Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-14 / 13. szám
)59. február 14. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Szép eredmények a bányászok versenyében Minél jobban közeleg a Ta- ácsköztársaság 40. évfordu- ija és április 4. hazánk 14. ^szabadulása, annál jobb redmények születnek a bá- yák mélyén, a novákiak ál- il kezdeményezett versenyen. Korábban szinte termé- :etes volt, hogy a tröszt az dekádban 100 százalék alatt íaradt, s a lemaradást va- tmennyire csak a II. dekád égén sikerült pótolni. Ezzel sem ben február I. dekád iát a tröszt 101.8 százalékkal zárta, s már eddig terven felül 1513 tonn-* szénnel termeltek többet. A bányaüzemekben is mó- osultak a korábbi teljesítést jutató számok. Míg korábban A több millió forint beru- lázást igénylő Nógrád me- >yei villamosítási terv során íz idén fénycső világítást az első hely belépője 101-103 százalék volt, addig most jelentős emelkedés történt itt is. Az első helyet az I. dekádban 108-9 százalékkal — terven felül 1364 tonna szénnel — a mizserfai bányászok szerezték meg. A második hely 104,8 százalék, melyet a kezdeményező mátranovávtak foglaltak el. A harmadik helyet a tiríbesi akna bányászai tartják, akik mindössze 0.7 százalékkal maradtak le a mátrano- vákiak mögött. S hadd tegyem hozzá, ez még csak a kezdet, a hajrá a verseny teljes kibontakozása ezekben a nnnoktem történik. FCT’' punban bizonyos, az első hely megszerzése nem lesz könnyű. pusú fénycső világítással cserélik fel azokat. Teljesítették az élüzem szintet Az elmúlt év második felében a balassagyarmati vasútállomás dolgozói között nemes vetélkedés indult el. Valamennyien egy közös célért küzdöttek, hogy kivívják a mintaszolgálati helyet. Ezt azonban csak az állomás valamennyi dolgozójának kiemelkedő eredménye teszi lehetővé. A napokban került sor az elmúlt év eredményeinek értékelésére. Az állomás dolgozói teljesítették ugyan az élüzem szint feltételeit, de a .mintaszolgálati hely megszerzése nem sikerült a fűtőház dolgozóinak lemaradása miatt. Ugyancsak teljesítették az élüzem szint feltételeit 1958. II. félévében a nógrádköves- di vasútállomás dolgozói is, akik ezalatt az idő alatt kiemelkedő eredményeket értek el. Az új évben mindkét állomás dolgozói tovább folytatják eddigi jó eredményeiket, s tervük az új évben is: kiérdemeljék a megtisztelő élüzem címet.-------------N eonvilógít-ásf köp a Rákóczi-últap a megye székhelye, Sal- jótarján fő közlekedési útTervek a nagyhátonyi olaj feítárására fonalának, a Rákóczi út vi- ágitása korszerűsítésére. A tora tavasszal meginduló munkák során a Rákóczi út »Ijes hosszában lebontják az «ddigi villanyoszlopokat és a •ajtűk lévő dróthálózatot s tábelve zeté k k el, ostornyél tíAz elmúlt év nyarán adtunk híradást arról, hogy olajat találtak az útépítők a nagvbátonvi Sulyom-hegy bontásánál. Mint akkor megírtuk, az előfordulást a kőolajipari tröszt munkatársai is felkeresték. Véleményük szerint a további kutatást az elvitt minta laboratóriumi vegyelemzése teszi függővé. Azóta már megtörtént a vegyelemzés és felkerestük Budapesten a Kőolajipari Trösztnél az itt járt Körösi László geológust. Körösi elvtárs elmondotta, hogy Üj ABBESz és bányatörvény készül A napokban felkerestük Dr. Ember Kálmánt, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség helyettes vezetőjét, i arra kértük, tájékoztasson arról, milyen új rendelkezések készülnek. Dr. Ember Kálmán a következőkben válaszolt: — Még az elmúlt év végén megkezdtük az új Általános Bányászati és Egészségvédő Szabályzat elkészítését. Az új szabályzat elkészítésénél a fontossági sorrendet alkalmaztuk. A legfontosabb — amellyel a régi szabályzat nem foglalkozott kellően — a porvédő utasítás volt. Ennek a kidolgozása már befejeződött és kísérleti jelleggel már meg is küldtük az új szabályzatot az ország trösztjeihez. Eltérően az eddigiektől most nemcsak a föld alatt dolgozókra terjed ki a védelem, hanem a külszinen lévőkre Is. így például az osztálvzó dolgozóira is kiterjesztettük a védő rendelkezéseket. Jelenleg feldolgozás alatt áll a villamosberendezések új szabályzata. Ez két fő részre oszlik majd: a létesítési szabályzatot és a működési szabályzatot foglalia majd magába. Az új ABBESz célja, hogy tükrözze bányáink, bányászaink megváltozott életét. s tovább növekedjen a bányák biztonsága. A másik jelentős munka — amelynek előkészületei már megkezdődtek — az új bányatörvény elkészítése. Jelenleg hazánkban annak ellenére, hogy a társadalmi rendszer megváltozott, még mindig az 1854-ben készült osztrák bányatörvényt alkalmazzuk. Az új bányatörvény elkészítésével régi adósságunknak teszünk eleget. Készítésénél figyelembe vesz- szük a testvéri népi demokratikus országok törvényeit, — mivel már ott mindenütt elkészültek a törvények. Szeretnénk munkánkat úgy végezni hogy az év végére elkészüljön az új bányatörvény, — fejezte be nyilatkozatát Dr. Ember Kálmán. a vegyelemzés sikerrel járt. A nyáron a geofizikai intézet Nagybátony környékén nyersanyag- kutatást végez. Ha a fúrások kedvező eredménynyel járnak, úgy mi Is végzünk szerkezettanulmányozó fúrásokat. S ha az megtörtént csak akikor lehet majd a kimondott olajkutató fúrásokat megkezdeni. Az elhozott minta egy nehéz olajmaradék, melynek a könnyebb alkatrészei már eltűntek. Ez viszont minden kétséget kizáró kőolaj aszfaltos maradványa. Igaz ez nem az első eset a Nagybátony környéki olaj előfordulás. Pár évvel ezelőtt a falutól északkeletre, másfélkilométerre 1937 méter mélységben már észleltek ola.jnyomokat, amely előfordulásra enged következtetni. Trösztünk munkája sokrétű, s elsősorban a működő olajmezők feltárását kell szorgalmaznunk. Emellett azonban nem feledkezünk meg az új területekről sem. s tervünkben a Nagybátony környéki feltárások Is szerepelnek. *»00«XXXXXXXXXXXXXX>00(XXXXXXXX30000000000CX^X30<X30CGGOOOOÍXXX3 désl terveket sajnos elég szép számban nem hajtották vég’’". Ennek talán éppen egyik fő oka az, hogy az anvast.akaré- kosságot nem a technikai iej- lesztéssel kívánták alátámasztani, banprn egvéb, másorlla- gns módon, nem egy esetben helytelen módszerekkel (indokolatlan bérmegtakarítás, előzőleg szétszórt, maid ösz- szeszedett anva gokkal.1 Most az egységes árak bevezetésével az a, feladat, hogv a vállalatok egész munkájukat, érdekeiket fokozattehhau állítsák a helyesen értelmezett anyagtakarékosság szolgálatába. Reálisabb feltételeket teremt az új termelői árrendszer a munkaverseny- és újítási mozgalomhoz is. Csak egy néhány példát. Az építőiparban gazdaságosabb a betonelemek minél szélesebb körű alkalmazása, mint az Importált fáé, ösztönöz a ma még drágán termelt építőipari gépek jobb kihasználására. A bányászatban a jnkb osztályozás, a meddő válogatás, a gondosabb, tisztább termelés kifizetőbb. Valamennyi iparágban az egész napon át, egyenletesen igénvelt energia- fogyasztás jár kedvezményekkel. Általában mindenütt a színesfémekkel és az importanyagokkal történő takarékoskodásra irányítják az új árak a figyelmet, ösztönöznek arra is, hogy különösen magas igényű, keresett termékeket nagy tömegben, sorozatban gyártsanak a vállalatok. S még ezernyi és ezernyi lehetőséget és feladatot kaphatunk, ha igen alaposan s elsősorban politikai jelentőségét megértve tanulmányozzák és alkalmazzák politikai és gazdasági vezetőink az új árrendszert. Mindjárt itt kell említést tenni arról, hogy a január 1-vel létrejött és határukat már éreztető intézkedések fő követelménye: a népgazdasá- g! értelornVion vett gazdaságosság megvalósítása, ennek alárendelve minden más szempontot, figyelembe véve a vállalatok önálló elszámolásából adódó követelményeket. Az új termelői árrendszernek, egyéb intézkedésekkel együtt úgy kell érvénvesi'dniök. hogy azok a nagyabb vállalati önállóság mellett szilárdítsák a tervgazdálkodást! Fz az intézkedés újólag aláhúzza annak szükségessév^t Vingy megmaradón és erősödjön a társadalmi, valamint az egyéni vállalati érdekek közötti egyensúly. Végül, — hogy soha ki ne maradjon az emlékezetből — az új termelői árrendszer a dolgozók legszemélyesebb ügye. Ugyanis az un. vállalati alaprentabilitás alapján változatlanul fennmarad a dolgozók nyereségrészesedése és a prémium. Sőt! Még reálisabbak feltételei, az adott gyár és bánya tényleges munkáját, vezetésének színvonalát, dolgozóinak fegyelmét a korrábbiaktól jobban tükrözik az új árak. Elég csak megemlíteni, hogy az 1958 évi termelés szerkezete alapján az állami iparban 1,5 százalékról 5,6 százalékra emelkedik a nyereséghányad az új termelői árrendszerben. A bányászatban például — 43.6- ról -f- 2,6 százalékra, az építőiparban 1-ről R.2-re, a kohászatban — 118-ról + 41,1 százalékra. Elengedhetetlen folte+el tehát, homz a kalkulációk gyors elkészitése, a számítások elvégzése után minél előbb megismertessük a dolgozókkal !s az új helyzetből adódó feladatokat, mozgósítva őket azok minél jobb, minél gazdaságosabb végrehajtására. Ha jól megértjük és felhasználjuk ennek az intézkedésnek lényegét, akkor gyorsabban erősödik a népgazdaság, amely elsődleges feltétele a dolgozók életszínvonala emelésének. Balogh Gyula A szocialista gondolkodás fejlesztéséért, a jobb, olcsóbb Tanácskozás a munkaversenyről Salgótarjánban A megyei pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendezésében szerdán egésznapos tanácskozást tartottak a gyár, a bányák és a kereskedelem, párt-, és szakEzután a vitában elsőnek Torják János elvtárs, a bányász szakszervezet területi elnöke szólalt fel, aki többele között olyan hasznos javaslatot tett, hogy az aknászervezeti és gazdasági vezetői Salgótarjánban. A tanácskozáson a munkaverseny helyzetéről és fejlesztésének feladatairól, valamint a társadalmi tulajdon védelméről hangzottak el beszámolók. problémák megoldására kell irányulnia. A szocialista mumkaver- seny célkitűzéseinek alapvető meghatározója a termelési tanácskozás. Fontos, hogy a gazdasági vezetők fel- készülten, jő beszámolót terjesszenek a tanácskozás elé. A verseny nyilvánosságának biztosításában is nagyobb feladat hárul a műszaki és adminisztratív dolgozókra. A munka verseny nem egyéb — mondotta Sándor eívtárs — mint a dolgozók minden olyan tudatos aktivitása, amelyen keresztül elősegítik a termelési célkitűzések megvalósítását. További tennivalók, hogv fokozzuk a dolgozók aktivitását, a politikai munka megiavi- tásával, hogy minél világosabbá tegyük az egyéni és közösségi társadalmi érdekek összefüggését. A szocialista munkaverseny legfontosabb formája továbbra is az üzemekben folyó verseny legyen. Itt elsősorban az egyéni, brigád, a csapat, vagy az üzemrészek közötti versenyre kell gondolná. Végül arról szól a központi bizottság határozata, hogy nagyobb gondot kell fordítani a kommunisták részvételére, kezdeményezésére a munkaversenyben. A munkaverseny megyei helyzetét elemezve határozatokat hozott a megyei pártvégrehajtó bizottság is. A határozat megállapítja, hogy szakszervezeteink nem mozgósítottak megfelelően a munkaversenyre, hogy számos vonatkozásban hiányoztak a műszaki feltételek. Elsőrendű feladat, hogy a szakszervezetek, a gazdasági vezetők összegyűjtsék és terjesszék a jó módszereket. A párt-végrehajtó bizottság határozata ezután minden egves iparág számára konkrétan megszabta a tennivalókat. A gyáriparban elsősorban az anyagtakarékosság, a technológiai fegyelem és az export tervek teljesítése álljanak a verseny középpontjában. A bányászatban a minőség javítása, a takarékosság. a gének jobb karbantartása és kihasználása a fő feladat. Különös sálival ielentkezik szénbányáinknál a töltési súlv javítása, a csillék jobb kihasználása érdekében folyó verseny. Az építőiparban a fő tennivaló az anyaggal való takarékosság, a helyiipari dolgozók pedig azért versenyezzenek. hogy minél jobban kielégítsék a lakosság igényeit. El kell érni, hogy fellendüljön a munkamódszerátadás. terjedjenek a lee-iobban bevált eljárások. Kötelezővé teszi a kommunisták számára, hogv elérjék: s műszaki- és adminisztratív dolgozók elsőrendű kötelességüknek érezzék a verseny- nyilvánosság biztosítását. szók mindennap, amikor felolvasást tartanak, szólhatnak a verseny állásáról, a feladatokról is, értékelhetik a helyezéseket. Kondorost Janó* elvtárs a Vasötvőzetgyárból saját gyára példájával igazolta a verseny hatását, eredményeit. Szóvá tette, — s erről mások is szóltak, — hogy a gazdaságossági mutatók gyorsabb, értékelésével és ismertetésével is segíteni keli a versenyt. Pintér László elvtárs, a szorospataki bányaüzem vezetője kifogásolta, hogy a szénbányászati tröszt gyakran változó intézkedései gátolják a mimkftversnnv jobb kibontakozását. Soós János elvtárs, az Acélárugyár SZB elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy töíbbet kell foglalkozni a műszaki dolgozókkal. El kell érni, hogy a terveket a munkapadokig lebontsák, mert csak így tehetnek reális változásokat. Jakulbovics Gyula elvtárs az SZMT elnökségének tagja Csethszlováíkiában szerzett tapasztalatait ismertette a tanácskozás előtt. Ennek lényege, hogy a gyár, a bánya jövedelmezőségi, gazdaságos- sági célkitűzésére épül a verseny. Álics János elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára felszólalásában arra utalt, hogy az SZKP XXI. kongresszusa által meghirdetett békés gazdasági versenyben nekünk is vannak kötelezettségeink. Jobb, olcsóbb árut termelni: ez a mnnkaverseny tengelye, középpontja. Ezután az egyes gyárak, a szénbányászat konkrét feladatairól szólott. Elmondotta hogy például a Salgótarjáni Üveggyárban ha a múltévi 7 millió selejtkárt a felére csökkentik, máris komoly nyereségre tehetett volna szert a gyár. Pedig ebben a 7 millióban még nincs benne a részleges selejt, az exportból származó reklamációk, s a hibás termékek tovább feldolgozásából eredő károk. A Tűzhelygyárban baj van a munka minőségé- vei. Itt is lehetne emelni az exporttermelést, ha nagyobb gondot fordítanának a termékek előállítására. A bányászatban nem az a feladat, hogy .megmozgassanak minden követ.” Elsősorban arra kell törekedni, hogy a műszaki vezetők gondoskodjanak a csillék megfelelő kiürítéséről, hogy időiben ott legyen á munkahelyen a lőmester, jó legyen a faellátás, hogy ne bosszankodjanak apró dolgok miatt a dolgozók. Szólott arról a néhány heiyen tapasztalható közömbösségről ist amikor drága gépeket a szabad ég alatt hagynak, nincs megfelelő felelősségérzet a munkásfiatalom vagyonának megőrzéséért. Felhívta a tanácskozás résztvevőit, hogy bátran nyúljanak a hibák kiküszöböléséhez. Bagyinszkí György elvtárs, a városi pártbizottság munkatársa a reális tervek készítésére utalt. Elmondotta, hogy Salgótarján legfőbb nagyüzemében nem alapozzák meg megfelelően a műszaki fejlesztési terveket. Nem hajtották végre az 1958 évi takarékossági intézkedési terveket sem Nádasdi András elvtára. az SZMT elnöke zárszavában rámutatott, az alap most már meg van a verseny fellendítéséhez. Fontos, hogy ez a munka elsősorban a munkások szocialista gondolkodásának, felclős- •égérzelénck növelésére irányuljon, A munkások nevelése, a közösségi és egyéni érdekek jobb összehangolása, ez a munkaverseny célja, A megyei párt-végrehajtó bizottság határozata, s ennek a tanácskozásnak áz alapjáa a közeli napokban valamennyi gyárunkban és bányaüzemeinknél aktivaérte- kezleten tárgyalják meg a helyi feladatokat. A legfontosabb forma az üzemen belüli verseny Az első napirendi pont előadója Sándor István elvtárs, az SZMT elnökhelyettese, a munkaverseny helyzetéről szólott. Elmondotta, hogy a versenyt a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatok megoldására kell irányítani: a műszaki fejlesztés a gazdaságos ‘termelés, a takarékosság, a minőség javítása. _ az export feladatok teljesítése. Biztosítani kell e célkitűzések megvalósítására a termelésben élenjáró dolgozók fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülését. A továbbiakban arról szólott, hogy a fellendülő munkaverseny is hozzájárult megyénk ipari üzemeiben az 1958-as tervek túlteljesítéséhez az önköltség csökkentéséhez. Ennek ellenére még számos további feladat áll a szakszervezetek előtt. Példaként említette, hogy a Salgótarjáni Üveggyárban az elmúlt esztendőben 7 millió forint volt a selejtkár, emelkedett a selejt a Tűzhelygyárban is, az utóbbi időben újból sok panasz merült fel a szén minőségével kapcsolatban. A versenynek elsősorban az ilyen A KÖ7ponri bÍ7oTfscg és o rnecyei párt-végre hajtó bizottság határozata A beszámoló után Bemard Rezső elvtárs, a pártbizottság osztályvezetője ismertette a párt központi bizottságának, és a megyei végrehajtó bizottságnak a munkaversennyel kapcsolatos határozatait. A Központi Bizottság többek között megállapította hogy ma már más a helyzet a munkaversenyben, mint az ellenforradalom után volt. Azonban még mindig hiányzik a pártosság még mindig nem eléggé szorosan kapcsolódik a napi feladatokhoz. A határozat világosan választ ad arra, hogy kit tekintsünk versenyben állónak. Mindazokat, akik bizonyos célkitűzések elérését magukévá tették, versenyben állónak kell tekinteni, s ezekből a legjobbakat kell a verseny győztesének nyilvánítani. A határozat továbbiakban arról szól, hogy javítani kell a munkaverseny tartalmát, a politikai munkát, világosabbá kell tenni az egyéni és társadalmi érdekek összefüggését. Nagyobb gondot kell fordítani a versenyző, az élenjáró dolgozók erkölcsi megbecsülésére, az élenjárók nagyobb segítséget nyújtsanak az elmaradóknak, az élenjáró módszerek terjesztésére. Mint a határozat leszögezi, e nélkül nem érhető el fordulat a munkaversényben. Nem kevésbé fontos az is, hogy a vezető szervek a helyszínen közvetlen gyakorlati segítséget nyújtsanak. Törődni kell azzal is, hogy a dolgozók választ kapjanak arra is, hogyan, milyen módszerekkel érhetik el. valósíthatják meg célkitűzéseiket. Növeljük a munkások fefelcsségárzelét
