Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-18 / 14. szám
*<■ U'§59. február 18. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG S Lesz-e tsz Mihály gergén? Tíz év eredményeit ünnepelték A z ellenforradalom ide- m jén a tsz Mihályger- gén feloszlott. Ma három év távlatától érthetővé válik az akkori cselekedet. Köny- nyen tudtak az ellenforra- dalmároik bomlasztást előidézni. A tagság nyugdíjas bányászokból, szegény parasztoktól és főleg ^ asszonyokból állott. S hiába dolgoztaik, hiányzott a kellő szakértelem, nem jutottak egyről a kettőre. Ma három •év után újból sok szó esik a szocialista mezőgazdaság megteremtéséről. A falu lakóit két csoportra lehetne osztani. Az egyik csoport fél az új tsz megalakításától, mert mint mondják, nem akarnak; úgy járni, mint korábban. A másik csoport — s ez a többség — az új tsz-alakítás mellett foglal állást. Véleményük, hogy az előző csoport drága tandíjat fizetett, s ez tanulságot i szolgáltatott a leendő új csoport tagjainak is. Azelőtt is segítették a faluban élő munkások a szocialista mezőgazdaság megteremtését, s most sem mindagy a faluban élő munkásoknak sem, hogy lesz-e tsz, vagy nem. Ha pedig lesz, jobb legyen mint korábban. S ezt a törődést tükrözte a legutóbb megtartott párttag- gyűlés is. Nem rekesztik ki ■maguk közül a középparasztokat, hanem barátilag, okos szóval beszélgetnek velük. Például a taggyűlésre meghívták Gordos László közép- parasztot is, hogy mondja el milyen lehetőséged vannak a szocialista nagyüzem megteremtésének a faluban. Oton-útfélen találkozunk olyan véleményekkel, még >ma is, hogy Mihálygergén nehéz lesz a tsz megszervezése. De hadd tegyem hozzá, ez a vélemény a mentegetődzés, a semmittevés hangja.^ Több bányásszal beszélgettem, 'Olyanokkal, mint Illés János, vagy Zsélyi László. Véleményük szerint lesz némi nehézség, de nem lehetetlen, íőt... A munkásosztály falun élő tagjai szerint van létjogosultsága a megalakuló új tsz-mek. S ezt nemcsak szavakban, hanem tettekben is kifejezésre juttatják. A azegényparasztok valameny- iiyien hívei a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésének. Viszont együttes kérésük: ott legyenek Velük ■egy sorban a középparasztok A hideg februári esték •-agyikén történt, hogy Nóg- rádsipeken összejöttek a kommunisták. Ariéi beszéltek. hogy a párthatározat nyomán megnövekedtek a feladataik a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatban. Nagy része aláírta a nyilatkozatot. Tulajdonképpen ezzel az ssti beszélgetéssel indult el a szervező munka, hogy túllője magát egy-egy gazda há- •sán, egy-egy utcán, s átfogja az egész falut. A délutáni meg az esti beszélgetések már korábban elkezdődtek. így jutottak el az összejövetel délelőttjén Petrovics Vinczé- hez. Petrovicsot, a szakcsoport elnökét szorgalmas, becsületes gazdának ismerik a faluban. 11 holdat művél, s amellett ő volt a szakcsoport elnöke is, amíg közösen dolgoztak, mert most már a szakcsoport tagjainak nagy része aláírta a nyilatkozatot. Mondom, ezen a délelőttön 5t is felkeresték, hogy bizton számíthatnak-e rá a további munka folyamán. Mert annyit tudtak róla, hogy régen foglalkoztatja ■már a közös gazdálkodás, a termelőszövetkezet gondolata. Nem is csűrték, csavarták a dolgot, hanem egyenesen megkérdezték: — Hát akkor, hogy gondolod Vincze? Belépsz-e? Aláirod-e a nyilatkozatot? A múlt rossz emléke **• azonban még ma a legtöbb paraszt gondolkodásában fellelhető. A munkás- osztály segíti a falu parasztjainak útját, egyengeti jő szóval, türelmes, nevelő, fel- világosító munkával. De mi a véleményük erről a község középparasztjainak? Több középparasztot látogattunk meig. Abban valamennyiük véleménye megegyezett, hogy a jövő útja a termelőszövetkezet. Szinte előre elkészültem a sok kérdésire, hogy miért kell a tsz. Ezt azonban sehol sem kérdezték. Parasztjaink tudják, s érzik: a jövő a nagyüzemi mezőgazdaságé. Akadt azonban olyan vélemény is, hogy így egyénileg is tudják segíteni államunkat. Ez az elhatározás azonban nem a nagytöbbséget képviseli, mert ott, ahol ez felvetődött, a felvilágosító szó hatására saját maguk, önkéntesen változtattak véleményt. Elismerték, hogy a jelenlegi gazdálkodással nem tudnak 240 forintnál olcsóbban termelni egy mázsa búzát, s drága az egyéb mezőgazdasági termény is. Miért nincs tsz, ha a középparasztok is ilyen világosan látják a jövő útját? Nem fogaskérdés ez sem. Ma még él a paraszti gondolkodásban az újtól való félelem. Sejtik, hogy jobb lesz a tsz-lben, de nem tudják egészen határozottan. Van olyan 15 holdas középparaszt, aki már ma aláírná a belépési nyilatkozatot, s hogy még sem teszi? Nem akar az első lenni. Fél a felelősségtől, visszahúzzák a paraszti élet íratlan szabályai, az évszázados elnyomásból még ma is megmaradt nézetek, az újtól való idegenkedés. A középparasztság zöme tehát egyetért a tsz megalakításának gondolatával. Mivel kezdeményező egy sem akar lenni, miért nem lehet egyszerre valamennyi. Mert nem ördöngösség ennek megvalósítása. Ne hozzák addig nyilvánosságra a tsz-t akaró közép- paraszitok nevét míg legalább 20 jelentkező nincsen. S ha ezt a módszert alkalmazzuk, megszűnik az elsőség. Ha egyszerre 20 név jelenik meg a tsz-alapítók közül, ember legyen, aki kitalálja, ki is írta alá a belépési nyilatkozatot legelőször. Ha pedig megtörténik, innen már csiaik egy lépés, hogy Mihály- gerge termelőszövetkezeti község legyen. Mert az természetes, hogy azok a kö- zéppaiiasztok, akik a faluban nagy tekintélynek örvendenek, magúkkal vinnék a többieket is. a már megszűnőben aa- van a múlttól örökölt éhség a föld iránt. Korábban a szülők úgy próbálták földjüket védeni, hogy az ipari üzemben dolgozó fiúkra Íratták át a föld jelentős részét, a művelést továbbra is csak a szülők végezték. Azonban az adóbevallásban a gyárban dolgozó fiú nevén is hat hold szántóföld állt. Amikor az egyik helyen ezt kérdeztük — mivel a család földbirtoka megközelíti a 20 holdat — ha tsz lenne ott hagyná a fia a gyárat? Az apa gondolkodás nélkül kijelentette. — „Arról szó sem lehet. Fiam gyárimunkás marad, s ha tsz alakul, magammal viszem azt a földet is .amit korábban fiam nevére Írattam.” A mihálygergei parasztság gondolkodása így változik. Arra a kérdésre, lesz-e termelőszövetkezet. határozott igennel lehet válaszolni. Az viszont igaz, még az egység megszületik, sök munkára lesz szükség, amelyet később a leendő tsz-tagok köszönnek majd meg, hogy megszabadultak a kétségektől, az új iránti bizalmatlanságtól. Hortobágyi András Az év kezdete Nagyobb lendülettel kezdtek neki a kisterenyei gépállomás dolgozói a tavaszi kampánytervük megvalósításának, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A nor- má’holdban kifejezett teljesítmény 74 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év januárjában, A gépállomás traktorvezetői kihasználva az időjárás adta lehetőségeket, a hónap első felében főleg talajmunkát végeztek, miáltal sikerült az ősszel elmaradt szántási munkák egy részét bepótolni. Másrészt a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók részére komoly mértékű segítséget nyújtottak a trágya kiszállításában. A nagyobb munfcalendület- re ez évben kétségkívül hatással van, a múltbelinél szélesebb körben kialakult munkaverseny-mozgalom. A január végén megtartott termelési értekezleten péla kisterenyei dául 18 traktorvezető lépett egymással párosversenyre s vállalták egyben tavaszi kampánytervük különböző arányban való túlteljesítését, valamint üzemanyag és alkatrész felhasználásuk csökkentését is. A dolgozók kérték a gépállomás, a pártszervezet és a szakszervezet vezetőségét, hogy a munka versenynek a jövőben nagyobb nyilvánosságot adjanak és gondoskodjanak a verseny kiértékelésének eljuttatásáról a traktorvezetőkhöz. Mivel minden traktorvezetőt érdekel versenytársa, valamint az egész kollektíva termelési eredményeinek kimutatása. A gépállomás traktorvezetői közül január hónapban elvégzett talajmunkájuk alapján: Vonák László, Rózsa Sándor, Zeke József, Németh József és Kliment gépállomáson István érdemelnek dicséretet, míg a trágyaszállítási munkák terén: End- rész László, Bolla Imre, Zéti István és Forgács József segítettek legtöbbet a termelőszövetkezetnek és az egyénileg gazdálkodóknak. A január hóra előirányzott gépjavítást terv teljesítésében kisebb lemaradás mutatkozott. Egy fő- és egy folyó traktor javítást nem fejeztek be határidőre. Azonban ennek oka a gépállomás főmérnöke szerint nem a kinti munkák megnövekedett mértékében, hanem az alkatrészbeszerzés hiányában keresendő. Az elmondottakat összefoglalva a kisterenyei gépállomás dolgozói jobban indultak az 1959-es évben, mint tavaly, s így kezdettől fogva nagyobb lehet a bizalom mind a tavaszi, mind az éves terv teljesítése iránt. Bajcsi Jenő Tovább, a megkezdett úton — Alá én . . . — felelte — alkár most is. — Hát most ne, de este a gyűlésen feltétlenül . . . S eljött az este. Sötétséggel, köddel takarta be a falut. 25-en jöttek össze a tanácsházán, kommunisták, meg azok a gazdák, akikre a termelőszövetkezet megalakulásánál számítani lehet. Petrik elvtárs már befejezte beszédét. Várták, hogy Petrovics szól majd. Mert hát nem olyan ember ő, aki ingadozik. Amit egyszer elhatározott, azt meg is csinálja. Nem táncol vissza. — Egyetértek a párt határozatával, úgy gondolom, helyesen döntök, amikor a termelőszövetkezetet válasza tóm. Mert itt van, — hogy ne menjek messzire példáért — a szakcsoport. 56000 forint volt a tiszta jövedelmünk az elmúlt esztendőben. Ha meg jobb lesz a termelő munka, magasabb lesz a jövedelem is . . . — így beszélt Petrovics Vincze, s akiik összejöttek, szótlanul hallgatták. Közel az előadói asztalhoz, a lócán egy idősebb kommunista ült. Tudta róla mindenki, csak azért húzódozik a termelőszövetkezettől, mert korábban egy hozzátartozója szerencsétlenül járt a szomszédos termelőszövetkezetben. Nem a szövetkezet volt az oka tudja azt jól, de sahogysem tudta elfeledni a bajt. De azért elment a gyűlésre. S hallgatta az okos, meggyőző szavakat. S amikor a gyűlés végén úgy vetődött fel a kérdés, hogy mit gondol, kire kötelező elsősorban a központi vezetőség határozata, a párttagokra, a kommunistákra-e, vagy pedig a pártonkívüli egyénileg dolgozó parasztokra? Az idős kommunista határozott: — Adja ide Petrik elvtárs a belépési nyilatkozatot. A gyűlésen heten kérték felvételüket az alakuló termelőszövetkezetbe. Elsősorban a pártszervezet kommunistái, akik földdel rendelkeznek. De a munka, a termelőszövetkezet érdekében végzett szervező munka nem megy mindenkinél ilyen könnyen. Kertész Jánosnál már háromszor voltak, s ő mind a háromszor fogta a tollat, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot, az asszony azonban mindig megakasztotta: — Mit szól majd a gyerek? S a gazda keze ilyenkor mindig letette a tollat. — Igaz is ,majd ha hazajön a gyerek. A Feri . . . megbeszéljük . . . jöjjenek el akkor. Aztán nem egyszer magukat a párttagokat is meg kell győzni a termelőszövetkezetek előnyéről. S ezek sokszor a legmakacsabb | gazdáknak bizonyulnak. | Ilyen Tóth Balázs is. ö ! ugyan a családra hivatkozik • azok nem nagyon akarják. • Az igazság azonban az, : hogy Tóth Balázs igen szűk- j látókörű ember. j • Nem lát tovább a házánál : • amit most épít, nem látja j a házán túl 18 éves fia jő- • vőjét, s az ő további életét. | Mart azért az emberek meg- ; tévesztésére azt hangoztat- ; ja, hogy ő igazán híve a S szövetkezetnek. Az összejö- S vetelre azonban — amelyen • arról volt szó, lesz-e ter- S melőszövetkezet Nógrádsipe- ! ken — nem tartotta fontos- | nak, hogy elmenjen. Azt • mondják — hallották a szá- | játoól azt is, — ő lesz az utolsó Nógrádsipeken, aki belép a szövetkezetbe. Hát igen, az ilyen Tóth Balázsokkal sokat kell még beszélnie a nógrádsipeki kommunistáknak, már azoknak, akik meggyőződésből állnak a szövetkezeti mozgalom mellé. Mert párttag Tóth Balázs is. kommunistának vallja magát. Tettei azonban nem ezt bizonyítják. De azért a megkezdett munka Nógrádsipeken is folyik tovább. Ma még há- ládatlan az igaz. de az eredmény máris megmutatko- j zik. Hallottam, hogy az el- j múlt hét végéig a nógrádsi- s peki gazdák közül 26-an | írták alá a belépési nyilat-1 kozatot. V.-né * Tíz év nem nagy idő, mégis sorsdöntő változások, ideje lefee#* ha az emberek helyesen használják ki dolgos hétköznapjait. A lőrinepusztai emberekről elmondható, tíz év alatt, mióta megalí&t kitolták a Dimitrov Termelőszövetkezetet, lényeges változásokon mentek át. A cselédsorból kikerülő emberek igazán szabaddá* a maguk gazdáivá akkor váltak, amikor tíz évvel ezelőtt össze* kötötték sorsukat, s közös erővel fogtak a régi lerombolásáhozt s az új felépítéséhez. A közös munka meghozta eredményét. Döntß változások mentek végbe a pusztán. A gazdálkodási móddal együH megváltozott az emberek gondolkodásmódja is. A régi cselédházak lakói büszkén mutogatják új bútoraikat, s a szekrényekben a sok új ruhát, amely beszédes bizonyítóka a megváltozott életnek. ** Ezt a megváltozott életet ünnepelték szombat délután a tsz tag* jai, mert bár tíz év nem nagy idő, mégis ünnepelni kell a közösen eltöltött évek eredményeit. Fent: 43 db- ból áll a tsz szarvasmarha állománya, amely a tervek szerint saját szaporulatból 61- re nő. Ez évben 5 bikát és 3 üszőt értékesítenek szerződésesen. Oldalt: Most, hogy a tsz jubileumi ünnepsége közeledett, összeültek a falu szépei, és pattogatott kukoricából készítettek a babkosárhoz hasonló kosarat, amely az ünnepségen a báltermet díszítette. Saját könyvtára van a tsz-nek, amelyből szívesen kölcsönöznek fiatalok, öregek a hosszú téli estékre egy-egy jó könyvet. Csesznék Pál 10 éve tagja a tsz-nek. Azóta megváltozott a család élete. A szépen kifestett szoba új bútoraival otthonosabbá tette? a lakást. A rádió zenéje mellett jól esik egy kis kártyázás«
