Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-04 / 10. szám

A NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. február 48.. BALASSAGYARMAT ELETEBOL Szép tervek — várják a megvalósulást Legutóbbi balassagyarmati utamon a művelődési állan­dó bizottság ülését kerestem tel. Véletlenül tudtam meg, bogy ez a bizottság éppen ■ülést tart és gondoltam, meg­nézem miről beszélnek. Tu­dom, hogy megyénk minden városában, községében van gond, panasz. Itt is gondok­ról, panaszokról volt szó, amelyeket sürgősen orvosol­ni kell. A választások után meg­alakított állandó bizottság már második ülését tartotta. Komoly kérdéseket tárgyal­tak: az ifjúság nevelésével, formálásával kaocsolatos ten­nivalókat határozták meg; a közel.iövő feladatait. Előadássorozatot indítanak a fiatalok számára. Diákott­honokban, iskolákban és esetleg üzemekben is sor kerül ezekre az előadásokra, amelyek a fiatalok nevelési problémáival az erkölcsi élet kérdésével foglalkoznak. Elhatározták a bizottság tagjai, hogy a politechnikai oktatásit is feflkarolják, elő­segítik. Igaz, nehéz a sze­mélyi és tárgyi feltételek megteremtése, de már illeté­kes helyeken intézkedtek, hogy a lehetőséigeknek meg­felelően minél hamarabb be­indíthassák néhány iskolá­ban e nagyjelentőségű gya­korlati oktatást. Égető kérdése a városnak a sportélet megoldatlansága. Már az általános iskolában gyökerezik a baj. Komoly hiányosság, hogy az egész városban csupán egy testne­velőszakos tanár van az is­kolákban. Nincs megoldva az iskolai testnevelés és ez súlyosan kihat a további sportfoglalkozásokra, az egészséges sportélet kialakí­tására. Ezt úgy szeretnék megoldani .hoffv a városban jelentkező tanárok közül el­sősorban részesítik előnyben a testnevelőszakosokat. Pál völgyiné elvtársnő a bizottság elnöke hozzászólá­sában elmondta .hogy a vá­ros lakóinak régi óhaja és kívánsága egy zeneiskola lé­tesítése, hiszen eddig is, flz egészségügy megjavításáról tanácskoztak a körzeti orvosok Balassagyarmaton Csütörtökön megbeszélésre gyűltek össze a rétsági és a balassagyarmati járás, vala­mint Balassagyarmat város körzeti orvosai. A munkaértekezleten dr. Btefancsik Szilárd nőgyógyász főorvos mutatta be műtétjei­ről készült mozgó fényképeit. Majd dr. Szálkái Háza tartott előadást, a felvilágosító előa­dások szükségességéről, ame­lyek jelentős mértékben csök­kentik a betegségeket. Ezu+án bemutatta a budapesti kór­ház által készített színes fil­met „A sérültek kórházi el­látásától a gyógyulásig” cím­mel. Az értekezlet legnagyobb érdeme az volt, hogy ismét néhány orvossal gyarapodott az ismeretterjesztő munkát vállaló egészségügyi dolgozók száma. Az orvosok egyrésze ugyanis belépését kérte a TiT-be. mintegy 100-120 szülő for­dult kéréssel az illetékes szervekhez. Sok zenekedvelő fiatal van a városban, alkik kénytele­nek nehéz pénzeket fizetni, hogy magánúton tanulhassa­nak zenét. Hasonló nehéz helyzet van az ének tanulás területén is. KlSZ-bizottsá- gaink megyeszerte panasz­kodnak, hogy a fiatalok nem tudnak énekelni. Gyarmaton is ez nagyrészt azért is van, mert egyik általános iskolá­ban sincs énekszakos tanár, aki szakszerűen tudna fog­lalkozni az énektanítással. Elsősorban ebben gyökere­zik az, hogy kóruséletről szinte nem is beszélhetünk a városban. A bizottság hason­ló javaslatot tett mint a test­nevelés szakos pedagógusok­kal kapcsolatban, A