Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-18 / 14. szám
NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. február 18, A SZOCIALISTA ERKÖLCS ALAPJA Sokszor fordulnak érdeklődve az olvasók a szerkesztőséghez, pártmunkásokhoz, vagy nevelőkhöz erkölcsi problémák kidolgozása, vagy éppen megoldása, végett. Az iparban, a mezőgazdaságban és az egész társadalmi életben új kapcsolatok jönnek létre és így a felmerülő egymás közötti problémákat is új módon, a szocialista erkölcsöknek megfelelően kell megoldani. Ezt maga az élet követeli. A régi erkölcs szabályai, normái szerint ma már lehetetlen élni. Hiszen a régi erkölcs — a burzsoá er. köles — embernek ember által való kizsákmányolása alapján hat. Tehát gyakorlatilag ellenséges álláspontot foglal el a mi ügyünk iránt. Ezért kell harcolni a régi, a burzsoá erkölcs ellen. De .egyúttal ápolni és fejleszteni kell a -szocialista erkölcsöt. Sark-igazságnak tekinthető az az álláspont, hogy csak az cselekszik erkölcsösen és igazán emberien, aki aktívan küzd a szocializmus győzelméért. Hogy miért? Mindenekelőtt azért, mert részt vesz az embertelen kizsákmányolás elleni harcban. Maga is alkotó módon építi az új életformát. Az így élő ember élete új értelmet, szilárd tartalmat és világos távlatot kap. Nem egyszer, és véleményünk szerint jogosan bírálják etikusainkat, hogy miért nem írnak világos, áttekinthető műveket a széles közönség számára a szocialista erkölcsről. Vannak, akik szabályokba, parancsolatokba foglalva szeretnék megismerni az új erkölcsöt. Ez meggondolandó. Hiszen a legfőbb tételek törvényekbe foglalása nyilvánvalóvá teszi a szocialista erkölcs lényegét és emellett lehetőséget ad az alapvető normák megismerésére. Úgyszólván ERKÖLCSI MÉRCÉT AD. Igv erkölcsi követelményeket állíthatunk fel magunkkal és társainkkal szemben. Az új erkölcs kialakulását ezzel tudatosabbá tesszük és fejlődését meggyorsítjuk. A szocialista erkölcs problémáival különös gonddal foglalkozott a német Szocialista Egységpárt V. Kongresszusán Valter Ulbricht elvtárs, aki az új szocialista típusú ember erkölcsi köve-^ telményait az alábbi alap-< vető erkölcsi törvények be-) tartása alapján határozza \ meg. 1. Teljes erődet latba kell í vetned, a munkásosztály és) minden dolgozó nemzetközi < szolidaritásáért és az ösz- szes szocialista országok el-j téphetetlen szövetségéért. 2. Szeresd hazádat és szüntelen állj készen egész erőd-< del és minden tehetséged-) del védd meg a munkás- és$ paraszt-hatalmat. 3. Segítsd az ember — ember által való kizsákmányolásának megszüntetését. 4. Jó cselekedeteddel járulj hozzá a szocializmus felépítéséhez, mert a szocializmus jobb életet jelent minden dolgozó számára. 5. A szocializmus építése közben cselekedj a kölcsönös segítség és a baitársi együttműködés szellemében. Hallgass a közösségre és szívleld meg bírálatát. 8. Védd és gyarapítsd a népi tulajdont. 7. Szüntelenül törekedj teljesítményed javítására, légy takarékos és szilárdítsd a szocialista munkafegyelmet. 8. Gyermekeidet neveld a béke és a szocializmus szellemében. 9. Élj tiszta és becsü1etes életet és tiszteld családodat. 10. Légy szolidáris a nemzeti szabadságukért küzdő és nemzeti függetlenségüket védelmező népekkel. A szocialista munkaerkölcs a szocialista társadalom ösz- szes erkölcsi viszonylatainak kiinduló pontia. A szocialista munkaerkölcs nélkül társadalmunkban elképzelhetetlen a szocializmus építése és a szocialista erkö’cs. Hiszen a munkára épül minden viszonyunk. A MUNKÁHOZ való VISZONYUNK fejezi ki az egész társadalomhoz való tartozásunkat. Miféle erkölcse lehet annak, aki a munkához renyhe, vagy aki a közös tulajdont pocsékolja. Azonban azt sem lehet mondani, hogy egyedül a nagy teljesítmény és az ezzel járó magas bér szocialista erkölcsre vezet, ugyanis szocialista meggyőződés nélkül az anyagi ösztönzés elve egymagában nem vezet a szocialista öntudathoz. Tapasztalatból tudjuk, hogy némelyik, viszonylag magas keresetű munkás, vagy