Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-25 / 24. szám
1959. március 25. nógrádinépújság 5 As SZMT elnökségének határosain : a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyről A Szakszervezetek Megyei Tanácsának kibővített elnökségi ülése 1959 március 20- án megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Tanácsának a pártkongresszusi munkaversenyről hozott határozatát. A megyei pártbizottság március 18-i ülésének irányelveire támaszkodva a következő határozatot hozta. A párt helyes politikája következtében megyénkben is minden feltétel meg van ahhoz, hogy a dolgozók életszínvonala fokozottabb emelése érdekében meggyorsítsuk a népgazdaság fejlődését. Az elmúlt évben végzett eredményes munka következtében megyénkben is jelentősen nőtt az ipari termelés, a termelékenység. Több helyen csökkent az önköltség, jelentős eredmények születtek az anyagtakarékosság, valamint a műszaki fejlesztés területén is. A termelés gazdaságosságának eredményeképpen az elmúlt évben gyorsabb ütemben javult a bérből és fizetésből élő dolgozók életkörülménye, emelkedett élet- színvonaluk. Az alacsony nyugdíjak felemelése, az árak leszállítása és a különböző fizetésrendezések mind a párt, a néphatalom helyes politikájáról tanúskodnak. Az elért eredmények megvalósításában jelentős szerepük volt Nógrád megyében is a szervezett munkásoknak, a szakszervezeteknek. A szakszervezetek a megyében is egyre jobban segítették a párt politikájának megvalósulását, a munkáshatalom megszilárdulását, emellett figyelemmel kisérték és őrködtek a munkások érdekében hozott törvények megtartásán, gyorsabban és eredményesebben intézték a munkásproblémákat, a panaszokat. A budapesti pártbizottság kezdeményezésére hazánkban széleskörű kongresszusi munkaverseny van kibontakozóban. Ez a mozgalom megyénk dolgozói körében egyre nagyobb visszhangra talál. A szakszervezeti mozgalom Nógrád megyében mindent megtesz, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, hogy a jövőben még eredményesebben hajtsuk végre azokat a feladatokat, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 6-i határozata célul megjelölt. Elnökségünk az alábbi legfontosabb feladatok megoldását javasolja a kongresz- szusi verseny során. A bányászatban a legfontosabb tennivaló a szén minőségének javítása, a hamutartalom csökkentése, a fűtőérték növelése. Különösen a tnizserfai, mátranováki és Salgó-rónai üzemegységnél. A minőség javítása érdekében a tröszt dolgozzon ki a trösztbizottsággal közösen, — a jelenlegi szakmány- árak meghagyása mellett — olyan bérezési formát amely ösztönzőleg hat a szénminőség javítására. Az anyaggal, elsősorban a fával, robbanóanyaggal való takarékosság mellett a gépek, az anyagok kezelésére és karbantartására kell nagy gondot fordítani. A meglévő gépek kapacitását tovább növeljék. Fejleszteni kell a gépesítést, új jövesztő gépek beállításával. Alkalmazzák szélesebb körben a korszerű acéltámos biztosítást. Az épitő-és építőanyagiparban csökkentsék a létesítmények és a termékek előállításának költségeit. Rövidítsék a kivitelezési határidőket. Takarékoskodjanak különösképpen a tégla, cserép, fa, cement és a vasbetonacél anyagokkal. Alkalmazzák és terjesszék tovább a fejlett munkamódszereket a könnyűbeton és előregyártott elemekkel való építkezést. Segítsék a termelőszövetkezetek építkezéseinek időben való elkészítését. Kőbányáink vegyék ki részüket az országos szinten meghatározott terven felüli 400 ezer tonnás zúzott kő kitermelésében. Üveggyáraink teljesítsék túl évi exporttervüket, tűzzék ki célul, hogy a tervezett selejtszázalék alatt állítsák elő késztermékeiket. Növeljék tovább a dolgozók szakmai képzését, a műszaki fejlesztést gyorsítsák meg. növeljék tovább a belföldre termelt áruk A gyáriparban minőségét a mennyiségi termelés mellett az exportterveket határidőre teljesítsék. Csökkentsék gyártmányaik előállítási költségét, javítsák a minőséget. Különösen nagy gonddal tartsák be a gyártási előírásokat, a technológiai fegyelmet. Takarékoskodjanak az anyaggal és energiával. Adjanak minél több gépet és alkatrészt a mezőgazdaságnak. Mezőgazdasági üzemeinkben a munka minőségének javításával biztosítsák a terméshozam növelését. Biztosítsák az erő és munkagépek jobb kihasználását. Szükség esetén gépállomásaink esetleg napi két műszakot is dolgozanak.. El kell érni, hogy az állami gazdaságok terveiket részleteiben is teljesítsék, illetve túlteljesítsék. Az erdőgazdaságok teljesítsék túl erdősítési terveiket. Terven felül adjanak több szerfát népgazdaságunknak. A helyiipar dolgozói az építkezésekhez adjanak több égetett téglát, cserepet, salak-blokkot, betonárut. Javítsák a termékek önköltségét, azok minőségét. Növeljék a lakosság irányába történő szolgáltatásokat. A kereskedelmi dolgozók fokozzák a vásárlók áruellátását. Fordítsanak nagyobb gondot a kulturáltabb kiszolgálásra. Ennek érdekében növelni kell a kereskedelemben dolgozók politikai és szakmai képzettségét. A közlekedési dolgozók szállítási eszközeik fokozottabb karbantartásával, azok jobb kihasználásával, a menet- rendszerű közlekedéssel biztosítsák a teher- és személyforgalom zavartalan lebonyolítását. * A szakszervezeti bizottságok az üzemek gazdasági vezetőivel együttműködve szervezzék meg a mérnökök, technikusok, műszaki középkáderek szakmai továbbképzését. Fordítsanak nagyobb gondot a fizikai munkások szakmai továbbképzésére. Szélesítsék tovább az újítómozgalmat és a tapasztalatcserét. Megyénk több üzemében, az Acélárugyárban és az Áramszolgáltató Vállalatnál brigádok alakultak, amelyek célul tűzték ki a szocialista brigádcím elnyerését. Ez a mozgalom minőségileg, az eddigieknél magasabbrendű, mivel tagjai arra vállalkoztak, hogy selejtmentesen termelnek, részt vesznek a műszaki fej lesztésben, az újítási és észszerűsítési javaslatok elterjesztésben, szakmai és politikai képzettségük tovább növelik, elvtársi segítséget nyújtanak a lemaradóknak, politikai és gazdasági tekintetben. A szakszervezetekre és a gazdasági vezetőkre hárul az a feladat, hogy iparágak szerint dolgozzák ki a szocialista brigádcím elnyerésének irányelveit. A verseny fő formája, üzemeken belül az egyéni, a brigád, a csapat és üzemrészek közötti verseny legyen a további időben is. Segítsék a szakszervezeti bizottságok, hogy a közeljövőben megtartandó tanácskozásokra reális célkitűzések kerüljenek. A szakszervezeti bizottságok, bizalmiak, a párthatározat sikeres végrehajtása érdekében, karöltve a műszaki vezetőkkel, a helyi pártszervezetek irányítása mellett használjanak fel minden megmozdulást, rendezvényt a párthatározat magyarázására. Értessék meg minden dolgozóval, elsősorban a szakszervezetben dolgozó kommunistákkal, hogy milyen nagy jelentőséggel bir a kongresszusi verseny népgazdaságunk, s egész dolgozó népünk életszínvonalának további felemelésében. Meg vagyunk győződve arról, hogy dolgozóink lelkes tevékenysége, odaadó munkája, jelentős mértékben elősegíti a megyénkben kitűzött feladatok végrehajtását, a kongresszusi munkaverseny sikerét. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége Készülnek a mezőgazdasági kiállításra 1959. szeptember 4 és 20-a között újra megrendezik Budapesten a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Mezőgazdaságunk e nagy seregszemléjén újból résztvehetnek a legjobbak. Jelentkezhetnek a növény- termesztésben, állattenyésztésben kiváló eredményt felmutató állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, kísérleti és tangazdaságok, valamint egyéni termelők. A jelentkezés határideje 1959. március 31. Megyénkben a mezőgazdasági szakemberek már megkezdték a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt a megfelelő növények és állatok [kiválasztását. MEGYEI ILLETÉKKISZABÁSI ADÓHIVATAL Ezideig az illetékkiszabás Balassagyarmaton, a járási tanács pénzügyi osztályán történt. Üjabb kormányrendelet alapján Megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adó hivatal kezdte meg m-------csét S algótarjánban a megyei tanács épületében. A hivatal munkájának megkez désével egvidőben a Balassagya. mati Járási Tanács Pénzügy Osztályának Illeték Csoportja megszűnt. IÁ tavaszt jelzik v-------------------1-------- .... ______ a böjti szeleit?) — Nyugati aggodalom: „van-e kiút a zsákutcából? Szovjet rugalmasság: „készek vagyunk az ésszerű vitára!” — Kit ijesztett meg Eisenhower? — A nemzetközi politikában hónapok óta központi helyen áll a német kérdés és ezzel kapcsolatban az elmúlt hét diplomáciai tevékenységére különösen rányomta bélyegét a Szovjetunió által javasolt magasszintű tárgyalások gondolata. Mint már annyiszor az elmúlt évek során ezekben a napokban is a legellentétesebb nézetek ütköznek össze. Tábornokok és felelős politikusok egyaránt emlegetik a nuk’eáris fegyverekkel vívott háborút, mégis a tárgyilagos megfigyelő itt is, ott is bizonyos „olvadást” tapasztal. Mintha a kellemetlen böjti szelek, amelyek el- heirvasztanak ugyan egy-egy sietős virágot végső fokon mégis a tavasz közeledtét, a tavasz diadalát jeleznék. Sok példát lehetne erre idézni, de válasszuk ki a legjellemzőbbet, és a legjelentősebbet Eisenhower elnök hangulat- változását. Az USA vezetője különösen Macmillan szovjetunióbeli látogatása során nem fukarkodott a fenyegető kijelentésekkel. Szemmel láthatóan meg akarta zavarni az angol miniszterelnök moszkvai tárgyalásainak légkörét. A nyugati átlagpolgár az amerikai elnök megnyilatkozásait hallgatva már-már küszöbön látta a háború kitörését és mi lett ennek a következménye? Ezektől a fenyegető kijelentésektől a Szovjetunió, A SZOCIALISTA TABOR NÉPEI NEM IJEDTEK MEG, viszont ugyanezek a kijelentések a nyugatiak sorában és az amerikai nép legszélesebb köreiben is zavart, aggodalmat idéztek elő. Még nem lehet tudni, hogy a legfelsőbb amerikai vezetés és elsősorban Eisenhower hogyan reagál ezekre a jelenségekre, de annyi máris bizonyos, hogy az elnök legutóbbi és lényegében legjelentősebb beszéde, a március 16-ii televíziós nyilatkozat már más hangokat üt meg. Ebben a beszédben Eisenhower már felvetette az esetleges nyári csúcstalálkozó gondolatát. Ez mindenesetre előrehaladás a korábbi állásponthoz képest és talán a kiutat jelzi abból a zsákutcából, amelyet olyan sokat emlegetnek mostanában a nyugati lapok. Különösen kedvenc téma ez Angliában, hiszen a szigetország lakossága az utóbbi hónapokban szinte lemérhető hangulat- változáson esett át. Az angolokat ugyanis a dullesi kardesörtetés, az adenaueri hetykeség, a fokozódó fegyverkezés, az angliai rakétatámaszpontok felbukkanása nem harciassággal, hanem növekvő félelemmel tölti el. Közrejátszik ebben persze sok más tényező is, köztük nem utolsósorban az, hogy Nyugat—Németország agresz- szív gazdasági ténykedése, A BONN—PÁRIZS TENGELY KIALAKULÁSA kezdi közvetlenül fenyegetni Anglia érdekeit. Hozzájárul ehhez az egyre mélyülő ame- rikaellenesség, amelynek szintén megvannak a maga gazdasági és politikai okai. Az angol nép jól tudja, hogy a háború óta az amerikai katonák jelenléte a szigetországban több mint kétszáz millió fontba került és ennek jórészét Anglia fizette. Az eddig felállított amerikai rakétatámaszpontok mintegy negyvenmillió fontjába kerültek Angliának, amiből száz iskolát építhettek volna. Az amerikai politikai szolgálatot okolja az angol nép azért is, hogy Nagy— Britannia nemzeti jövedelmének 9.3 százalékát katonai kiadásokra költi és ugyanakkor a munkanélküliség jelenleg nagyobb Angliában, mint a háború óta bármikor volt. Az egyik jelentős angol közgazdasági lap megállapítása szerint „a szén és acélipar adatai, melyek leginkább mértékadóak, azt bizonyítják, hogy a nehézipar termelése semmit sem javult ősz óta. Más iparágak is a pangás, sőt a további hanyatlás képét mutatják.” Nem csoda tehát, hogy az angol közvélemény örömmel üdvözölte Macmillan moszkvai útját, visszautasította az amerikai tábornok háborús handabandázását, és azóta is a tárgyalásokat és ezen túlmenően a szovjet—angol gazdasági kapcsolatok elmélyítését követeli. összefügg ezzel, hogy az angol békemozgalom, amely ma már a kapitalista világ egyik legerősebb ilyenirányú mozgalma, állandóan növekszik és országszerte ezerszámra alakulnak a békebizottságok. Jellemző erre a mozgalomra, hogy az atomkisérletek betiltását követelő 680 angol tudás között ott volt a királyi társaság 69 tagja is. Mi tehát a népek közös érdeke? A német militarizmus végleges felszámolása. Macmillan jelenleg a nyugati féltekén tartózkodik. Nem lehet tudni, hogy kanadai és Egyesült Államokbeli tárgyalásai milyen eredményre vezetnek, az sem világos, hogy önmaga menynyire óhajtja a békés megoldásokat, de a tények logikája mindenesetre meggondolásra készteti nyugati partnereit is. Láthatjuk tehát, hogy a „böjti szelek” is tavaszt jeleznek, de még inkább erősítik tavaszba vetett hitünket a szocialista táborból érkező fuvallatok. A szovjet politika békeakaratának és rugalmasságának ragyogó megnyilatkozása Hruscsov legutóbbi nyilatkozata, amelyben kifejtette a Szovjetuniónak a német kérdésben elfoglalt álláspontját. „Készek vagyunk az ésszerű vitára valamennyi kérdésben” — mondotta Hruscsov és ez a gesztus valóban bizonyítja, hogy A SZOVJET POLITIKÁT A NÉPEK ÉRDEKE IRÁNYÍTJA. Hiszen ma már a legegyszerűbb ember is tudja, hogy van egy ország Európa szivében sok tízmilliós népével, amelynek militarista körei állandó veszélyt jelentenek a világrész biztonságára, békéjére. Egy évszázad alatt nyolc háború pusztította Európát és ebből hatban a német militarizmus főszerepet töltött be. A német békeszerződés megkötése és Nyugat-Berlin megszállásának megszüntetése tehát nemcsak a német nép nemzeti érdekeivel áll összhangban, hanem a béke és az egyetemes biztonság megszilárdításának érdekeivel is. „A nemzetközi helyzetet tisztábbá lehet és kell tenni — mondotta Hruscsov — és mi arra törekszünk, hogy az új háború sötét feűegei örökre eltűnjenek. A pilínyi fiatalok társadalmi munkája — LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ — A felkelő nap bearanyozza a kis falucska házait. Megindul a lüktető élet, itt is, ott is a fiatalok csoportja igyekszik a kultúr- házba. Kezükben kapa, lapát, balta és vasvilla. Vajon mit akarnak ezek a fiatalok ezen a kora tavaszi márciusi vasárnapon? Csakhamar világossá vált, amikor rövid megbeszélés után neki- látnak a munkához. Janik Bertalan, a KISZ alapszervezet titkára elmondja, hogy a KISZ Központi Bizottság legutóbbi határozata eljutott a pilinyi KISZ alapszervezet fiataljaihoz is. Ennek szellemében vállalták, hogy a kultúr- ház környékét kitisztítják, parkosítják, játszóteret építenek, majd a felmaradó földterületet burgonyával akarják beültetni. Az ebből eredő pénzjövedelmet a kul- túrház berendezésére fordítják. Akik az első sorokban kapá’nak, azok valamennyien KISZ vezetőségi tagok: Bódi Kornélia, Kereszti Aranka, Tőzsór Valéria. De ott voltak a KISZ-tagok, sőt a KISZ-en kívüliek is, mint például Horváth Rózsi és Tőzsér Júlia. Sőt, nem maradtak el a fiatal nősemberek sem. Ott volt Berták Bertalan, Bablena Pál, Simonyl József, Horváth László, Janik Béla. Részt vettek a munkában még a nagyapák is. Idős Pintér .ajos is ott volt, akinek már mókája is van és lelkes szavakkal biztatta a fiatalokat. Az elvtársak jó munkát végeztek. Délután a két órára betervezett területet megtisztították, amely mintegy 3 holdat tett ki. liusban a 100 éves fák alatt. Most az én gyermekeim és a mai ge+ neráció magának építi és szépíti.’* De nemcsak a parkosításban járnak a fiatalok jó példával elől, hanem a kulturális munkában is. Borzák Tibor kultűrigazgató örömmel mondja, hogy nézzem meg a kultúrtermet. A kultúrteremben meglepő látványban volt részem. Az előcsarnokban a fiatalok pattogtatták az asztali teniszlabdát, a klubszobában szépen leterített asztalok, függönyök, amit a leányok szintén társadalmi munkában készítettek. Egy csoport sakkozott, a másik csoport a lemezjátszós készülék mellett ülve hallgatta a’ szebbnél- szebb magyarnótákat. Megérkezett Radics Győző igazgatótanító elv- társ is. Megkezdték az énekkari próbát, ugyanis a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának megünneplése alkalmából alakult egy vegyes énekkar, amely most kezdi a próbát. Az énekpróba után színdarabot próbálnak. Dobozi Imre „Szélvihar” c. darabját adják elő. A kultúrházban találkoztam még az öreg nyugdíjas bácsival, aki szinte könnyezve meséli: „Nem így volt ez az én fiatal koromban. A báró úré volt a kastély és a környéke. Nekünk még csak belépni sem volt szabad, ők pedig ott szórakoztak, kugliztak és dorbázoltak az AngBOLLÖK BÉLA Salgótarjáni Tűzhelygyár |AZ ÉM NÖGRÁD MEGYEI j IÁÉI.. ÉPÍTŐIPARI VAi>! ÍLALAT SALGÖTARJÄMM |és VÁCI MUNKATÉR!?« \ ILETÉRE ( gyakorlott festő {szakmunká-j sokat felvesz |jelentkezni lehet ÍSALGÓTARJÁN, RÉGI \ I VÁSÁRTÉR A VALL A.i |lat MUNKAÜGYI 08» ItALYAN, VÁCI FÖÉP1-S 1TÉSVEZETÖSÉGÉN *
