Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)

1959-02-04 / 10. szám

2 nógrádi népüjság 1959. Jebruá* 4 1 Willi ■WK VITA; flz agitációs munkának meg kell adni az alaplát- hozzászólás az ágitAciö^^u^bÁrtartalmáról és módszeréről A politikaá Uimpgmunk^- najc a&Ar tartalmát, ákár pe­dig műszerét' véswM& íi^yé- lembe, nagyon sokoldalú és éppen ezért sem a yiía ingt- fö? sem pedig egy ilyen hoz­zászólás nem képes annak sókpldálúsagára részletes magyarázatot adni. E hoz- ssSszptásban csupán néhány (tjérdést szerelnék röviden érinteni. AZ AQITAPIÖS munka tartalmának kérdése Hegedűs elvtárs cikkében a2t írja, hogy az agitációs munka tartalmát adja az „Időszerű kérdések" .tan­anyaga. Igen azok a kér­dések, amelyek ezen az ok­tatási formán adva vannak, nagyon fontos kérdések, s ezeket széleskörűen kell is­mertetni és magyarázni a dolgozó tömegek körében. Azonban véleményem sze­rint a politikai tömegmunka tartalmát nem lehet leszűkí­teni az „Időszerű kérdések” c. tanfolyam anyagaira. A politikai tömegmunka tartalmának alapját adja a marxista—leninista elméle­ten alapuló pártpolitika, amely a párt és kormány- határozatokban jut kifeje­zésre. így például nálunk a politikai tömegmunka alapját adják az MSZMP országos pártértekezletének határoza­tai, valamint az azóta meg­jelent határozatok és kon­krét gyakorlati intézkedések, amelyek hűen tükrözik dol­gozó népünk alapvető érde­keit, megvilágítják pártunk és kormányunk bel- és kül­politikáját. Hegedűs elvtárs azt mondja ,hogy az agitá­ciós munkának egyik legfon­tosabb kérdése a tartalmi kérdés. Alapvető hiányos­sága a vitaindító cikknek — véleményem szerint —, hogy nem emeli ki: ma a leg­fontosabb feladat emelni a politikai tömegmunka tar­talmi színvonalát. Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha emeljük a pártban a tájé­koztatás színvonalát, ha fel­készítjük aktivistáinkat a legfontosabb bel- és külpoli­tikai kérdésekből, ha az ak­tivistáink rendszeresen ta­nulnak, olvasnak, képezik magukat. Erre szükség van annál is inkább, mert csak így tudjuk a párt politikáját összefüggésében is megérteni és megmagyarázni a széles dolgozó tömegek körében. Sohasem szabad elfelejteni, hogy az agitáció eredményes­ségét minősége és eszmei tar­talma határozza meg, amely szoros kapcsolatban van a gyakorlati élettel, gyorsan reagál az eseményekre s nem engedi meg, hogy a helyes politikai irányvona­lat mások helytelen irányba terelve magyarázzák. Nem helyes továbbá azért sem a politikai tömegmunka tartalmát az időszerű kér­dések anyagaira korlátozni: csupán, mert ebben fennáll a politikai munka kampány­jellegének veszélye is. Igaz, mindkét határozat nagyon fontos feladatokat szab meg. Akár művelődésről, akár pe­dig a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséről szóló határozatot vesszük is alapul. De a művelődésről szóló határozatot januárban, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésről szóló határoza­tot pedig februárban és már­ciusban fogjuk megtárgyal­ni és utána megint mást. Viszont ezekből a határoza­tokból adódó feladatok hosz- szú évekre szólnak és kell velük akkor is foglalkozni, ha már más anyagok men­nek az „Időszerű