Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-07 / 19. szám

~i$5S. március 7. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁ© 5 T Állattenyésztésünk néhány kérdéséről Megyénket — 'adottságait €-s hagyományos állattenyész­tését figyelembe véve — állattenyésztő megyének is­merik. Az állattenyésztés módszere már igen régen ki­alakult és valfljuk be őszin­tén, azóta sem sóikat válto­zott. Pedig .néhány év alatt nagyot fejlődött körülöttünk minden. Az üzemekben stop­per órával mérik a gépek 'teljesítményét, s még ráérünk érákon át székerezni, hogy négy kis takarmányt haza vi­gyünk . A közszükségleti cikkek -’ára mind lejjebb esik, mert fejlődik a technika, de az illati termékek ára változat­ban, mert változatlanul drá­ga az előállításúik. Néha Irigyek vagyunk az ipari 'munkásra ,mert nyolc órát ’"dolgozik, jól keres, van ide­je szórakozni, pihenni. Pe­tiig iHASONLÖ LEHETŐSÉGEK VANNAK A MEZŐGAZDASÁGBAN Is, csak ki kellene használ­tai. Mivel az állattenyésztés jobban a színvünlkhöz nőtt, nézzünk körül, hogyan ter­melünk most és hogyan le­hetne. Az egyéni gazdasá­gokban általában megfelelő jétszámú az állatállomány. 'Megyénkben a tej, húsellátás izomét ők biztosítják, tehát az ulőállítási költségek és az ■árak alakulásába nagyon -»résen beleszólnak. Az átla­gos tehenenkinti tejtermelés *2000 liter körül ingadozik ■évenként, ami meglehetősen alacsony. Ez egymagában :/éve is drága termelés, amit még megdrágít .az előállí­tás munkai,gényessége. Egv ■gazdánál 1—4 tehén áll az Istállóban. Vegyük sorjában, 'hogy ezek gondozása, takar­mányozása, fejese mennyi időt vesz igénybe. A reggeli ■‘-etetés, fejés, ápolás, itatás legalább két órán át tart. 'Nem kevesebb az esti „mű­szak” sem. Napközben kell agy kis szecskát vágni, ta­karmányt kell kaszálni és hazakészíteni. Milyen drága -a takarmányellátás, amikor minden udvarról elindul egy- ‘■agy szekér, hogy hazavigyen agy kocsiderék zöldet. Az ilyen kisüzemi termelés- vael emelkedik a tej előállítá­sának önköltsége. 1400 fo­rintos fizetést alapul véve, ‘egy ember napi munkád íja 54 forint, tehát az órabér “3.75 forint. A napi hat órai munka 40,50 forinttal ter- 'heli a tejtermelést, illetve ; :sak ennek a kiegyenlítésére '17 liter tejet kell termelni. Hol térül meg a takarmány -és az egyéb költségek zöme? Nézzük meg ugyanennek -a termelésnek A NAGYÜZEMI OLDALÁT. A Herceghalmi Kutató Inté­zet szabad állásos, fejő- állással berendezett gépesí­tett istállójában 50 darab te­lién etetését, gondozását és 'fejősét összesen két ember 'végzi, gépi fejőssel. Számol­junk itt is. 1000 forint mun- kadíjiból egy napra 60 fo­rint, összesen 120 forint esik. A napi termelés átlagosan a szárazon állók kivételével 500 liter, tehát egy liter tejet 0.24 forint terhel. Ilyen a jelenlegi nagyüzem gépesítése. De a helyi tsz- eknél is, ahol még nincs megfelelő gépesítés, egy gon­dozó 12—15 (fejősteheneit, vagy 20—25 növendéket gon­doz. Ne gondoljuk, hogy ez a termelés rovására történik, hiszen a tsz-ek átlagos tej­termelése több száz tehén át­lagában, is közel 3000 liter volt az elmúlt évebn. De he­lyenként — ahol jobb a szervezés és beleszól a szak- képzettség is — ennél is magasabb, miint a dejtári József Attila Tsz-nél 3870 liter, a berceli Vörös Csil­lag Tsz-niél 2914 liter. Ez az olcsó termelés egyik oldala, a másik, a maga­sabb termelési szintek eléré­se. Ez természetes, hiszen többtermelés esetén az egy liter tejre eső költség ala­csonyabb A többtermelés azonban egyénileg csak egy bizonyos szintig és' csak igen kevés százalékban érhető el. Azt hiszem, ma már nem kétséges, hogy nemcsak a több takarmány biztosítja