Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-18 / 14. szám
NÓGRÁDI népújság 1959. február Mi, A becsületes dolgozókba! együtt a népvagyon védelméért Mint arról már beszámoljunk, a megyei pártbizottság és a Szaksz&rvaze tek Megyei Tanácsa az elmúlt héten tanácskozást tartott megyénk ipari és kereskedelmi vezetői részére. A tanácskozás második napirendi pontjaként Raab Márton elvtárs, a BM megyei főosztálya társadalmi tulajdon védelmi osztályának vezetője tartott beszámolót. Az előadó bevezetőjében elmondotta, hogy a párt és a minisztertanács határozatai, a gazdasági bizottság javaslatai ,a népi ellenőrzés létrehozása mind a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét, a takarékos gazdálkodást szolgálják. Megyénkben is a pártszervezetek fokozottabb mértékben foglalkoznak a társadalmi tulajdon védelmével, a takarékossági mozgalommal. S munkába bekapcsolódtak az üzemi tanácsok is. A KlSZ-szervezetek példát mutattak jó munkájukkal. Az elmúlt hónapokban számos előadás hangzott el a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban. Ezek után az előadó számos példát sorolt fel arm vonatkozólag, hogy az elért eredmények ellenére is milyen hibák találhatók ebben a munkában. Ezek az esetek — mint mondotta — szemléltetően bizonyítják, hogy az ipariban, kereskedelemben bőven akadnak tennivalók a társadalmi tulajdon védelme, a takarékos gazdálkodás érdekében. A legfontosabb feladat a gazdasági élet minden területén a szigorú ellenőrzés és az állami fegyelem megteremtése. Különösen hangsúlyozni kell a vezetők felelősségét a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásáért, a közösség érdekeinek megvalósításáért. Neim méltó a párt és az állam bizalmára az a vezető, aki megtűri a pazarlást, a munkafegyelem- sértést, a lógást, a népvagyon megkárosítását. Legyen a verselő anyagilag felelős a népvagyonnal való elszámolásért. Mint mondotta, egyes gazdasági vezetőkben a társadalmi tulajdon iránt bizonyos 'közömbösség él. Ennek oka főiképpen az, hogy gyakorlatilag nem vonják őket felelősségre. Egyesek úgy vélik, akkor jó vezetők, ha az illető vállalat érdekeit tűzön, vízen keresztül, a népgazdasági érdekek háttérbeszorításával képviselik. A rossz munka, a felelőtlen, nemtörődöm gazdálkodás miatt felelősségrevo- nás, nálunk az utóbbi esztendőben alig történt. Ennek a lazaságnak a velejárója az anyagpazarlás, a lopás, amely már az üzemekben, raktárakban szinte legális tevékenységgé fajult. Pedig nemcsak az a kártevő, aki eltulajdonítja a népva- gyont. hanem az is, akinek kezén, akár hanyagság, vagy tehetetlenség miatt hatalmas értékek mennek veszendőbe. Raab elvtárs ezután arról szólott, hagy a társadalmi tulajdon védelmének ügyét széles népmozgalommá kell tenni, olyan légkört teremtve. amelyben lehetetlenné válik a nép vagyonának mindenféle pusztítása. A felelősségre vonással, megtorlással lehet és kell is eredményt elérni a társadalmi tulajdon védelmében. Azonban átütő és maradandó sikert, végleges változást csak akikor érünk el, ha széleskörű, szívós, politikai munkával megnyerjük ezen ügy számára a becsületes dolgozók millióit. A politikai munka eredményessége viszont nagymértékben függ a gazdasági és műszaki vezetők hozzáállásától, magatartásától. Ha a dolgozók látják, hogy a vállalatok vezetői felelősséggel, gondos körültekintéssel vezetik az üzemet, vállalatot, ha kíméletlenül felelősségre vonják azokat, akik gondatlanul bánnak a nép vagyonával, pazarolnak, vagy lopnak, akkor hamarosan kialakulhat a minden becsületes ember által óhajtott helyzet a társadalmi tulajdon megszilárdításában. Az előadást követően számos hozzászólás hangzott el, amelyek mind annak szükségességéről szóltak, hogy politikai, gazdasági és bűnüldözési eszközökkel kell harcolni a csalók, a tolvajok, a pazarlók ellen, a becsületes dolgozókkal együtt társadalmunk gazdasági alapjának védelméért. ü. leves és cs hús Eredményes a tanulókj takaréhossaga | Felhívást kézbesített a na- Ez a pontosság bizony ., , , , ...... ! pókban a postás. Dudás Jó- szép. De érdemes-e mindezt Abban a takarekbelyeg-«zsef ügyvezető aláírásával 20 fillérért. Bizony úgy go»« gyűjtési versenyben, amely«arra szólítanak fel: „Köny- dolja az ember, hogy töbf1?.0?' e? I veink rendezése folytán az be kerül a leves, mint a hús, diákjai kozott -olyitk]o ered-§ igazgaí5ság magáílapította, Ha csak a felhívás nyom ményt ért el Nograd megye, 1 hogy tagtársnak szövetkeze- dai költségét számoljuk, már- Az 1958/59. tanévben decem-1 tünknél 149.80 forint érté- is több 20 fillérnél. Hősezer hfOTtot"lgértékűlbtakarék Ikű t8redék részjegye van. zajon a mellékelt csekk ára. f ífííV, „ I Abból a célból, hogy szó- és a munkadíj, amit a 2€: bélyeget vásárolták a tanú-. veíkezetünknél 3 db egész- fillér befizetése érdekében 0 v' 5 névértékű részjegye legyen, végeztek, bizony jelentős felhívjuk, hogy a mellékelt összeget tesz ki. A tiszviselő, kisterervei bányavidék Iá- tcsekken P®stán 20 fillér to- a hivatalsegéd és a kézbesítő nos aknai általános.' tkola 4- redékét szíveskedjék befizet- postai dolgozó óradíjávat Kisiétszámú iskolák között különösein ki kell emelni a i ni.” együtt 20 forintnál is több a Á társadalmi nevelés erejével — TÁRSADALMI TULAJDONT SIKKASZTÓ ÜGYÉBEN TÁRGYALT A FORGÄ- CSI BANYAÜZEM TÁRSADALMI BÍRÓSÁGA — ^ll°9KR «t°LeregyK j A felhívás annak rendje 20' fillér befizetésére felsző. , 0 forintos betétat ag j és szerint el volt lát- lító felhívás eljuttatása. A középlétszámú iskolák ; nFurc?ák nt^ .emberek. csonnrHáfW a irazári álfa • esek*«ú es bélyegzővel: Sál- De vajon mit is csinálnának, lánof skola vezft 9?80 fo-ÍgÓtarjáa és Vidéke Körzeti s°k hivatalban akkor, hm ? . s teí,0„„ yezet 9~'80 í0 I Földművesszövetkezet. Sál- nem lenne bürokrácia? nntos átlaggal. ) gótarján. -SoA nagylétszámú iskolák t sorában említésre méltó a < «. • zagyvaipálflalvi általános is-! forintos megtakarítás jut. \ x^Sdrí dZ lltdSOsíTd tOTVGTiy . A középiskolák között ki-1 emelhetjük a szécsényi tech-« Sok szó és még több bírd- sem kell, hogy mindenki sie■■■- nikumot. Itt az egy tanuló-1 iát hangzott el lapunk hasáb- tett haza. A kalauz azonban% ra eső betétátlag 19.54 | ja in az Autóközlekedési Válla- ezzel mit sem törődve, két at- forintot tesz ki. | latnál dolgozó kalauzok mun- kálómmal jó 5—5 percet vá--------------------- lkájáról. Nem az a célom, ratott magára. S úgy látszik, \ hogy a korábbi bírálatok szá- a duda szót is jól megszólt-- - A „Szakma ifjú mestere" \mát még eggyel növeljem, háttá a füle, mert a gépkocsi- mozgalomban a Salgótarjánit hanem az, hogy egyes kalau- vezető hiába dudált, csak nem Acélárugyárból több mintizaink értsék meg végre, nem tudta sietésre ösztönözni. 25-en vesznek részt. A részt-1 az utasok vannak értük, ha- S mi, a jelenlévő utasok. vevők vizsgadarabokat készí-\nem éppen fordítva. pedig a várakozás közben, tenek, amelyeket márciust Csütörtökön, február 12-én gondolkozhattunk. Ránk biz- 21-ig kiértékelnek. Az elsőt a litkei járattal utaztam Sál- tos nem várna a kalauz: helyezetteket díjazzák. J gótarjánba a GN 40-88 szá- még két percet se, s ha rek_______ \mú autóbuszon. Alig hagytuk lamálnánk, igaza lenne. - Ké% el az egyházasgergi megállót, rém, a menetidőt be kell tar- tLászlóvölgypusztától Karancs- tani. Jó, jó, de hát ez csak I kesziig két alkalommal ját- az utasoknak törvény? iszott kalauzunk az utasok ideigeivel. Este volt, s mondanom- ag Még az elmúlt évben történt, hogy Várszegi Ferenc, karancslapujtői lakos, a csillésből lett adminisztrátor nemcsak magára és családjára. de a korábbi munkatársaira is szégyent hozott. Az íróasztalnál egy ideig miég úgy viselkedett, ahogyan az egy becsületes munkáshoz illő. Azután lassan kezdte elfelejteni az izzadtsággal megkeresett első munkásiforintokait. Nem sokat törődött már azzal sem, hogy kit fog megkárosítani. Letért a rendes útról. Várszegi Ferenc intézte Margittárón többek között a’ dolgozók illetményszén ellátását. Mindég akadtak olyanok, akik nem vették igénybe, vagy lemondtak az utalványról. E mennyiséget azután a TÜZÉP átvette és az ellenértéket befizette a bányatröszthöz. A hánya- tröszttől pedig Várszegi Ferenc adminisztrátor vette fel a pénzt a dolgozók részére történő kifizetés végett. Miért nincs üres csille? A napokban meglátogattuk a Gyulai szénosztályozót, ahol osztályozzák a kazárt és a mizser- fai bányák szenét. S most figyeljenek jól, a kazárt és mlzserfai üzemegység bányászai, hogy öt nap alatt mivel gazdagították a képen is látható hulladéktemetőt. S így érthetővé válik az is, hogyan tehetnek a bányászok önmaguk az üreshiányról. A szén között szombat reggelig a következő tárgyak érkeztek: 10 kg sínszög, különféle méretű csavarokból 34 db, kaparó szalagláncból 10 fm (20-80 cm daragokban), gumiszalag görgő 2 db (minden bizonnyal Pálhegy II. aknából), egy db emelő stanga, kaparószalag kanál 4 db. Ezek után mondani sem kell, hogy a felsorolt átrgyak bármelyike előidézhetett volna géptörést s ezzel egyidejűleg üzemzavart. De a java még csak ezután jön. Bányarobbantó-gyutacsból 2 db új és el nem robbant lövésből 0 db érkezett. Ez viszont már nemcsak a gépekben, hanem emberéletben is kárt tehetett volna. Vajon hol voltak a lömesterek? Mi úgy tudjuk, aki a bányában csapatban dolgozik, már eltöltött a föld mélyén legalább két évet. Azt viszont nem hinnénk, hogy még mindig nem tanulták meg, hogy a csillék csak a szénszállítást szolgálják. Tájékoztatás a gépjárművek rendszám cseréjével kapcsolatosan Az 1/1958. BM-KPM közös rendeleté elrendelte a gépjárművek műszaki vizsgálatát és rendszám cseréjét, 1959. július 1-lg bezárólag. A gépjármüvek rendszám cseréje Nógrád megye területén március elejétől április 15-ig nyer befejezést. A gépjármű tulajdonosokat - üzemeltetőket — külön-külön névre szólóan értesítik ki, két hétlel a vizsga napja előtt, hogy hol és mikor jelenjenek meg gépjárművükkel. Az átszámozás beindulásáig rendezni kell az esetleg elmaradt adás-vételeket, átírásokat, lakcím- változásokat. Abban az esetben, ha a tulajdonjogban, vagy lakcímben beállt változást nem rendezik, az illető személyek ellen szabálysértési eljárást indítanak. Felhívás! A VI. Hadosztály Vörös Rohamzászlóalj (aradi különítmények, huszárok, vadászok, tüzérek), valamint a 33. Aradi Vörös Gyalogezred volt katonái, akik 1919-ben a Felvidék, valamint a Román Frontszakasz harcaiban részt vettek, közöljék címüket Popov Pál volt zászlóaljparancsnokkal, Budapest, V., Sörház utca 3. (Ketl.) jubileumi találkozó előkészítése, az 1919-es eseményeknek, élményeknek egybegyűjtése és feldolgozása céljából. Ezt tette az eljárás tárgyát képező esetekben is. Nyolc dolgozónak járó mintegy 1000 forintot sikkasztott el. A pénz kifizetéséről pedig hamis elszámolást készített. A bűnös üzelmek leleplezése után a bányaüzem vezetője leváltotta és más munkába, a forgácsl bányaüzemhez került. Várszegi Ferencet új munkahelyén vonta felelősségre a társadalmi bíróság. A for- gácsi bányaüzem társadalmi bírósága a tárgyalást azonban a bűncselekmény elkövetése helyén tartotta meg. A becsületes útról letért egykori csillés a tárgyaláson szembe találta magát közel kétszáz volt dolgozó társával. A bíróság elnökének határozott kérdéseire Várszegi elismerte a sikkasztást, beismerte a bűnösségét. Védekezését azonban itt sem hallgathatjuk el. Huszonhét hónapon át, adminisztrátori működése alatt egyetlen esetben sem ellenőrizték munkáját. Az adott esetben súlyos börtönbüntetésnek lett volna helye. Az élet elején tartó, fiatal családos Várszegi Ferenc ügyét a dolgozóikból alakult társadalmi bíróság tárgyalta. Törvényes rendelkezések értelmében a társadalmi bíróság javaslatára Várszegi Ferencet 4 hónapi időtartamra alacsonyabb munkakörbe helyezték fegyelmi büntetést kapott, ugyanakkor kötelezték az elsikkasztott pénz visszafizetésére is. A tárgyaláson résztvevő hallgatók ismét meggyőződhettek arról, hogy a dolgozók társadalma elsősorban nevel. Akad más tanulság is. Aki a megkezdett becsületes útról letért, az a dolgozók társadalmával kerül szembe. Az egyszer megtévedt, egyébként becsületes dolgozókon még segít a munkások kollektívája. A visszaesőkre súlyos következmények várnak. dr. Mohi János ü sismélriomb és disznócsortla..., avagy váresliszlasás és egészségvédelem? Salgótarjánban — mint naponként lehetne azokat: ahogy azt a képen fe látni — ürítetnd. A tiszti orvos t‘e~ a 78/a jelzesu konyoképulet, , ................................ d e a többi tömblakás körül meSfelelo intézkedéstis valóságos szeméthegyek Salgótarján tisztasága és; nőttek az elmúlt félév alatt, . egészségvédelme érdekében, mert féléven át egyetlen la- mielőtt komoly járványgóc.- pát szemetet sem vittek el x említett városaz épületeik közül. Elképzel- , hető, hogy a baromfivágás- resz- Veget kell vetní kor, az utóbbi hetekben tör- annak is, hogy egye- tént sertésvágáskor és ki sek, akik hangoztatni sem tudja még milyen alkalmak- rSsteUik hogy kutyájukat, kor keletkező hulladék es , , ' , , szemét milyen hatással le- macskájukat többre becsülik hét az emberekre. Csak az az embernél, ne tarthassa- említett épület egymással niak macska és kutya kara— szomszédos három lépcsőhá- vámt a tömblakásokban. S, zában húsznál több kisgyerek mindezekről, mondjuk már a van, akiket ugyebár mégsem századforduló előtt kellene lehet pórázon tartani. És a intézkedni azoknak, akik. gyerekek különben is min- az emberek, a társadalom dig jól érezték magukat a megbízásából illetékes he- házak körüli „rögtönzött lyeken felelősek a városért,, játszótereken.” annak tisztaságáért és egészS-ajnos az egészségvédelem s®SV'-<te‘rrl£:®rt’ legelemibb követelményeit *tt említem _ meg, hogyhelyes lenne mar most elosem tartják szem előtt a re gondoskodni többszáaváros illetékesei. Hónapok iombos és tűlevelű facsemeóta egy kisebb sertéscsorda téről és az utópista gon— járja kötetlenül és szabadon dolkodasnak is beillő rózsa— a város lakóteleoeit sokszor tövek helyett sürgősen fa- a varos lanoteiepeit, soKszor sítani kenene szépen, rém az épületből is elég kijutni dezetten a most épülő vátőlük. De még semmi komoly rosnegyedet. Persze a ró~ intézkedés nem történt sem ártana, de egy enyemiatt laaz a mérvéi ta- nyire e!hanya§olt városrészemiatt. igaz, a meayei ta ;ben ta]án inkább komikus. nács — igen helyesen nak, mint szépnek látszana a sertést tartó gazdák az egyébként gondozott és_ ellen hozott erélyes intézke- szép környezetbe illő rózsa. dést mrt már tűrhetetlen Kezdhetnénk inkább a fával, üést, me.t mar turne telién ha másként nem! társadalvolt a tanacs épülete körüli mi összefogással. Égy-két faparikokban okozott kár. csemetét rábeszélés nélkül is ■HHBP A megoldás nagyon egyszerű lenne. A lakások között közös szemétgyűjtő betonbunkert kellene építeni, zárt tetőkkel és ha nem is naponként, de két, háromvásárolnánk mi magunk, akik ott lakunk, sőt el is ültetnénk azokat. Csupán termi kellene valamit azoknak, akik. felelősek a városért. Nagy Ferenc
