Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-14 / 13. szám
2 nógrádi népüjsAg 1959. február 14. A tanácsok és termelőszövetkezetek kapcsolatának tapasztalatai a szécsényl járásban A tsz-mozgaiam fellendítése érdekében hozott párt és kormányhatározatok kedvezően hatottak járásunk termelőszövetkezeteinek politikai, sezrvezetd és gazdasági megerősödése irányában. A párt és kormány határozatok megjeienese óta szemmel látnatoan nőtt a tsz-ek tekintélye, erősödött gazdaságuk, javult a vezetés színvonala. A politikai felvilágosító munka eredményeként ma már el lehet mondani, hogy termelőszövetkezeteink döntő töohsége minden vonatkozásban alapszabály szerint gazdálkodik. Termeioszöveukezeteink a kedvezőtlen időjárás ellenére is viszonylag jo termest takarítottak be. Álianao fejlődést mutat a közös vagyon novelese, az adatállomany számának és minősegének állandó gyarapoaasa. Úgyszintén jeientos beruházások megvalositasának lenetunk szemtanúi. 'főbbek között például a nográdmegyeri tsz 1957- ben telepíteti 52 lerone- lyes tenemsiálloját, lantiban korszerűen gépesítettek, s ez evuen 52 lerő- heilyei bővítik. A ludánynaiaszi tsz-oen szintén 52 léroneiyes tenemstál- lót építettek részleges gépesítéssel. Mindezek a tények, de nem utoiso sorban az ellenforradalom alatt is szilárd, törhetetlen kiállásuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mellett azt mutatják, hogy járásunk területen is mely gyökerei vannak a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Termelőszövetkezeteink eredményeiben mindenütt megtalálhatók tanácsaink, mint az államhatalom helyi szerveinek munkája is. Milyen tényezőkkel lehet ezt konkrétan bizonyítani? Elsősorban azzal, hogy tanácsaink „keze” is benne van a tsz-ek létrejöttében. Ezen túl konkrét szaktanácsokkal, segítették a gazdaságos növény- és állattenyésztés kialakítását. Ezzel párhuzamosan állandó agitációs munkát végeztek a tsz-mozgaiam kiszélesítése érdekében, bár ezek eredményei meglehetősen kezdetlegesek. Tanácsaink által a tsz-ek- nek nyújtott politikai, szervezeti és gazdasági segítség nagyban elősegítette a belterjesség irányában való fejlődésüket, melynek eredményeként állandóan gyarapodott jövedelmük. Ennek alapján a járás termelőszövetkezeteinek fel nem osztható alapja az 1958-as évben 1 159 834 forinttal növekedett. A tiszta vagyon pedig 944 021 forint. Ebből természetszerűen az következett, hogy a tagok jövedelme is állandó felfelé ívelő tendenciát mutat. A pilinyi tsz például az 1958. gazdasági évben 50 forint munkaegység értéket tudott osztani tagonként, ezzel szemben az 1959-es gazdasági évben már 5 tsz-ünk tervezett 50 forintos munkaegység részesedést. Tanácsaink állandó kapcsolatban vannak termelőszövetkezeteinkkel. Az 1958. gazdasági évre közös fejlesztési tervet is készítettek, bár itt rögtön meg kell jegyezni, hogy több községi tanácsnál a terv alapján kitűzött feladatokból meglehetősen kevés eredményt értek el. Ezt a közömbösséget azonnal fel kell számolni és bátran, határozottan, céltudatosan hozzá kell fogni a konkrét munkához. Tanácsaink törekedjenek, munkálkodjanak azon, hogy a tsz-eknel olyan viszonyt tudjanak kialakítani, mint ez a rimoci tanácsra jellemző, ahol rendszeresen résztvesz- nek egymás értekezletein és a konkrét gyakorlati feladatok végrehajtásából egyöntetűen kiveszik részüket. E jó kapcsolat nagymértékben elősegítette, hogy az ellen- forradalom után újjászervezett tsz gyorsan talpra állt melói árakat. és gazdaságilag komoly fejlődést ért el. Nem lehet ugyanezt elmondani a ludányhalászi és a varsányi tanács és az ott lévő tsz-ek kapcsolatáról, ahol különböző nézeteltéresek miatt nem értik meg egymást, más szóval ezeken a helyeken nem érvényesül a tsz- mozgalom tekintetében az egységes elv, az egységes cselekvés. Csakis úgy tudjuk e nézeteltérést, valamint a tsz- mozgá.om területén lévő egyhelyben topogást felszámolni, ha mindannyian megszívleljük a központi bizottság 1958 decemberi határozatát. E határozat többek között leszögezi, hogy az ország politikai és gazdasági helyzete lehetővé teszi, hogy a tsz- mozigalom ütemet meggyorsíthassuk. Ezzel kapcsolatban arra van szükség, hogy necsak egyetértsünk a központi bizottság tsz- mozgalom tovább fejlesztéséről szóló határozatával, hanem arra is, hogy harcoljunk annak gyakorlati megvalósításáért, óhajokkal és sóhajokkal nem lehet a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy ügyét megoldani. A párthatározat szellemében arccal a tsz felé! E jelszó gyakorlati értelmezése azt jelenti, hogy a járási tanácstól lefelé minden szervnek a maga vonalán az eddiginél sokkal felelőségtelje- sebben kell foglalkoznia a meglévő tsz-ek politikai, szervezeti és gazdasági megerősítésével, azok számszerű fejlesztésével és ezzel párhuzamosan új tsz-ek létrehozása élőféltételeinek megteremtésével. Munkánk során megvizsgáltuk a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak 1959. évi I. negyedévi munkatervét, amelynek során kiderült, hogy az ipoly- tamóci, litkei, ludányhalászi, endrefalvai, tanácsoknál teljes „szélcsend” uralkodik a tsz-mozga- lom körül. Ne érezze magát senki sértve, amikor félreérthetetlenül kiejtjük, hogy nem tölthet be vezető beosztást az, aki nem támogatja a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről szóló párthatározat gyakorlati végrehajtását. Az élet, a fejlődés parancsolóan megköveteli tőlünk, hogy gyorsabb léptekkel haladjunk előre az elkezdett úton. A dolgozó parasztság zömét már régóta foglalkoztatja az elhatározás gondolata. Most van a fordulópont előtt és várja, hogy segítsük elgondolása valóra váltásában. Ép. hogy ebben a dolgozó parasztság segítségére siessünk. Széleskörű felvilágosító munkán keresztül meg kell értetni a ma még egyénileg dolgozó parasztsággal, hogy csak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás hozza meg fel- szabadulását a természetnek valói kiszolgáltatottság alól, és teremti meg számára a kultúrális fel- emelkedés lehetőségeit. A párt és a kormány nem a parasztság nélkül, nem a parasztság rovására akarja megoldani a mezőgazdaság szocialista átalakítását, hanem fordítva: ma a parasztsággal együtt a parasztság és így az egész dolgozó nép javára. Elvárjuk dolgozó parasztságunktól is, hogy bátrabban kövessék a párt célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítását, mert ezáltal saját maguk, egész dolgozó népünk életszínvonala további emelésének előfeltételeit teremtik meg. Ezzel kapcsolatban számos példa áll előttünk: a Szovjetunóban befejezték a szocializmus felépítését, Bulgária és Kína szintén közel áll ehhez, csak éppen mi vagyunk legjobban lemaradva ezpn a területen. Ezzel kapcsolatiban felvetődik a kérdés, hogy vajon 1959. gazdasági év végére el lehet-e érni. hogy a meglévő tsz-gazdaságok földterülete és taglétszáma megkétszereződjék? Véleményünk szerint ez a célkitűzés reális és megvalósítható. Ehhez csupán arra van szükség, hogy a tsz-ek jelenlegi tagjai úgy dolgozzanak, hogy egye-gv dolgozó parasztot — a rokonok, a jó ismerősök közül — meg tudjanak győzni a saját maguk igazáról. E célkitűzés gyakorlati megoldása azonban állandó, kitartó, optimista agitációs munkát követel meg mindannyiunktól. Bodnár József a szécsényi járási tanács VB elnöke Qlénadó és zászló (inai6 ünnepély <J)áiztÓM Névadó és zászlóavató ünnepélyt tartottak szombaton délután a pásztói általános gimnáziumban. Bensőséges hangulatú ünnepségen emlékeztek meg Mikszáth Kálmánról, akiről iskolájukat elnevezték. Korpás elvtárs, az iskola igazgatója ünnepi beszédében hangsúlyozta: „...A névadás nemcsak hagyomány. nem azt jelenti, hogy a felvett névvel kiemeljük iskolánkat az általános gimnáziumok sorából és egy névvel mánkásabbá tegyük. Még abban sem merül ki a névadás jelentősége, hogy ezzel az utókor elismerése. Nagyoroszi községben szép eredménnyel működik a népfőiskola Nagyoroszi községben a falu többsége részt vesz az esti népfőiskolákon. Esténként fiatalok, középkorúak, idősek, hónuk alatt füzetekkel, könyvekkel igyekeznek az oktatás színhelyedre. Van olyan család, ahol a nagyszülőik, szülök és a gyerekek is résztvesznek az oktatáson. A fiatalabb nemzedék az ezüstkalászos tanfolyamot látogatja, amely a szövetkezet helyiségében van. A középkorúak, s ezek közül leginkább az asszonyok a szülők iskolájába járnak. Az idősebb korosztály az állatorvos által tartott állatbetegségeket tanulmányozzák. Nagyon szívesen hallgatják a baromfik, s a szarvasmarhák betegségek megelőzését szolgáló előadássorozatokat. Sokan a méhészetet tanulmányozzák. A fiatalok részére fenntartott Népfőiskolát 28 lelkes tanulnivágyó fiatal látogatja. Az órákon pontosan megjelennek, figyelmesen hallgatják az előadásokat és azokról jegyzeteket készítenek. Ugyanilyen érdeklődés nyilvánul meg. az ezüstkalászos tanfolyam iránt is, ahol nagyon sok szó esik a nagyüzemi mezőgazdálkodás je- jelentőségéről. Nagyoroszi községiben az ismeretterjesztő munkába egyre több szín vegyül és szaporodik a tanulnivágyó embereik száma. JCuliűmuió fúrja megyénket E hónap elején érkezett Nógrád megyébe az országot járó kultúrautó, amelynek legfőbb célja a magyar és szovjet nép barátságának elmélyítése. A rétsági járásban történő sikeres szereplés után a napokban a pásztói járás községeibe érkezett a ku’.túrautó. Mátrakeresztesen, Alsótoldon, Felsőtoldon és Kozárdon mutatja be a magával hozott „Őrs a hegyekben” című szovjet filmet. A filmvetítés előtt a magyar és szovjet nép barátságáról, valamint a mezőgazdaság szocialista átalakításáról, a járási párt- bizottság munkatársai tartanaik előadást. Nagy sikere van a fejlődésünket dokumentáló kiállításnak Az az értékes fényképkiállítás, amelyik Salgótarján és környékének 14 éves fejlődését mutatja be, rendkívüli sikerrel járta be a környéket. A nagy érdeklődés igazolta, hogy már eddig közel 4000 látogató irta be a nevét a vendégkönyvbe. Egyes látogatók személyes megjegyzéseiket is odaírták nevük mellé. Így Kaszás Imréné azokra emlékeztet, akiknek köszönhetjük felszabadulásunkat, akik lehetővé tették a fénykép kiállítás által dokumentált szép fejlődést. Danyi Klára technikus meg ezeket írta a vendégkönyvbe: A Horthy-rendszer egy sáros, rendezetlen várost hagyott ránk, nyomorgó városrészekkel. Ahol most a Megyei tanács van, ott egykor cselédházak voltak. S ha vannak is még Salgótarjánnak a múltra emlékeztető részei, hamarosan ezek is eltűnnek majd a feledés homályában. Szeretettel köszöntjük a (kultúrát fa'lvainkba is elhozó áldozatos munkát végző kultúrautó munkatársait. megbecsülése fejeződik ki egy ember iránt, bár kétségtelen, hogy ennek komoly szerepe van. A névadásiban talán legfontosabb szerepet játszik az, hogy Mikszáth, akiről iskolánkat elneveztük, példakép számunkra. Mikszáth élete, harcai a reakciós régi ellen az újért, ez az, ami követendő számunkra.” Mikszáth Kálmán életének rövid ismertetése után az iskola KISZ-szervezetének néhány tagja bevonult az iskola új zászlajával. A KISZ- szervezet díszes, világoskék selyemzászlót adományozott az iskolának, amelyre And® Gyula elvtárs a járási párt- bizottság titkára és Endrész Istvánná zászlóanya kötött díszes szalagot. Az ünnepély után az iskola kultúrcso'portja hangulatos műsort mutatott be a vendégeiknek. Tóth Gabriella szavalata, Karinthy Frigyes: „Visszakérem az iskolapénzem” című jelenete és a népi táncosok száma a hallgatóság elismerését váltotta ki. A műsor legjobb résztvevője Szentes Anoi volt, aki olasz dalokat játszott mandolinon. Kár, hogy a konferanstzié szereplése messze maradt a műsor színvonalától. Gy. Tibor idegenül mozgott a színpadon, s erőltetett „szellemességeivel”, amelyek többször az ízléstelenségbe csaptak át, sokat rontott a műsor értékén. A névadó és zászlóavató ünnepély hangulatos bállal éi't véget. P. A. Második műszak könnyítése, szakmai továbbképzés és még sok minden a tözhelygyári nőbizottság mnnkatetvéban Az üzemi nő'bizottságok egyre többet foglalkoznak a dolgozó nők otthoni munkájának segítésével, a második műszak gondjainak megköny- nyítésével. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár asszonyainak szervezete például arra is gondol, hogy a könnyítés mellett meg is rövidítse a nehéz második műszakot. Az üzemben lehetővé teszik az asszonyok számára, hogy napi vásárlásukat elsősorban a kenyeret ott lebonyolíthassák. Az üzemi bizottság és a gyár vezetősége a nőbizott- sággal közösen lehetővé tette azt is, hogy azok az asz- szonyok, akiknek nem tellett még mosógépre a gyárból kölcsönözhessék a mosógépet a »agymosás megköny- nyítéséhez. Emellett porszívógépet is kölcsön adnak az igénylőknek. A nőibizottság gondot fordít arra is, hogy az asszonyok ne maradjanak el a férfiak mögött a szakmai továbbképzésben sem. Tervbevették a szakmai képzés terjesztését, hogy minél több asszony gya- rapíthassa tudását, . szakmai fejlődését. A nőibizottság irányításával állandóan folyik a még tapasztalatlan, kezdő nődolgo- zók és a régi tapasztalt szakmunkásnők tapasztalatcseréje, szoros, elvtársi segítése. Jelenleg arra készülnek * nőbizottság dolgozói, hogy megvitassák üzemi női nagygyűlésen a XXI. rendkívüli pártkongresszus anyagát. Az asszonyok körében igen nagy az érdeklődés a Szovjetunió sikerei és eredményed iránt. Arra kérik a nőbizottságot, továbbítsa kérésüket a nőtanácshoz, hogy személyese* is elbeszélgethessenek szovjet asszonytestvéreikkel közös problémáikról életükről. pen ezért a mi feladatunk, XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXIOCXXXXSCOOGOCXXXXJOOOCCÍXXXX Az új termelői árrendszer a gazdaságos termelés újabb ösztönzője E napokban már igen ko- árak megváltoztatása új fel- tételekhez, hanem a vállala- cikkeket, amelyeket már ré- merik a termelői árrendszerei., a„ _ Hátt-cr, mond- tételeket teremt, a tervezés. tnVnoV kell ioazodnink a tár- Sen a nagyiparban kellett nek ezt a sarkalatos Dontiát. m éretekben is sokba kerül- alapján tehát jórészt az egyes tek. Előállott az a fordított vállalatok vezetőin is múlik helyzet, hogy azért nem tö- majd, hogy ez a fontos fela- rődtek ezek a vállalatok a dat mindennapi gondjuk le- lakosság igényeinek fokozol- gyen, a gyár fejlődését, előre- tabb kielégítésével, mert ala- haladását főleg ilyen módon csony rezsijük miatt jövedel- biztosítsák. Ügy gondoljuk, mezőbben termelhettek olyan ha gazdasági vezetőink felistételeket teremt a tervezés, toknak kell igazodniok a tár- gen a nagyiparban kellett nek ezt a sarkalatos pontját, az ellenőrzés, a gazdasági sadalmilag szükséges feltété- volna előállítani. Az új tér- kevesebb lesz megyénk egy..... ...........— --------- vezetés számára. Reálisabb lekhez Ebbfí! a szempontból n*eloi árrendszer tehát foko- néhány gyárában is a rendea ot igénylő munka folyik állapotot hoz létre az önkölt- i ] fí b „v megszüntették zottabban elősegíti, hogy min- leshiány, csökkennek azok a fpari üzemeinkben: a január ségcsökkentés ösztönzésére, a ^ den gyártmányt lehetőleg olt gondok, amelyek eddig emész1-vel bevezetett új termelői gazdaságosság fokozására a ^me^eszköz deficites ter- “S -’ ekősorb^á ^ árrendszer alapján edceszite vállalatok anyagi e inelését, illetve termelői árai- társadalom de az illető vál- Ennek kapcsán mindjárt ni a kalkulációkat, s mégha- segenek ervenyesitesere. á„anf. tarsaaaiom ae az meto vai szeretnénk arra hogy A termelői árak kapcsolat- kat ugy állapítottak meg, Ja]at sz£mara is. uiaini szeremen« arra, nogy ban vannak a vállalatok hogy azok az esetek döntő műszaki-technikai gazdasági életének szinte többségében magukban fog- A műszaki technikai toztatását szükségessé tette minden vonatkozásával. az a körülmény, hogy a tér- termelői árrendszer népgaz- séges ráfordításokat. moly és — bátran hatjuk — messzemenő fj gyeimet, nem kevés fáradsátározni a további feladatokat. A termelői árak megválmelési költségek lényegesen dasági értelemben a gazda megváltoztak a felszabadulás ságosság mércéje. Hogy va- óta eltelt években. Ismere- lóban is így legyen, szüksé tes, hogy például eddig a ges: szenet, a hengereltárút, a l. a vállalati önköltség nem akármilyen műszaki fej- •ii inaíu^ucu 1US- szín- lesztésre van szükség! Ismea laliák a társadalmilag szűk- vonal emelése, az új korszerű retes, hogy hazánk nyerseljárások alkalmazása, az uj, anyagban szegény ország, keresett gyártmányok beve- Ezért az új termelői árrend- Az új rendszer mindezeken zetése szempontjából elsőren- szert úgy alakították ki, hogy túl alkalmasabb a gazdasá- dű jelentőségű a végrehajtott a technikai előrehaladás, a gosság mérésére, az anyagi változás. A termelői árakban gépesítés anyagmegtakarítás- ösztönzés tökéletesítésére azért például műszaki fejlesztési sal járó önköltségcsökkentést is, mett egységesíti és ará- alapot létesítettek a gyártás eredményezzen. Megyénk gyáess. is került, gyen. , . így világosabb kéDet kanha- sérleti és kutatómunka költ- emelkedik az új rendszer szénák megtermelése került, gyen. unk hogy hol az ipar mt ségeire- A cél az’ hogy ter‘ rint az anyagköltségek aráUgyanakkor ..számos -terme- 2. az önköltség az árban yik 'á„°^n °z’ek7or-ban melékcnyebben, magasabb nya a termelési költségekben, két kisebb önköltséggel^ állt- megtérüljön. vedelmezőbb egv e^v termék ^készültséggel dolgozzanak Minisztériumi szinten példó3. az ár alapja ne a válla- elöailít|sa a vállalatok, több gondot és ul a bányászatban 35,5-ről tanak elő — s ez a fontosabb — mint például 1950ben A~ termelői árrendezés lati, hanem a társadalmilag szükséges önköltség legyen. _ , ,PT daul „m gy® k energiát fordítsanak a mű- 479 százalékra, az építőipar- helyupari uzemeben szaki fejlesztésre, az újítá- ban 56,6-ről 70,1 százalékra igen helytelenül — gyár- sokra, még jövedelmezőbben Az emelkedés kisebb-nagyobb olr formólzolzot _____1 'U 3 •____1 _ «,'1 „ w .... . ... .. „ ... <■ számos t ehát azt a célt szolgálja, szocialista árkéDzés alao- , •=— —• ^ ------ soitra, meg juveueimeiuuucii Az emelkedés kiseDD-nagyoDD hogy a megváltozott költség- vej7 követelménye hogy ál- ^analí oyan termékeket, ame- gazdálkodjanak, anyagilag is méretekben tükröződik náviszonyokhoz igazítsa a tér- falában nem az árak igazod- lyek ott még jobban ráfize- érdekeltek legyenek a tech- lünk is. A múlt évben kidőli termelői nak a vállalati termelési fel- tésesek voltak, társadalmi nikai előrehaladásban. Ennek gozott takarékossági intézke-
