Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-25 / 16. szám

ü#58. február 25. NÓGRÁDI népújság 5 KEDDEN DÉLBEN KAPTUK AZ ÜJABB GYŐZELMI HIRT: MOHORÄN ÜJABB TSZ ALAKULT, S EZZEL LÉTREJÖTT MEGYÉNK MÁSODIK TERMELŐSZÖ­VETKEZETI KÖZSÉGE. ERIK AZ UJ MOHORAN Hétfő este volt. Ezért ezek az emberek, Egyike a mozgal­mas mohorai esték­nek. Benn, a tanácsházán már összeült a aártvezetőség, megjelentek a tanács- és agyéb tömegszervezetek vezetői, képvisel­tette magát a növényvédő állomás és a pe­dagógusok is. A megbeszélésen részt vet­tek a MÉSZÖV kommunistái, akik vállalták, hogy segítenek a község vezetőinek e ne­héz, de az emberek javát szolgáló munka megvalósításában. A decemberi párthatáro­zat nyomán megnövekedtek a mohorai kom­munisták feladatai is. S ezen az estén is arról beszéltek, hogy a kommunistáknak tenni, cselekedni kell, mert egy nagyobb- arányú szövetkezet fejlesztéshez adva van a helyzet Mohorán is. így indult meg a községben, a kommu­nisták irányításával a céltudatos, szervező munka már másnap reggel. Az agitátorok házról-házra jártak, beszéltek az emberek­kel, az érvek hosszú sorát állították csata­sorba a termelőszövetkezet mellett. Hiszen az emberekben már korábban is élt a kö­zös, a termelőszövetkezet gondolata. a moho­rai agitá­torok bátran vállalták valamennyien igazán szívből a feladatot, mert támasz­kodhattak a falu dolgozó parasztjaira. Estére már gyűlést hívtak össze a tanácsházán. Olyan gazdákat hívtak meg elsősorban, akikre, véleményük szerint, számítani le­het a további munkát illetően. Persze a meghívottak közül nem jött el mindenki, de azért a terem megtelt. Sokan jöttek el kíváncsiságból, megtudni, hogyan is lesz ezek után? A községbeli gazdákat nyíltan, őszintén tájékoztatták a mohorai helyzetről, arról, hogy itt egy igen erős, jól dolgozó termelőszövetkezet működhetne, óriási ered­ményeket érhetnének el, s mindez a gaz­dákon múlik csupán. A hozzászólók elmon­dották, hogy helyeslik a párt politikáját, jó irányban haladunk, azonban a döntés nem megy egyszerűen, máról holnapra. Hiszen évszázados szokásoktól kell most megvál­tok. Mégis ezen a gyűlésen hatan írták ■alá a termelőszövetkezeti belépési nyilatko­zatot. Másnap az agitációs csoport újabbakkal "bővült. Bekapcsolódtak a munkába a peda­gógusok, a termelőszövetkezeti tagok is. Molnár István, az iskolaigazgató a legma- kacsabbnak ismert gazdákhoz látogatott el. Szavainak olyan foganatja volt, hogy 12— 13 holdas parasztokat nyert meg a terme­lőszövetkezet ügyének, mint Bagyinszki ■Pált, aki 12 hold földdel, állataival, gazda­sági felszerelésekkel lépett a termelőszövet­kezetbe. Az ő felvilágosító szavai eredmé­nyeképpen választották a közös utat Nagy Pál, Racka Mihály és Szabados Mihály is. A növényvédő állomás igazgatója, amel­lett, hogy maga is kivette részét a felvilá­gosító munkából, három fiatal agronómust, Csuka Jánost, Veszelka Andrást, és Fent Lajost is, a termelőszövetkezeti szervezés szolgálatába állította. Még aznap este csoportját újabb hívták meg a tanácsházára, beszélgetni. A módosabb gazdák voltak ezek, akiket éle­tük ezernyi szála köt a földhöz. Hat órára tervezték az összejövetelt, de már fél nyol­cat mutatott az óra s még mindig nem voltak ott teljes létszámban. A terem azon­ban újra csak megtelt, mert jöttek olyan emberek, akikre nem is számítottak, de akiket érdekelt, hogyan is lesz ezután a szövetkezetben? Jól előre fyfaladt már az idő, amikor megérkezett Bagyinszki Pál. ö már határozott. Nehéz volt a döntés nagyon, de mégis csak a helyes úton indult el. Az egyik este beszéltek vele az elvtársak. Nem tett ő semmi ellenvetést a szövetkezet el­len, de valahogy