Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-21 / 23. szám
Dicső hagyományunk ÍRTA: COTTNER SÁNDOR, NEHÉZIPARI MINISZTER, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ JQJQmárcius 21-én, a ta- vasz első napján Magyarországon győzedelmeskedett a proletárforradalom. A magyar munkásosztály, a magyar munkásmozgalom történelmének’ legfényesebb lapját kezdte meg. A Magyar Tanácsköztársaság, amelyet az ellenforadalmi rendszer 25 éven keresztül mocskolt és rágalmazott, az egész világnak bebizonyította, hogy a magyar nép a szocializmus, a kommunizmus útján akar járni, a kapitalista, földesúri hatalom megdöntésében látja jövőjének zálogát. A Tanács- köztársaság Vörös Hadseregében a munkásokkal vállvetve parasztok és értelmiségiek is harcoltak a betolakodó Antant csapatok ellen. A magyar nép hősies harcot vívott a felfegyverzett világ-reakció ellen. A kommunisták vezették ezt a harcot, akiket Lenin történelmi jelentőségű szavai lelkesítettek: ..Ti háborút viseltek. Egyedül jogos, igazságos, igazán forradalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a kizsákmányolok ellen, háborút viseltek a szocializmus győzelméért. Az egész világon mind az, ami a munkásosztályban becsületes, a ti pártotokon áll.” Az 1956-os ellenforradalom és az azt dicsőítő nvugati sajtó féktelen rágalmakat szórt a magvar népre, azt állította róla, hoav a szocializmus és a Szovieutnió ellensége. Ez a legnagyobb sértés, ami a magyar nénet érhette. Hiszen 1919 ragyogó cáfolatát adja ezeknek a rágalmaknak. A magvar munkásosztály „Kövessük Szoviet-Oroszországot” jelszóval valósította meg a ■ proletárdiktatúrát. A Rzoviet- • Oroszországból hazatérő hadi- folyok. akik közül nem egy feevvorosen is részt vett a szocialista forrada’oméri vívott harcokban, itthon is elhintették a szocializmus mágiáit. 1919. március 21-én ezek a mások nagyszerű terméssé értek. A Tanácsköztársaságnak •^■“■azonban nemcsak a magvar nén számára volt óriási ielentősége.’ A Magvar Tanácsköztársaság nemzetközi jelentőségét nem más fogalmazta meg, mint Lenin a nemzetközi proletariátus vezére: ..Eddin a szoviet hatalom csak országunkon belül győzött, a volt, orosz birodalomhoz tartozó nának között. Ed,dig azok a römdin+ó emberek, akiknek különösen nehéz megválni,ok a. réoi. srnk- vávios gondolkodásmódtól (még ha a szocialisták táborához tartoznak is), azt gondolhatták, hony csakis Oroszország _ saiátos körül,ménvei idézhették elő ezt a váratlan fordulatot a proletár szoviet, dem.okráoia. felé. hoav ennek a demokráciának a sajátosságaiban talán, mint valami aör- he tükörben,, a, cári Oroszország sa.iátossáaai tükröződnek. Most aztán ezt a véleményt teljesen szétzúzták ...” A Magvar Tanácsköztársaság fennállásának rövid hó- naniai alatt mérhetetlenül nehéz helvzetben, az imperialista túlerő ellen vívott harc kellős közepén is rengeteget nvúitott az ország dolgozó népének. A Tanácsköztársaság a kisipar kereteit meghaladó ipari bánya- és közlekedési üzemeket köztulajdonba vette, társadalmi vezetés és munkásel- lenőrzés alá helvezte. A forradalmi kormányzó tanács kimondta, hogy a pro’eíárál- lamban csak annak van joga élni, aki dolgozik, testi vagy szellemi munkát végez a társadalom fenntartására. A Tanácsköztársaság elrendelte az általános munkakényszert, ezzel szemben megállapította a munkára való jogot. Kimondta, hogy az állam köteles eltartani mindazokat, akik munkaképtelenek, valamint azokat, akik dolgozni akarnak, ha az állam nem tud nekik munkát juttatni. A forradalmi kormányzó tanács rendelettel csökkentette a lakbéreket, általános betegségi és balesetbiztosítást vezetett be.. A Tanácsköztársaság dön- ■^*tő változásokat hozott a nők és gyermekek számára. Az állam megszüntette a nők lealázó helyzetét. A Tanács- köztársaság alkalmazta az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet. Megszüntette ezzel a nők igazságtalan helyzetét. A munkaügyi és népjóléti népbiztosság megszervezte a proletárgyermekek vidéki nya- raltatását. A közoktatásügyi népbiztosság rendelkezést adott ki a tanonc-gyermekek védelméről. A prolelárállam köztulajdonba vette a szanatóriumokat, kórházakat, gyógyító rendelő- és gondozóintézeteket, amelyekben minden beteg ingyen ápolásban részesült. A Tanácsköztársaság kulturális politikája az egész nép szellemi színvonalának emelésére irányult és ezzel soha nem látott lehetőséget teremtett valamennyi dolgozni akaró értelmiség számára. Az a szinte felmérhetetlen sokoldalú munkát, amelyet a Tanácsköztársaság kifejtett az egész dolgozó nép javára, a kommunisták, a dolgozó nép legiobbjai irányították. A Tanácsköztársaságnak óriási forradalmi vívmányként a kommunistáknak sikerült megvalósítani a munkásegységet, egységes csapatba vonva a kommunista és a szociáldemokrata érzelmű munkásokat. Az egységes párt irányításában azonban a kellően le nem leplezett reformista, megalkuvó szociáldemokrata vezetők zavart és árulást vittek. A felfegyverzett ellenforradalmi túlerő, az angol és francia fegyverekkel felszerelt román és cseh imperialista csanatok, a belső árulók együttesen megbuktatták a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság Vörös Hadserege Stromfeld Aurél vezérlete alatt a hősiesség soha nem látott példáit produkálták. Nem raituk múlott a győzelem. Kun Béla, a Magyar Tanácsköztársaság vezetője világosan megfogalmazta. hogy a Magyar Tanácsköztársaság bukása az objektív történelmi körülmények összejátszásának volt eredménye, így a fiatal szovjetorosz köztársaság fegyveres erői sem tudtak magyar testvéreik segítségére sietni, mert 14 intervenciós betolakodó hatalom fonta őket gyűrűiébe. A Magvar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege azzal, hogy nagv antant erőket, kötött le és vont el a Szoviet-Oroszor- szág elleni harctól, nagy segítséget nvúitott a polgárháború sikeres megvívásához. A nógrádi munkások, bá- ■^■“■nyászok hősies részt vállaltak a harcból. íme, hogyan írt erről a Vörös Űjság 1919. május 19-i száma: „ ... Ezek a katonák, akik hosszú idő óta szinte pihenés nélkül, fáradtságot nem ismerve, harcban állottak a Tanácsköztársaság életére törő ellenséggel, olyan jelét adták a proletáröntudatnak, és fegyelemnek, amely kell, hogy a hadsereg minden katonáját áthassa, Május elején ők mentették meg Salgótarjánt, ők tették lehetővé, hogy Salgótarjánban ma már a szén- termelés normális mederben folyik, ők voltak azok, akik a salgótarjáni bányászokat egy heti nehéz védőharcok után, sietve felváltották... Ez idő alatt a salgóbányai bányák teljesen a tűzvonalba voltak, az egercsehi bánya pedig a csehek kezén volt. Amikor azután a bányászok segítségére megérkezett a fi. hadosztály, amely a cseheket Füleken túl kergette, Salgótarjánban újra megindult .a munka. Most már a, munkásságnak csak fele van fegyverben, másik fele a bányákban teljesít szolgálatot.” A Tanácsköztársaság bu- kása után, a Horthy- rendszer sötét évei alatt sem szünetelt a harc. A Tanács- köztársaság. eszméit nem sikerült kiölni a dolgozók szívéből. 1945-ben, amikor a Szovjet Hadsereg kiűzte Magyar- országról a német megszálló- a magyar nép, köztük a nóg- rdi dolgozók is nemcsak 1919 dicső eredményeire tekinthettek vissza, hanem arra a hracra is, melyet negyedszá zadon keresztül folytattak a kommunisták vezetésével az ellenforradalmi rendszer megdöntéséért. Olyan hagyományok ezek, melyekre méltán lehetünk büszkék. Ezek a hagyományok lelkesítenek bennünket abban a munkában, amit a szocializmus felépítéséért folytatunk országunkban. fi'sek a hagyományok lel- kesítik a nógrádi dolgozókat is, amikor az élet minden területén, az iparban, a mezőgazdaságban, kultúrában új támadásra lendülnek a szocializmus frontján. Iványi Ödön rajza 3Cim a nie kezünk Kun Béla. A Magyar Tanácsköztársaság elnökének portréja 1920-ból. A magyar munkásmozgalom rettenheteilen harcosa és a Tanácsköztársaság kiemelkedő vezetője küzdelmes életpályát futott be- Ha most soraink között ünnepelne, február 20-án töltötte volna be Ti. életévét. Lele kisközség szülötte, apja falusi jegyző volt. Iskoláit Erdélyben végezte s a gimnazista Ady Endre házitanítója is volt. Egyetemi évei elején újságíró lett. Korán eljegyezte magát a politikai pályával. Tizenhat éves korában a szociáldemokrata párt tagja és alig 23 éves, amikor először állt osztályellenes izgatásért a bíróság előtt. Az első világháborúban mint zászlós szolgált az orosz fronton. 1916-ban a tomszki fogolytáborba került, ahol dr. Münnich Ferenccel is találkozott. Tanulóköröket szervezett itt és még az októberi forradalom előtt tagja lett a bolsevik pártnak, majd a párt tomszki kormányzósági szervezetének vezetőségi tagjává választották. 1917 végén a mai Lenin- grádban találjuk. Itt találkozott Lenin elvtárssal s itt lett belőle vérbeli bolsevik. 1918- ban fegyverrel bizonyította be elvhűségét. Ott volt a magyar vöröskatonák élén, akik az ellenforadalmároktól visszafoglalták a moszkvai főpostát. 1918 november 17-én dr. Sebestyén Emil ezredorvos álnéven illegálisan hazaérkezett és másnap Vágó és László elvtársakkal tárgyalt és félreérthetetlenül megjelölte a célt: „Meg kell alakítanunk a kommunista pártot.“ A történelem nem vár, elszáguld mellettünk!“ — mondotta. S három nap múlva Budapesten a Városmajor utca 42-ben Vántus elnöklete alatt, a Kun Béla beszéde utáni vita eredményeként megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját. A kommunisták és a szociáldemokraták közti harc egyre éleződött. A munkásság sztrájkokkal követelte a lefogott kommunisták szaba- donbocsátását. A szociáldemokraták helyezte napról napra ingatagabbá vált s ellill!l!!ll!illl!lllll!llll!!llllllllllllliili!i!illlll!ll!lllllll!!!!!ll!ílll!!!!illl!H!lllll!ll!ll!ll!llll!lll :!li!!lllllllll!llllllll!!ll!!!:i!ll!lll!!ll!llll!lllllllllllllllilli!llli!llll^ A fronton már egyre kevesebb szavuk volt a császári és királyi tiszteknek. A pusztító háborút megunva hazatérnek a katonák, hogy aztán fegyvereikkel is támogassák a proletárhatalmat. A Vörös Hadsereg páncélvonata, amely a Tanácsköztársaság védelme során mindig ott volt a legnehezebb front- szakaszokon. A páncélvonat Kisterenycn is megjelent. határozták, hogy egyesülnek a kommunistákkal. A gyűjtőfogházban egyeztek meg már~ cius 21-én a két párt vezető a pártok egyesítéséről és i Tanácsköztársaság kikiáltást ról. 22-éről 23-ára virradó é <" jel Lenin elvtárs rádió-táv- irón keresztül hívta már Kun Bélát és forró üdvözletét küldte a proletárállam és elsősorban a külügyi népbiztost tisztet betöltő Kun Bélának. Kun Béla több alkalommal járt Salgótarjánban. 1918. karácsony másodnapján a salgótarjáni bánya-fém és vasmunkásoknak előadást tartott és a szociáldemokrata párt politikáját munkásellenesnek bélyegezte. Az agitáció újévig tartott, amikor Salgtóarján munkásai gyűlést tartottak, amelyen Rudas beszélt. Az estig tartó gyűlésen kimondták, hogy csatlakoznak a kommunista párthoz. Arra vonatkozóan, hogy Kun Béla itt töltötte volna az év hátralevő napjait, nem találni forrást. Április hó elején is megjelent Salgótarjánban a szocialisták szervezte nagygyűlésen és közel egyórás beszédében emlékeztette a jelenlevőket, hogy utolsó ittlétekor megjósolta: Magyarország előharcosa lesz a proletár Ságnak a burzsoázia elleni harcában. Az izzó hangulatú gyűlést, ahol a bányászok szinte teljes számban megjelentek, már berekesztették, amikor dr. Landler Jenő belügyi népbiztos autója kanyarodott a Piac-térre, ahol az összesereglők előtt negyvenötperces, gyújtóhatású beszédet tartott. Az első szabad május elsején is ellátogatott városunkba. Virágszőnyeg borította Salgótarján útjait, s vörös zászlókat lengetett a szél. A környező falvakból is sokan jöttek a Fő-téri gyűlésre, amelynek szónoka Kun Béla volt. Elhatározta a nagygyűlés, hogy a tíz körmükkel is megvédik a Tanácsköztársaságot és Kun Béla szavaira százával jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Még kiét ízben járt Salgótarjánban Kun Béla, 1919 július elején és 22-én. Az első alkalommal a piacon, a második esetben, amikor két napig tartózkodott itt, s az acélgyáriak gyűlésén szólalt fel. Elmúltak a dicső napok s Kun Béla többet nem szólhatott a munkásosztály egyik fellegvárában, mert 19xx-ben szovjet emigrációban elhunyt Dr. G. A.
