Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-21 / 15. szám

1959. február 21. NÓGRÁDI népújság 3 Ülésezik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) lójának további részében a termelőszövetkezeti mozga­lom jelentőségéről szólott. Ismertette a termelőszövet­kezetek elért eredményeit hangsúlyozva: „A párt- és a kormány úgy látja, hogy 1959-ben az eddiginél gyor­sabban lehet előre haladni a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. Er­re minden feltétel és lehe­tőség megvan. Rendkívül fontos ma is, és lesz a jö­vőben is, hogy betartsuk az önkéntesség lenini elvét, de világos: a szocializmus építése megköveteli, Ihogy min­dennapos, szívós, szer­vező propaganda mun­kát szervezzünk és nép­szerűsítsük a nagyüzemi munka előnyét. — Kormányunk úgy ha­tározott, hogy anyagi esz­közökkel is fokozottan se­gítséget nyújt a termelőszö­vetkezeteknek. Ezzel is el akarjuk érni, hogy az új termelőszövetkezetek minél gyorsabban, példamutató üzemeik legyenek. Ebben az évben 400 miliő forinttal több beruházást irányoz­tunk elő, mint tavaly. Elsősorban az újonnan alakult, vagy a területi­leg megnövekedett ter­melőszövetkezeteknek biztosítjuk az anyagi segítséget, hosszúlejáratú hitelekkel. Ezután a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésében elért országos eredményeket ismertette, majd a nemzet­közi helyzetről adott tájé­koztatót. A költségvetés szilárd alapja idei gazdálkodásunknak Az országgyűlés csütörtöki ülésén Antos István pénzügy- miniszter ismertette a költ­ségvetést. Bevezetőjében el­mondta, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány 1959. évi költségvetés összeál­lításakor azokra az eredmé­nyekre támaszkodott, amelye­ket 1958-ban elértünk a nép­gazdaság fejlesztésében, a dol­gozó nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésében. Antos elvtárs ezután arról bezélt, hogy az idén tovább emelkedik a lakosság életszín­vonala. Az idei költségvetés teljes összhangban van az 1959-re jóváhagyott népgazda­sági tervvel. A költségvetés bevételei 52 milliárd 896 mil­lió forintot, kiadásai 52 mil­liárd 59 millió forintot tesz­nek ki és ennek megfelelően a költségvetési mérleg 837 mil­lió forint bevételi többletet mutat. A költségvetés bevéte­lei 5,6 milliárd forinttal — 11,9 százalékkal — magasab­bak a tavalyihoz képest. El­mondta, hogy az idei költség- vetés lényegesen magasabb összegben: 1 milliárd 25 mil­lió forintban irányozza elő a termelőszövetkezetek nagy­üzemi beruházásaihoz biztosí­tandó állami eszközöket. Ter­mészetesen az állami támoga­tós csak kiegészítheti a ter­melőszövetkezeti tagok saját erőforrásait. A tudományos kutatásra az Idén, a tavalyihoz viszonyítva mintegy 18 százalékkal töb­bet ad az állam. — Az idei költségvetés Irányzatai — hangoztatta — reálisak és szilárdan megala­pozzák a hároméves terv má­sodik évének gazdálkodását. A népgazdaság eredményes fejlesztéséért, a szocialista építés meggyorsításáért a terv olyan túlteljesítésére kell tö­rekedni — mondotta —, hogy az összhatásában kedvező nép- gazdasági eredményt biztosít­son. E cél érdekében indokolt támogatni, ösztönözni minden olyan termelési tervtúlteljesí­tést, amely az export terme­lés fokozását, a belföldi hiány­cikkek körének csökkentését, valamint a beruházási célki­tűzések gyorsabb megvalósítá­sát szolgálja. A meglévő ka­pacitások jobb kihasználásá­ban rejlő tartalékok feltárá­sára és hasznosítására az ed­diginél sokkal nagyobb figyel­met kell szentelni. Vállala­tainknak alkalmazkodniok kell a változó belföldi és kül­földi igényekhez, törekedniök kell arra, hogy a kapacitáso­kat egyszerű, szerény eszkö­zökkel alkalmassá tegyék a változó igények ’'ielégítésére. A terv-túlteljesítés további igen fontos területe az önkölt­ség csökkentése, a termelé­kenység emelése, a takarékos­ság. Majd befejezésül ezeket mondta: — Az idei költségvetést és a költségvetési törvényjavas­latot az országgyűlés vala­mennyi bizottsága megtár­gyalta és jóváhagyta. Az idei költségvetés alátámasztja a hároméves terv második évé­nek feladatait, és mind a ter­melőerők fejlesztésére, a nép­gazdaság szocialista alapjai­nak bővítésére, mind a dol­gozók anyagi, szociális és kulturális jólétének emelésére megfelelő fedezetet biztosít. Asszonyaink szorgalmasan dolgoznak a szocializmus építésén — Krizsanyik Jánosné felszólalása a parlamentben — A népgazdaság 1959. évi költségvetése azokra az ered­ményekre épül, amelyeket 1958. évben politikai, gaz­dasági, kulturális területen egyaránt elértünk. Világosan látható, a költségvetésiből az is, hogy pártunk, kormá­nyunk folytatja sikeres po­litikáját. Nógráil megye asszonyai és lányai szorgalmasan dolgoznak társadalmunk felépítéséért. Ennek többek között az is bizonyítéka, hogy megyénk­ben ma már nincs egyetlen olyan község sem, ahol ki- sebb-nagyobb létszámban^ ne tevékenykedne a nőtanács. Nagy gondot okoz nekünk, hogy két városunkban, Sal­gótarjánban és Balassagyar­maton nincs elegendő mun­kalehetőég a nők számára. Vannak ugyan üzemek, vállalatok, hivatalok, külö­nösen Salgótarjánban, mé­gis a nők elhelyezkedése rendkívül nehéz. Szükséges lenne könnyűipari üzemek felállítása, ami segítene a helyzeten. Nines minden rendben a nők vezetésbe való bevonásával sem. Jó­val több nőt lelhetnie foglal­koztatni vezető beosztásban. Sokat fáradoztak az asszonyok a megye egészségügyének segíté­sében is. örömmel vet­tük tudomásul, hogy a hároméves tervünkben szerepel a megyei kór­ház megteremtése Sal­gótarjánban. Erre igen nagy szükség van. Kérjük az egészségügyi mi­niszter elvtársat, hogy se­gítsen megoldást találni ar­ra, hagy a kórház mielőbb felépüljön és a mintegy har­minc főre tehető szakorvos állás betöltésével az orvos­hiány megoldódjék. Tisztelt Országgyűlés! A nemrégen megjelent központi bizottsági határo­zat a mezőgazdaság szoci­alista átszervezéséről igen komoly feladatokat ró az asszonyokra. Nógrád megyé­iben van több jó példa ar­ra, hogy az asszonyok szor­gos kezemunkája által mi­lyen nagyszerű eredménye­ket érhet el a termelőszö­vetkezet. Itt van példának a kisterenyei Vörös Ok­tóber Tsz, ahol egy munkaegységre 47,20 forintot, a karancslapuj- tői tsz, ahol 42 forintot, a karancsalji tsz, ahol 40 forintot osztottak, s ezekben a termelőszö­vetkezetekben a tagok többsége asszonyokból tevődik. Kell-e ennél fényesebb bi­zonyíték arra, hogy milyen nagyszerűen tudnak dolgoz- f ni az asszonyok a termelő- c Qívctík c ^ o t cl^foc n gája a földnek, aho! a kö- hát, meg birkát szándékoz-«' A termelőszövetkezetben zös ereje, mar kitárult le- nak tenyésztem. V nsswmvnk elsősorban a he tőségei fokozzák munkája- - Saját elhatároznunk-fc^Sn^tSS és n?k gyümölcseit, a korsze- neki az útnak, kertészetb/n végeznek ki­rubb módszerek alkalmazasa Vagyunk mar 35-en, át'«maeas1n munkát Termés- az időjárást is befolyásolja, jönnek hozzánk azok is,. aldk«^,^^ állandó növe. Ez a termelőszövetkezet. most meg a gárdonyi tsz»léséve] sepítik a munlkás_ — Számítunk rá, hogy a „ekünk °do!eozó 1 Darasztok-»osztá!yunk’ dolSozó népünk kezdet a szövetkezetben egy k’ Kádár komíánv íí«v«bőségesebb áruellátását- Re' kicsit nehezebben lesz — "ak a fii keltett min «mélem’ hogy az új termelő‘ mondja Csábi László édes- hiá' aoia ami egvben azt is ..V*. “°=y. megerosouoir dz«myoznaík majd a nak. jelenti, hogy nem kergetnek önbizalmunk. Józanul gondol-# Szeretném mée szót icieiiLi, I1UKV nem nciscuca , , , , , , . . . .y\ Szeretném még szóvátenni álmokat. Azt vallják, hogy koztunk hol könnyebb napközi és a bölcsődék- hoz több hasznot a mun- he]yzetét Meg kell monda­....... ...... kank. Meg aztan az allam isSS m> hogy Nógrádmegyé_ g uk a tagok teszik, ahogyan Ja?mgata h®?”rmelőLövttezl-Iben felszabadulásunk előtt ......._. -- &sSS!f7-*«s K Äi“!? “ » -«»"<<>»>*" iárhatóií^od,tat épltó országunk, pék, a tervszerűbb gazdái kodás, a kollektíva bölcses­sége mind-mind olyan dol­gok, amik többszörösen meg­növelik az erőt, az . össze­fogást. Hosszasan beszélget­tünk, vitatkoztunk arról is, milyen lehetőséget ad a szö­vetkezés arra is, hogy szá­herrel a könnyebben járható.. , úton haladjunk... #nak ez rendkívül nagy ered­Igy és ehhez hasonlóan «menye. így is azonban a meg­foglalta össze a maga. meg»Iévő napköziotthonainkban azok véleményét, akiikikel «mindössze 4043 gyermek nyer már döntött, hogy hátat# elhelyezést, fordítanak az egyéni gazdál­kodásnak. Felszabadult, nyílty szavai azt mutatják, hogy öl maga is örült, amikor márt veuK-ezes arra, is*. iiutiy ,, ,, , * < mítások alapján felmérjék, tu ju ott az e^ro^on es mit lehet a leggazdaságosab­ban, kevés befektetéssel a aláírta a belépési nyilatko-< zatot. Csak az a tény, hogy> Nagyon helyes lenne, ha a tsz-mozgalom fejlődé­sét követné az idény­jellegű napközik, óvo­dák számának növeke­dése. körülményeknek legjobban ®Y®k és bónapok_ bosszúví-» Ezután Krizsanyik elvtárs- megfelelően termelni, te- ^od.a^, uta? . nő a szőlészet és borászat nyészteni. Az ;ij tagok Csábi -’ : „^áditott M ten «kérdésével foglalkozott. Kije­Lászlóval együtt már terve- energiát mé- ha társasai«lentette: helyes lcnne> ha a IÍ;ttehnvfszt^ÍndentiSztik benne lesz maJd a közös mun- Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztést fejlesztik. ka kellős közepében... Ha«rendelettervezeteben flgye" Ez felel meg a legjobban az több ideje jut a tanulásra,«lembe venné a perspektivikus adottságoknak. Szarvasmar- a művelődésre!... * ünnepre készül Csábi László. A tsz megalakulásának ünnepére. Ügy mondja, hogy emlékezetes lesz ez a nap Csitáron. öröm, vigasság, felejthetetlen sorsfordulója a fa­lunak, a dolgozó parasztoknak, egy nagyszerű jövő kitáru- lásának napja .. —bg— nagyüzemi szőlőtelepítést és így ennek megfelelően első­sorban a szocialista szektor­ban (tsz, állami gazdaság), de ezen túlmenően az egyéni ter­melők szőlőtelepítését is úgy határozná meg, hogy az gépi művelésre alkalmas legyen. célkitűzéseit helyesnek tar­tom, ennek alapján általános­ságban és részleteiben elfo­gadom és a tisztelt országgyű­lésnek elfogadásra ajánlom. A Kommunizmus építésének számai 4&Q.D */o A Szovjetunió termelésének megoszlási aránya a hétéves terv végére, 1959-től 1965­ig. Fent: az iparban Oldalt: a mezőgazdaságban Többezer résztvevő, gazdag program a Magyar-Szovjet- Barátság ünnepén A Miagyar—Szovjet Barát­sági Hónap ünnepség soro­zata a február 11-én Salgó­tarjánban, a József Attila kuiltúrházban tartott meg­nyitó előadással kezdetét vet­te. Ez az ünenpség az örök és megbonthatatlan barátság jegyében zajlott le, de ezt tükrözik azok az ünnepsé­gek is, amelyeket azóta szer­te a megyénkben, községek­ben és városokban megtar­tottak. Többezer résztvevő, gazdag program bizonyítja, hogy megyénk dolgozói jól ké­szültek erre az ünnepség- sorozatra. Szerda este Szécsényben a járási művelődési otthonban tartották a megnyitó ünnep­séget. Annak ellenére, hogy nem hirdettek budapesti művészek részvételét, a szó legszorosabb értelmében zsú­folásig megtöltötték Szécsény lakói a járási művelődési otthon nagytermét. Kedves és meghitt volt ez az ünnep­ség. Az ideérkezett szovjet vendégek délelőtt az üzemek dolgozóival; a tangazdaság, a háziipari szövetkezet, a tej­üzem munkásaival beszélget­tek el, este pedig az ün­neplő közönséggel váltottak szót. Hasonló ünnepség szín­helye volt Balassagyarmaton a filmszínház is. A magyar—szovjet barát­ság hónapja ünnepségének sorozatában emlékeztek meg szerda délután a salgótar­jáni üveggyár mintegy 250 főből álló közönsége a KGST megalakulásának 10. évfor­dulójáról is. Ezen az ünnep­ségen dokumentumfilmet is vetítettek. A gazdag program közül jelentős a magyar—szovjet technikai napok előadás­sorozata. Tizenegy előadás hangzik el a technikai napok al­kalmával, közülük az elsőt a Zagyva- pálfialvi Bányagépgyárban, _ a másodikat pedig Kisterenyén a bányatelepen az űr-rakétá­ról tartották meg. Ma este Salgótarjánban a Társadalomtudományi Ismeretté? jesztő Társulat klubhelyiségében nyitják meg a szovjet könyv ün­nepét, amely február 21-től már­cius 2-ig tart. Ezen az ün­nepségen Tiszai András író mond ünnepi beszédet és közreműködik Jancsó Adri­enn előadó, Mariki Géza színművész is. A belépés díj­talan. Kiemelkedő eseménye lesz a közeljövőben a Magyar— Szovjet Barátsági Hónap ün­nepségének a salgótarjáni zenei napok. Kezdetét már­cius 1-én 5 órákor a városa művelődési otthonban meg­nyitó hangversennyel veszi. Ezen bevezető előadást Dr. Rossa Ernő, a Népművészeti Intézet munkatársa mond. A megnyitó hangversenyen közreműködnek a Salgótar­jáni Zeneiskola tanárai és növedélkei. Március 7-én a Salgótar­jáni Bányász Művelődési Otthonban tánczenekari estet rendeznek a barátság hónap­ja jegyében. Ezen az esten Putndki Gábor, Szenté Edit és Kovács Erzsi énekművé­szek lépnek fel. Közreműkö­dik Mojzes Géza, a Salgó­tarjáni Bányász és az acél­árugyári tánczenekar is. A zenei napok kiemel­kedő eseménye lesz a már­cius 15-én, az acélárugyári művelődési otthonban meg­tartandó énekkari hangver­seny. Ezen kilenc dalárda, énekkar és kórus szerepel, köztük a salgótarjáni bányász dalárda és zenekar, az acél­árugyári dalárda, a közgaz­dasági techniikum kórusa, a Sztahanov úti leányiskola énekkara. A központi ünnepségek mellett a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap keretében megyénk valamennyi községében rendeznek baráti napokat, megem­lékezéseket. Ezeken az estéken a falvak dolgozói azokra az esemé­nyekre emlékeznek vissza, melyeket a szovjet nép, a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság felszaba­dításáért, jobblétének meg­teremtéséért tett. AZÁSVANYBANYASZOK ÉY ELEJI SIKEREI A Pestvidéki Ásványbánya Vállalatihoz tartozó felső­petényi bányászok az elmúlt gazdasági évet sikerrel zár­ták. A mennyiségi termelés túlteljesítése mellett különö­sen kiemelekdő eredménye­ket értek el a minőség javí­tásában és az önköltség- csökkentésében. Az elmúlt hónapban megtartott terme­lési tanácskozáson ismertet­ték a dolgozókkal az 1958-as év eredményeit. Az elmúlt évhez viszonyítva a mennyiségi termelés terve 4 százalékkal nö­vekedett. Az igaz, hogy 1958 legtöbb hónapjában rendszeresen túl­teljesítették a mennyiségi tervet, ám most némi kis­hitűség ‘ mutatkozott. Voltak egy páran olyanok, akik pál­cát törtek a teljesíthetőség felett. A többség véleménye azonban a teljesítés volt, sőt nem egy olyan javas­lat hangzott el, amelynek révén teljesítménynövelés le­Az 1959. évi költségvetés hetséges. Sőt, tovább men­tek, mert a minőség további javításáról is több javaslat hangzott el. De hát minden terv, javaslat annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. Ma már február vége felé közeledünk, s lemér­hetjük mi történt január 15- től. A felemelt mennyiségi ter­vet január hónapban 103 százalékra teljesítették, s ezzel terven felül 203 tonna ásványt küldtek a fel­színre. A szép eredmény elérését a teljesítmény növekedése tet­te lehetővé. A korábbi föld­alatti teljesítmények az el­múlt év decemberéhez vi­szonyítva közel 7 mázsával növekedtek. Hasonló jó ered­mény született a gazdasá­gosság területén is. Egy hó­nap alatt a lefejtett bánya­térségekből 10 köbméter fát nyertek vissza, melyből 7,8 köbmétert újra hasznosítot­tak. A minőségjavulás leg­jobb fokmérője a leszállított vannak. mennyiség után érkezett reklamáció. Általában havon­ként 3 vagon ásványt rek­lamáltak, mig januárban a kifogásolt mennyiség már csak egy vagon ásvány volt. Eb­ben jelentős szerepe van a tanácskozás után bevezetett munkahelyi válogatásnak. Egy hónap alatt 15 szá­zalékos minőségjavulás mutatkozott, amely ton­nánként 75 forintos meg­takarítást eredményez. A tanácskozáson szólította a 8-as csapatversenyre a bá­nya valamennyi dolgozóját a Tanácsköztársaság negyve­nedik és hazánk felszaba­dulásának 14. évfordulójára. Míg korábban csak a meny- nyiségi terv túlteljesítéséért folyt a verseny, addig ma előtérbe került a minőség. Az elmúlt hónap eredmé­nyei tanúbizonyságul szol­gálnak az ásványbányászok- nak. Az adott szó és a tett megyegyezik, mert szavaik­nak ma már bizonyítékai

Next

/
Thumbnails
Contents