Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-31 / 9. szám

1959. január 31. NÓGRÁDI NÉPCjSAG Társadalmi ügy a mezőgazdaság szocialista átszervezése M egyénk dolgozó pa­rasztjai körében a megyei pártnagyaktíva ülés után beszédtéma lett a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek kérdése. Beszél­nek róla az utcán, a borbélynál, a kocsmában: egy­szóval mindenütt, ahol né­hány dolgozó paraszt összejön. Nem az a baj, hogy beszélnek a kérdésről, hanem az, ahogyan egyesek beszélnek róla. A téves nézetek, a hamis beállítások rendszerint onnan szármáz­nák, hogy ezek a beszélgető csoportok csak felületesen is­merik a termelőszövetkezete­ket. Az világos, hogy ezek kö­zös nagyüzemi gazdaságok. Azt is tudják, hogy ezeké a jövő, de azt már nem értik, miért? A jövőben a kommu­nisták állandóan magyarázzák a termelőszövetkezeti moz­galom lényegét, alapvető, egy­szerűnek tűnő, mégis bonyo­lult kérdéseit mindazoknak, akiket érdekel. Azt nem kell magyarázni, hogy a termelőszövetkezetek a dolgozó parasztság önkéntes társulásai a nagyüzemi terme­lés biztosítására. Ismeretes a termelőszövetkezeti gazdálko­dásnak az a célja, hogy a szövetkezeti parasztok szor­galmasan végzett, közös mun­kájával növeljék a földek terméshozamát, állattenyészté­sük jövedelmezőségét, s ezzel maguk és csaladjuk számára jómódú életet biztosítsanak. Természetes, ez úgy nem le­hetséges, ahogy egyes beszél­gető csoportok elképzelne és ahogy egyes termelőszövetke­zetek mutatják. A termelőszö­vetkezetben akkor érhető el eredmény, ha a belépő doigozo paraszt törhetetlen szorgalom­mal, odaadassai dolgozik, úgy, mint regi gazdasagaoau. Csak így fejleszthető a közös gaz­daság és növelhető a szövet­kezeti vagyon. Eleinte paraszt­jaink nem bíztaK a gepekben, sőt a termelés akadályozójá­nak tekintették azokat. Ma mar sok helyen meggyőződhet­tek a korszerű gépek, a neme­sített vetőmagvak, műtragya- féleségek, novenyvédószerek alkalmazásának hasznosságá­ról. A falusi -ember ma még megpróbál versenyezni, azt hi­szi, keskeny nadrágszíjparcel- láján elerheti ugyanazt az eredményt, amit a nagyüzemi gazdaságok elérhetnek. Gon­dolkodjunk csak: volt olyan termésátlaga valamiből a dol­gozó parasztnak a felszabadu­lás előtt, mint az uradalom­nak? Könnyű feleletet adni! Nem volt, mert az uradalom bár nem volt korszerűen gépe­sítve, mégis a gépek hiányát pótolhatta a summások töme­gének olcsó munkaerejével. Látjuk, még ezekkel a főleg emberi erővel dolgoztató nagyüzemekkel sem vehette fel a versenyt a kisparaszti gazdaság, akkor hogy vehetné fel a maiakkal, amikor gép szántja a földet, szórja a mű­trágyát, ülteti a kukoricát, ka­pálja, ritkítja, végül levágja és betakarítja. Szinte, minden munkafolyamat gépesített. Aki ebben kételkedik, elmehet a szécsényi tangazdaságba, a dejtári József Attila Tsz-be, vagy Pásztora, a Szabadság Tsz-be, .de nyugodtan -küld­hetjük ezeken kívül még na­gyon sok tsz-be és- .állami gazdaságba. A nagy —aktíva megállapította, ha az elmúlt évben megyénk mezőgazdasá­ga nagyüzemi lett volna, bú­zából 12 200 tonnával, kukori­cából 3686 tonnával termett volna több. ll/lég a múlt év végén járt egy parasztkül­döttség megyénkből a szom­szédos baráti Csehszlovákiá­ban, ahol a termelőszövetke­zeti mozgalom eredményeivel ismerkedtek. Nem egy egyéni­leg gazdálkodó parasztot kész­tetett gondolkodásra az ott látott szövetkezetek gazdagsá­ga, kultúráltsága, s az- embe­rek elégedett mosolya. Az ott járt egyénileg dolgozó paraszt láthatta, mit adott a szocia­lista nagyüzemi termelés a falunak. Az ottani termelőszö­vetkezeti parasztok jómódúak, műveltek. A falvakban vil­lany, vízvezeték, kórház, szülőotthon, jó iskolák, óvo­dák, könyvtárak, mozik, egy­szóval kultúrált, jómódú élet jelét láthatták. Képesek let­tek volna szlovák barátaink ezt kisparcellákon, gépek se­gítsége nélkül elérni? Nem valószínű. Ezt bizonyítják a hazai példák is. Vannak fal- vaink, ahol olyan alacsony a mezőgazdasági kultúra, hogy az megdöbbentő. így akarunk mi kultúrált, jómódú életet biztosítani magunknak? A parasztság jövendőjének útja az egy helyben való to- pogás lenne? Mert aki a pa­raszti jövendő biztos útját a kisparaszti gazdálkodásban látja, az akarva, akaratlanul ezt állítja. Pedig a mi célunk nem ez. A párt útmutatása alapján célunk a dolgozó pa­rasztság életének könnyebbé, szebbé tétele. Természetesen ez csak a parasztság részvéte­lével lehetséges. A paraszság- nak magának kell kimondania a végső szót, azt, hogy akar­juk a jobb, gondtalanabb éle­tet, akarjuk falun a szocializ­must, amely az egész társa­dalom érdeke. Egyesek azt mondják, nehéz megválni a földtől, mert hát a termelőszövetkezet közös használatba veszi a földeket. Aki így beszél, annak igaza van, mert a parasztembernek szeretnie is kell a földet. De ha belép a termelőszövetkezet­be, akkor nem megválik a földtől, hanem szorosabbra fű­zi kapcsolatait vele, ugyanis a termelőszövetkezet a közös használatba adott földekről földkönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a föld tulajdono­sait, területét, határait, műve­lési ágát és értékük, gazdasági rendeltetésük adatait és értük földjáradékot fizet, figyelembe véve a föld aranykorona érté­két. Tehát a tulajdonos nem vesztette el tulajdonjogát. Ép­pen ezért felesleges a földtől való megválásról beszélni, hi­szen így csak a föld igazi ki­használásáról, a nagyüzemi gazdálkodásról van szó. I ahet, hogy nehéz meg- értetni, hogyan való­sítható meg a szocializmus célkitűzése falun, mégsem szabad elcsüggedni. Mindazon szerveknek, akiknek a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésénél segíteni kell, nem sza­bad sajnálni a fáradtságot, mert nem kis dologról van szó. Az ország sorsát dönti el ez a harc, amelyből győztesen kell kikerülni, hiszen a győ­zelem úgyis a szocializmusé lesz a mezőgazdaságban is. A falu szebb életéért^ dolgozik a nógrádsápi népfront szervezet Új vezetőséget állított a régi helyére pár héttel ezelőtt a nógrádsápi Hazafias Népfront szervezete. A megyesarki köz­ség mindig is tele volt terv-: vei, a fejlődés vágyával. A régi vezetőség azonban nem tudott lépést tartani a falu fejlődési igényével. A közös­ségtől elszigetelődött, külön utakat tervező népfront veze­tők nem elégítették ki a falu népét. A legfőbb hibájuk mégis az volt, nem. hallgattak a pártszervezetre sem, függet­lenítették magukat a tanács­tól és a tömegszervezetektől. Most az új vezetőség kész tervvel, tengernyi elképzelés­sel állott a falu népe elé. Az gazdaság szocialista átszert elnök, Pintér József ügyesen gazdálkodó egyéni gazda. A titkár fiatal ember, KISZ ve­zetőségi tag és . civilben na­gyon ügyes kőműves. Az új vezetőséget képviseli a nóta-. nács és tagja a tanácselnök, összehasonlításokat is ten is. Nem csinálnak semmit a párt ’ irányítása, véleményének kikérése nélkül. így aztán fi-, gyelembe tudják venni min­den réteg, minden korosztály igényeit. _;a; Pintér József elvtárs, az el­nök így foglalja össze tervei­ket: : — Legfőbb,i legelsőrendűbb feladatunk: segíteni a mező­Nő a termelési eredmény az ERRA tápszer. hatására Az utóbbi időben igen sok szó esett az ERRA takar­mánykiegészítő tápszer ha­tásáról, azonban arról, hogy ezt a tápszert hogyan is ada­goljuk az állatoknak, főleg a baromfinak, — már jóval kevesebbet hallunk. Magán a tápszer csomagolásán lévő tájékoztató is csak annyit közöl, hogy a 30 dekaram- mos csomag egy mázsa ta­karmányhoz elegendő. Több ezer forint földjáradékot fizettek tsz-eink 1958-ban ki Termelőszövetkezeteinknél az elmúlt gazdasági évet, a mostoha időjárás ellenére is pozitívan értékelhetjük. A termelőszövetkezetek fejlődé­sét Bizonyítja az is, hogy 193íM>an annak ellenére, hogy kevesebb volt a mun­kaegység értéke, mint 1957- ben — a közös vagyon nö­vekedése jóval nagyobb volt, mint a korábbi években. Előrehaladásnak kell érté­kelni azt is, hogy a terme- lőszövetekzetek nagyobb ré­szében földjáradékot fizettek a tagoknak. Az elmúlt évben a meg­lévő 73 termelőszövetke­zetben 1816 család dol­gozott közel 25 ezer kb földön. A tagokból 284 az 1958-as gazdasági évben választotta a közös utat. De megyénk dolgozó parasztjai előtt egy­re világosabbá válik, igazán boldogulni csak akkor tud­nak, ha szövetkeznek. Palo­táson például az elmúlt években első típusú termelő­szövetkezeti csoport alakult 21 családdal. A későbbiek folyamán még 30 család kér­te felvételét a termelőszö­vetkezeti csoportba. Figyelemhevéve azt, hogy egy-egy. baromfinak adagja 12 deka takarmány, mely­ben körülbelül 10 deka szá­raz anyag van, tehát 10 da­rab tyúk napi adagja egy kilogramm takarmány szá­raz anyag, amelyhez 3 gramm ERRA' szükséges. Többszöri mérések után megállapítottuk, hogy 10 da­rab tyúknál egy gyengén pú­pozott kávéskanálnyi meny- nyiség felel meg a szükséges tápszernek. Az állatoknak ezt a kis mennyiséget adhatjuk kuko­ricadarával is, de . ilyenkor helyes, ha kissé megnedve­sítjük, mert a tápszert az etető edényre ragadva kár­ba vész. így azonban a táp­szer hamar bomlik. Száraz- takarmányba történt keve­résnél ettől nem kell tarta­nunk. Szarvas István keltető állomás vezető Balassagyarmat Versenyfelhívás Erdőtarcsa és Héhalom községek mezőgazdasági fe­lügyelője, Dóra István ver­senyre hívta ki megyénk mezőgazdasági felügyelőit a hibrid-kukorica vetőmagcsere eredményes végrehajtása ér­dekében. Dóra István vál­lalja, hogy felvilágosító munkája során a körzetéhez tartozó községekben az elő­írt kukorica vetésterület ve­tőmagszükségletét hibrid kukoricára cseréli ki. Ugyancsak hibrid kukoricát vetnek a felügyelete alá tar­tozó termelőszövetkezetek is. zését. Ezt én nemcsak ú mondom,' mint népfront élni hanem úgy, . elsősorban út mint egyéni-gazda.. Sokat U teán. és. tapasztaltam. - Jár te más tsz-^ekbe, úgy módom v Az a tervem, hogy a népfrot ban, amely nálunk valób minden ember képviselő mindenkit magába fogl mindenkinek az érdekeit sze előtt tartja, itt, a népfrontbc mindeneimben közös szerv dien: teszek meg mindent, ho \ valóra váltsam tervemet. J különb tsz-t akarunk alakít ni, jobbat tervezünk, mint községekben működő tsz. i már rájöttem arra, bár egyé gazda létemre is jól megy dolgom,, hogy. sokkalta jo ban élnénk, ha , közöst gazdálkodnánk. — Ezért fogok mindent me tenni, hogy még gondolkot gazdatársaimmal együtt rálé hessünk a helyes útra. Pers más célunk is van. Mindé meg akarunk tenni a falu él tének szebbé tételéért.. Poly a téli oktatás, igyekszünk m nél több embert bevonni tanulásba. Magunkévá tetti a tanács terveit is, iskolt kultúrházat akarunk. Me i tudjuk oldani a dolgot kev< pénzzel is, a község népént társadalmi erejével. Ki is szt mellük a megfelelő helyisége csak el kell intézni, hogy n> künk adja a termény for gain. Kiss János, a titkár úgy at ezt mondja: — En már eredményről be tudok számolni. Üsszefoi tunk mi, kiszesek és létrehoi tunk egy szakcsoportot. A te: vünk az vele, hogy mintagaí dálkodást vezessünk be, had lássa a falu népe, úgazán jó szépen és eredményesen csa közös erővel lehet gazdálkoc ni. Persze a mi kis „közt sunk” nagyon kezdetleges v< tárni. De jó arra, hogy beb zonyítsuk az erőösszejogás fi lényét. Még nagyon sok a tel vünk, szeretnénk, ha fiata jaink is felelősnek érezné magukat egy kicsit a nepfron tért. Minél többen kapcsolód nának a munkába. Községük két úgy emlegessék,, mint pél dás, jói. dolgozó, szorgos em berek közösségét. ! ÚJLAKI ISTVANNE A földjáradék összege közel 110 ezer forintot tesz ki. /-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO­Az elmúlt évben megyénk 21 termelőszövetkezetében bevezették a prémiumrend­szert. amely serkentően hat a termelőszövetkezeti tagok munkájára. Termelőszövet­kezeteinknek mintegy 70 százaléka bevezette a rend­szeres előlegosztást, amely nagymértékben megkönnyíti a termelőszövetkezeti tagok anyagi helyzetét. 7J(wi kiln nap Söf piLiztán Mindezeket pozitívnek kell( értékelni a termelőszövetke-1 zetek elmúlt gazdasági évé-, ben. : Azonban az eredmé-< nyekkel nem áll arányban a] termelőszövetkezetek szám-1 szerű fejlesztése. Az 1958-as; évben mindössze hat terme- lőszovetkezet alakult, a me-< gyében. Ünnepre készülnek (Tudósítónktól) Nagy ünnepre készül Érsek-' vadkerten a Dimitrov Ter­melőszövetkezet. A . pusztán másról sem beszélnek, mint a termelőszövetkezet fennállá­sának 10 éves évfordulójának jelentőségéről. A tsz tagság úgy döntött, hogy erről a nagy ünnepről méltón fog: megem­lékezni. Nagy vonalakban már láthatók a február 15-én ren­dezendő ünnepség eseményei. Az ünnepség rendezéséből jelentős szerepet vállalt a KISZ-szervezet is, amikor el­határozták, hogy a meghívott vendégeket, valamint a tsz- tagságát vidám műsorszámok­kal szórakoztatják. Az ünnepi megemlékezés után disznótoros vacsora lesz s a vacsora után tánc regge­lig­A NÓGRÁDMARCAL felé vezető országúiról gondozat­lan, gazdátlannak tűnő be­kötő út ágazik el jobbra Söj- puszta felé. A rossz, rázós, gidres-gödrös út, hatalmas kőkeményre fagyott sártömb­jeivel mintha azt mondaná, nem törődik velem senki, olyan vagyok mint a rossz ló, használnak, de nem gon­doz renki. Az itt lakó embe­rek szerint már egyszer meg­volt a bekötőút rendebehozá- sára a költség veés. Állító­lag csak egy aláírás hiány­zott ahhoz, hogy megkezdőd­jék az ut építése. Úgy lát­szik egy tollvonással semmi­vé lett a söjpusztsi embe­rek hőn óhajtott vágya. A szarvasmarhahizlaló cél­gazdaság irodájában Veszel- ka János a gazdaság vezetője szintén fanyar mosollyal be­szél az útról, amelynek el­készültével közelebb kerül­hetne Söj-puszta a külvilág­hoz, ugyanis kora ősztől késő tavaszig ide szállítani a nagy sár miatt csak helikopterrel lehetne. Sajnos annyira még nem fejlett a magyar mező- gazdaság, hogy még a répa­szeletet is helikopterrel hord­hatnák. Mivel így nem lehe­tett, el is maradt a répa­szelet szállítás. Annak ellenére, hogy így télen rossz a kapcsolat a kül­világgal, a gazdaság medve nem merül téli x módjára ■ álomba. Az istállók környé •kén szorgalmasan dolgozó em- ) bérekét látni. Az egyik he- i lyen takarmányt hordanak, 1 a másik helyen alomszalmát Iraknak le az istálló előtt, fenn a dombon silógödörből lapátolják a józsagú silót, leg­hátul pedig a hideg’ ellenére szint építenek a ma még szabadban álló mezőgazda- sági gépek számára. E pár mozzanatból is látni: a pusz­ta él, dolgozik rendíthetet­len szorgalommal. AZ EMBEREK szorgalmá­ról beszélnek a tények is. Az őszi munkák siekres el­végzése. Kevesen emlékez­nek arra, hogy valaha eny- nyire -megerősödtek volna az őszi kalászosok a havazás előtt, mint az idén. Elvégez­ték az őszi trágyázást is 89 kh-n. Ténylegeesn felszántat- lan területük csak 11 kh van. Az is csak azért maradt el, mert az őszi mélyszántások­nál a minőség javítása érde­kében három ekefej helyett csak kettővel szántottak. A tények felsorolását a te­lefon éles berregése töri meg. A vonal túlsó végén Buda­pest, a központ jelentkezik. A szokásos heti jelentést kéri. Érdeklődik, híznak-e a jó­szágok. van-e elég meleg ruha a munkásoknak? A válasz megynugtató, min­den rendiben! A mai nap folyamán a raktáros feluta­zott a központba, ahonnan többek között hoz néhány meleg ruhát is. Amikor a gazdasági fő­foglalkozási ágról érdeklő­dünk Horváth József hizlalá- si brigádvezető veszi át a szót. — Általában 160 szarvas- marhát hizlalunk egyszerre. A tervek szerint 90 nap alatt híznak meg a józságok. Van mikor előbb, van amikor ké­sőbb. Innen az állatok nagy­része exportra megy. Elég csak az elmúlt évet említeni, amikor 531 szarvasmarhát küldtünk exportra a 74 bel­földi piacra kerülő állattal szemben. Ha már ilyen jók az ered­mények, érdemes megvizs­gálni, milyen a naponkénti ráhizlalás, a takarmányellá­tás? A jólmegtermett hiz- lalási brigádvezetőé a szó. — Tavaly 1.13 kilogramm volt a napi ráhizlalás a 0.92 kilogrammos tervvel szemben. Míg tavaly év elején fel­vásárolt takarmányt etettünk, addig az év második felé­ben már önellátók voltunk. Az idén 81 kh lucernánk, 66 kh vörösherénk lesz. Ha jó kö­zepes termést kapunk, az első kaszálás biztosíthatja a gazdaság évi 'pillangós takar­mányszükségletét. Tavaly majdnem 20 ezer mázsa siló­takarmányt készítettünk, mert jól sikerült 61 kh-n a másodvetésünk, a 11 kh cu- korcirökunk meg a 62 kh fővetésű silókukoricánk. Járt itt egy bizottság, amely meg­állapította, . hogy. az idei silóink a rendesnél jobban sikerültek. , TERMÉSZETES. ezek a szép eredmények az emberek­nek, az itt dolgozó egyszerű embereknek köszönhetők. Ilyen egyszerű, szorgalmas ember Söj-pusztán Nagy Jani bácsi, aki már közelebb van a hatvanhoz, mint az ötven­öthöz. Jani bácsi itt szüle­tett a pusztán, még itt is cselédeskedett. Régen foglal­kozik a szarvasmarhákkal, s így nem csoda, ha érti a mesterségét mert hogy érti az tagadhatatlan .erről tanús kodik a sok szép növendék állat, amelyek Jani bácsi ke ze alatt híznak fel arra i minőségre, amely útlevele ad nekik a külföldi utazásra A gumicsizmás, puíajkás kékszemű Jani bácsit, nap pal is az istállóban találni. — Szeretem a munkámat - mondja szerényen. A híz lalás vége felé már csal úgy szórogatom a jószág ein a takarmányt. Ugyanis, h: egyszerre odaadom nekik csak tunkálgatnak benne így meg, megeszik folyama tosan mind, amit nekik szá nők. A beszélgetés folyaméi Jani bácsi elárulja, évenú száz marhát is: meghizlal, d( nem is akárhogy, erről ta núskodnak a prémiumok Legutóbb is több mint 130( tonnt prémiumot kapott. Nem kisebbek a Keresztúr Vince hizlaló eredményei sem Igaz. ő nem itt a pusztán hanem bent a faluban dol­gozik mégis lelkiismeretesei végzi munkáját. Ö is, min Jani bácsi mestere a szarvas­marha hizlalásnak. Emelletl szereti a gazdaságot is. Nyá­ron hatod, most télen pedif negyedmagával dolgozik í gazdaságban. RÖVID SÉTÁT tettünk Söj- pusztán és Nógrádmarcalon. Amit ott láttunk, megnyug­tató. Megnyugtató, mert lát­hattuk szocialista nagyüzemi gazdaságaink ma már betöl­tik hivatásukat s egyre na­gyobb mértékben járulnak hozzá a szocializmus építésé­hez, amelynek sikeres foly­tatása, a Nagy Jani bácsi­kon a Keresztúri Vincéken meg a többi ismeretlen dol­gozón múlik. Kate Ián cm

Next

/
Thumbnails
Contents