Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-18 / 14. szám
2 nógrádi népüjsAg 1959. február 18. VITA: Iz agitációs munka tartalmáról és módszeréről Az agitációs munka tartalmát egységesen egy járás területére sem lehet minden részletében megszabni. Más a helyzet ott, ahol a faluban csupán csalv dolgozó parasztok élnek, más ahol a falu lakóinak nagy többsége bányász, vagy ipari munkás. Az agitációs munka tartalmának megszabásánál a pártszervezet taggyűlésének van döntő szerepe. 8® Egyetértek azzal, hogy az „Időszerű kérdések” tanfolyamának tananyagát jól lehet hasznosítani, alapnak fel lehet használni az agitációs munkában. Különösen jól fel tudják használni az olyan anyagot, melyet a taggyűlések is tárgyaltak, illetve tárgyalnak, mint pl. az MSZMP ■művelődési politikájának irányelvei, vagy a párt agrár- politikája, a termelőszövetkezetek fejlesztése stb. Ezeket a témákat a párttagság, a pártonkívüli aktívák megismerték taggyűlésen, pártoktatáson, különböző aktívákon. Jól lehetett alkalmazni alapnak olyan témát, mint a nemzetközi helyzet időszerű kérdései. Ezeket a témákat az agitációs munkához kevésnek tartom. Az élet azonban sokkal gazdagabb és gyorsabban halad, mint a pártoktatás anyaga. Az SZKP XXI kongresz- szusa most ért véget. A kommunizmus építésének és a béke megvédésének kongresz- szusa foglalkoztatja az embereket, problémáikra most várnak választ a propagandistáktól, az agitátoroktól. Nem lehet megvárni azt, míg a pártoktatáson a kongresz- szus anyagának tanulmányozására sor kerülA Társadalmi Szemlében, a Pártéletben, és megyei lapokban az utóbbi időben több aktuális, fontos elméleti és gyakorlati kérdések vitáját, a marxizmus—leninizmus tanításának időszerű kérdéseit olvashatjuk, tanulmányozhatjuk. Ezeknek a fontos elméleti cikkeknek, vitáknak tanulmányozására, az időszerű kül- és belpolitikai eseményekre fel kell hívni a taggyűléseken, különböző aktívákon a párttagság, az agitátorok figyelmét. Ezeket jól lehet alkalmazni alapnak az agitációs munkában, azonban semmivel sem kisebb munka, feladat az életet, az üzem, a falu adottságait, az emberek véleményét, hangulatát tanulmányozni. és abból kiemelni a legfontosabb kérdéseket, melyekre a párttagoknak, az agitátoroknak válaszolni kell. Ez teszi az agitációt élővé, elevennéHa az agitátorok felhasználják munkájukban az „Időszerű kérdések” tanfolyamának tananyagát, legfontosabb időszerű elméleti kérdéseket, a kül- és belpolitikai eseményeket rendszeresen tanulmányozzák, akkor elmondhatjuk, hogy az agitációs munka jobban támaszkodik a propagandamunkára, az elméletre, a klasszikusok tanulmányozására és nem lesz öncélú. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítása érdekében — amellett, hogy a politikai és gazdasági feltételek megvannak — az agitációs munka tartalmi színvonalát is emelni kell. A fontos elméleti tanítások mellett alaposan kell tanulmányozni a falu adottságait, helyzetét, a parasztság különböző rétegeinek helyzetét, hangulatát, a termelőszövetkezetek eredményeit. A nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezet eredményeit, a dolgozó parasztok kritikusan, nagy figyelemmel kísérik. Egy-egy termelőszövetkezet meglátogatása után, vagy egyéni elbeszélgetések alkalmával a termelőszövetkezeti gondolatról kedvezően, elismerően nyilatkoznak. Sokat gondolkodnak azon, hogy belépjenek-e? Biztonságosabb lesz-e g jövő? Hol találják meg jobban a számításukat? Milyen tesz ott az eiät? Azonban az elhatározástól még távol vannak. Nagy visszahúzó erő a megszokott- ság, a tulajdon érzése, a régi életmód. Egyeseket a korábbi rossz tapasztalatok is távol tartanak a szövetkezeti gondolattól. Zavarja a dolgozó parasztokat elhatározásukban az is, hogy a termelő- szövetkezet szervezéséről, életéről helytelen nézetek, le- becsmérlő, ellenséges hírek is terjednek. Mindezek a tények csak fokozzák a párttagok, az agitátorok felelősségét. El kell juttatni, még alaposabban meg kell ismertetni a dolgozó parasztokkal a párt agrárpolitikáját, minden torzítástól mentesen. Az agitátoroknak a párt agrárpolitikájának magyará- zásánál a reális helyzetet kell alapul venni, érvelésük legyen sokoldalú. színes. Hasson az értelemre, A határozott, sokoldalú, reális érvelés mellett legyen türelmes, ne legyen kioktató jellegű. Ne feledjük el soha, nemcsak tanítani kell a tömegeket, hanem tanulni keil a tömegektől. Az egyéni, személyes beszélgetésnél, a csoportos beszélgetéseknél a kis- és nagygyűléseken, konzultációkon, a „Kérdezz—felelek” estéken, de valamennyi rendezvényen a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében végzett agitációnkban magyarázzuk meg, hogy a dolgozó paraszt egyéni érdéke és a társadalom érdeke azonos. Ma már mindenki előtt világos, hogy a kisparaszti gazdálkodásnak megvannak a maga korlátái. Nincs olyan lehetőség a korszerű gépek, a és zootechnika alkalmazására. tagok aktív tevékenysége biztos alap arra, hogy a pártonkívüli, állami és gazdasági tömegszervezeti vezetők és tagak is aktívabban agitációs munkát végezzenek. Olyan feladatoknál, mint jelenleg falun a mezőgazdaság szocialista átszervezése, véleményem szerint . helyes a pártszervezeteknek aktívahálózatot létrehozni párttagokból, pártonkívüliekből, stb. Ilyenkor helyes, ha ezt az aktívahálózatot, az erőket, a pártvezetőség osztja el a területnek, az adottságoknak megfelelően. Ez véleményem szerint nincs mereven ellentétben azzal, hogy a tanácskörzetenként kialakult agitációs csoport ne működjék, ez nem volna helyes, mert például a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a kérdése másként fordul elő olyan tanácsi körzetben, ahol a tanácsi körzet lakói csaknem mind dolgozó parasztok és azok közül a felszabadulás előtt valamennyi cseléd volt, hasonlóan másként ailakul a helyzet ott, ahol a tanácsi körzet lakói mind munkás vagy kétlaki, stb. A szóbeli agitáció különböző formái mellett helyes alkalmazni az írásos szemléltető agitáció különböző formáit is. Az a véleményem, hogy egységes módszert, sémát nem helyes adni az agitáció tartalmára és módszerére. Ezt minden községben a pártszervezetnek kell eldönteni a helyi lehetőségeknek megfelelően. Ebben a kérdésben is megengedhetetlen a merevség, a másolás. Több bátrabb kezdeményezésre van még szükség az agitációs munkában. Ezeknek a kezdeményezéseknek, módszereknek az eredményei fogják eldönteni, hogy melyik a helyesebb, a célravezetőbb. Géczi János Zászlóval jutalmazzák a győztest; a tanácsköztársaság! versenyben KOMMUNISTA AKTIVA a SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁRBAN Üj erőt, lendületet adó tanácskozást tartottak a napokban a Salgótarjáni Üveggyárban. A pártbizottság azért hívta össze az aktívákat, hogy megvitassák, hogyan kelülhetnek ki az eddigi bajokból, a sorozatos hibákból, s tehetik isimét megalapozottá, szervezettebbé a gyár munkáját. A beszámol óból — amit Papp Gyula elvtárs igazgató tartott — kiderült, hogy 1958-ban a mennyiségi terv és az exportterv kiemelkedő túlteljesítése mellett is számos hiba merült fel, s januárban feltűnően gyengén dolgoztak. Az elmúlt évben mindössze 87.9 százalékra használták ki a kemencék kapacitásét, ugyanakkor több mint 7 millió forint volt a selejtkár. Hasonlóan elmaradtak a terv- szerűségben. A mennyiségi tervet is mindössze 83 százalékra teljesítette a gyár. Ennek okait elemezve, az aktíva megállapította, hogy mindenek előtt az elbizakodottság. a „minden megy” nézet korábbi káros elterjedése elten kell felvenni a küzdelmeit. A korábbi megnyugvás árát most kell megfizetni. Nem kisebb tanulság az sem, amit Csábi elvtárs a gyári pártbizottság titkára vont le: a vezetés igazi színvonala akkor mutatkozott meg. amikor nehéz volt a gyár élete. S egyet kell érteni az aktívának azzal a megállapításával, hogy az előállott helyzetért nem kis felelősség terheli az Építésügyi Minisztérium Üvegipari Főosztályát, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium illetékeseit. Többen szólották arról a vitában, hogy ebben az évben még nehezebb lesz az Üveggyár helyzete, mint tavaly volt. A legfontosabb kemencék javítás alá kerülnek, emellett fokozottabb ütemben folyik majd a rekonstrukció. Mindezek fokozottabban követelik, hogy megfelelően levonva a tanulságokat magasabbra emeljék a szervezettséget, a fegyelmet. Nagy lendítőerő tesz a kibontakozó munka- verseny, amelyet elsősorban olyan problémákra Irányítanak. mint a setej tcsökken- tés, az anyagtakarékosság. Csak üdvözölni lehet azt a kezdeményezését, hogy a gyárvezetőség vörös zászlóval .jutalmazza a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára indult verseny győztes üzemrészét. Mindent egybevetve: egy bizakodóbb, a nehézségeket legyűrni akaró légkör alakul ki. most már a gyárban. I«az. hoev az alsóbb műszaki vezetők önállóságával, hibáik és felelősségük felismerésével még nincs minden rendben. Mégis egyre jobb feltételei vannak, hogy bizonyítást nyerjen: csak átmeneti volt. ami történt, csak ideiglenes a visszaesés. és rövidesen ismét nagyszerű dolgokat hallhatunk majd a Salgótarjáni Üveggyár kollektívájáról. Előadás a politikai és szakmai továbbképzésről A megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztálya pénteken értekezletre hívta össze a megyi propagandistákat. Az értekezleten Hegedűs László elvtárs, a pártbizottság munkatársa „A politikai és szakmai továbbképzés helyzete és az ezzel kapcsolatos feladatok” címmel tartott előadást. Hegedűs elvtárs beszámolója első részében a pártok- tatás és a szakosított oktatásban való részvétet számadatokkal bizonyította. Hangsúlyozta, hogy a számok azt bizonyítják: különösen az Időszerű kérdések tanfolyamán tanulnak sokan. Ez jó bevált ez az oktatási forma. A marxizmus-lenlnizmus tanfolyamán különösen a választás utáni időben már nagy volt a fluktuáció, míg a szakosított tanfolyamon azok sem vesznek részt, akik korábban ezt az oktatási formát választották. Ennek okait elsősorban abban kell keresni, hogy különösen az utóbbi időben nagy volt a szervezeti visszaesés, több helyen cserélgették az oktatási napokat, de rossz a politikai és szakmai továbbképzés anyagellátása is. Bírálta Hegedűs elvtárs a felkészülés problémáját is. Több helyen még a vezető funkciopártoktatáson. Nem számoltatták be a szemináriumvezetőket, hogy miért maradt el az előadás. Sok helyen a propagandisták helyetteseket küldenek a szemináriumok levezetésére. Sokan a hallgatók közül a régebben tanultakból élnek, mások Pedig évfolyamtársuk auvas'át leérik el, abból készülnek fel. Ezek a tényezők pedig kihatnak a politikai és szakmai oktatásra. Az oktatás színvonalának javításához Hegedűs elvtárs javasolta, hogy a propagandisták a kiadott anyagok mellett klasszikusokat is tanulmányozzanak, és többet törődjenek a szemináriumok és megnyugtató, mert azt igazolja, hogy megyénkben is náriusok sem vesznek részt hallgatóival ill mezőgazdaság szocialista átszervezésének történelmi szükségessége és jelentősége A mezőgazdaság szocia- gazdasági alapja fennmarad, hogy minden eddigi megelő- is' Ez elsősorban annak a kö- lista átszervezése a Hazánk felszabadulásakor a ző társadalmi formából mi- vetelménynek a kielégítése, egyik célja ugyanis az osztálynélküli társadalom felépítése. A mezőgazdaság átszervezésének szükségessége jelentkezik gazdasági oldalról Az agitátoroknak meg kehi ismerkedni a párt agrárpoli- < tikája mellett a Szovjetunió; és a többi népi demokratikus! országoknak a mezőgazdaság; átszervezésében szerzett ta- í pasztalataival és eredményei- \ ... , „ ------— ___________ v ei. Agitációs munkánkban $ szoclauzlT1us felepitesenek el- mezőgazdasági termelésben nőségileg új társadalmat kell mely szerint a szocializmus■ ' ' engedhetetlen feltetele. A még inkább fokozódott az megvalósítani. Ezt a felada- ban a társadalom állandóan szocializmus olyan rendszere egyéni gazdaságokra való el- tot tehát nemcsak a város- növekvő szükségleteit mind (a társadalmi gazdaságnak, aprózódottság azzal, hogy a ban, hanem a falun is végre mágasabb fokon kell kielégíezt is fel kell használni. A pártszervezeteknek igen( nagy felelőssége van, hogy az9 amely egyesíti a társadalma- nagybirtokokat felszámoltuk kell hajtani A proletáréi teni. a követelményt csak agitátorokat jól felkészítse, gsított termelőeszközökön megismeréséhez, a konkrét X ipart és mezőgazdaságot. helyzet tanulmányozásához, i és és a földreform során a pa- lamnak egységes gazdasági ágy lehet kielégíteni, ha az ^tSagOt iuaaáhnv Vinwv'S— ulnr.nn Imii álteln _ ix_____i_i PPPÍ7. üPHPfl7f1p5ácf hríuítof+ iii_ j uttattuk. A legfontosabb elvi kérdések gkollektív munkán alapuló rasztságot ősi jussához hozzá- alapon kell állnia, a társadat- e§ósz népgazdaság bővített újmarxizmus—leninizmus elemzéséhez sok segítséget ^tanítása szerint minden for- kell adni. Amíg a mi tulajdon alapján. A tár- ratermelést valósít meg. Gaz- , , ,, sadalmi tulajdon pedig hosz- daságilag éppen itt van az elmunkasosztaly a szlj ideig nem tűr meg más- lentét. A szocialista tulajdon radalom legfőbb kérdése, a kisaíá,títja , „s ,i8y féle tulajdont. Márpedig' a a nagyüzemi ipar, a bővített Hotainm a ~~~ teremti meg a termeloeszko- szocialista nagyipar és a kis- újratermelést valósítja meg, ‘ÄÄ.TSKS: “e? «ng.y.g .ä— ,...11.1.1.:__megdöntése után n . . . ’ d isták továbbképzésén, járási9rnanak megdöntése után a ■ munkásosztály fő feladatc proletárdiktatúra megszilárvezetői a járást jellemző téa marxizmus- gazdaságok. A szocialista ipar niezőgazdaság csak egyszerű- ■■ ■ - ■ .................' :~atermelést valósít meg. Ez a modern technikán alapul, a gyakorlatban nemcsak azt feiadata a S^a^araszfság^“ németé- 3 fejlettebb termelési ág, újratermelést valósít meg. Ez nyekkel,~ adatokkal ''ismeirkéd-8dítása, a kizsákmányoló ősz- “nt TzövetségeróveLmert ez újratermelést valósít jelenti’ hogy a "^gazdaság ... __ , , . -Xtálvnlr folcyámnláca o Ilunl versegesevei, mert ez meg A me; r a" termelő, a Ennek a harcnak a veze- Ie7 gazdaság, mely kézimunkán mutatkozó növekvő szükséglenek meg, hogy ezeket is jel $lályok felszámolása, a szocia- “^o^yr^roletórförr^ l™*’ m mezögaz^a^g kisáru- nem képes a társadalom me- — Slista társadalom felépítése. győzelem mfnden le- termel°’ 3 Elmaradottabb «»gazdasági tudják használni. A konkrét feladatok ismer-§ tője a munkásosztály termékek iránt hetőségétől, s a parasztságot aiapUi és egyszerű újraterme- tét kielégíteni, hanem a me- . , . ... hosszú időre a munkásosztály lést valósít meg. Mindemel- zőgazdaság, mint az ipart JUI1K résziétes iinormaciot aXhmtoShan^meek1^ ^taboi'aba. ta®zl" lett a kisárutermelés inkább nyersanyaggal ellátó forrása legfontosabb kül- és belpoli- ä •rtokaban megkezdi a szó tana. Engels erről a kovetke- bázisa a kapitalizmusnak, is. akadályozza az ipart feltikai kérdésekről. így össze-t3Sét„ sz°" zoket !rta: az állam- mint gazdaság; hiszen egytí- adatainak ellátásában. A kisfüggésében is jobban látják az$ al 3 építésé, a kizsak- hatalom^ birtokába ]utunk, pusú a kapitalizmussal, a tér- árutermelő paraszti gazdasátetése mellett időnként adjunk részletes információt a eseményeket á feladatokkal. Néhány helyen kérdik, hogy üpar terén az nem gondolhatunk arra, hogy tuelőeszközök magántulajdo- gok ugyanis nem képesek az viszonylag köny- a kisparasztokat erőszakkal n;jt illetően. Nyilvánvaló, hogy Ipar egyre növekvő nyersmiért nem ad a járási’ párt-ó^V®^3" ™lg a (kárpótlással vagy anélkül politikai hatalom egyszerre anyag szükségletét kielégíteni. ........................xmezogazdasa0 szocialista at- mindegy) kisajátítsuk, mint jiyen ellentétes gazdaságokra Mi az oka annak, hogy a képes tej7nifc'ío’ o7 agitátorok részé“ i , , ^ “ yyj _^ _ t<^ r e kampányfeladatok végzé-$fjf^Lta®a.a ah°9V ^ a nagybirtokosokkal nem támaszkodhat története- kisárutermelés „ w, 9 .alomra jutasa után a szocia- meg ke A tennünk. Feladatunk sen anélkül, hogy ne számol- erre? ffwh; forradalom legnehezebb o kisparaszttal szemben első- "nniiHh’ni “V--T!^lvlnk ^mnnntnk-9feladata- Ez abbó1 fakad>ho8y sorban az, hogy magánüzemét reLszSnek 1 ^feíhomi^ával Először: a technika alkal- S°n’°an- “yeLj!rr S bz E erősen koncentrált és magánbirtokát szövetkezeti gtérorSlS mazására csak szűk keretek adasat nem^ helyeznék, ^nagyüzemi termeléshez jutott tulajdonba vezessük át - nem megszilá^ítás^ elött lz a%h & korlátozott mértékben rosnak részt lebecsülését jelentené!1)kapitali^us^^időszaká- erőszakkal, hanem, ^a Példa a(Jati ^ogy a kisárutermelő metese Tgen^alacsony színvoa pártalapszervezetek veze-s „ áan, míg a mezőgazdaság a erejével és azzal, hogy tár- parasztgazdaságokat átvezes- nald Termelvénveinek naev tőreek másrészt nerlie npniíkapitahsta viszonyok kozott sadalmi segítséget nyújtunk ü, kollektív naavfizemi 1 Termeivényeinek nagy törnek, másrészt pedig nemj^ ^ ilyen fokú lazacéihoz.’’ gazdasáÍra Ebben az irfnv ^ a családja szükségletéfejlődésig. A tőkés orszá- lüTi teszi szükségessé a ban hft a munkás-paraszt .f,°rdlt3a ~ lg™ kl® rész gok mezőgazdaságára jel- iVJ mezőgazdaság szocia- d gV6tbéJ is ^kittönbö keruI a placra' Harmadszor: a nagy mezőgaz- iista átszervezését? Ennek szóx^se® »s, mert a kulonbo- kézi munkával drágán termel. serkentené az önálló gondol kodásra, a helyzet elemzésére a pártszervezeteket, azó agitátorokat sem. dasági tőkés üzemek mellett megvannak a politikai és zö érdekeltségű, rétegeződé A család munkaereje nincs Véleményem szerint is he-?a szétforgácsolt kisparaszti gazdasági okai. A munkásosz- parasztságot egységes szövet- kellően kihasználva — külö- lyes, hogy nem kell különXSazdaságok számszerű túlsú- történelmi hivatása, hogy kezeti paraszti osztállyá szer- ld°'3en- Termékei népnevelő hálózat. Abból in-py3, Ebből viszont az fakad, az egész társadalmat elvezes- vozj ameiv azonos gazdasási ;!ra magas. Nedulok ki, hogy valamennyiXbogy amíg a mezőgazdasági se a kizsákmányolástól men- ’ . gyedszer: a kisárutermelő párttagnak kötelessége, hogyó,et’melés uralkodó formája a tes_ QSZtálynélküli társadalom- mapon a11- mmt a munkásosz- gazdasdg ingatag gazdaság agitációs munkát végezzen. AXlíisárűtermelő egyéni gazda- ba — megvalósítsa a kommu- tály. még a szocialista viszonyok párt helyes politikája, a párt- sag, addig a burzsoá rend nizmust. Ez azt is jelenti, A munkás-paraszt szövetség között is. Egy-egy gyengébb
