Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-18 / 14. szám
1959. feforuár 18. nógrádi népújság 7 SMO A homályos ügyek tisztázásáért A joalassagyarmati vasútállomás pártszervezete és ál- losnásfőnöksége elhatározta, hogy március első napjaiban „kérdezz — telelek” párt- napot tart. Erre a pártnapra a politikai, gazdasági, vagy szakmai élet különböző területeiről kérdéseket tehetnek lel amelyek nem eléggé tisztázódtak a dolgozók körében. A kérdéseket írásban vagy szóban február végéig kell 'benyújtani, amelyekre a legilletékesebbek elkészítik és megadják majd a válaszukat. Ez a forma a korábbi párt- naipoktól annyiban különbözik, hogy teljesen a dolgozók politikai és gazdasági érdeklődésre támaszkodik, a kérdezz — felelek megszokott módszereitől még annyiban Macmillan és Selwyn Loyd moszkvai látogatásának végleges programját hamarosan közzéteszik a szovjet kormánnyal való megállapodás után. Annyi tény, hogy a tér el, hogy előre tehetnek fel kérdéséket tisztázatlan ügyekben. Á balassagyarmati vasútállomás vezetői nagy érdeklődést remélnek ettől a pártnaptól. két angol államférfi 30 főnyi küldöttség élén „comet iv” mintájú repülőgépen február 21-én, szombaton utazik Moszkvába — jelenti az AFP.---------------------------------------M acmillan moszkvai útja előtt Á korábbi munkaviszonyt is figyelembe veszik a termelőszövetkezeti nyugdíjnál Nem mai keletű ugyan a termelőszövetkezeti nyugdíj- törvény. de mostanában igen sok szó esik róla. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel is. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjét az 1957. évi 65. sz. törvényerejű rendelet és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány 21/1958. komi. számú rendelete szabályozza. A nyugdíjtörvény öregségi nyugdijat, rokkantsági nyugdíjat, özvegyi nyugellátást, árvaellátást és szülői nyugdíjat biztosít az igényjogosult termelőszövetkezeti tagoknak, illetve igényjogosult hozzátartozóknak, öregségi nyugdíjra 10 nyugdíjév alapján jogosult az, aki jelenleg már a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, vagy 1960. december Sűrítik a helyijáratot Salgótarjánban Újabb két darab 60 személyes Ikarus autóbusszal bővül a salgótarjáni helyi- járat. A két autóbusz február 23-tól a Baglyasalja és Zagyvaróna közötti vonalon közlekedik majd. Ezzel lehetővé válik, hogy sűrítsék a járatokat, illetve kényelmesebbé. kulturáltabbá tegyék az utazást. hó 31-ig mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tagként belép. Ez azt jelenti, hogy 10 nyugdíjév igazolása esetén az jogosult öregségi nyugdíjra, aki 1960. december 31. napjáig lép be termelőszövetkezetbe és a tagsága folyamatosan fennáll. Ha valaki már korábban termelőszövetkezeti tag volt, majd kilépett a termelőszövetkezetből a korábbi termelőszövetkezeti tagsági idejét, akkor lehet a nyugdíj megállapításánál figyelembe venni, ha 1960. december 31-ig újíból termelőszövetkezeti tag lesz. Az. aki korábban termelőszövetkezeti tag volt, majd a tagsága megszűnt s csak 1960. december 31. napját követően lép újból mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, a korábbi termelőszövetkezeti tagságát akkor lehet a nyugdíj megállapításánál figyelembe venni, ha a két termelőszövetkezeti tagság között két évnél hosz- szabb megszakítás nincs. A rendelet szövegében minden nyugdíjnál szerepel a nyugdíjév. Nyugdíjévéként azt a naptári évet lehet figyelembe venni, amelynek teljes tartama alatt fennállott a termelőszövetkezeti tagság, amely alatt a termelőszövetkezet férfi tagja legalább 120, a női tagja pedig legalább 80 munkaegységet teljesített, s amelyre az 1957. évi január hó első napjától esedékes nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezet minden tagja után teljes egészében befizette. Folyamatosnak, vagyis teljes évben fennállónak kell tekinteni a termelőszövetkezeti tagságot abban az évben is, amelyben a termelőszövetkezeti tag tagságának megszűnésétől számított 30 napon belül tagiként újból a termelőszövetkezetbe lépett. Folyamatosnak kell tekinteni a termelőszövetkezeti tagságot az 1956 és az 1957-es naptári évben akkor is, ha a termelőszövetkezeti tagság a termelőszövetkezet megszűnése miatt megszakadt, feltéve, ha a megszűnt termelőszövetkezet tagja a megszűnéstől számított 90 napon belül termelőszövetkezetbe tagként belépett, vagy a megszűnt termelőszövetkezet újraalakítását követően 30 napon belül az újraala- kult termelőszövetkezetbe tagként visszalépett. Nyugdíjévként figyelembe kell venni a termelőszövetkezetbe történt belépést megelőző munkaviszonyokat is, ha a munkaviszony megszűnése és a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe történt belépés között két évnél hosz- szaíbb megszakítás nincs. Azoknál a termelőszövetkezeti tagoknál, akik 1950 január 1. napja előtt léptek a termelőszövetkezetbe. a megelőző munkaviszonyt abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a megszakítás a két évet meghaladja, de öt évnél nem hosszabb. Látni, teremteni kell! A második világháború napjaiban csodálatos káprázat- nak hittem az egészet. Apró, fényes repülőgépek hada úszott végtelen magasságokban a kék égen, és elbűvölt nagyon. Játéknak képzeltem, ártatlanságnak. amely nem bánt, hanem szórakoztat. Az egyik délután a gépeket már elfeledtem; az augusztusi ősz békéjét távoli, de éles csattanás rebbentette szét, valami szörnyű, ezt éreztem, s nem tudtam, hogy ott messzi, a város füstölgő romjai között életek menetelnek a pusztulás felé, remények, tervek omlanak ösz- sze. Majd közelebb-1 röl robbanások zaját visszhangozták az ablaktalan házak, kétségbeesetten emelték karjukat magasba a fák, s kifordultak a földből, ó, jaj, egy gyermek lelkén időtlen sebeket okoztak a bombák ... Ma már mindez távoli emlék nekem. De annál közelebbi neked, ugye barátom? Te nem emlékeztél arra, hogy édesapád minek ment olyan messzire, ahonnan többet nem jöhet haza? Ma már késő! De szorítsd ökölbe a kezed, hogy a' Te fiadnak ne kelljen szörnyű emlékekkel felnőnie! Emlékszel? Te, aki megjártad a Hadak Ütját, hány bajtársad hullott el mellőled, hány kisírt szemű édesanyával találkoztál, hány döbbenetén estél keresztül, míg megtanultál nem hinni, hogy élhetsz még valaha?! A sebek, amelyeket magaddal hoztál, behegedtek, de az emlékek nem múlnak sohasem! Jogod van kiáltani a többiekkel, hogy megállj! Emlékszel, te béna, aki most kopogó mankókkal járod az utcákat, és félnek tőled a gyerekek, hogy szobádat és kicsiny kertedet, ahol méhészkedtél, felszaggatták a bombák? Te is édesanya, ki a temetőbe jársz színes virágokkal, mennyire a bánat szolgájává szegődtél! Ó, boldog világ, ahol ünnepeken eredményekről beszél a család apraja, nagyja! Neked csak fájdalmas emlék és csírázó remény maradt, hogy munkáddal feledtetni tudod és szavad felemeled a háborús évek ellen! Emlékezz, és akarj úgy élni, hogy másokkal is megszerettesd a világot, ne csak a nyomorékkal, hanem a kisgyermekekkel is, akiknek mosolyából boldogság fakad, hiszen az édesanyáknak a szeretettel kell eljegyezniük magukat! A háborúról, halálról beszélnünk kell, hogy jobban örüljünk az életnek! Az életnek csak az tud igazán örülni, aki végigélte a háborút! De a mérhetetlen szenvedés helyett béke kell, hogy ragyogjon! Mi, diákok minden reggel iskolába akarunk menni, tanulni, a kisgyermekek óvodába futnak, és hadd tipegjenek hazafelé napfényes arccal öreg anyókák! Ki ne akarná mindezt? Emlékezzetek, és akarjátok! Béke! Írók, költők, festők, minden művész Róla énekel és rajonganak érte a dolgos emberek: a bányász, míg leszáll a mélybe, a fekete, csillogó szénfalak közé; falumban az öreg Jani bácsi, aki kikocsizik deres fejjel a földekre, s eltéved öreg lova mögött a puha hantot szántva! Nézd csak, az a két fiatal is, míg csókolja egymást az éji lámpák fénykörében, nem mindig ilyen életet szeretne!? Nekünk többet jelent már mindennél e szó: dolgos napokat, reményt, tervet, megvalósulást! Szánjatok, galambok! Árasszátok el a világot fényetekkel, a messzi északról a déli vizekig; adjatok reményt a feketebőrű, fehér fogú négereknek, míg az ültetvényeken a fehér emberért izzadnak! Szüntessétek meg, galambok, az egyenlőtlenség árnyékát! Vigyétek üzenetünket a dolgos embernek Kínába, az érc- fejtőknek Kanadába, a grönlandi halászoknak, az ausztráliai munkásoknak! S emlékezz te is, én magam! Elmúltak a káprázatok, ámulatok, helyére tudatos harcot szülj magadnak és együtt a többiekkel haladj olyan célok felé, amelyek téged is szolgálnak! Hiszen béke van! De meg is kell tartani! Míg az iskolába sietsz, gondolj azokra, akik érted is haltak virágzó réteken, mert a géppuska lekaszálta őket! S őrizd a dédelgetett szavakat: „Nem játék a világ! Látni, teremtem kell! SZEGEDI PÁL Balassagyarmat, külügyminiszter betege vagy a politikája ? Két hét leforgása alatt a nyugati sajtó immár másodszor szenteli főcímeit John Foster Dulles amerikai külügyminiszter személyének. Meglepetésszerű nyugat-európai villámlátogatása után most Dulles „ideiglenes visszavonulásának” még váratlanabb híre keltett szenzációt a nyugat politikai berkeiben. A hírt a találgatások és a kommentárok özöne követte. Ezek majd mindegyikéből az csendül ki, hogy bíznak ugyan az amerikai külügyminiszter gyors felépülésében, viszont politikájának .állapotát” reménytelenül gyógyíthatatlannak tartják. A nyugati megfigyelőik összefüggést keresnek Dulles nyugat-európai kőrútjának eredményei éé „újabban kifejlődött sérvmegbetegedése között”, amelyről kezelőorvosa egyébként megjegyezte, hogy nem igényel sürgős beavatkozást. Dulles londoni, párizsi és bonni látogatása alapján összeállított diagnózis viszont — a jelekből ítélve —, arról győzött még bizonyos wasingtoni vezető köröket, hogy „agonizáló” német politikájuk nagyon is rászorul az „orvosi” beavatkozásra. A nyugati politika „doktorai” most aggodalmaskodva konzultálnak, s abban a legtöbben egyetértenek, hogy itt már csupán az operáció segíthet. Egyesek még azt a véleményt is megkockáztatják, hogy legokosabb lenne alhantolni a voltaképpen már elhalálozott német politikájukat, .mivel a nyugat felfegyverzése nem segítette elő, hogy a nyugati követelésekkel szemben megtörjön a szovjet ellenállás, a zsákutcából csak kölcsönös engedményeket magában foglaló egyezménnyel lehet kijutni” — állapította meg a napokban a La Libre belgigue című tekintélyes belga lap. A nyugati sajtó szerint éppen az lett volna Duljes európai utazásának célja, hogy valamiféle új nyugati terv mögé felsorakoztassa széthúzó Nato-partn éréit, és ezúttal nem egyszerűen arról volt szó. hogy Dulles ismét Európába utazik. Az amerikai külpolitika irányítója azért szánta rá rhágát erre a döntésre, sőt lüláj- donképpen kétségbeesett vállalkozására, hogy a szilárdság és az egység megteremtését ajánlja a nyugatnak, mert ezen a téren eléggé sötét jelek mutatkoztak áz utóbbi időben Macmillan kitáncolása a sorból — moszkvai látogatásának bejelentése — arról győzte meg az amerikai külügyminisztert. hogy pillanatig sem várhat tovább. De erre az útra ösztönözte őt az a mindinkább élesedő hazai kritika is, amelyhek, ä New York Times szerint: „Dulles azért Vált célpontjává, mert a legkisebb rugalmasságot sem tanúsítja a német kérdésben”. Dulles kétségbeesett vállalkozása Európában kevés támogatásra talált. Londonban bélé kellett törődnie abba, hogy Anglia nem óhajt kellő szilárdságot” tanúsítani a berlini kérdésben. A választások elé néző angol miniszterelnököt ugyanis erős hazai nyomás szorítja, hogy felkutassa a Moszkvával való tárgyalások új ösvényeit. Dullesnak megértőnek kellett lennie Macmillan moszkvai útiterve iránt, hiszen maga sem kívánja túlzottan, hogy egyik legtüzesebb bírálója. Bevan kerüljön az angol külügyminiszteri székbe. Az egyre hevesebb hazai bírálatokon kívül tehát London „szilárdságának hiánya” is arra késztette Dullest, hogy megpróbálja Adenauert rávenni néhány régi, tarthatatlan „hittétel” módosítására. A vonakodó indián Dulles újkeletű „rugalmassága” azonban — enyhén szólva — nem bizonyult elég lendületesnek ahhoz, hogy megmozdítsa csökönyös barátját — Adenauer kancellárt. Egy nyugatnémet lap karikatúrájában a következőképpen ábrázolta a két államférfi találkozóját: Dulles és Adenauer, indián öltözékben kúszik a prórin. Dulles hátraszól a tétovázó Adenauernák: „Na, most már te is kússzál egyszer előre!” A találkozót követő nyilatkozatokból és kommentárokból azonban világosan kiderül, hogy Adenauer — nem „kúszott”. Egy tapodtat sem, mindazonáltal á haraA TASZSZ Moszkva: A TASZSZ az Egyesült Államok külügyminisztériumának február 5-én közzétett és az 1958. szeptember 2-án Jereván körzetében lezuhant amerikai repülőgép kérdésével foglalkozó közleményével kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat egyebek között kijelenti: — A szovjet hatóságok gondosan megvizsgálták az említett amerikai repülőgép lezuhanásának körülményeit. Megállapították, hogy az amerikai repülőgép szándékosan megsértette a Szovjetunió határait, s Jereván körzetében lezuhant. A nyilatkozat így folytatja: — Ügy tűnik, az Egyesült Államok kormányának köszönetét kellett volna mondani érte, hogy a szovjet kormány elvégezte a vizsgálatot, s tájégos ellenzéki bírálatoktól tartó Adehauer igyekezett úsv tenni, mintha valamicskét mégis csak „előrekúszott” volna. A „semmiféle engedményt!” formulája helyett áz „új” tételt az Adenauer és Dulles így fogalmazta meg: „Semmiféle engedményt, a másik fél engedményei nélkül!” Ez az „új” elv azonban olyany- nyira semmitmondó, hogy szinte már „megszólal.” A Szovjetunió ugyanis soha nem követelt „engedményeket”, a nyugati hatalmaktól. Mindenki aki elfogulatlanul tanulmányozza a szovjet javaslatokat, megállapíthatja, hogy azok a kölcsönösség elvén nyugszanak. A nyilatkozata koztatta az amerikai kormányt a repülőgép pusztulásának körülményeiről, az amerikai kormánynak meg kellett volna tennie a szükséges intézkedéseket, hogy semmiféle amerikai repülőgép ne sérthesse meg többé a Szovjetunió határait, s így megszüntesse a szovjet—amerikai kapcsolatok éleződésének egy állandó forrását. Az amerikai külügyminisztérium azonban szeretne kibújni a repülőgép elpusztult személyzetének családjával szembeni felelősség alól, s ezért a legkülönfélébb provokációs koholmányokat terjesztette. — A szovjet kormány erélyesen visszautasította az amerikai kormány különféle próbálkozásait, hogy a lezuhant repülőgép személyzetének sorsáért a Szovjetunióra hárítsa a felelősséget. berlini kérdésben pedig a Német Demokratikus Köztársaság, s nem Bonn az, aki engedményedet tesz, hiszen Nyugat-Németország- na'k nincs semmiféle jogalapja Nyugat-Bérlinre. Végeredményben tehát Dulles nyugat-európai tárgyalásaiból néni született meg senimíféle új nyugati terv. Nem sikerült egyetértést teremtenie abban a kérdésben, hogy á nyugati hatalmak és Nyugát-Néiüet- orsizág terjéssKan-é ellen javaslatokat a Szovjetunió elé, vagy sem. Ez volt hát Dulles nyúgat-európai missziójának siralmas mérlege, a ebben a helyzetben következett be szenzációt keltő bejelentése rák betegség miatti visszavonul ásáröt. „Mozgás66, vagy haladás Egy valamiben mégis megegyeztek a vezető NATO- hatalmak. Nevezetesen, hogy javasolják a Szovjetuniónak a négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet összehívását még május 27- e előtt. Ez a dátum, amikor a Szovjetunió átadja berlini ellenőrzési jogait az NDK hatóságainak. már nincs messze. Az pedig ma már világos, hogy nyugaton csak nagyon kevesen hajlandók meghalni amiatt, hogy vajon a Nyugat-Öer- linbe vivő útvonal ellenőrzési pontjain szovjet tiszt, vagy az NDK hatóságai vizsgálják-e meg az útleveleket. A tárgyalások órája tehát közeledik, s a nyugatnak még nincs semmiféle határozott terve, amelyet szembeállíthatna a reális szovjet javaslatokkal. Most, egyidejűleg, lázas diplomáciai 1 tevékenység kezdődött a nyugati fővárosokban. Egyes megfigyelők eredményt „várnak attól, hogy Dulles helyettese, Herter, állítólag főnökénél „rugalmasabban” kívánja megközelíteni a német kérdést. Sok szó esiik mostanában új nyugati „hajlékonyságról”, „dinamikusabb vonalvezetésről”, arról, hogy a nyugati hatalmak német politikája egyre inkább „mozgásba lendül”. Igaz ugyan, hogy a haladás mindig mozgás, de a „mozgás” nem mindig haladás, s egyelőre a nyugat „mozgásba lendül” német politikájából még semmiféle épkézláb terv sem bontakozott kiKét lényeges változás mégis megfigyelhető a nyugati állásponton. Először is annak hivatalos elismerése, hogy az úgynevezett szabad választásokon kívül „elméletileg más lehetőségek is nvílnak Németország egyesítésére.” Ha ez egyértelmű lesz annak elfogadásával, hogy formális többségi szavazás útján nem lehet bekebelezni az NDK-t a NATO-hoz kapcsolt Nyugat- Neme tors zágba, akkor ez jó kiindulópontnak bizonyulhat. Másodszor: bizonyos nyugati vezető körökben — egyenlőre nem hivatalos formában — mindinkább számolnak vele, hogy az NDK-t egyenjogú partnerként be kell vonni a német békeszerződés kidolgozásába, a minden Németország jövőjét érintő kérdés megvitatásába. Ha ez a nézet a hivatalos nyugati álláspont rangjára emelkedik majd, akkor megteremtődnek a gyümölcsöző tárgyalás feltételei. Sok jel mutatja, hogy ez a nap rohamosan közeledik, s a hidegháború mohikánja Adenauer sem állhat sokáig ellent, Duües látványos kudarcai, s kényszerű háttérbe vonulása drámain aláhúzza a Stockholmes Tid- ningen című svéd lap minapi megállapításának helyességét: „— . . . Bonnban egy halálraítélt politika felett zúgnak a vészharangok . . .”
