett ki. liusban a 100 éves fák alatt. Most az én gyermekeim és a mai ge+ neráció magának építi és szépíti.’* De nemcsak a parkosításban járnak a fiatalok jó példával elől, hanem a kulturális munkában is. Borzák Tibor kultűrigazgató örömmel mondja, hogy nézzem meg a kultúrtermet. A kultúr­teremben meglepő látványban volt részem. Az előcsarnokban a fia­talok pattogtatták az asztali te­niszlabdát, a klubszobában szé­pen leterített asztalok, függönyök, amit a leányok szintén társadal­mi munkában készítettek. Egy csoport sakkozott, a másik cso­port a lemezjátszós készülék mel­lett ülve hallgatta a’ szebbnél- szebb magyarnótákat. Megérkezett Radics Győző igazgatótanító elv- társ is. Megkezdték az énekkari próbát, ugyanis a Tanácsköztár­saság 40. évfordulójának megün­neplése alkalmából alakult egy vegyes énekkar, amely most kezdi a próbát. Az énekpróba után színdarabot próbálnak. Dobozi Imre „Szélvihar” c. darabját ad­ják elő. A kultúrházban találkoz­tam még az öreg nyugdíjas bá­csival, aki szinte könnyezve me­séli: „Nem így volt ez az én fia­tal koromban. A báró úré volt a kastély és a környéke. Nekünk még csak belépni sem volt sza­bad, ők pedig ott szórakoztak, kugliztak és dorbázoltak az Ang­BOLLÖK BÉLA Salgótarjáni Tűzhelygyár |AZ ÉM NÖGRÁD MEGYEI j IÁÉI.. ÉPÍTŐIPARI VAi>! ÍLALAT SALGÖTARJÄMM |és VÁCI MUNKATÉR!?« \ ILETÉRE ( gyakorlott festő {szakmunká-j sokat felvesz |jelentkezni lehet ÍSALGÓTARJÁN, RÉGI \ I VÁSÁRTÉR A VALL A.i |lat MUNKAÜGYI 08» ItALYAN, VÁCI FÖÉP1-S 1TÉSVEZETÖSÉGÉN *

Next

/
Thumbnails
Contents