Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-04 / 10. szám

1959. február 4. nógrádi népüjság 5 KÖZELEBB AZ EMBEREKHEZ“ Milyen módszerekkel dolgozik a mohorai tanács? Ami as idén már j&bh less községi tanácsok, mint az államhatalom helyi szervei, rendkívül sokat te­hetnek községükben a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezéséért, a meglévő terme­lőszövetkezetek erősítéséért, szilárdításáért. Ehhez azon­ban szükséges^ — mint Mo- liorén is, — hogy a tanács­beliek valóban szívvel-léi ék­kel hívei legyenek a nagy­üzemi gazdálkodásnak. S a rossz pap módjára nem vi­zet prédikálnak és bort isz­nak, hanem személyes példa- mutatásukkal is azt _ bi zo- nyítják, hogy meggyőződés­ből állnak ki a termelőszö­vetkezet mellett, mert egye­dül ezek a nagyüzemek ké­pesek a falusi emberek gaz­dasági és kulturális felemel­kedését biztosítani. Még augusztusban történt, hogy Mohorán a községi ta­nácsülésen Tóth Alajos, a mezőgazdasági felügyelő a helyi termelőszövetkezet helyzetét ismertette. Beszélt az eredményekről, hiszen a termelőszövetkezet termésát­lagai jóval meghaladták az egyénileg dolgozó paraszto­két, de elmondotta azt is. hogy jóval eredményesebben gazdálkodhatnának, ha töb­ben lennének. A tanácsülé­sen mindjárt határozat is született. A községi tanács vb. elnöke, Pásztor János élvtárs tanácstagokból, párt­tagokból, a termelőszövetke­zet tagjaiból szervezzen agi- tációs csoportot, akik válasz­tókerületenként elbeszélget­lek az emberekkel a nagy­üzemi gazdálkodás előnyei­ről. így is történt. Amikor •gy-«gy TANÁCSTAG választókerületében a beszámolóját tartotta, — számot adott arról, mit is végzett azok érdekében, akik őt tanácstagnak küldték. — útjára elkísérte a termelő- szövetkezet egy-egy tagja Is. Mert nem valami hivatalos gyűlés volt ez, hanem amo­lyan közvetlen beszélgetés, s hogy ott volt a termelőszö­vetkezet egyik tagja is. egy­könnyen ráfordult a szó a termelőszövetkezetre. Ez így ment a község valamennyi választókerületében. S ami­kor ezek a beszélgetések vé­get értek, hatan kérték fel­vételüket a moharai Kossuth Termelőszövetkezetbe. Ekkor lépett be a Hornyák család, s ekkor lett a közös tagja Molnár Géza is. endkívül jól sikerült az elmúlt esztendőben • termelőszövetkezet zárszá­madása. A november 5-i végrehajtó bizottsági ülésen újra határozatot hoztak — felbuzdulva a korábbi ered­ményeken — a községi ta­nács. a pártszervezet és a termelőszövetkezet képvise­lőiből bizottságot alakítanak, amelynek feladata, hogy minden erejével a zárszáma­dás sikerén munkálkodjon. A megbízott elvtársak mun­kához láttak. Meghívtak a közgyűlésre olyan egyénileg dolgozó parasztokat is, akik Az érsekvadkerti Tartós Béke Termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben 150 szá­zalékra teljesítette áruértéke­sítési tervét. A gépállomás­sal leszerződött munkálatok Is meghaladták katasztrális holdanként a 3 normálhold munkát. így a 3004-es rende­let értelmében 50 000 forint kedvezményhez jutott a ter­mel őszövetkezet. Az idén a termelőszövetke­zet azt tervezi, még több árut ad az államnak, mint az el­múlt esztendőben. Különösen az egyre feilődő állattenyész­téstől várnak sokat. Az elmúlt esztendőben az állattenyésztés jövedel­me "6 ezer forint volt. Az idén ez az összeg kö­a nyáron, a nehezebb mun­kák idején, segítséget nyúj­tottak a termelőszövetkezet­nek, mert úgy van ez már Mohorán, hogy amikor a ter­melőszövetkezetnek szüksége van a munkáskézre a falu egyénileg dolgozó parasztjai szívesen segítenek, mert tud­ják, amikor ők megszorul­nák. nem kell máshoz for- dulniok — bármilyen termé­szetű legyen is a dolog — csak a termelőszövetkezet­hez. Icv segítették egymást az elmúlt nyáron. a/ aratAs idején. Mindezek azit mutatják, hogy ezek a gazdák, ha még egyé­nileg dolgoznak is. foglalkoz­nak a termelőszövetkezettel, érdekli őket, hogyan halad­nak a Kossuth tagjai. Faj- csik János 12 holdas gazda is úgy van vele, hogy kény­telen beismerni, sokkal töb­bet dolgozott otthon 5 meg a család Is, mint a terme- 'őszövetkeze-t tagjai, s mégis jövedelme alul maradt a szorgalmasan dolgozó terme­lőszövetkezeti tagok jövedel­mén. Mert Kiss István fejő­gulyás is 700 munkaegységet ért el az elmúlt esztendőben, egyedül. 21 mázsa búzát, ugyanennyi árpát kapott, s több mint 100 kiló cukrot. A pénzjövedelme meg nem kevesebb, mint lß 000 forint. Mindezt színes plakátok hir­detik Mohorán. amit a köz­ségi tanács készíttetett, egy i-gen tehetséges, fiatal taní­tóval, aki innen került el a tanácsról a katedrára. Az ő általa készített plakátról ol­vastuk azt is, hogy a terme­lőszövetkezetiek tavaszi bú­zája 1050-ban közel kétszer annyit hozott mint ameny- nylt az egyénileg dolgozó pa­rasztok termeltek katasztrá- iis holdanként. így dolgozik, munkálkodik Mohorán Korábban, ha az erdőgaz­daságok munkáját értékel­tük, általában a Cserháti Ál­lami Erdőgazdaság erdésze­teit értettük alatta. Mindez azért volt így, mert ezen gazdaság öleli fel a megyénk erdeinek jó részét. Azonban mind amellett jó pár erdé­szetünk van még. Nagyoro­szi, Drégelypalánk és Nóg- rád környékén, amelynek munkásai szintén dolgoznak, nehézségekkel küzdenek, de munkájuk nyomán jelentős eredményeket érnek el, csak hát távol esnek tőlünk és igen keveset hállottunk ezek­ről a dolgokról. Ezen a hely­telen megkülönböztetésen, bánásmódon szeretnénk most változtatni az által, hogy rövid betekintést engedünk az erdőgazdaság munkájába. A börzsönyi erdőgazdaság­ban — ahová megyénk terü­zel 100 ezer forinttal emel­kedik. Ez azt jelenti, hogy több tejet, gyapiút állítanak elő. több szerződött állatot hizlal­nak és nevelnek. A tejhoz.am emeléséhez a termelőszövet­kezetnek megvan a lehető­sége. A takarmányellátás biz­tosítva van. s a gondozásnál sem merül fel probléma. Mindezeket figyelembe véve terveztek az idei esztendőre tehenenként 200 liter téliéi többet, mint amennyit 1957- ben fejtek egy-egy állatból. Ez azt jelenti, ha többet ter­melnek -többet adnak az ál- ’arrínak, több pénziövedelem- hez jutnak a termelőszövetke­zet tagjai. A tervek szerint közel A KÖZSÉGI TANÄCS, hogy megértesse a falubéli- ekkel: igazán emberré csak a termelőszövetkezetben vá­lik a mohorai paraszt. Ez a munka sok türelmet, szere- tetet igényel, hiszen földjé­től megválni nagyon nehéz minden embernek. Ehhez igyekszenek tőlük telhetőén segítséget adni a községi ta­nács dolgozói. Pásztor elv­társ, a. tanács elnöke maga is tagja a Kossuth Termelő­szövetkezetnék. Nem aféle tiszteletbeli tag, hiszen ilye­nekkel nem sokra menne a termelőszövetkezet. Pásztor elvtárs korábban bognár volt, s a napi munkája után ő reperálta tavaly is a ter­melőszövetkezet beteg kocsi­ját. Egyszóval: őrá várt a bognár munka mind. S az elnök elvtárs erejéhez mér­ten dolgozott. Az esztendő végén a ledolgozott munka­egységek után megkapta jö- vede’mét is. fékkel a módszerekkel dolgoznak a mohorai- ak, s most a decemberi párt- határozat nyomán még in­kább megnövekedtek a fel­adatok. Látják ezt a tanács­beliek is. és a pártszervezet­tel, tömegszervezetekkel kar­öltve újult erővel látnak munkához. S ahogy a jelek mutatják, fáradozásuk nem lesz eredménytelen. hiszen napról-napra közelebb fér­kőznek az emberekhez, meg­ismerik a községben élők gondját, baját, s megértés­sel, szívvel, igyekszenek se­gítséget nyújtaná az útkere­sőknek. Mert Mohorán is érik az úi és ha most még nehezen is, de egyre több gazda látja, mindennél vilá­gosabban, hogy ez az új, amit ma még ugyan kétked­ve fogad, hozza meg számá­ra is az igazi életet. S hogy ezt minél többen megértsék sokat segít a mohorai gaz­dáknak a községi tanács. létéből is jelentős rész tar­tozik — jelenleg a szalagfű- részes fa gyártmány termelése folyik. Ez azt jelenti, hogy szalagfűrészen dolgozzák fel, azokat a rönköket, melyeket a gatteron már nem lehet felfűrészelni. Ma már ott tartunk, hogy erdőgazdasá­gaink bányafából országos viszonylatban biztosítani tud­ják a jelentkező szükségle­tet. S ehhez, ha kis mérték­ben is, de mégis csak hozzá­járul a börzsönyi erdészek munkája is. Azért jelentős eredmény ez, mert tudjuk, hogy országunk nem bővel­kedik fában, a faárut a kör­nyező országokból importál­juk. A termelés növelése érde­kében az erdőgazdaságban rendszeresítették a munka- versenyeket. Az erdészetben a feladatok szinte évszakon­500 ezer forint értékű árut értékesítenek az idén a Tartós Béke tagjai. Ezek szerint 100 katasztrális hold redukált szántóra több mint 163 ezer forint jut. A pénzjövedelem alakulása természetesen a tagok része­sedésében is érezteti hatását. A Tartós Béke Termelőszö­vetkezetben is nő az idén a munkaegység értéke az elmúlt évhez viszonyítva. A munka­egység értékének nagyobb ré­szét pénzben fizetik ki. Rend­szeresítették a havonkénti munkaegység előleget. A le­dolgozott egységek után 10 forintot kapnak a tagok, me­lyet a tejből és a termelési előlegekből biztosítanak. A múltkorában jártam Dej- táron, a József Attila Termelő­szövetkezetben, ahol többek között az elmúlt gazdasági év eredményeiről beszélgettünk. Már a beszélgetés elején fel­tűnt, hogy Szabó Károly agro- nómus rendkívül tartózkodó módon említette az elmúlt év­ben történteket. — Legjobb arról nem be­szélni, ami tavaly történt — mondta letört hangon. Majd utána kereken kijelentette, amennyiben újra róluk, az ő munkájukról akarok írni, egy­szerűen szóba sem áll velem. Egy kicsit váratlanul ért ez a barátságtalan hang, még­sem fogyott el türelmem, mert azonnal rájöttem, valami bánt­hatja a fiatal mezőgazdászt. Gondolkodni kezdtem, milyen oldalról környékezzem meg, s bírjam szólásra az egyébként sem valami barátságos modorú embert. Egy kis huza-vona után mintha megoldódott vol­na a nyelve. Ehhez hozzájá­rult az is, — legalább is úgy gondolom —, hogy közben be­lépett a szobába Tóth elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke. Ezután már nem úgy beszélt velem, mintha én, vagy az új­ság lenne az oka annak, hogy a termelőszövetkezet a múlt évben kevesebbet osztott egy- egy munkaegységre, mint ahogy tervezték. Szabó Károlynak állítólag az fáj, hogy az elmúlt évben túl sok jót írtunk a lapban munkájukról. Szavainak fur­csa íze arra enged következ­tetni, hogy ez a termelőszö­vetkezet még jó szót sem ér­demel, nem hogy még dicsé­retet. Ha megharagszik Szabó Károly, ha nem, vitába szál­lók felelőtlen, rosszmájú kije­lentéseivel. Teszem ezt azért, mert az én véleményem az, hogy a dejtári termelőszövet­kezetet nem lehet elintézni egy kézlegyintéssel. De ki merné ezt megtenni? A tagság, amely törhetetlen szorgalommal dolgozott az el­múlt évben, nem azt érdemli, hogy kézlegyintve, lekicsiny­lőén említsük az elmúlt évi munkáját. ként váltakoznak, éppen azért a munkaversenyek egy-egy időszakot ölelnek fel. Most például a drégely- palánki szalagfű részes fa­gyártmány termelő munkacsa­pat lett az első. A csapat tagjai Tóth Sándor, Regős István és Szepesi István 131 köbméter fát termeltek ki. Az őszi erdősítési verseny folyamán pedig a börzsönyi erdőgazdaság erdészetei kö­zül a diósjenői erdészeit a második helyen végzett. Az éves tervfeladatnak 89 8 szá­zalékban tettek eleget. S ezzel 4000 forint jutalomra tettek szert. Az erdészetek munkájá­nak eredményességét mutat­ja az is, hogy az elmúlt gaz­dasági évben több mint 2 millió forintos eredményia­vulás mutatkozott az 1957-es esztendőhöz viszonyítva. En­nek eredményeképpen fél millió forint volt a nyere­ségrészesedés összege, me­lvet a közelmúltban osztot­tak szét az eredményesen dolgozó erdőgazdaság dol­gozói között. Ez azt jelentet­te. hogy egy-egv dolgozó ha­vi fizetésének 70-75 százalé­kát kapta nyereségrészese­désként. A börzsönyi erdőgazda­ságban új tervekkel várják a tavaszt: nyárfát telepíte­nek. Azt azonban előre kell bocsátani, hogy az erdőgaz­daság területeinek jó része nem alkalmas nyártel építés­re, * miután az a folyómenti taraiakat kedveli. Ezért az erdőgazdaság vezetői úgy határoztak, hogy 40 hektá­ron átmeneti állományként telepítenek nyárfát. Ez nem marad meg végleges erdő­nek. hanem amikor elér egv bizonyos fejlettségi fokot, kivágiák és a szükségletnek megfelelően felhasználják. Az igaz, hogy tavaly ősszel Dejtáron, a zárszámadás ide­jén nagyon egymásnak ellent­mondó véleményeket lehetett hallani a termelőszövetkezet­ről. Nem egy egyénileg gazdál­kodó, akinek a jövedelme még csak meg sem közelítette a termelőszövetkezeti tagokét, büszkén verte a mellét és mondogatta: — Ugye, én meg­mondtam, én előre láttam, hogy ez így lesz! S valahogy a termelőszövetkezeti tagok bedőltek, ha nem is mind, ezeknek az ostoba kijelenté­seknek. Akik így lógó orral jártak- keltek a gúnyosan mosolygó falusiak között, talán még ma­guk is elhitték, igazuk van a falusiaknak. Talán ez ragadt át az agronómusra is, ezért beszélt olyan felelőtlenül a termelőszövetkezet munkájá­ról. Már egyszer megállapítottuk, az elmúlt év nem úgy sikerült Dejtáron, ahogy tervezték. En­nek több oka van. Éppen ezért nem lehet egyoldalúan kézle­gyintéssel elintézni a dolgot. A tervek nem százszázalékos teljesítésének sem a tagság az oka, mert a tagság becsülete­sen, eredményesen dolgozott. Ki tagadhatná le azokat a nagyjelentőségű beruházáso­kat, amelyeket az emúlt év­ben eszközöltek. így elég, ha csak a dohánysimítót, a ser­téshizlaldát, a 4000 férőhelyes baromfitelep építését említjük, amit saját erőből építettek. Tóth elvtárs, az elnök érté­keli a legreálisabban az el­múlt évet. önkritikusan beis­meri; voltak hibák, amelyek akaratunkon kívül becsúsztak. Elmondja, hogy túl komolyan vették a 3004-es rendeletet. A rendelet megjelenése után azonnal nekifogtak az állatál­lomány számszerű fejlesztésé­hez. Rövid időn belül megkét­szereződött az állatállomány, amiért nem kall szégyenkez­niük a falusiak előtt. A hiba az állatállomány felfejlesztésé­nél csúszott be. Az állatállo­mány felfejlesztésével nem tartott lépést a takarmány­alap fejlesztése. Itt kell meg­említeni a tavalyi mostoha időjárást, amelyet Tóth elv- társ így jellemez: — A növénytermelés hagyott cserben minket. A takarmány- gabonánál 3,5 vagon termés- kiesés volt, amelynek pótlása, illetve felvásárlása 70 ezer fo­rint jövedelemkiesést jelentett. A dinnye termelésre kereken 60 ezer forinttal fizettünk rá. A tanulság, az idén nem terme­lünk dinnyét. Hogy a nagyarányú termés- kiesést pótolják a takarmány­féléknél, 60 kh-on vetettek másodvetést, amely jól sike­rült, s így ennek köszönhető, hogy az állatállományt ki tud­ják teleltetni. Akik a termelőszövetkezetet ócsárolták, nem vették észre, hogy megkétszereződött a te­hénállomány, s ez a növeke­dés nemcsak számszerű. Az Üj termelőszövetkezet ala­kult február 1-én Szirá- kon. A sziráki gazdák kö­zül 14-en írták alá a belépé­si nyilatkozatot, hogy a ta­vasszal már a közősben kezdjék el a munkát. Az új termelőszövetkezet tagjai a bevitt föld mellett a községi tanács tartalékterületéből is bérelnek, s így mintegy 200- 250 katasztrális hold szántó­orruknál alig látnak mész-■ szebb azok, akik nem értik meg, hogy mit jelent a tsz- nek a 47 tehénből álló törzs­könyvezett tehénállománya. A. tejtermelési átlag elérte a 3800' litert. Hát az egyénileg gaz­dálkodók tehenei adnak-e- annyit? Eladtak 163 mázsa hízott disznót. Ez figyelmen kívül hagyható? Amikor egy tsz-ben a mun­kaegység értéke eléri a 30 fo­rintot, s emellett nagyot lép előre a közös vagyon, ott még nincs baj, mert nemcsak a mára kell gondolni, hanem a jövőre is. S a dejtáriak he­lyesen, a jövőre gondoltak,. Már ez az év is jobb leszP mint a tavalyi, mert a meg­növekedett állatállomány mel­lé már tervszerűen, az időjárás, szeszélyeit figyelembe véve, biz­tosítják a takarmányt. Az idén különösebb probléma nem le­het a takarmányozásnál. Mi­vel csak a földterület 17,5 szá­zalékán termelnek pillangóst az idén 60 kh-on vetnek négy­zetesen silókukoricát. Ügy ter­vezik, az év minden időszaká­ban silóznak. A nyári zöld szalagot silóval pótolják. 30> kh-on ültetnek kukoricát, 20 kh-on burgonyát, 6 kh-on cu­korrépát és 30 kh-on vetettek őszi árpát. Tóth elvtárs szerint az idei év első lépései már jól sike­rültek. Holdanként 3 mázsa műtrágyát szórtak az őszi ka­lászosokra. Ezek megerősödve mentek a télbe. Pénzük is lesz. az idén, mert 51 darab szarvasmarhát hizlalnak, s lese 12 kh-on szántóföldi kertésze­tük. Az a tervük, hogy a set- tésállományt ugyanúgy, mint a szarvasmarhaállománff, törzstenyészetté fejlesztik. Ar- ra, hogy a szántóföldi munká- kát becsületesen, maradék néI-1 leül elvégezzék, megvan a biz- tosítók. Elsősorban a tagság szorgalma, munkakedve, s má­sodsorban a gépállomás segít­sége, hiszen 6,1 normálhold gépi munkára szerződtek hol­danként a dejtáriak. E néhány szám felsorakozta­tása is ékesen bizonyítja a dejtáriak munkájának ered­ményességét. Akik Szabó Ká- roluhoz hasonlóan lógatják az orrukat, azoknak nincs igazuk. A dejtáriaknak minden adott­ságuk megvan arra, hogy a megye legjobb termelőszövet­kezetei közé tartozzanak. Hogy a tavalyi évvel elégedetlenek a tagok? Ez igaz, mégsem ke­serednek el, mert tudják, az idén már jobb lesz, s remél­jük, őszre már Szabó Károly is másképpen vélekedik. De addig is azt javaslom nemcsak Szabó Károlynak, hanem vnndazoknak, akik lógó orral járnak a faluban, hogy emel­jék fel fejüket bátran, s úgy járjanak a faluban, mert o termelőszövetkezetnek, — Dej­táron nincs olyan ember, aki előtt szégyenkeznie kellene. KATA JÁNOS val és legelővel kezdenék meg a munkálatokat. De azt tervezik, foglalkoznak majd szőlővel is. A termelőszövet­kezet tagjai ideiglenes intéző- bizottságot választottak. Az új termelőszövetkezet neve Üj Tavasz lett, s a ta­gok most már a működési engedélyre várnak, hogy megkezdhessék közös tevé­kenységüket. | Fehér Hetek az % Állami Aruház- 1 ban 3= g Ágyneművászon 21.80 Inlet 32 Pannónia zefir 37 = Kanavász 34.50 forint 3 IÍIJIII!i!IIUI!llllllllll!ll!liliillililllllll!!l!il!!l!li!lillllltillllliilinill!ll!lllllllllll!llllllllllll!ll!l!ll!ll!!llllll!lllllllllilllllllHllllC Közel 100 ezer forinttal nő az állattenyésztés jövedelme Kétmillió forintos erufményjavuiás az erófigazdaságban Üj termelőszövetkezet alakult Szirákon nnmflininiii!!!iiimiiinnnnnmnnmiinimninimi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents