Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-07 / 11. szám

3959. február 7. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Gondolatok A pártmunka jó módszere a GSZ B üzemben egy értekezlet előtt A Salgótarjáni Üveggyár nehézségeiről Jövő hét szerdáján nagyszabású, az összes párt- Wmegszervezeti és gazdasági vezetők, aktívák részvé­telével tart értekezletet a Salgótarjáni Üveggyár párt- bizottsága. Nagyon is megérett, az élet által előírt 'tennivalók meghatározására jön össze ez a tanácsko- aás. Aj gyárban mindenki, a városban pedig sokan ismerték azt a nehézséget, amivel hónapok óta küzdöt­tek a Salgótarjáni Üveggyár­ba». A rendeléshiány, a rak- íárra-termelés, a kiegyensú­lyozott, ütemes munka hiánya felborította az egyensúlyt, a megszokott biztonságot és tervezést. Ismeretes, hogy ez a nagyjelentőségű gyárunk hosszú évekig veszteséges volt, 1957-ben viszont már nyereségesen dolgozott, s a megyében egyedülállóan, dol­gozói egyhavi nyereségrészese­dést kaptak 1957. évi munká­juk után. Elnyerték a Minisz­tertanács és a SZOT vörös 'vándorzászlaját. Mindezekkel együtt szinte két kézzel kap­ták az elismeréseket, szépen «alakultak a keresetek is, s mindenki úgy gondolta: a agyárban már soha nem lehet­nek komolyabb problémák, minden simán fog menni. Ki­derült, hogy a dolgok egészen másképpen állnak, az élet olyan kívánalmakat hozott felszínre, amelyek egészen más irányt szabnak a gyár tevé­kenységének. Közszükségleti, fogyasztási cikkeket termelő gyárról lévén szó, nem lehet .figyelmen kívül hagyni, hogy valamely termékből, vagy ter­mékek egész csoportjából nem lehet a végtelenségig, nagy mennyiségben folytatni a ter­melést. Változnak az igények, 'újabb és újabb szükségletek merülnek fel, amit a gyárnak ki kell elégítenie. S mert a megfelelő piackutatás, az igé­nyek felmérése nem volt ki­elégítő, egy szép napon elju­tott a gyár odáig, hogy hiány­zott a megrendelés, a termé­keket nem volt kinek elszállí­tani. rendű prémium-feltételként határozták meg, kiderül, hogy még kiszámítása körül is ba­jok vannak, viták folynak. Az egyes gyártmányok tervsze­rinti, a megrendelés alapján történő elkészítésében nem si­került a tervfegyelmet bizto­sítani. A napokban például a VII-es kemencén egészen más terméket készítettek, mint amire a megrendelés volt. En­nek okai, hogy hiányzik a megfelelő műszaki felkészült­ség, a feltételek biztosítása, s nem utolsó sorban az anyagi érdekeltség is gyakran hely­telen irányba hat. em kisebb fogyatékos­ság, hogy a közép- és alsóbb műszaki káderek ne­velése, szakmai képzése elma­rad a követelmények mögött. Sőt olykor-olykor előfordul, hogy nem éppen elvtársi han­gon beszélnek velük, amiért hibáikért más esetben — ami­kor már ég a ház — „letol­ják” őket. Mindezek azzal járnak, hogy nem alakul ki bennük a megfelelő önállóság, a nehéz helyzetek gyors le­küzdéséhez szükséges intézke­dések felismerése, s bármeny­nyire lelkesek, áldozatkészek, ha valami nagyobb baj adó­dik elő — megijednek. Ügy gondoljuk, a gyár felső mű­szaki vezetésének feladata, hogy szívós következetességgel változtasson ezen a helyzeten, s biztosítsa folyamatos, terv­szerű fejlődésüket, előrehala­dásukat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Belkereskedelmi Mi­nisztérium illetékes szervei sem tettek meg mindent a gyár támogatása érdekében. Szükséges lenne, hogy a jö­vőben jobban érvényt sze­rezzenek a szállítási szerződé­seknek, s előrelátó, tervszerű piackutatással is biztosítsák a gyár zavartalanabb termelé­sét. z egész vezetés további erőpróbája, színvonalá­nak mércéje lesz az új ter­melői árrendszer bevezetése. E helyen nincs rá mód, hogy az új rendszer jelentőségét és hatását elemezzük. Egy bizo­nyos: a gyárban komoly mér­tékben megnövekedik az anyaghányad, óriási jelentősé­ge lesz az anyagtakarékosság­nak. Nem kisebb tennivaló, hogy fokozott ütemben felmér­jék az egyes gyártmányokat és az egész gyárat illetően a jövedelmezőség alakulását, s ennek megfelelően dolgozzák ki a műszaki intézkedési ter­vet, valamint annak részlet­terveit. Az új termelői árrend­szer megismerése és megis­mertetése komoly politikai munka, amelyből a pártszer­vezetnek is ki kell vennie ré­szét. Csak néhány gondolatot rögzítettünk e nagyje­lentőségűnek ígérkező aktívaértekezlet előtt. Szándé­kosan olyanokat, amelyek elsősorban a gyárat érintik. Ez adódik abból, hogy januári tervét a gyár tonná­ban 76,8, értékben pedig 83 százalékra teljesítette. Meg abból, hogy a rajtuk kívül álló okokon túl szá­mos olyan ok van, amely a gyár vezetőin múlott. Tud­juk, hogy tanulnak belőlük, s újult energiával, len­dülettel indulnak neki, hogy az első felévre biztosí­tott megrendeléseket maradéktalanul és részleteiben is teljesítse a gyár. — hg — A Salgótarjáni Acélárugyár GSZ B-üzemében január 2-án a pártmunikában jó módszert vezettek be. Az alapszervezet vezető­sége elhatározta, hogy mindennap reggeli idő alatt vitákat rendez a dolgozókat legjobban fog­lalkoztató kérdésekről. Ezekben a vitákban résztvesz- nek a párttagok és párton- kívüli dolgozók egyaránt. A vitákban élenjárnak az üzem kommunistái, de nem sokkal maiadnak el a pártonkávüli dolgozók sem. Miről folyik a vita? Legtöbbször az üzem termeléséről, a termeléssel kapcsolatos feladatokról. A vitából nem hiányzik a mun­kafegyelem vizsgálata sem. A dolgozóik helyesen bírál­ják a fogyatékosságot akár egy-egy dolgozó, akár az üzemvezetőség részéről je­lentkezik az. A dolgozók már az első megbeszélésükön kihang­súlyozták: „ha valakit megbírálnak, az ne sér­tődjön meg, hanem ja­vítsa ki hibáját”. Élnek is a bírálattal és amit külön üdvözölni kell, az önkritikával is. Például a termeléssel kapcsolatos vitá­nál megbírálták az üzem- vezetőséget az anyagszállítás nehézséged miatt. Ugyanis a szállítókocsik állapota nem megfelelő. Az üzemvezetőség helyben azonnal választ adott (az üzem vezetője résztvesz a vitákban) hivatkozott a nehézségeikre, a kerethiányra, mely nem teszi lehetővé, hogy a kocsikat minden eset­ben és időben kijavítsák. A kocsik javítására nagyobb gondot kell fordítani, mert ez könnyebb anyagmozgatást és munkaerő kímélést jelent. Az üzemvezetőségnek meg kell találnia a megoldást. Abban igaza van az üzem- vezetőségnek, hogy a dolgo­zóknak jobban kell vigyáz- niok a szállítókocsikra, mert ennek javítása a dolgozók pénzéből történik. A bírálatot a dolgozók el­ismerték és megígérték, hogy a jövőben nagyobb gondot öt bányában alkalmazzák az acéltámos biztosítást Ebből az esetből levonni a tanulságokat — úgy gondoljuk elsőrendű feladata lesz a szerdán összeülő aktívaérte­kezletnek. A felettes hatóság állítása szerint már a múlt év májusában felhívták a gyár vezetőinek figyelmét arra, hogy eltolódás következik be a gyártmányféleségekben, ké­szüljenek fel újabb, másfajta cikkek termelésére, olyanokra, amelyek nehezebbek, igénye­sebbek, alaposabb műszaki fi­gyelmet kívánnak. Meg kell mosdanunk — s ez a gyári pártbizottság véleménye is —, hogy az előrelátás, a feltéte­lieknek legalább részbeni biz­tosítása sok tekintetben elma­radt. Az elkedvetlenedés, a le­mondás lett úrrá a gyár né­mely vezetőin, olyan hangulat Ss légkör alakult ki, amely «'méltatlan azokhoz, akik 1957- íben nagyszerű győzelmekre ve­hették a gyár dolgozóit. Dedig saját, az eredmé- •* nyék mellett elkövetett 'hibáknak hatása még ma is, a nehézségek idején még fo­kozottabban éreztetik hatásu­kat. Itt van például a tervsze­rűség. Amíg a felettes ható­ság ezt nem kérte megfele- '«őe» számon, addig nem sok íróiadat fordítottak rá. Most, Tnhatán a tervszerűséget első­Az elmúlt év végén alkal­maztak. medencénkben elő­ször Tiribesiben és Mátrano- vákon a fejtéseken vastámos biztosítási elemeket. A két fejtés újszerű biztosítása bi­zonyos fokú kísérlet volt arra nézve, vajon lehet-e Nógrádban alkalmazni az acéltámokat. A kísérletek beváltak, s az új évben további 3 bányaüzemnél alkalmaz­zák majd a vastámos biz­tosítást. A tervek szerint Csipkés- bányán, Duclos-aknán és Gusztáv-aknán. Az új biztosítási módnak számtalan előnye van. Ilyen például az állandó vissza­nyerés lefejtett területekről, amelyeket körülbelül 3—4 évig lehet alkalmazni. Meg­valósítható a géppel történő vistszarablás is. S ami nem kevésbé jelentős, nagymeny- nyiségű importfa megtakarí­tása válik lehetővé. Égy-egy fejtésen az átlagos famegta- karítás évi 600 köbméter. Ha az öt bányát vesszük tekintetbe, úgy egy év alatt tröszti szin­ten 3000 köbméter fával csökken az eddig fel­használt mennyiség. Ez pedig természetesen az ön­költségben érezteti hatását, lehetőség nyílik az olcsóbb szén termelésére. A magyar munkásság az SZKP XXI. kongresszusát kiemelkedő eredménnyel kö­szöntötték. Szénmedencénk­ben a tiribesi bányászok tar­tanak kongresszusi őrséget a szovjetunióbeli Donyec me­dencei Vetka Glubokaja akna bányászaival. Most érkezett jelentés sze­rint a tiribesi bányászok ja­nuár 31-ig esedékes havi ter­vüket 103,1 százalékra telje­sítették, s ezzel egyidejűleg ELKÉSZÜLT A TŰZHELYGYÁRBAN AZ ELSŐ SZÁZ TEAKONYHA TŰZHELY Két hete kezdték meg Sal­gótarjánban a Zománcipari Művek tűzhelygyáregységében az újvonalú, fehérre zomán­cozott és nikkelezett tea­konyha tűzhelyek sorozat- gyártását. Az első negyedévi, közel 500 tűzhelyből álló so­rozat első száz darabja pén­tekig elkészült a gyárban. többsáz tonna szenet termel­tek terven felül. A kányásii bányászok is kongresszusi hetet kezdemé­nyeztek. Itt azt tűzték ki célul, hogy a vízbetörés mi­att a korábbi átlagos 70 szá­zalékos teljesítményüket to­vább fokozzák. Munkájukat siker koronázta, s január 31-i jelentés szerint havi ter­vüket 78.4 százalékra teljesí­tették, s így a 70 százalék fölött 333,8 tonna szénnel termeltek többet.--------------------«% • ----------------— A z SZKP XXI, kongresszusát köszöntik a bányászok Tovább terjed a bányákban a gépi rakodás Az„Einlékezz a Tanácsköztársaságra“ versenyre jelentkeznek a fiatalok Egyre nagyobb tért hódít a bányászatban a gépi rakodás. Az elmúlt évekhez hasonlóan ■ebben az évben is tovább nö­vekszik a géppel rakodott szénmennyiség. Ez amellett, hogy megszünteti a fizikai munkát, a termelékenység Jelentős emelkedését eredmé­nyezi. A szénmedencében is egyre több rakodógép teszi könnyebbé a bányászok mun­káját. Az elmúlt évben pél­dául Csurgó-tárón a kamra­fejtésen a rakodást mindenütt gépesítették, a lapátot Hidasi­rakodógépek váltották fel. Ebben az évben további öt darab Hidasi szénfelrakodó ér­kezik a szénmedencébe. Tegnap Pusztavámon gyűl­tek össze a szénbányászati tröszt vezetői, ahol tapaszta­latcserével egybekötött ankét volt a Hidasi rakodógépekről. Az ankét célja a további gyors előrehaladás megteremtése volt a rakodás gépesítésében. | A KISZ Nógrád megyei bizottsága a megyei tanács művelődési osztályával közö­sen a Tanácsiköztársaság negyvenedik évfordulója tisz­teletére elhatározta, hogy „Emlékezz a Tanácsköztár­saságra” elnevezéssel jel­vényszerző mozgalmat indít a fiatalok között. A felhívás széleskörű visszhangra ta­lált az üzemekben, hivata­lokban, középiskolákban és a legtávolabbi falvakban is és a napokban megkezdőd­tek a jelentkezések. Különösen nagy az érdek­lődés a salgói, szorospataki, mizserfai bányatelepek fia­taljainak, a községek közül a pilínyi, hugyagi, szécsény- felfalui parasztfiataloknál és a salgótarjáni nagyüzemek­ben. A Salgótarjáni Üveg­gyárban például a legna­gyobb érdeklődéssel a ke­mencénél dolgozó ifjúmun­kások fogadták a felhívást, akik közül minden harmadik bejelentette, hogy a javasolt regények, filmek, versek és dalok közül megismerkedik a jelvény megszerzéséhez szükséges irodalommal. fordítanak a kocsikra. A vi­ták során beszéltek már a mezőgazdasági fejlesztésről, az új nyugdíjtörvényről, a szovjet mesterséges bolygó tudományos sikereiről és an­nak politikai jelentőségéről. Megtárgyalták a Kínai Nép- köztársaságban elért hatal­mas eredményeket, Mikojan elvtárs amerikai útjának si­kereit. A felsoroltakon kí­vül még igen sok hasznos vita volt. Szabad pártnapon megtár­gyalták az 1958-as év leg­fontosabb nemzetközi esemé­nyeit. Ezek a viták ígéri hasznosak. A viták során közelebb kerülnek egymáshoz a párttagok és pártonkívü­liek az üzemvezetőség és a dolgozók. Ezeken kívül, ami igen fon­tos, jó befolyással van a párt és tömegkapcsolat to­vábbi erősítésére is. Eddig is vitatkoztak az üzem dolgozói. De a korábbi viták sohasem jártak ilyen eredménnyel. A mostani viták után, ahogy a dolgozók elmondják „min­dig okosabbak leszünk.” Ezt a módszert érdemes követni más alapszervezetek­nél is, mert feltétlenül ered­ményt hoz maga után. Meg kell szüntetni a politikai munka időszakos jellegét, te­gyük azt mindennapos fel­adattá, mert az a pártmunka igen fontos része. Csabai József cA (ji/u fai szén osztn /1/ őzén A mizserfai és kazári bányák szenét osztályozzák a gyu­lai szénosztályzón. Kis villamosok juttatják el a föld mélyé­nek kincsét hatalmas talbókban. Mint a pesti villamosok, úgy közlekednek ingajáratban. Az egyik már kiürítette ra­kományát s Mizserfára indul, míg a másik szerelvény most érkezik Kazárról. S ez így megy állandóan: 24 óra alatt «35 szénnel rakott talbó érkezik az osztályzóra. A talbókból kikerülő szén a bunkerekbe, rostákra, a tó- , röbe kerül. Am még mielőtt eljutna a vagonba, szorgoskezű lányok és asszonyok a szállító szalagon válogatják a szenet. S jó lenne, ha ezt a bányászok is látnák, milyen tetemes mennyiségű pala, meddő van a szénben. Az osztályzás után a gyulai szén a vagonokba kerül, s viszik az ipar kenyerét Tiszapalkonyára és ki tudná még felsorolni azt a sok helyet, ahová eljut a nógrádi szén. Mert 24 óra alatt az osztályozót 310 szénnel rakott vagon hagyja el. (Foto: Nagy F.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents