Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-28 / 17. szám

2 NÓGRÁDI népüjság 1959. február 28. Az SZKP XXI. kongresszusának tanulmányozásai a pártoktatásban A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. rendkívüli kongresszusa megvitatta a Szovjetunió népgazgasága fejlesztési tervéhez kibocsá­tott hétéves tervezetet. A tervezet és maga a kongresz- szus méltán vonta magára az egész Világ közvélemé­nyének érdeklődését, 'barátét és ellenségét egyaránt. Nem véletlen jelenség ez. A XXI. kongresszus ki­emelkedő történelmi ese­mény nemcsak a Szovjet­unió életében, hanem a nemzetközi munkásmozga­lom életében is. A hétéves terv, melyet a kongresszus jóváhagyott, a kommunizmus építésének nagyszerű programja. A terv kidolgozásában benne van az ipar és a mezőgazdaság, a tudomány legjobb szovjet dolgozóinak tapasztalata. A terv az ország lehetőségének számbavételén a fejlődés irá­nyának és ütemének helyes felismerésén alapul és vilá­gosan körvonalazza, hogy a Szovjetunió népgazdasága állandóan erősödött, hogy a szovjet dolgozó nép a kom­munizmus építésén eredmé­nyesen tevékenykedik. A hétéves terv — amely a Szovjetunió 15 éves pers­pektivikus tervének döntő szakaszát fogja át — elfoga­dott számai megmutatják, hogy a 15 éves szakasz teljesí­tése meghozza a szocia­lizmus győzelmét 'nem csak a termelés abszo­lút volumenét számítva, hanem az egy főre eső termelés tekintetében is és eléri, sőt túlszárnyalja a legfejletteb imperia­lista országot, az Egyesült Államokat. A Szovjetunió hétéves ter­vét nem csupán gazda­sági szempontból kell néz­nünk és értékelnünk, hanem mindenekelőtt és főképpen mint a szocialista rendszer fölényének a bizonyítékát. A Szovjetunió hétéves terve, amikor a kommunizmus épí­tésének kibontott program­ját adja az elkövetkezendő időszakra, egyúttal eredmé­nyeiben is és perspektívájá­ban is a marxizmus—lenimiz- mus, a szocializmus győzel­mét demonstrálja. A kongresszus többet je­lenít a hétéves terv elfoga­dásától. Ez a kongresszus a XX. kongresszus folytatását is jelenti. Sokan az ellenség közül kifordítva és félrema­gyarázva a XX. pártkongresz- szus határozatait: igyekeztek a dolgozókat megtéveszteni. A XX. pártkongresszuson ar­ról volt szó, hogy véget kell vetni mindenféle elhajlásnak és szélesre kell tárni a ka­put minden új és haladó előtt, amelyet a tömegek munkája szül és kizárólag a lenini tanítás szerint kell építeni a párt és állam éle­tét. A XX. kongresszus az SZKP életében és fejlődésé­ben új szakasz kezdetét és a lenini eszmék, a pártról szóló tanítások diadalát je­lentette. A XXI. kongresz- szus nem más, mint a XX. kongresszus eszméinek szer­ves továbbfejlesztése, mely kihúzza a talajt mindazoknak a lába alól, akik a XX. pártkongresszus anyagából tőkét kívánnak kikovácsolni arra, hogy gyengítsék a szocialista tábor egységét, hogy lebecsüljék a Szovjet­unió eredményét és vezető szerepét a táboron belül. S most, amikor arról be­szélünk, hogy pártoktatá­sunkban tanulmányozni fogjukl a XXI. kongresz- szus anyagát, ez azt is jelenti, hogy ez a tanul­mányozás csak akkor lesz eredményes, ha átismétel­jük. átolvassuk és fel­frissítjük a XX. kong­resszusról tanultakat. E cikknek nem feladata, hogy apró részletességgel és magyarázattal éljen a XX. kongresszus minden kérdésé­re vonatkozóan. Azt azon­ban meg kell jegyezni, hogy ezen a kongresszuson igen sok új elméleti kérdéssel is találkozunk, amely nem más, mint a marxizmusi—leniniz- mus eszméinek továbbfejlesz­tése. Ezeket a kérdéseket is alapos tanulmányozás után lehet csak megérteni és a gyakorlati munkában hasz­nosítani. Ilyen új elméleti megállapodása a kongresz- szusmak, ami a háború kér­dését illeti. Ismeretes Lenin elvtársnak idevonatkozó téte­le — természetes ekkor még nem volt szocialista tábor — hogy amíg az imperializmus fennáll, meg van a háború gazdasági alapja és a há­borúk elhárításánál csupán lélegzetvételnyi időről van csak szó. A XX. pártkong­resszus már arról beszélt, hogy fennáll annak lehető­sége, hogy a háborút el lo­het kerülni, mert rendelke­zünk olyan erővel, mely a háború kiratíbantását meg tudja akadályozni. A további fejlődés azt eredményezte, hogy most a XXI. kongresz- szuson már a következőket lehetett kimondani: „Az új erőviszonyok és a jövendő fejlődés kilátásai olyanok, hogy most a XXI. kongresz- szuson kijelentjhetjük, még a szocializmus teljes győzel me előtt, amikor a világ egy részén még fennmarad a kapitalizmus, reális lehetőség nyílik rá, hogy a társadalom életéből kikapcsoljuk a vi­lágháborút. „Ugyanígy em­líthetnénk meg — nyilván majd ezt is behatóan kell tanulmányozni — a szocializ­mus győzelmének végleges­ségéről szóló tanítást, amit a kongresszus úgy fogalmaz meg, hogy a Szovjetunióban a szo­cializmus teljesen vég­legesen és visszavonhatat­lanul győzelmet aratott. De a kongresszus aláhúzta a kommunista párt szerepét a kommunizmus építéséért folytatott harcban is, csat- tanós választ adva a revi­zionistáknak arra az állás­pontjukra, amikor a kommu­nista pártok vezető szerepé­nek tagadásáról beszélnek. A XXI. pártkongresszus meg­erősítette a régebben hozott határozatokat, amelyek ar­ról szóltak, hogy vannak a pártban visszahúzó erők, amelyek régi módon, félve az újtól, akarták továbbra is a párt politikáját befolyá­solni. A Szovjetunió XXI. kong­resszusának rendikívüli jelen­tősége van a nemzetközi munkásmozgalom, a szocialis­ta tábor fejlődése szempont­jából is. Nemcsak arról van szó, hogy a Szovjetunió hét­éves terve és a Szovjetunió hétéves tervében felvázolt perspektíva erőforrás és bá­zis a szocializmus építésé­hez, a szocialista tábor min­den országban és így hazánk­ban is; hanem arról is szó van, hogy a Szovjetunió hétéves tervében a kommunizmus építésének konkrét prog­ramja a marxizmus— leninizmus konkrét alkal­mazása található a kom­munista építés kibontako­zásának időszakában. A XXI. kongresszus anya­gának tanulmányozása szer­vezett formában március közepén kezdődik el. A kongresszus anyagának tanulmányozásába bevon­juk a párt, állami, gazda­sági funkcionáriusokat. Ugyancsak ezt az anyagot fogják tanulmányozni az „Időszerű Kérdések” tanfo­lyamán, és a marxizmus— leninizmus alapjai tanfolya­mán a hallgatók, akik tan­anyagot is kapnak az anyag feldolgozásához. A feldolgo­zás módszerében figyelembe veszünk bizonyos lépcsőzetes­séget, amely azt jelenti, hogy először a megyei apparátus­nak tartunk elméleti kon­ferenciát, ahol résztvesznek a megyei vezetőik, a járási párttitkárok. Ezek az elv­társak saját területükön foly­tatják tovább a kongresszusi anyag feldolgozását, mint vi­tavezetők. A feldolgozásban j továbbá figyelmbe vesszük, i azt is, hogy az öt téma kö­zül mit dolgoznak fel a ve­zető funkcionáriusok és mely< részleteket dolgozzák fel a< pártoktatás hallgatói. Mind-s ezek figyelembevételével kü- \ lön tartjuk meg a propagan­disták felkészítését, ugyan-} csak március közepén. A hallgatók a kongresz- szus anyagának feldolgo­zásához közvetlen ápri­lis 1-én fognak hozzá, amiből legalább három szemináriumi foglalkozást kell tartaniok. Pártszervezeteink vegyék figyelembe és tevékenyked­jenek azon, hogy azokon a tanfolyamokon, amelyeken a XXI. pártkongresszus anya­gának feldolgozása fog meg­történni, számszerűségben is megerősítsék új hallgatókkal. Azokon a helyeken viszont, ahol nem folyik szervezett pártoktatás, előadásokat tart­sanak a kongresszus anyagá­ból, mely előadásokat köves­se véleménynyilvánítás és hozzászólás. Mindent egybevetve ko­moly feladat hárul a szer­vezett pártoktatásra a hátra­lévő időben, ami azt követeli meg, hogy nagyobb odaadás­sal és körültekintéssel végez­zék alapszervezeteink vezetői e munkát és mindazok, akik ezzel a munkaterülettel fog­lalkoznak. Legyen minden ©gyes kommunistának és ve­zetőnek egyik fontos felada­ta, hogy a kongresszus anya­gát minél több párttag és pártonkívüli megismerje, hogy azt munkájában alkotó módon hasznosítani is tudja. Hegedűs László Krupszkájára emléke­zünk ezekben a napokban. Arra az asszonyra, aki szemtanúja volt a világ legnagyobb forradalmá­nak, aki megérte az új szocialista rendszert, s aki egész életében az ifjúsá­gért, a fiatalok szebb éle­téért élt és dolgozott. Fiatal korától kezdve fű­tötte a tudásvágy, amely később párosult az ifjú­ság élete iránt érzett fe­lelősséggel. Saját magán is érezte a despotikus cári rendszer mindent megnyo­morító hatalmát. Megér­tette, hogy a terror ellen csak a forradalmi mun­kásmozgalom harcolhat és érhet el eredményeket. Életének fordulópontja volt az 1890-es év, mikor bekerült egy haladó diák­körbe. Néhány évvel ké­sőbb megismerkedik Le­ninnel és ettől a perctől kezdve életét Lenin és a forradalom ügyének szen­teli. Résztvesz a forradalom N. K. KRUPSZKÜJA 1869 - 1959 előkészítésében, sokat te­vékenykedik a munkás- mozgalomban. Nagy figye­lemmel kíséri a cári Oroszország fiatalságának keserű életét. S már ek­kor sokat ír a fiatalok életének megváltoztatásá­ról. Sorsa összeforr Lenin sorsával, akinek a szibé­riai száműzetésben felesé­ge lesz. A száműzetésben írja meg „A munkásnő” című könyvét, amelyben az anya nevelőszerepét, az is­kola előtti nevelés prob­lémáit tárgyalja. Sokat tevékenykedik a pártban, mint a Központi Bizottság titkára. Párt­munkája mellett pedagó­giai cikkekben, tanulmá­nyokban fejtegeti az ifjú­ság nevelésének problé­máit. A forradalom győzelme után végre megvalósíthat­ta elképzeléseit. Hozzá­fogtak az iskolai rendszer kialakításához. Olyan is­kolákat hoztak létre, ame­lyek az életre készítik elő a fiatalokat. 1930-ban résztvesz az első össz- oroszországi politechnikai kongresszuson, ahol kifejti nézeteit az ifjúság gya­korlati munkára való ne­veléséről. Haláláig szívügye volt az új élet formálása, a fiatal generációk új szel­lemben való nevelése, az idősek tudatának alakítá­sa. Munkája hatalmas lé­péssel vitte előre a szov­jet állam iskolai életét. Neki nem volt gyermeke, de sajátjának tekintette a nép gyermekeit. A halála óta eltelt 20 év ékesen bi­zonyítja tanainak igazsá­gát. A kommunista neve­lés egyik úttörőjét tisz­teljük benne. II szakszervezetek támogatása a falunak — Az SZMT elnökhelyettesének nyilatkozata — Az előttünk álló nagy falusi munka, a tsz. szervezés tenni­valóival kapcsolatban Sándor István elvtárs, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának elnök- helyettese az alábbi nyilatkoza­tot adta lapunknak arról, mit tesznek ennek érdekében me­gyénk szakszervezetei, szerve­zett dolgozói. — A megyei pártbizottság által rendezett nagyaktíva ér­tekezlet után azonnal rendkí­vüli elnökségi ülést hívtunk A Hazafias Népfront gyűléseinek napirendjén: a mezőgazdaság szocialista átszervezése A napokban befejeződtek a Hazafias Népfront szervezésé­ben megtartott járási nép­frontbizottsági ülések, ame­lyeken a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével kap­csolatos feladatokról tárgyal­tak. Február 26-án a községek­ben is megkezdődtek a nép­frontbizottsági ülések. A ter­vek szerint március 25-ig megyénk valamennyi községé­ben megbeszélik a községi népfrontbdzottságak az előt­tük álló feladatokat, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése érdekében. A népfront ülések eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a népfromtbizottságok vezetői szívügyüknek tekin­tik a legújabb párthatározat megvalósítását. össze. Ezen három irányú in­tézkedést tettünk. Az első az volt, hogy az egyes szakmák területi bizottságai és az üzemi bizottságok tárgyalják meg sajátos feladataikat. A második az volt, hogy az alapszervezetek közösen a pártszervezetekkel ismertessék a Központi Bizottság ide vo­natkozó határozatát. Végül döntést hoztunk, hogy a szak- szervezeti aktívák legalább 80 százaléka hetenként 2—3 napot töltsön a falvakban. — Ezek az intézkedések már megvalósultak, vagy a megvalósulás útján vannak. Eddig például az SZMT és a területi bizottságok vezetői és beosztott munkatársai túl­Mezőgazdasági napok a Magyar Szovjet- Barát-sági hónap keretében Mezőgazdasági konferencia Balassagyarmaton gi A Magyar—Szovjet Barátsá- Hónap keretében február 27-én és 28-án rendezték meg Budapesten a mezőgazdasági napokat. Gazdag program a nők nemzet-közi ünnepén Néhány nap választ el bennünket a Nemzetközi Nőnap hagyományossá váló ünnepségeitől. Megyeszerte megkezdődtek az előkészületek a nők nap­jának minél szín vonalasab­bá, feledhetetlenebbé tételé­re. A tervek szerint már március fián pén­teken megkezdődnek az előünnepségek. Ezen a napon külföldi ven­dégek érkeznek városunkba. A számításba vett német, román, szlovák, indiai és kínai vendégek közül, öt csehszlovák asszony jelentette be érkezését. Ezen a napon a városi kul- túrházban megrendezendő „Asszonyok helyzete régen és most,, című kiállítást nyitják meg, a vendégek részvételé­vel. Szombaton reggel fél ki­lenc órai kezdettel az Állami Áruházban rendeznek konyhai be­mutatót és képkiállítást az .asszonyok részére. A képkiállítás anyagát olyan filmek szolgáltatják, ame­lyek bemutatják az asszo­és múltbeli nyok harcát életét. Délután két órai kezdet­tel, a Hazafias Népfront me­gyei- és városi titkársá­ga rendez fogadást, mintegy 100 Salgótarján környéki asszony részé­re. Itt elbeszélgetnek az asz- szonyok prőblémáiról, meg­változott életéről. Este öt órakor az asszo­nyok megkoszorúzzák a szovjet emlékművet, kifejez­ve hálájukat a szovjet ka­tonák iránt, akik lehetővé tették, hogy 1945 óta a mi országunkban is szabadon ünnepelhetik az asszonyok a Nemzetközi Nőnapot. Majd ezt követően, a kultúrházi központi ün­nepségen vesznek részt a megye minden pont­járól érkező munkás­paraszt- és értelmiségi asszonyok. Megyénk dolgozó nőit Ja­kab Sándor elvtárs a me­gyei pártbizottság első tit­kára köszönti. Ezen a rendezvényen a Szovjetunió mezőgazdaságá­nak eredményeivel, sikereivel ismerkedtek a résztvevők. Megyénket mintegy 20 egyé­nileg dolgozó paraszt szak­ember és termelőszövetkezeti tag képviselte az előadássoro­zaton. Ezt követően a mezőgazda- sági napok tapasztalatainak felhasználásával március ló-én Balassagyarmaton me­zőgazdasági konferenciát ren­deznek. A konferencián mint­egy 400 mezőgazdasággal fog­lalkozó szakember, termelő­szövetkezeti tag, illetve egyé­ni gazdálkodó vesz részt. nyomó többségükben egy-egy községbe lettek küldve, ahol segítik a helyi erőket. Fel­adatul szabtuk meg számuk­ra, hogy az ő munkamódsze­rük az egyéni agitáció legyen és munkájukat első sorban a középparasztság között vé­gezzék. Szakszervezeti aktí­váink ilyenirányú munkája is benne van azokban az ered­ményekben, amelyeket elér­tünk. — Mind az SZMT, mind a szakszervezetek feladatának tartjuk, hogy tovább folytas­sák ezt a munkát. Feltétlenül szükséges, hogy a falura járó egyes elvtársak részéről ta­pasztalható türelmetlenséget felszámoljuk. További tenni való, hogy a gazdaságos ter­meléssel, a munkaverseny további szervezésével is tá­masszák alá üzemeink a me zőgazdaság szocialista átszer­vezését. Nyújtsanak támo­gatást a gyárak, bányák úgy­is, hogy szakembereik útba­igazítást, szakmai tanácsot adjanak a termelőszövetkezet­nek. Gondolunk itt arra, hogy a párttitkár a párttitkárnak, a könyvelő a könyvelőnek stb. Ennek kapcsán szüksé­gesnek tartjuk, hogy még jobbá, tartalmasabbá tegyük a patronáló mozgalmat, a mái megalakult szakmaközi bizott­ságokat is mozgósítsuk a fel­adat érdekében. A szakszer­vezeti bizottságok, aktívák lépjenek fel a különböző rém­hírek ellen is. Bizonyos nyug­talanság tapasztalható egyes kétlakiak között, amit a párl helyes politikájának ismerte­tésével leszerelhetünk. Ügy látjuk, ha továbbra is lelke­sen és céltudatosan dolgo­zunk, megtesszük a magunk kötelességét ebben a nagy munkában — fejezte be nyi­latkozatát Sándor elvtárs. <7)ándo*kLáUitás, 1919-ei plakáikiállilái a tanáeiköztánjiiági rendezvények programjában A Tanácsköztársaság évfor­dulójával kapcsolatos rendez­vények előkészületei szorgos munka közepette folynak. A rendezvények program­jában számos kiállítás is sze­repel. Így például megrende­zik az idén 1919-es eredeti plakátok reprodukcióiból az érdekesnek ígérkező vándor- jellegű plakát kiállítást. A tervek szeint a vándorkiállí­tást június 30-ig tíz helyen bemutatják. Ezenkívül a Ta­nácsköztársaság és a magyar munkásmozgalom történetével foglalkozó 150 képből álló fényképkiállítást is rendez­nek, amelyet a megye töbt községében is bemutatnak Balassagyarmaton megye emlékkiállítást rendez a Pa­lóc Múzeum, amelynek anya­gát Salgótarjánban is bemu­tatják a Tanácsköztársasáí tiszteletére létesítendő Mun­kásmozgalmi Múzeumban is Ezenkívül a kiállítások ér­tékét jelentősen emelik i Megyei Könyvtár és a járás könyvtárak által létesítendő könyvkiállítások is, amelyet a Tanácsköztársaságról szók irodalmat mutatják be me­gyénk dolgozóinak.

Next

/
Thumbnails
Contents