kérdések” c. tanfolyamon és akkor is, ha szünetelni fog a pártok­tatás. Az iparban például meg kell ismertetni a termelés­sel kapcsolatos feladatokat is a széles dolgozó tömegek­kel s mozgósítani kell őket azok gyakorlati végrehajtá­sára. Magyarázni kell ügyünk legyőzhetetlenségét, a szocializmus eszmei sikereit. Tehát aktivistáinknak a nemzetközi agitóciót U vé­gezniük kell. Hegpflűs elytárs továbbá azt mondja, hogy a párt- és tomegszervezetek aktivistáit vonjuk be az „Időszerű kér­dések” p. tanfolyamokra, hogy ezzel felkészüljenek a politikai munka végzésére a mezőgazdaság szocialista át­szervezését illetően. Ez nem volna egészen helyes dolog, ezzel felborítanánk az egész pártoktatási rendszert, s megsértenénk az önkéntes­ség elvét is. Ugyanis arról van szó, hogy a pártoktatás­ról szóló határozat értelmé­ben a pártvezetőségi tago­kat, párt- és tömegszerveze- ti aktivistákat zömmel a Marxizmus—leninizmus című tanfolyamra vontuk be hallgatóknak. Ezen a tan­folyamon pedig ugyanebben az időben „Az állam és a proletárdiktatúra” című anyag megy. Az itt tanuló aktivis­ták vegyék át ezt az anyagot és ami pedig a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel kapcsolatos feladatokat illeti, azt pedig beszéljék meg taggyűléseken és az ak­tivisták egyéb megbeszélése­in, mert még erre egy jó- párszor szükség lesz, KELL-E KÜLÖN SZERVEZETI KERET? Hegedűs elvtárs véleménye szerint nincs szükség, hiszen adva vannak az „Idősze­rű kérdések” c. tanfolyamá­nak hallgatói, akik aktív po­litikai tömegmunkát fognak végezni. Az én véleményem az, hogy igen is legyen, — ha nem is minden pártszer­vezetnek — egy meghatáro­zott aktívagárdája, amely az adott terület legképzettebb, legrátermettebb kommunis­táiból, aktív becsületes ,pár- tonkívüliekből tevődik össze. Tehát az aktivisták ne csak az „Időszerű kérdések” c. tanfolyam, hanem a Mar­xizmus—leninizmus és a szakosított tanfolyamok hall­gatóiból és egyéb e fel­adat végzésére alkalmas elv­társakból tevődjön össze. Ezt a kört falun ki kell bővíteni például a faluban lakó, de más pártalapszervezetnek tag­jaiból, akiket üzemi, hivatali pártszervezeteknek át kell adni a falusi politikai mun­ka fellendítése, segítése ér­dekében, ha ott különösebb pártmegbizatásuk nincsen. Igaz az, és én is amel­lett foglalok állást, hogy minden párttagnak alapvető feladata, hogy agitáljon a párt politikája mellett és ha egy párttag élenjár a termelésben, a társadalmi munka végzésében, tehát példát mutat a társadal­mi és magánéletében egy­aránt, ezzel magával vonzza a párton kívüli dolgozókat is, s már ez is agitáció. Az is igaz viszont, hogy a mi elvtársaink közül sokan vannak olyanok, akik példá­ul rendszeresen eljárnak az „Időszerű kérdések” c. tan­folyamok foglalkozásaira, fi­gyelmesen meghallgatják az ott hallottakat, de az ő sza­vaikkal élve — „inkább megrak tíz csillét, mint ki­mondjon tíz mondatot”. Te­hát nem erős oldaluk a poli­tikai agitációs munka, vi­szont más jellegű hasznos társadalmi feladatot jól meg tudnak oldani és meg is kell őket azzal bízni. Abból a meghatározásból tehát, hogy SZÜKSÉG VAN KÜLÖN AKTlVAGÁRDÁRA, törvényszerűen következik, hogy szükség van külön „fel­készítőre,” megbeszélésekre is ezen aktivisták számára. A mi járásunkban eddig is volt külön aktivacsopörtja elég sok pártszervezetnek és ezt az elkövetkezendő időben bővíteni akarjuk. Szükséges­nek látjuk ennek az aktiva- gárdának a kialakítását an­nál is inkább, mert az „Idő­szerű kérdések” c. tanfolyam hallgatóinak a létszáma vi­szonylag nagy, másrészt pél­dául á bányaüzemeknél je­lentkezett hallgatók több községben vesznek részt fog­M4* egy fél fi vszá- zadqt hagyott maga mögött Lí éwfil a Salgó bányatelepen lakó Szabó Béla bácsi. Az eltelt évek nem voltak e.§fiu\énytele- nek, jó és rossz, de inkább az utóbbi lapozásokon és nem e®?W°fcro» v«ta*la w- esetben a propagandista másCmást. S ha azt kérd üzemben, vagy hivatalban xzik Bctf bácsitól, mi dolgozik. Xvolt élete legkelle­qmesebb emléké, mire Az alapvető és a legfon-9gondol olyan szere- tosabb véleményem szerint á tettei, hogy még a itt is az, hogy a megalakult 9 szíve is belebizse- agitációs csoportokat meny-9,^ nem fcgp sofcá nyíre tudjuk felkészíteni fel- 5 w„rni o válaszra. adataik végzésére úgy, hogy9ggy mondatban is el pártszerűen minden kérdés-0;eíieí mondani: A ről tudjanak beszélgetni a dől-9 Tanácsköztársaság gozókkal és ne csak_ úgy, Xvédelmében folytatott hogy elmondják az o „tézi-9harcok SeÍ}et’’J^ 3 Pr°fbl,Ímár.a9 Huszonkét éves pedig bólogatnak. A felkesz.-Ó amifcor már tpc hpn naöv ■cvfar'Prvi i ír van a V 5 _ . Azuhá báeM ieqizebh emléke megjárta a világhá­tésben nagy szerepük van a' helyi pártszervezeteknek ao, ,. , „ . , járási és a megyej szervek 0 borai es az osziro- vezetőinek egyaránt. Például X2S\S forradalom híre nagyon helyesnek tartanám ^otthon, Somoskoujja- — anélkül, hogy az alapszer- 9 tan találta. Saigon vezetek önállóságát megsér- 5 dolgozott, a bánya- tenénk, — hogy ezeken a te-füzemnél és mintmin- rületi aktivaüléseken melye- xdenütt, az emberelő­ket nálunk havonként tar-ettek már itt is elege tanak meg, részt vennének a 9volt a háborúból. felsőbb szervek funkcionári- Evárták a békét, a usai és beszélgetnének ezek- 9 jobb életet. 1919 ele­ket az elvtársakkal az idő- éjén már egyébről szerű elvi. politikai kérdé-9sem folyt a szó, mint sekről, segítenének mun-9„ szovjetek diadalá- kájuk végzésében. Például 6rójr. Szemtanúban most a mezőgazdaság szoci- Xjjem volt hiány, mert alista átszervezésében falun .. az a vezető, akit megbíztak l^nehany bányász ott egy- egy terület konkrét se-g^0^ szabadságuk gítésével. ószületésén. Ám az ftgymás közti beszél­getéssel nem jutottak többre, a hogyanra — várták a választ. S ez a válasz nem so­káig késlekedett. 1919. március 17-én Salgó bányatelepen közel 150 bányász gyűlt össze, hogy meghallgassák a bu­dapesti küldöttet. S volt mit hallgatni. Beszélt egy szebb jö­vőről, ahol nines ki­zsákmányolás, ahol nincs elnyomás, ahol minden ember egy­forma jogokat élvez. Nemcsak a föld mé­lyén, hanem a veze­tésbe is helyet kap az eddig elnyomott bányász. Az elmondott be­szédet, mint jó bor zamatát ízlelgették a bányászok és gyak­ran hangosan mond­ták: — Helyet kapunk a vezetésbe, megszűnik a kizsákmányolás. Nem kellett, sokáig várni, mert az el­hangzott szavaknak bő termőföld jutott. Négy nap múlva ér­kezett a hír, kikiál­tották Pesten a Ta­nácsköztársaságot. S mint a mesében, úgy változott meg a mun­káshatalom négy hó­napja alatt a bányá­szok élete. Ez alatfaz idő alatt nem voltak már a föld mélyének rabjai, üldözve, hab­zó szájú felügyelők hadától. Amikor hír érke­zett — veszélyben a haza — a salgói bá­nyászok tudták, hol a helyük. Dehát hogyisne szívük dik­tálta azt. Gyorsan követték az esemé­nyek egymást, s má­ról holnapra már a fél telepet interven­ciós katonák szállták meg. Eddig a sal- góiak a kitermelt szén erejével segítet­ték a veszélyeztetett munkáshatalmat, de most a kérges bá­nyászkezek a csá­kányt — fegyverrel cserélték fel. Nem volt fegyve­rük, ám tudták, hon­nan lehet szerezni. Csellel foglaltak el egy nehéz géppuska­fészket a fegyverte­len bányászok. Volt már fegyverük, tud­ták hazájukat védeni. Szabó Béla most vette hasznát az el­töltött katonai idő­nek, s olyan szakér­telemmel kezelte « vasvázas fegyvert, hogy végül is az el­lenség megfutamo­dott. Intő lecke volt ez a bányászoknak, mert saját kárukon tanulták meg, nem­csak a csákányt kell tudni forgatni, ha­nem a fegyvert is. Szabó Béla a volt katonákat toborozta össze, akik vala­mennyien örömmel mentek a hívó szóra. Így alakult meg a környék bányászaiból a proletárhaza vé­delmére a 206 főt ki­tevő rohamosztag. Ekkor azonbap már túljutottak a kis te­lep határain, x ott voltak a veszélyezte­tett proletárváros, Salgótarján védelmé­nél. S lehetne Írni hosszú oldalakat ar­ról, hogyan törtek ki Salgótarjánból, mi­kor azt bekerítették. Arról a diadalmas útról, amely Rimara- hóig vezetett. Szabó bácsit ma is és amíg él, ez az emlék gaz­dagítja, s örül, hogy részese volt a Ta- nácsköztárásaság hősi harcainak, amelyet a 25 éves Horthy el­nyomás sem tudott kiölni belőle. H. A. fSokoldalú proqvamöt dolqozőtt ki a MSZBT a Jiarátuíqi 'JőÁtiap idegire Ql&qtád meqqében Az agitációs munka mód- ^<><><k><k>oo<k><><kk><k><k><>opo<h>ooo<>o-ck><>ck>o<>o<k><>ooooooöoooooooooiooooooooc szeréről csupán annyit, hogy Hegedűs elvtárs ezt szintén nagyon leszűkítette a szóbeli agiitációra és azt sem ele­mezte, sőt a kis és nagygyű­lések mellett a választások idején meg sem említi az egyéni agitációt, amelyet a párt és tömegszervezetek ak­tivistáinak ezred olyan lel­kesedéssel végeztek, s amit a dolgozók helyesléssel fo­gadtak. Nem célom az agitációs munka módszereit elemezni — ezt remélem egy másik cikk meg fogja tenni. Csu­pán annyit, hogy séma nincs és nem is lehet, azonban az alapot meg kell adni, s azt munkánk során figyelembe kell venni. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei szer­vezete a tömegszervezetekkel együtt, minden edddigi évnél gazdagabb, változatos prog­ramot dolgozott ki a Barátsá­gi Hónap idejére. A nőtanács kezdeményezé­sére például a bányászok le­vélben keresik fel a donyeci szénmedence Vetka Gluboká- ja üzemben dolgozó bányá­szok feleségeit. A Salgótarjáni Városi Ta­nács pedig a Barátsági Hónap alkalmából testvérvárost vá­laszt magának a kisebb szov­Szabó István jet városok közül, amely­lyel azután rendszeres kap­csolatot tart. Újabb levelező társakat keresnek maguknak több KISZ-szervezet és úttö­rő csapat tagjai is. Azok pe­dig, akik már korábban le­veleztek szovjet fiatalokkal, levélben üdvözlik barátaikat, a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap alkalmából. Új könyvek MABX-ENGELS MÜVEI 2. KÖTET (Kossuth) A kötet Marxnak és Engelsnek együttműködésük kezdetétől, 1814 szeptemberétől 1846 február­jáig írt műveit tartalmazza. A kö­tetben megjelenik első közös munkájuk, a Szent-család. A má­sik nagy munka, amely ebbe az Időszakba tartozik, Engelsnek „A munkásosztály helyzete Angliá­ban” című könyve, az akkor leg­fejlettebb tőkés ország, Anglia gazdasági és politikai történetét, állapotait elemezve járul hozzá a tudományos szocializmus megala­pozásához. Ezenkívül Engels több kisebb írása található a kö­tetben. Szilárd kommunista közösségekben együtt a fiatalsággal bői a szervezetekből. Persze a kommunista közösségnek magasabb színvonalon kell kielégíteni a fiatalok igé­nyeit. Világnézetüknek meg­O , , felelően kell nevelni a fia­rszágunkban napról- dig végzett munka kötelezi változott. Ez megnyilvánult falakat. Az eszmei-politikai napra változik az az ifjúsági szervezeteket, a a KISZ-szervezetekben is. nevelés, a tudatos kommu­élet. Ez a változás a párt fiatalokat még eredménye- Sok helyen szépen berende- nista jelleg fejlesztése, a vezetésének, népünk politi- sebb tevékeny kedésre. Az el- zett, rádióval, vagy televízi- kialakuló egység erősítése kajának eredménye. Gazda- következendő feladatok iránt óval felszerelt klubokban az osztályöntudatra való ne- sági és politikai létalapunk érzett felelősséget tanúsítja a szórakoznak a fiatalok, mint velés az „egy mindenkiért, erős; a szocialista osztály- munkásifjúság körében foly- például: a szorospatakiak, mindenki egyért” elvének nélküli társadalom építése tatot-t vizsgálódás, s az e mizserfaiak. salgóiak. elmélyítése mind-mind alap­folyik: egyre erősödik rend- vizsgálatok alapján megalla- azda-sági eredményeink feltétele a kommunista kö­szörűnk. Hazánkban a mun- pított feladatok végrehajtó- **3' életünk követeimé- zösségmek. KISZ-fiataljaink: kasosztály van hatalmon, s sának megkezdése. nyei, feladatul állítják KISZ- a munkásfiatalok készen ezzel második feltétele is A párt és a KISZ vizsgá- fiataljaink elé, hogy a szer- kapják a hatalmat apáinktól, biztosítva van a szocializmus lata a munkásifjúság köré- vezetékben, szilárd kommu- de ezt csak úgy tudják át- rriegvalósításának. A szoci- ben követelőén állítja a nista közösségek alakuljanak venni és megtartani, ha sok- a,ista embertípus kialakító- KISZ elé a munkásfiatalok- ki. E feladathoz szervesen oldalúan képezik, fejlesztik feladata azonban még kai való foglalkozás megja- kapcsolódik az „Együtt . . magukat. Nem szakadhatnak előttünk áll. Nem akarom vitását. A vizsgálat eredmé- jelszó megvalósítása. Fiatal- el az ifjúság tömegeitől, mert részleteiben tárgyalni e kér- nyei azrt bizonyítják, hogy a jaink tudatformálásának önmagában a munkásfiatal­ciescsoportot, csupán néhány munkásfiatalok száma meg- munkájába e két alapvető ság bázisa nem tud megbír- az ifjúsággal kapcsolatos kétszereződött 1938-hoz vi- követelmény megvalósítása kó kén*1est. szonyítva; helyzete, jelentő- elsőrendűen fontos. Sok Tudjük mindnyájan, hogy sége elsőrendű a KÍSZ-fia- KISZ-szervezetben megkez- az ifjúság nevelése, oktatása,, tálok. az egész ifjúság szem- dődött, s már megfelelő a paraszt és értelmiségi fia foglalkoztatottsága, szórako- pontjából. A salgótarjáni já- ütemben halad ez a munka, falókkal. Irányítsák és ne- zásának biztosítása és irá- rásban például több mint 4 A kommunista közösségek véljék a szervezeten kívüli nyitása komoly feladat. Ha ezer fiatal dolgozik üzemek- kialakítása elvi kérdés: a fiatalokat! Hívják meg őket figyelembe vesszük — s ezt ben, bányákban: az üzemi közösségek tagjai magukévá rendezvényeikre, mutassanak kell tennünk , hogy az összdolgozók 28 százalékát teszik a kommunista eszmé- példát saiát életükkel, segít­egesz társadalmat átfogó vi- jelenti ez. A KISZ-nek e já- kért folyó harcot, s ezt az senek világnézetük fejlesz­lagnézeti nevelés abban az rásban 83 alapszervezete van. adottságók segítségével meg- tésében. E kettősség: a kom- esetben járhat eredménnyel, A munkásfiatalok magerősö- valósítják. munista közösség kialakítása akkor lehet a jövőre nézve dése, a KISZ számszerű nö- Ezt mindenekelőtt közösen és az ifjúság széles tömegei- megnyugtató és biztosított, vekedése bizonyítja, hogy végzett munkákkal, közös nek vezetése összefüggő fel­ha az ifjúság marxista szel- növekedett befolyásuk az if- szórakozással, tanulással, adat. Csak az ifjúsági tö­lemű nevelését tartjuk fela- júság tömegeire. Ezt előse- kulturtevékenységgel lehet megek megnyeréséért folyta­datunknak Világnézetünk- gítették gazdasági eredmé- elérni. A salgótarjáni járás- főtt harcban tudnak szevve- nek megfelelően erkölcsös, nyeink, s a szervezeti élet ban a bányász KISZ-szerve- zeteink szilárd, kommunista művelt, kommunista ifjúsá- ezzel járó erősödése. Növelni zetek közül Mizserfát és Sál- közösségekké összeforrni. Az got kell nevelnünk. A fiata- kell elsősorban az ifjúság gót tudom példának felhoz- ifjúság felé csak akkor ér­itat nevelési együtthatói kö- eszmei, politikai színvona- ni. Ezekben a szervezetek- nek el eredményt, ha tartal- zül — iskola ifjúsági szerve- lát. A fiatalok műveltségbe- ben, s utóbb már Rákóczi- más, szórakozással összekö- zetek, stb. — ez esetben a li színvonalát eddig is növel- telepen is a lehetőségeknek tött, nevelő munkát képesek Kommunista Ifjúsági Szövet- ték a KISZ által rendezett megfelelően megvalósították teremteni a KlSZ-szerveze- seggel foglalkozom. politikai és egyéb tárgyú a közösen végzett munkát, tökben. Széleskörűen figye­KlSZ-szervezeteink előtt előadások, tanfolyamok, ta- tanulást és szórakozást. Jól lemmei kísérik a társadalmi is jelentős feladatok állnak pasztalatcserék. kirándulások, szervezett egymás iránt fe- kérdéseket, s reagálnak az a jövő ifjúságának megte- stb. A fiatalok, különösen a lősséget érző, egymással tö- ifjúságot érdeklő minden remtéséért. kiformálásáért bányavidéken élőké, gazda- rődő fiatalokból álló kis kö- kérdésre. folytatott munkában. Az ed- sági helyzete minőségileg zösségek alakultak ki ezek- — p. ». — a feladatokkal. ISZ-szerv-ezeteink bát­ran erősítsék soraikat

Next

/
Thumbnails
Contents