Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-28 / 17. szám
1956. február 28. nógrádi nCpűjsag 3 Ahol az egész kollektíva ügye a takarékossági mozgalom A Salgótarjáni Erőmű követendő példáját adta a takarékossági intézkedési terv teljesítésének. 1958-ra 405 «er forint értékű megtakarítást vállaltak, különböző tehetőségek alapján. Ez annyit jelentett, hogy az energiatermelés költségét a Jóváhagyott tervszámhoz vi- aeonyítva két százalékkal esőkkentik. A ténylegesen elért eredmény ezzel szemben 714 ezer forint. Különösen szembetűnő kö- ■el 4—5-szőrös a megtakarítási eredmény a fajlagos kalória tervfelhasznál ásn ál. A takarékossági mozgalom sikerei nagymértékben hoz- lájárultak ahhoz, hogy az Erőmű 1958-ban a tervezett nyereségnél több mint háromszor magasabb nyereséget ért el. Önköltségi hányadát az előirányzott 98 szá- salék helyett 96,3 százalékra teljesítette. Ennek az eredménynek több mint három- negyedrészét a megtakarított forintok adják. Az Erőmű vezetői és dolgozói már elkészítették 1959 évi takarékossági intézkedési tervüket is a múlt esztendőben szerzett tapasztalatok alapján. Az V-ös számú generátor I. félévi kiesését is figyelembevéve erre az esztendőre 206 ezer forint értékű vállalást tettek. Ez annyit jelent, hogy az energiatermelés költségét az előirányzathoz képest egy százalékkal csökkentik. Mint az elmúlt esztendőiben, az idén is a takarékossági •élkitűzések megvalósításának biztosítéka a reális, meggondolt intézkedések és az évközbeni rendszeres ellenőrzés képezik majd. A fősúlyt a műszaki szervezési intézkedésekre, valamint a dolgozók újítási és munkaverseny mozgalmára helyezték. íppen ezért a takarékossági intézkedési tervet beledolgozták a műszaki intézkedések tervébe. Az intézkedési terv részletfeladatai közül is kiemelkedő, hogy az év folyamán mintegy 1300 tonna szenet takarítanak meg közel 70 000 forint értékben. Ezt úgy biztosítják többek között, hogy házilag is javítják a szén minőségét, biztosítják a szemnagyság szerinti osztályozást. Bevezetik az automatikus szénminta vételezőt a felhasznált tüzelőanyag fütőértékének pontos megállapítása érdekében. Nem kevésbé fontos az energiatermelés zavartalanságának biztosítása. A gyors elhárítás érdekében mind a fizikai, mind a műszaki dolgozók részére továbbképzést rendszeresítenek. Az egyes üzemzavarok miatt kiesett termelés gazdasági hatását rendszeresen ismertetik a dolgozókkal, a technikai minimum vizsgákon. Rendszeresen továbbfolytatják és ’ megrövidítik a karbantartások idejét. Elhatározták azt is, hogy az önfogyasztás csökkentésével mintegy 44 000 forintos megtakarítást érnek el. Ennek érdekében is különböző műszaki intézkedéseket hajtanak végre. Mindezeken túl gondot fordítanak a vállalati készletek helyes alakulásának biztosítására, az egyéb költségek, kiadások szigorú felülvizsgálásával pedig közel 24 000 forintos megtakarítást irányoztak elő. Külön fejezet foglalkozik az Erőmű takarékossági intézkedési tervében azzal, hogy a dolgozóikat minél hatásosabban bevonják a célkitűzések megvalósításába. Többek között a terv végrehajtásának eredményeit a negyedévi termelési tanácskozáson kon ismertetik, ahol egyben megbeszélik a további feladatokat is. A VII., VIII. számú kazánoknál bevezetik a gazdaságos üzemvitelért járó premizálást. A nagyobb fontosságú karbantartási munkáknál célprémiummal ösztönzik a fontosabb műszaki feladatok megvalósítását. Végeredményben már ebben a tervben kitűzték a célt, hogy az 1959-es eredmények alapján legalább két heti munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést kapjanak az Erőmű dolgozói. A gazdasági, műszaki célkitűzésekből adódóan a mozgalmi szervek is kidolgozzák sajátos feladataikat. Az elért eredmények a kitűzött célok az Erőmű dolgozóinak és vezetőinek megfontoltságát, előrelátását igazolja. Az elmúlt évi munkájuk bizonyítja, hogy nem a kitűzött célok voltak alacsonyak, hanem a mindennapos, szívós munka, a takarékossági mozgalom rendszeres napirenden tartása volt az, amely kiemelkedő sikerekhez vezetett. És ennyiben hasznos tapasztalatokat adhat az Erőmű munkája más gyárak, bányák, az építőipar számára is. A siker titka mindenekelőtt abban van, hogy nálunk ez a nagyfontosságú mozgalom mindvégig az egész kollektíva ügye volt és a most kidolgozott ez évi intézkedési terv arra enged következtetni, hogy marad jövőben is. MUNKÁSOK A közelmúltban, amikor egy Csehszlovákiából hazatért ismerősömmel beszélgettem, meglepődve hallottam, milyen előrehaladott a nagyüzemi mezőgazdaság. Elmondta, hogy az ipari munkásoknak oroszlánrészük van összeyet fizettek Ed föEdjáradék címén Emelkedik az egy munkaegységre eső részesedés FORINT Képek a villanyoszlopok berobbaniásának módszeréről Mint már arról beszámoltunk, a közelmúltban csehszlovák tapasztalatok alapján a villanyoszlopok robbantással történő földbehelyezésére folytattak kísérleteket Salgótarjánban. A kísérletek sikerrel jártak, s így a jövőben a gödrök kiásása nélkül oldható meg ez a nehéz munka. A robbantás pillanata Az újítás lényege a következő: 1.80 méter mélység be lefúrnak, amelybe megfelelő mennyiségű robbanóanyagot helyeznek el. A robbanóanyag fölé állítják az oszlopot, ezután elvégzik a robbantást. A robbanóanyag hatására a föld nyomás alá kerül, kiterjed és az így támadt résbe az oszlop beesik. Az oszlop beesése után olyan stabil marad, hogy a föld visszadöngö- lésére nincs szükség, csak elenyésző mértékben és a vezetékszerelés az így beállított oszlopon azonnal megkezdhető. Az újítás gazdasági kiértékelése még nem történt meg. Azonban, ha számításba vesszük, hogy egy egyszerű tartóoszlop számára a gödör kiásása 6 órát' vett igénybe, vásszadöngöléssel, s a bevezetendő újítás szerint maximum egy órát vesz igénybe ugyanez a munkafolyamat, akkor a megtakarított munkaóra 1000 oszlop beépítésénél — amely a ÉMÁSZ salgótarjáni üzlet- igazgatóságának egy évi feladata — mintegy 5 ezer órát jelent. Ezáltal a falu, Máris dolgozhatnak a szerelők a mezőgazdaság villamosítási munkálatait és az egyéb természetű vezetéképítési munkálatokat is nagymértékben meg lehet gyorsítani. Meghirdették a bányászok első félévi újítási versenyét SLm éiufbc szám ölé a Lifte lei oá sá erét Ez év első felére is meghirdették az újítási versenyt a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél. A legeredtnénye- FALUN abban, hogy sikerült már lerakni a szocialista mezőgazdaság alapjait. Ma, ezekben a napokban egyre többször gondolok erre a beszélgetésre. Megyénkben már két szövetkezeti község alakult s napról-napra nő a tsz-be lépők száma. S ahol tsz alakul, ott vannak a fel- világosító szóval az ipari üzemek dolgozói. Szilaspo- gonyban a bányászok nyújtottak jelentős segítséget a szövetkezeti község születésében. A szorospataki bányászok Nagy bár kány községet patronálják, ahol már eddig 12 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. A ká- nyási bányászok felvilágosító szavai nyomán Marokháza községben már négy belépő van. Mátranovák Cser-pusz- tás 16 belépő, Homokterenyén a meglévő tsz-be nyolc új tag kérte már felvételét. ' z A bányászok mellett ott vannak a falvakban a gyárak, az ipari üzemek legjobbjai is. A Tűzhelygyár dolgozói Alsótold, Felsőtold, Garáb községeket segítik, ahol már több tekintélyes középparaszt választotta a szövetkezés útját. Az Acélárugyár kommunistái a szécsényi járásban segítenek az egyénileg dolgozó parasztoknak az elhatározásban. Ott vannak Hollókőn, ahol már eddig 50 család 70 taggal, 500 katasztrális hold földdel írta alá a belépési nyilatkozatot. A Megyei Építőipari Vállalat legjobbjai Patvarc és Csitár községekben építenek. Csitáron már eddig 29, míg Patvarcon 4 egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Munkásosztályunk számára nem mindegy, hogyan halad falun a szocializmus alapjainak lerakása. H. A. sebb újítók között az újítási díjon felül jutalomtárgyaikat osztanak ki. A hat díjat — motorkerékpár, televízió, rádió, mosógép, porszívó, karért — érdemi sorrendben azok között osztják el, akik a leggazdaságosabb és a legtöbb javaslatot nyújtották be. A fő célkitűzés a szén minőségének javítása valamint az anyagtakarékosságot szolgáló újítások beérkezése. Ezzel párhuzamosan meghatározott feltételek alapján 2000—1500—1000 forint jutalomban részesítik a bárom legjobb újítási megbízottat is. A népgazdaság alapjainak, anyagi eszközeinek erősödése, felhalmozódása egyre inkább megköveteli az azokkal való gondos, körültekintő bánásmódot. A társadalmi tulajdon védelmének egyik igen fontos része az áru- és anyagraktározás. Bármennyit is haladtunk előre e tekintetben, megyénk ipari és kereskedelmi vállalatainál szinte kivétel nélkül találkozunk olyan esetekkel, amikor nagyösszegű károk keletkeznek a megfelelő intézkedések elmulasztása miatt. Ennek okai részben a tárolóhely hiányában, részben a szakszerűtlen tárolásban keresendők. A Salgótarjáni Üveggyárban például a helytelen tárolás miatt az anyagok összekeverednek, ami a termelést is veszélyezteti. A Zagyva- pálfalvi Üveggyárban a deszkaanyagokat szakszerűtlenül tárolják, emiatt a felhasználásnál sok a hulladék. A Salgótarjáni Vágóhídnál szintén a szakszerűtlenség f koz károkat a takarmány- éleségekben. A tanácsi Építőipari Vállalatnál pedig a cementet és az egyéb építőanyagokat kint a szabadban vagy vizes raktárhelyiségben hagyják. Van példa arra is, A napokban Lizsnyánszky Antal elvtárs, az Acélárugyár főmérnöke élménybeszámolót tartott Salgótarjánban. Az élménybeszámolót lipcsei élményeiről tartotta meg. Mint ismeretes, Lizsnyánszky elvtárs is kinn volt a lipcsei vásáron. Előadásában vázolta a hatalmas nemzetközi vásár legnevezetesebb pavilonjait, majd filmet vetítettek a kiállítás anyagából készült felvételek alapján. A nagy érdeklődéssel hallgatott beszámolón mintegy 200 salgótarjáni dolgozó vett részt. hogy az egyes tárolóhelyiségek nincsennek megfelelően körülkerítve. így például az Acélárugyárban, az építőiparban, a Vasötvözetgyár bag- lyasi faszén-telepén és szinte minden bányavizemnél. Az áru- és anyagraktározás hiányosságait tetőzik még a felhasználás és az elszámoltatás hibái. Nem fordítanak több helyen kellő figyelmet az anyagok sorsára, a raktárból történő kivételezés után. Pedig a közvagyont elsősorban nem a raktárban dézsmálják meg egyesek, hanem a műhelyben, a munkahelyeken. Ilyen tekintetben igen nagy lazaság tapasztalható a bányákban. De nem különb a helyzet a tanácsi Építőipari Vállalatnál sem, ahol nem értékelték az anyagfelhasználást, s nem anyagnorma szerint dolgoztak. Hasonlóan laza az ellenőrzés a salgótarjáni Vegyes- ipari vállalatnál, és a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyárban. A megyei Építőipari Vállalatnál a munkahelyi anyagkiszállítást nem vezetik pontosan. A rossz adminisztrációból rendszerint leltárhiány, vagy többlet keletkezik. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a beérkezett anyagokat egyszerűen nem veszik nyilvántartásba. Védjük az anyagot! A mátrenováki fiatalok társadalmi munkája A mátranováki bányatelep KÍSZ-fiataljai a közelmúltban figyelemre méltó társadalmi munkát végeztek. Egy délután a gáti bányaüzem számára idomkövet és Moll-ácsolatot szállítottak. Ezt követően szintén ennél az aknánál anyagtakarítást végeztek. A megmentett anyagok értéke mintegy 15 ezer forint. Ebből a munkából a lányok is derekasan kivették a részüket. Munkájuk gyümölcse egy televíziós rádió lesz. Ezentúl azt tervezik, hogy megtakarított pénzükből a nyáron 4-5 napos külföldi kirándulást szerveznek. Mindezek a lazaságok súlyos milliókkal károsíthatják és károsítják is meg a népgazdaságot. Itt az ideje, hogy a gyárak és bányák párt, gazdasági és szakszervezeti vezetői a dolgozók becsületes, nagy többségével együtt az anyaggazdálkodást ilyen vonatkozásban is szigorúbban és következetesebben a takarékossági mozgalom szolgálatába állítsák.
