Nógrádi Népújság. 1959. március (15. évfolyam. 18-25. szám)
1959-03-04 / 18. szám
2 NÖGRÄDI népújság 1959. március 4. A falu legjobbjainak nagyszerű hivatása M integy másfélszáz salgótarjáni munkás tartózkodik már hetek óta fal- vainkban. Velük együtt végzik munkájukat a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében a járási szervek vezetői, aktívái. Kitartó, rendszeres felvilágosító szavuk nyomán mind újabb és újabb dolgozó parasztok írják alá a termelőszövetkezeti belépési nyilatkozatot. Űj termelőszövetkezeti községeink, a szövetkezeti gondolat egyre népesedő tábora igazolja, hogy a munkásosztály szava, érvelése gazdag talajra talál a falun, mind erőteljesebben nyer megvalósítást a két testvéri osztály, a munkásság és a dolgozó parasztság közös érdeke: a szocializmus építése a város után a faluban is. De az igazsághoz hozzátartozik. s ezt az élet ezernyi példával igazolja: csak ott születik siker, a nagy feladat megvalósítása során, ahol a megyei és járási elvtársakkal együtt és elsősorban a helyi erők, a kommunisták, a legjobb pártonkívüli dolgozók állnak csatasorba a tsz-moz- galom érdekében. Ki mondhatna meggyőzőbb érveket, mint az, aki falujában az el- ‘sők között lépett be, s ezután járva a házakat, szervezve a mozgalmat, veszi ki részét a munkából. Roppant nagy felelősség hárul ilyen szempontból minden községben a párttagokra, a tsz-tagokra, a legvilágosabban látó dolgozó parasztokra. Álljon itt példának Mohora. Néhány megyei elvtárs érkezett csupán ebbe a faluba. De mellettük több mint ötven helybeli aktíva dolgozott. A falu vezetői, a kommunisták, a Kossuth Termelőszövetkezet tagjai, tanácstagok, a Növényvédő Állomás dolgozói, a pedagógusok — s ami nagyon fontos, tekintélyes, gazdag tapasztalatokkal rendelkező középparasztok vitték a felvilágosító szót rendszeresen, ház- ról-házra. Külön dicséretes, hogy ott voltak a mozgalom élvonalában a falu asszonyai is. Az eredmény már ismeretes: Mohora a megyében másodiknak termelőszövetkezeti község lett! Ilyen és hasonló példát lehetne sorolni Szilas- pogonyból, Nógrádmegyerből, Bárnáról, Csécséről és még számos más faluból. ^pcrmószetesen hiba lenne azt gondolni, hogy most már minden rendben van ilyen tekintetben. Igaz, hogy a „fogjuk meg és vigyétek” igen helytelen nézet, egyre inkább kiszorul közéletünkből. Mind kevesebb talaja van a felsőbb szervek munkájára való tétlen, szemlélődő várakozásnak is. De a régi, megszokotthoz való ragaszkodás még él és mindennap meg kell küzdenünk vele. Tapasztalható még, hogy egy-egy falusi vezető nem nagy aktivitásról tesz tanúbizonyságot, amikor a termelőszövetkezeti mozgalomról van szó. Sőt némelyek egyenesen elmaradnak saját községük dolgozó parasztságának hangulata, állásfoglalása mögött. Ebben a dologban — kimondva, kimondatlanul — benne van az a rendkívül téves felfogás, hogy esetleg elvesztik népszerűségüket. Ami a népszerűséget illeti, nem nehéz megjósolni, hogy Kristóf István kápviselői beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) munkásosztály érdeke. A munkásosztálynak kell megteremteni azt a lehetőséget, hogy a ma egyénileg dolgozó parasztja, a holnap termelő- szövetkezetének tagja legyen. — hangsúlyozta az Elnöki Tanács titkára. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséről szólva Kristóf elvtárs ezeket mondotta: — Nógrád megyének munkásmozgalmi tradiciód vannak. Ezek az emberek fogtak fegyver akkor, amikor veszélyben volt a Tanácsköztársaság. Ezeknek az utódai pedig most a párt szavát követik, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért dolgoznak — azok örökébe lépnek. — Az ország maximális erőfeszítéseket tesz, hogy segítse a termelőszövetkezeti mozgalmat. Mert a mezőgazdaság helyzete összefügg az ipar, a bányák termelésének helyzetével Is. Az emberek társadalmi fel- emelkedését látjuk a mezőgazdaság átszervezésében. Ezért azt, ahol a munkás- osztály, a párt tagjai, nem utolsó sorban pedig a falu tekintélyes dolgozó parasztjai veszik kezükbe a termelőszövetkezetek szervezését, ott jelentkeznek az eredmények. Mert a falu előtt is tekinté útját választotta, hétfőn megtartjiák alakuló közgyűlésüket. A nagygyűlés után baráti beszélgetés kezdődött a képviselő és választói között. éppen azok nélkülözik majd azt, akik elmulasztják, hogy teljes erővel, meggyőző szóval és a példamutatás erejével vegyék ki részüket ebből a közös munkából. Aki pedig elmaradt, nem tart lépést nemcsak a megyei fejlődéssel, de saját faluja véleményével sem, az bizony előbb-utóbb elveszti azt a bizalmat is, amely lehetővé tette, hogy vezető beosztást töltsön be a községben. Azokban a falvakban, amelyekben már erőteljesebben előre haladt a termelőszövetkezeti mozgalom, nem csináltak semmiféle „csodálatos”, másutt esetleg nem alkalmazható módszert. Azzal kezdték, ami a lényege ennek a munkának: a vezetők, a helyi erők álltak az élére. Itt van Mát- raverebély esete. A dolgozó parasztok saját maguk kezdték meg a szövetkezet alakítását, bizony a helyi vezetők egy kis csodálkozására. Az igazat megvallva, maguk sem számítottak arra, hogy any- nyira gyorsan és olyan erővel történik meg a gátszakadás, hogy pl. Mátraverebély is egyik napról a másikra tsz-község lesz. A falvak kommunistái, legjobb dolgozó parasztjai, akik már annyi sok, s nem kevés gonddal járó feladatot oldottak meg, gazdag j tapasztalatokkal, s elszánt akarattal rendelkeznek, hogyt. megoldják a mezőgazdaság'^ ^szocialista átszervezésében rájuk váró munkát. Élesszük a teíiniaka- rásnak, az új győzelme érdekében kifejtett energiájának ezt a lángját minél magasabbra, amely az egész dolgozó parasztság érdekében való. A párt és a kormány kétéves politikájának, egész népi demokráciánk közel tizennégy éves munkájának gyümölcsei most vannak érőben falun is. A dolgozó parasztság bizonyságszerzése e politika helyességéről minden alapot megad ahhoz, hogy falusi elvtársaink sikerrel elvégezhessék nagyszerű hivatásukat. Erősítsük az üzemekben a szakszervezetek munkáját! Az építők megyei választmányának ülése Az építők szakszervezetének megyei választmánya pénteken ülést tartott Salgótarjániban. A beszámoló — amelyet Nagy József elvtárs, a területi bizottság elnöke tartott — elsősorban a szak- szervezet termelési tömegmunkájával foglalkozott. A választmány megállapította, hogy a szakszervezeti bizottságok értek el eredményeket az elmúlt esztendőben a szocialista munfcaver- senyben. Javult a termelési tanácskozások színvonala is. Az eddigi tapasztalatok és fogyatékosságok alapján azonban az építőipariban is fokozottabb gondot kell fordítani a munkaverseny politikai tartalmára, arra, hogy a versenyben elsősorban a szocialista gondolkodás kialakításának eszközét lássák, ne pedig csak a jutalmazást. Szükséges, hogy a munka- verseny megjavításának érrabbi évek jó tapasztalatait. Az építő- és építőanyagipar legtöbb üzemében nem, vagy csak részben teljesítették a múlt évi takarékos- sági célkitűzéseket. A legtöbb helyen pedig még nem készítették el az 1959. évi takarékossági intézkedési terveket sem. A választmány ezért úgy foglalt állást, hogy ebben az évben el kell érni: a takarékosság váljon társadalmi üggyé az építőiparban is. Kötelezte a szakszervezeti bizottságokat arra, hogy rendszeresen folytassanak 'béralap ellenőrzést. Ne forduljon elő se túllépés, se alaptalan bérmegtakarítás. Határozatban mondották ki azt is, hogy a nyereségrészesedés mértékét, feltételeit már évközben ismertessék a dolgozókkal. Az üzemi tanácsok munkájával foglalkozva kimondotta dekében felhasználják a ko- az értekezlet, hogy a szakszervezeti bizottságoknak féléves munkatervet kell készíteniük az üzemi tanácsok számára. El kell érni, hogy az üzemi tanácsok tagjainak nevelése útján hatékonyabb legyen munkájukban az ellenőrzés és a véleményezés. Fontos feladatként szabta meg az ülés, hogy elsősorban a megyei építőipari vállalatnál és a két üveggyárban megfelelő oktatók biztosításával javítsák a szakmunkás utánpótlást. Ugyanakkor feladat az idősebb szakmunkásak technikai képzettségének fejlesztése is. A vezetés, az irányítás módszereinek javításával kapcsolatban kimondották, hogy erősíteni kell az üzemi, helyi szakszervezeti munkát. Végül az építőipari szakszervezetéknek a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos tennivalóiról határozott a választmányi ülés. Újból beindítja az olvasómozgalmat' a KISZ Az ellenforradalom előtt a DISZ által kezdeményezett „József Attila” olvasómozgalom — egyes hibák ellenére is — jelentős eredményeket ért el, sok fiatallal kedveltette meg a rendszeres olvasást. Ifjúságunk igényeinek elegeit téve — az intéző • bizottság határozata alapján — megyénk területén is újból elindítjuk e mozgalmat. A József Attila olvasómozgalom állandó jellegű jelvényszerző mozgalom, amelyben minden becsületes, művelődni szándékozó fiatal, önkéntes jelentkezés alapján részt vehet. Az olvasómozgalmat elsősorban a munkás- és parasztfiatalok között szervezzük. Kellő figyelmet kell fordítani az általános iskolából kikerült és tovább nem tanuló 14 —16 beéves fiatalok vonására. A mozgalmat a KISZ alapszervezetek szervezik, a KISZ„tagok, a szervezeten kívüli fiatalok, a könyvtárak fiatal olvasói között. Jelentős szerepük van e mozgalomban az állami és szak- szervezeti könyvtárak dolgozóinak, népművelési munkásóknak. Minden fiatal, aki jelentkezik a mozgalomban való részvételre, olvasójegyet kap. Erre jegyzik fel a jelentkezés időpontját, az elolvasott könyvek címét, s ezen . történik a beszámolás igazolása is. A beszámoltatás célja nem elsősorban a könyvek tartalmának leckeszerű cs részletes fel- mondatása, hanem annak megállapítása, hogy a résztvevő fiatal menynyire értette meg a mű eszmei mondanivalóját, milyen következtetéseket, tanulságokat vont le a maga számára az olvasottakból. A feltételek teljesítésének szervezett biztosítására olvasóköröket szervezünk a KISZ alapszervezetekben, kul- túrotthonokJban. Az olvasókör a KISZ alapszervezet vezetősége által jóváhagyott és ellenőrzött mun Ica terv szerint fog dolgozni. A József Attila olvasómozgalom három fokozatra tagozódik a) bronzfokozat, b) ezüstfokozat, c) aranyfokozat. Az egyes fokozatok, az elolvasandó könyvek számát és színvonalát tekintve, fokozódó követelményeket állítanak a résztvevők elé. A résztvevők a feltételek teljesítése esetén megkapják a fokozatoknak megfelelő jelvényeket, s a jelvény viselését jogosító igazolványt. O. L. A termelőszövetkezeti mozgalom törvényes védelméről Népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszán pártunk, államunk és dolgozó népünk elett álló legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése és ezzel egyidejűleg a mezőgazdaság terméshozamának emelése. A dolgozó parasztság egy része már régen megértette a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a szükségességét. Számukra már kézzelfogható tény a jobb élet. Terméseredményeikkel legyőzték az egyéni kisparcel- lák hozamát. Tisztában vannak azzal is, hogy a termelőszövetkezetben előforduló ' nehézségek okai nem a termelőszövetkezeti mozgalomban keresendők. Senki sincs feljogosítva arra, hogy különböző hibás, vagy kimondottan ellenséges nézetek terjesztésével bárkit is visszatartson, megfélemlítsen a közös gazdálkodásba való belépéstől. _______ A törvényességnek két oldala 1 yes,~tekintéllyel bíró parasztok van. A törvényeket és a ren befogják bizonyítani, hogy a munkásosztály segítségével a termelőszövetkezetben még jobb lesz soruk, még többet tudnak termelni. A mezőgazdaság többtermelése pedig egész népünk, a szocializmus építésének fontos bázisa — jelentette ki Kristóf István elvtárs. A képviselői beszámoló után Marakodi puszta küldöttei örömmel tolmácsolták Kristóf István elvtársnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának, országgyűlési képviselőjüknek. hogy a puszta lakóinak 70 százaléka deleteket, tehát nemcsak a hivatalos személyeknek kell betartani, főként az önkéntesség területén, de a termelőszövetkezet védelmét biztosító törvény betartása vonatkozik minden egyes állampolgárra is. A törvények megsértése pedig következményekkel jár. A szövetkezetibe nem kényszerítenek senkit, oda mindenki saját elhatározásából, önként lép be. A termelőszövetkezeti mozgalom büntetőjogi védelme csaknem egyidős a termelőszövetkezeti mozgalom haa nagyüzemi gazdálkodás zánkban történő létrejöttével. A 2560/1949. számú kormány- rendelet nemcsak a termelőszövetkezetet, de annak tagjait is különös védelembe helyezi. Erről a törvény a következőképpen rendelkezik: „Bűntetteit követ el s két évtől tíz évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki termelőszövetkezeti csoport alakulását megnehezíti, meghiúsítja, a megalakult csoportot működésében akadályozza vagy annak fennmaradását veszélyezteti.” A termelőszövetkezet megalakulását megnehezíti, illetve meghiúsítja az a személy, aki a termelőszövetkezeti csoport intézménye ellen izgat, arra rágalmazó, vagy becsületsértő kijelentéseket tesz, rémhíreket terjeszt. A törvény bünteti azt is, aki a csoportba való belépéstől mást visszatartani törekszik. Az izgatás ellenséges hangulatkeltés, amely főként az ingadozókat próbálja a közös gazdálkodás ellen hangolni. Az izgatás gátolja és megnehezíti a szövetkezeti társulások létrehozását. Az izgatás elkövetésének lehetőségei igen szélesek, az elkövetési magatartás igen sokféle lehet. Leggyakoribb a szóbeli izgatás, a gyűlölet felkeltésére alkalmas kijelentések megtétele. Ezenkívül megvalósítja minden olyan magatartás, amely azzal veszélyeztet, hogy gyűlöletet kelt az azt észlelő, vagy az arról tudomást szerző személyben. Az izgatás nem követel célzatosságot, ellenséges szándékot, elég ha önmagában alkalmas a gyűlölet felkeltésére. Maga az izgatás veszélye alkalmas a bűncselekmény megvalósítására. Termelőszövetkezet elleni izgatás büntette miatt kell eljárni azzal szemben is, aki a csoport tagját, vagy annak házanépét a csoporthoz tartozásuk miatt becsmérli, megszégyeníti, vagy bántalmazza. A tsz tagjait és házanépét azért illeti meg a fokozott bütetőjogi védelem, mert felismerték a szocialista fejlődés irányát és demokratikus meggyőződésükről tettek tanúbizonyságot a szövetkezetbe való belépéssel. A háznéphez tartozóknak tekintendők a tsz tagjaival egy háztartásban élő személyek: feleség, szülő, gyermek stb. Előfordult már, hogy garázda egyének ellenséges érzületből a tsz elnökét bántalmazták. Ezért a cselekményükért bíróság elé kerültek. Ha az ilyen bántalmazás testi sértést is okoz, ez külön bűncselekményt képez. A tettleges bántalmazás alkalmas lehet arra, hogy gyűlöletet keltsen. Minden tettleges bántalmazás tettben kirobbanó gyűlölet. Így például egy tsz elnöke, vagy tagjának bántalmazása egyéb természetű indító ok ismeretének hiányában tsz mozgalom elleni gyűlöletet szíthat fel. Az elkövetés ideje sokszor kiemelkedően fontos a cselekmény társadalmi veszélyességét illetően. Nyilvánvaló, hogy a jelen időszakban a tsz-mozgalom elleni izgatásnak különös jelentősége van. Az ellenséges befolyás alatt álló félrevezetett dolgozó parasztokra az ellenséges propaganda sokkal nagyobb hatással van napjainkban, mintha az akkor hangzana el amikor már befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása. A hatást illetően külön jelentősége van az izgatás által bekövetkezett konkrét káros eredménynek. Nincs olyan veszélyessége az izgatásnak, ha a környezete lehurrogja az ellenséges kijelentést, leleplezik az ellenséges agitátort. Itt említem meg azt is, hogy a szocializmus építése érdekében elhangzó őszinte bírálat soha nem tekinthető izgatásnak. Az izgatás bűntetténél szigorúbb elbírálás alá esik az osztályellenség, a falusi spekulánsok magatartása. A békés munka megköveteli a népi demokratikus államren- dünlk alapintézményei ellen ilyen vonalon támadók erőteljes üldözését és ártalmatlanná tételét. A rágalmazó, becsmérlő kijelentések sok esetben italozás közben hangzanak el. Tévednek, akik azt gondolják, hogy az ittas állapotban elkövetett bűncselekmény nem büntethető. Külön törvény van arra, hogy az ittas, bódult állapotban elkövetett bűncselekmény tettesét 1 évig terjedhető börtönnel lehet büntetni. Ezt a törvényt pedig csak akkor lehet alkalmazni, ha az ital fogyasztása oly mérvű volt, hogy az öntudatot és a beszámíthatósá- got kizárja. Végül bünteti a törvény azt a személyt is, aki a csoport tagját, vagy mást, a csoport érdekében kifejtett munkájában akadályozza vagy akadályozni törekszik. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével együtt járó tagosítások végrehajtásával kapcsolatban is előfordulhat zavartkeltő ellenséges cselekmény. A termelőszövetkezet részére tagosítás vagy egyéb módon művelésre átadott földnek önhatalmú visszavétele, megművelése, termékének betakarítása a termelő- szövetkezet tagjait a csoport érdekében kifejtett munkájában nyilvánvalóan akadályozza. A földnek önhatalmú visszavétele az indító okokat figyelembe véve kifejezésre juttatja a termelőszövetkezeti mozgalommal szembeni gyűlöletet. Különösen ez állapítható meg, ha ez a falu kizsákmányoló vagy spekuláns elemei részéről történik. Fontos rendelkezése még a termelőszövetkezet védelméről szóló kormányrendeletnek az, hogy a termelőszövetkezet ellen izgató személy vagyonát el lehet kobozni és ezenfelül abból a községből, amelynek területén a cselekményt elkövette, ki lehet utasítani. Az állam mindenkitől egyformán elvárja a törvények tiszteletét és betartását. E követelménynek pedig csak akkor lehet maradék nélkül eleget tenni, ha megismerjük azokat. Régi mondás az, hogy a törvény nem ismerése nem mentesít annak következményei alól. Ennek érvényessége mellett azonban nem feledkezhetünk meg arróll sem, hogy minél többen megismerjék a törvényeket, és így egyre kevesebb legyen azok száma, akik a törvénysértést elkövetik. A dolgozók államában mindenkinek egyformán érdeke a törvények betartása. Különös érdek fűződik pedig a jelenlegi időszakban a termelőszövetkezetek védelmét biztosító törvények betartásához. Dr. Mohi János
