Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)

1959-03-07 / 19. szám

I é nögäAdi kspcjsAü 1959. március T ..................... N agystílű szélhámos került rendőrkézre Nagy Sándor Etes-Amália telepi lakos már régi ismerő­se a rendőrségnek. Harminc­kilenc éves kora ellenére már tíz esetben volt büntetve lo­pás és csalás bűntette miatt. Eddig összesen nyolc év és négy hónap börtön­büntetést szabott rá ki Igazságszolgáltatásunk. Legutóbb egy rádió lopásá­ért ítélte a bíróság négy hó­napi börtönbüntetésre. Nagy Sándor ismét rendőrkézre ke­rült a nagystílű szélhámos­ságért, lopásért és csalásért. A közelmúltban Forgács Lászlóné, salgótarjáni lakos bejelentést tett a rendőrsé­gen, hogy ismeretlen tettes megcsalta 11 éves leányát. Addig, míg a szülők moziban voltak, egy ismeretlen fér­fi kereste fel a lakást, ahol arra hivatkozva, hogy a szülőkkel már megbeszélte, a kisleány 200 forintot fi­zessen ki egy télikabát árá­ért. Bejelentés érkezett Zagy­Felhivás Nógrád megye Mezőgazdasági Termelőszövetkezeteihez. A* Országos Felvásárlási Ope­ratív Bizottság határozata alapján u 1859. évi termésű sörárpára és napraforgóra a terményértékesí­tési szerződések kötését megkezd­tük. Sörárpa ára: Értékesítési szer­ződés esetén az átvétel Idején és helyén érvényes takarmányárpa •felvásárlási ára és 70 Ft felár má­zsánként. As értékesítési szerződés nélkül felvásárolt sörárpánál a felár 50 Ft lesz mázsánként. A Mezőgazdasági Tsz-ek a szer- sődés teljesítésekor a leszállított •Brárpával azonos mennyiségben takarmányárpát, vagy más sze­mes takarmányárpát igényelhet­nek cserébe a mindenkori csere­érték alapján. A Ft/q sörárpa fel­ér csere esetén Is megiUetl a Tsz-eket. Ha a termett tavaszi árpa ipari célra nem alkalmas, a termelő a takarmányárpát tartozik a leszer- sődőtt mennyiségben átadni és ebben az esetben is a takarmány- árpa áron felül mázsánként 20 Ft szerződéses felár térítésben részesül. Tavaszi árpa vetőmag ellátásban a rendelkezésre álló keret ere­iéig elsősorban az értékesítési szerződést kötők részesülnek. A sörárpa értékesítési szerződéskö­tések végső határideje: 1959. június 15. Napraforgó ára: értékesítési Kerződés esetén 273 Ft mázsán­ként. Értékesítés nélkül, szabadon felvásárolt napraforgó ára 260 Ft mázsánként. A szerződést kötők nemesített vetőmag ellátásban részesülnek 4,20 Ft/kg kedvezményes áron, melynek igénybevétele kötelező. A tsz-ek a szerződés teljesíté­sekor a leszállított napraforgó mennyiség után 20 százalék olaj­pogácsa darát igényelhetnek álla­mi fogyasztói áron. A napraforgó szerződéskötés határideje: 1959. május 31. Az értékesítési szerződéssel le­kötött termények után, mint a sörárpánál, mint a napraforgó­nál a lekötött termények után mázsánként 80 Ft kamatmentes előleget folyósítunk. Ezenkívül a termelőszövetkeze­teket 150 q-ás tételben történt értékesítés esetén sörárpánál 28 Ft, napraforgónál 60 q-ás értéke­sítés esetén 20 Ft-os nagyüzemi felár illeti meg mázsánként. Kössünk minél többen sörárpá­ra és napraforgóra értékesítési szerződést, mert ezzel népgazda­ságunkat erősítjük, és a szerző­dést kötőknek a kamatmentes előleg és szerződéskötési felár ál­tal anyagi előnyt jelent és érté­kesítési biztonságot nyújt. Az értékesítési szerződéskötés­sel kapcsolatosan részletes felvi­lágosítást és tájékoztatást adnak a Terményforgalmi Vállalat és bi­zományos Földmüvesszövetkezetek felvásárlói. Nógrád megyei Terményforgalml Vállalat, Balassagyarmat Az árpavetés egyharmada már a földben van vapálfalváról. A panaszos Tarlósi Aliz, akinek lakásá­ból — míg az üres volt — ismeretlen tettes 800 forint értékű télikabátot lopott el. Ezt a kabátot azonlban nem sokkal később ugyancsak Zagyvapálfalván Pintér Ist- vánnénak árusították. Mivel azonban Pintérnének nem volt szüksége kabátra, az eladónak viszont kellett a pénz, így arra bírta az idős asszonyt, hogy 120 forintot kölcsön fejében fizessen ki, zálogba viszont ott hagyta a kabátot. A csalások egész so­rozatáról érkezet bejelentés a városi és járási rendőrkapi­tánysághoz. Alics Jánogné, sal­gótarjáni lakost is felkeres­ték, s arra hivatkozva, hogy a férjének régi jó ismerőse, s mivel férje lábát szorít­ja a bakancs, kérte, hogy a bakancsot a férjével történt megegyezés alap­ján adja át, majd kisám­fázza. Érdekes módon a 400 forint értékű bakancsot még ebben az utcában 130 forintért ér­tékesítették. Hasonló volt az eset Kapa Béláné, zagyva- pálfalvi lakosnál is, ahol az ismeretlen férje munkatársának ad­ta ki magát, s egy pár cipőt vitt el azzal a szándékkal, hogy azt — mint korábban a bakan­csot — kisámfázza. A 'bejelentések után a rendőrség megindította a nyomozást. Rövid idő alatt fényt derített a nagystílű szélhámosra, s kiderítette, hogy a tettes nem más, mint Nagy Sándor Etes-Amália telepi lakos. A rendőrségi kihallgatáson Nagy beismerte bűncselekményét, s kiderült, hogy a Forgácsnak eladott kabátot Földi Ferenc bá­nyásztól, az Üjlak-pusztai bányaüzemből lopta. Kiderült az is, hogy Nagy fondorlatos módon követ­te el bűncselekményeit. A neveket az ajtón lévő névtáblákról olvasta le, vagy pedig előzetes „tájékozódás” alapján tudta becsapni áldo­zatait. Nagy Sándor ellen lopás és csalás bűntettében meg­indult az eljárás. — So — VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. III. 7. Vízszintes: 1. Üjság neve is lehet. 6. Köz­mondás (folyt, függ. ll-ben). 12. Mezőgazda- sági munkás. 13. Dön­tetlen. 15. Vissza: me­zőgazdasági munka. 16. Atom m.-hangzól. 17. Szovjet film. 20. Félig vető. 21 Házi állat (első kocka ket­tősbetű). 23. Ennek kö­vetkeztében megcsap­pan pénzállományunk. 24. Félig metélt. 25. Egyesült AUamokba való! 27. A nótában a gödör mellett ez is van. 28. Szorító szer­szám. 29. Spanyol fo­lyó. 30. ö — francia nyelven. 31. Fordított hangszerkellék. 32. Rész — németül. 34. Hiányo­san látná-e? 36 Füg­getlen afrikai állam (kiejtve). 38. Minden - németül. 39. Mezőgaz­dasági termék. 41. Shakespeare-alak (ki­ejtve). 42. Mint vízsz. 20. sz. 43. Közismert fém. 44. Gyilkolja. 45. Varsó része! 46. Ame­rikai katonák gúnyne­ve. 48. Bizonyos sze­mély. 51. Volt híres labdarúgó neve (kiejt­ve). 52, Félig miként. 54. Kicsodára? — röv. 55. Régi magyar szó. 56. Nemes gáz. 58. Menni - angolul 59. Szovjet film (második kocka kettősbetű: folyt, függ. 60-banó, 61. Szov­jet film. 64. ÉAT. 66. Szovjet női név. 67. Ital. 69 Neki m.-hang- zói. 70. JNR. 71. Az állóvíz. 72. Ürmérték röv 73. Döntő m-hangzói. 75. Hl- 14. Hajat göndörít. 18. Éliás m.- ital. 68. Kölcsön vette. 74. Magas­vatáll számozással ellátó 78 Sok hangzói. 19. Tibeti állat (ékezet- ra emelné. 76. Elavult ülőhely. 77, _ beverve. 79. A Balaton jege fölösleg). 22. „Közkedvelt” orvos- össze-vissza Inai. 78. Indulás. 83. teszi télen! 80. Papírra vetné 81. súg. 24. Tadzs..., síremlék az Középen mulókl 84. OPO. Vissza: cél nélküli andalgás! 82. indiai Agrában. 26. Kettő és öt- Visszaró. 90. O Nem igazi R! 83. Nincs több mö- ven római számmal. 28. Fülébe 87. németül. Az o, 0 és az ö, ő betűk közötti götte. 85. Angyal-fajta. 86. Meg akadályoz. 88. Mutatószó. 89. Te­mond 33 Férfinév. 34. Vissza: nem teszünk különbséget. Beküldendő: rejtvény bér. osztály. 35. Női név. 37. Vissza: geződési viszony, 92. Tűzön-vizén hires tudós volt (fajok eredete), szereplő öt szovjet film elme-,, át előre megy 39. Maró folyadék. 40. Török név. valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRC; Függőleges: i Szovjet film (ne- 41; Alsó ruhaneműjét. 49. Árnyas szelvény. Beküldési határid* gyedlk kocka kettősbetű) 2 Női setahely' 50' Iz- 51- L°Pakodott. március 11. 53 Előre nyom. 55. Vissza: jó becenév. 3. Egyiptomi napisten. 4. Alma. . . (szovjet város. 5. Rum-fajta. 7. Egyiptomi napisten , „ ,,, , „ _ ... betű) 58 Szovjet film (folyt, volt. 8. Febg méltat. 9. Fordított , '• ■ J hangulatban ezt mondjuk a ci­gánynak (középső kocka kettős­személyes névmás. 10. Jó kedve tett agyagból készült Múltheti keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: Einstein, — Ist­ván Könyvjutalmat nyertek: Molnár­vizsz 91-ben). 57. Olasz politikus van, 11, A vízsz, 6. sz folyt (ha- heve. 59. Mint vlzsz. 13. sz. 62. Júlia, Nagyoroszi, Ainpli Árpáé: todik kocka kettősbetű). 13. Ege- Sokszínűvé tesz. 63. Régiségek Salgótarján, Bibúk László, salgé- hangszer, utáni kutatás. 65 Vissza: szeszes tarján. Sehol annyi borsót nem ter­melnek a megyében, mint Héhalom községben. Az idén is 350 holdra kötöttek szerző­dést a községbeliek, hiszen Igen szépen jövedelmezett a szerződéses borsó már az el­múlt esztendőben is. A szor­A Nógrádi Népújságban galmasabb gazdák már az el­múlt hét végén megkezdték 5 a borsó vetését, de a hét ele-}* jén már teljes ütemben vetet­ték. Eddig már több mint 100 Sj holdon földben van a borsó.g gJOGOOOOOOGOOOOOOGOOOOOOOOGOOOOOOOGOGOGOGOOOGGOOOOOGQOOQ GGGOOGOOOGGOGOGOGOOGGOGGOOO© B ár ebben az időben mindkét csoport véleménye meg­egyezett — érjen véget a háború, a vitát azonban* az jelentette: kié legyen a vezető szerep. A baloldal a ve~- zetés jogát a munkásság jeladatának tartotta, míg a jobbot:* ddl n t.nlcPSPlfOt l''íain-ni-rt ' Kontár László tmLthtib&l Ugyancsak a hét elején O kezdték meg Héhalomban a 8 tavaszi árpa vetését is. Ag) mikor az I. világháború pusztított, sok helyütt tá­__madt a családi asztaloknál üres hely. Vagy az apa, k özség árpa vetésének egyhar-Ouagy a vagy mindkettő együttes haláláról érkezett hír. madát már elvetették. Ha azéá harctéren folyt az elkeseredett küzdelem a területért, a időjárás nem változik, tovább-Spiocérf. A hátországban pedig ezalatt a nyomor nőttön ra is meleg napok követik Quőtt. Azok a férfiak, akik itthon maradtak, szerencsésnek , , „ , .. , . Gmondhatták magukat. Ám a kétségbeesés itt sem volt ide­egymást, Hehalom községbenggen A legtöbb felmentett a bányászok között volt, mert a jövő héten befejezik a bor-Q?n^ní akkor mondták, a háború kimenetele itt, a bányák­só és az árpa vetését is. v • ■ - : * Mátranovákon a bányatelepen a dolgozók kíván­ságára korszerű. Ízlésesen beren­dezett cukrász­dát létesítettek. Az új létesítmény nagy látogatott­ságnak örvend. ban is befolyásolható. De nem az ember volt az érték, hanem a felszínre küldött fekete szén. Az itthonlévők a föld mélyének rabjai voltak. Napi 12 órát dolgoztak, sok­szor térdig érő vízben, vagy nem egyszer hasonfekve, töre­dezett ácsolatok alatt. De nem volt különb a családok hely­zete sem. Egy 5—6 tagú család boldog volt, ha két hétre jutott egy negyed kiló marhihús és Vr kg cukor. Nem volt más a helyzet a ruházkodásban sem. Sokszor már nem lehetett látni a ruha eredeti színét — a rávarrt sok § folttól. Ilyen mostoha körülmények közölt kapcsolódott be a munkásmozgalomba, a nagyobb darab kenyérért Kómár § ^ László, a fiatal kazári bányász. * a idős Kómár Lászlónak hívják, közel jár a 70. életévé- -s - - hez. Feje már fehérbe borult. De amikor még elje- xgyezte magát a munkásmozgalommal, sokak szemében gye­deknek számított. Valóban fiatal volt, de hamar kivette ré­ti szét a földi „javakból". Először a paraszti munkán, majd ■3 később a föld mélyén. Már 22 éves korában saját nyomo- íjrán mérhette le az uralkodó rendszert. Nem hítva őt senki, 0 hogy menjen, de erre nem is volt szükség, a fiatal bányász Í útját a szive diktálta. S amikor 1915 októberében létrejön a bányász szakszervezet helyi csoportja, ott van ő is az alakuló gyűlésen Varga péknél, ahol az eddigi szervezet­lenség, szervezett mozgalommá érlelődött. A vezetőségben helyet kapott, s jóllehet 1919-ig több választás történt, Kó- 3 már Lászlót mindvégig kísérte társai bizalma. 0 Az 1918-as őszirózsás forradalom a kazári és Somlyói 5 bányatelepeken is vátlozást hozott. Amiről eddig csak ál- gmodoztak, most úgy érezték, valami kicsi megvalósult bé­rlőié. Ugyanakkor a korábban egységes bányász szakszerve- Szct központjában frakciózás ütötte fel a fejét. Egyesek po- 0zitivnak, míg mások negatívnak könyvelték el az ősziró- 3zsás forradalmat. A két ellenzéki csoport vezetője Rudas 3 László és Peyer Károly volt. Az előbbi a baloldalt, míg az 3utóbbi a jobboldalt képviselte. (Arról a Peyer Károlyról 3 van szó, aki az 1919. Tanácsköztársaság után a munkásosz- X tály, elsősorban a bányászság árulójává vált.) dal a tőkéseket kívánta továbbra is vezetőnek — am von-* janak be egy-két munkást is, és biztosítsák a dolgozók sza­vazati jogát. Közben teltek a napok, új évbe értek, s ez az esztendei teljes egészében igazolta a baloldal állásfoglalásának he­lyességét. A fiatal kommunista párt kibontotta zászlaját amely programjával a dolgozók bizalmát élvezte. Az ed-~ digi szakszervezeti tagok zöme kérte felvételét a KMP-be, Lelkes szervezők vitték el a párt szavát a bányák mé* lyére. Az uralkodó osztály nem fogadta örömmel a mun*• kásság nagyarányú szervezkedését, mert tudták: részükre a birtoklás elvesztését jelenti. Február közepén már kimu* tatták foguk fehérét, Somlyóbányán agyonlőtték azt a bá­nyászt, aki a pártot szervezte. A kivégzés azonban nem* tudta megállítani a bányászság szervezkedését. Kómár László is itt dolgozott ebben az időben, s kezdeményezé­sére a dolgozók tiltakozó sztrájkba léptek. Hiába volt e: fegyveres erő a bányabárók oldalán, már nem tudták lea­ver ni a sztrájkot, mint korábban. Kénytelenek voltak en* gedni. Egy hónap múlva már nem volt szükség a népnyú-y zókra, a nép maga vette kezébe a vezetést, megszületett ß magyar munkásosztály legnagyobb eredménye, — létrejötk. a Tanácsköztársaság. A vezetést a Tanácsköztársaság megszületése után Sal­gótarjánban egy 14 tagú munkásokból álló direktó­rium vette át. A direktórium legfiatalabb tagja — a bir- nyászok képviselője — Kómár László volt. Alig végeztéik: el a legfontosabb reformokat, a direktórium katonai tan- náccsá alakult át. Salgótarján védelmének megszervezésé* röl kellett gondoskodni. Az önkéntesekből létrejött vörös, hadsereget a direktórium irányította. Ez nehéz feladat volt, mert amikor 5000 vöröskatona állott 50 000 intervenciós ka* tortával szemben, 14 napig nem volt kapcsolatuk a vezér* karral. Ekkor eltt a direktóriumból haditanács. Azoknak: a munkásoknak kellett, most a proletárhaza, a város, az: itt lévők sorsáról dönteni, akik a munkapadok mellől jöt­tek. A hadvezetés hiányát gazdagon pótolta az aggódó szív». a Tanácsköztársaság mélységes szeretete. Tízszeres túlerő* vei álltak szemben, s mégsem futamodtak meg. Sőt, később* nemcsak hogy a^veszélyeztetett várost tették szabaddá, ha* nem a környező frontok önkéntes osztagait segítették. Abban, hogy az intervenciós csapatok felett győzelmet győ­zelem után értek el, abban ott volt a haditanács jó irá* nytasa is. A külső, a belső ellenség, az árulók hada azonban diadalmaskodott. A Tanácsköztársaságot leverték. ugyan, de az utána következő 25 éves elnyomás, véres ter­ror sem tudta feledtetni a dicső napok emlékét. Mert a munkásosztály tudta: a jövő a kizsákmányolásmentes társa­dalmi rendé. HORTOBÁGYI ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents