Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-14 / 13. szám

)59. február 14. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Szép eredmények a bányászok versenyében Minél jobban közeleg a Ta- ácsköztársaság 40. évfordu- ija és április 4. hazánk 14. ^szabadulása, annál jobb redmények születnek a bá- yák mélyén, a novákiak ál- il kezdeményezett verseny­en. Korábban szinte termé- :etes volt, hogy a tröszt az dekádban 100 százalék alatt íaradt, s a lemaradást va- tmennyire csak a II. dekád égén sikerült pótolni. Ezzel sem ben február I. dekád iát a tröszt 101.8 százalékkal zárta, s már eddig terven felül 1513 tonn-* szénnel termeltek többet. A bányaüzemekben is mó- osultak a korábbi teljesítést jutató számok. Míg korábban A több millió forint beru- lázást igénylő Nógrád me- >yei villamosítási terv során íz idén fénycső világítást az első hely belépője 101-103 százalék volt, addig most je­lentős emelkedés történt itt is. Az első helyet az I. de­kádban 108-9 százalékkal — terven felül 1364 ton­na szénnel — a mizserfai bányászok szerezték meg. A második hely 104,8 száza­lék, melyet a kezdeményező mátranovávtak foglaltak el. A harmadik helyet a tiríbesi akna bányászai tartják, akik mindössze 0.7 százalék­kal maradtak le a mátrano- vákiak mögött. S hadd te­gyem hozzá, ez még csak a kezdet, a hajrá a verseny tel­jes kibontakozása ezekben a nnnoktem történik. FCT’' pun­ban bizonyos, az első hely megszerzése nem lesz könnyű. pusú fénycső világítással cse­rélik fel azokat. Teljesítették az élüzem szintet Az elmúlt év második fe­lében a balassagyarmati va­sútállomás dolgozói között ne­mes vetélkedés indult el. Va­lamennyien egy közös célért küzdöttek, hogy kivívják a mintaszolgálati helyet. Ezt azonban csak az állomás va­lamennyi dolgozójának ki­emelkedő eredménye teszi le­hetővé. A napokban került sor az elmúlt év eredményeinek ér­tékelésére. Az állomás dol­gozói teljesítették ugyan az élüzem szint feltételeit, de a .mintaszolgálati hely meg­szerzése nem sikerült a fű­tőház dolgozóinak lemaradása miatt. Ugyancsak teljesítették az élüzem szint feltételeit 1958. II. félévében a nógrádköves- di vasútállomás dolgozói is, akik ezalatt az idő alatt ki­emelkedő eredményeket ér­tek el. Az új évben mind­két állomás dolgozói tovább folytatják eddigi jó eredmé­nyeiket, s tervük az új év­ben is: kiérdemeljék a meg­tisztelő élüzem címet.-------------­N eonvilógít-ásf köp a Rákóczi-úl­tap a megye székhelye, Sal- jótarján fő közlekedési út­Tervek a nagyhátonyi olaj feítárására fonalának, a Rákóczi út vi- ágitása korszerűsítésére. A tora tavasszal meginduló munkák során a Rákóczi út »Ijes hosszában lebontják az «ddigi villanyoszlopokat és a •ajtűk lévő dróthálózatot s tábelve zeté k k el, ostornyél tí­Az elmúlt év nyarán ad­tunk híradást arról, hogy olajat találtak az útépítők a nagvbátonvi Sulyom-hegy bontásánál. Mint akkor meg­írtuk, az előfordulást a kő­olajipari tröszt munkatársai is felkeresték. Véleményük szerint a további kutatást az elvitt minta laboratóriumi vegyelemzése teszi függővé. Azóta már megtörtént a vegyelemzés és felkerestük Budapesten a Kőolajipari Trösztnél az itt járt Körösi László geológust. Körösi elvtárs elmondotta, hogy Üj ABBESz és bányatörvény készül A napokban felkerestük Dr. Ember Kálmánt, az Or­szágos Bányaműszaki Felü­gyelőség helyettes vezetőjét, i arra kértük, tájékoztasson arról, milyen új rendelkezé­sek készülnek. Dr. Ember Kálmán a következőkben válaszolt: — Még az elmúlt év vé­gén megkezdtük az új Álta­lános Bányászati és Egész­ségvédő Szabályzat elkészíté­sét. Az új szabályzat elké­szítésénél a fontossági sor­rendet alkalmaztuk. A leg­fontosabb — amellyel a régi szabályzat nem foglalkozott kellően — a porvédő utasí­tás volt. Ennek a kidolgozá­sa már befejeződött és kí­sérleti jelleggel már meg is küldtük az új szabályzatot az ország trösztjeihez. Elté­rően az eddigiektől most nemcsak a föld alatt dolgo­zókra terjed ki a védelem, hanem a külszinen lévőkre Is. így például az osztálvzó dolgozóira is kiterjesztettük a védő rendelkezéseket. Jelenleg feldolgozás alatt áll a villamosberendezések új szabályzata. Ez két fő rész­re oszlik majd: a létesítési szabályzatot és a működési szabályzatot foglalia majd magába. Az új ABBESz célja, hogy tükrözze bányáink, bá­nyászaink megváltozott éle­tét. s tovább növekedjen a bányák biztonsága. A másik jelentős munka — amelynek előkészületei már megkezdődtek — az új bányatörvény elkészítése. Jelenleg hazánkban annak ellenére, hogy a társadalmi rendszer megváltozott, még mindig az 1854-ben készült osztrák bányatörvényt alkal­mazzuk. Az új bányatörvény elkészítésével régi adóssá­gunknak teszünk eleget. Ké­szítésénél figyelembe vesz- szük a testvéri népi demok­ratikus országok törvényeit, — mivel már ott mindenütt elkészültek a törvények. Sze­retnénk munkánkat úgy vé­gezni hogy az év végére el­készüljön az új bányatör­vény, — fejezte be nyilatko­zatát Dr. Ember Kálmán. a vegyelemzés sikerrel járt. A nyáron a geofizi­kai intézet Nagybátony környékén nyersanyag- kutatást végez. Ha a fú­rások kedvező eredmény­nyel járnak, úgy mi Is végzünk szerkezettanul­mányozó fúrásokat. S ha az megtörtént csak akikor lehet majd a kimon­dott olajkutató fúrásokat megkezdeni. Az elhozott minta egy ne­héz olajmaradék, melynek a könnyebb alkatrészei már eltűntek. Ez viszont minden kétséget kizáró kőolaj asz­faltos maradványa. Igaz ez nem az első eset a Nagy­bátony környéki olaj előfor­dulás. Pár évvel ezelőtt a falu­tól északkeletre, másfél­kilométerre 1937 méter mélységben már észleltek ola.jnyomokat, amely előfordulásra enged következtetni. Trösztünk munkája sokrétű, s elsősorban a működő olaj­mezők feltárását kell szor­galmaznunk. Emellett azon­ban nem feledkezünk meg az új területekről sem. s ter­vünkben a Nagybátony kör­nyéki feltárások Is szerepel­nek. *»00«XXXXXXXXXXXXXX>00(XXXXXXXX30000000000CX^X30<X30CGGOOOOÍXXX3 désl terveket sajnos elég szép számban nem hajtották vég’’". Ennek talán éppen egyik fő oka az, hogy az anvast.akaré- kosságot nem a technikai iej- lesztéssel kívánták alátámasz­tani, banprn egvéb, másorlla- gns módon, nem egy esetben helytelen módszerekkel (in­dokolatlan bérmegtakarítás, előzőleg szétszórt, maid ösz- szeszedett anva gokkal.1 Most az egységes árak bevezetésé­vel az a, feladat, hogv a vál­lalatok egész munkájukat, érdekeiket fokozattehhau ál­lítsák a helyesen értelmezett anyagtakarékosság szolgálatá­ba. Reálisabb feltételeket te­remt az új termelői árrend­szer a munkaverseny- és újí­tási mozgalomhoz is. Csak egy néhány példát. Az építő­iparban gazdaságosabb a be­tonelemek minél szélesebb körű alkalmazása, mint az Importált fáé, ösztönöz a ma még drágán termelt építőipa­ri gépek jobb kihasználására. A bányászatban a jnkb osz­tályozás, a meddő válogatás, a gondosabb, tisztább terme­lés kifizetőbb. Valamennyi iparágban az egész napon át, egyenletesen igénvelt energia- fogyasztás jár kedvezmények­kel. Általában mindenütt a színesfémekkel és az import­anyagokkal történő takaré­koskodásra irányítják az új árak a figyelmet, ösztönöz­nek arra is, hogy különösen magas igényű, keresett ter­mékeket nagy tömegben, so­rozatban gyártsanak a válla­latok. S még ezernyi és ezer­nyi lehetőséget és feladatot kaphatunk, ha igen alaposan s elsősorban politikai jelen­tőségét megértve tanulmá­nyozzák és alkalmazzák poli­tikai és gazdasági vezetőink az új árrendszert. Mindjárt itt kell említést tenni arról, hogy a január 1-vel létrejött és határukat már éreztető intézkedések fő követelménye: a népgazdasá- g! értelornVion vett gazdaságos­ság megvalósítása, ennek alá­rendelve minden más szem­pontot, figyelembe véve a vállalatok önálló elszámolá­sából adódó követelményeket. Az új termelői árrendszernek, egyéb intézkedésekkel együtt úgy kell érvénvesi'dniök. hogy azok a nagyabb vállalati ön­állóság mellett szilárdítsák a tervgazdálkodást! Fz az in­tézkedés újólag aláhúzza an­nak szükségessév^t Vingy meg­maradón és erősödjön a tár­sadalmi, valamint az egyéni vállalati érdekek közötti egyensúly. Végül, — hogy soha ki ne maradjon az emlékezetből — az új termelői árrendszer a dolgozók legszemélyesebb ügye. Ugyanis az un. vállalati alaprentabilitás alapján vál­tozatlanul fennmarad a dol­gozók nyereségrészesedése és a prémium. Sőt! Még reáli­sabbak feltételei, az adott gyár és bánya tényleges mun­káját, vezetésének színvona­lát, dolgozóinak fegyelmét a korrábbiaktól jobban tükrö­zik az új árak. Elég csak megemlíteni, hogy az 1958 évi termelés szerkezete alapján az állami iparban 1,5 száza­lékról 5,6 százalékra emelke­dik a nyereséghányad az új termelői árrendszerben. A bányászatban például — 43.6- ról -f- 2,6 százalékra, az épí­tőiparban 1-ről R.2-re, a ko­hászatban — 118-ról + 41,1 százalékra. Elengedhetetlen folte+el tehát, homz a kalku­lációk gyors elkészitése, a számítások elvégzése után minél előbb megismertessük a dolgozókkal !s az új hely­zetből adódó feladatokat, moz­gósítva őket azok minél jobb, minél gazdaságosabb végre­hajtására. Ha jól megértjük és fel­használjuk ennek az intézke­désnek lényegét, akkor gyor­sabban erősödik a népgazda­ság, amely elsődleges feltétele a dolgozók életszínvonala emelésének. Balogh Gyula A szocialista gondolkodás fejlesztéséért, a jobb, olcsóbb Tanácskozás a munkaversenyről Salgótarjánban A megyei pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendezésében szerdán egésznapos tanácskozást tar­tottak a gyár, a bányák és a kereskedelem, párt-, és szak­Ezután a vitában elsőnek Torják János elvtárs, a bá­nyász szakszervezet területi elnöke szólalt fel, aki töb­bele között olyan hasznos ja­vaslatot tett, hogy az akná­szervezeti és gazdasági vezetői Salgótarjánban. A tanácsko­záson a munkaverseny hely­zetéről és fejlesztésének fel­adatairól, valamint a társadal­mi tulajdon védelméről hang­zottak el beszámolók. problémák megoldására kell irányulnia. A szocialista mumkaver- seny célkitűzéseinek alap­vető meghatározója a terme­lési tanácskozás. Fontos, hogy a gazdasági vezetők fel- készülten, jő beszámolót terjesszenek a tanácskozás elé. A verseny nyilvánosságának biztosításában is nagyobb fel­adat hárul a műszaki és adminisztratív dolgozókra. A munka verseny nem egyéb — mondotta Sándor eívtárs — mint a dolgozók minden olyan tudatos aktivitása, ame­lyen keresztül elősegítik a termelési célkitűzések megvalósítását. További tennivalók, hogv fo­kozzuk a dolgozók aktivitását, a politikai munka megiavi- tásával, hogy minél világo­sabbá tegyük az egyéni és közösségi társadalmi érdekek összefüggését. A szocialista munkaverseny legfontosabb formája tovább­ra is az üzemekben folyó verseny legyen. Itt elsősor­ban az egyéni, brigád, a csapat, vagy az üzemrészek közötti versenyre kell gon­dolná. Végül arról szól a központi bizottság határozata, hogy nagyobb gondot kell for­dítani a kommunisták részvételére, kezdemé­nyezésére a munkaver­senyben. A munkaverseny megyei helyzetét elemezve határoza­tokat hozott a megyei párt­végrehajtó bizottság is. A határozat megállapítja, hogy szakszervezeteink nem moz­gósítottak megfelelően a munkaversenyre, hogy szá­mos vonatkozásban hiányoz­tak a műszaki feltételek. El­sőrendű feladat, hogy a szakszervezetek, a gazdasági vezetők összegyűjtsék és ter­jesszék a jó módszereket. A párt-végrehajtó bizottság ha­tározata ezután minden egves iparág számára konk­rétan megszabta a tennivaló­kat. A gyáriparban elsősor­ban az anyagtakarékosság, a technológiai fegyelem és az export tervek teljesítése áll­janak a verseny középpont­jában. A bányászatban a minőség javítása, a takaré­kosság. a gének jobb kar­bantartása és kihasználása a fő feladat. Különös sálival ielentkezik szénbányáinknál a töltési súlv javítása, a csil­lék jobb kihasználása érde­kében folyó verseny. Az épí­tőiparban a fő tennivaló az anyaggal való takarékosság, a helyiipari dolgozók pedig azért versenyezzenek. hogy minél jobban kielégítsék a lakosság igényeit. El kell érni, hogy fellendüljön a munka­módszerátadás. terjedje­nek a lee-iobban bevált eljárások. Kötelezővé teszi a kommu­nisták számára, hogv elérjék: s műszaki- és adminisztratív dolgozók elsőrendű köteles­ségüknek érezzék a verseny- nyilvánosság biztosítását. szók mindennap, amikor felolvasást tartanak, szólhat­nak a verseny állásáról, a feladatokról is, értékelhetik a helyezéseket. Kondorost Janó* elvtárs a Vasötvőzet­gyárból saját gyára példájá­val igazolta a verseny hatá­sát, eredményeit. Szóvá tet­te, — s erről mások is szól­tak, — hogy a gazdaságossá­gi mutatók gyorsabb, értéke­lésével és ismertetésével is segíteni keli a versenyt. Pin­tér László elvtárs, a szoros­pataki bányaüzem vezetője kifogásolta, hogy a szénbá­nyászati tröszt gyakran vál­tozó intézkedései gátolják a mimkftversnnv jobb kibonta­kozását. Soós János elvtárs, az Acélárugyár SZB elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy töíbbet kell foglalkozni a műszaki dolgozókkal. El kell érni, hogy a terveket a munkapa­dokig lebontsák, mert csak így tehetnek reális változásokat. Jakulbovics Gyula elvtárs az SZMT elnökségének tagja Csethszlováíkiában szerzett tapasztalatait ismertette a tanácskozás előtt. Ennek lé­nyege, hogy a gyár, a bánya jövedelmezőségi, gazdaságos- sági célkitűzésére épül a ver­seny. Álics János elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtit­kára felszólalásában arra utalt, hogy az SZKP XXI. kongresszusa által meghirde­tett békés gazdasági ver­senyben nekünk is vannak kötelezettségeink. Jobb, olcsóbb árut ter­melni: ez a mnnkaver­seny tengelye, közép­pontja. Ezután az egyes gyárak, a szénbányászat konkrét fela­datairól szólott. Elmondotta hogy például a Salgótarjáni Üveggyárban ha a múltévi 7 millió selejtkárt a felére csökkentik, máris komoly nyereségre tehetett volna szert a gyár. Pedig ebben a 7 millióban még nincs ben­ne a részleges selejt, az ex­portból származó reklamáci­ók, s a hibás termékek to­vább feldolgozásából eredő károk. A Tűzhelygyárban baj van a munka minőségé- vei. Itt is lehetne emelni az exporttermelést, ha nagyobb gondot fordítanának a ter­mékek előállítására. A bá­nyászatban nem az a fela­dat, hogy .megmozgassanak minden követ.” Elsősorban arra kell törekedni, hogy a műszaki vezetők gon­doskodjanak a csillék megfelelő kiürítéséről, hogy időiben ott legyen á munkahelyen a lőmester, jó legyen a faellátás, hogy ne bosszankodjanak apró dolgok miatt a dolgozók. Szólott ar­ról a néhány heiyen tapasz­talható közömbösségről ist amikor drága gépeket a sza­bad ég alatt hagynak, nincs megfelelő felelősségérzet a munkásfiatalom vagyonának megőrzéséért. Felhívta a ta­nácskozás résztvevőit, hogy bátran nyúljanak a hibák kiküszöböléséhez. Bagyinszkí György elvtárs, a városi pártbizottság mun­katársa a reális tervek ké­szítésére utalt. Elmondotta, hogy Salgótarján legfőbb nagyüzemében nem alapoz­zák meg megfelelően a mű­szaki fejlesztési terveket. Nem hajtották végre az 1958 évi takarékossági intézkedési terveket sem Nádasdi András elvtára. az SZMT elnöke zár­szavában rámutatott, az alap most már meg van a ver­seny fellendítéséhez. Fontos, hogy ez a munka elsősorban a munkások szocialista gondolkodásának, felclős- •égérzelénck növelésére irányuljon, A munkások nevelése, a kö­zösségi és egyéni érdekek jobb összehangolása, ez a munkaverseny célja, A megyei párt-végrehajtó bizottság határozata, s ennek a tanácskozásnak áz alapjáa a közeli napokban vala­mennyi gyárunkban és bá­nyaüzemeinknél aktivaérte- kezleten tárgyalják meg a helyi feladatokat. A legfontosabb forma az üzemen belüli verseny Az első napirendi pont elő­adója Sándor István elvtárs, az SZMT elnökhelyettese, a munkaverseny helyzetéről szólott. Elmondotta, hogy a versenyt a népgazdaság előtt álló legfontosabb fel­adatok megoldására kell irányítani: a műszaki fejlesztés a gazda­ságos ‘termelés, a takarékos­ság, a minőség javítása. _ az export feladatok teljesítése. Biztosítani kell e célkitűzé­sek megvalósítására a ter­melésben élenjáró dolgozók fokozottabb erkölcsi és anya­gi megbecsülését. A további­akban arról szólott, hogy a fellendülő munkaverseny is hozzájárult megyénk ipari üzemeiben az 1958-as tervek túlteljesítéséhez az önköltség csökkentéséhez. Ennek el­lenére még számos további feladat áll a szakszervezetek előtt. Példaként említette, hogy a Salgótarjáni Üveg­gyárban az elmúlt esztendő­ben 7 millió forint volt a selejtkár, emelkedett a selejt a Tűzhelygyárban is, az utób­bi időben újból sok panasz merült fel a szén minősé­gével kapcsolatban. A ver­senynek elsősorban az ilyen A KÖ7ponri bÍ7oTfscg és o rnecyei párt-végre hajtó bizottság határozata A beszámoló után Bemard Rezső elvtárs, a pártbizott­ság osztályvezetője ismertette a párt központi bizottságá­nak, és a megyei végrehajtó bizottságnak a munkaver­sennyel kapcsolatos határo­zatait. A Központi Bizottság töb­bek között megállapította hogy ma már más a helyzet a munkaversenyben, mint az ellenforradalom után volt. Azonban még mindig hiány­zik a pártosság még mindig nem eléggé szorosan kapcso­lódik a napi feladatokhoz. A határozat világosan választ ad arra, hogy kit tekintsünk versenyben állónak. Mindazo­kat, akik bizonyos célkitűzé­sek elérését magukévá tették, versenyben álló­nak kell tekinteni, s ezekből a legjobbakat kell a verseny győztesé­nek nyilvánítani. A határozat továbbiakban arról szól, hogy javítani kell a munkaverseny tartalmát, a politikai munkát, világo­sabbá kell tenni az egyéni és társadalmi érdekek össze­függését. Nagyobb gondot kell fordíta­ni a versenyző, az élenjáró dolgozók erkölcsi megbecsü­lésére, az élenjárók nagyobb segítséget nyújtsanak az el­maradóknak, az élenjáró módszerek terjesztésére. Mint a határozat leszögezi, e nél­kül nem érhető el fordulat a munkaversényben. Nem kevésbé fontos az is, hogy a vezető szervek a helyszínen közvetlen gyakorlati segítsé­get nyújtsanak. Törődni kell azzal is, hogy a dolgozók vá­laszt kapjanak arra is, ho­gyan, milyen módszerekkel érhetik el. valósíthatják meg célkitűzéseiket. Növeljük a munkások fefelcsségárzelét

Next

/
Thumbnails
Contents