Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-21 / 15. szám
Í1S59. február 21. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Megindult a tőid Hollókőn Nagy a sürgés-forgás %ollókői utcán. Az emberek 'Arzik a tavasz leheletét. Vé- •sgig az utcákon férfiak ■nők, gyermekek csákányoznák a köves talajt, hogy minél előbb elkészüljön a község vízvezeték rendszere, amely már régi vágya volt a falu lakóinak, hiszen ■'a kősziklákra épült kis fa Hubán nem egy nyáron ko moly erőfeszítést követelt az ivóvíz beszerzése. Most hogy mély árkok húzódnak az utcákon. olyan képet kölcsönöznek a kis hegyi falunak, mintha csatatér lenne. Ennek ellenére, nem 'bánják a hollókőiek ezt az ideiglenes falu elcsúfítást, 'mert ha bánnák, nem szorgalmaznák olyan lendülettel az árkok ásását. Nagy esemény a vízvezeték készítése is, mégsem 'homályosíthatja el a másik ’•nagy eseményt, amelynek 'főhadiszállása a községi takácson van. Nem másról, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről van •szó. Ennék érdekében tárgyalnak az emberek a ta- 'nácsházán. A A munkákban résztvesz '.Szétesik Pál járási KISZ 'titkár, aki két hete jött a faluba. Akkor csend, és tél- végi nyugalom honolt a kis házak között. Az emberek, bár beszéltek róla, de még kém tudták hogyan induljanak meg azon az úton, amely a jövőbe vezet. Amikor a párt küldötte megjelent a falúban, a falu vezetői: a községi párttitkár -a tanácselnök vele együtt megbeszélték a tennivalókat s ígv rövidesen megtartották a kommunisták a 'taggyűlést, amelyen a köz- 'ség vezető ereje, a párttag ság földdel rendelkező ré sze úgy döntött, hogy termelőszövetkezetet alakít. A tanácselnök, Mikula Kálmán 3, Herezeg István párttitkár 2, Nagy Miklós (király) 6, Komlós József 1.5, ’Nagy Bertalan 1 kh földdel lépett a közös gazdálkodás -útjára. A KOMMUNISTÁK PÉLDAMUTATÁSA "megnyugvással töltötte el a vközség lakóit. Másnap futótűzként terjedt el a faluiban, hogy megkezdődött ’Hollókőn is a mezőgazdaság ‘szocialista átszervezése. A ■taggyűlést követő napon Balogh Lajos járási tanácstag, két lóval — mivel földje nincs, — Gondos János pedig három hold földdel lépett a szövetkezetalakítók 'közé. így most már elkezdődhetett a felvilágosító munka. A termelőszövetkezeti gon- ’dolat első hívei elindultak :a faluba ,hogy maguk köré tömörítsék mindazokat az ‘erőket, amelyek képesek az új szolgálatéiba lépni. A helyi agitátorokat a járási (pártbizottság is megerősítette. Kiküldött elvtársikat, -akik segítettek a felvilágosító munkában. Szombaton, 'vasárnap kijöttek a salgó- 'tarjáni üzemekből az, -ÉMASZ-tól, a MESZÖV-től is segíteni. A dolgozó parasztság kérte, hogy a zsunypusztai tsz tagjai is jöjjenek ki, mert mögöttük több mint tíz éves termelőszövetkezeti múlt áll. Az okos meggyőző érvek falra- ’hányt borsó gyanánt nem hullottak a földre, mert a -dolgozó parasztság itt is megindult a közös gazdálkodás -útján. Szabó János, Szabó Elek, Szabó János (janák), lépett a tsz alakítók egyre duzzadó táborába. Ezután már gyorsabban ment a szervezés, az agitátorokat szívesen fogadták, hosszasan beszélgettek velük, s felvetették aggályaikat. A legtöbben attól félnek, hogy a termelőszövetkezetben csökkenni fog jövedelmük. Az agitátorok bebizonyították a környező tsz-ek példáival, hogy a termelőszövetkezetekben a termésátlagok állandóan emelkednek, s magasan a hollókői gazdák eredményei felett vannak. Foglalkoztatja az embereket, hogyan biztosítható az egyetértés a tagok között? Erre a legszebben a zsuny- pusztai tsz tagok, saját példájukkal tudtok válaszolni. Felvetődött az is, mi lesz a magukkal, tehetetlen öregekkel? Erre is megnyugtatóan tudtak válaszolni szintén a meglévő tsz-ek példájával, ahol nyugdíjjal és különböző szociális intézkedésekkel segítik az idősebb embereket. A KISZ tagok is példát mutatnak. A belépők között öt KISZ fiatalt találunk, akik szüleiket is szeretnék meggyőzni ügyük igazáról. A felvilágosító munka állandóan folyik. Szerda estig 36 BELÉPŐ 240 KH. FÖLDDEL, 15 PÁR LÓVAL gazdasági felszerelésekkel lépett a közös gazdálkodás útjára. Amíg a faluban végzik a felvilágosító munkát, addig a tanácsházán készül az új tsz terve, valamint a község távlati terve is. Gö- möri elvtárs készíti a távlati terveiket a belépett gazdák segítségével. Szerdán este falugyűlést tartottak az új tsz tagok és a még kívül állóak részvételével, ahol ismertették a tsz tervét és a község távlati tervét is. Hogy miért kell a terv, azt nem kellett sokáig magyarázni, hiszen minden család készít magának tervet, ha nem is írásban, s a munkáját úgy irányítja, hogy a kitűzött célokat elérje. A cél — hangsúlyozta Gömöri elvtárs —, hogy sok takarmány, sok állat, sok trágya és sok termés legyen. A mostani tagságot figyelembe véve úgy tervezik, hogy 50 növendékmarhával, 200 juhhal, 20 anyasertéssel, és 10 pár lóval kezdik el a közös állattenyésztést. Az 50 növendék marhának és a 10 pár lónak a Keresztpusztán lenne istálló. A Li- ponya dűlő régi épületeit rendbehozva megoldódik a 200 juh elhelyezése. Ugyancsak a Liponyán, vagy ott, ahol a tagság jónak látja építenek egy 50 férőhelyes sertésólat. Az építkezésekhez az állam sokoldalú segítséget ad. Amint említettük, kidolgozták a község távlati tervét is, amely alkalmazkodik a helyi adottságokhoz. A tervek szerint KÖZPONTI MAJOR ÉPÜL A SZÁLLÁSOK TETEJÉN a laposon. Itt épülne egy 50 férőhelyes tehénistálló, 10 pár ló részére lóistálló, 50 vagon gabona befogadására alkalmas magtár, s egy 15 vagonos kukorica góré. Itt lenne a tsz iroda is. A központi majorba bevezetnék a vizet. A Topolyos végében a Totka alatt 50 férőhelyes növendék istálló épül. A juhállományt 500 darabra, tervezik, s részükre a Szárhegy alatti legelőn építenek hodályt, ahová szintén bevezetnék a vizet. A tervekben szerepel a Csonttoroktól lefelé, a laposon 15 holdas kertészet létrehozása is. A Veres oldalon málnának, gyümölcsösnek, s a Csont toroktól lefelé az oldal jó lenne oltványszőllő- nek. A távlati tervek még nem mondták ki pontosan, menynyivel emelkedik majd a község jövedelme, de az itt felsoroltakból következtetni lehet, hogy nagyarányú fellendülés előhírnöke a terv. A falugyűlés résztvevői nem kételkedtek a terv megvalósulásában. A felszólalók főleg a közös nagyüzemi gazdaság apró részletkérdéseivel foglalkoztak. Közülük nem egy hangsúlyozta, a parasztság jövője a nagyüzem, mert csak itt lehet a terméseredményeket állandóan növelni. Akik már aláírták a belépési nyilatkozatot, azok magabiztosan, akik még nem írták alá, azok gondterhelten tértek haza. Nem könríyű elszakítani a magántulajdonhoz kötő, utolsó köldökzsinórt annak ellenére, hogy Hollókőn egyre többen tudják, azok döntöttek helyesen, akik beléptek a termelőszövetkezetbe. Kata János Hasznos tudnivalók dolgozó parasztoknak Mi lesz a földdel, az állattal, ha valaki helép a termelőszövetkezetbe? A dolgozó parasztság életét jobbá, könnyebbé, szebbé tenni csak úgy lehet, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban szocialista nagyüzemi gazdálkodást vezetünk be. E cél érdekében kezdődött meg országszerte a mezőgadaság szocialista átszervezése. Az átszervezéssel kapcsolatban a dolgozó parasztság ezernyi kérdést vet fel, amelyre feltétlen feleletet kell adni, hogy eloszlassuk az emberek kételyeit. E rovaton belül megpróbálunk a vitás kérdésekre válaszolni. Kérjük olvasóinkat, hogy kísérjék figyelemmel az itt megjelent tájékoztatókat, s kérdéseikkel forduljanak bizalommal szerkesztőségünkhöz. * Több dolgozó paraszt, aki még nem döntötte el, hogy belépjen-e vagy sem a termelőszövetkezetbe kérdezi, mj lesz a termelőszövetkezetben a föld sorsa, mennyi állatot és felszerelést kell bevinni a közösbe és a bevitt állatokért, felszerelésekért mikor fizet meg a termelőszövetkezet? A felvetett kérdésekre leghelyesebb, ha a termelő- szövetkezet minta alapszabályából válaszolunk. A termelőszövetkezetbe lépő tagok a művelésük alatt álló összes földet, legyen az bérbe vett föld, vagy az állam által ingyenes használatra átadott föld, a termelőszövetkezet közös használatába adják. A termelőszövetkezet a közös használatába adott földekről földkönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a földek tulajdonosait, területét, határait, művelési ágát és /értékük gazdasági rendeltetésük adatait. A bevitt földterület után a termelőszövetkezet az aranykorona értékének megfelelően földjáradékot köteles fizetni, amelynek ösz- szegét a közgyűlés határozza meg. A termelőszövetkezetbe lépő minden család, amelynek önálló háztartása van, jogosult 0.5-1 kh földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöt és be nem épített házhelyet. A háztáji föld használata allanuo es annak terheit használója viseli. A 'termelőszövetkezetire lépő tag, illetve család, köteles a termelőszövetkezet közös gazdálkodásába bevinni összes igásállatait és a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatot, az összes főbb mezőgazdasági termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, vetőgép, borona, stb) a közös haszálatba adott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot, az állatok eltartásához az uj termésig szükséges takarmányt, és a háztáji gazdaság területén kívül levő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának jelenlétében leltárba kell venni, feltüntetve a vagyontárgyak mennyiségét és értékét. A leltár felvételéről a vezetőség gondoskodik, s azt jóváhagyás végett a közgyűlés elé kell terjeszteni. A közös tulajdonba adott termelő- eszközökkel a termelőszövetkezet rendelkezik. A termelőszövetkezeti kő- zös tulajdonba adott igás és haszonállatok takarmány és gazdasági felszerelés értéké-* nek, a Közgyűlés határozatától függően 20-35 százalékát a fel nem osztható szövet- kezeli alaphoz kell csatolni, A termelőeszközök ezen fe- lüli értékét a tehenek és anyasertések után egy éven belül, a ló és egyéb állatok, gazdasági felszerelés, valamint a takarmány után négy évi egyenlő részletben a tag részére ki kell fizetni. A bevitt vetőmagért sem természetbeni, sem pénzbeli térítés nem jár. Az olyan egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, aki a belépést megelőző egy éven belül igás és haszonállatait, valamint gazdasági felszerelését, vagy vetőmagját eladta, vagy a belépéskor vetőmaggal nem rendelkezik, csak úgy léphet be a termelőszövetkezetbe, ha kötelezi magát, hogy az eladott állatok és felszerelések értékének 20- 30 százalékát egy éven belül befizeti. A vetőmagot pedig egy év alatt természetben beadja. Ellenkező esetben ezt az összeget, illetve a terményt a tag részesedéséből le kell vonni. Havi 15 ezer forint a tehenészet jövedelme A nógrádi Béke Termelőszövetkezet egyre jövedelmezőbb nagyüzemi gazdasággá fejlődik. Ezt mi sem bizonyítja szebben, mint az állattenyésztés, hozamainak emelkedése. A 26 darabból álló tehénállomány jövedelme a tejből havi 15 ezer forint. A szövetkezet foglalkozik szarvasmarha hizlalással is. Legutóbb egy pár hízott ökörért 23 ezer forintot kaptak. Jövedelmező a növendékmarha nevelés is. Két növendék hízóbika tizenhat hónapos korban 15 800 fo- fintért kelt el. Az év folyamán két pár ökröt hizlalnak. A hizlalásra fogott ökrök a takarmá- nyozásnál is segítenek, s így nem kell e célra még külön igavonó állatokat beállítani. Az idei tervek között szerepel még két te- nyészoika értékesítése is, amelyekért legkevesebb 30 ezer forintot kapnak. Szépen fejlődik a három szerződött tenyészüsző is. A juhállomány csak a gyapjúból 40 ezer forint hasznot hajt a tsz-nek. Az idei év eredményesebbé tételére törekednek » tsz tagjai, amikor elhatárolták, hogy 6 kh-n létesítenek kertészetet. A kertészet fele öntözéses lesz. A kertészkedéshez szakemberük van, a talaj jól előkészített, munkaerejük biztosított. Érdekesség a kertészkedés bevezetésénél, hogy ezt már terven felül valósítják meg. H8i6äi0!SHSii8ä88!*W8!8H8W0OS8Ht!*t!> Á szilaspogonyiak új életet kezdenek Szilaspogony termelőszövetkezeti község lett. Nem egészen egy hét leforgása alatt több mint 100 gazda írta alá a belépési nyilatkozatot, olyanok, akik eddig egyénileg gazdálkodtak, s most úgy gondolják, mégis csak a termelőszövetkezetben lesz igazán értelme életüknek/ Ezzel a község földterületének mintegy 70—80 százaléka is közös tulajdonba kerül. A folyamat tulajdonképpen az elmúlt nyáron kezdődött, a szakcsoporttal. 13-an álltak össze, hogy megpróbálják a közös munkát, mennyivel lesz így könnyebb az élet. Az ősszel már szövetkezetre is gondoltak az előrelátó gazdák. Igaz, egy kisebb szövetkezet került csupán szóba, amely 20—30 családot fogott volna össze. Ezért dolgoztak a helyi pártszervezet kommunistái is, mert a szövetkezet gondolatát ők hintették szét, ők tartották ébren a községben. Az illetékes járási szervek és a pártszervezet azonban a körülményeket vizsgálgatva látta, hogy a pogonyi gazdák többre képesek egy aprócska szövetkezetnél. S az élet őket igazolta. NÓGRÁDI Népű|s6g A TE LAPOD, olvasd, terjeszd * Hideg télvégi vasárnap este szállt Szilaspogonyra. A házakban már villanyok égtek, s a fény kivetődött a kerítések oldalára, az utcára. A legnagyobb világ a tanácsházán volt, ahol már összejöttek a kommunisták, hogy megbeszéljék, mit is kell tenniök, hogyan segítsenek a szilaspo- gonyi gazdáknak elindulni a helyes úton. Az egyénileg dolgozó parasztok mellett, akiket vendégként hívtak meg a taggyűlésre, ott voltak a járás vezetői, a Szénbányászati Tröszt kommunistái is, akik a későbbiek folyamán igen hathatós segítséget nyújtottak a szövetkezet szervezésben. Ahogy befejeződött a titkári beszámoló, amely a község előrehaladásáról szólt, az emberek beszélgetni kezdtek. Nem arról kellett már meggyőzni ezen a taggyűlésen az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy helyes-e a nagyüzem vagy sem? Arról volt szó, hogy meg tudják-e törni a jeget a község kommunistái, világosabban mondva: vállalkozik-e a jelenlévők közül valaki, hogy elsőnek írja alá a belépési nyilatkozatot. Éppen az egyik gazda beszélt: — Hiába, ez a döntés mégis csak nehéz... Az első nem leszek, de az utolsó sem... S ekkor felállt Sótér Gyula, s így szólt: — Nahát valamennyien tartanak az elsőségtől, de majd én elkezdem — mondotta. Kiment az elnöki asztalhoz, s mert tudta, hogy mit csinál, magabiztosan alákanyarította a nevét a belépési nyilatkozaton. Kilenc holddal lépett a szövetkezetbe. A taggyűlésen 19-en írták alá a belépési nyilatkozatot. * Fülöp Joachim azok közé a gazdák közé tartozott, akik különösképpen ragaszkodtak a földhöz. Az igaz, jó földet művelt, meg is hozta minden esztendőben a magáét. S Fülöp Joachim vigyázott is rá nagyon. A föld két végére acél síndarabot vert, hogy messziről lássa már mindenki, hogy ez az ő tulajdona, ne kerekedjen senkinek se kedve elszántani belőle egy darabkát sem. Az agitátorok fölkeresték őt is. Amikor a szövetkezetről, a jövőről beszéltek néki, az egybefüggő táblán pöfögő traktorról, igen feldühödött: — Én a földet oda nem adom senkinek. Ezért én dolgoztam, ez az enyém. De azt is megmondom, ne találkozzam azzal a traktorossal, aki szántani kezdi, mert nem állok jót magamért, annyi biztos. Az elvtársak nem türelmetlenkedtek. Beszélgettek tovább arról, hogy biz a Fülöp Joachim földje nem is kell senkinek, övé marad az a szövetkezetben is. Az emberséges szavak hallatára egyre inkább elült Fülöp Joachim haragja is. Azután már csak arra volt kíváncsi, mi lesz a bevetett földjével, meg menynyi munka után írnak jóvá számára a szövetkezetben egy munkaegységet. S hogy erre is megkapta a kielégítő választ, belépett a szövetkezetbe. Most már nincs más hátra, mint mégis kiszedni a föld széléből az acélsíneket, hogy a traktor dolgozhasson rajta. * Idds Gál Gézához, meg Kaj- sza Józsefhez, s aztán egy jó pár gazdához el sem kellett menni. Ügy jöttek maguk a tanácsházára, hogy aláírják • nyilatkozatot. Idős Gál Géza négy holdon gazdálkodott eddig. De ahogy 6 mondta: — Nem volt már ez gazdái* kodás. Mert mit is tudnék csinálni azon a két láb földön. Ma is hogy kimentem, jó félórát szekereztem, míg elmentem a másik darabra. Mennyi munkát végezhettem volna addig. De azért nehéz volt a vá* lasztás neki is. Ahogy odaírta nevét a nyilatkozat alá, ha* zafelé indult. Kilépett a ta* nácsházáról, feltolta kalapját a fejeöúbjára, fejét vakar gat* va mondta: — Hüh, de mennyit topog* tam máma. Azért most már nyugodtabban alszom az éjjel. — Végigment az utcán, ahol legalább olyan nagy volt a forgalom, mint dolgos hét* köznapon szokás. Az emberek a kapuban álltak, s beszélték oz eseményeket: kik léptek már be a szövetkezet* be? Másnap reggel Gál Géza bácsi kapta az első nótát, amikor a hangosbemondó azt adta tudtára a községbeli gazdáknak, hányra szaporodott már az új belépők száma, mennyi földterület került közös tulajdonba. VINCZE ISTVÁNN&
