Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-07 / 11. szám

4 NÓGRÁDI NEPŰJSAG 1959. február T, Teljesítették takarékossági tervüket a rónai bányászok Az elmúlt év második fele­lten valamennyi bányaüzem elkészítette takarékossági in­tézkedési tervét. Az elkészí­tett tervek, különösen a har­madik negyedév idején üres papírmunkákká váltak. Válto­zás akkor történt, amikor a megyei pártbizottság vizsgál­ta a takarékosság helyzetét. Akkor a gazdasági vezetők részéről az volt a nézet, hogy takarékoskodunk mi terv nél­kül is. Végül is megértették: a szervezett munka bő ter­mést hoz és így a már fele­désbe merült takarékossági tervek újra előkerültek. Most új évet kezdtünk, de úgy ér­zem, nem fölösleges visszafor­gatni a lapokat, hogyan dol­goztak a takarékossági terv megvalósításáért a rónai üzemegységnél. A terv itt 1958 második fél­évében született meg, amelyet ismertettek a dolgozókkal. De hadd tegyem hozzá, nem egy­szerű ismertetés volt ez, ha­nem segítségkérés. A terv el­készítése előtt ott voltak a kommunisták a csapatokon, a műhelyekben, s vitatták, megvalósítható-e, amit ter­veznek. Ennek eredménye volt a terv kibővítése, s ami ennél is értékesebb, teljesít­hetősége. A kezdeti megindu­lás gazdag eredményeket ho­zott ám itt is, mint a többi bányaüzemnél, a nagy lendü­let a harmadik negyedév vé­gén alábbhagyott. A sikerte­lenség okát a pártszervezet külön is megvizsgálta és ha­tározat született, hogy a párt­vezetőség a főkönyvelőtől minden hónapban megkapja az értékelést, amelyet a kom­munisták közösen megbeszél­nek és erejüket oda összpon­tosítják, ahol lemaradás mu­tatkozik. S ezután újabb fel­lendülésről, sőt szervezett munkáról lehet beszélni, amelynek eredményét már több tízezer forint megtakarí­tása igazolja. Takarékosságuk nemcsak a közvetlen anyagok felhaszná­lására korlátozódott, hanem helyet kapott az energia fel- használás csökkentése is. így lett tervük egyik pontja a transzformátor 34 százalékos veszteségének megszüntetése, amelyet a negyedik negyedév folyamán sikerült megszün­tetniük. Bár itt forintban nem mutatkozott megtakarítás, de mégis jelentős az a körül­mény, hogy másütt több ener­gia felhasználása válik lehe­tővé. Ugyancsak energia meg­takarítást terveztek évi szin­ten 155 744 kw órát a nagy­teljesítményű motorok kicse­rélésével. Ezt azonban nem tudták megvalósítani, mivel nem kaptak kisebb teljesít­ményű motorokat. Sikerült viszont kivonni üzemből a salgói koncentráció főszállító gépét azáltal, hogy a kon­centrációt összekapcsolták a rónai főszállító géppel. A ne­gyedik negyedévben már 13 000 kw órával csökkent felhasználásuk, míg 1959-ben a megtakarítás 171000 kw óra lesz. A további pontok egyike volt a szilváskői fejtések kon­centrálása, amely révén a szállító vágat 250 fm-rel csökken. Megvalósítására a negyedik negyedévben került sor. Amellett, hogy a hosszú szakaszt megszüntették, 500 fm szállítókötél is fölöslegessé vált, amelynek értéke 3200 forint. Ezenkívül jelentős bér­megtakarítás mutatkozott, 60 000 forint értékben a szál­lító létszám 6 fős csökkentésé­vel. A sodronykötélpályán éven­te átlagosan 10 000 fm vonó­kötelet cserélnek le. A lecse­rélt vonókötelek korábban már nem kerültek újbóli fel- használásra. Takarékossági tervükben a vonókötelek fel- használása is helyet kapott s 35 000 forint összegű megta­karítást terveztek. Ez az ered­mény azonban jóval több lett, az év végéig 70 000 forintos megtakarítást értek el. Megszervezték a rendszeres farablást is. Takarékossági tervükben 27 000 forint össze­gű költségcsökkentést tervez­tek. A negyedik negyedév vé­géig 130,5 köbméter bányafát nyertek vissza a lefejtett bá­nyatérségekből, amely 2400 forinttal túlhaladta a terve­zett összeget. De nemcsak a bányafa fel- használásával takarékoskod­tak. Korábban a sínszeget KTSZ-től vásárolták. Az üzemben viszont a sok hulla­dék vasanyag veszendőbe ment. S megszületett a terv, mi lenne, ha mi gyártanánk a szeget? Munkához láttak és a sínszeg felhasználás csök­kentése címen a takarékossá­gi tervben 21 000 forint meg­takarítást terveztek. Ez az eredmény az év végére meg­duplázódott. Sorolhatnám még az újítá­sokból eredő megtakarításo­kat, amelyeknek összege meg­haladja az 500 000 forintot. Az egyik ilyen jelentős újítás, a rónai vízágyú elkészítése volt, melynek bevezetésével megszűnt a meddő ürítési gond és emellett jelentős lét­szám és energia szabadult fel. A használaton kívüli szállító­vágatokból felszedték a sínt és a talpfákat. A még Sai­gon lévő iparvasúti gőzmoz­donyokat kiselejtezték. Egy bizonyos: a rónai bá­nyászok takarékossági terve reális volt, mert minden pontját teljesítették. Idejében felfigyeltek a kommunisták a terv teljesítésének ellaposodá- sára s azáltal, hogy pártmeg- bizatásul sokan kaptak taka­rékossági feladatot, megjavult a munka. S nemcsak a kom­munistákat mozgósították, ha­nem a KISZ fiatalokat is, sőt a pártonkívüli bányászok és karbantartó iparosok is ott voltak a takarékossági mun­ka élén. S ez a számokban is kifejezésre jut, mert a ró­nai bányászok 1958 második félévében egy tonna szén ki­termelési költségét átlagosan 2,29 forinttal csökkentették. Az elmúlt év tapasztalatait az új évben is hasznosítják. Tanulnak az eddigi hibákból és ez a most megtartott mű­szaki és termelési tanácskozá­son már kifejezésre is jutott. Az üzemvezetőség is új mód­szert dolgozott ki. Aknánként kiszámolták, mit mennyivel kell csökkenteni, hogy ebben az évben is jelentős megtaka­rítást érjenek el. Ez a törődés meghozza gyümölcsét és le­hetővé teszi, hogy az ez évi takarékossági terv még ala­posabb legyen az elmúlt évi­nél. Hortobágyi András Qij köm/oeU A BERLINI KÉRDÉS (Dokumentumok) Azokat a dokumentumokat ta­lálja az olvasó ebben a füzet­ben — teljes szövegükben ma­gyar nyelven először -, amelyek a Szovjetunió kormányának a berlini kérdés megoldására vo­natkozó javaslatait tartalmazzák. A dokumentumok kimerítő tájé­koztatást adnak a berlini kér­désről és az e kérdéssel össze­függő körülményekről. Gorkij: SZERENCSÉTLEN PAVEL Pavel anyátlan-apátlan árva. Szeretetet, gyengédséget nem ka­pott az élettől. Először egy utca­lány szereti meg. Pavel élete új értelmet kap. De boldogsága nem tart sokáig. A leány nem tud megszabadulni az életét guzsbakötő kötelékektől. Pavel rettenetes tettre szánja rá ma­gát ... Gorkij drámai élességéi és Ural ihletésű kisregénye Ma- kai Imre fordításában kerül az olvasók kezébe. Moberg: A kivándorlók A bő gyermekáldás, a mély is­tenhit és a verejtékes munka vi­lágából indultak útnak a múlt század közepén a svéd parasztok egy csábítóan hívogató új világ: Eszak-Amerika felé. Alig tudtak valamit az „Ígéret földjéről”, de hittek a színes leírásoknak, mendemondáknak. Ennek a nép­mozgalomnak első szakaszát áb­rázolja pompás megjelenítő erő­vel az író, s néhány parasztcsa­lád sorsán keresztül feltárja a kivándorlás okait. A szerző hite­les történelmi adatok, korabeli okiratok és jegyzőkönyvek fel- használásával írta meg a kiván­dorlók történetét. Anatole France: NYARSFORGATO JAKAB MESEl France meséi olyan különös váratlan csillogással kápráztatják el az olvasót, mint egy soklapü kristály. Az ember egy piUanat- ra elhiszi, hogy holmi régi fó- liánsból kimásolt jámbor törté­netet olvas, s egyszerre csak rá- viUan az író csúfondéros tekin­tete, elbűvöli a játékban is bölcs és mély emberi szellem ragyo­gása. S milyen elevenek a me­sébe illő történetek, sokszor csak egy-egy vonással megrajzolt figu­rái: a papok, kalmárok, csavar­gók, katonák, az erényes és nem éppen erényes hölgyek! Keleti Arthur Ízléssel archaizálva, köl­tői átéléssel tolmácsolja a mesé­ket. France méltán népszerű könyvét Hincz Gyula kitűnő raj­zai díszítik. NÓGRÁDI Népújság A TE LAPOD, olvasd, terjeszd I FIGYELEM! J A Salgótarjáni Kézműipari Vállalat j FEBRUÁR 1-VEL j Nagybátonyban (13-as épület cukrászda mellett) megnyitotta NŐI j SZABÓ RÉSZLEGÉT. VÁLLAL, NŐI RUHA, KOSZTÜM, KABÁT, FEHÉRNEMŰ, GYERMEKRUHÄK elkészítését. | Ugyanitt felvesz férfiruha megrendelést is. Keresse j fel bizalommal vállalatunkat. A kisterenyei Vörös Ok- tóber Termelőszövet­kezetben az év első közgyű­lésén a termelőszövetkezet tagjai az 1959. évi tervet be­szélték meg. A terv a ter­melőszövetkezeti tagok, a ve­zetőség elképzeléseinek figye­lembevételével formálódott kerek egésszé. A termelőszö­vetkezet terve a belterjes gazdálkodásra való áttérést, a termés- és termékhozamok további növelését, a rendelke­zésre álló munkaerő gazdasá­gosabb felhasználását, végső fokon az egy munkaegységre eső jövedelem szilárdan meg­alapozott emelését tűzte ki célul. A 136 kh közös szántóterü­leten a gazdálkodó, viszonylag kis termelőszövetkezet összbe­vétele 1959-ben a terv szerint megközelíti a 700 ezer forin­tot. A fokozottabb áruterme­lés eredménye, hogy a 60,20 forintra tervezett munkaegy­ség értékéből 45,10 forintot készpénzben adnak ki, és csu­pán 15,10 forint a természet­beni részesedés értéke. Az ilyen irányú megosztás a tag­ság többségének akarata sze­rint történt. Ugyancsak a ta­gok határoztak úgy, hogy a terven felül termett termé­nyek ne természetben kerül­jenek kiosztásra, hanem a ter­melőszövetkezet közösen érté­kesítse azokat és a pénzt, me­Közel 700 ezer lyet ezért kapnak, a munka­egység értékét növelje. Érdemes megnézni, hogyan biztosítja a Vörös Október Termelőszövetkezet 1959-ben tagjainak a több mint 60 fo­rintos munkaegységrészese­dést? 1958-ban a kedvezőtlen időjárás ellenére is 47,20 fo­rintot osztottak munkaegysé­genként. Az tény, hogy a terv­ben szereplő termésátlagokat az idén sem állapították meg lazán. Búzából például 12, őszi árpából 14, tavaszi árpá­ból 12, cukorrépából 300, ku­koricából pedig 20 mázsa má­jusi morzsoltat terveztek ka- tasztrális holdanként. Ezek a számok jóval meghaladják a község egyénileg gazdálkodó parasztjainak termésátlagait, azonban reálisnak mondhatók, hiszen a termelőszövetkezet termésátlagai 1958-ban is igen közel jártak ezekhez a terv­számokhoz. A z állattenyésztésben a legtöbb jövedelmet a tehénállomány hozta. Az idei tervben tehenenként 2800 li­ter tej szerepel. A termés- és termékhozamok növeléséhez, a tagok jövedelmének alaku­lásához döntő mértékben hoz­zájárul a termelőszövetkezeti gazdaság egyre fokozódó bel­terjessége. Céltudatosan sze­forint jövedelem repel tehát a tervben a tehén- állomány 25 százalékos gyara­pítása, a 12 kh-as öntözéses kertészet, a nitrogéngyűjtő, pillangós takarmánynövények területének emelése, valamint az, hogy kh-ként 229 kilo­gramm műtrágyát használnak fel. A terv valóraváltása nem­csak azt jelenti, hogy növek­szik a termelőszövetkezeti ta­gok jövedelme, hanem ezzel megalapozzák a következő évek gazdálkodását is. Amíg a múltban előfordult, hogy kisebb létszámú állatállomány miatt a termelőszövetkezet szalmájának egy részét elad­ták, ma már a fejlett állat- állománynak szüksége van a meglévő szalmamennyiségre, s így több trágya, több szer­vesanyag kerül vissza a szán­tóföldre. Ugyanez a helyzet az abraktakarmány felhaszná­lásánál is. kisterenyei Vörös Ok­tóber Termelőszövet­kezet tervének lényeges al­kotórésze a gépesítési lehető­ségek kihasználása. A termelő- szövetkezetben, az 1 kh-ra eső normálholdban kifejezett gépi munka eddig is magas volt. Az idei terv szerint meg 7,8 normálhold gépi munka jut a termelőszövetkezet 1 kh szántóterületére. Az elmúlt évek során már tapasztalták a termelőszövetkezet tagjai, hogy a kellő időben, s jó mi­nőségben végzett gépi munka nem rontja le a munkaegy­ség értékét, hanem fokozza a terméseredményeket és a ma­gasabb termés kedvezően hat a munkaegység értékének ala­kulására. Éppen ezért a ter­melőszövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy nem csupán a gépállomás által nyújtott gépi segítséget veszik igény­be, hanem megkezdik a ter­melőszövetkezet saját gépek­kel való ellátását is. A 12 holdas kertészet igen munka- igényes. Erre való tekintettel egy kerti traktort és egy esőztető berendezést vásárol a termelőszövetkezet. kisterenyei Vörös Ok­tóber Termelőszövetke­zet tagjai, ha megvalósítják a tervben előírtakat, kiváló munkát végeznek. Hiszen ter­vük a korszerű közös gazdál­kodás terve, mert annak kö­vetkezetes végrehajtása nem­csak a jelen, hanem a jövő gazdagabb, kultúráltabb pa­raszti életét is jelenti. Látják ezt a kívülállók is. A tervis­mertető közgyűlésen két csa­lád kérte felvételét a kistere­nyei Vörös Október Termelő­szövetkezetbe. BAJCS1 JENŐ ^ooooooo-oooooooooooocooooooooooooooooooooc^ DCépek a ko m m a niznuut építő fid íj tj Lícúojet nép életé hői A szovjet iskolákban már az iskolapadokban készítik a fia­talokat az életre, a gyakorlati munkára. Az úgynevezett poü- technikai oktatáson a legkülönfélébb szakismereteket sajá­títják el a gyerekek. A szovjet tudományágak közül az orvostudomány is nagy fejlődésnek indult. A betegek gyógyítása a legfejlettebb módszerekkel történik. Az emberek egészsége érdekében so­kat áldoz a szovjet kormány. A hétéves terv a gépipar teljes automatizálása végett kö­rülbelül 1500 automata és félautomata gépsor gyártásit Irá­nyozza elő. Képünk egy ilyen automata gépsort ábrázol.

Next

/
Thumbnails
Contents