Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-21 / 15. szám

4 NÓGRÁDI NfiPÜJSAQ 1959. február 21 Felhívás! Az MSZMP Nógrád. megyei bi­zottságának ágit.-prop. osztálya és a megyei tanács vb. művelődés- ügyi osztálya felhívja mindazokat az elvtársakat, akiknek az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság esemé­nyeivel kapcsolatos bármilyen tárgyi emlék (fénykép, fegyver, igazolvány, használati tárgy, saj­tótermékek, stb.) van birtokában, hogy azt a 40. évforduló alkalmá­ból megrendezésre kerülő jubileu­mi emlékkiállítás céljára bocsássa a megyei tanács vb. művelődés- ügyi osztálya rendelkezésére. A fent megnevezett tárgyakat személyesen, vagy postán a kö­vetkező helyekre kérjük eljuttat­ni: a salgótarjáni és pásztói járás területéről a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályára, a ba­lassagyarmati, szécsényi és rét­sági járás területéről a balassa­gyarmati Palóc Múzeumba. MSZMP Nógrád megyei ágit.-prop. osztálya Nógrád megyei tanács vb. művelődésügyi osztály Megyénkben vendégszerepei a Budapest Táncegyüttes Mint ismeretes, a szicíliai Agrigentóban rendezték meg nemrégiben több ország kö- zöa táncversenyét. A táncversenyen Magyar- ország kiváló együttese a Budapest Táncegyüttes nyer­te meg az első díjat. Gyö­nyörű produkciójukért a Magyar Tájképeik című tánc­szvit bemutatásáért az első díj mellé megszerezték a nagydíjat is. Az együttes rövidesen me­gyénkben vendégszerepei. Ki­bővített műsorát Nemtiben, Mátranovákon, Nagybátony- ban, Balassagyarmaton, So­moskőújfaluban, Szécsénybe-n, Zagyvapálfalván és Salgó­tarjánban mutatja be. A SZOVJET KÖNYV ÜNNEPI HETE Q-.eJmuíi' 21 — Móréiul 2 Nem kis jelentőségű ün­nep a magyar—szovjet ba­rátsági hónap, amely már hagyományossá válik né­pünk körében. A barátsági hónap keretében országo­san február 21 és március 2 között rendezik meg a „szovjet könyv ünnepi hetét.” A magyar—szovjet barát­sági hónap programja szervesen bekapcsolódik a Magyar Tanácsköztár­saság 40. évfordulója elő­készületeibe. Nem is kell bővebben ma­gyarázni az olvasóknak, hogy az orosz forradalmi demok­raták művei milyen hatást gyakoroltak népünkre, mun­kásosztályunk legjobbjaira évtizedek óta. Míg Csernyi- sevszkij és Lenin művei a munkásosztály körében értek el szellemi tiszttító hatást, addig a népirodalomiban Gor­kij írásai készítették elő a talajt a lelkekben. Ma is elevenen érezzük a „Vihar- madár” lángoló hatását és újra és újra együttérezve ol­vassuk a röpcédulát oszto­gató forradalmárrá lett anya történetét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­me után az új szovjet irodalom kitűnő nagyjai, Majakovszkij versei, Solohov írásai és a többiek hirdették az új rend erejét, szépségét és igazságát. A magyar olvasóközönség ismerte a felszabadulás előtt is az orosz irodalom óriá­sait, Tolsztojt, Dosztojev­szkijt. Olvashatta Majakov­szkij verseit, Gorkij és So­lohov alkotásait, amelyek minden adminisztratív aka­dály mellett is utat törtek a magyar nép szívéhez, hir­detve egy új rendszer győ­zelmes erejét, a szocialista kultúra művészi értékét. Ezek a könyvek a felszabadu­Köszönef- a tanácstagnak 7l#ár évek óta sok bosz- ™ szúságot okozott ne­künk (a salgótarjáni Vásártér 2. sz. bérház lakóinak), hogy bár összkomfortos lakásban laktunk, de fürödni mégsem tudtunk, annak ellenére, hogy központi melegvíz szolgálta­tásra volt a bérház megter­vezve, de a kazánba éveken keresztül nem fűtöttek be. Nem fűthettek be azon ok­nál fogva, mert a kazán a feltörő talajvízben állt, s a kezdeti években is az emeleti lakók, a gyenge nyomás miatt nem kaptak meleg vizet. Te­hát a kazán rendeltetésének már az első években sem fe­lelt meg. A 24 lakónak ezt az égető problémáját oldotta meg kör­zetünk tanácstagja, Michna István elvtárs, akinek közben­járására minden lakásba für­dőkályhát szereltek be, s így a jövőben mi, a bérház la­kói tetszésünk szerint fü- rödhetünk. A 2-es számú bérház lakói nevében ezúton is hálás ltö- szönetünket fejezzük ki Michna elvtársnak, Sándor Rudolf, Bojna János, Karóczkai András, Kassai László lás után százezrekkel ismertették meg a szov­jet irodalmat. Százezrek olvasták és újra olvassák a szebbnél szebb, szívet melegítő regényeket. A könyvkiadás lehetővé teszi, hogy megismerkedjünk a magas színvonalú szovjet szakkönyvekkel, amelyek a kapitalista országok szak­sajtójában is előkelő helyet foglalnak el. Az utóbbi évek legfontosabb problémájának tartják e szakkönyvek for­dításának és dokumentálásá­nak szükségességét. De nemcsak a magyar nép ismerkedik az orosz és szov­jet irodalommal. A szovjet könyv ünnepi hete alkalmá­val erősítjük azokat a kap­csolatokat, amelyek a két népet egymáshoz fűzik. Ezek a baráti szálak jelentős he­lyet foglalnak el a két nép irodalmi kapcsolatában, ame­lyek egymás irodalmi mű­veinek kölcsönös kiadásai­ból, a szovjet és magyar írók találkozásaiból tevőd­nek össze. Az idei szovjet könyvhét alkalmával újra találkozik a magyar olvasó az orosz és szov­jet irodalom óriásainak műveivel. Üj könyvekkel is talál-, kozunk a könyvhéten. Meg­jelenik és már most is kap­ható Növik ov-Poi baj Csu- Zima könyve, melyben azj író saját élményén keresz­tül írja meg az orosz hajó­had, a nagy tengeri csata történetét az orosz tengeré­szek nagy vereségét. A „Szemtől szembe” című re­gényben Lebegyenkó mutat­ja be a forradalmi Petrográd színes forgatagát a forrada­lom utáni hetekben. A politikai művek közül megjelenik Lenin több műve, így Lenin: „A revizionizmus ellen”, Lenin: „A szocialista gazdaság irányításáról” és „Lenin katonai levelezése”. Az ünnepi könyvhét alkal­mából megjelent könyveik felsorolása nem teljes, de így is mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő könyveket otthona számára a könyvesboltokban, olvasás céljából pedig a könytárak- ban. Magyar József CJiilmiír 26-án kezdődik a Skoojet CflLm. '/inifípf Modern klubszobái rendeznek be a balassagyarmati vasutasok Nagyszerű tervek megva­lósításán dolgoznak a balas­sagyarmati vasútállomás dol­gozói. Pártszervezetük és ál­lomásfőnökségük úgy határo­zott, hogy Május 1-re olyan klubhelyiséget rendeznek be a vasutas dolgozók részére, ... amilyen még nem volt Ba- j sához a szükséges anyagi lassagyarmaton. Szépet, mo- alap egy részét már meg is dernet! A vasutas-klubba be-' teremtették; vezetik a vízvezetéket, szép bútorzattal rendezik be, rá­dió, biliárd, sakk és egyéb szórakoztató, társasjátékok mellé televíziós készüléket is vásárolnak a klubszoba részére. Tervük megvalósító­Pletykás utitársak Pásztón szálltak fel a budapesti gyorsra. A nagyhasú férfi lihegve, az asszony — az előbbinek valami szomszéd­ja — hangos beszéddel lép utána. Leülnek velem szemben és folytatják a tere-ferét Kezdik sorjában belezgetni a szomszédokat. Aztán a közös ismerősöket veszik szájukra. Hogy a Kovápsnénak részeges a férje. Zalántaiék piszok rosszul élnek. A férfi majd­nem felakasztotta magát az asszony miatt. Tóthékról jobb nem is beszélni. Agyon keresik magukat, még sem látszik rajtuk semmi. Nem takarékosak. Mindent megesznek. Há­rom disznót pusztítottak el az idén. És így tovább sorba, sorba mindenkit. Minden embernek van valami hibája. Somogyiné említésére az asszony összecsapja a kezét. — Hát Somogyinéról legjobb hallgatni. Valóságos pletykafészek ez az asszony. Fő foglalkozása a pletyka. Egyebet sem csinál. Hát nem borzasztó? A kövér férfi igent bólint. Engem meg majd megüt a guta. Képzelni sem tudom, mennyi hetet-havat hordhat össze az a bizonyos Somogyiné. Hiszen ezek nem igen hagyhattak már neki kibeszélni valót.- Üj ­Mint arról már korábban hirt adtunk, megyénk filmszínházai­ban február 26-án kezdődik a szovjet film ünnepe, amely már­cius 4-ig tart. Az ünnepi soro­zatban megyénk dolgozói a leg­kiválóbb szovjet filmalkotásokkal ismerkednek majd meg. Ide tar­tozik az emberség, a helytállás, a hősiesség eposza, az „ÉLETEM ARAn” című szovjet film, me­lyet a salgótarjáni, a zagyvapál- falvi, bujáki, erdőkürti, kisbá- gyoni és a Somoskőújfalui film­színházak mutatnak be. Egy minden akadályon győze­delmeskedő, igaz szerelem meg­ható történetét mondja el „AZ ÉN DKÄGA PÁROM” című magya­rul beszélő színes szovjet film. Salgótarján mellett a balassa­gyarmati, pásztói, zagyvapálfalvi és a Somoskőújfalui filmszínhá­zak vetítik. Ismeretlen tengeralattjáró a szovjet felségvizeken. Egy kém­banda leleplezését mondja el a „KÉK NYÍL” című izgalmas, színes szovjet film. A szovjet film ünnepe megyei megnyitóját február 26-án dél­után 6 órakor a salgótarjáni No­vember 7 filmszínházban rendezi a Magyar-Szovjet Baráti Társa­ság és a Nógrád megyei Mozi­üzemi Vállalat. Az ünnepi beszé­det Tóta Ferenc elvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettese mondja. Utána az „ÉLETEM ARAN” című ma­gyarul beszéld színes szovjet film kerül vetítésre. Nógrád se legyen mostoha ! A „Népszabadság“ 1959. január végi egyik számában ten lálkoztam egy kishirdetéssel: a Képzőművészeti Alap Kecs- kemétre és Székesfehérvárra eladókat keres rézkarcok áru- sítására. Úgy érzem, ennek kapcsán nem árt képzőművé- szelünk egynéhány időszerű kérdésről szólni. Még az elmúlt év őszén a pártszervek együttes segit- ségével a K. B. felmérte a munkásosztály helyzetét. A to* pasztalatok azt bizonyították, hogy szépek az anyagi jólét emelésében elért sikerek. Nem mondható azonban ugyanez a munkásosztály kulturális helyzetéről. S ennek révén szü­letett meg a párthatározat, amelynek középpontjában a munkások kulturális színvonala emelése szerepel első he­lyen. • t Legutóbb Lucfalván jártam, s mint ahogyan erről mér cikk formájában írtam, az ott lakó bányászokat az elma- radottság jellemzi. Ezért nem elsősorban az ott lakók a felelősek. Vajon elkövettünk-e mi mindent, hogy megszűn­jön az elmaradottság? Valljuk meg őszintén, nem. Olyan tablettát még eddig nem találtak fel, amely bevétele után általános műveltséggel rendelkezünk. Az ide vezető út vi­szont hosszú, de nem elérhetetlen. 1945 előtt munkásember kezébe nem igen került a sárga ponyván kívül más regény. De hát ekkor nem is akart mást az úri osztály. Tudták ők nagyon jól, buta embert könnyebb becsapni. S ezt a szellemi béklyót tüzelte a múlt rendszer valamennyi eszközével, a filmtől a gics- csekig. S hogy a kétkezű munkás többre vágyott? Igen... A salgótarjáni könyvesboltnak megbízottjai vannak vá- rosunk nagyüzemeiben és hivatalaiban. A vásárolt köny- vek között a világirodalom klasszikusai mellett megtalál­juk a modern, realista írók műveit is. Ott vannak a dol­gozók asztalán Balzac, Vidor Hugo, Tolsztoj, Gorkij, Ko- vai, és valamennyi jeles író művei. Ez pedig úgy hiszem világos bizonyítéka: munkásosztályunk művelődni akar. írásom egy régebbi hirdetéssel kezdtem. Hogy miértt Nem másért, mint hogy ezzel is bizonyítsam, nem nógrádi jelenség az érdeklődés az új, a szép iránt. Mert ugye ez is azt bizonyítja, hogy eladó kell, aki eljut az eldugott falvakba, magával víve a világosságot. De mivel mi Nóg- rádban élünk, valahogy a kecskemétiekkel szemben ki­sebbségi érzésünk támad. Vajon a mi munkásaink nem elég fejlettek a Képző­művészeti Alap szerint? Mert szabadságunk 14. esztende­jét írjuk s még a megyeszékhely is — nem beszélve a járási központokról — ma sem rendelkezik a Képzőművészeti Alap fióküzleteivel. Látni már rézkarcot, vagy grafikát a munkáslakásokban, de ezt is csak Salgótarjánban. Az oka sem titok. A jelenleg lejáró eladók nem jutnak el a kieső falvakba. Az az érzésünk, attól félnek, sáros lesz a cipő­jük. S ha le is jönnek? Nincs mindig kellő választék. Az viszont igaz, még áruikat sosem vitték vissza, vásárlóban nem volt hiány. Lucfalván is, de a többi falvakban a lakás dísze még ma is olcsó vásári giccs. S ez cseppet sem csodálatos. Va­jon hol vásároljanak művészit? Ha vásár van, akkor van választék, de csak a gíccsek között. S ezért a felelősség, úgy érzem, jórészben a Képzőművészeti Alapot terheli. Mert ha Salgótarjánban lenne egy fiók, ahol állandóan le­hetne vásárolni, de eljutnának a vásárokra is, hiszem, lenne változás. Itt kevés a megyei szervek jóakarata, itt elsősorban a Képzőművészeti Alapnak kell segítenie. Nem azt kérik megyénk dolgozói, hogy ezután a cikk után el­adók hada rohanja le a megyét, hanem azt, hogy létesül­jön a megyeszékhelyen fióküzlet, s az ott lévők minden bizonnyal megtalálják majd a módját, hogy eljussanak oda is, ahol ma még tapadás sár van, és jobb híján gics- csek vannak a falon. HORTOBÁGYI ANDRÁS A Tanácsköztársaság intézkedései ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦ proletárgyermekek vidéki nyaraltatása érdekében föl­hívta a vidéki helyi munkát- tanácsokat annak közzététe­lére, hogy jelentkezzenek A proletárok egészségének ügye tÄetV? 3* SjW A proletár egészségvédelem- gadni. Állami tulajdonná ^ minden or a h gadni budapesti gyermeke­mai a burzsoá állam csak na- lettek az eddigi- magánkézen f.l“^Lzéfreé áflanf a 'hL- ket- A négyheti időre gyeii­gyon kevéssé törődött. A beteg- volt gyógyfürdők és gyógy- A doktor mekenként százötven köröné-----„Altot Pláp források is npmkiilnnhpn a záutalt betegnek. A doktor .. ... .. . ... .— ,,~T p énztárak nem voltak elég források is, nemkülönben a vagyonosak, hogy elegendő gyógyszertárak, melyeknek ed- orvost tartsanak, nem is fi- dig szabadalmuk volt porté- zethették elég jól orvosaikat, káiknak méregdrága áron úgyhogy a szegény ember bi- való árúsítására. zony csak gyenge orvosi ke- Az orvosok a Tanácsköz- zelésben részesült. Ha meg- társaság alkalmazottjai lesz- betegedett, a mentők vitték nek, úgyhogy a jövőben nem a Rókusba, vagy a Dologkór­és a patika nem lesz tehát terítés jár A szükséges ér­tőbbé elérhetetlen fényűzés misterekről, a hatóságiin« a dolgozó proletár számára, megállapított mindenkort rendes áron, a munkástanác* (A Közoktatásügyi Népbiz. log gondoskodni Szóval ál- tossag kiadványából, 1919. má- aml apparátussal válik va- 5 lóra az, amiben eddig csak 3us' olyan kevés proletárgyermek» a megszünteti azt a barbái magánlakásokban*^ lévő ' für- nyúzórendszert amely évtize- Wonirónt deken keresztül a munka­nek volt része, jótékony B» Ä SS SKT-SSSS: Mh ado» a forradalom a gyermekeknek! J&Ä 'S225 ““betäJSf“etoST le- **■>* * ,r?“r,vad,°z2; SPr* ÄtS 2陣* bér szanatóriumba tort* SVtESSSÄK Síik* tTÄT'S « a közoktatásügyi „épbte külön szooaoa, külön tanar köztársaság törvénytelen ingyen rendelkezésre állanak tos. A rendelet egycsapásra külön teönn?rttevóyrfoí° h“’ Rímeket nem ismer. a proietárgyermekeknek, —^ — “ 1“r“‘ kúton tc-nar vagta fel a ha- magánlakásokban lévő f sat, apolonok sürögtek körű- a gyermekeknek adta a előszobák pedig hetenként lőtte. Persze mindez sok forradalom a kevés levegőjű egyszer, szombaton, egész na- adok igajaba gornyesztetu penzbe került, de hiszen azt főváros ama zárt kertjeit és p0n át az iskolai vagy ovo- ^ ványadttestu ífjumunkáso- nem bánta a kapitalista, magán kertjeit, amelyeket ed- dai fürdőigazolvánnyal oda- kát. A rendelet a tanoncol mert neki jövedelme volt ak- dig a burzsoá bürokrácia és utalt gyermekek ingyenes munkaidejét heti 36 óraban kor is, amikor nem dolgozott, a magántulajdon hét lakatja fürdőzésére szolgálnak. A für- ujmpitja meg, melyben M Ennek a szép” viláeak vé- .zártel előlük. A főváros nép- dőszobák tulajdonosai tartóz- elméleti oktatás idejét Ii ge. A szanatóriumokat - biztosa elrendelte, hogy a nak a fürdőzéshez szükséges beszámítja. Az elmelet, ok- Ippúgy, mint “ennyi Nemzeti Palotai kertje, az fűtőanyagot, világítást, tö- csak kórnázat, gyógyító-, rendelő- Orczy-kert, a belvárosi ,Ká- rülközőt és szappant ingyen Szűnika tanoncok báí js ttondozö intézeteket - >***»£ rendelkezésre bocsátó. ££ le°áránam>nbakisajátította **"£ nowszky’-kert, a Franciská- Az iskolás gyermekek fo- törvényszék elé kerül aki közkórházak különszobáü is nus-rend és Kapucinus-rend gainak kezeléséről a mun- tanoncat tettlegesen bántál­a korházak kezelésibe ped\g vízivárosi kertje, a Jankó- kaügyi és népjóléti népbiztos- mázzá, emberséges szellemet vitt. vich-kert, a Rottenbiller-kert, ság rendelkezett az új idők Azok a gyerekek, akikel Ezentúl nem kell a mentők- a Víztorony körüli park és szellemében. A rendelet ér- többnyire a régi rend bünSi nek 8-10 kórházban házalniok Dréher Gyula Martinovits- telmében minden gyakorló viszonyai rossz útra tereltek énJ;. ^ri kertje nyitva álljon és fogorvos tartozik saját ren- szintén érzik a proletárt«» rokkal, míg fölvételre talal- . ...... , . . , lommal beállott nagy ka­nak. azonkívül is, a játszótérnek delohelyisegeben és felszere- lönbséget a maguk javár* A köztulajdonba átvett alkalmas összes telkek azon- lésével naponta két óra hosz- A züllött gyermekek rendőr­gyógyintézetekben minden nal kinyittassanak a prole- szat a hozzáutalt gyermekek sgge nagy változáson men! beteg Ingyen részesül ápo- tárgyermekek számára; fogait kezelni; humánus szellem de cél lásban és cyósykGzclésbGii a betegektől díjazást semmi- A forradalom megnyitotta A munkaügyi és népjóléti tudatos törekvés jellemzi a&1 féle címen sem szabad elfő- a proletárgyermekek számára népbiztosság a budapesti a munkát, ami ott folyikj

Next

/
Thumbnails
Contents