a magasabb és főleg olcsóbb termelést. Mindenekelőtt az előbb említett gépesítés, de erősen beleszól az állat- tenyésztés szakszerű, sokol­dalú irányítása, a helyes sze­lektálás, párosítás, utódvizs- gálat. Nézzük az utódnevelást, hi­szen nem mindegy, hogy egy tehén felnevelése olcsón, vagy drágán történik-e. Nem mindegy az sem, hogy 800— 1000, vagy 3—400 liter teljes tejet használunk fel egy borjú felnevelésére. Az sem, lehet közömbös, hogy egy- egy tehén felnevelése olcsón, termel, és az élet -teljesít­ménye 15, vagy 35 ezer liter. Mindez a szakszerűségen múlik, aminek végrehajtása csak nagyüzemileg lehetsé­ges. Igen NAGY FELADAT HAZÁNKBAN a szarvasmarba állomány tbc mentesítése. Ez nemcsak ál­lattenyésztési, hanem köz­egészségügyi feladat is. A tuberkuiliin oltásoknál igen meglepő eredmények szület­tek. Vannak olyan községek, ahol az udvarok 60 százalé­ka fertőzött. Lehetséges-e a jelenlegi gazdálkodási viszo­nyok mellett felszámolni a tbc fertőzöttséget? Nem! Mert elsősorban nincs mód a fertőzött egyedek elkülö­nítéséire, tehát a fertőzés le­hetősége állandóan fennáll, másodsorban az elhelyezési viszonyok egyáltalán nem nyújtanak garanciát arra vonatkozóan, hogy az újonnan bekerülő állat egészségesen felnevelhető legyen. Megoldhatatlan probléma a legelők karbantartása, ápolá­sa ,a talajerő utánpótlása is. 290 000 forinttal nőit a lel nem osztható szövetkezeti alap Élesen Az elmúlt esztendő terme- liőszövetkezeteink gazdasági ‘Erősödésének:, megszilárdul á- sánaa esztendeje volt. Ezt bizonyítja az is, hogy az el- vnúlt estzendőben igen jelen­tős összeggel nőtt a fel nem ssztható szövetkezeti alap, ‘‘.mely a termelésből és a be­ruházásból adódik. Az etesi Haladás Termelő- '■‘szövetkezetnél 1958-ban a fel nem osztható szö­vetkezeti alap több mint 200 ezer forint növekedést matat 1957-hez viszonyít­va. :A palotása Május 1 Termelő- •szövetekzetben már 1957-ben <Ss meghaladta jóval a 2 mil­lió forintot a fel nem oszt­ható szövetkezeti alap, s 1958-ban ez már elérte a két és félmilliót. Jelentős növekedés mutatkozik e té­ren a kisterenyei Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezetnél. Közel 100 ezer forintot tesz ki az az összeg, amellyel a fel nem oszt­ható szövetkezeti alap nőtt a termelőszövetke­zetben egy esztendő alatt. Igen jelentősek az eléírt eredmények ezen a téren a bérceid Vörös Csilláig és az érsekvadkerti Dimitrov Ter­melőszövetkezetnél is. A balassagyarmati járás te­rületén 4600 kh legelőterü­let van, amely megfelelő ke­zelés esetén mintegy 3000 számos állatnak nyújtana elegendő tákanmányt és biz­tosítaná a helyes felnevelést. Mi a helyzet a valóságban? A már évtizedek óta talaj­erő utánpótlást nem kapott legelők fűhozama alacsony, egyre jobban terjed a ^gili­ce tüske”. Nem beszélve a helytelen legelő használatról, amikor egyszerre végigtapos- tatják az egész legelőterüle­tet, lehetőleg tavasszal, hogy a talajt tönkretegyék. A felsoroltakon kívül igen 1 SOK FELADAT VÁR még mezőgazdaságunkra, ezen belül állattenyésztésünk termelésének növelésére és a termelési költségek csökken­tésére Ezen feladatok végre­hajtása nélkül el sem kép­zelhető az életszínvonal gyor­sabb ütemű növelése. A ki­tűzött célokat viszont csak a mezőgazdasági nagyüzem, a termelőszövetkezet képes vég­rehajtani. Dormán Miklós Új reménység Kecskédpuszfán A kecskédpusztai Haladás Termelőszövetkezet megyénk leggyengébb termelőszövetke­zetei közé tartozott. Az amúgy sem jövedelmezően gazdálkodó termelőszövetkeze­tet a tavalyi aszály villámcsa­pásként érte. Csökkent a kö­zös vagyonba fektetett összeg, s ezzel együtt a munkaegység értéke is. A hegyek közé ékelődött kis termelőszövetkezet azért nem adta fel a harcot. Mint a fuldoklók, az utolsó szalma­szálban is megkapaszkodtak, s élniakarásuk eloszlatta a bi­zonytalanság gomolygó fel­hőit, s újra tavaszi fénnyel, reményt hozó fénnyel süt a nap a hegyek ormán. A ta­vaszi szellő langyos öleléssel fogja át a hegyek ormát és simogatja a kis közösség ha­ragos zöld vetését. A bogár­hátú dombok oldalában 42 kh búza, 18 kh őszi árpa és 15 kh szöszösbükköny erősödik a tavaszi napsütésben. De nem is csoda, a tsz tagjai megad­ták a földnek, ami azt meg­illeti. Alaptrágyának az őszi vetéseknél egy mázsa szuper- foszfátot és 25 kg pétisót szórtak ki. Ennek köszönhető ez a koratavaszi zsendülés. A napokban újra a gabona­táblákon lehetett látni az új életet kezdő kis közösség tag­jait. Hogy erősebb legyen a búza szára, acélosabb a búza­szem, újabb 25 kg pétisót kap­tak a vetések, s ha szükséges lesz, még kapnak 25 kilót. A kapások terméshozamának emelésére is történtek intéz­kedések. A tél folyamán 20 kh földterületet istállótrágyáz- tak. Amíg tavaly a tagság rö­vidlátása miatt csak 96 kg műtrágyát használtak fel hol­danként — s emiatt mintegy 15 ezer forint kedvezménytől estek el — addig az idén már 162 kg műtrágyát használnak fel. Ez nemcsak a kedvezmé­nyek emelkedését jelenti, ha­nem a termésátlagok emelke­dését is. Kecskédpusztán a tagság terveiben jelentős szerepet játszik az állattenyésztés, s ezen belül a juhtenyésztés. Jelenleg 125 anyajuh és 90 növendék alkotja a juhállo­mányt. A természetes szapo­rulat az idén eléri a 150 da­rabot. Az ez évi gyapjúho­zamból 28 000 forint jövede­lemre számítanak. A földterület 50 százalékán termelnek pillangósokat, a szerződéses értékesítés több mint 250 ezer forint jövedel­met hoz a közös pénztárba. Ezért csillog reménykedően a kecskédpusztai tsz-tagok sze­me, mert remélik, a föld nem hagyja cserben őket, s ez az év a felemelkedés első éve Több mint negyedmillió palánta Szécsényben Ma egy hete a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz-nél is megkezdték a melegágyak készítését. Központi fekvésű palántanevelő telepükön két részletben több mint negyedmillió palántát ál­lít elő a termelőszövet­kezet kertészbrigádja. A szakszerűen elkészített melegágyaikhoz közel 500 mázsa friss, jó erjedésben lévő Sstállóíirágyá't használ­tak fel. A melegtalpra friss, komposzttal kevert porban yós földet helyeztek. Mihelyt az ágyak talajának hőmérsék­lete 20—25 Celsius fokra fel­melegedett, megkezdik a ká­posztaféléik, majd a zöld­paprika- és paradicsommag vetését. A palántavész talaj- lakó kórokozóitól sem kell tartaniuk, mert a takaróföld­be négyzetméterenként 20— 20 dkg „Fukszin F.”-et ke­vertek. A lótetvek pusztító tevékenységének foszformé- reggel veszik elejét. Tizenhárom katasztrális holdon termelnek az idén zöldségféléket. A leszer­ződött 645 mázsányi zöld­árut a szécsényi földmű­vesszövetkezet révén, a többit pedig a szabad­piacon értékesítik. De nemcsak 13 holdas konyhakertésze tűik szükség­letére nevelnek ebben a nagyüzemben egészséges me- legágyi palántákat. Jut azok­ból elegendő a környék ter­melőszövetkezeteinek és a helybeli piacra is. Ölizözjö-iíee no a kei'tiuuítna teemőteiülete a tét sági {óráiban Növekszik a kertimálnával betelepített terület a rétsági járásban. Míg az elmúlt nyá­ron 40 katasztrális holdat tett ki, addig 1958 őszén 120 ka­tasztrális hold málnát telepí­tettek. Az idei tavaszon pedig újabb 40 katasztrális holdra telepítenek málnát a rétsági járásban. Ez azt jelenti, hogy a járás kertimálna területe éppen ötszöröse lesz az el­múlt nyárinak Hasznos tanácsadó dolgozó parasztoknak A termelőszövetkezeti tagok baleseti kártalanítása A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjai több kormányrendelet és minisz­tériumi rendelkezés alapján jogosultak baleseti kártalaní­tásra. Ezek a rendelkezések kiterjednek minden nyilván­tartott szövetkezeti tagra, tekintet nélkül arra, hagy a szövetkezet a törvényerejű rendelet alapján kötötte-e megállapodását az SZTK-val, tagjainak betegségi ellátására, vagy sem. A baleseti biztosítás kiter­jed a termelőszövetkezet minden tagjára, a tagsággal bíró családtagra (feleség, gyermek) valamint a szociá­lis, kulturális alap terhére ellátásban részesülő öregekre és rokkantakra is. A ren­delkezés alkalmazása szem­pontjából azt a társas gaz­dálkodást kell mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetnek te­kinteni, amely a megyei ta­nács VB., illetve korábban a földművelésügyi miniszté­rium által kiadott működési engedéllyel rendelkezik. üzemi baleset, vagy foglal­kozási betegség által okozott munkaképesség csökkenés, vagy megrokkanás esetében baleseti járadékra, illetve rokkantsági teljes nyugdíjra jogosult a tsz-tag. Az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében meg­halt, megsérült, vagy rok­kantsági nyugdíjas özvegyek özvegyi nyugdíjra, árvaellá­tásra, illetve szülői nyugdíj­ra jogosultak. A rendelkezések alapján üzeminek számít az a bal­eset, amely a tsz-tagot a kö­zös termelői munka végzése közben, azzal összefüggésben, vagy a közös munkában elő­állítóit termékek feldolgo­zásának, értékesítésének te­vékenysége Jíözben éri. A rendelkezés kimondja, hogy mindezeket a tevékenysége­ket, csak akkor végzik fi­gyelembe, ha munkaegység­ként végzik. Üzemi baleset­nek számít az is, ha a tsz- tagot munkában, vagy onnan lakásába menet éri. A foglalkozási betegségek jegyzékét megfelelő kor­mányrendelet tárgyalja. Ezek általában egyes állati beteg­ségek, műtrágya, vagy nö­vényvédő szerek által oko­zott fertőzésből következhet­nek be. A baleseti járadékot 908 forintos átlagjövedelem figye­lembevételével állapítják meg. Üzemi baleset esetén a tsz-tag térítésmentesen kapja a gyógyszereket, gyógyvizeket, gyógyfürdőt, gyógyászati se­gédeszközöket, műfogsort, fog­koronát és foghidat. Időbeli korlátozás nélkül jogosult kórházi ápolásra, útiköltség­re. Temetkezési segély te megilleti. A baleseti kártalanítási igényt a lakóhely szerint il­letékes SZTK alközponthoz, vagy kirendeltséghez kell bejelenteni. A bejelentésbe» csatolni kell a balesetből felvett jegyzőkönyvet, az első segélynyújtó orvos igazolását és az igény elbírálásához szükséges egyéb orvosi irato­kat. Amennyiben a szövet­kezeti tag balesete meghalad­ja a 15 százalékot, kártala­nításra jogosult. FIATALOK A TSZ-BEN NEHÉZ LENNE AZ ÉLE- résünk, de ez még önmagában már irígyeink vannak. A FIATALOK TÖBBRS VÁGYNAK. Érzik, hogy a szép nekik is van, s kívánják ezt, ezért is dolgoznak. Na­j-í-uív i* íj jns-i M-ix-ii-j- i^ouiihr^, lío limy uiíliouyauuit iuu.i niyj/cwifv i/u/wuirv, » TÉT elképzelni fiatalok nél- nem elég. Kevés a szórakozás, ROZIKA a tavalyi szám- gyón szeretnek megalakítani kül. Ma mindenütt ott van- nincs szervezett ifjúsági élet. adáskor majd 10 000 forintot a KISZ-szervezetet, mar sok nak, ahol lendítőerőre, ifjú Unalmas hétről-hétre csak a kapott, s persze évközben olyan fiatal van atszjien, szívre van szükség. Fiatalos mozit nézni, vagy táncolni, minden hónapban megkapta wik hévvel végzik munkájukat, Az újonnan jött leány helyes­kezdeményeznek, kísérletez- lóén bólint, s közbe szól: nek. Vannak köztük becsüle- _ Ez igy van sajnos> de mit tesek, de vannak hat------­A z előbbiek vannak számban. az előleget. Mikor bevezették Ügy mondják, lenne legalább a pénzbeli fizetést, ő is he- oazdaja a fiataloknak. Hiába — _ az lav van samos ae mn lyeselte, hiszen a fiatalok azt va™ asztalitenisz Jelszereié», hanuaank is r -^z igy van sajnos ae mii .. . kannak sakk-készlet, rádió, szetszó­hanyagon is. lopjatok itt az időt, mikor szeretik, ha pénzt kapnak .. . Ezt S2eret­lak nagyobb odakint vár n munkai kezhez. Így jól jar a szövet- roanak a liaiaiok. űzi szerei­oaakint var a munka. ők duplán iól járnak. nék Rozikáék megakadalyoz­A leányok kuncogva elsza- ... Gazdálkodnak a termény- «*• Szabódik, mikor a házas- Ezeket gondoltam, mikor ladnak, s így nekem kell L0 , “f“ iöZdel- Ságról ■kérdezem. Már mej­legutóbb a nógrádmegyeri Pe- szembenézni a „felelősségre- ”veí’ Rs L “ i . teT. van a stafirung, a bútor. Ezek töfi Termelőszövetkezetben vonással". Együtt megyünk be mint a szerint már csak a vőlegény jártam. Az iroda ajtaja sza- Elek elvtárshoz, a tsz elnök- ™„7SróísIámotaat hogy kerestetik. Jól élnek ezek a porán nyílik, egyre-másra jön- höz. Itt lepődök meg igazán, „ • Tárunk jól mit kellene fiatalok, s mégis hiányzik va­nek-mennek az emberek, mikor kiderül, hogy__az isme- Z Zavan.’ Jól foa iö- lami az életükből. Hiányzik Elek elvtárssal beszélgetek, retten leány Fiikor Magdi nő- j,, ~nekik a 14 kh az útmutatás, az anyagi járo­mikor három kipirult arcú vére, Rozika. Kilencedik éve mez™ ter. kát kiegészítő, felvilágosító leány érkezik. Ásó a yállu- dolgozik már a termelőszövet- mesz^se ? 0 szó. S akkor a téli estéket- Nekem is gond a tsz nemcsak a megszokásból vég­gondja, hiszen én is itt élek. zett fonással töltenék el, s Tprvpza*>tpk S PZ CL tBTVeZCje— 71GTYI teTTlG VÍSSZCl d TflUll/ »I* kedni, munkát kérnek. Mun- kacsapatvezető. Már nem az. , fnrmálá<;a mind- mályából kísérteni néha-néha ka van bőven. Megkapják a Új beosztásba kerül a dolgos ’ * - - —~~ ­feladatot, s már indulnak is Rozika. O lesz a rövidesen a silókhoz. Alig érem utói üzemelő, modern tejház ke­őket az előszobában. zelője. Nagyon örül, hogy őt Szabódnak egy ideig, hogy bízzák meg ezzel, s már bűz- oza ' kon. A csemetésben voltak, s kezeiben, s nagyon elégedet- ott,hogy hogynem,elfogyotta tek a munkájával. Sokáig volt munka. Nem akarnak tétlen- a növénytermesztésben mun- t-ptopz’aeteíT's 7z a tervezae- nem térne vissza a múlt ho- kedni. munkát, kérnek. Mun- knr.nnatneretn Már nem a*. o formdiása mind- mályából kísérteni néha-néha annyiunk feladata. De azért még a falusi előítéletek vész­bánt valami. Hiányzik még madara. életemből a tartalmas szóra- TERVEIK már nem légvá­rakra épülnek, szilárd ered- anyagi fellendüléssel ményekre helyezték el az ala- megnöttek bizony az igények pokat. Lassan-lassan ismer- ...... ~. . „... is. Nem elégíti ki már a fia- kednek már a fiatalok a tv­már Tt^m^eStbZ, dományokkal, leküzdik félén*. nem érnek rá, nekik sietni dón tanulja a különböző gé- kell. De a kíváncsiság mégis pék kezelését. éppen panaszkodik, amikor de megtalálom a számításom. meg: megáll mellettünk egy csino- sokan gúnyosan mosolyogtak san öltözött leány. Hallgatja, néhányunkon, mikor a tsz- amit a huncut szemű, pergő földeken kezdtünk dolgozni - nyelvű Fiikor Magdi mond: Egyik leány találomra jegyzi ségüket> iátogatják a „épfőis­, , „ . , . kólát, az ismeretterjesztő t<w — Lehetetlen, hogy kocsmá- ; ról, meg borjúról szóló szín- folyamot. Mindig több idő jut darabokat tanuljunk állan- majd erre. Tavaszodik a fa* emlékezik vissza a kezdet dóaru azértt mert a földeken \uban. — Az igaz, hogy szépen ke- éveire, s hozzáteszi: — Ma dolgozunk. P. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents