Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-28 / 17. szám

1956. február 28. nógrádi nCpűjsag 3 Ahol az egész kollektíva ügye a takarékossági mozgalom A Salgótarjáni Erőmű kö­vetendő példáját adta a ta­karékossági intézkedési terv teljesítésének. 1958-ra 405 «er forint értékű megtaka­rítást vállaltak, különböző tehetőségek alapján. Ez annyit jelentett, hogy az energiatermelés költségét a Jóváhagyott tervszámhoz vi- aeonyítva két százalékkal esőkkentik. A ténylegesen elért eredmény ezzel szemben 714 ezer forint. Különösen szembetűnő kö- ■el 4—5-szőrös a megtakarí­tási eredmény a fajlagos kalória tervfelhasznál ásn ál. A takarékossági mozgalom sikerei nagymértékben hoz- lájárultak ahhoz, hogy az Erőmű 1958-ban a tervezett nyereségnél több mint há­romszor magasabb nyeresé­get ért el. Önköltségi hánya­dát az előirányzott 98 szá- salék helyett 96,3 százalékra teljesítette. Ennek az ered­ménynek több mint három- negyedrészét a megtakarí­tott forintok adják. Az Erőmű vezetői és dol­gozói már elkészítették 1959 évi takarékossági intézke­dési tervüket is a múlt esztendőben szerzett tapasz­talatok alapján. Az V-ös számú generátor I. félévi kiesését is figyelembevéve erre az esztendőre 206 ezer forint értékű vállalást tet­tek. Ez annyit jelent, hogy az energiatermelés költségét az előirányzathoz képest egy százalékkal csökkentik. Mint az elmúlt esztendőiben, az idén is a takarékossági •élkitűzések megvalósításá­nak biztosítéka a reális, meggondolt intézkedések és az évközbeni rendszeres el­lenőrzés képezik majd. A fősúlyt a műszaki szervezési intézkedések­re, valamint a dolgozók újítási és munkaverseny mozgalmára helyezték. íppen ezért a takarékossá­gi intézkedési tervet bele­dolgozták a műszaki intéz­kedések tervébe. Az intézkedési terv rész­letfeladatai közül is kiemel­kedő, hogy az év folyamán mintegy 1300 tonna szenet takarítanak meg közel 70 000 forint értékben. Ezt úgy biztosítják többek kö­zött, hogy házilag is javít­ják a szén minőségét, biz­tosítják a szemnagyság sze­rinti osztályozást. Bevezetik az automatikus szénminta vételezőt a felhasznált tüze­lőanyag fütőértékének pon­tos megállapítása érdeké­ben. Nem kevésbé fontos az energiatermelés zavarta­lanságának biztosítása. A gyors elhárítás érdekében mind a fizikai, mind a mű­szaki dolgozók részére to­vábbképzést rendszeresíte­nek. Az egyes üzemzavarok miatt kiesett termelés gaz­dasági hatását rendszeresen ismertetik a dolgozókkal, a technikai minimum vizsgá­kon. Rendszeresen tovább­folytatják és ’ megrövidítik a karbantartások idejét. El­határozták azt is, hogy az önfogyasztás csökkentésével mintegy 44 000 forintos meg­takarítást érnek el. Ennek érdekében is különböző mű­szaki intézkedéseket hajta­nak végre. Mindezeken túl gondot fordítanak a vállalati készle­tek helyes alakulásának biz­tosítására, az egyéb költsé­gek, kiadások szigorú felül­vizsgálásával pedig közel 24 000 forintos megtakarítást irányoztak elő. Külön fejezet foglalkozik az Erőmű takarékossági in­tézkedési tervében azzal, hogy a dolgozóikat minél ha­tásosabban bevonják a cél­kitűzések megvalósításába. Többek között a terv végrehajtásának eredményeit a negyedévi termelési tanácskozáson kon ismertetik, ahol egyben megbeszélik a további feladatokat is. A VII., VIII. számú kazánok­nál bevezetik a gazdaságos üzemvitelért járó premizá­lást. A nagyobb fontosságú karbantartási munkáknál célprémiummal ösztönzik a fontosabb műszaki feladatok megvalósítását. Végered­ményben már ebben a terv­ben kitűzték a célt, hogy az 1959-es eredmények alapján legalább két heti mun­kabérnek megfelelő nyereségrészesedést kap­janak az Erőmű dolgo­zói. A gazdasági, műszaki cél­kitűzésekből adódóan a moz­galmi szervek is kidolgoz­zák sajátos feladataikat. Az elért eredmények a kitűzött célok az Erőmű dolgozóinak és vezetőinek megfontoltságát, előrelátá­sát igazolja. Az elmúlt évi munkájuk bizonyítja, hogy nem a kitűzött célok voltak alacsonyak, hanem a min­dennapos, szívós munka, a takarékossági mozgalom rendszeres napirenden tar­tása volt az, amely kiemel­kedő sikerekhez vezetett. És ennyiben hasznos tapasz­talatokat adhat az Erőmű munkája más gyárak, bá­nyák, az építőipar számára is. A siker titka mindenek­előtt abban van, hogy nálunk ez a nagyfontos­ságú mozgalom mind­végig az egész kollektí­va ügye volt és a most kidolgozott ez évi intézkedési terv arra enged következtetni, hogy marad jövőben is. MUNKÁSOK A közelmúltban, amikor egy Csehszlovákiából haza­tért ismerősömmel beszélget­tem, meglepődve hallottam, milyen előrehaladott a nagy­üzemi mezőgazdaság. El­mondta, hogy az ipari mun­kásoknak oroszlánrészük van összeyet fizettek Ed föEdjáradék címén Emelkedik az egy munkaegységre eső részesedés FORINT Képek a villanyoszlopok berobbaniásának módszeréről Mint már arról beszámol­tunk, a közelmúltban cseh­szlovák tapasztalatok alap­ján a villanyoszlopok rob­bantással történő földbehe­lyezésére folytattak kísérle­teket Salgótarjánban. A kí­sérletek sikerrel jártak, s így a jövőben a gödrök kiá­sása nélkül oldható meg ez a nehéz munka. A robbantás pillanata Az újítás lényege a kö­vetkező: 1.80 méter mélység be lefúrnak, amelybe meg­felelő mennyiségű robbanó­anyagot helyeznek el. A robbanóanyag fölé állítják az oszlopot, ezután elvégzik a robbantást. A robbanó­anyag hatására a föld nyo­más alá kerül, kiterjed és az így támadt résbe az osz­lop beesik. Az oszlop be­esése után olyan stabil ma­rad, hogy a föld visszadöngö- lésére nincs szükség, csak elenyésző mértékben és a vezetékszerelés az így be­állított oszlopon azonnal megkezdhető. Az újítás gazdasági kiér­tékelése még nem történt meg. Azonban, ha számítás­ba vesszük, hogy egy egy­szerű tartóoszlop számára a gödör kiásása 6 órát' vett igénybe, vásszadöngöléssel, s a bevezetendő újítás sze­rint maximum egy órát vesz igénybe ugyanez a munka­folyamat, akkor a megta­karított munkaóra 1000 osz­lop beépítésénél — amely a ÉMÁSZ salgótarjáni üzlet- igazgatóságának egy évi feladata — mintegy 5 ezer órát jelent. Ezáltal a falu, Máris dolgozhatnak a sze­relők a mezőgazdaság villamosítá­si munkálatait és az egyéb természetű vezetéképítési munkálatokat is nagymér­tékben meg lehet gyorsíta­ni. Meghirdették a bányászok első félévi újítási versenyét SLm éiufbc szám ölé a Lifte lei oá sá erét Ez év első felére is meg­hirdették az újítási versenyt a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél. A legeredtnénye­- FALUN abban, hogy sikerült már le­rakni a szocialista mezőgazda­ság alapjait. Ma, ezekben a napokban egyre többször gondolok erre a beszélgetésre. Megyénkben már két szövetkezeti község alakult s napról-napra nő a tsz-be lépők száma. S ahol tsz alakul, ott vannak a fel- világosító szóval az ipari üzemek dolgozói. Szilaspo- gonyban a bányászok nyúj­tottak jelentős segítséget a szövetkezeti község születésé­ben. A szorospataki bányá­szok Nagy bár kány községet patronálják, ahol már eddig 12 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. A ká- nyási bányászok felvilágosító szavai nyomán Marokháza községben már négy belépő van. Mátranovák Cser-pusz- tás 16 belépő, Homokterenyén a meglévő tsz-be nyolc új tag kérte már felvételét. ' z A bányászok mellett ott vannak a falvakban a gyárak, az ipari üzemek legjobbjai is. A Tűzhelygyár dolgozói Alsó­told, Felsőtold, Garáb közsé­geket segítik, ahol már több tekintélyes középparaszt vá­lasztotta a szövetkezés útját. Az Acélárugyár kommunistái a szécsényi járásban segíte­nek az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak az elhatározásban. Ott vannak Hollókőn, ahol már eddig 50 család 70 tag­gal, 500 katasztrális hold földdel írta alá a belépési nyilatkozatot. A Megyei Épí­tőipari Vállalat legjobbjai Patvarc és Csitár községek­ben építenek. Csitáron már eddig 29, míg Patvarcon 4 egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Munkásosztályunk számára nem mindegy, hogyan halad falun a szocializmus alapjai­nak lerakása. H. A. sebb újítók között az újítási díjon felül jutalomtárgyaikat osztanak ki. A hat díjat — motorkerékpár, televízió, rá­dió, mosógép, porszívó, kar­ért — érdemi sorrendben azok között osztják el, akik a leggazdaságosabb és a leg­több javaslatot nyújtották be. A fő célkitűzés a szén minőségének javítása vala­mint az anyagtakarékosságot szolgáló újítások beérkezése. Ezzel párhuzamosan meg­határozott feltételek alapján 2000—1500—1000 forint ju­talomban részesítik a bárom legjobb újítási megbízottat is. A népgazdaság alapjainak, anyagi eszközeinek erősödése, felhalmozódása egyre inkább megköveteli az azokkal való gondos, körültekintő bánás­módot. A társadalmi tulaj­don védelmének egyik igen fontos része az áru- és anyag­raktározás. Bármennyit is haladtunk előre e tekintet­ben, megyénk ipari és keres­kedelmi vállalatainál szinte kivétel nélkül találkozunk olyan esetekkel, amikor nagy­összegű károk keletkeznek a megfelelő intézkedések el­mulasztása miatt. Ennek okai részben a tárolóhely hiányá­ban, részben a szakszerűtlen tárolásban keresendők. A Salgótarjáni Üveggyár­ban például a helytelen táro­lás miatt az anyagok össze­keverednek, ami a termelést is veszélyezteti. A Zagyva- pálfalvi Üveggyárban a desz­kaanyagokat szakszerűtlenül tárolják, emiatt a felhaszná­lásnál sok a hulladék. A Salgótarjáni Vágóhídnál szin­tén a szakszerűtlenség f koz károkat a takarmány- éleségekben. A tanácsi Építő­ipari Vállalatnál pedig a cementet és az egyéb építő­anyagokat kint a szabadban vagy vizes raktárhelyiségben hagyják. Van példa arra is, A napokban Lizsnyánszky Antal elvtárs, az Acéláru­gyár főmérnöke élménybeszá­molót tartott Salgótarjánban. Az élménybeszámolót lipcsei élményeiről tartotta meg. Mint ismeretes, Lizsnyánszky elvtárs is kinn volt a lipcsei vásáron. Előadásában vázolta a hatalmas nemzetközi vásár legnevezetesebb pavilonjait, majd filmet vetítettek a kiál­lítás anyagából készült felvé­telek alapján. A nagy érdeklődéssel hall­gatott beszámolón mintegy 200 salgótarjáni dolgozó vett részt. hogy az egyes tárolóhelyisé­gek nincsennek megfelelően körülkerítve. így például az Acélárugyárban, az építőipar­ban, a Vasötvözetgyár bag- lyasi faszén-telepén és szinte minden bányavizemnél. Az áru- és anyagraktározás hiányosságait tetőzik még a felhasználás és az elszámol­tatás hibái. Nem fordítanak több helyen kellő figyelmet az anyagok sorsára, a raktár­ból történő kivételezés után. Pedig a közvagyont elsősor­ban nem a raktárban dézs­málják meg egyesek, hanem a műhelyben, a munkahelye­ken. Ilyen tekintetben igen nagy lazaság tapasztalható a bányákban. De nem különb a helyzet a tanácsi Építő­ipari Vállalatnál sem, ahol nem értékelték az anyag­felhasználást, s nem anyag­norma szerint dolgoztak. Hasonlóan laza az ellenőr­zés a salgótarjáni Vegyes- ipari vállalatnál, és a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyárban. A megyei Építőipari Válla­latnál a munkahelyi anyag­kiszállítást nem vezetik pon­tosan. A rossz adminisztrá­cióból rendszerint leltárhiány, vagy többlet keletkezik. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a beérkezett anyagokat egyszerűen nem veszik nyil­vántartásba. Védjük az anyagot! A mátrenováki fiatalok társadalmi munkája A mátranováki bányatelep KÍSZ-fiataljai a közelmúltban figyelemre méltó társadalmi munkát végeztek. Egy délután a gáti bányaüzem számára idomkövet és Moll-ácsolatot szállítottak. Ezt követően szin­tén ennél az aknánál anyag­takarítást végeztek. A meg­mentett anyagok értéke mint­egy 15 ezer forint. Ebből a munkából a lányok is dere­kasan kivették a részüket. Munkájuk gyümölcse egy televíziós rádió lesz. Ezentúl azt tervezik, hogy megtakarí­tott pénzükből a nyáron 4-5 napos külföldi kirándulást szerveznek. Mindezek a lazaságok sú­lyos milliókkal károsíthatják és károsítják is meg a nép­gazdaságot. Itt az ideje, hogy a gyárak és bányák párt, gazdasági és szakszer­vezeti vezetői a dolgozók be­csületes, nagy többségével együtt az anyaggazdálkodást ilyen vonatkozásban is szi­gorúbban és következeteseb­ben a takarékossági mozga­lom szolgálatába állítsák.

Next

/
Thumbnails
Contents