Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-04 / 10. szám

995#. február 4. nógrádi népújság Töretlen lendülettel Egy munka végrehajtásában VBló megtorpanás nem vezet jóra, s egyáltalán nem jelle­mezheti a mai társadalmat építő embert. Ezt a gondolatot így elöljá­róban azért vált szükségessé •megemlíteni, mert néhány hét­tel ezelőtt nagyon erőteljesen szóba kerültek a mezőgazda­ság szocialista alapokra he­lyezésének tennivalói. Alapo­san átgondolt tennivalók •ezek. amelyek felelősség­től áthatott munkalendü- 3 etet váltottak ki pártta­gokból, állami alkalmazottak­éból. Hogy ez így történt, ez nagyon megnyugtató, hiszen azt mutatja, lehet bátran kez­deményezni nagy, országot for­máló dolgokat. De néhány hét távlatából már azt is észlel­hetjük, hogy a munkán rajta kell a kezet tartani. Ugyanis a legtöbb emberben — leg­alább is elvben — az erre a -feladatra megjelölt munka osz­tatlan megértésre talált. Ak­kor... de ma már, legalábbis a látszat ezt mutatja, egyesek megtorpantak. Vannak, akik szívni kezdik a fogukat, hí­meznek, hámoznak és most se ót, se bét nem képesek mon­dani. De vannak más típusok is. Olyanok, akik akkor a lel­kesedéstől pirosra gyúltak, de néhány nap után lelohadtak és csak állnak tanácstalanul ••és ha talán nem lökdösnék őket oldalba, még két év múl­va is így állnának. Ezekhez az emberekhez akarunk szólni, azért is, hogy nincs okuk hímezni, hámozni, egyhelyben topogni, mert ott, ahol legilletékesebb a nagy­üzemi gazdaság megteremtésé- nék feladata, a parasztságnál, a termel őszö vetkezet gondolata, mint a növény terebélyesedik. Ha ezt a gondolatot gon­dosan ápolják, erősödni fog és termővé érik. Egyébként, ha nem volna elég ennek a tény­nek ilyen pucéran való meg- - említése, próbát lehet tenni. Akármelyik gondolkodó pa­rasztemberrel szót lehet válta­mi. nem fog elszaladni. Szó nélkül nem fogja hagyni a fel- ’•vetést, hanem nagy érdeklő­dést mutat. Feltéve, ha meg­felelően és egyenrangú félként ‘beszélnek vele, s nem utolsó­sorban számára érthetően. Te­hát a való életben maradva. Az egyik este földművelő em­berek gyűlésén vettem részt, ök az ilyen összejövetelt gaz- •dagyűlésnek mondják. A gyű­lésnek az elnöke — aki egy helybeli vezető parasztember volt — arra figyelmeztette az előadót: mindenről, csak a Isz-ről ne. Az előadó életünk legfontosabb feladatát nem akarta megkerülni, de a ven- • dégjoggal sem visszaélni. Igen nehéz helyzetben volt. Becsü­letére váljék, ügyesen kivág­nia magát. Tán mit sem sejtve m legjobbat cselekedte. Leg­alábbis ott, és azokban a kö­rülményekben. A világpiaci •helyzetről, a mezőgazdasági termékek alakulásáról és eb­ben a nagyüzemmel való gaz­dálkodás jelentőségéről be­szélt. Mindezek mellett azt sem szégyellt« elmondani, hogy ha ífenn akarunk maradni, nekünk «em lehet ezeréves mód­iszerekkel termelni. Mit gondolnak. mi történt? ■Égy parázs vita kerekedett. A ■visszafojtott érdeklődés szinte •■•elemi erővel robbant ki. Vol­tak ellenvetések is, de ezek útkeresést mutattak. Végered­ményben a szó nyíltan a ter­melőszövetkezeté lett. Ezek- után jogos az a kérdés, hogy •egyáltalán érdemes-e azokra hallgatni, akik fene tudja mi -•okból, óvatoskodnak. De itt van egy másik eset is. Fag­ottunk minap egy tanács- titkárt, hogy s miként gon­dolja a mezőgazdaság átszer­vezését. Néhány napja jött meg egy járási értekezletről, is nagyon elevenen élt benne a termelőszövetkeze­tekre vonatkozó határozat •Meg ahogy ő mondta: a pá­rnáztok is sűrűn itt forog­jak, érdeklődnek, hogy va­lami közelebbit tudjanak. Ezu­tán elővette a füzetet és sorol­ttá. Hogy ilyen fontos, meg olyan a nagyüzemi gazdaság •megteremtése. Kérdés: de hát akkor itt, a faluban mégis ho­gyan gondolja? Erre már meg- terptta. Hát majd meglátjuk. A napok múlnak, a parasztok­ban ha ki nem mondottan is, ott él az érdeklődés, de gyé­ren akad, aki eligazítja gon­dolatukat. Nem itt van nálunk a rák­fene? Félünk, megtorpanunk és nem látjuk, hogy az élet megy előre. Ha valaki azt gondolja, hogy ezek a megállapítások türelmetlenségre vallanak, elő re kell bocsátani, tévednek. Legyen e munkában minden­kinek mérvadó az ide vonat­kozó párthatározat, amely fi­gyelmeztet: nem szabad türel­metlennek lenni. De félreértés ne essék, türelmességgel taka­rózni, de semmit sem tenni, nem lehet. Türelmesnek kell lenni, hogy a parasztokban megérjen a gondolat. Azért viszont türelmetlennek kell lenni, hogy a gondolatot elin­dítottuk-e érlelődésre? Az a baj, hogy ezt nem tesszük. A helyzet a következő. Van­nak vezető emberek, akik minden tekintetben megértik, a mezőgazdaság átszervezésé­nek jelentőségét. Ezek az em­berek mindig is értették ezt. Vannak olyanok, akik hangoz­tatják, hogy értik, de keresz­tül szalmát nem tesznek. Sőt, félnek róla beszélni. Van má­sik fajta felfogás is. Egy pil­lanatig értik, lelkesednek, az­tán megtorpannak, mert nem tudják, miként kezdjék. Köz­ben ott vannak a parasztok, akik tudják, hogy a nagyüze­mi gazdálkodásnak be kell kö­vetkezni, de nem tudják ho­gyan, miképpen, és legfőkép­pen miért, mikor ők így is jól megvannak. Azok, akik értik, dolgoznak a termelőszövetkezetért, tele ambícióval, de kevesen vannak ahhoz, hogy min­denkivel megértessék: nincs más út! Tehát itt van a vá­lasz arra, hogy társadalmi üggyé kell tenni a mezőgazda­ság nagyüzemmé szervezését. Az élet követeli ezt. Ahogy Szécsényben nagy vita folyt róla, ugyanúgy vita folyna Ér- sekvadkerten is, ahol most már sok-sok meddő vita után nem tudják, hogyan kezdjék ezt a munkát. Mert, hogy vita legyen, okosan kell róla szólni, nem általánosságban. A pa­rasztember ezt teljes joggal — elvárja. Vessünk véget annak, hogy munka közben megtorpanjunk. Aki megtorpan, annak újból kell kezdeni, és az halogatja az eredményt. Nem arról van szó, hogy a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése meg­akad, ha egyesek megtorpan­nak. Vannak és lesznek, akik sosem fognak megtorpanni és győzni fog a nagyüzemi gaz­dálkodás. Annál is inkább, mert létkérdés ez. De akik megtorpannak, zavarják a munkát. S azokra jobb előbb, mint később nem számítani. Tévedés volna azt gondol­nunk, hogy ha most nekilen­dülünk, máris meg lesz a ter­melőszövetkezet. Nagyon ne­héz munka lesz ez! Nem fog ilyen könnyen menni. Meg kell küzdeni a régi, maradi gondolkodással, amely mint a bilincs, megköti sok-sok be­csületes parasztember fejlődé­sét. S ezt a megkötöttséget — többek között — egy nagy- nagy, az egész parasztságra ki­terjedő vitában fogjuk tudni felszámolni. Ezért annak a jól kezdődő lendületnek, ame­lyet a párt erre vonatkozó ha­tározata adott, nem szabad megállni. A parasztság tud a határozatról, várja, hogy be­szélgessenek vele. És itt adódik a nagy, égető kérdés. Ki legyen az, aki beszél­gessen a parasztsággal? A vá­lasz csak egy lehet: mindenki, aki felelősséget érez az ország, a nép sorsáért. A nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése az egész ország nagy feladata. Mindannyiunk érdeke, hogy a föld úgy lássa el az országot, hogy mindenkinek hiány nél­kül, bőségben jusson termé­keiből. Beszéljünk hát bátran a nagyüzemi mezőgazdálkodás­ról, világosan, érthetően és olyan lendülettel, ahogyan ar­ról a párt határozatának meg­ismerésekor beszéltünk. És be­széljen róla mindenki, aki részt vállal nagy feladatunk, a szocializmus megvalósításá­ból. 0 XXL kongresszus viszkangja megyénkben Köszöntjük a béke, a szabadság, a kommunizmus élcsapatát Szerte a megyében röpgyű- léseken, rövid megbeszélése­ken ismerkednek megyénk dolgozói a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI. kong­resszusának anyagával. Az emberek megelégedéssel ve­szik tudomásul, hogy ezen a kongresszuson az emberiség még szebb, még jobb életét mutatják meg a szovjet kom­munisták. A történelmi jelentőségű pártkongresszust üdvözlik me­gyénk dolgozói is. A távira­tok sokaságát juttatták el a felsőbb pártvezetéshez, amely­ben azt kérik, hogy jókí­vánságukat, üdvözlésüket jut­tassák eü Moszkvába a párt- kongresszus valamennyi részt­vevőjéhez. Ilyen távirat ér­kezett szerkesztőségünkhöz legutóbb a 33-as sz. Autó- közlekedési Vállalat nagy- bátonyi főnökségétől, amely alatt csaknem száz dolgozó sajátkezű aláírása szerepel. Táviratukban ezt írják: „A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a 33-as sz. Autóköz­lekedési Vállalat Nagybáto- nyi főnöksége, pártalapszerve- zete tagjai és a vállalat vala­mennyi dolgozója a szív tel­jes melegével köszöntjük a béke, a szabadság, a kom­munizmus győzelmes élcsapa­tát, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXI. Pártkong­resszusát. Kívánjuk, hogy munkálkodásuk az egész em­beriség boldogabb jövőjét szolgálja.” Fent: Az ipar teljes terme­lésének előirányzott növeke­dése 1965-re. Középen: így fog növekedni a műtrágya-termelés a hét­éves tervben. Lent: A vasúti teherforgalom alakulása 1959 és 1965 között. A mi jövőnket látjuk benne A XXI, kongresszus híre eljutott a Salgótarjáni Vas­öntöde- és Tűzhelygyár asszo­Több mint 2 millió forint a tsz közös vagyona A termelőszövetkezetek 1958-as esztendejét, bármeny­nyire nem kedvezett az idő, a fejlődés, az erősödés esz­tendejeként tartjuk számon. S mindez abból ered, hogy nagyüzemi gazdaságaink — annak ellenére, hogy több helyen a munkaegység érté­ke alacsonyabb volt, mint az elmúlt esztendőben — bi­zonyságát adták annak, hogy magasabb rendűek. fejlet­tebbek bármelyik kisüzem­nél. Eredményeik túlszár­nyalták a kisparaszti gazda­ságok eredményeit, s a ter­melőszövetkezetek közös va­gyona is jelentősen növeke­dett 1957-hez viszonyítva. A berkenyéi Petőfi Ter­melőszövetkezetnél is igen eredményes volt az elmúlt esztendő. A termelőszövetkezet kö­zös vagyona az 1958-as gazdasági év végén meg­haladta a két millió fo­rintot. Ez azt jelenti, hogy egy esz­tendő alatt nem kevesebb, mint 176 000 forinttal gyara­podott a közös vagyon. A tiszta vagyon értéke is meg­haladta az 575 000 forintot. A fel nem osztható szövetke­zeti alap is több mint 60 000 forintos emelkedést mutat az 1957- es állapotokhoz viszo­nyítva. S még valamit, ami igen komoly eredmény a bér- kényéi Petőfi Termelőszövet­kezetben: a termelőszövetke­zet tagjainak minden hónap­ban biztosítani tudtuk már 1958- ban is; a 20 forintos munkaegység előleget. Az egész évi jövedelemnek na­gyobb részét — mintegy 60 százalékát — a ter­melőszövetkezet pénzben fizette ki a tagoknak. A természetbeni részesedés csupán 40 aásalékot tett ki. Ezeket az eredményeket a Petőfi Tsz eredményes gaz­dálkodása révén érték el a tagok. Gazdálkodásunk mindinkább a belterjesség felé halad. Ezit bizonyítja a 119 000 forintos kedvezmény is amelyet a 3004-es rende­let nyújtott a termelőszövet­kezeteknek. ELkészült az új gépesített istálló, most azt tervezzük, hogy a jelenlegi egy tehénre eső 4000 literes tejtermelést tovább növeljük. Ehhez a feltételek — gondolunk itt a szakszerű takarmányozás­ra és a gondozásra — bizto­sítva vannak. A termelőszö­vetkezet jövedelmét növeli a tenyészállat hizlalás és ne­velés is. A hét darab apaállat darabjáért 18-19 ezer fo­Ter­tejfel­létesí­rintot számítunk, vezzük még, hogy dolgozó üzemet tünk, s fel nem használ­ható tejet a sertéseknél értékesítjük. Az idén 15 darabból álló fe­hér hússertés törzset állí­tunk be. Mindezek az eredmények azt bizonyítják, hogy terme­lőszövetkezetünk jó úton ha­lad. A község egyénileg dol­gozó parasztjai előtt — lát­va a termelőszövetkezet eredményeit — egyre világo­sabb. hogy a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyei, eredmé­nyei utolérhetetlenek. A zár­számadás óta négy új tag jött hozzánk. Bertók István tsz elnök A mátranovákiak versenye nyomán A mátranováki bányászok versenyfelhívását április 4-re és a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára valamennyi bá­nyaüzem elfogadta. A verseny egyik pontja a mennyiségi terv rendszeres teljesítése és túlteljesítése. Ez az új évben nem könnyű feladat, hiszen a mennyiségi termelés terve jelentősen növekedett. Bányászaink versenyezve az első helyért egyre szebb eredményeket ér­nek el. A verseny megindulása előtt a tröszt tervét átlagosan 98-99 százalékra teljesítette. Január 24-től, amióta vala­mennyi üzem csatlakozott, jelentős változás történt. Már 24-én teljesítették a tervet mindenütt, sőt elért jó ered­ményeiket tovább fokozták. Január 30-ig a tröszt ha­vi tervteljesítése 101,5 százalék, s eddig terven felül 3 677 tonna szenet küldtek a felszínre. Az üzemegységek között a legjobb eredményt ezidáig a szorospataki bányászok érték el, mert terven felül 1519 tonna szenet termeltek. Szo­rosan felzárkóztak mögéjük a kazári bányászok is, mert eddigi előnyük 1518 tonna tervenfelüli szén, vagyis csak 1 tonna szénnel maradtak le a szorospatakiaktól. A har­madik helyet a kezdeménye­ző mátranovákiak tartják. Eddig ők is 1456 tonna tervenfelüli szén kiter­melésével büszkélkedhet­nek. nyaihoz is, Koren Mihályné az üzemi nőbizottság vezetője meséli, hogy már sokat be­széltek egymás között az asz- szonyok a rendkívüli kong­resszus legfontosabb megálla­pításairól. — Ml most azt kérdezzük meg, mi az, amit ők, az asz- szonyok női szemmel a leg­fontosabbnak tartanak? — Az már természetes, asz- szonyi mivoltukból adódik, hogy bennünket a mindennapi életben közvetlenül érzékel­hető dolgok érdekelnek a leg­jobban. így például nagyon tudunk örülni a szovjet nép hatalmas sikereinek, egyre növekvő gazdagodásának. Persze nagyon érdekel az is, hogyan élnek a szovjet asz- szonyok és örömmel vettük tudomásul, hogy a szovjet párt és a szovjet kormány nagyon nagy gondot fordít ft dolgozó asszonyok életének megkönnyítésére. — És melyek azok a szociális intézkedések, amik a kong­resszusi beszámolóból a szov­jet nép anyagi jólétének nö­vekedését tükrözik? — Számunkra is öröm a* — mert ebben a mi közeli jövőnket látjuk — hogy a Szovjetunióban Ismételten csökkentik egyes munkahe­lyeken a munkaidőt. így pél­dául. mint a beszámoló ia kimondja, a földalatti mun­kák dolgozói csökkentett munkaidő alatt dolgoznak rö­videsen. Jóleső érzéssel olvas­tam, hogy emelik az alacsony fizetésű dolgozók fizetését örül az ember a dolgozók szociális ellátásának, a ren­geteg ösztöndíjnak, ingyenes, oktatásnak, ingyenes orvosit kezelésnek stb., stb. A XXI. kongresszus a kommunizmusba való lépést hozta el Nap mint nap munka után figyelemmel kísérem a híre­ket, olvasom az újságok tudó­sításait, a XXI. pártkongresz- szusról. Kevés ember van a világon, aki e napokban ne fordulna érdeklődéssel Moszkva felé, amely nagyjelentőségű ese­mény színhelye. Régebben jár­tam iskolába. Mint villany- szerelő dolgozom és az élet, az emberek sorsa mindig érde­kelt. A szovjet nép e nagyjelen­tőségű sorsfordulata nagy örömmel tölt el, hiszen az 6 növekvő jólétük, erősödésük a szocialista tábor megszilár­dulását vonja maga után. '4 szovjet nép, a szovjet politika beszédes bizonyítékai azok az eredmények, amelyeket eddin elért a kommunizmusba lépő ország. Az első emberalkotta naprendszeri ' bolygó alapjai­ban lelkesítette fel a világot; ez a kongresszus pedig a vi­lág egyhatodának gyökeres változását, a kommunizmusba való lépését mutatja meg. Mint párttagnak és úttörő ifjúsági vezetőnek is erőt ad e nagyjelentőségű tanácskozás további munkámhoz. Megelé­gedéssel és nyugalommal te­kintek holnapjaink felé, mert céljaink határozottak és pél­daképünk, a Szovjetunió mu­tatja az utat e célok elérését ben. CZEGLÉDI LAJOS j villanyszerein j

Next

/
Thumbnails
Contents