mégis húzódozott tőle. Megígérte, hogy másnap reggel 9-re a ta­nácsházán lesz s aláírja. Eljött a kilenc óra, s Bagyinszki nem volt sehol. Üzente, hogy majd egy óra múlva jön. Eljött a tíz óra is, s Bagyinszki még mindig nem jött. Aztán délután két óráig kért halasztást. Mondanom sem kell, hogy a délután két órából sem lett semmi. De este, ahogy be­jött a megbeszélésre, rögtön szót kért. Be­jelentette, hogy belép a szövetkezetbe. Ezzel egyidőben az iskola igazgatója szü­lői értekezletet hívott össze. A szülők előtt — javarészt asszonyok jöttek össze — gyer­mekeik féléves tanulmányi eredményét is­mertette. Majd a termelőszövetkezetről be­szélgettek. Az agitáció természetesen folyik tovább Mohorán. Az elvtársak délelőtt, délután jár­ják a házakat, hogy minél több gazdát nyerjenek meg a termelőszövetkezet ügyé­nek. Munkájuk nem megy simán, hiszen velük egyidőben akcióba lépett az ellenség is. vji csajka-rendszerrel rémisztgetik azokat a gazdákat, akik már aláírták a belépési nyilatkozatot, úgy határoztak, hogy a ter­melőszövetkezetben dolgoznak. De a község kommunistái sokat beszélgetnek a termelő- szövetkezetről a gazdálkodókkal, azokkal is, akiket már meggyőztek: a termelőszövetke­zetben válnak igazán emberré a mohorai parasztok is. Hz elmúlt hét végén jártunk, a kommunisták felvilágosító szavainak ered­ményeképpen 28 család, közel 40 tag írta alá a termelőszövetkezeti belépési nyilatko­zatot. Vincze Istvánná Búza Rozs Egyéniek 1958-BAN HOLDANKÉNTI ÄTLAGTE RMÉS A TERMELÖSZÖVE TKEZETEKBEN AZ EGYÉNI GAZDASAGOKHOZ VISZONYÍTVA Index: egyéni gazdaságok búza és rozs termésátlaga «4 IN Hasznos tudnivalók dolgozó parasztoknak R háztáji földről, állatokról és a gazdasági felszerelésekről Veres András már tervez A lámpa homályos fénnyel tölti meg a jó melegre Hűtött konyhát. Az asztalnál gondokba merülve a gazda, 'Veres András. Nem először hallja a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének szükségességéről szóló komoly szava­ikat. Ott zsong a vérében, ezzel kel, ezen tépelődik egész nap, s ez a gondolat gyötri még éjszaka is. Az önmagával vívott harc ott tükröződik az arcán, gondoktól barázdált homlokán. Érzi, az út, amelyet a párt, a kormány vázolt a 1 dolgozó parasztság elé, nem idegen út, nem a mások útja, az az ő útja is, a Veres Andrások útja. Erről az útról beszélgetett 'ma délelőtt, tegnap, meg teg­napelőtt Cser elvtárssal, a megyei tanács elnökével és László elvtárssal, a megyei ipártbizottság osztályvezetőjé­vel. Az ő érvelésük, meggyő­ző szavaik ott zúgnak Veres András fejében, s hiába akar szabadulni a gondolattól, az *elkíséri az istállóba, a boros­pincébe, a mezőre, egyszóval mindenhová. Nem menekülni ■akar előle, mert tudja, érzi, eljön az az idő, amikor ő, a ’negyvenötös kommunista, a 1környék legjobb dohányker- tésze lesz az új út legiga- -asibb szószólója. De míg ez •az elhatározás megszületik, addig sok lelkigyötrelmen kell keresztül menni. Már menne, nekivágna bátran az útnak, de még Ott van az asszony, Piros né- vai, aki fél a falu szájától, mert egyszer már átkozták őket, még hozzá akkor, ami­kor a dohánytermelést beve­zették a faluba. Akkor még nem értették meg a csécsei gazdák, milyen jövedelmező a dohánytermelés. Nem ér­tették, mert szaktudás híján « termés nem úgy sikerült, mint ahogy a gazdák gondol­ták. Az érdekes a dologban az volt, hogy ugyanolyan talajon, ugyanabban az év­ben, a Veresék földjén szép termést hozott a dohány. Ez­után egyre többen keresték Vereséket, hogy tanítsák meg őket dohányt termelni. Veres gazda vállalta ezt a szép munkát, s így évről-év- re szaporodtak a dohányföl­dek a csécsei határban. Ami­kor egy hold föld 15—20 ezer forint jövedelmet is adott, akkor már áldották a Vere­sék tudományát, amellyel Veres gazda a legtekintélye­sebb gazdák közé küzdötte fel magát. Most Piros néni megint at­tól fél, hogy az új, szokatlan útért szidni fogják őket, mint akkor a dohányért. Amikor a tanács elnöke elmagyaráz­ta, hogy előttük már mintegy 25 ember aláírta a belépési nyilatkozatot — megnyugod­tak. így most már nem ők az elsők, mert van már előt­tük olyan középparaszt belé­pő is, mint Juhász István 12 holdas, és olyan tekintélyes ember, mint Hídvégi István megyei tanácstag. — Így már mehet a fér­jem — egyezik bele Piros né­ni, majd nyomatékosan meg­jegyzi: — de csak dohány­kertésznek, ahol majd meg tudjuk mutatni, mit tudunk. Ezek után mintha megköny- nyebbült volna a gazda. Ki­ment a konyhából s néhány perc múlva egy kancsó bor­ral tért vissza. Piros néni poharakat rakott az asztalra. A gazda mind gondosan te- leöntötte, majd miután fel­vettük, egyikünk megkér­dezte: — No, mire iszunk, Veres elvtárs? A gazda zavartan mosoly­gott, majd megjegyezte: — Mindnyájunk egészségére. — Hát nem a belépési nyi­latkozat aláírására? — vetet­tük közbe. — Lehet arra is — egyezett bele a gazda. Koccantak a poharak és fenékig ürítettük a belépési nyilatkozat aláírá­sának örömére. — De hol a nyilatkozat? — kérdezzük. — Itt a zsebemben — mond­ja a tanácselnök. — Nem kell az — így a gazda — s már megy a kony­haszekrényhez, ahonnan egy kitöltött belépési nyilatkoza­tot vesz elő. Leteszi az asz­talra. Az ünnepélyes pillanat­ra még a lámpát is leveszi, A háztáji gazdaság a ter­melőszövetkezeti tag egyéni használatában lévő föld, gaz­dasági épület, állatállomány és egyszerűbb munkaeszkö­zök összessége. A termelő­szövetkezeti tag tulajdonában, ha önálló háztartást vezet a közgyűlés határozata alap­ján 0.5—1 kh-ig terjedő föld­terület maradhat. Akinek a belépéskor földje nincs, an­nak a közös területből kell kijelölni háztáji földet. A legutóbbi tanácsadónkban említettük, hogy a háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöt, valamint a be nem épített házhelyet is, amelynek együttes területe egy holdnál nagyobb nem lehet. Ha a ház körül lévő kert gyümölcsös, szőlő területe eléri az egy holdat, akkor ezen felül már háztáji föld s aztán határozottan aláírja a nevét. — Igyunk most már ennek örömére — s újra tele lesz1' vörös borral a pohár. A gaz-] da arca felderül, megkönnyeb-j bűit, mosollyal önt újra a! pohárba. ] — Háromszor iszik a ma-| gyár ember! — s újra ki­ürülnek a poharak. Ezután felkerülnek a téli- kabátok és a gazda invitál — gyerünk a Sztrehárszki só­gorhoz, mert szeretném, ha velem jönnének ők is. Kell a dohánytermeléshez az em­ber, s oda magam szeretném őket összeválogatni. Sztrehárszkiéknál szintén barátságosan fogadnak. Itt már Veres András viszi a szót. Szenvedélyesen magya­rázza a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeit. A sógorok meg­lepődve hallgatják. — Így hát te is, András? — kérdi Sztrehárszki sógor. — Igen én is, itt van alá­írtam! — nyújtja a nyilatko­zatot. — Ez igen — bólogat Sztre­hárszki sógor. — Ide is egy nyilatkozatot! — s már is határozottan alá­írja, s csak utána tölti ki. — De mi lesz a másikkal, az Imre sógorral? — ö még ellenkezik, de nem is csoda, az asszonnyal még nem be­szélte meg. — No, majd holnap megbe­széljük — ezzel búcsúztak el egymástól a sógorok. nem igényelhető. Meg kell jegyezni, a háztáji föl­det csak azért biztosítják a termelőszövetkezeti tagoknak, hogy a háztartásukhoz szük­séges zöldséget, burgonyát és egyéb más növényt ott ter­meljék meg, mert nehézkes lenne mindennap kiadni a közösből a háztartáshoz szük­séges terményeket. A ház­táji földnek kiadása nem olyan céllal történik, hogy a tag ott termelje meg évi burgonya, kukorica és takar­mánygabona Szükségletét, mert ezt munkaegységre a közösből megkaphatja. A mintaalapszabály ki­mondja, hogy a háztáji föl­deket, mivel ezek kert jel­leggel bírnak, a lakóhely­hez közel eső területen kell kijelölni és azt a termelő- szövetkezet közös gazdál­kodási területétől teljesen el kell különíteni. A háztáji föld használata állandó, te­hát a háztáji föld évről-évre nem cserélhető. Ez az intéz­kedés lehetővé teszi azt, hogy a háztáji föld használója ál­landóan trágyázhassa éa a talaj termőképességét fokáé* hassa, az amiál is fontosabb, mert e föld terheit használj* ja viseli. A háztáji földön khrűt minden család tulajdonába* tarthatja a lakóházat, a ház­táji állatállomány elhelyezé* séhez szükséges gazdasági- épületeket, a háztáji föld megműveléséhez szükséget egyszerűbb gazdasági eszkö* zöket, kéziszerszámokat. A háztáji állatállományröl is beszél az alapszabályzat, amikor kimondja, hogy a tagnál maradhat egy te hé*« egy-két novendekmarha, egy-két anyakoca malacaival, évente három-négy bisj* sertés, öt juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, ká* zinyúl és méhcsaládok. Ha a családnak a háztájt föld megműveléséhez igás* állatra, vagy egyéb gazdasági felszerelésre van szükséget, azt a termelőszövetkezet ve* zetősége a közgyűlés áltat meghatározott térítés mellett rendelkezésre bocsátja. »» Egy holdra 190 kiló műtrágya a szécsényi járás tsz-eiben A szécsényi járás terme­lőszövetkezetei az elmúlt évben komoly lépéseket tet­tek, hogy gazdálkodásukat a belterjesség irányában fej­lesszék. 1958-ban az elvetett szálastakarmány a szán­tóterület 21 százalékát tette ki, s ebből is 21 százalék pillangós nö­vény volt. Jelentős előrehaladás tör­tént a járás termelőszövet­kezeteinél, a talajjavításnál. Érdekes képet mutat a mű­trágya felhasználás is. 1957* ben mindössze 64 kilogramm műtrágyát használtak feF ka lasztiéi is holdanként • járásban. 1958*ban egy holdra már 126 ki­logramm jutott. A* 1959. évre pedig már 19# kilogramm műtrágyát biztosítottak katasztráüs holdanként a, szécsényi járásban a term** lőszövetkezetek. Huszonöttel több szarvasmarha lesz az idén Szondán Ahogy a holdvilág fényében ballagtunk hazafelé Veres András állandóan beszélt. A jövő terveit, a nagyüzemi do­hánytáblákat látta maga előtt és szinte érezte a langyos szélben a dohányföldek kedves illatát. !— a, r-S. A szandad Lenin Terme- ■*-*- lőszövetkezet az idei gazdálkodási évét úgy ala­kítja, hogy emelkedjék a tagok jövedelme. Éppen ezért a gazdasági terv va­lamennyi pontját megvaló­sítják. A határozat szerint a je­lenlegi 9 darabból álló te­hénállományt 20 darabra fejlesztik. Nyolc darab üszőt szerződésesen nevelnek. Nem kis dolog az, ha a szarvas- marha állománynál minden szaporulatot felnevelnek, mint Szandán is, s így a 21 darabból álló szarvasmarha állományt az esztendő végé­re 46-ra növelik. Természetesen e nagysze­rű terv megvalósításához megfelelő takarmányra fik szükség van. A jelenlegi 8 katasztráüs hold lucernás« hoz még 7 kh-t telepítenek; Hét katasztráüs holdon sí* lókukoricát is termelnék. Másfél katasztráüs hol* dón szerződött dohányt ter­melnek. Az idén próbálkoz­nak vele először, s ha sike* rül, a jövő esztendőben na* gyobb területen próbáikon, nak vele. Mindezeket ft» gyelembe véve a termelőszö­vetkezetben mintegy 8 fo­rinttal több lesz a munka­egység értéke, mint az ei« múlt évben. Ez azt jelenti, hogy 3-4 ezer forinttal több lesz a jövedelme egy-es^ tagnak, mint tavaly. Mituk Fe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents