Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-28 / 17. szám

AZ MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 11. SZÄM ARA 60 FILLÉR 1959. FEBRUAR 28. As 1959. évi költségvetés újabb fejlődést bistosít Nógrád megyének — Képviselői beszámoló Nagybárkányban — Szilaspogony és Mohora mögé felsorakozott: Barna, Szúpatak, Márkháza, Zabar, Cserpuszta és Nógrádmegyer Is — Több mint 1400 új termelőszövetkezeti tag — Megyénk termelőszövetkezeti mozgalma az év eleje óta komoly fejlődésen ment keresztül. Igen jelentős fellendülés mutat­kozik a termelőszövetkezetek számszerű fejlődésében ezen idő alatt. Január 1-től február végéig 1130 család, 1408 taggal lé­pett be meglévő termelőszövetkezeteinkbe, vagy alakított új termelőszövetkezetet. A bevitt földterület is meghaladja a 4400 hol­dat az elmúlt hét is sikeres volt. Ekkor ugyanis közel 600 család, 781 taggal válasz­totta a közös utat. A termelőszövetkezetek tulajdonában lévő föld területe is közel 2400 holddal gyarapodott. Egyre inkább szaporodik azon községek száma is, ahol a dolgozó parasztok nagy többsége a termelőszövetkezet mellett dön­tött. Szilaspogony és Mohora után termelő­szövetkezeti község lett Bárna, Szúpatak, Márkháza, Cserpuszta iés Nógrádmegyer is. Barna: termelőszövetkezeti község Már nem is meglepő azt írni, hogy egy-egy termelő­szövetkezeti alakuló, vagy előkészítő gyűlésen, képvise­lői beszámolókon kicsinynek, nagyon kicsinynek bizonyul­nak a falusi művelődési ott­honok. így volt ez csütörtökön este Nagybárkányban is, ahol a falu dolgozói kö zül eddig 21 család 42 taggal, 80 kataszteri hold földdel lépett be a termel őszövcfck eee tbc, ahol Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter, megyénk országgyűlési képviselője zsú­folt nézőteremben tartott képviselői beszámolót. Czottner elvtárs beszámoló­ja elején az országgyűlés munkájáról beszélt, ismertet­ve a költségvetési vita ered­ményeit, azokat a számokat, amelyeket 1959. évre az or­szággyűlés egyhangúlag el­fogadott. Beszédét így foly­tatta: — Az állami költség- vetés Nógrád megyének 1959. évben 227 066 millió forintot irányzott elő. Ez az 1958. évi eredmé nyéknek mihtegy 109 szá­zaléka. Jelentős ipértókben megnö­vekedett a szociális, egészség- ügyi és kulturális beruházás­ra fordított összeg is. 1659-re Nógrád megye egészségügyi ágazatára 64 620 000 forint lett betervezve, ami az előző évi költégvetés 113.7 száza­léka. Ezt az összeget kór­házak korszerűsítésére, ren­delőintézetek, bölcsődék és szociális otthonok létesítésé­re fordítják, Fejlődést mutat a szociá­lis és kultúrálna intézmé­CJABB SIKEREK ZAGYVAPÁLFALVÁN A Zagyvapálfalvi Üveggyár­ból érkezett jelentés szerint a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 40. évfordulójára tett fel­ajánlásukat sikeresen teljesí­tették a dolgozók. A gépüzemben arra tettek ígéretet, hogy ebben az esz­tendőben terven felül 100 ezer négyzetméter üveget termel­nek. Januárban 105, február 24-ig szintén 100 százalék fe- ett teljesítették tervüket. így alig másfél hónap alatt már 37 ezer négyzetmé­ter üveget adtak terven felül. túlteljesítették előirányzatu­kat a vágó- és csomagoló mű- íely dolgozói is. Különösen igyelemreméltó, hogy vált­ásukban a vágó selejtet 6 zázalékról 5 százalékra igér- ék csökkenteni. Ezzel szem­jen a januári selejt 3,87 szá- ;alék volt. Növekedett az I. isztályú üveg aránya is. A korábbi 3 százalékról 4,9 szá- lalékra. Február 17-én meg­kezdték a gyárban az export iveg kiszállítását is. A mun­kák ebben a vonatkozásban s olyan ütemben haladnak, logy teljesítik vállalt kötele- ettségüket. A MIZSERFAI, TIRIBESI ÉS A MÄTRANOVÄKI BÁNYÁSZOK AZ ÉLEN A saénmedence bányászai, a lovákiak által kezdeményezett ersenyben előnyüket napról­nyekre ez évben fordítandó költségvetési összeg is. Az országgyűlés 1959. év­re Nógrád megyének kulturális és szociális cél­ra 64 406 000 forintot irányzott elő, amely az előző évinek 109 százalé­ka. Ebből az összegből államunk tovább fejleszti, illetve töibb helyen épít óvodákat, nap­köziotthonokat, alsó és kö­zépfokú iskolákat, gimná­ziumokat és technikumokat — mondotta a képviselő. Majd így folytatta: — Az állami költségvetés Nógrád megyében jelentős a szénbányászat beruházási vo­nalán is. 1959-iben ipari be­ruházásokra 60.7 millió fo­rintot irányoz elő, amely a tavalyi hasonló jellegű be­ruházásoknak 137.2 százalé­ka. Lakásépítésire 6 millió forintot terveztünk be, amelyből négv lakás 'befeje­zése, valamint az 1959 ben megkezdendő és 1960-ban befejeződő 60 lakás nyitó beruhá­zása lesz fedezve. Jelentős összeget fordítunk munkavédelmi és üzem­egészségügyi célokra is, eb­ben az évben 2.4 millió fo­rintot. Az ez évi ipari beru- zásból tovább folytatjuk a kánvási új bányaüzem, a Medve-akna, Szurdok-akna és a mátranováki altáró épí­tési munkáit is. A villamosenergia-fejlesz- tés, illetve a villamoshálózat fejlesztés területén is komoly lépéssel haladunk előre eb­ben az évben — hangsúlyoz­ta Czottner elvtáxs. A Sal­gótarjáni Erőműnél 270 ezer forint összeggel befejezik a napra tovább növelik. Feb­ruár 25-ig a tröszt esedékes havi tervét 103.7 százalékra teljesítette. Az üzemegységek között az első három helyezett tovább­ra is tartja kiváló eredményét. Még ma is változatlanul az első helyet a mizserfai üzem­egység bányászai tartják, akik esedékes havi tervüket már eddig 108,8 százalékra telje­sítették. A második helyet a tiríbesi akna bányászai tart­ják 105,9 százalékkal. A kez­deményező mátranovákiak ezúttal a harmadik helyre kerültek, bár a tiribesiek mö­gött csak egy százalékkal ma­radtak le. Megyénkben is megkez­dődtek képviselőink ország- gyűlésről szóló beszámolói. A beszámolók sorrendjét és megrendezését a Hazafias Népfront szervezte meg. Február 26-án Nagybár­kányban Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter, megyénk országgyűlési kép­viselője nyitotta meg a kép­viselői beszámolók sorozatát. A képviselők 28 helyen tar­tanak beszámolót. A tervek szerint megyénk nagyobb ipa­ri üzemeiben az üzemek dol­gozói részére külön is tarta­város levegőjének szennyező­dését gátló pernye-leválasztó berendezés építését. Villamos és mechanikai életvédelmi berendezésekre 240 ezer fo­rint, általános rekonstrukció­ra pedig 700 ezer forint lesz fordítva. Pásztó, a Lőrinci Erőműtől új, 20 kilovattos gerincvezetéket kap egy mil­lió forintos beruházással. S az 1958-as két faluval szemben idén öt falu lesz villamosítva, valamint a tavalyival egyenlő mér­tékben nyolc termelőszö­vetkezet is. Czottner elvtárs ezután a legfőbb ügyész előtérj esizté- sét ismertette, majd a terme­lőszövetkezetekről szólott. Hangsúlyozta: — Hazánkban egy békés forradalom folyik, amely lét­rehozza a szocialista mező- gazdaságot. A szocialista me­zőgazdaság megteremtését pedig a fejlődő ipar kívánja. Czottner elvtárs képviselői beszámolója után hosszasan elbeszélgetett a falu vezetői­vel, választópolgáraival. Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács januári ülé­sének határozata azt a fela­datot állította a földműves­szövetkezeti kereskedelem elé, hogy fokozott mértékben gon­doskodjék általában a falvak, de különösképpen a szocialis­ta községek zavartalan árú­ellátásáról. Ezzel kapcsolatban Molnár Károly, a SZÖVOSZ igazgatóság elnökhelyettese, a következőket mondotta: — A termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlő­dése — várhatóan a paraszt­ság vásárlóerejének növekedé­sét eredményezi. Ez a körül­mény, valamint az a törek­vésünk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépő pa­rasztsággal fokozottan érzékel­tessük a szocialista állam gon­doskodását, kellőképpen indo­kolja, hogy a szocialista községek áruellátását az átlagosnál jobban szervezzük meg. Az erre irányuló munka már megkezdődött. Különböző szak-nagykereskedelmi válla­latokkal megállapodásokat kö­töttünk. Eszerint a jövőben szövetkezeti kereskedelmi na­pokat rendezünk a szocialista községekben. Az újonnan ala­kult termelőszövetkezetek mi­nak beszámolót. így például Kristóf István elvtárs az Acélárugyárban, Róka Mi­hály elvtárs a Salgótarjáni Üveggyárban, Jakab Sándor elvtárs a Tűzhelygyárban és az Erőműben ismerteti me­gyénk dolgozóival országgyű­lési tapasztalatait és élmé­nyeit. De a mezőgazdasági dolgo­zók számára is szívesen ren­delkezésre állnak megyénk képviselői. Az érdeklődést fi­gyelemmel kísérve, dolgozó parasztjaink meghívására több községbe is ellátogatnak. Igen nagyok azok a válto­zások is, amelyek Bárna köz­ségben mennek végbe az egyik napról a másikra. Bár- nán ugyanis az történt, hogy maguk a dolgozó parasztok kezdeményezték a termelőszö­vetkezet megalakítását, az ő érdemük az is, hogy Bárna Szúpatak, a hét közepén termelőszövetkezeti község lett. A községben élő gaz­dák úgy határoztak, termelő- szövetkezetei cserélik fel egyéni gazdaságukat. 55 gaz­dálkodó közül eddig 45-en írták alá a termelőszövetke­zeti belépési nyilalKozatot. S ezzel a földterület több mint 90 százaléka a közös gazda­ság tulajdonába került. Vi- cián János a végrehajtó bi­zottság tagja 17 hold föld­del, állataival, gazdasági fel­szerelésével lépett a terme­lőszövetkezetbe. Franyó Már­előbbi gazdasági megszilárdí­tása érdekében intézkedtünk, hogy a termelőszövetkezetek díjtalanul használják a földművesszövetkezetek birtokában lévő kölcsön, gépeket, termelő és fel­dolgozó üzemeinket so- ronkívül vehessék igény­be. Különösen gondot fordítanak a földművesszövetkezetek, a termelőszövetkezeteik napos­csibe-ellátására, építőanyag- igényeik kielégítésére és mű­trágyaellátásuk megjavítására. A tavaszi áruellátásról az alábbiakat mondotta az elnök- helyettes. — Szakembereink a tavaszi idényre kereslet-növekedéssel számolnak, ezért már most megkezdődött a tavaszi cik­kekből a készletek feltöltése. Az iparcikkellátás a tava­szi idényben jelentősen javul — néhány cikk kivételével — mindenből szinte korlátlan mennyiséggel rendelkezünk. Kerékpárból — mindkét változatban — a teljes szükségletet fedezni tud­juk. Motorkerékpárból is lényegesen több ke­rül az üzletekbe. A 125 és 350 cm8 űr­tartalmú motorkerékpárból minden keresletet ki tudunk elégíteni. Az alkatrészellátás terén javulás várható. Rádió­ból — néhány típus kivételé­vel — a mennyiség és vá­laszték tekintetében egyaránt megfelelő készletei rendelkez­nek a földművesszövetkezetek. Televíziós készüléket ugyan­csak megfelelő mennyiségben kínálnak vételre üzleteink. Hőelektromos készülékekből a készletek általában fedezik a várható keresletet. A mosógép-keresletet szintén ki tudják elégí­teni. A mezőgazdasági szerárukból, zománc- és alumíniumedényből biz­tosított az ellátás. — Jelentős mértékű javu­lás várható a bútorellátás te­rületén. termelőszövetkezeti község lett, A hét közepéig 71-en írták alá a termelőszövetke­zeti belépési nyilatkozatot. A belépők között sok olyan dol­gozó paraszt is van, akinek földterülete meghaladja a 20 kh holdat. Aláírta a belépési nyilatkozatot Ádám István 12 ton is úgy gondolta, akkor cselekszik helyesen, ha 10 kh földjével belép a termelőszö­vetkezetbe. Szúpatak már 1956-ban termelőszövetkezeti község volt. Az ellenforradalom ide­Amint azt már korábban is hírül adtuk, Mohora — másodiknak a megyében — A tavaszi idényben, mintegy 50 százalékkal több bútor kerül falu­ra, mint a múlt év ha­sonló időszakában. A következő negyedévben már 65 százalékkal lesz több bú­tor a földművesszövetkezeti szaküzletekben, mint tavaly. A ruházati ellátás is lénye­gesen jobb lesz az előző évi­nél. Gyapjúszövetből 50 szá­zalékkal nagyobb készlettel rendelkezik majd a kereske­delem. Több szövet kerül for­galomba. Tovább javul a kö­töttárú- és a rövidáru-ellátás. Konfekcióárúkból 40-60 száza­lékkal nagyobb a készlet — mondotta befejezésül Molnár Károly. Kedves vendégek érkeztek csütörtök délután Salgótar­jánba. A salgótarjáni dolgo­zók meghívására a hazánk­ban tartózkodó Liszenkó elv­társ feleségével látogatott el városunkba. A szovjet vendégek a vá­rosba érve, útjuk első állo­másaként a Salgótarjáni Vas­öntöde- és Tűzhelygyárba lá­togattak el. A gyár dolgozói mély baráti szeretettel kö­szöntötték a kedves baráto­kat. A vendégek megtekintet­ték a gyár üzemrészlegeit, őszinte elvtársi beszélgetések alakultak ki a gyár dolgozói és a szovjet vendégek között. Innét a Moziüzemi Vállalat­hoz látogattak el a vendégek, ahol a párt, tanács és a Mo­ziüzemi Vállalat dolgozói fo­gadást adtak tiszteletükre. A szovjet filmhét ünnepi megnyitóján a szovjet vendé­gek is részt vettek. A dísz­ünnepség elnöke, Falati Mi­hály elvtárs, a Magyar—Szov­holdas, valamint Czene István 10 holdas dolgozó paraszt is. Két nap leforgása alatt a község 680 holdas határának több mint 90 százaléka a nagyüzemi gazdaság tulajdo­nát képezi, s így Bárna is termelőszövetkezeti község lett. jén azonban, helyet adva az alaptalan híresztelésnek, a tsz feloszlott. Most ezek a régi tagok alakítottak újra termelőszövetkezetet, s így lett Szúpatak termelőszövet­kezeti község. termelőszövetkezeti község lett. A község földterületé­nek több mint 97 százaléka már a szocialista szektorok tulajdonát képezi. A hét kö­zepéig 99 családfő és 67' csalágtag lépett a termelő­szövetkezetbe. Az új belépők között van ifj. Fajcsdk János 11 kh dol­gozó paraszt, valamint Diósi István is. aki 14 kh hold földjével lépett a termelő- szövetkezetbe. Nagy Pál ed­dig 15 holdon dolgozott. Most már Uram Lászlóval együtt, aki 12 kát. holdat vitt be, ő is tagja a termelő­szövetkezetnek. Már közösen dolgoznak Szilaspogonyban Szilaspogonyban, az Üj Elet Termelőszövetkezet tagjai a héten már megkezdték a kö­zös munkát. A tagok közül mintegy 25-en láttak munká­hoz az első nap. Fogatok hosszú sora vitte a trágyát ki a szántóföldre, A héten megkezdték a be­vitt állatok és gazdasági fel­szerelések értékének megálla­pítását is. jet Baráti Társaság megyei titkára köszöntötte a kedves vendégeket és a jelenlévőket a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap jegyében induló szov­jet filmünnep alkalmából. Majd Tóta Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnökhelyet­tese tartotta meg ünnepi be­szédét. Pár szóval vázolta a szovjet filmművészet eddig megtett útját és fejlődését. Elmondotta, hogy mi, magyar dolgozók is sokat tanulhatunk a szovjet filmművészettől, a filmekben megformált szov­jet ember jelleméből, kom­munista magatartásából. Felszólalt Liszenkó elvtárs is, a kedves szovjet vendég, aki nagy derültség közepette hívta meg valamennyi jelen­lévő dolgozót egy Szovjetunió­beli látogatásra, hogy meg­láthassák saját szemükkel, milyen nagy utat tett meg a szovjet nép. Ezután a2 „Életem árán” című megrázó, szép szovjet filmet vetítették. A Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére Országgyűlési képviselőink 28 helyen tartanak beszámolót országgyűlési tcpasztalalaihról TOVÁBB JAVUL A FALU ÁRÚELLÁTÁSA: Nagy gondot fordítanak a szövetkezett községek árúval való ellátására Mohorán már a föld 97 százaléka szocialista tulajdon A barátság követei: kedves szovjet vendégek jártak Salgótarjánban

Next

/
Thumbnails
Contents