művelő­dési állandó bizottság műve­lődéspolitikánk irányelvei alapján tárgyalta az ifjúság között végzendő munkát és e nagyjelentőségű elvek szel­lemében dolgoznak a továb­biakban. Tárgyalták ai ti­zennégy. tizenhatévesek munkabiztosításának és munkakörülményeinek kér­dését is. Ezen a területen rö­videsen felmérik a lehetősé­geket és kidolgozzák a fia­talok tervszerű munkábaállí- tását. A bizottság által tárgyalt kérdéseiknek csak hányadát képezik azok amelyeket leír­tam. A vi/tát nem zárták le. Rö­videsen összeülnek újra, meghatározzák a tennivaló­kat és a már megkezdett munkát a párt és egyéb szer­vek segítségével folytatják. — r — s Társadalmi munka erejével készült el a Horgász tanya Üj, impozáns létesítmény­nyel gazdagodik március vé­gén városunk; az Ipolymenti Horgász Egyesület székház- avatásra készül. Az építési terveket Szenes László elvtárs — a Városi Tanács fiatal technikusa — társadalmi munkában készí­tette el. A kész tervek alapján még 1958 tavaszán megkezdődött az alkotó építőmunka. A szék­ház déli fekvésű, közvetlenül az Ipoly folyó partján terül el. Nagyméretű előadótermet, vendégszobát, előszobát és szoba-konyha-kamrás gond­noki lakást foglal magában. Az Országos Horgász Szö­vetség magáévá tette a pár­ját ritkító kezdeményezőkész­séget és 150 ezer forintot bo látott az állhatatos „halá­szok” rendelkezésére. Persze e nemes központi gesztus önmagáiban nem ol­dotta volna meg a nagyará­nyú építkezés valamennyi ne­hézségét. Ezen kívül jelentős összegű társadalmi munka- felajámlásck is születtek. A Horgász Egyesület kőmű­ves, fuvaros. villanyszerelő, asztalos és ács foglalkozású tagjai egymással versengve juttatták kifejezésre segítő­készségüket. A Városi Tanács ugyan­csak megértést tanúsított: ju­tányos áron engedte át az igényelt területrészt, melyet az egyesület meg is vásárolt. A sportbaráti összefogásra mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy csupán az épü­let alapjának lerakásához 70 köbméter követ hordtak ösz- sze a lelkes ..pecázók”. Az egyesület a város határában, az úgynevezett Fekete-víznél szombatonként sóderkiterme­lést hirdetett, ahol 20-25 sporttárs vállalt önkéntes munkát. A tégla, a cement, a mész és a többi építőanyag be­szerzése után elkészítették a szigetelés nagy körültekintést igénylő munkáját <-a székház 20 méternyire fekszik az Ipoly folyótól!), majd a falak felvonásával és a tetőszerke­zet megépítésével folytató­dott a társadalmi munka. A székház már szükségsze­rűen használható állapotban van! Csinosítása, újabb he­lyiségekkel bővítése az elkö­vetkezendő esztendő felada­tát képezi. Az építkezés szervezése és> kivitelezése terén dicséretre- méltó munkát végeztek: Sze­nes László technikus. Haj- nár Vilmos egyesületi titkár. Szabados János egyesületi elnök, valamint Szenográdí Pál és Simon István kőmű­vesek, mint az Ipoly-foíyó lusta vizének fáradhatatlan, szűrői. Gyürky ZoUáife Mezőgazdasági Híradó Beállt a tél, csendes a ha­tár. A földműves emberek több­sége készül a tavaszi mun­kákra. Ahány ember, annyi féle. Vannak olyan dolgozó pa­rasztjaink, akik gondos gazda módjára gazdasági felszerelé­seiket javítják, tavaszi veté­seikhez szükséges minőségi vetőmagvak iránt érdeklőd­nek, tavaszi vetéstervet készí­tenek, műtrágyát vásárolnak és a téli oktatás keretén belül szakelőadásokat hallgatnak. Ezek a gazdák azok, akik a termelés vonalán évről évre nagyobb terméseredményeket érnek el és munkájuknak gyü­mölcsét látják, élvezik. Sajnos, vannak még olyan gazdálkodók is, akik nem a helyes utat választják és nem az elmondottak szerint gon­dolkodnak. Szakoktatásokra nem járnak, régi, elavult mód­szerek szerint gazdálkodnak, kínlódnak és az új kezdemé­nyezésektől valósággal félnek Minőségi vetőmagvak felhasz­nálásáról, a helyes vetésfor- góról és a talajerő visszapót­lásának újfajta módszereiről' hallani sem akarnak. Ezek &. gazdatársak a termelés vona­lán lemaradnak, egyhelyben topognak és munkájuk med­dőségét helytelenül, kitaláU- „okokkal” indokolják. Kérjük ezen gazdálkodóinkat számolják fel az elavult, régit gazdálkodási módszereiket. A téli szakoktatásokon minden­esetben vegyenek részt, hogy alapot kapjanak az új növény- termelési és állattenyésztésit módszerek bevezetéséhez. A szakelőadók iránt biza­lommal legyenek, azok taná­csát fogadják meg és a tanul­takat a jövőben gazdaságuk­ban gyümölcsözte ssék. BEN KO JÁNOS* főagronómm Ne hunyjunk szemet a helyi adottságok előtt! A Balassagyarmati Beton- árúgyártó Vállalat vezetőinek nem egyszer — különösen ősszel és tavasszal — igen sok gondot okoz a sóder be­A Barátsági Hónap előkészületei A Magyar—Szovjet Baráti Társaság városi elnöksége gazdag. színvonalas prog­rammal készül a február 18- án kezdődő és március 18- ig tartó Barátsági Hónap méltó keretek között történő megünneplésére. Az előkészí­tő bizottság konkrét munka­tervet dolgozott ki, amely részletesen tartalmazza az egyes rendezvényeket. A megnyitóra a szovjet ven­dégek részvételével — feb­ruár 18-án a Madách film­színházban kerül maid sor, amelyen központi kiküldött tart ünnepi beszédet. Utá­na művészi szovjet film­alkotás kerül levetítésre. Február 23-án a szovjet hadsereg és flotta ünnepéről a városi tanács nagytermé­ben Molnár László őrnagy elvtárs tart megemlékezést. Március 14-e komoly művé­szi élményt Ígér városunk dolgozóinak: a járási kultúr- házban a Határőrség Köz­ponti Zenekara ad hangver­senyt, a ..Néoek barátsága” címmel. Helényi Gyula kar­nagy vezényletével. Ugyancsak március hónap­ban tartanak élménybeszá­molókat a Szovjetunióban nemrég járt Havassy László és Rácz Tibor. Március köze­pén a Palóc Múzeum díszter­mében Diószegi Vilmos köz­ponti kiküldött ad ismerte­tést a Szovjetunió nemzeti­ségi politikájáról. A Barát­sági Hónap ideje alatt kü­lönböző szakosztályi meg­beszélések is szolgálják majd a szovjet élenjáró ta­pasztalatok terjesztését, ame­lyek elsősorban jogi. mező- gazdasági, pedagógiai és egészségügyi témaköröket érintenek. Ugyancsak a Palóc Mú­zeum lesz a színhelye an­nak a kiállításnak, amelyet a Tanácsköztársaság kikiál­tásának 40. évfordulója tisz­teletére rendeznék, a népek barátságának és a proletár- internacionalizmusnak a do­kumentálására. Az idén is megrendezésre kerül az immár hagyomá- nvossá vált Szovjet Film Ünnepi Hete, amelyet ünne­pi külsőségek között nyitnak meg. Az ünnepi filmhét ke- re té)>en a legkiemelkedőbb szovjet filmalkotások kerül­nek ismét bemutatásra. A Mlaffyar—Szovjet Diák­hét a két ország tanulóifjú­sága közötti esvre bensősé­gesebbé váló kölcsönös kap­csolat további elmélyítését szolgálja. A középisko­lákban ünnepi önképző- köri üléseken, az ál­talános iskolákban pedig út­törő foglalkozásokon méltat­ják majd a magvar—szovjet barátság jelentőségét. Február 21-én veszi kezde­tét a Szovjet Könyv Ünne- ne. amely impozáns könyv­kiállítással lesz egybekötve. A Mezőgazdasági Hét kere­tében a járási kultúrházban meevei mezőgazdasági ankét zailik le, melynek vitaindító előadását Baksay Tóth Ber­talan egyetemi docens tart- ia. Egyidejűleg ku-koricater- mesztési kiállítás is nyílik. A fentieken kívül egyes vállalatoknál. intézmények­nél és hivataloknál is tarta­naik maid ismeretterjesztő előadásokat a Szovjetunióról, a Barátsági Hónap időszaka alatt. Gy. Z. szerzése. Éppen ezért ta­nácsos lenne a helyi adottsá­gok mélyrehatóbb vizsgálata. Ugyanis Becske község­ben szinte kimeríthetet­len homok-bánya van, melynek feltárása igen célszerű. A vállalat munkája és a célszerűség érdekében előnyös lenne az amúgy is szabadban készített árúkat mindjárt a helyszínen a ho­mokbánya előtt legyártani. Mivel a homokbánya közel van a vasútállo­máshoz még a készárúk szállítása sem okozhatna komolyabb problémát. Ugyanakkor a patvarci ho­mokbánya minőségi alapanya­got rejteget a mozaiklapok gyártásához. A lehetőségek megvannak ahhoz, hogy a Balassagyar­mati Betonárúgyár is felfej­lődjön az országban működő öt testvér vállalata mellé és kejfesett cikkeivel ellástsia me­gyénkén kívül, más megyék kislakás építőit és az állami építkezéseket is. Balassagyarmati iCnotu Január hó 9-én megala­kult az MSZMP Városi Bi­zottsága mellett működő agitációs- és propaganda munkacsoport, amely első ülésén megvitatta a közeljö­vő konkrét feladatait. * Az alapfokú pártoktatás propagandistái konferencián az yíf,pszervezetek kommu­nistái pedig a január havi taggyűléseken tárgyalták meg az MSZMP művelődéspoliti­kai irányelveit. * Január 10-én a Magyar Jogász Szövetség Nógrád megyei Csoportja ankétot rendezett a megyei bíróság nagytermében. „A bíró, az ügyvéd és a jogi képviselő Ha az ember belép a Balassagyarmati Városi Szociális Ott­hon kapuján, furcsa érzések szorongatják. Akaratlanul arra gondol: milyen mos­toha is ez a sors! Mennyi szeretettel, öleléssel, csókkal, fél­tő szeretettel, gon­doskodással marad adósa annak, akinek hozzátartozóit elszó- lítja a halál, vagy csupán rokonai, gyer­mekei nemtörődöm­ségéből öreg napjait nem töltheti meghitt családi körben. Nem azért, mintha a Szo­ciális Otthonban rossz lenne az öregek sorsa, hiszen a veze­tők minden lehetősé­get megragadnak, hogy barátságossá, családiassá tegyék az otthont-pótló szobá­kat. A legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudják azonban megdönteni annak a közmondásnak az ér­vényét, hogy „min­denhol jó, de legjobb otthon!" A meghitt, a hosz- szú évek során meg­szokott családi kör­nyezet, a szűkebb Szívtelen gyermekek „haza”, a gyerekek, az unokák mosolya minden gondot elűz. Ezt az igazi meleg otthont semmi sem pótolhatja, még a pénz sem. S azokat, akik ezt — valami­lyen okból — nem érezhetik, végtelenül sajnálom. Szeretném nap mint nav végig járni a Szociális Ott­hon termeit és száz­szor, vagy ezerszer megsimogatni a sole ősz fejet, hogy leg­alább én törlesszek abból, amit ők gyer­mekeinknek adtak és most nagyon gyéren, vagy egyáltalán nem kapják vissza. Azt szokták mon­dani, hogy a gyer­mek takarékpénztár. Sajnos, eszerint egyes öregeknek „megbu­kott a pénzük”. Ezek között van Gottlieb Rczsőné nyolcvanhá­rom éves balassa­gyarmati lakos, dr. Gombos Gyula kór­házi főorvos édes­anyja és Pásztor Ig­nác nyolcvankét éves balassagyarmati la­kos, Pásztor Jenő körállatorvos édes­apja. ök is a Balas­sagyarmati Szociális Otthon lakói, már jó ideje. Hogy miért vannak ott?... Na­gyon nehéz lenne er­re válaszolni! Min­denesetre nem szo­ciális helyzetüknél fogva. Eltartásuk nem okozhat különö­sebb nehézséget a családban, hiszen gyermekeik havonta több ezer forint jö­vedelemmel bírnak. Vagy talán nem fér­nek el a lakásban? Nem!!! Ez nem lehet ok! A gyermek és a szülő között lévő sze­retet nem ismerhet ilyen akadályt. Külö­nösen nem, amikor dr. Gombos Gyula háromtagú családjá­nak három szobája, egy orvosi rendelője és öt mellékhelyisége van. Pásztor Jenőnek pedig három szobá­ját és hat mellékhe­lyiségét mindössze öten lakják. Ezenkí­vül még egy családi házat bérbeadtak ide­geneknek! Hogyne ráncolódna össze homlokom ilyen elsorvadt gyermeki szeretet láttán, ami­kor száz és száz pél­dája van éppen az ellenkezőjének. Ha nehezen is, de együtt örülnek, együtt szo- morkodnak öreg szü­lők és gyermekek, ahogy az élet hozza. Sajnos, egyre többen vannak ma már olyanok is, akik a szülőt — ha meg­öregszik és nem tud segíteni -- már fe­lesleges tehernek tartják és igyeksze­nek megszabadulni tőle. Ezek helyett annyiszor szégyen­lem magam, • ahány­szor ellátogatok a Szociális Otthonba. Más bánásmódot ér­demelnek a szülők, különösen akkor, ha eltartásukra bőven van lehetőség. S az még csak súlyosbítja az ilyen sorvadt sze- retetű gyermekek fe­lelősségét, hogy eset­leg olyan aggok el­helyezését nehezítik meg, akiknek való­ban nincs senkijük és csak a Szociális Otthonban lelhetnek új tűzhelyre. Kökényest Béla magatartása a tárgyalóterem­ben” című témakör kerül«: megvitatásra. * A legképzettebb pedagógu­sokból és a Szülői Munkakö­zösség legaktívabb tagjaiból, munkacsoport alakult, az if­júság nevelésével kapcsolat», helyi tennivalók meghatáro­zására. * Január hó 14-én a járást tanács dísztermében kerüli* sor a Városi Nőtanács veze­tőség kibővítő nagygyűlésére.. Az új vezetőség megválasz­tása után <i jelenlévők b<irátfc beszélgetést folytattak. * A Miagyar Honvédelmi, Sportszövetség Városi Tar­talékos Tiszti Tagozata igen eredményesen működik. A. havonként egyszer rendsze­resen tartott továbbképzésen a tartalékos tisztek zöme- részt vesz. * A Betonárugyártó Vállalat; Pozsonyi utcai telephelyéit 40 férőhelyes üzemi fürdő és, öltöző létesült, házi beruhá­zással. A műszaki átadás« január 15-én történt meg. * A tavaly novemberben megválasztott új városi ta­nács legutóbbi rendkívüli ülésén 269.795 forint bevé­tellel és uavanilven összegű kiadással elfogadta a f. évi községfejlesztési tervet. * Rövidesen sor kerül áss „ÄFOR” üzenmnyagtöltő-ál- lomás korszerűsítésére. A Szabadság úton működő te­lephelyen kútkezelő épületei létesítenek és 10 köbméteres, tartályt is lehelyeznek. * Kibővített titkári értekez­letet tartott az MSZMP vá­rosi bizottsága. Napirepdett szerepelt a pártbizottság é& az alapszervezetek kapcsola­tának értékelése és az ins­truktor! hálózat átszervezése, * A járási tanács nagytermé­ben együttes ülést tartott Egészségügyi Állandó Bizott­ság a Vöröskereszt és a Nő- tanács. Dr Korill Ferenc kór~ házi főorvos „Láthatatlan eHenségeink” címmel a bak­tériumok és a különböző ví­rusok káros tevékenységét ismertette. Az előadást film­vetítés követte. r

Next

/
Thumbnails
Contents