Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-31 / 9. szám
6 NÓGRÁDI népújság 1939. január SÍ. Egy termelési tanácskozás tanulságai Mint már arról korábban hírt adtunk a szénmedencében négy üzemegységnél új módszert alkalmaztak a termelési tanácskozásoknál. Eltérően az eddigiektől, most előbb a tanácskozást tartják meg, s csak utána műszaki értekezletet. Ezzel kívánják meggyorsítani a dolgozók javaslatainak gyakorlati alkalmazását. Az új módszert alkalmazták a zagyva! üzemegységnél is, ahol a termelési tanácskozás január 27- én került megrendezésre délután, az első két műszakharmad dolgozóinak, míg 28-án reggel az éjjelesi műszak dolgozóinak. Az első két műsaakharmad dolgozóinak tanácskozásán a helyi vezetőkön kívül ott voltak az üzemegység vezetői is. azonban a harmadik műszakharmad dolgozóinak problémájára már nem voltak kíváncsiak, mert AZ IGAZGATÓSÁG nem KÉPVISELTETTE MAGÁT. Reggel is hasonlóan az előbbiekhez Margittárón három helyen külön körletenként rendezték meg a tanácskozást. A fegyelemmel azonban az itt lévő bányászok hadilábon állnak. Ferenc II. lejtősaknában, — mert ott vettem részt — 35 dolgozó közül mindössze 15 bányász ment önkéntesen a felolvasóba, míg a másik húszat az aknász gyűjtötte egybe. így kezdődött meg 15 perces késéssel a termelési tanácskozás. A beszámolót a körletvezető, Juhász Pál tartotta. Bár a megfelelő adatok birtokában voltak, s így jó lett volna, ha azokat sorrendben csoportosítja. Beszélt nagyon helyesen az elmúlt tanácskozáson felvetett javaslatok sorsáról, valamint az elmúlt év utolsó negyedévének eredményeiről. A mennyiségi tervteljesítés alakulása mellett szólott a gazdaságosság kérdéséről is. De jó lett volna, ha a száraz számokat felöltözteti, s elmondja. hogy ez a 17,2 százalékos famegtakarítás hány forintos megtakarítást jelentett. vagy a robbanó anyag túlfogyasztás forintban mennyivel növelte a költségeket. S hadd tegyem hozzá az ilyen felöltöztetett szám jobban megmarad a dolgozókban, bár falitáblán kiírni sem lenne fölösleges. A fegyelem kérdése még ma is probléma az aknában. A körülhatárolt gépeket megfosztják védőburkuktól, nemkülönben a légajtók sarokvasainak is mindig lábakéi. Majd ezután —, s ezzel kellett volna kezdeni — a minőségről szólott. Mint elmondotta. a Salgótarjáni Üveggyár dolgozói két héttel ezelőtt levelet intéztek a margittárói bányászokhoz. Levelükben az állt, hogyha továbbra is ilyen rossz minőségű szenet kapnak, nem tudják teljesíteni tervüket. S végül a mátranovákiak versenyfelhívását ismertette, melyhez már az előző két műszakharmad dolgozói csat- iákoztak. A gyenge beszámoló ellenére is szépszámmal volt hozzászólás. Schütz András aknász a minőségjavítás feltételéről szólott. Javasolta a gumiszalagon való válogatást, melyet egy fő csapatbérben végezzen el. Majd önkritikával élt a bányai tisztaságot illetően, mert mint mondta, nem élt a fe- leiösségrevonással. A műszaki dolgokkal kapcsolatosan a művelés jelenlegi rossz módszeréről szólott. Hozzászólását azzal fejezte be, hogy versenyre hívja a VI. és VII. akna azonos szakjának aknászait. Kürti elvtárs a csilletisztításról szólott, elmondta, hogy gyakran a csillékben, 2-3 mázsa meddő marad az ürítés után. Torják Mihály csapatvezető vájár, csapatával együtt csatlakozott a no- vákiak versenyéhez. Majd a mindennapi problémákról szólott. A védőkerítések azért tűnnek el, mert az éjjeli műszakiban sohasem szállítanak bordalát, vagy deszkát. A nappali műszakban leszállított mennyiség nem elegendő, ü ezután ELGONDOLKOZTATÓ JAVASLATOT vetett fel. Azokat a csapatokat részesítsék a jövőben csak jutalomban, ahol a legtisztábban termelnek. Hadik Lajos is a rossz íaellátásról szólott. Például vasárnap az egész bányában nem volt fenyőfa, s így nem tudtak lámfázni. Horváth Ferenc a folyamatos termelés gátlójáról, a gyakori lőmesterre való váltásról szólt. A hozzászólások után került sor a kiváló dolgozó cím odaítéléséről. A jelenlévők egyetértettek a két jelölttel: Balogh Vilmos vájár és Szentgyörgyi Pál szállítóval. Mindkét dolgozó kiemelkedő teljesítményt nyújtott az 1958. II. félévében. A dolgozóknak van problémájuk. melyet az idézett néhány hozzászólás is igazol. A hozzászólásokból a felelősségérzet csendült ki. S az értekezlet végén némileg azt is megértettem, miért nem jönnék a dolgozók szívesen a tanácskozásra. A beszámoló élettelibb lehetett volna, s emellett erkölcsileg is nagy erőt jelentett volna a dolgozók számára, ha a felső vezetés is képviselteti Szovjet-magyar asszonyok találkozója A Magyar Szovjet Barátsági Hónap közeledtével egyre gyarapodnak a tervek, elképzelések, gazdagodik az ünnepi hónap programja. A megyei nőtanács is elkészítette már a barátsági nappal kapcsolatos tervét. Eszerint nagyon sokféle érdekes eseménnyel járulnak hozzá az asszonyok az ünnepi hónap sikeréhez. Tervbevették szovjet elvtársnők és bányászfeleségek találkozóját, összejövetelt szerveznék szovjet és magyar munkásasszonyokkal és parasztasz- szonyokkal is. A barátsági hónap idejére vendégül hívtak szovjet pedagógusnőket is akik magyar pedagógusokkal, tanárnőkkel és tanítónőkkel beszélgetnek el a gyermeknevelés időszerű problémáiról. A szovjet vendégek fogadására sokoldalúan felkészül a nőtanács. Ügy fogadják majd a megyénkbe érkező szovjet asszonyokat, mint országunk szabadságáért hősiesen harcoló katonák . melegszívű édesanyját, aggódó feleségét, a hajdani reménykedő menyasszonyokat. Hiszen az ő szerető szivüknek is köszönhető országunk kétszeres felszabadítása. magát. S ami még megszívlelendő, tegyék külsőségekben is méltóvá az üzemi demokrácia e széles fórumát. Hiszen nem mindennapi esemény, egy üzem életében a termelési tanácskozás. Ez a legkedveltebb mód, amikor a dolgozók termelést segítő javaslataikat, vagy problémáikat felvethetik. Mert valljuk meg őszintén, nem mindegy bányászainknak sem, hogy hogyan és milyen körülmények között dolgoznak, sőt az sem, hogy vastagabb lesz-e a boríték. Mert azt nem hinném, hogy akiket úgy kellett külön megagitálni, hogy részt vegyenek, ne SZERETNÉNEK TÖBBET KERESNI, jobban élni. S ezeknél a bányászoknál inkább a meg- nemértés, korábbi javaslataik kedvezőtlen alakulása szülte az érdektelenséget. Most Margittárón is új módszert vezettek be. S eltekintve attól, hogy a dolgozók javaslataik sorsáról rövid időn belül értesülnek, még egy nagy előny származik majd. A dolgozók kivétel nélkül valamennyien újra visszanyerik aktivitásukat, s ez az egyszerű hétköznapok eredményeiben jut majd kifejezésre. Ám hisz- szük, hogy a most megtartandó műszaki értekedet is nagy segítséget kap az elhangzott javaslatokkal. S következő írásom a műszaki értekezletről szól majd, a szavak gyakorlattá való áttételéről. Hortobágyi András Hatvannál több bányász KISZ-brigád versenyez Egy hete a nógrádi szénmedence bányász KlSZ-brigád- jainak Salgótarjánban tartott értekezletén hangzott el Barabás Istvánnak, a szorospataki bánya egyik ifjúsági brigádvezetőjének versenyfelhívása a Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére. Azóta a szénmedence üzemeitől már jelentették a bányász KISZ- brigádok, hogy részt vesznek a jubileumi versenyben. Szerdán a nógrádi medence hatvanhárom KISZ-brigádja közül már egy sem hiányzott a Tanácsköztársaság évfordulóját köszöntő ifjúsági versenyből. Export autóbuszok hajlított üvegeit gyártják Az év első munkanapján helyezték üzembe Zagyvapál- falván a Táblaüveggyár új üzemét, a táblaüvegcsiszolót, s máris újabb gyártmányával hívta fel magára a figyelmet a gyár. Az IKARUSZ exportra készülő 55-ös farmotoros autóbuszainak hajlított felső világító üvegének gyártását kezdték meg s szerdán az első szállításra kész mennyiség el is készült. Kétnaponként három autóbusz hajlított üvegellátását fedezi a gyár az erre a célra átalakított húzó kemencéjéből. A mennykö és a „Kaláltánc Talán a dühöngő szel különböztette meg a szokásos hétköznapoktól január 24-ét. Szombat volt. A Csap utca tájékán ja szokottnál nagyobb a forgalom. Hogyisne, úgy mondják ma nyílik az új mozi. A pásztóiak régen várt mozija. Különböző véleményeket hallani erről az új és szép épületről. — Te Mari! El ne engedd a kisunokád a moziba — suttogja a három öregasszony közül a legkövérebb, akik az utca sarkáról félve, de kíváncsian sandítanak az új mozi felé. — Azt beszélik, hogy rettenetes baj származik ebből. Istenverése lesz ezen az épületen. Az ördög hajléka ez. A másik kettő még jobban összehúzza magán a fekete nagykendőt. Úgy festenek a szélben, mint a felborzolt tollú varjak. — Zsidótemplom volt ez régen, az a baj. Meglátjátok, hogy az első előadáskor a mennykő fog belecsapni, — mondja s közben az egyik plakátra mutatott. — A film címe is „Haláltánc”. A kárhozottak tánca ... Még egyszer odalestek s elviharzottak a széllel. Vétkes 'mulasztást követtem el, hiszen emberéletek voltak kezemben. Nem értem nyugodtságom okát. Az új mozi megnyiTöbb, mint 700 kiváló dolgozó A nógrádi szénmedence dolgozói az elmúlt, évben kiemelkedő eredményeket értek el. A most lezajlott termelési tanácskozásokon mindenütt értékelték a legjobb eredményt elérő dolgozókat. Ügy a III., mint a IV. negyedévben nyújtott kiváló teljesítményekért a tanácskozáson több mint 700 dolgozót javasoltak a „Kiváló dolgozó” jelvény és oklevél kitüntetésére. A tanácskozáson mindenütt megvitatták. melyik dolgozó érdemes e magas kitüntetésre. S az odaítélés annál is inkább ^ nehéz volt, mert az elmúlt II. félévben jobbnál jobb eredmények születtek. S' akiket most „Kiváló dolgozó” oklevél kitüntetésre javasoltak, azok valamennyien ígéretet tettek, hogy további jó munkájukkal az I. negyedév végén a „Kiváló dolgozó” jelvény feltételeit is maradéktalanul teljesítik. tása előtt tudtam az „isteni” beavatkozásról, az „égi” napirendről. Sugallat utján jutott tudomásomra; talán kiválasztott voltam? Délután, mikor megnéztem újra a mozit, észrevettem, hogy villámhárító sincs rajta. Még jobban összeszorult a torkom. Agyamban rakétagyorsasággal száguldottak a gondolatok: Bejelentsem a rendőrségnek, kirendeljem a tűzoltókat ...? (!) S elkövetkezett az este hat óra. Az emberek vidáman özönlöttek a kultúra új hajlékába. Egy óra múlva megkezdődött az előadás. Verejtékesen lesem az utcasarokról a tüzes nyilat, kénköves esőt, amelynek jelentkeznie kell.(!) Telnek a percek, félórák, lassan fagyasztott hús lesz belőlem a metsző szélben s mégsem látok semmit. Elindulok a mozi felé. A vörös fénnyel világító betűk szinte gúnyosan kacsintgatnak rám. Egy merész mozdulat, s belépek. Már szembejönnek velem az emberek, vidáman a kétórás szórakozás után. Ekkor ér engem a „villámcsapás”. A három öregasszony közül a suttogó kövér jön kifelé, s éppen azt mondja, hogy nagyon jó a film. Nesze neked „ Istennyila!” —r. —s. 1480 méter bányaszáíiító berendezés A jugoszláv bányák részére már az elmúlt évben is készültek Zagyvapál- falván szállító berendezések, az idén azonban a múltévinél jóval nagyobb déli szomszédunk export megrendelése. Már az első negyedben hat szállító gumiszalagpálya készül Zagyvapálfalván, összesen mintegy 1400 méter hosszúságban a jugoszláv bányák számára RIADÓ! Félreértés ne essék! Nem arról a riadóról van szó, amely hosszú éveken át félelemben tartotta az emberiséget. Ez a riadó nem kényszerít bennünket az óvóhelyre .nem jelenti a fejünk felett bombával terhelt repülőgépeket. Nem! Ez csak egy kis csoportra, az állami tűzoltókra - érvényes. Mert még mi az igazak álmát aludjuk, vagy nyugodtan dolgozunk munkahelyünkön, addig a tűzoltóság éberen őrködik a személyes vagyonúnkra, a népgazdaság ,az állam vagyonára. Okét szólítja munkába ez a riadó: 1957-ben 93-szor, 1958-ban pedig 69- esetben vonultak ki kásebb- nagyobb tűzesethez. A fényképezőgép lencséjével kerestük fel a megyei állami tűzoltókat. Amikor beléptünk a szobába, még tanultak, hiszen napi négyórás oktatást ír elő számukra a rendelet. Két óra elméleti, két óra pedig gyakorlati oktatással telik el. Ezt a jelenetet nem sikerült megörökítenünk, mert ott tartózkodásunk után néhány pillanatra megszólalt a riadójelzés, s tűzoltóink határozott, gyors léptekkel igyekeztek feladatuk teljesítésére. A másodpercmutató rohamosan haladt. Az oktató teremből a csúszó-aknán keresztül jutottak a szerkocsihoz, s harminc másodperc elteltével szirénázva hagyta el a szerkocsi a tűzoltóság épületét. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben 69 esetben vonultak ki tűzesethez, jó munkát végeztek tűzoltóink. A tűz okozta kár mintegy 162 000 forinttal volt kevesebb, mint 1957-iben. Ez pedig azt igazolja, hogy a megelőző tűzrendészet! munkára is nagy gondot fordítanak. Sok baj van még az ipari tüzekkel, ezért nem ártana ha a vállalatok vezetői is nagyobb gonddal végeznék ezen a téren is munkájukat, ellenőrzésekkel segítenék a tűzoltóság munkáját. De szólni kell a szülők felelősségéről is. A kérés az lenne: ne tartsák könnyen hozzáférhető helyen a gyufát, mert a tűzesetek túlnyomó többségét gyermekjáték idézi elő. És ha ez így lesz, mind kevesebb esetben szólal meg a riadót jelző csengő a tűzoltóknál is, mind kevesebb lesz a tűzeset okozta kár. Ehhez a társadalom összefogása szükséges. 1. Oktatás közben érte a riasztás a tűzoltókat. 2. Húsz másodperc telt el a riasztástól. Az oktatóteremből az aknan keresztül jutnak le a szerkocsihoz tűzoltóink. 3. Szirénázva fut ki a kocsi a szertárból.