dolgozó, éppenséggel nem él tisztességes módon, akadnak köztük lészegek, duhajkodók és családjuk körében sem élnek tisztességes életet. Ezeket az embereket más módon is nevelni kell. A mi korunk a nagy változások kora. Egész életünk minőségi változáson megy át. De ez nem magától megy végbe. Mi magunk formáljuk, világunkat, viszonyainkat és életünket. Ezért számolnunk kell azzal, hogy a helytelen erkölcsi nézetek, vagy a munkás- osztálytól idegen erkölcsi áramlatok hatása még ma is felmérhetetlen károkat okoz. Ezért valamennyiünk kötelessége, hogy tudatosan magunkévá tegyük a felsorolt erkölcsi szabályokat. A szocialista erkölcs térhódításának nagyszerű eredményei vannak AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉN, ezek vonzzák a fiatalokat és időseket egyaránt, hiszen mindenki több és nagyszerűbb akar lenni. Joggal mondhatjuk, nincsen olyan foglalkozási ág, ahol az új erkölcsi normáik ne lennének nélkülözhetetlenek. Ez az az erkölcs, amely egységbe fonja a párt vezetésével, dolgozó népünk akaratát és érdekeit. Hrabecz József SZOVJET FILM Életem árán Az emberség, a helytállás s a hősiesség eposza ez a film. Hőse egy igaz kommunista, aki 1918-ban, a nehéz harcok idején személyes példájával, kommunista magatartásával segíti megszervezni az újjáépítést egy vidéki településen. A film alkotói a nagyszerű emberábrázolás mellett egy feledhetetlenül szép szerelemnek is őrük emléket állítanak. Kis iskolások karneválja Salgótarjánban vasárnap délután nagysikerű farsangi álarcosbált rendezett az Iskola úti általános iskola szülői munkaközössége, karöltve az iskola nevelőivel. A kisfiúk és leányok már hetekkel ezelőtt készültek erre az eseményre, amely nagy élményt jelentett számukra. A színes, ötletes álarcok, a kedves gyermeki kacagás hangulatossá varázsolta a szépen feldíszített termet, amelyben magasra csapott a jókedv. A gyermekek örömét fokozta az is, hogy az álarcosbál bevételével hozzájárulhatnak. az iskolaév végén sorra kerülő gyermeknap sikeréhez és egy tanulmányi kirándulás költségeihez. Elveszem a feleségem — Bäimiiatö előadás az Acélárugyár Kultúrotthonában — A „Petőfi” színjátszó szakkör bemutatta Bágya András és Szűcs Gy. „Elveszem a feleségem” című háromfelvoná- sos zenés vígjátékát. Az „Elveszem a feleségem” nem okoz problémát a közönségnek, nem is az a célja, hogy egyik drámai konfliktusból a másikba ugorjon, hanem könnyedén, kellemesen, szellemesen szórakoztassa a közönséget. A téma mindössze annyi, hogy a vidékről érkező Teri nénit, aki egyébként egy kedves nénike, a fővárosban lakó kis unokahúga szállodába kölA Budapest—Hatvan—Miskolc gyorsított személyvonaton történt. Kocsiról kocsira jár egy újságárus. Inkább rikkancsnak lehetne őt nevezni. Kínálja portékáját.- Szenzáció! Szenzáció! — kiabálja tele a vonatot. — Megjelent a Figyelő, a képes Figyelő! Szenzációs cikkekkel a képes Figyelő! Meggyilkolta gyermekeit a disszidens anya! Botrány a VatikánVASŰTI JEGYZETEK Szenzációi rikkcuiei ban! Börtönben az istenek bankárja! Szenzáció! Szenzáció a képes Figyelőben! Elérte hatását. Az emberek felizgatott szívvel kérnek újságot. Az árus terhétől megkönnyebbedvén, villámgyorsan elol- dalog. Mi meg csalódottan haj tűk össze a lapot. Nincs abban egy kutyafarknyi sem a disszidens anyáról. Az istenek bankárja pedig mindössze négy sorban szerepel a lapban. Az sem úgy, ahogy ő mondta. Az rendjén való, hogy mindenki a maga lovát dicséri. Az is elmegy, hogy kevésbé jelentős dol- goakt hangsúlyoz lapkínálat közben. De az ellen már tiltakozunk, hogy ilyen kapitalista üzletember módjára sózza az emberekre az újságot. Jók, és színvonalasak lapjaink, nincs szükség arra, hogy bulvár-lapként tüntessük fel. Veszik az emberek amúgy is, nem szabad rájuk csalétekkel átruházni. Inkább ezt az újságárust kellene egy kicsit megruházni.- Üj tözteti, mert különben nem lesz tőle maradása. Ennek érdekében látszat férjet szerez és különböző bonyodalmak után, a látszat férjet megszereti, az viszont, és — valódi házasság lesz a dologból. Csak ennyi a téma, de a szellemes humorú szövegezés megfelelően tölti ki a három felvonás több mint három óráját. Bágya András zenéje, könnyű, fülbemászó muzsikája, modern, pergő melódiái jól fűszerezik az előadást. A modern melódiák tolmácsolása több kívánnivalót hagyott maga után. A zenére a pergő jazz muzsika a jellemző, ezzel szemben a zenekar bizonyos mértékben nélkülözte a robbanékonyságot. A koreográfia összességében ötletes és mulattató volt, de időnként egysíkúságot lehetett felfedezni és egy-két olyan motívumot (második felvonás kicsit balettízű, lassú tánca), amely nem vágott a zenés vígjáték könnyed stílusához. A díszletekről csak a dicséret hangján szólhatunk. Alkotói, a lelkes műszaki gárda, Brunczel Tibor vezetésével, mint annyiszor, most is csillogtatta kivételes tehetségét. A szereplőgárdából kiemelkedett az örökmozgó, tiszta szó- ejtésű, kellemesen csengő hangú Eisler Mária és partnere, a komikus tehetséggel rendelkező Bolyós László. Játékos kedvük mindhárom felvonásban emelkedett volt, amelyet a közönség is sok tapssal jutalmazott. A vidéki néni és bácsi alakítói, Süllői Mária és Mocsányi Sándor kisebb hibáktól eltekintve kellemes benyomást keltettek. Angyal Erzsébet finoman rajzolta meg az eleinte tartózkodó, majd később stílusban átváltott leány szerepét, csak a változás, a szemüveg elhagyásán és a ruhacserén kívül nem volt eléggé szembetűnő. Partnere, a látszat férj, kissé szögletesen mozgott, némelykor túljátszottá a szórakozott férfit, inkább — bárgyúnak tűnt. Egyébként humoros jelenség volt. Szalva Éva élete első színpadi alakításába» megfelelt. Az epizód szereplők: Kovács Gyula, Miklót Béla, Lévay Árpád, Stenczel Sándor, Kiss Kató rövid színpadi tartózkodásuk alatt 1« levegőt teremtettek maguk körül, kellemes humorukkal észrevétették magukat. A rendezők, Somoskőy István és Vertich József, mértéktartó rendezésükkel gördülékennyé, egységessé dolgozták ki a kacagtató, élvezetei nyújtó zenés vígjátékot. (r-n) cÁ diejo íULpffáu^a ejnUkezünh Megyénk szorgalmas úttörői fáradságot nem ismerve keresik, kutatják a Tanácsköztársaság dicső napjainak emlékét. öreg veteránokat, idős harcosokat keresnek fel, s öntik formába a régi harcok emlékeit, visszaemlékezéseit. Közrebocsátunk néhányat közülük. így harcoltunk mi.. Az 1919-es forradalom meg- I szervezésében nagy szerepe Ivóit a Szovjet-Oroszországból shazatért hadifoglyoknak. Kö- )kény Gyula bácsi is egyike Ivóit azoknak. Élményeit a ^következőképpen beszélte el. Az 1914-es háborúba vonultam be katonának és 1915. ymárcius 22-én estem Premisl- knél hadifogságba. Fogságoménak ideje alatt alkalmam volt '^megfigyelni az orosz dolgozzák életét. Hihetetlen elnyomásban éltek. 1911-ben szervezkedni kezdett a nép. A frontra induló katonákat meggyőzték, hogy ne harcoljanak, hanem jöjjenek haza rendet csinálni. Benn az ország területén a kommunisták gyűléseket tartottak. Ezeken a gyűléseken a magyar hadifoglyok is részt vettek. S a katonák már valóban kezdtek haza szállingózni a frontról fegyveresen. A magyar hadifoglyok is beálltak a Vörös Hadseregbe. Én is vöröskatona voltam. Hadcsoportomat a rahiszlávi útvonal elzárására vezényelték ki. A németek betörtek Ukrajnába, bennünket német lovasjárőr fogott el. A fogságba ejtett magyarokat a magyar határon át- }adták a magyar határcsendőrségnek. Bennünket Brassóba internáltak. Innen tértem visz- sza otthonomba, Salgótarjánba, ahol már szintén forrongott a nép. Idősebb Oczel János magához hivatott és kért ,hogy számoljak be az oroszországi forradalom lefolyásáról. Majd Oczel elvtárs tanácsára jelentkeztem a Kaszinó-sor 7. sz. épületében Kominek elvtársnál, ahol a további utasításokat megkaptam. Legelső dolgunk a röp- iratok széjjelszórása volt, azokon az útvonalakon, ahol a dolgozók közlekedtek munkahelyük felé. Ugyanakkor megszerveztünk egy gyűlést 1918. december 17-re a Vadász vendéglő helyiségébe, amelyen Kun Béla elvtárs tartott beszédet. A bányászok teljes létszámmal megjelentek. Kun Béla elvtárs hangoztatta: „Fő cél, küzdeni tovább a hatalom mielőbbi átvételéért.” Mikor eljött az óra, mi munkások, a kommunisták vezetésével a hatalmat át is vettük. Győzött a forradalom. Sajnos a körülöttünk lévő intervenciósok megszállották a határokat, s ekkor újabb sürgős feladat állt előttünk: megszervezni, felfegyverezni az új néphadsereget, a Vörös Hadsereg katonáit. Sokan álltunk be a haza védelmezői közé. Megkaptuk a felszerelést, ezután volt egy kis fegyvergyakorlat. majd indultunk megállítani az ellenség rohamát. Én a somoskői várnál megsebesültem. Felgyógyulásom után Landler Jenő elvtárs csoportjába kerültem. A mi vonalunk Losonc, Zólyom, Besztercebánya útvonalon volt. Besztercebánya alatt voltunk már, amikor az Antant Ígéretében bízva, felsőbb parancsra visszavonultunk az általuk megjelölt demarkációs vonalra. Itt aztán eligazítást kaptunk, vonuljunk le a Tiszához. Közben a belső árulás és külső ellenség túlereje megdöntötte a Tanácsköztársaságot. Kénytelenek voltunk visszavonulni. Ekkor már közeledtek Budapest felé Horthy fehérgárdistái, s a hatalmat nemsokára át is vették. Ezután jött a megtorlás Az acélárugyárból leszámoltattak, munkát nem kaptam, csak akkor, amikor 1927-ben nagy orosz megrendelést kapott a gyár. így is nehéz volt a sorsom, csak 1945- ben hozott jobb, boldogabb életet a felszabadulás. A Fecske őrs gyűjtése A vörös zászló története A bányamunkások helyzete az I. világháború alatt tűrhetetlenné vált. A munkásokban nem fojthatták bele a szót, egymás után törtek ki sztrájkok, amelyek hol kisebb eredménnyel, hol vereséggel végződtek. A Tanácsköztársaság kikiáltása után elláttuk magunkat lőszerrel, fegyverrel, harcoltunk a hazánkra törő imperialisták ellen. Készülődtünk az első szabad május elsejére. Gyűjtést indítottunk a mizserfai bányászok között, s a pénzen szép selyem zászlóanyagot vettünk. Asszonyaink nagy szeretettel varrták meg, hímezték ki a mi piros zászlónkat, s ezzel vonultunk fel 1919 május elsején Kisterenyére, ahol az egész környék összegyűlt. A Tanácsköztársaság leverése után lehanyatlott a mi zászlónk is. Megkezdődtek az üldözések. A zászlót, a szebb, jobb jövő jelképét elrejtettem a munkáskaszinó padlásán. Erről csak feleségem, Palotás Károly, Ballon József és az ő felesége tudott. Amikor a csendőrőrs megerősítésére harminc tagú terrorkülönítmény érkezett Mizser- fára, a zászló már a kaszinó padlásán sem volt biztonságban. Elhatároztuk, hogy a zászlót nem adjuk. Tudtuk jól, eljön még az az idő, amikor kibonthatjuk piros selymét. Mindjárt készen is volt a terv. Palotás Károly felmegy a kaszinó padlására, a kaszinó előtt pedig „véletlenül” épp« — Ballon Józsefné sár- lózza a füvét. Amikor a padlás ablaka alá ér. Palotás elvtárs kidobja a zászlót. így is történt. Ballonná azonnal felkapta, és a kosarába gyűjtött fű alá tette* azután tovább sarlózott ártatlan képpel. A csendőrök ott haladtak el mellette és nem is sejtették, hogy a keresett zászló az ő kosáré» ban van. Ballonná hazavit* te és beteg férje ágyába rejtette. Egy napon mentő ötletem támadt. Hogy véget vessek ennek a helyzetnek, piros selyemből feleségemnek blúzé és lányomnak ruhát varrattam és a telepen elhíreszteltük, hogy a zászlóanyagból készültek. Egy időre sikerült félrevezetnünk a csendőröket, de gyanújuk nem aludt el teljesen, ezért továbbra is lakásró-lakásra adtuk a zászlót. így aztán 25 év alatt sem akadtak rá. Elérkezett a várva-várt szabadsáv napja. A mizserfai bányászok szemében örömkönny csillogott, amikor új« ra előkerült a régi, féltve őrzött piros zászló. Ezzel vonultunk be Salgótarjánba. A hős szovjet katonák szeretettel integettek, sokan tisztelegtek a vörös zászló előtt. Nagyon boldog voltam. Ez a pillanat sok mindenért kárpótolt. A vörös zászló magasan lengett, hirdetve a nég erejét. Gyűjtötte: Pusztai Máris a Tudás őrs tagja. Elmondta: Pusztai Érne mizseríai bányász.
