Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-21 / 23. szám

4 nógrádi népújság 1959. március 21 (Folytatás a 3. oldalról) keres végrehajtása legyen, de mindenekelőtt az, hogy a fej­lődésben elért eredményeket megszilárdítsuk. Mi a mező- gazdaság szocialista átszerve­zését a mezőgazdasági terme­lés emelésével egyszerre akar­juk végrehajtani. Ezévben a termelés emelkedésénél a mezőgazdaságban 5,2 százalé­kot kell elérni. A megnőve- kedett területeken nagyobb termésátlagot tudunk elérni és akkor az 5,2 száza ékos eredményt túl tudjuk szár­nyalni. Ezzel az életszínvonal emelését is biztosítani tud­juk. — Fontos politikai kérdés meglevő termelőszövetkeze­teink megszilárdítása. A ter­melőszövetkezetbe lépett dol­gozó parasztokat nem hagy­hatjuk magukra. Az eddigi ta­pasztalatok is azt mutatják, hoay a megalakult termelőszö­vetkezeti községekben szinte kézenfogva kell vezetni a dol­gozókat, gazdaságuk nagy­üzemi rendjének kialakításá­ban. A kiküldött elvtársak ezután fordítsanak gondot — mint ahogy erre a Köz­ponti Bizottság is felhív­ja a figyelmet — a megalakult termelőszövet­kezetek megszilárdításá­ra. A most megalakult termelő- szövetkezetek munkáját a még kívülálló dolgozó parasztok még nagyobb figyelemmel kí­sérik, mint eddig. Hangsú­lyozni szeretném, ha a meg­szilárdítást jól végezzük, ak­kor sok egyéni dolgozó pa­raszt elhatározásában őszre döntő jelentőségű lehet. takarmányermesztés fokozása, a trágyázott terület növelése, minél több zöldséget biztosí­tani a város ellátására. Álta­lában a termésátlagok növe­lésével, példamutató gazdál­kodással vigyék előbbre ügyünket falun. A gépállomá- ^munkákat. sok jobb minőségű munkával, a gépek jobb kihasználásával végezzék a mezőgazdasági támaszkodjanak bátrabban a dolgozókra Á vezetők A továbbiakban a vezetés színvonalának emeléséről szólva a következőket mon­dotta Jakab elvtárs: — A gyorsabb fejlődés, a Központi Bizottság ha­tározatából adódó felada­tok operatívabb, színvo Halasabb vezetést követel­nek meg. Szükséges, hogy a meglévő, de még kihasználatlan lehetősé­geink is felszínre kerül­jenek. E tekintetben bátran támasz­kodhatunk ismételten az SZKP tapaszalataira, amely bátran ragadja meg a legfon­tosabb láncszemet a kitűzött cél megvalósításáért. Központi Bizottságunk napirendi pont­jai, határozatai is gazdag ta­nulsággal szolgálnak, mert azok is fejlődésünk legfonto­sabb láncszemeit ragadták meg. E határozatok végrehaj­tásában nekünk is megnőtt a felelősségünk. A határozato­kat végrehajtjuk, mert meg­nőtt a párt tekintélye, szavá­nak súlya, s ez a munkánk­ban olyan erkölcsi tőke, amelyre alapozhatunk. Az el­múlt hároméves terv idejének jó szelleme, lelkesedése mu­tatkozik meg a dolgozók kö­zött napjainkban is. Ezt az erőt továbbra is össze kell fogná, helyesen szervezni, jó irányban vezetni. A dolgozók várnak bennünket, hogy segít­sük munkájukat. Azonban ne­künk nagyon kell ügyelni, úgy végezzük a munkánkat, hogy ne szaladjunk előre, de el se maradjunk a tömegek mögött. Ismerjük meg alaposan a tömegek hangulatát, ami azt követeli, legyünk ál­landóan az emberek kö­zött. — Továbbra is tartani kell magunkat a Központi Bizott­ság helyes irányvonalához. Akkor a kétfrontos harcot si­kerrel tudjuk végrehajtani. Ma már elmondhatjuk, előre­haladtunk a szektásság elleni harcban. A párt bátran megy a tömegek közé, bátran be­vonjuk a munkába a párton- kívülieket is. Ebben a mun­kában jól töltik be szerepü­ket a tömegszervezetek is, amelyek megváltozott módon végzik feladataikat. Elmond­hatjuk, hogy munkánk' követ­keztében közelebb kerültünk a tömegekhez. Ennek ellené­re azonban még egyes ese­tekben jelentkezhetnek a régi módszerek, gyakorlatok, ame­lyeket nem engedhetünk meg. Őrködjünk továbbra is a re­vizionista behatások ellen. Bár sokat tisztult az emberek feje, mégis társadalmunkban még mindig a revizonizmus a fő veszély. Ezután az előadó néhány példával támasztotta alá a re­vizionista behatásokat. Majd így folytatta: — A munkánkban elmé­leti tisztaság, bátor, elvi kiállás kell. Olyan idő­ket élünk, amikor a marxizmus—leninizmus elvei megvalósulnak és nekünk is az a felada­tunk, hogy számoljuk fel az elméleti passzivitást. Ezután Jakab elvtárs a munkastílus kialakításáról be­szélt, amelyben a pártmun­kásoknak hasznos tanácsokat adott. Majd a pártbizottsági ülés megtárgyalta, hogy a Központi Bizottság március 6-i határozatát részleteiben is hogyan viszi a dolgozók széles tömegei közé. A nógrádi dolgozók is járuljanak hozzá r- fi szocialista építés meggyorsításához Szurdi István elvtárs felszólalása falusi pártszervezetek feladatairól — Az újonnan alakult ter­melőszövetkezeti községekben a számszerűleg fejlődött szö­vetkezeteinkben jó a politikai hangulat. Ez annak tudható be, hogy ma már más dolgozó paraszttal van dolgunk, mint korábban. Hangulata, állás- foglalása megváltozott, tervez­gető, új életre lépő dolgozó parasztság van a falvakban. Ezután az előadó meghatároz­ta a pártszervezetek felada­téit. Ajánlatos, hogy az arra érdemes dolgozó parasztokkal a pártszervezetek erősítsék soraikat. Biztosítani kell a kommunisták vezető szerepét minden vonatkozásban. A pártszervezetek segít­sék a termelőszövetkezeti vezetés munkáját, minde­nek előtt a fegyelem ki­alakítását. A fegyelme­zett, szervezett munka óriási előnyt jelent a közös munka megindulá­sánál. Nagyon fontos, hogy a párt- szervezetek ismertessék a tsz- alapszabályt. Segítsék a dol­gozó parasztság, a tsz-tagság öntevékenységének kibonta­koztatását. Igaz, hogy az ál­lam is segít, de a tagság is segítsen saját munkájával. Maid az állami gazdaságok, gépállomások, erdőgazdaságok figyelmét hívta fel arra, hogy gépekkel, szakmai tanácsadás­sal segítsék a termelőszövet­kezeteket. Az állami gazdasá­gok feladata többek között a Az értekezleten felszólalt Szurdi István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja. Szurdi elvtárs el­mondta, hogy pártunk levonta a XXI. kongresszus határoza­tából a következtetéseket és ezekből határozta meg az előt­tünk álló feladatokat. A mező- gazdaság szocialista átszerve­zésével kapcsolatban elmondta, hogy parasztságunk leg­nagyobb része megértette: az előrehaladás lehetősége a ter­melőszövetkezetekben valósul meg. Ezek' után az ipar kér­déseivel foglalkozott. — Nem egyszerű, hanem bonyolult feladatokról van szó és minőségében más fel­adatokról, mint az előző évek folyamán. Mi a terveinket túl akarjuk teljesíteni. A jólét alapja az, ha több ipari termékünk van. De nem mindegy, hogy miből termelünk többet. Nem mindegy, elvtársak, hogy olyan termékekből, amire itt a belföldi fogyasztásnak szük­sége van, amivel a mi be­ruházásainkat meggyorsíthat­juk, vagy olyan termékekből, amit exportálhatunk, ennek révén több importárut hoz­hatunk be külföldről. Enged­jék meg, elvtársak, hogy le­fordítsam a számok nyelvére, hogy tulajdonképpen milyen célok is azok, amelyeknek el­érését javasolja a Központi Bizottság a magyar dolgozó népnek. — Nézzük először a terme­lési terv túlteljesítést. Mi azt szeretnénk, ha termelési, ter­veinket országosan 4 száza­lékkal felemelhetnénk. Az 19-59-es terv 87,2 milliárd fo­rint. Ahhoz, hogy elérjük a Központi Bizottság által ki­tűzött célokat, 4 milliárddai több terméket kell előállítani és nem arányosan minden te­rületen, hanem a népgazda- ságilag szükséges cikkekből. Az 5 százalékos önköltség- csökentés, amit a párthatáro­zat javasol, annyit jelent, hogy a magyar népgazdaságban előállított ipari termékeket ebben az évben 800 millió fo­rinttal olcsóbban kell előállítani. Szükséges, hogy a nemzeti jö­vedelem a kívánt mértéket elérje, a reáljövedelem ma­gasabb legyen a tervezettnél, tehát a borítékban is több le­gyen ebben az évben min­denhol. — Ez világos. Azonban megint két dolog ellen kell harcolni a kommunistáknak, a kommunista aktivistáknak. Az egyik az elbizakodottság, hogy mi ezeket a feladatokat könnyen megoldjuk. Például ha a Salgótarjáni Acéláru­gyár műszaki és gazdasági vezetői kiszámították, hogy mely termékekből kell többet termelni ahhoz, hogy X mil­lió forinttal többet termedé­nek — azzal még nem ter­meltek annyival olcsóbban és annyival termelékenyebben. A végrehajtás, a realizálás hátra van. Ez nehéz, verejté- kes, bonyolult feladat a gaz­dasági és műszaki vezetők és nem utolsó sorban a munká­sok számára, akiknek ezt meg kell valósítani, meg kell ter­melni, jobban és olcsóbban. A számok alaposabb vizsgá­lata azt mutatja, hogy az átlagos, jó eredmé­nyek mögött itt-ott a magyar népgazdaságban már 1958-ban is elmara­dások húzódtak meg. Terveinket és elképzeléseinket minden vonatkozásban 100 százalékig nem valósítottuk meg. Például a Tűzhelygyár részéről, itt is mondtak el egy pár mellbevágó számot a se­lejt emelkedését illetően. A másik: amikor a januári, februári eredményeket néz­zük, ezek nem egészen meg­nyugtatóak. Többek között 1959 január hónapjában az 1958-as év havi átlagához vi­szonyítva, 5 százalékkal ala­csonyabb a termelés az or­szágban. — Ezekkel a dolgokkal na- nagyon komolyan szembe kell nézni. Ezen lehet ugyan vál­toztatni, de csak nagyon ko­moly munkával. Ellenőrizzük, vajon a gazdasági, műszaki vezetők biztosítják-e, hogy ezek a hibák megszűnjenek. Nagyon keményen kell fel­lépni a hibák és a hibák el­követői ellen. — Engedjék meg, hogy még néhány szót szóljak a szén- bányászatról — mondotta Szurdi elvtárs. 1958-ban már arra kellett ügyelni, hogy a szénbányászat a termelési ter­vet ne nagyon teljesítse túl, mert eladatlan, felhasználat­lan készletek halmozódtak fel. Siti / ékki ál í ít(h ßainu a gyárt na tö n A balassagyarmati Palóc Múzeumban március 22-én, vasár* nap délelőtt fél 12-kor nyílik, meg a Tanácsköztársaság em­lékeit bemutató kiállítás. A kiállítás első része az országos eseményeket, második része pedig a helyi események gazdag anyagát szemlélteti. Az események bemutatása egy térképpel kezdődik# amely azt ábrázolja, hogy a földnélkülivé vált és nincste* len parasztok — mint ácsok, kőművesek és állványozók -* mely falvakból helyezkedtek el a budapesti építkezéseknél. Ezek a Balassagyarmat-környéki munkások már az 1903— 1905 közötti években bekapcsolódtak a szakszervezeti moz­galomba. Később közülük kerültek ki a párt élharcosai és a direktórium tagjai. A másik térkép a Balassagyarmat környékéről származó hadifoglyok oroszországi táborait áb- rázalja, ahol megismerkedtek a forradalom eszméivel és módszereivel. Hadifoglyaink közül sokan harcoltak a Vörös Hadseregben, beleptek az Orosz Kommunista Pártba, hall­gatták Lenin buzdító beszédeit. Amikor hazatértek, itthon tevékeny résztvettek a szocialista forradalom előkészítésé­ben. A polgári demokratikus forradalom eseményeit gazdag plakátanyag szemlélteti. Az akkori plakátok szövegel el­mondják, hogy a tömegek nyomására kiket távolítottak el állásaikból, mint a forradalmi fejlődés akadályozóit. A második kiállítási teremben a Tanácsköztársaság helyi emlékei kaptak helyet, itt látjuk, hogy a Kommunist ták Magyarországi Párjtának helyi szervezete 1919. március 24-én alakult meg a városháza tanácstermében. A kiállítás további részei ismertetik a direktórium tevékenységét. AZ első intézkedések a szociális igazságtalanságok megszünte­tésére irányultak. A további intézkedések gazdasági vonat-* kozásúak. Leltározátk a 100 holdon felüli gazdaságok kész­leteit, termelési biztosokat neveztek ki, Szitákon, Kistere•* nyén a közös gazdálkodást készítették elő, stb. A továb­biakban megismerkedünk a Közművelődési Tanács tevé­kenységével, az ellenforradalmi puccs-kísérletekkel, majd a proietárhatalom védelmével, végül a fehér terrorral. Az ízlésesen megrendezett kiállítás alkalmas arra, hogy egyrészt megmutassa azt az utat, amelyet a Balassagyar- mat-környéki nincstelen parasztok a forradalmi eszmék elsajátításáig megtettek és azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket a munkáshatalom érdekében végeztek. Most, 1959-ben lényegében azonos tervet kapott a szén­bányászat: 4—8 százalékkal emeltük az ipari termelési ter­veket mindenhol, a szénbá­nyászati tervek körülbelül azonos szinten maradtak, mint 1958-ban. Mégis január­ban, februárban a szénbányá­szat nem kívánatos módon tel­jesítette túl tervét. Persze, nem a magas kalóriájú fekete szenekben elsősorban, bár ott is volt túlteljesítés, hanem alacsony kalóriájú lignitben és barna szenekben. Ha nem akarjuk, hogy aknákat leállít­sanak, olcsóbban és jobb minő­ségben kell a szenet termelni. Vissza kell tér­ni bizonyos mezőkben a réselőgépek használatára. Újra elő keil venni a termelés szervezésének különböző, magasszintű módszereit. Meg kell vizsgálni itt a me­dencében, hogy mit lehet használni a grafikonszerű cik­lusos termelési rendszerből, hogy a széntermelésben minő­ségében és önköltségében is jó eredményeket érjenek el. — Nálunk most — mon­dotta Szurdi elvtárs — ko­moly, nagy gazdasági felada­tok vannak. Az első lépés az volt — úgy látom, jól történt —, hogy a gazdasági és mű­szaki vezetők lefordították a helyi viszonyokra, mit kell tenni annak érdekében, hogy ezek a gazdasági célok va'óra váljanak. Az egyes üzemek pontosan kidolgozták, miben kell nekik többet termelni, mennyivel kell csökkenteni a termelési költségeket, mennyi­vel kell növelni a termelé­kenységet és biztos vagyok abban, hogy azt is kidolgoz­ták, ezek milyen módszerek­kel érhetők el. A kommunistákra, veze- tőkre kiszabott feladatok azt jelentik, hogy hónap­ról hónapra, napról nap­ra ellenőrizniök kell, ho­gyan realizálódnak a ter­vekben előírt feladatok. A múltban nagyon gyakran elkövetett hiba volt, hogy nagy lelkesedéssel elfogad­tunk felajánlásokat, majd ké­sőbb enyhült ez a lendület, * végül a kezdeti lendület meg­tört. Arra kérem az elvtársa­kat, ugyanolyan gondosan, pontosan, lelkiismeretesen és körültekintően dolgozzanak a megvalósításban, mint a fel­ajánlás megtételében. — A nógrádi dolgozók is járuljanak hozzá a szo­cialista építés meggyor­sításához országunkban. Fejtsenek ki jó munkát a szocialista rend megerő­sítésében, ezzel hozzá­járulhatunk az egész szo­cialista tábor megerősö­déséhez — fejezte be felszólalását Szurdi elvtárs. A beszámoló elhangzása után megnyitott vitában tizen­négy elvtárs szólalt fel. Első­ként Pothornyik József elv­társ, a párt Központi Bizott­ságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igaz­gatója emelkedett szólásra. Valamennyi hozzászóló azok­ról a feladatokról és már megtett intézkedésekről be- szé t, amelyek biztosítják a Központi Bizottság határo­zatának maradéktalan teljesí­tését. A Tanácsköztársaság emlékét örökítik meg megyénk képző­művészei. Czinke Ferenc Iványi Ödön Farkas András

Next

/
Thumbnails
Contents