Nógrádi Népújság. 1959. február (15. évfolyam. 10-17. szám)
1959-02-04 / 10. szám
2 nógrádi népüjság 1959. Jebruá* 4 1 Willi ■WK VITA; flz agitációs munkának meg kell adni az alaplát- hozzászólás az ágitAciö^^u^bÁrtartalmáról és módszeréről A politikaá Uimpgmunk^- najc a&Ar tartalmát, ákár pedig műszerét' véswM& íi^yé- lembe, nagyon sokoldalú és éppen ezért sem a yiía ingt- fö? sem pedig egy ilyen hozzászólás nem képes annak sókpldálúsagára részletes magyarázatot adni. E hoz- ssSszptásban csupán néhány (tjérdést szerelnék röviden érinteni. AZ AQITAPIÖS munka tartalmának kérdése Hegedűs elvtárs cikkében a2t írja, hogy az agitációs munka tartalmát adja az „Időszerű kérdések" .tananyaga. Igen azok a kérdések, amelyek ezen az oktatási formán adva vannak, nagyon fontos kérdések, s ezeket széleskörűen kell ismertetni és magyarázni a dolgozó tömegek körében. Azonban véleményem szerint a politikai tömegmunka tartalmát nem lehet leszűkíteni az „Időszerű kérdések” c. tanfolyam anyagaira. A politikai tömegmunka tartalmának alapját adja a marxista—leninista elméleten alapuló pártpolitika, amely a párt és kormány- határozatokban jut kifejezésre. így például nálunk a politikai tömegmunka alapját adják az MSZMP országos pártértekezletének határozatai, valamint az azóta megjelent határozatok és konkrét gyakorlati intézkedések, amelyek hűen tükrözik dolgozó népünk alapvető érdekeit, megvilágítják pártunk és kormányunk bel- és külpolitikáját. Hegedűs elvtárs azt mondja ,hogy az agitációs munkának egyik legfontosabb kérdése a tartalmi kérdés. Alapvető hiányossága a vitaindító cikknek — véleményem szerint —, hogy nem emeli ki: ma a legfontosabb feladat emelni a politikai tömegmunka tartalmi színvonalát. Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha emeljük a pártban a tájékoztatás színvonalát, ha felkészítjük aktivistáinkat a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdésekből, ha az aktivistáink rendszeresen tanulnak, olvasnak, képezik magukat. Erre szükség van annál is inkább, mert csak így tudjuk a párt politikáját összefüggésében is megérteni és megmagyarázni a széles dolgozó tömegek körében. Sohasem szabad elfelejteni, hogy az agitáció eredményességét minősége és eszmei tartalma határozza meg, amely szoros kapcsolatban van a gyakorlati élettel, gyorsan reagál az eseményekre s nem engedi meg, hogy a helyes politikai irányvonalat mások helytelen irányba terelve magyarázzák. Nem helyes továbbá azért sem a politikai tömegmunka tartalmát az időszerű kérdések anyagaira korlátozni: csupán, mert ebben fennáll a politikai munka kampányjellegének veszélye is. Igaz, mindkét határozat nagyon fontos feladatokat szab meg. Akár művelődésről, akár pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről szóló határozatot vesszük is alapul. De a művelődésről szóló határozatot januárban, a mezőgazdaság szocialista átszervezésről szóló határozatot pedig februárban és márciusban fogjuk megtárgyalni és utána megint mást. Viszont ezekből a határozatokból adódó feladatok hosz- szú évekre szólnak és kell velük akkor is foglalkozni, ha már más anyagok mennek az „Időszerű kérdések” c. tanfolyamon és akkor is, ha szünetelni fog a pártoktatás. Az iparban például meg kell ismertetni a termeléssel kapcsolatos feladatokat is a széles dolgozó tömegekkel s mozgósítani kell őket azok gyakorlati végrehajtására. Magyarázni kell ügyünk legyőzhetetlenségét, a szocializmus eszmei sikereit. Tehát aktivistáinknak a nemzetközi agitóciót U végezniük kell. Hegpflűs elytárs továbbá azt mondja, hogy a párt- és tomegszervezetek aktivistáit vonjuk be az „Időszerű kérdések” p. tanfolyamokra, hogy ezzel felkészüljenek a politikai munka végzésére a mezőgazdaság szocialista átszervezését illetően. Ez nem volna egészen helyes dolog, ezzel felborítanánk az egész pártoktatási rendszert, s megsértenénk az önkéntesség elvét is. Ugyanis arról van szó, hogy a pártoktatásról szóló határozat értelmében a pártvezetőségi tagokat, párt- és tömegszerveze- ti aktivistákat zömmel a Marxizmus—leninizmus című tanfolyamra vontuk be hallgatóknak. Ezen a tanfolyamon pedig ugyanebben az időben „Az állam és a proletárdiktatúra” című anyag megy. Az itt tanuló aktivisták vegyék át ezt az anyagot és ami pedig a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatokat illeti, azt pedig beszéljék meg taggyűléseken és az aktivisták egyéb megbeszélésein, mert még erre egy jó- párszor szükség lesz, KELL-E KÜLÖN SZERVEZETI KERET? Hegedűs elvtárs véleménye szerint nincs szükség, hiszen adva vannak az „Időszerű kérdések” c. tanfolyamának hallgatói, akik aktív politikai tömegmunkát fognak végezni. Az én véleményem az, hogy igen is legyen, — ha nem is minden pártszervezetnek — egy meghatározott aktívagárdája, amely az adott terület legképzettebb, legrátermettebb kommunistáiból, aktív becsületes ,pár- tonkívüliekből tevődik össze. Tehát az aktivisták ne csak az „Időszerű kérdések” c. tanfolyam, hanem a Marxizmus—leninizmus és a szakosított tanfolyamok hallgatóiból és egyéb e feladat végzésére alkalmas elvtársakból tevődjön össze. Ezt a kört falun ki kell bővíteni például a faluban lakó, de más pártalapszervezetnek tagjaiból, akiket üzemi, hivatali pártszervezeteknek át kell adni a falusi politikai munka fellendítése, segítése érdekében, ha ott különösebb pártmegbizatásuk nincsen. Igaz az, és én is amellett foglalok állást, hogy minden párttagnak alapvető feladata, hogy agitáljon a párt politikája mellett és ha egy párttag élenjár a termelésben, a társadalmi munka végzésében, tehát példát mutat a társadalmi és magánéletében egyaránt, ezzel magával vonzza a párton kívüli dolgozókat is, s már ez is agitáció. Az is igaz viszont, hogy a mi elvtársaink közül sokan vannak olyanok, akik például rendszeresen eljárnak az „Időszerű kérdések” c. tanfolyamok foglalkozásaira, figyelmesen meghallgatják az ott hallottakat, de az ő szavaikkal élve — „inkább megrak tíz csillét, mint kimondjon tíz mondatot”. Tehát nem erős oldaluk a politikai agitációs munka, viszont más jellegű hasznos társadalmi feladatot jól meg tudnak oldani és meg is kell őket azzal bízni. Abból a meghatározásból tehát, hogy SZÜKSÉG VAN KÜLÖN AKTlVAGÁRDÁRA, törvényszerűen következik, hogy szükség van külön „felkészítőre,” megbeszélésekre is ezen aktivisták számára. A mi járásunkban eddig is volt külön aktivacsopörtja elég sok pártszervezetnek és ezt az elkövetkezendő időben bővíteni akarjuk. Szükségesnek látjuk ennek az aktiva- gárdának a kialakítását annál is inkább, mert az „Időszerű kérdések” c. tanfolyam hallgatóinak a létszáma viszonylag nagy, másrészt például á bányaüzemeknél jelentkezett hallgatók több községben vesznek részt fogM4* egy fél fi vszá- zadqt hagyott maga mögött Lí éwfil a Salgó bányatelepen lakó Szabó Béla bácsi. Az eltelt évek nem voltak e.§fiu\énytele- nek, jó és rossz, de inkább az utóbbi lapozásokon és nem e®?W°fcro» v«ta*la w- esetben a propagandista másCmást. S ha azt kérd üzemben, vagy hivatalban xzik Bctf bácsitól, mi dolgozik. Xvolt élete legkelleqmesebb emléké, mire Az alapvető és a legfon-9gondol olyan szere- tosabb véleményem szerint á tettei, hogy még a itt is az, hogy a megalakult 9 szíve is belebizse- agitációs csoportokat meny-9,^ nem fcgp sofcá nyíre tudjuk felkészíteni fel- 5 w„rni o válaszra. adataik végzésére úgy, hogy9ggy mondatban is el pártszerűen minden kérdés-0;eíieí mondani: A ről tudjanak beszélgetni a dől-9 Tanácsköztársaság gozókkal és ne csak_ úgy, Xvédelmében folytatott hogy elmondják az o „tézi-9harcok SeÍ}et’’J^ 3 Pr°fbl,Ímár.a9 Huszonkét éves pedig bólogatnak. A felkesz.-Ó amifcor már tpc hpn naöv ■cvfar'Prvi i ír van a V 5 _ . Azuhá báeM ieqizebh emléke megjárta a világhátésben nagy szerepük van a' helyi pártszervezeteknek ao, ,. , „ . , járási és a megyej szervek 0 borai es az osziro- vezetőinek egyaránt. Például X2S\S forradalom híre nagyon helyesnek tartanám ^otthon, Somoskoujja- — anélkül, hogy az alapszer- 9 tan találta. Saigon vezetek önállóságát megsér- 5 dolgozott, a bánya- tenénk, — hogy ezeken a te-füzemnél és mintmin- rületi aktivaüléseken melye- xdenütt, az emberelőket nálunk havonként tar-ettek már itt is elege tanak meg, részt vennének a 9volt a háborúból. felsőbb szervek funkcionári- Evárták a békét, a usai és beszélgetnének ezek- 9 jobb életet. 1919 eleket az elvtársakkal az idő- éjén már egyébről szerű elvi. politikai kérdé-9sem folyt a szó, mint sekről, segítenének mun-9„ szovjetek diadalá- kájuk végzésében. Például 6rójr. Szemtanúban most a mezőgazdaság szoci- Xjjem volt hiány, mert alista átszervezésében falun .. az a vezető, akit megbíztak l^nehany bányász ott egy- egy terület konkrét se-g^0^ szabadságuk gítésével. ószületésén. Ám az ftgymás közti beszélgetéssel nem jutottak többre, a hogyanra — várták a választ. S ez a válasz nem sokáig késlekedett. 1919. március 17-én Salgó bányatelepen közel 150 bányász gyűlt össze, hogy meghallgassák a budapesti küldöttet. S volt mit hallgatni. Beszélt egy szebb jövőről, ahol nines kizsákmányolás, ahol nincs elnyomás, ahol minden ember egyforma jogokat élvez. Nemcsak a föld mélyén, hanem a vezetésbe is helyet kap az eddig elnyomott bányász. Az elmondott beszédet, mint jó bor zamatát ízlelgették a bányászok és gyakran hangosan mondták: — Helyet kapunk a vezetésbe, megszűnik a kizsákmányolás. Nem kellett, sokáig várni, mert az elhangzott szavaknak bő termőföld jutott. Négy nap múlva érkezett a hír, kikiáltották Pesten a Tanácsköztársaságot. S mint a mesében, úgy változott meg a munkáshatalom négy hónapja alatt a bányászok élete. Ez alatfaz idő alatt nem voltak már a föld mélyének rabjai, üldözve, habzó szájú felügyelők hadától. Amikor hír érkezett — veszélyben a haza — a salgói bányászok tudták, hol a helyük. Dehát hogyisne szívük diktálta azt. Gyorsan követték az események egymást, s máról holnapra már a fél telepet intervenciós katonák szállták meg. Eddig a sal- góiak a kitermelt szén erejével segítették a veszélyeztetett munkáshatalmat, de most a kérges bányászkezek a csákányt — fegyverrel cserélték fel. Nem volt fegyverük, ám tudták, honnan lehet szerezni. Csellel foglaltak el egy nehéz géppuskafészket a fegyvertelen bányászok. Volt már fegyverük, tudták hazájukat védeni. Szabó Béla most vette hasznát az eltöltött katonai időnek, s olyan szakértelemmel kezelte « vasvázas fegyvert, hogy végül is az ellenség megfutamodott. Intő lecke volt ez a bányászoknak, mert saját kárukon tanulták meg, nemcsak a csákányt kell tudni forgatni, hanem a fegyvert is. Szabó Béla a volt katonákat toborozta össze, akik valamennyien örömmel mentek a hívó szóra. Így alakult meg a környék bányászaiból a proletárhaza védelmére a 206 főt kitevő rohamosztag. Ekkor azonbap már túljutottak a kis telep határain, x ott voltak a veszélyeztetett proletárváros, Salgótarján védelménél. S lehetne Írni hosszú oldalakat arról, hogyan törtek ki Salgótarjánból, mikor azt bekerítették. Arról a diadalmas útról, amely Rimara- hóig vezetett. Szabó bácsit ma is és amíg él, ez az emlék gazdagítja, s örül, hogy részese volt a Ta- nácsköztárásaság hősi harcainak, amelyet a 25 éves Horthy elnyomás sem tudott kiölni belőle. H. A. fSokoldalú proqvamöt dolqozőtt ki a MSZBT a Jiarátuíqi 'JőÁtiap idegire Ql&qtád meqqében Az agitációs munka mód- ^<><><k><k>oo<k><><kk><k><k><>opo<h>ooo<>o-ck><>ck>o<>o<k><>ooooooöoooooooooiooooooooc szeréről csupán annyit, hogy Hegedűs elvtárs ezt szintén nagyon leszűkítette a szóbeli agiitációra és azt sem elemezte, sőt a kis és nagygyűlések mellett a választások idején meg sem említi az egyéni agitációt, amelyet a párt és tömegszervezetek aktivistáinak ezred olyan lelkesedéssel végeztek, s amit a dolgozók helyesléssel fogadtak. Nem célom az agitációs munka módszereit elemezni — ezt remélem egy másik cikk meg fogja tenni. Csupán annyit, hogy séma nincs és nem is lehet, azonban az alapot meg kell adni, s azt munkánk során figyelembe kell venni. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Nógrád megyei szervezete a tömegszervezetekkel együtt, minden edddigi évnél gazdagabb, változatos programot dolgozott ki a Barátsági Hónap idejére. A nőtanács kezdeményezésére például a bányászok levélben keresik fel a donyeci szénmedence Vetka Gluboká- ja üzemben dolgozó bányászok feleségeit. A Salgótarjáni Városi Tanács pedig a Barátsági Hónap alkalmából testvérvárost választ magának a kisebb szovSzabó István jet városok közül, amelylyel azután rendszeres kapcsolatot tart. Újabb levelező társakat keresnek maguknak több KISZ-szervezet és úttörő csapat tagjai is. Azok pedig, akik már korábban leveleztek szovjet fiatalokkal, levélben üdvözlik barátaikat, a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap alkalmából. Új könyvek MABX-ENGELS MÜVEI 2. KÖTET (Kossuth) A kötet Marxnak és Engelsnek együttműködésük kezdetétől, 1814 szeptemberétől 1846 februárjáig írt műveit tartalmazza. A kötetben megjelenik első közös munkájuk, a Szent-család. A másik nagy munka, amely ebbe az Időszakba tartozik, Engelsnek „A munkásosztály helyzete Angliában” című könyve, az akkor legfejlettebb tőkés ország, Anglia gazdasági és politikai történetét, állapotait elemezve járul hozzá a tudományos szocializmus megalapozásához. Ezenkívül Engels több kisebb írása található a kötetben. Szilárd kommunista közösségekben együtt a fiatalsággal bői a szervezetekből. Persze a kommunista közösségnek magasabb színvonalon kell kielégíteni a fiatalok igényeit. Világnézetüknek megO , , felelően kell nevelni a fiarszágunkban napról- dig végzett munka kötelezi változott. Ez megnyilvánult falakat. Az eszmei-politikai napra változik az az ifjúsági szervezeteket, a a KISZ-szervezetekben is. nevelés, a tudatos kommuélet. Ez a változás a párt fiatalokat még eredménye- Sok helyen szépen berende- nista jelleg fejlesztése, a vezetésének, népünk politi- sebb tevékeny kedésre. Az el- zett, rádióval, vagy televízi- kialakuló egység erősítése kajának eredménye. Gazda- következendő feladatok iránt óval felszerelt klubokban az osztályöntudatra való ne- sági és politikai létalapunk érzett felelősséget tanúsítja a szórakoznak a fiatalok, mint velés az „egy mindenkiért, erős; a szocialista osztály- munkásifjúság körében foly- például: a szorospatakiak, mindenki egyért” elvének nélküli társadalom építése tatot-t vizsgálódás, s az e mizserfaiak. salgóiak. elmélyítése mind-mind alapfolyik: egyre erősödik rend- vizsgálatok alapján megalla- azda-sági eredményeink feltétele a kommunista köszörűnk. Hazánkban a mun- pított feladatok végrehajtó- **3' életünk követeimé- zösségmek. KISZ-fiataljaink: kasosztály van hatalmon, s sának megkezdése. nyei, feladatul állítják KISZ- a munkásfiatalok készen ezzel második feltétele is A párt és a KISZ vizsgá- fiataljaink elé, hogy a szer- kapják a hatalmat apáinktól, biztosítva van a szocializmus lata a munkásifjúság köré- vezetékben, szilárd kommu- de ezt csak úgy tudják át- rriegvalósításának. A szoci- ben követelőén állítja a nista közösségek alakuljanak venni és megtartani, ha sok- a,ista embertípus kialakító- KISZ elé a munkásfiatalok- ki. E feladathoz szervesen oldalúan képezik, fejlesztik feladata azonban még kai való foglalkozás megja- kapcsolódik az „Együtt . . magukat. Nem szakadhatnak előttünk áll. Nem akarom vitását. A vizsgálat eredmé- jelszó megvalósítása. Fiatal- el az ifjúság tömegeitől, mert részleteiben tárgyalni e kér- nyei azrt bizonyítják, hogy a jaink tudatformálásának önmagában a munkásfiatalciescsoportot, csupán néhány munkásfiatalok száma meg- munkájába e két alapvető ság bázisa nem tud megbír- az ifjúsággal kapcsolatos kétszereződött 1938-hoz vi- követelmény megvalósítása kó kén*1est. szonyítva; helyzete, jelentő- elsőrendűen fontos. Sok Tudjük mindnyájan, hogy sége elsőrendű a KÍSZ-fia- KISZ-szervezetben megkez- az ifjúság nevelése, oktatása,, tálok. az egész ifjúság szem- dődött, s már megfelelő a paraszt és értelmiségi fia foglalkoztatottsága, szórako- pontjából. A salgótarjáni já- ütemben halad ez a munka, falókkal. Irányítsák és ne- zásának biztosítása és irá- rásban például több mint 4 A kommunista közösségek véljék a szervezeten kívüli nyitása komoly feladat. Ha ezer fiatal dolgozik üzemek- kialakítása elvi kérdés: a fiatalokat! Hívják meg őket figyelembe vesszük — s ezt ben, bányákban: az üzemi közösségek tagjai magukévá rendezvényeikre, mutassanak kell tennünk , hogy az összdolgozók 28 százalékát teszik a kommunista eszmé- példát saiát életükkel, segítegesz társadalmat átfogó vi- jelenti ez. A KISZ-nek e já- kért folyó harcot, s ezt az senek világnézetük fejleszlagnézeti nevelés abban az rásban 83 alapszervezete van. adottságók segítségével meg- tésében. E kettősség: a kom- esetben járhat eredménnyel, A munkásfiatalok magerősö- valósítják. munista közösség kialakítása akkor lehet a jövőre nézve dése, a KISZ számszerű nö- Ezt mindenekelőtt közösen és az ifjúság széles tömegei- megnyugtató és biztosított, vekedése bizonyítja, hogy végzett munkákkal, közös nek vezetése összefüggő felha az ifjúság marxista szel- növekedett befolyásuk az if- szórakozással, tanulással, adat. Csak az ifjúsági tölemű nevelését tartjuk fela- júság tömegeire. Ezt előse- kulturtevékenységgel lehet megek megnyeréséért folytadatunknak Világnézetünk- gítették gazdasági eredmé- elérni. A salgótarjáni járás- főtt harcban tudnak szevve- nek megfelelően erkölcsös, nyeink, s a szervezeti élet ban a bányász KISZ-szerve- zeteink szilárd, kommunista művelt, kommunista ifjúsá- ezzel járó erősödése. Növelni zetek közül Mizserfát és Sál- közösségekké összeforrni. Az got kell nevelnünk. A fiata- kell elsősorban az ifjúság gót tudom példának felhoz- ifjúság felé csak akkor éritat nevelési együtthatói kö- eszmei, politikai színvona- ni. Ezekben a szervezetek- nek el eredményt, ha tartal- zül — iskola ifjúsági szerve- lát. A fiatalok műveltségbe- ben, s utóbb már Rákóczi- más, szórakozással összekö- zetek, stb. — ez esetben a li színvonalát eddig is növel- telepen is a lehetőségeknek tött, nevelő munkát képesek Kommunista Ifjúsági Szövet- ték a KISZ által rendezett megfelelően megvalósították teremteni a KlSZ-szerveze- seggel foglalkozom. politikai és egyéb tárgyú a közösen végzett munkát, tökben. Széleskörűen figyeKlSZ-szervezeteink előtt előadások, tanfolyamok, ta- tanulást és szórakozást. Jól lemmei kísérik a társadalmi is jelentős feladatok állnak pasztalatcserék. kirándulások, szervezett egymás iránt fe- kérdéseket, s reagálnak az a jövő ifjúságának megte- stb. A fiatalok, különösen a lősséget érző, egymással tö- ifjúságot érdeklő minden remtéséért. kiformálásáért bányavidéken élőké, gazda- rődő fiatalokból álló kis kö- kérdésre. folytatott munkában. Az ed- sági helyzete minőségileg zösségek alakultak ki ezek- — p. ». — a feladatokkal. ISZ-szerv-ezeteink bátran erősítsék soraikat