Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-04 / 18. szám

1959. március 4. NÓGRÁDI NftTÜJSAa 3 1.2 millió forintos takarékossági vállalás a Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Tűzhely­gyárban elkészítették az 1959. 'évi takarékossági intézkedé- tervet. A feladatokat az ■SZKP XXI. kongresszusa, 'valamint a párt és a kor- »anóny által meghatározott i»eniwralóáoból állították össze. A tervben első helyen az anyaggazdálkodásból elért megtakarítások sze­repelnek, több mint 919 ezer forinttal. Különösen kiemelkedik az öntödei fekete selejt csök­kentésére tett vállalás. Találkozók, emlékmű avatás és munkásmozgalmi filmnapok a tanácsköztársasági ünnepségek programjában Pár hét választ el bennün- >4aet a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 40. évfordulójá­tól. Erre az alkalomra me- rgyeaaerte lelkes készülődés fo­lyik. A párt és a tanács irá­nyítja az ünnepségek mene­tét, de ezek lebonyolításába "hatékony segítséget nyújta­nak s tevékenyen bekapcso­lódnak megyénk veteránjai, 19-es vörös katonái, a Tanács­köztársaság még ma is élő 'harcosai is. Az ünnepségek programjá­ban több találkozó szerepel, amit a Tanácsköztársaság ve­teránjaival és kommunista TÍrókkal szerveznek meg. Eze­ken a ta1 álkozó kon munká­sok, parasztok, értelmiségiek ?ás. fiatalok is részt vesznék. Májusra tervezik, ugyan­csak Salgótarjánban a ta­nácsköztársasági emlékmű avatását. Megkezdődtek az előkészületek a tavaszi hagyo­mányos művészi seregszem­lékre ( Lovász József, ifj. kulturális seregszemle, Gyer­mekművészeti Seregszemle stb) a Tanácsköztársaságra való emlékezés jegyében ke­rül megrendezésre. Áprilistól havonként egy helyen munkásmozgalmi film- napokat szerveznek, melyek­nek keretében bemutatásra kerülnek a magyar és nem­zetközi munkásmozgalom tör­ténetét legjobban feldolgozó filmek. A munkásmozgalmi filmnapokat Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Kistere- nyén, Diósjenőn, Pásztón, Nagybátonyban, Karancsla- pujtőn, Mátranovákon és Nagylócon rendezik meg. Ugyanis elhatározták, hogy az 1958. II. félévi 6.38 szá­zalékról fokozatosan 5,5 szá­zalékra csökkentik az év végéig. Ebből több mint 200 ezer forintos megtakarítást akarnak elérni. Elhatározták, hogy az import koksznál mintegy 200 tonnás csök­kenést érnek el 58 000 fo­rint értékben. A vasötvözet­tel való takarékossággal 83 ezer forintos csökkenést ér­nek el. Az új Fáklya kály­hák anyagánál darabonként két és félkilós megtakarítást terveznek, amelynek értéke 116 ezer forint. Az energiagazdálkodás jó megszervezésével 27.5, mű­szaki szervezési intézkedések­kel 72 ezer, jobb munkaerő­gazdálkodással pedig 230 ezer forintos megtakarítást vállal­nak. Az összes megtakarítások ér­téke megközelíti az 1 millió 250 000 forintot. Az intézkedési tervbein megjelölték nemcsak azokat, akik a végrehajtásért felelősek, hanem azokat is, akik a rendszeres értékelést és adatszolgáltatást elvégzik. Az intézkedési tervet hétfőn műszaki konferen­cia vitatta meg, csütör­tökön pedig az egész gyárban termelési tanács­kozást tartanak, üzemrészenként. Az itt el­hangzott javaslatok alapján készítik el majd a végleges takarékossági intézkedési tervet. Hiúsági munkaverseny a salgótarjáni és a sajószentpéteri üveggyárak között 7Tudósítónktól) A XXI. kongresszus szelle­mében Intéztek párosverseny "felhívást a sajószentpéteri íXISZ-tagok a Salgótarjáni "'Üveggyár KISZ-fiataljaihoz. A verseny érdekessége, hogy nem a mennyiség jel­lemzi a megadott időszakra •kiértékelendő pontokat, ha- aem a minőség. A két ver­senybizottság a Sajószentpé­teri Üveggyár által beterjesz­tett javaslat alapján a követ­kezőkben állapodott meg: A kiértékelést három hó­naponként kell megtartani, *:»lsé alkalommal június 20-án, íja Salgótarjáni Üveggyárban. A verseny időszaka 1959. áp­rilis I-től december 31-ig tart. A termelésben a következő feltételeket helyezték előtér­be. 1. A selejt csökkentése 1958. évhez viszonyítva kg-bap. 2. A gépállás csökkentése, szin­tén az 1958. évhez viszonyít­va. 3. Az igazolatlan hiány­zások csökkentése. 4. A szál­lításból eredő reklamáció csökkentése. A szakma ifjú mestere tan­folyamon a Sajószentpéteri Üveggyár részéről 25 fiatal, a Salgótarjáni Üveggyár fiatal­jai közül 50 vesz részt és végzi el e tanfolyamot meg­felelő határidőre. S végeze­tül az ipari tanulók évi át- ’agosztályzatának összehason­lítása. A mozgalom célja, hogy az ifjú szakmunkásokat és mun­kásnőket, a KISZ-tagokat és KISZ-en kívüli fiatalokat, va­lamint a fiatal műszakiakat fokozottabban kapcsolják be a gazdaságos termelésbe. A tavasisi munkák előtt árciusban járunk már, nemsokára hivatalo­san is itt a tavasz. A szántó­vető embernek ilyenkor kez­dődik igazán az élete, ami­kor kinn a földeken meg­indul a munka. Ez a mos­tani tavasz meg azért külö­nös, azért új, mert egész sor feladatot hoz magával. A termelőszövetkezetek erő­sítésével párhuzamosan, a hároméves terv célkitűzései alapján 1,5 százalékos ter­més emelkedést kell elér­ni az elmúlt esztendőhöz vi­szonyítva. E feladat végre­hajtása komoly erőfeszítést követel termelőszövetkezete­inktől, egyénileg dolgozó pa­rasztjainktól, gépállomásaink­tól, valamint attól az appa­rátustól is, amely irányítja a mezőgazdasági termelést. Mindenekelőtt a kenyér- gabonából szükséges meny- nyiséget kell megtermelnünk az idei esztendőben is, ez a legfontosabb feladat. A ke­nyérgabona vetésterülete ele­gendő, azonban az elmúlt esztendei termésátlag kevés. Búzából 7, rozsból még a 6 mázsát sem érte el, az egy katasztrális holdra eső át­lagtermés a megyében. Az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek átlagtermése ezen jóval felül volt, azon­ban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy me­gyénk földterületének na­gyobb részén még egyénileg dolgozó parasztok gazdálkod­nak. A gabona többségét is ők termelik. Éppen ezért a holdankénti átlagtermések állandó fokozása nemcsak a szocialista szektorokban kell, hogy elsőrendű feladattá vál­jék. Az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is el kell követ- niök mindent — igénybe véve államunk e téren nyúj­tott segítségét —, hogy a kenyérgabona termésátlaga az idén az 1958-ban elért átlag fölé emelkedjék. Biztosítanunk kell az egyre fejlődő állátállomány számá­ra is a megfelelő takarmány­alapot, ha azt akarjuk, hogy az állati termékekből ere­dő jövedelem is mind ma­gasabbra emelkedjék. A pil­langós növények vetésterüle­tének növekedése mellett igen jelentős az emeLkedés a ku­koricánál is. Az országos ve­tőmagkeretből rendelkezé­sünkre bocsátott 1500 mázsa hibrid kukorica vetőmagot már teljes egészében ki­cserélték termelőszövetkeze­teink és egyénileg dolgozó parasztjaink. Ez azt jelenti, hogy megyénk kukorica ve­tésterületének majdnem a felébe hibrid kukorica vető­mag kerül. Ebben nem ke­vesebb, mint 330—340 vagon májusi morzsolt kukorica­terméstöbbletre számítha­tunk. Termelőszövetkezete­ink közel 600 katasztrális holdon silókukoricát is ter­melnek. A korai vetés egyik leg- főbb feltétele annak, hogy az idei őszön magasabb termést takarítsunk be, mint tavaly. Éppen ezért a ha­marosan meginduló tavaszi munkára már úgy kell elő­készülni, hogy ha az idő en­gedi, azonnal megkezdődjék a munka. A tavaszi vetések­hez szükséges vetőmag ter­melőszövetkezeteinknél, egyé­nileg dolgozó parasztjaink­nál is, a saját vetőmagból biztosítva van. De jelentős az a mennyiség is — másod és harmadfokú tavaszi árpa, zab, lucerna, vöröshere — amely a központi készletből áll rendelkezésünkre. S hogy a tavaszi árpát és a zabot egyetlen községben se vesi- sék csávázatlanul, a csávázó bemutatók mellett a növény­védő állomás nagyüzemi csá­vázógépe is segítséget nyújt a munkában. Az időben történt vetés, a megfelelő vetőmag, mind ko­moly előfeltételei ugyan a bőséges termésnek, azonban Érdemes jó minőségűszenef termelni! Az új termelői árrendszer hatása hányáinkra 8 lel nem ositlialó szövetkezeti alap megyénk szövetkezeteiben Az év elején rendezték a termelői, az ipari árakat, amely a szénre is kiterjed. Ha eddig a minőség a szén- bányászatban fontos volt, úgy most ez megkétszereződik. Az elmúlt években a bányák sze­ne két nagy kategóriát ölelt fel. Az egyik a háztartási, míg a másik az ipari szén volt. Árban az előbbi volt maga­sabb. A mostani termelői ár­rendezés ezt a kettősséget megszüntette. Bár jelenleg is két kategória van, szabvány és nem szab­vány méretű szenek, s a két kategória között természetesen most is van különbözet, ez azonban nem aránytalan, mint korábban volt. S nemcsak új kategó­riák jöttek létre, hanem a szén tonnánkénti árát is ren­dezték. Ez a rendelkezés azonban nem érinti a lakos­ságot, mert szénszükségletei­A szarvasmarha állomány növekedése 1953-ban két a TÜZÉP-telepeken to­vábbra is változatlan áron szerezhetik be. Mint említettem, a minő­ség korábban is döntően be­folyásolta az értékesítést, sőt ez volt az egyedüli árszabály­zó. Ezzel szemben ma itt is módosítás történt. Továbbra is döntő a kalóriaérték, azon­ban nem egymagában, hanem a hamuszázalékkal együtt. Előfordulhat, hogy a terme­lői ár a kalória nem telje­sítése esetén is 100 százalé­kos lehet, ha a hamuszázalék a terv alatt marad. S ebből természetszerűleg következik: a jobb kalóriájú és hamuszá­zalékú szén értéke minden bizonnyal nagyobb lesz. Jelenleg még csak irány­árak állnak a tröszt rendel­kezésére, amelyek jóváhagyá­sa a közeljövőben történik meg. A jelenlegi árak vagy csökkennek, vagy emelked­nek, mindkét lehetőség egy­aránt fennáll. így tehát vég­leges számokat közölni nem is lehetséges. Egy azonban már ma is bizonyos: a minőség a elöntő tényező. Január hónapban a tröszt kalóriatervét az elmúlt év decemberéhez viszonyítva csak 98,7 százalékra teljesítet­te. Ezzel arányosan a fajla­gos hamuszázalék is 138,83- ról 142,82 százalékra növeke­dett. Ha alapul az elmúlt év decemberét, s az akkori tel­jesítést 100 százaléknak vesz- szük, akkor az árrendezés szerint egy tonna szén értéke 182 000 forint. Mivel azonban januárban a minőség alatta maradt a 100 százaléknak, így tehát nem lehet nyereségről szólni. Egy tonna szén értéke a magas hamuszázalék miatt Jóllehet a végleges árak még nem készültek el, ám az irányárak már most, az év elején komoly tanulságot szol­gáltatnak. Ha bányászaink to­vábbra is így termelnek, sa­ját maguk zárják el az utat a nagyobb eredményektől. Eddig is szükséges volt a munkahelyi válogatás. Nem egy csapat már most is kü­lön tárolja a kiválogatott meddőt. Ez azonban csak úgy lesz összességében eredmé­nyes, minőségjavító eszköz, ha minden csapatnál megtörténik a válogatás A másik, szintén idetartozó módszer: a széntelep meddő beágyazásait — eltérően az eddigiektől — valamilyen mó­don fejtsék ki. Ha ez nem történik meg, jövesztés után nincs olyan nagyító, amelynek segítségével a szétrobbantott kőzetet a szénből kiválogas­sák. Jelentős feladat hárul az üzemek pártszervezeteire is. Alkalmazzák tovább a párt- megbizatásokat, s legyenek a fejtésen dolgozó kommunis­ták a felelősek azért, hogy csak szenet szállítsanak a fel­színre. De ugyanígy a szak- szervezet is változtasson ed­digi módszerein. Ne a meny- nyiségi termelés legyen a verseny középpontja, hanem a minőség javítása. A tisztán- termelés szolgáltassa az ala­pot egy-egy versenydíj oda­ítélésénél. Indítsanak mozgalmat, hogy csak jó minőségű szenet termeljenek bányászaink. Eb­ben a mozgalomban minden bizonnyal jelentős segítséget s a fűtőérték csökkentésével j nyújtanak a KISZ-fiatalok is. közel 6 forinttal csökkent.' Hortobágyi András mig a gabona szárba ken, több dolog befolyásol* hatja növekedését, fejlődé­sét. A műtrágya termésfoko* zó hatását már ismerik pa­rasztjaink. Míg korábban idegenkedtek tőle, most mái igen nagy mennyiségben igénylik. Az első félévben megyénkben a jelentkező igény műtrágyából meghalad­ta a 300 vagont. Termelő­szövetkezeteink eddig közéi 70 vagon műtrágyát kértek. Jelentős mennyiséget tesz kJ a szerződéses növények ter­meléséhez szükséges műtrá­gya is. Mindezek mellett méf elegendőt tudunk biztosítani az egyénileg dolgozó parasz­tok földjére is. A fejlődő, erősödő növé­nyeket megvédeni a növényi kártevőktől, annyit jelent» mint óvni az idei termést. Növényvédő szerekből rézgálic, raffia, DNRB paszta — megfelelő mennyiség áll rendelkezésünkre. A mező­gazdasági osztály és a nö­vényvédő állomás megyénk mintegy 90 községében tar­tott a télen szakelőadást, igen nagy érdeklődés mel­lett. Termelőszövetkezeteink­nél több mint 1200 holdon kell elvégezni a vegyszere* gyomirtást is az idén. 17 z a tavasz azért is Je- lentős, mert termelő- szövetkezeteink számbelileg sokat erősödtek, ami új hely­zetet teremtett. Az év eleje óta több mint 1400-an lép­tek be a meglévő termelő- szövetkezetekbe, vagy alakí­tottak új termelőszövetkeze­tet, mint Szilaspogonyban, Zabaron, Bárnán stb., amely termelőszövetkezetek már * tavasszal megkezdik a közöa munkát. Természetesen mun­kánk középpontjában ezen ÚJ termelőszövetkezetek beindí­tásának, termelésének minél jobb megszervezése áll. A vetéshez szükséges vetőmag mennyiséget részben a ter­me1 őszövetkezeti tagok biz­tosítják, azonban ezen űj tsz-ek, valamint a régebben működő, de a területileg megnagyobbodott termelőszö­vetkezetek vetőmag igényét az állam biztosítja. Nagyobb feladatok állnafc mo-.t gépállomásaink előtt Is. Segíteni az új termelőszövet­kezeteket, s a meglévőkben a gépesítés téljesfokú érvé­nyesítése, ez most a legfon­tosabb. Megyénk gépállomá­sainak 18 ezer katasztráü* holdon kell elvégezniük a szántást. Több mint 60 ezer holdat tesz ki a tavaszi árpa, zab, valamint a kukorica* burgonya, cukorrépa és a napraforgó vetésterülete la. Ezenkívül a simítózás, a ve­tés utáni fogasolás, az ősz! vetések hengerezése és foga- s o’ása termelőszövetkezete­inknél és egyénileg dolgozd parasztjainknál, a gépállomá­sokra vár. A tavaszi munkák meg­indulásához szükséges gépe­ket február végéig megjaví­tották gépállomásaink. A munkákhoz szükséges üzem­anyag biztosítva van, s ko­moly lépéseket tesznek a szakemberek azért is, hogy időben legven a gépekhe* megfelelő alkatrész is. Még március elején valamennyi gépállomáson megtartják a termelőszövetkezeti elnökök tanácskozását, ahol több fon­tos feladat mellett megbeszé­lik a tavaszi munkák fon­tossági sorrendjét is. S hogy a kapcsolat a ter­melőszövetkezetek és gépállo­mások között még elmélyül­tebb lesz az idén. bizonyítja! egyre több traktoros les» tagja meglévő termelőszövet­kezeteinknek. Míg az elmúl# esztendőben mindössze 18 termelőszövetkezeti trakto­rosunk volt, addig az idén a jelek szerint ez a szám megközelíti a nyolcvanat. IV ^m kis feladat tehát a tavaszi munkák' si­keres elvégzése, azonban ha termelőszövetkezeteink, me­gyénk egyénileg dolgozó pa­rasztsága és gépállomásaink is megfelelően felkészülnek rá, az eredmény sem rád el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents