Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-21 / 23. szám
4 nógrádi népújság 1959. március 21 (Folytatás a 3. oldalról) keres végrehajtása legyen, de mindenekelőtt az, hogy a fejlődésben elért eredményeket megszilárdítsuk. Mi a mező- gazdaság szocialista átszervezését a mezőgazdasági termelés emelésével egyszerre akarjuk végrehajtani. Ezévben a termelés emelkedésénél a mezőgazdaságban 5,2 százalékot kell elérni. A megnőve- kedett területeken nagyobb termésátlagot tudunk elérni és akkor az 5,2 száza ékos eredményt túl tudjuk szárnyalni. Ezzel az életszínvonal emelését is biztosítani tudjuk. — Fontos politikai kérdés meglevő termelőszövetkezeteink megszilárdítása. A termelőszövetkezetbe lépett dolgozó parasztokat nem hagyhatjuk magukra. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hoay a megalakult termelőszövetkezeti községekben szinte kézenfogva kell vezetni a dolgozókat, gazdaságuk nagyüzemi rendjének kialakításában. A kiküldött elvtársak ezután fordítsanak gondot — mint ahogy erre a Központi Bizottság is felhívja a figyelmet — a megalakult termelőszövetkezetek megszilárdítására. A most megalakult termelő- szövetkezetek munkáját a még kívülálló dolgozó parasztok még nagyobb figyelemmel kísérik, mint eddig. Hangsúlyozni szeretném, ha a megszilárdítást jól végezzük, akkor sok egyéni dolgozó paraszt elhatározásában őszre döntő jelentőségű lehet. takarmányermesztés fokozása, a trágyázott terület növelése, minél több zöldséget biztosítani a város ellátására. Általában a termésátlagok növelésével, példamutató gazdálkodással vigyék előbbre ügyünket falun. A gépállomá- ^munkákat. sok jobb minőségű munkával, a gépek jobb kihasználásával végezzék a mezőgazdasági támaszkodjanak bátrabban a dolgozókra Á vezetők A továbbiakban a vezetés színvonalának emeléséről szólva a következőket mondotta Jakab elvtárs: — A gyorsabb fejlődés, a Központi Bizottság határozatából adódó feladatok operatívabb, színvo Halasabb vezetést követelnek meg. Szükséges, hogy a meglévő, de még kihasználatlan lehetőségeink is felszínre kerüljenek. E tekintetben bátran támaszkodhatunk ismételten az SZKP tapaszalataira, amely bátran ragadja meg a legfontosabb láncszemet a kitűzött cél megvalósításáért. Központi Bizottságunk napirendi pontjai, határozatai is gazdag tanulsággal szolgálnak, mert azok is fejlődésünk legfontosabb láncszemeit ragadták meg. E határozatok végrehajtásában nekünk is megnőtt a felelősségünk. A határozatokat végrehajtjuk, mert megnőtt a párt tekintélye, szavának súlya, s ez a munkánkban olyan erkölcsi tőke, amelyre alapozhatunk. Az elmúlt hároméves terv idejének jó szelleme, lelkesedése mutatkozik meg a dolgozók között napjainkban is. Ezt az erőt továbbra is össze kell fogná, helyesen szervezni, jó irányban vezetni. A dolgozók várnak bennünket, hogy segítsük munkájukat. Azonban nekünk nagyon kell ügyelni, úgy végezzük a munkánkat, hogy ne szaladjunk előre, de el se maradjunk a tömegek mögött. Ismerjük meg alaposan a tömegek hangulatát, ami azt követeli, legyünk állandóan az emberek között. — Továbbra is tartani kell magunkat a Központi Bizottság helyes irányvonalához. Akkor a kétfrontos harcot sikerrel tudjuk végrehajtani. Ma már elmondhatjuk, előrehaladtunk a szektásság elleni harcban. A párt bátran megy a tömegek közé, bátran bevonjuk a munkába a párton- kívülieket is. Ebben a munkában jól töltik be szerepüket a tömegszervezetek is, amelyek megváltozott módon végzik feladataikat. Elmondhatjuk, hogy munkánk' következtében közelebb kerültünk a tömegekhez. Ennek ellenére azonban még egyes esetekben jelentkezhetnek a régi módszerek, gyakorlatok, amelyeket nem engedhetünk meg. Őrködjünk továbbra is a revizionista behatások ellen. Bár sokat tisztult az emberek feje, mégis társadalmunkban még mindig a revizonizmus a fő veszély. Ezután az előadó néhány példával támasztotta alá a revizionista behatásokat. Majd így folytatta: — A munkánkban elméleti tisztaság, bátor, elvi kiállás kell. Olyan időket élünk, amikor a marxizmus—leninizmus elvei megvalósulnak és nekünk is az a feladatunk, hogy számoljuk fel az elméleti passzivitást. Ezután Jakab elvtárs a munkastílus kialakításáról beszélt, amelyben a pártmunkásoknak hasznos tanácsokat adott. Majd a pártbizottsági ülés megtárgyalta, hogy a Központi Bizottság március 6-i határozatát részleteiben is hogyan viszi a dolgozók széles tömegei közé. A nógrádi dolgozók is járuljanak hozzá r- fi szocialista építés meggyorsításához Szurdi István elvtárs felszólalása falusi pártszervezetek feladatairól — Az újonnan alakult termelőszövetkezeti községekben a számszerűleg fejlődött szövetkezeteinkben jó a politikai hangulat. Ez annak tudható be, hogy ma már más dolgozó paraszttal van dolgunk, mint korábban. Hangulata, állás- foglalása megváltozott, tervezgető, új életre lépő dolgozó parasztság van a falvakban. Ezután az előadó meghatározta a pártszervezetek feladatéit. Ajánlatos, hogy az arra érdemes dolgozó parasztokkal a pártszervezetek erősítsék soraikat. Biztosítani kell a kommunisták vezető szerepét minden vonatkozásban. A pártszervezetek segítsék a termelőszövetkezeti vezetés munkáját, mindenek előtt a fegyelem kialakítását. A fegyelmezett, szervezett munka óriási előnyt jelent a közös munka megindulásánál. Nagyon fontos, hogy a párt- szervezetek ismertessék a tsz- alapszabályt. Segítsék a dolgozó parasztság, a tsz-tagság öntevékenységének kibontakoztatását. Igaz, hogy az állam is segít, de a tagság is segítsen saját munkájával. Maid az állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok figyelmét hívta fel arra, hogy gépekkel, szakmai tanácsadással segítsék a termelőszövetkezeteket. Az állami gazdaságok feladata többek között a Az értekezleten felszólalt Szurdi István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Szurdi elvtárs elmondta, hogy pártunk levonta a XXI. kongresszus határozatából a következtetéseket és ezekből határozta meg az előttünk álló feladatokat. A mező- gazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban elmondta, hogy parasztságunk legnagyobb része megértette: az előrehaladás lehetősége a termelőszövetkezetekben valósul meg. Ezek' után az ipar kérdéseivel foglalkozott. — Nem egyszerű, hanem bonyolult feladatokról van szó és minőségében más feladatokról, mint az előző évek folyamán. Mi a terveinket túl akarjuk teljesíteni. A jólét alapja az, ha több ipari termékünk van. De nem mindegy, hogy miből termelünk többet. Nem mindegy, elvtársak, hogy olyan termékekből, amire itt a belföldi fogyasztásnak szüksége van, amivel a mi beruházásainkat meggyorsíthatjuk, vagy olyan termékekből, amit exportálhatunk, ennek révén több importárut hozhatunk be külföldről. Engedjék meg, elvtársak, hogy lefordítsam a számok nyelvére, hogy tulajdonképpen milyen célok is azok, amelyeknek elérését javasolja a Központi Bizottság a magyar dolgozó népnek. — Nézzük először a termelési terv túlteljesítést. Mi azt szeretnénk, ha termelési, terveinket országosan 4 százalékkal felemelhetnénk. Az 19-59-es terv 87,2 milliárd forint. Ahhoz, hogy elérjük a Központi Bizottság által kitűzött célokat, 4 milliárddai több terméket kell előállítani és nem arányosan minden területen, hanem a népgazda- ságilag szükséges cikkekből. Az 5 százalékos önköltség- csökentés, amit a párthatározat javasol, annyit jelent, hogy a magyar népgazdaságban előállított ipari termékeket ebben az évben 800 millió forinttal olcsóbban kell előállítani. Szükséges, hogy a nemzeti jövedelem a kívánt mértéket elérje, a reáljövedelem magasabb legyen a tervezettnél, tehát a borítékban is több legyen ebben az évben mindenhol. — Ez világos. Azonban megint két dolog ellen kell harcolni a kommunistáknak, a kommunista aktivistáknak. Az egyik az elbizakodottság, hogy mi ezeket a feladatokat könnyen megoldjuk. Például ha a Salgótarjáni Acélárugyár műszaki és gazdasági vezetői kiszámították, hogy mely termékekből kell többet termelni ahhoz, hogy X millió forinttal többet termedének — azzal még nem termeltek annyival olcsóbban és annyival termelékenyebben. A végrehajtás, a realizálás hátra van. Ez nehéz, verejté- kes, bonyolult feladat a gazdasági és műszaki vezetők és nem utolsó sorban a munkások számára, akiknek ezt meg kell valósítani, meg kell termelni, jobban és olcsóbban. A számok alaposabb vizsgálata azt mutatja, hogy az átlagos, jó eredmények mögött itt-ott a magyar népgazdaságban már 1958-ban is elmaradások húzódtak meg. Terveinket és elképzeléseinket minden vonatkozásban 100 százalékig nem valósítottuk meg. Például a Tűzhelygyár részéről, itt is mondtak el egy pár mellbevágó számot a selejt emelkedését illetően. A másik: amikor a januári, februári eredményeket nézzük, ezek nem egészen megnyugtatóak. Többek között 1959 január hónapjában az 1958-as év havi átlagához viszonyítva, 5 százalékkal alacsonyabb a termelés az országban. — Ezekkel a dolgokkal na- nagyon komolyan szembe kell nézni. Ezen lehet ugyan változtatni, de csak nagyon komoly munkával. Ellenőrizzük, vajon a gazdasági, műszaki vezetők biztosítják-e, hogy ezek a hibák megszűnjenek. Nagyon keményen kell fellépni a hibák és a hibák elkövetői ellen. — Engedjék meg, hogy még néhány szót szóljak a szén- bányászatról — mondotta Szurdi elvtárs. 1958-ban már arra kellett ügyelni, hogy a szénbányászat a termelési tervet ne nagyon teljesítse túl, mert eladatlan, felhasználatlan készletek halmozódtak fel. Siti / ékki ál í ít(h ßainu a gyárt na tö n A balassagyarmati Palóc Múzeumban március 22-én, vasár* nap délelőtt fél 12-kor nyílik, meg a Tanácsköztársaság emlékeit bemutató kiállítás. A kiállítás első része az országos eseményeket, második része pedig a helyi események gazdag anyagát szemlélteti. Az események bemutatása egy térképpel kezdődik# amely azt ábrázolja, hogy a földnélkülivé vált és nincste* len parasztok — mint ácsok, kőművesek és állványozók -* mely falvakból helyezkedtek el a budapesti építkezéseknél. Ezek a Balassagyarmat-környéki munkások már az 1903— 1905 közötti években bekapcsolódtak a szakszervezeti mozgalomba. Később közülük kerültek ki a párt élharcosai és a direktórium tagjai. A másik térkép a Balassagyarmat környékéről származó hadifoglyok oroszországi táborait áb- rázalja, ahol megismerkedtek a forradalom eszméivel és módszereivel. Hadifoglyaink közül sokan harcoltak a Vörös Hadseregben, beleptek az Orosz Kommunista Pártba, hallgatták Lenin buzdító beszédeit. Amikor hazatértek, itthon tevékeny résztvettek a szocialista forradalom előkészítésében. A polgári demokratikus forradalom eseményeit gazdag plakátanyag szemlélteti. Az akkori plakátok szövegel elmondják, hogy a tömegek nyomására kiket távolítottak el állásaikból, mint a forradalmi fejlődés akadályozóit. A második kiállítási teremben a Tanácsköztársaság helyi emlékei kaptak helyet, itt látjuk, hogy a Kommunist ták Magyarországi Párjtának helyi szervezete 1919. március 24-én alakult meg a városháza tanácstermében. A kiállítás további részei ismertetik a direktórium tevékenységét. AZ első intézkedések a szociális igazságtalanságok megszüntetésére irányultak. A további intézkedések gazdasági vonat-* kozásúak. Leltározátk a 100 holdon felüli gazdaságok készleteit, termelési biztosokat neveztek ki, Szitákon, Kistere•* nyén a közös gazdálkodást készítették elő, stb. A továbbiakban megismerkedünk a Közművelődési Tanács tevékenységével, az ellenforradalmi puccs-kísérletekkel, majd a proietárhatalom védelmével, végül a fehér terrorral. Az ízlésesen megrendezett kiállítás alkalmas arra, hogy egyrészt megmutassa azt az utat, amelyet a Balassagyar- mat-környéki nincstelen parasztok a forradalmi eszmék elsajátításáig megtettek és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a munkáshatalom érdekében végeztek. Most, 1959-ben lényegében azonos tervet kapott a szénbányászat: 4—8 százalékkal emeltük az ipari termelési terveket mindenhol, a szénbányászati tervek körülbelül azonos szinten maradtak, mint 1958-ban. Mégis januárban, februárban a szénbányászat nem kívánatos módon teljesítette túl tervét. Persze, nem a magas kalóriájú fekete szenekben elsősorban, bár ott is volt túlteljesítés, hanem alacsony kalóriájú lignitben és barna szenekben. Ha nem akarjuk, hogy aknákat leállítsanak, olcsóbban és jobb minőségben kell a szenet termelni. Vissza kell térni bizonyos mezőkben a réselőgépek használatára. Újra elő keil venni a termelés szervezésének különböző, magasszintű módszereit. Meg kell vizsgálni itt a medencében, hogy mit lehet használni a grafikonszerű ciklusos termelési rendszerből, hogy a széntermelésben minőségében és önköltségében is jó eredményeket érjenek el. — Nálunk most — mondotta Szurdi elvtárs — komoly, nagy gazdasági feladatok vannak. Az első lépés az volt — úgy látom, jól történt —, hogy a gazdasági és műszaki vezetők lefordították a helyi viszonyokra, mit kell tenni annak érdekében, hogy ezek a gazdasági célok va'óra váljanak. Az egyes üzemek pontosan kidolgozták, miben kell nekik többet termelni, mennyivel kell csökkenteni a termelési költségeket, mennyivel kell növelni a termelékenységet és biztos vagyok abban, hogy azt is kidolgozták, ezek milyen módszerekkel érhetők el. A kommunistákra, veze- tőkre kiszabott feladatok azt jelentik, hogy hónapról hónapra, napról napra ellenőrizniök kell, hogyan realizálódnak a tervekben előírt feladatok. A múltban nagyon gyakran elkövetett hiba volt, hogy nagy lelkesedéssel elfogadtunk felajánlásokat, majd később enyhült ez a lendület, * végül a kezdeti lendület megtört. Arra kérem az elvtársakat, ugyanolyan gondosan, pontosan, lelkiismeretesen és körültekintően dolgozzanak a megvalósításban, mint a felajánlás megtételében. — A nógrádi dolgozók is járuljanak hozzá a szocialista építés meggyorsításához országunkban. Fejtsenek ki jó munkát a szocialista rend megerősítésében, ezzel hozzájárulhatunk az egész szocialista tábor megerősödéséhez — fejezte be felszólalását Szurdi elvtárs. A beszámoló elhangzása után megnyitott vitában tizennégy elvtárs szólalt fel. Elsőként Pothornyik József elvtárs, a párt Központi Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója emelkedett szólásra. Valamennyi hozzászóló azokról a feladatokról és már megtett intézkedésekről be- szé t, amelyek biztosítják a Központi Bizottság határozatának maradéktalan teljesítését. A Tanácsköztársaság emlékét örökítik meg megyénk képzőművészei. Czinke Ferenc Iványi Ödön Farkas András
