Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-18 / 14. szám

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. február 18, A SZOCIALISTA ERKÖLCS ALAPJA Sokszor fordulnak érdek­lődve az olvasók a szerkesz­tőséghez, pártmunkásokhoz, vagy nevelőkhöz erkölcsi problémák kidolgozása, vagy éppen megoldása, végett. Az iparban, a mezőgazdaság­ban és az egész társadalmi életben új kapcsolatok jön­nek létre és így a felmerülő egymás közötti problémákat is új módon, a szocialista erkölcsöknek megfelelően kell megoldani. Ezt maga az élet követeli. A régi erkölcs szabályai, normái szerint ma már le­hetetlen élni. Hiszen a ré­gi erkölcs — a burzsoá er. köles — embernek ember ál­tal való kizsákmányolása alapján hat. Tehát gyakor­latilag ellenséges álláspontot foglal el a mi ügyünk iránt. Ezért kell harcolni a régi, a burzsoá erkölcs ellen. De .egyúttal ápolni és fejlesz­teni kell a -szocialista erköl­csöt. Sark-igazságnak tekint­hető az az álláspont, hogy csak az cselekszik erkölcsö­sen és igazán emberien, aki aktívan küzd a szocializmus győzelméért. Hogy miért? Mindenekelőtt azért, mert részt vesz az embertelen ki­zsákmányolás elleni harc­ban. Maga is alkotó módon építi az új életformát. Az így élő ember élete új ér­telmet, szilárd tartalmat és világos távlatot kap. Nem egyszer, és vélemé­nyünk szerint jogosan bírál­ják etikusainkat, hogy mi­ért nem írnak világos, át­tekinthető műveket a széles közönség számára a szocia­lista erkölcsről. Vannak, akik szabályokba, parancsolatokba foglalva szeretnék megismer­ni az új erkölcsöt. Ez meg­gondolandó. Hiszen a leg­főbb tételek törvényekbe foglalása nyilvánvalóvá te­szi a szocialista erkölcs lé­nyegét és emellett lehetősé­get ad az alapvető normák megismerésére. Úgyszólván ERKÖLCSI MÉRCÉT AD. Igv erkölcsi követelmé­nyeket állíthatunk fel ma­gunkkal és társainkkal szem­ben. Az új erkölcs kiala­kulását ezzel tudatosabbá tesszük és fejlődését meg­gyorsítjuk. A szocialista erkölcs prob­lémáival különös gonddal foglalkozott a német Szo­cialista Egységpárt V. Kong­resszusán Valter Ulbricht elvtárs, aki az új szocialista típusú ember erkölcsi köve-^ telményait az alábbi alap-< vető erkölcsi törvények be-) tartása alapján határozza \ meg. 1. Teljes erődet latba kell í vetned, a munkásosztály és) minden dolgozó nemzetközi < szolidaritásáért és az ösz- szes szocialista országok el-j téphetetlen szövetségéért. 2. Szeresd hazádat és szün­telen állj készen egész erőd-< del és minden tehetséged-) del védd meg a munkás- és$ paraszt-hatalmat. 3. Segítsd az ember — em­ber által való kizsákmányolá­sának megszüntetését. 4. Jó cselekedeteddel járulj hozzá a szocializmus felépí­téséhez, mert a szocializmus jobb életet jelent minden dolgozó számára. 5. A szocializmus építése közben cselekedj a kölcsönös segítség és a baitársi együtt­működés szellemében. Hall­gass a közösségre és szív­leld meg bírálatát. 8. Védd és gyarapítsd a népi tulajdont. 7. Szüntelenül törekedj teljesítményed javítására, légy takarékos és szilárdítsd a szocialista munkafegyel­met. 8. Gyermekeidet neveld a béke és a szocializmus szel­lemében. 9. Élj tiszta és becsü1etes életet és tiszteld családodat. 10. Légy szolidáris a nem­zeti szabadságukért küzdő és nemzeti függetlenségüket vé­delmező népekkel. A szocialista munkaerkölcs a szocialista társadalom ösz- szes erkölcsi viszonylatai­nak kiinduló pontia. A szo­cialista munkaerkölcs nélkül társadalmunkban elképzelhe­tetlen a szocializmus épí­tése és a szocialista erkö’cs. Hiszen a munkára épül min­den viszonyunk. A MUNKÁHOZ való VISZONYUNK fejezi ki az egész társada­lomhoz való tartozásunkat. Miféle erkölcse lehet annak, aki a munkához renyhe, vagy aki a közös tulajdont pocsékolja. Azonban azt sem lehet mondani, hogy egyedül a nagy teljesítmény és az ezzel járó magas bér szocia­lista erkölcsre vezet, ugyan­is szocialista meggyőződés nélkül az anyagi ösztönzés elve egymagában nem vezet a szocialista öntudathoz. Ta­pasztalatból tudjuk, hogy né­melyik, viszonylag magas keresetű munkás, vagy dol­gozó, éppenséggel nem él tisztességes módon, akadnak köztük lészegek, duhajkodók és családjuk körében sem élnek tisztességes életet. Ezeket az embereket más módon is nevelni kell. A mi korunk a nagy vál­tozások kora. Egész éle­tünk minőségi változáson megy át. De ez nem magától megy végbe. Mi magunk formáljuk, világunkat, vi­szonyainkat és életünket. Ezért számolnunk kell az­zal, hogy a helytelen erköl­csi nézetek, vagy a munkás- osztálytól idegen erkölcsi áramlatok hatása még ma is felmérhetetlen károkat okoz. Ezért valamennyiünk kötelessége, hogy tudatosan magunkévá tegyük a felso­rolt erkölcsi szabályokat. A szocialista erkölcs térhódítá­sának nagyszerű eredményei vannak AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉN, ezek vonzzák a fiatalokat és időseket egyaránt, hiszen mindenki több és nagyszerűbb akar lenni. Joggal mondhat­juk, nincsen olyan foglalko­zási ág, ahol az új erkölcsi normáik ne lennének nélkü­lözhetetlenek. Ez az az er­kölcs, amely egységbe fonja a párt vezetésével, dolgozó népünk akaratát és érdekeit. Hrabecz József SZOVJET FILM Életem árán Az emberség, a helytállás s a hő­siesség eposza ez a film. Hőse egy igaz kommunista, aki 1918-ban, a ne­héz harcok idején személyes példájá­val, kommunista magatartásával se­gíti megszervezni az újjáépítést egy vi­déki településen. A film alkotói a nagy­szerű emberábrázo­lás mellett egy fe­ledhetetlenül szép szerelemnek is őrük emléket állítanak. Kis iskolások karneválja Salgótarjánban vasárnap délután nagysikerű farsangi álarcosbált rendezett az Isko­la úti általános iskola szülői munkaközössége, karöltve az iskola nevelőivel. A kis­fiúk és leányok már hetek­kel ezelőtt készültek erre az eseményre, amely nagy él­ményt jelentett számukra. A színes, ötletes álarcok, a kedves gyermeki kacagás hangulatossá varázsolta a szé­pen feldíszített termet, amelyben magasra csapott a jókedv. A gyermekek örömét fokozta az is, hogy az álar­cosbál bevételével hozzájárul­hatnak. az iskolaév végén sorra kerülő gyermeknap si­keréhez és egy tanulmányi kirándulás költségeihez. Elveszem a feleségem — Bäimiiatö előadás az Acélárugyár Kultúrotthonában — A „Petőfi” színjátszó szak­kör bemutatta Bágya András és Szűcs Gy. „Elveszem a fe­leségem” című háromfelvoná- sos zenés vígjátékát. Az „Elveszem a feleségem” nem okoz problémát a kö­zönségnek, nem is az a célja, hogy egyik drámai konflik­tusból a másikba ugorjon, hanem könnyedén, kelleme­sen, szellemesen szórakoz­tassa a közönséget. A téma mindössze annyi, hogy a vidékről érkező Teri nénit, aki egyébként egy ked­ves nénike, a fővárosban lakó kis unokahúga szállodába köl­A Budapest—Hat­van—Miskolc gyorsí­tott személyvonaton történt. Kocsiról ko­csira jár egy újság­árus. Inkább rik­kancsnak lehetne őt nevezni. Kínálja portékáját.- Szenzáció! Szen­záció! — kiabálja te­le a vonatot. — Meg­jelent a Figyelő, a képes Figyelő! Szen­zációs cikkekkel a képes Figyelő! Meg­gyilkolta gyermekeit a disszidens anya! Botrány a Vatikán­VASŰTI JEGYZETEK Szenzációi rikkcuiei ban! Börtönben az istenek bankárja! Szenzáció! Szenzáció a képes Figyelőben! Elérte hatását. Az emberek felizgatott szívvel kérnek újsá­got. Az árus terhétől megkönnyebbedvén, villámgyorsan elol- dalog. Mi meg csaló­dottan haj tűk össze a lapot. Nincs abban egy kutyafarknyi sem a disszidens anyáról. Az istenek bankárja pedig mind­össze négy sorban szerepel a lapban. Az sem úgy, ahogy ő mondta. Az rendjén való, hogy mindenki a maga lovát dicséri. Az is elmegy, hogy kevésbé jelentős dol- goakt hangsúlyoz lapkínálat közben. De az ellen már til­takozunk, hogy ilyen kapitalista üzletem­ber módjára sózza az emberekre az újsá­got. Jók, és színvona­lasak lapjaink, nincs szükség arra, hogy bulvár-lapként tün­tessük fel. Veszik az emberek amúgy is, nem szabad rájuk csalétekkel átruház­ni. Inkább ezt az új­ságárust kellene egy kicsit megruházni.- Üj ­tözteti, mert különben nem lesz tőle maradása. Ennek ér­dekében látszat férjet szerez és különböző bonyodalmak után, a látszat férjet megsze­reti, az viszont, és — valódi házasság lesz a dologból. Csak ennyi a téma, de a szellemes humorú szö­vegezés megfelelően tölti ki a három felvonás több mint három óráját. Bágya András zenéje, könnyű, fülbemászó muzsikája, modern, pergő me­lódiái jól fűszerezik az elő­adást. A modern melódiák tolmá­csolása több kívánnivalót ha­gyott maga után. A zenére a pergő jazz muzsika a jellem­ző, ezzel szemben a zenekar bizonyos mértékben nélkülöz­te a robbanékonyságot. A koreográfia összességében ötletes és mulattató volt, de időnként egysíkúságot lehetett felfedezni és egy-két olyan motívumot (második felvonás kicsit balettízű, lassú tánca), amely nem vágott a zenés vígjáték könnyed stílusához. A díszletekről csak a dicsé­ret hangján szólhatunk. Alko­tói, a lelkes műszaki gárda, Brunczel Tibor vezetésével, mint annyiszor, most is csil­logtatta kivételes tehetségét. A szereplőgárdából kiemelke­dett az örökmozgó, tiszta szó- ejtésű, kellemesen csengő hangú Eisler Mária és part­nere, a komikus tehetséggel rendelkező Bolyós László. Já­tékos kedvük mindhárom fel­vonásban emelkedett volt, amelyet a közönség is sok tapssal jutalmazott. A vidéki néni és bácsi alakítói, Süllői Mária és Mocsányi Sándor kisebb hibáktól eltekintve kel­lemes benyomást keltettek. Angyal Erzsébet finoman raj­zolta meg az eleinte tartózko­dó, majd később stílusban át­váltott leány szerepét, csak a változás, a szemüveg elhagyá­sán és a ruhacserén kívül nem volt eléggé szembetűnő. Partnere, a látszat férj, kissé szögletesen mozgott, némely­kor túljátszottá a szórakozott férfit, inkább — bárgyúnak tűnt. Egyébként humoros je­lenség volt. Szalva Éva élete első színpadi alakításába» megfelelt. Az epizód szerep­lők: Kovács Gyula, Miklót Béla, Lévay Árpád, Stenczel Sándor, Kiss Kató rövid szín­padi tartózkodásuk alatt 1« levegőt teremtettek maguk körül, kellemes humorukkal észrevétették magukat. A rendezők, Somoskőy Ist­ván és Vertich József, mér­téktartó rendezésükkel gördü­lékennyé, egységessé dolgoz­ták ki a kacagtató, élvezetei nyújtó zenés vígjátékot. (r-n) cÁ diejo íULpffáu^a ejnUkezünh Megyénk szorgalmas úttörői fáradságot nem ismerve kere­sik, kutatják a Tanácsköztár­saság dicső napjainak emlé­két. öreg veteránokat, idős harcosokat keresnek fel, s öntik formába a régi harcok emlékeit, visszaemlékezéseit. Közrebocsátunk néhányat kö­zülük. így harcoltunk mi.. Az 1919-es forradalom meg- I szervezésében nagy szerepe Ivóit a Szovjet-Oroszországból shazatért hadifoglyoknak. Kö- )kény Gyula bácsi is egyike Ivóit azoknak. Élményeit a ^következőképpen beszélte el. Az 1914-es háborúba vo­nultam be katonának és 1915. ymárcius 22-én estem Premisl- knél hadifogságba. Fogságom­énak ideje alatt alkalmam volt '^megfigyelni az orosz dolgo­zzák életét. Hihetetlen el­nyomásban éltek. 1911-ben szervezkedni kezdett a nép. A frontra induló kato­nákat meggyőzték, hogy ne harcoljanak, hanem jöjjenek haza rendet csinálni. Benn az ország területén a kom­munisták gyűléseket tartot­tak. Ezeken a gyűléseken a magyar hadifoglyok is részt vettek. S a katonák már va­lóban kezdtek haza szállingóz­ni a frontról fegyveresen. A magyar hadifoglyok is be­álltak a Vörös Hadseregbe. Én is vöröskatona voltam. Hadcsoportomat a rahiszlávi útvonal elzárására vezényel­ték ki. A németek betörtek Ukrajnába, bennünket német lovasjárőr fogott el. A fogságba ejtett magya­rokat a magyar határon át- }adták a magyar határcsendőr­ségnek. Bennünket Brassóba internáltak. Innen tértem visz- sza otthonomba, Salgótarján­ba, ahol már szintén forron­gott a nép. Idősebb Oczel János magához hivatott és kért ,hogy számoljak be az oroszországi forradalom le­folyásáról. Majd Oczel elv­társ tanácsára jelentkeztem a Kaszinó-sor 7. sz. épületé­ben Kominek elvtársnál, ahol a további utasításokat meg­kaptam. Legelső dolgunk a röp- iratok széjjelszórása volt, azokon az útvonalakon, ahol a dolgozók közlekedtek mun­kahelyük felé. Ugyanak­kor megszerveztünk egy gyű­lést 1918. december 17-re a Vadász vendéglő helyiségébe, amelyen Kun Béla elvtárs tartott beszédet. A bányászok teljes létszámmal megjelen­tek. Kun Béla elvtárs han­goztatta: „Fő cél, küzdeni tovább a hatalom mielőbbi átvételéért.” Mikor eljött az óra, mi munkások, a kommunisták ve­zetésével a hatalmat át is vettük. Győzött a forradalom. Sajnos a körülöttünk lévő in­tervenciósok megszállották a határokat, s ekkor újabb sür­gős feladat állt előttünk: megszervezni, felfegyverezni az új néphadsereget, a Vörös Hadsereg katonáit. Sokan áll­tunk be a haza védelmezői kö­zé. Megkaptuk a felszerelést, ezután volt egy kis fegyver­gyakorlat. majd indultunk megállítani az ellenség ro­hamát. Én a somoskői vár­nál megsebesültem. Felgyó­gyulásom után Landler Jenő elvtárs csoportjába kerültem. A mi vonalunk Losonc, Zó­lyom, Besztercebánya útvona­lon volt. Besztercebánya alatt voltunk már, amikor az An­tant Ígéretében bízva, fel­sőbb parancsra visszavonul­tunk az általuk megjelölt demarkációs vonalra. Itt az­tán eligazítást kaptunk, vo­nuljunk le a Tiszához. Közben a belső árulás és külső ellenség túlereje megdöntötte a Tanácsköztár­saságot. Kénytelenek voltunk visszavonulni. Ekkor már közeledtek Budapest felé Horthy fehérgárdistái, s a hatalmat nemsokára át is vették. Ezután jött a megtorlás Az acélárugyárból leszá­moltattak, munkát nem kaptam, csak akkor, amikor 1927-ben nagy orosz megren­delést kapott a gyár. így is nehéz volt a sorsom, csak 1945- ben hozott jobb, boldogabb életet a felszabadulás. A Fecske őrs gyűjtése A vörös zászló története A bányamunkások hely­zete az I. világháború alatt tűrhetetlenné vált. A mun­kásokban nem fojthatták be­le a szót, egymás után tör­tek ki sztrájkok, amelyek hol kisebb eredménnyel, hol vereséggel végződtek. A Ta­nácsköztársaság kikiáltása után elláttuk magunkat lő­szerrel, fegyverrel, harcoltunk a hazánkra törő imperialisták ellen. Készülődtünk az első sza­bad május elsejére. Gyűjtést indítottunk a mizserfai bá­nyászok között, s a pénzen szép selyem zászlóanyagot vettünk. Asszonyaink nagy szeretettel varrták meg, hí­mezték ki a mi piros zász­lónkat, s ezzel vonultunk fel 1919 május elsején Kistere­nyére, ahol az egész környék összegyűlt. A Tanácsköztár­saság leverése után leha­nyatlott a mi zászlónk is. Megkezdődtek az üldözések. A zászlót, a szebb, jobb jö­vő jelképét elrejtettem a munkáskaszinó padlásán. Er­ről csak feleségem, Palotás Károly, Ballon József és az ő felesége tudott. Ami­kor a csendőrőrs megerősí­tésére harminc tagú terror­különítmény érkezett Mizser- fára, a zászló már a ka­szinó padlásán sem volt biztonságban. Elhatároztuk, hogy a zászlót nem adjuk. Tudtuk jól, eljön még az az idő, amikor kibonthatjuk piros selymét. Mindjárt ké­szen is volt a terv. Palotás Károly felmegy a kaszinó padlására, a kaszinó előtt pedig „véletlenül” épp« — Ballon Józsefné sár- lózza a füvét. Amikor a padlás ablaka alá ér. Palo­tás elvtárs kidobja a zász­lót. így is történt. Ballonná azonnal felkapta, és a kosa­rába gyűjtött fű alá tette* azután tovább sarlózott ár­tatlan képpel. A csendőrök ott haladtak el mellette és nem is sejtették, hogy a keresett zászló az ő kosáré» ban van. Ballonná hazavit* te és beteg férje ágyába rej­tette. Egy napon mentő ötletem támadt. Hogy véget vessek ennek a helyzetnek, piros selyemből feleségemnek blúzé és lányomnak ruhát varrat­tam és a telepen elhíresztel­tük, hogy a zászlóanyagból készültek. Egy időre sike­rült félrevezetnünk a csend­őröket, de gyanújuk nem aludt el teljesen, ezért to­vábbra is lakásró-lakásra adtuk a zászlót. így aztán 25 év alatt sem akadtak rá. Elérkezett a várva-várt szabadsáv napja. A mizser­fai bányászok szemében öröm­könny csillogott, amikor új« ra előkerült a régi, féltve őrzött piros zászló. Ezzel vo­nultunk be Salgótarjánba. A hős szovjet katonák szere­tettel integettek, sokan tisz­telegtek a vörös zászló előtt. Nagyon boldog voltam. Ez a pillanat sok mindenért kárpótolt. A vörös zászló ma­gasan lengett, hirdetve a nég erejét. Gyűjtötte: Pusztai Máris a Tudás őrs tagja. Elmondta: Pusztai Érne mizseríai bányász.

Next

/
Thumbnails
Contents