Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-31 / 9. szám

1959. január 31.

NÓGRÁDI NÉPCjSAG

Társadalmi ügy a mezőgazdaság szocialista átszervezése

M

egyénk dolgozó parasztjai körében a megyei pártnagyaktíva ülés után beszédtéma lett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kérdése. Beszélnek róla az utcán, a borbélynál, a kocsmában: egyszóval mindenütt, ahol néhány dolgozó paraszt összejön. Nem az a baj, hogy beszélnek a kérdésről, hanem az, ahogyan egyesek beszélnek róla. A téves nézetek, a hamis beállítások rendszerint onnan szármáznák, hogy ezek a beszélgető csoportok csak felületesen ismerik a termelőszövetkezeteket. Az világos, hogy ezek közös nagyüzemi gazdaságok. Azt is tudják, hogy ezeké a jövő, de azt már nem értik, miért? A jövőben a kommunisták állandóan magyarázzák a termelőszövetkezeti mozgalom lényegét, alapvető, egyszerűnek tűnő, mégis bonyolult kérdéseit mindazoknak, akiket érdekel.

Azt nem kell magyarázni, hogy a termelőszövetkezetek a dolgozó parasztság önkéntes társulásai a nagyüzemi termelés biztosítására. Ismeretes a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az a célja, hogy a szövetkezeti parasztok szorgalmasan végzett, közös munkájával növeljék a földek terméshozamát, állattenyésztésük jövedelmezőségét, s ezzel maguk és csaladjuk számára jómódú életet biztosítsanak.

Természetes, ez úgy nem lehetséges, ahogy egyes beszélgető csoportok elképzelne és ahogy egyes termelőszövetkezetek mutatják. A termelőszövetkezetben akkor érhető el eredmény, ha a belépő doigozo paraszt törhetetlen szorgalommal, odaadassai dolgozik, úgy, mint regi gazdasagaoau. Csak így fejleszthető a közös gazdaság és növelhető a szövetkezeti vagyon. Eleinte parasztjaink nem bíztaK a gepekben, sőt a termelés akadályozójának tekintették azokat. Ma mar sok helyen meggyőződhettek a korszerű gépek, a nemesített vetőmagvak, műtragya- féleségek, novenyvédószerek alkalmazásának hasznosságáról. A falusi -ember ma még megpróbál versenyezni, azt hiszi, keskeny nadrágszíjparcel- láján elerheti ugyanazt az eredményt, amit a nagyüzemi gazdaságok elérhetnek. Gondolkodjunk csak: volt olyan termésátlaga valamiből a dolgozó parasztnak a felszabadulás előtt, mint az uradalomnak? Könnyű feleletet adni! Nem volt, mert az uradalom bár nem volt korszerűen gépesítve, mégis a gépek hiányát pótolhatta a summások tömegének olcsó munkaerejével. Látjuk, még ezekkel a főleg emberi erővel dolgoztató nagyüzemekkel sem vehette fel a versenyt a kisparaszti gazdaság, akkor hogy vehetné fel a maiakkal, amikor gép szántja a földet, szórja a műtrágyát, ülteti a kukoricát, kapálja, ritkítja, végül levágja és betakarítja. Szinte, minden munkafolyamat gépesített. Aki ebben kételkedik, elmehet a szécsényi tangazdaságba, a dejtári József Attila Tsz-be, vagy Pásztora, a Szabadság Tsz-be, .de nyugodtan -küldhetjük ezeken kívül még nagyon sok tsz-be és- .állami gazdaságba. A nagy —aktíva megállapította, ha az elmúlt évben megyénk mezőgazdasága nagyüzemi lett volna, búzából 12 200 tonnával, kukoricából 3686 tonnával termett volna több.

ll/lég a múlt év végén járt egy parasztküldöttség megyénkből a szomszédos baráti Csehszlovákiában, ahol a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeivel ismerkedtek. Nem egy egyénileg gazdálkodó parasztot késztetett gondolkodásra az ott látott szövetkezetek gazdagsága, kultúráltsága, s az- emberek elégedett mosolya. Az ott járt egyénileg dolgozó paraszt láthatta, mit adott a szocialista nagyüzemi termelés a falunak. Az ottani termelőszövetkezeti parasztok jómódúak, műveltek. A falvakban villany, vízvezeték, kórház, szülőotthon, jó iskolák, óvodák, könyvtárak, mozik, egyszóval kultúrált, jómódú élet jelét láthatták. Képesek lettek volna szlovák barátaink ezt kisparcellákon, gépek segítsége nélkül elérni? Nem valószínű. Ezt bizonyítják a hazai példák is. Vannak fal- vaink, ahol olyan alacsony a mezőgazdasági kultúra, hogy az megdöbbentő. így akarunk mi kultúrált, jómódú életet biztosítani magunknak?

A parasztság jövendőjének útja az egy helyben való to- pogás lenne? Mert aki a paraszti jövendő biztos útját a kisparaszti gazdálkodásban látja, az akarva, akaratlanul ezt állítja. Pedig a mi célunk nem ez. A párt útmutatása alapján célunk a dolgozó parasztság életének könnyebbé, szebbé tétele. Természetesen ez csak a parasztság részvételével lehetséges. A paraszság- nak magának kell kimondania a végső szót, azt, hogy akarjuk a jobb, gondtalanabb életet, akarjuk falun a szocializmust, amely az egész társadalom érdeke.

Egyesek azt mondják, nehéz megválni a földtől, mert hát a termelőszövetkezet közös használatba veszi a földeket.

Aki így beszél, annak igaza van, mert a parasztembernek szeretnie is kell a földet. De ha belép a termelőszövetkezetbe, akkor nem megválik a földtől, hanem szorosabbra fűzi kapcsolatait vele, ugyanis a termelőszövetkezet a közös használatba adott földekről földkönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a föld tulajdonosait, területét, határait, művelési ágát és értékük, gazdasági rendeltetésük adatait és értük földjáradékot fizet, figyelembe véve a föld aranykorona értékét. Tehát a tulajdonos nem vesztette el tulajdonjogát. Éppen ezért felesleges a földtől való megválásról beszélni, hiszen így csak a föld igazi kihasználásáról, a nagyüzemi gazdálkodásról van szó.

I ahet, hogy nehéz meg- értetni, hogyan valósítható meg a szocializmus célkitűzése falun, mégsem szabad elcsüggedni. Mindazon szerveknek, akiknek a mező- gazdaság szocialista átszervezésénél segíteni kell, nem szabad sajnálni a fáradtságot, mert nem kis dologról van szó. Az ország sorsát dönti el ez a harc, amelyből győztesen kell kikerülni, hiszen a győzelem úgyis a szocializmusé lesz a mezőgazdaságban is.

A falu szebb életéért^ dolgozik a nógrádsápi népfront szervezet

Új vezetőséget állított a régi helyére pár héttel ezelőtt a nógrádsápi Hazafias Népfront szervezete. A megyesarki község mindig is tele volt terv-: vei, a fejlődés vágyával. A régi vezetőség azonban nem tudott lépést tartani a falu fejlődési igényével. A közösségtől elszigetelődött, külön utakat tervező népfront vezetők nem elégítették ki a falu népét. A legfőbb hibájuk mégis az volt, nem. hallgattak a pártszervezetre sem, függetlenítették magukat a tanácstól és a tömegszervezetektől.

Most az új vezetőség kész tervvel, tengernyi elképzeléssel állott a falu népe elé. Az gazdaság szocialista átszert

elnök, Pintér József ügyesen gazdálkodó egyéni gazda. A titkár fiatal ember, KISZ vezetőségi tag és . civilben nagyon ügyes kőműves. Az új vezetőséget képviseli a nóta-.

nács és tagja a tanácselnök, összehasonlításokat is ten

is. Nem csinálnak semmit a párt ’ irányítása, véleményének kikérése nélkül. így aztán fi-, gyelembe tudják venni minden réteg, minden korosztály igényeit. _;a;

Pintér József elvtárs, az elnök így foglalja össze terveiket:

: — Legfőbb,i legelsőrendűbb feladatunk: segíteni a mezőNő a termelési eredmény az ERRA tápszer. hatására

Az utóbbi időben igen sok szó esett az ERRA takarmánykiegészítő tápszer hatásáról, azonban arról, hogy ezt a tápszert hogyan is adagoljuk az állatoknak, főleg a baromfinak, — már jóval kevesebbet hallunk. Magán a tápszer csomagolásán lévő tájékoztató is csak annyit közöl, hogy a 30 dekaram- mos csomag egy mázsa takarmányhoz elegendő.

Több ezer forint földjáradékot fizettek tsz-eink 1958-ban

ki

Termelőszövetkezeteinknél

az elmúlt gazdasági évet, a mostoha időjárás ellenére is pozitívan értékelhetjük. A termelőszövetkezetek fejlődését Bizonyítja az is, hogy 193íM>an annak ellenére, hogy kevesebb volt a munkaegység értéke, mint 1957- ben — a közös vagyon növekedése jóval nagyobb volt, mint a korábbi években.

Előrehaladásnak kell értékelni azt is, hogy a terme- lőszövetekzetek nagyobb részében földjáradékot fizettek a tagoknak.

Az elmúlt évben a meglévő 73 termelőszövetkezetben 1816 család dolgozott közel 25 ezer kb földön.

A tagokból 284 az 1958-as gazdasági évben választotta a közös utat. De megyénk dolgozó parasztjai előtt egyre világosabbá válik, igazán boldogulni csak akkor tudnak, ha szövetkeznek. Palotáson például az elmúlt években első típusú termelőszövetkezeti csoport alakult 21 családdal. A későbbiek

folyamán még 30 család kérte felvételét a termelőszövetkezeti csoportba.

Figyelemhevéve azt, hogy egy-egy. baromfinak adagja 12 deka takarmány, melyben körülbelül 10 deka száraz anyag van, tehát 10 darab tyúk napi adagja egy kilogramm takarmány száraz anyag, amelyhez 3 gramm ERRA' szükséges.

Többszöri mérések után megállapítottuk, hogy 10 darab tyúknál egy gyengén púpozott kávéskanálnyi meny- nyiség felel meg a szükséges tápszernek.

Az állatoknak ezt a kis mennyiséget adhatjuk kukoricadarával is, de . ilyenkor helyes, ha kissé megnedvesítjük, mert a tápszert az etető edényre ragadva kárba vész. így azonban a tápszer hamar bomlik. Száraz- takarmányba történt keverésnél ettől nem kell tartanunk.

Szarvas István

keltető állomás vezető Balassagyarmat

Versenyfelhívás

Erdőtarcsa és Héhalom községek mezőgazdasági felügyelője, Dóra István versenyre hívta ki megyénk mezőgazdasági felügyelőit a

hibrid-kukorica vetőmagcsere eredményes végrehajtása érdekében. Dóra István vállalja, hogy felvilágosító

munkája során a körzetéhez tartozó községekben az előírt kukorica vetésterület vetőmagszükségletét hibrid kukoricára cseréli ki. Ugyancsak hibrid kukoricát vetnek a felügyelete alá tartozó termelőszövetkezetek is.

zését. Ezt én nemcsak ú mondom,' mint népfront élni hanem úgy, . elsősorban út mint egyéni-gazda.. Sokat U teán. és. tapasztaltam. - Jár te más tsz-^ekbe, úgy módom v

Az a tervem, hogy a népfrot ban, amely nálunk valób minden ember képviselő mindenkit magába fogl mindenkinek az érdekeit sze előtt tartja, itt, a népfrontbc mindeneimben közös szerv dien: teszek meg mindent, ho \ valóra váltsam tervemet. J különb tsz-t akarunk alakít ni, jobbat tervezünk, mint községekben működő tsz. i már rájöttem arra, bár egyé gazda létemre is jól megy dolgom,, hogy. sokkalta jo ban élnénk, ha , közöst gazdálkodnánk.

— Ezért fogok mindent me tenni, hogy még gondolkot gazdatársaimmal együtt rálé hessünk a helyes útra. Pers más célunk is van. Mindé meg akarunk tenni a falu él tének szebbé tételéért.. Poly a téli oktatás, igyekszünk m nél több embert bevonni tanulásba. Magunkévá tetti a tanács terveit is, iskolt kultúrházat akarunk. Me i tudjuk oldani a dolgot kev< pénzzel is, a község népént társadalmi erejével. Ki is szt mellük a megfelelő helyisége csak el kell intézni, hogy n> künk adja a termény for gain.

Kiss János, a titkár úgy at ezt mondja:

— En már eredményről be tudok számolni. Üsszefoi tunk mi, kiszesek és létrehoi tunk egy szakcsoportot. A te: vünk az vele, hogy mintagaí dálkodást vezessünk be, had lássa a falu népe, úgazán jó szépen és eredményesen csa közös erővel lehet gazdálkoc ni. Persze a mi kis „közt sunk” nagyon kezdetleges v< tárni. De jó arra, hogy beb zonyítsuk az erőösszejogás fi lényét. Még nagyon sok a tel vünk, szeretnénk, ha fiata jaink is felelősnek érezné magukat egy kicsit a nepfron tért. Minél többen kapcsolód nának a munkába. Községük két úgy emlegessék,, mint pél dás, jói. dolgozó, szorgos em berek közösségét.

! ÚJLAKI ISTVANNE

A földjáradék összege

közel 110 ezer forintot

tesz ki.

/-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOAz elmúlt évben megyénk 21 termelőszövetkezetében

bevezették a prémiumrendszert. amely serkentően hat a termelőszövetkezeti tagok munkájára. Termelőszövetkezeteinknek mintegy 70 százaléka bevezette a rendszeres előlegosztást, amely nagymértékben megkönnyíti a termelőszövetkezeti tagok anyagi helyzetét.

7J(wi kiln nap Söf piLiztán

Mindezeket pozitívnek kell( értékelni a termelőszövetke-1 zetek elmúlt gazdasági évé-, ben. : Azonban az eredmé-< nyekkel nem áll arányban a] termelőszövetkezetek szám-1 szerű fejlesztése. Az 1958-as; évben mindössze hat terme- lőszovetkezet alakult, a me-< gyében.

Ünnepre készülnek

(Tudósítónktól)

Nagy ünnepre készül Érsek-' vadkerten a Dimitrov Termelőszövetkezet. A . pusztán másról sem beszélnek, mint a termelőszövetkezet fennállásának 10 éves évfordulójának jelentőségéről. A tsz tagság úgy döntött, hogy erről a nagy ünnepről méltón fog: megemlékezni. Nagy vonalakban már láthatók a február 15-én rendezendő ünnepség eseményei.

Az ünnepség rendezéséből jelentős szerepet vállalt a KISZ-szervezet is, amikor elhatározták, hogy a meghívott vendégeket, valamint a tsz- tagságát vidám műsorszámokkal szórakoztatják.

Az ünnepi megemlékezés után disznótoros vacsora lesz s a vacsora után tánc reggeligA NÓGRÁDMARCAL felé vezető országúiról gondozatlan, gazdátlannak tűnő bekötő út ágazik el jobbra Söj- puszta felé. A rossz, rázós, gidres-gödrös út, hatalmas kőkeményre fagyott sártömbjeivel mintha azt mondaná, nem törődik velem senki, olyan vagyok mint a rossz ló, használnak, de nem gondoz renki. Az itt lakó emberek szerint már egyszer megvolt a bekötőút rendebehozá- sára a költség veés. Állítólag csak egy aláírás hiányzott ahhoz, hogy megkezdődjék az ut építése. Úgy látszik egy tollvonással semmivé lett a söjpusztsi emberek hőn óhajtott vágya.

A szarvasmarhahizlaló célgazdaság irodájában Veszel- ka János a gazdaság vezetője szintén fanyar mosollyal beszél az útról, amelynek elkészültével közelebb kerülhetne Söj-puszta a külvilághoz, ugyanis kora ősztől késő tavaszig ide szállítani a nagy sár miatt csak helikopterrel lehetne. Sajnos annyira még nem fejlett a magyar mező- gazdaság, hogy még a répaszeletet is helikopterrel hordhatnák. Mivel így nem lehetett, el is maradt a répaszelet szállítás.

Annak ellenére, hogy így télen rossz a kapcsolat a külvilággal, a gazdaság medve nem merül téli

x módjára ■ álomba. Az istállók környé

•kén szorgalmasan dolgozó em- ) bérekét látni. Az egyik he- i lyen takarmányt hordanak, 1 a másik helyen alomszalmát Iraknak le az istálló előtt, fenn a dombon silógödörből

lapátolják a józsagú silót, leghátul pedig a hideg’ ellenére szint építenek a ma még szabadban álló mezőgazda- sági gépek számára. E pár mozzanatból is látni: a puszta él, dolgozik rendíthetetlen szorgalommal.

AZ EMBEREK szorgalmáról beszélnek a tények is. Az őszi munkák siekres elvégzése. Kevesen emlékeznek arra, hogy valaha eny- nyire -megerősödtek volna az őszi kalászosok a havazás előtt, mint az idén. Elvégezték az őszi trágyázást is 89 kh-n. Ténylegeesn felszántat- lan területük csak 11 kh van. Az is csak azért maradt el, mert az őszi mélyszántásoknál a minőség javítása érdekében három ekefej helyett csak kettővel szántottak.

A tények felsorolását a telefon éles berregése töri meg. A vonal túlsó végén Budapest, a központ jelentkezik. A szokásos heti jelentést kéri. Érdeklődik, híznak-e a jószágok. van-e elég meleg ruha a munkásoknak?

A válasz megynugtató, minden rendiben! A mai nap folyamán a raktáros felutazott a központba, ahonnan többek között hoz néhány meleg ruhát is.

Amikor a gazdasági főfoglalkozási ágról érdeklődünk Horváth József hizlalá- si brigádvezető veszi át a szót.

— Általában 160 szarvas- marhát hizlalunk egyszerre. A tervek szerint 90 nap alatt híznak meg a józságok. Van mikor előbb, van amikor később. Innen az állatok nagyrésze exportra megy. Elég csak az elmúlt évet említeni, amikor 531 szarvasmarhát küldtünk exportra a 74 belföldi piacra kerülő állattal szemben.

Ha már ilyen jók az eredmények, érdemes megvizsgálni, milyen a naponkénti ráhizlalás, a takarmányellátás? A jólmegtermett hiz- lalási brigádvezetőé a szó.

— Tavaly 1.13 kilogramm volt a napi ráhizlalás a 0.92 kilogrammos tervvel szemben. Míg tavaly év elején felvásárolt takarmányt etettünk, addig az év második felében már önellátók voltunk. Az idén 81 kh lucernánk, 66 kh vörösherénk lesz. Ha jó közepes termést kapunk, az első kaszálás biztosíthatja a gazdaság évi 'pillangós takarmányszükségletét. Tavaly majdnem 20 ezer mázsa silótakarmányt készítettünk, mert jól sikerült 61 kh-n a másodvetésünk, a 11 kh cu- korcirökunk meg a 62 kh fővetésű silókukoricánk. Járt itt egy bizottság, amely megállapította, . hogy. az idei silóink a rendesnél jobban sikerültek. ,

TERMÉSZETES. ezek a szép eredmények az embereknek, az itt dolgozó egyszerű embereknek köszönhetők. Ilyen egyszerű, szorgalmas ember Söj-pusztán Nagy Jani bácsi, aki már közelebb van a hatvanhoz, mint az ötvenöthöz. Jani bácsi itt született a pusztán, még itt is cselédeskedett. Régen foglalkozik a szarvasmarhákkal, s így nem csoda, ha érti a mesterségét mert hogy érti

az tagadhatatlan .erről tanús kodik a sok szép növendék állat, amelyek Jani bácsi ke ze alatt híznak fel arra i minőségre, amely útlevele ad nekik a külföldi utazásra

A gumicsizmás, puíajkás kékszemű Jani bácsit, nap pal is az istállóban találni.

— Szeretem a munkámat - mondja szerényen. A híz lalás vége felé már csal úgy szórogatom a jószág ein a takarmányt. Ugyanis, h: egyszerre odaadom nekik csak tunkálgatnak benne így meg, megeszik folyama tosan mind, amit nekik szá nők.

A beszélgetés folyaméi Jani bácsi elárulja, évenú száz marhát is: meghizlal, d( nem is akárhogy, erről ta núskodnak a prémiumok Legutóbb is több mint 130( tonnt prémiumot kapott.

Nem kisebbek a Keresztúr Vince hizlaló eredményei sem Igaz. ő nem itt a pusztán hanem bent a faluban dolgozik mégis lelkiismeretesei végzi munkáját. Ö is, min Jani bácsi mestere a szarvasmarha hizlalásnak. Emelletl szereti a gazdaságot is. Nyáron hatod, most télen pedif negyedmagával dolgozik í gazdaságban.

RÖVID SÉTÁT tettünk Söj- pusztán és Nógrádmarcalon. Amit ott láttunk, megnyugtató. Megnyugtató, mert láthattuk szocialista nagyüzemi gazdaságaink ma már betöltik hivatásukat s egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a szocializmus építéséhez, amelynek sikeres folytatása, a Nagy Jani bácsikon a Keresztúri Vincéken meg a többi ismeretlen dolgozón múlik.

Kate Ián cm