Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-28 / 8. szám

ÍH95Ö. január 28. nógrádi népújság 5 A MESYEI KERESKEDELMI OSZTÁLY TERVEI ll!ll!llllllillll!lllllllllllllilll!lllllllllllllllllllllllllllllll!lllllllllllilllllilllllll!lllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllHIIIIIII1 a munkások ellátásának megjavításáért A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak a munkásosztály hely­zetéről hozott határozatának ^végrehajtására mi az alábbi munka tervet állítottuk össze: A TÁROSSZÉLI ELLÁTÁS FEJLESZTÉSE A peremvárosok kereske- näelrm hálózatának felülvizs­gálata1 a lakosság ellátása ■szempontjából. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy Salgótarjánban a Rokkant- telepen, a Béke-telepen, a ■Gizella tér környékén, For­gácson és egyéb új települé­seken a maglévő keresik cd el- mi hálózatunk nem biztosít­ja a lakosság zarvairtalan ára­mellátását. Ezek a boltegysé­gek kicsik, korszerűtlenek, és ■nem bírják a megnövekedett forgalmat. Ezért szükséges a «kereskedelmi hálózatot a külső peremeken a lakosság létszámához, összetételéhez "viszonyítva korszerűsíteni, wegyobbítand és új létesítmé- ' nyéket biztosítani. Hasonló­képpen felülvizsgáltuk a bá­nyatelepek ellátási hálózati ^helyzetét. A hálózat kiépíté­sére a kereskedelmi osztály a ■kereskedelmi vállalatokkal ^Pályázati <felli'wás Az 1959/80. tanévben megnyíló ííeisífokú tanító-és óvónőképző I. •évfolyamára pályázatot hirdetek. -A felvételi pályázatokat 1959. már- •eias l-ig kell a megyei tanács VB. művelődésügyi osztályához benyújtani, mellékleteivel együtt. (Mellékletek: érettségi bizonyít­vány. orvosi bizonyítvány, a ter­mel# munkában való részvétel JgMolása, a termelő üzem javas­lata és önéletrajz.) A felvételnél előnyben részesül­nek azok a jelentkezők, akik az 'érettségi bizonyítvány megszer­zése után egy vagy több évig ipari nagyüzemben, vagy mező- itgazdaság szocialista szektorában naíkai termelő munkát végeztek A hallgatók tandíjat nem fizet­nek, viszont — szociális helyze­tüktől függően — tanulmányi se­gélyben részesíthetők, és az in­tézet kollégiumában ellátási di­nért teljes ellátást kaphatnak. együttesen 15 éves hálózat- fejlesztési tervet dolgozott ki. JOBB KENYERET — IDŐBEN A kenyér minőségének megjavítása érdekéiben, va­lamint az időben történő szál­lítás érdekében, közös érte­kezletet tartottunk az ipari osztály, a kereskedelem és a sütőipar vezetőinek bevoná­sával. Ezen az értekezleten a kereskedelem a dolgozók, a fogyasztók panaszait ismer­tette a sütőipar vezetőivel és kérte a minőség meg­javítását és az időben tör­ténő szállítást. Az értekezlet után a kereskedelmi osztály javasolta az Élelmiszeripari Minisztériumnak, hogy egyes üzemeket állítsanak át há­rom műszakra. Azctkon a he­lyeken, ahol a három műszak nem oldható meg, ott ünnep­napok előtt a sütőipari dol­gozók kezdhessenek egy il­letve két órával a meghatá­rozott idő előtt dolgozni. A nagyobb üzemeik három mű­szakos termeléshez hozzájá­rultak, a korábbi kezdéssel kapcsolatban még határozat nem született. A ZÖLDÖVEZETÉRT A lakosság gyümölcs és zöldséggel való ellátása érde­kében a kereskedelmi osztály decemberben kérte a MÉK igazgatóját, a peremvárosok jobb áruellátásának biztosítá­sára és egyes új bányatele- pülések gyümölcs és zöldség­gel való ellátására. Ilyen új települések: Kányás, ahol nincsen gyümölcs- és zöldség- ellátás, a régi települések közül pediig Szorospatak, Bárna, Róna és Mairgittáró. De a gyümölcs és zöldség­ellátás megjavítását Nógrád megyében a zöldövezet ki­építésével léheitne biztosítani. Salgótarjániban a laktanyá­tól a Vadiaskertig, a Nagy­állomástól Zagyvapálfalváig és a salgói kapun túl Ponyi- pusztánál gyümölcs- és zöld­ségtermeléssel foglalkoztak különböző egyéni gazdálko­dók és bolgárok. Ez a terü­let körülbelül 60 hold volt akikor. amikor Salgótarján lakosainak száma 17—19 ezer vólt. Ma a város lako­sainak száma közel 30 ezer, az átmenő forgalom, amelyet a város szívóhatása idéz elő közel 6 ezer naponta és a kertészeti terület nem hogy ennek megfelelően bővült vol­na, hanem ellenkezőleg, kö­rülbelül 10 holdra zsugorodott le. Természetes, hogy az el­látást ilyen körülmények kö­zött megfelelően biztosítaná nem lehet, mert a más me­gyékből érkező áruk a nyári időszakban romlanak, több esetben fonnyadtak és élvez­hetetlenek. Ezek a tények a a gyümölcs és zöldségellátás helyzeténél. Éppen ezért ta­láljuk szükségesnek mind a zagyvaparti, mind az ipoly- parti zöldövezet létesítését, amelyen keresztül naponta friss áruval tudnák a vá­ros lakosságát ellátni, tarta­lékkészleteket tudnánk a zöldövezeten képezni, hogy a piaci árszabályzó szerepet is megfelelően betölthessiik. 40—50 KÖZSÉG A KÖZPONTI TEJELLÄTÄSBAN A tej ellátás érdekében föl­méréseket végeztünk. Ennek alapján megyénkben 40—50 község dolgozóit kívánjuk a közeljövőben a központi tej­ellátásba bevonni. Ez a tej- ellátás a bérből és fizetés­ből élő dolgozók szükségle­tét fedezné, a község terüle­tén begyűjtött tejmennyiség­ből. Idáig három járás terü­letét mértük föl, folyamat­ban van a további fölmérés, amely e hó végére befejező­dik. A BOLTOK NYITVATARTÁSI IDEJE A kereskedelmi osztály fe­lülvizsgálja az üzletek nyitva- tartásának idejét, amely nem mindenütt megfelelő. Kevés például a szombat délután nyitvatartó boltok száma a hús és tejboltok vasárnapi nyitvatartása is hiányzik. Hogy ezt kiküszöböljük, ja­vaslattal éltünk a Belkeres­kedelmi Minisztérium felé, hogy Salgótarjában két-három tejboltot, egy húsboltot és egy kenyérboltot vasárnap délelőtt is engedélyezzenek nyitvartani. Ezenkívül meg­vizsgáltuk, hogy a műszakok­kal összhangba van-e egyes területeken a boltok nyiva- tartási ideje. Bácskai István a megyei tanács osztályvezetője Á fiatalok politikai TANÁCSKOZTAK A KISZ BIZOTTSÁGOK A KISZ-szervezetek soron- lévő feladatait tárgyalta meg a Központi Bizottság 1959. január 7-én hozott határo­zatának szellemében a salgó­tarjáni járási és városi KISZ- bizottság. Az aktívaülésen ismertették a KISZ Központi Bizottsága intéző bizottságá­nak a munkásifjúság politikai magatartására, gazdasági és szociális helyzetére vonat­kozó határozatát. Mint is­meretes a párt politikai bi­zottsága még 1958 elején ho­zott határozatot arra, hogy vizsgálják felül a munkás- osztály helyzetét, politikai, gazdasági és kulturális téren. A járási aktívaülésen konk­réten a járás fiataljainak éle­tét elemezték. A salgótarjáni járásban 83 alapszervezet mű­ködik. Ennek 33.7 százaléka üzemi alapszervezet. Az üze­mi fiatalság közel 50 százalé­ka KISZ-tag. Egyre női élet- színvonaluk, javul kulturá­lis helyzetük. A bányász­fiatalok körében — így pél­dául a szorospataki, mizserfai és salgói KlSZ-szervezetek- ben — a rendszeres mozi és színielőadások látogatása mel­lett — a televízió adásaiban is gyönyörködnék már a fia­talok. A beszámoló elemezte a munkásifj óság politikai ma­gatartását is. Eszerint a fiatalok egyrésze szi­lárdan kiáll és támogatja a párt politikáját. Ok alkotják a kommunista magot a KlSZ-szerveze- teken belül. A másik csoport politikailag kevésbé aktív, de becsületes munkásfiatal. Legnagyobb ré­szük vidéki, 40—50 kilomé­ter távolságról jár az üzem­be. Idejüket szétforgácsol­ja az utazás és az ott­honi mezőgazdasági tényke­dés. Másik részük messziről vándorolt a szénibányába, el­sősorban a magasabb kereset miatt és származásuknál fog­va még nem jutottak el a politikának megértéséhez, a szocializmus ügyének áttéré­séhez. Lényegesen kevesebb a harmadik csoport, a KISZ- szervezettel szemben álló ifjú­munkások csoportja, őket fej­lettebb társaik és munkatár­saik igyekeznek soraik mellé állítani. A fiatalok nevelése mellett fontos a kedvező élet- színvonal kialakítása is. Éljünk együtt a fiatalokkal, munkában, tanulásiban, kul- tur- és spontmunkában, mert a jelszó mindannyiunkra vo­natkozik: „Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Ma­gyarországért.” A továbbiakban a KISZ- szervezetek előtt álló felada­tokról volt szó. Ez megszabta feladatul azt is, hogy mindent meg kell tenni a dolgozó­ifjúság jó munkakörülményei­ért. Elhatározták, pályaválasz tási tanácsadó bizottság létre­hozását, amely segítené a fia­talokat a szakma megválasz­tásában. A munkásszállókat otthonossá, a fiatalok fejlő­dését elősegítő második ott­honná kell átalakítani. kell átalakítani. Legfontosabb feladatnak a fiatalok politikai neve­lését szabta meg a Köz­ponti Bizottság határozata alapján a járási KISZ- bizotiság. A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy nőtt a KISZ tekintélye az állami és társa­dalmi szervek vezetői előtt, de az idősebb dolgozók és a kívül álló fiatalok is elis- serik a kiszesek példamutató munkáját. A fiatalok is ma­gukévá tették a takarékos- sági mozgalom kiszélesítését, ők is tökéletesítik a munka- módszereket, nem egy ifjú újítót tartanak számon az üzemek, bányaüzemek. Azon­ban még igen sok a tenni­való a szakmai továbbképzés­ben. Sok fiatal ifjúmunkás^ fiatal műszaki húzódozik a szakmai továbbképzés tők Megelégednek az iskola pad­jaiban szerzett ismeretekké. Ennek érdekében a Fiatal Műszakiak Ta­nácsa segítségével tudo­mányos cs technikai kö­rök megszervezését hatá­rozták el, ahol a fiatalok kicserélhetik közös tapasztalataikat, segít­hetnek egymásnak, a szerzett gyakorlati tapasztalatok el­sajátításában. Majd a Kommunista Ifjú­sági Szövetség üzemi szer­vezeteinek feladatát beszéltók meg, konkrétan azt mit ia kell tenniük a munkásifjú­ság politikai neveléséért és továbbképzéséért. Gazdaságos és biztonságos... Acéltámos frontfejtés Mátranovákon A lámpakamróiói - a tőmérnöki beosztásig Vem a nógrádi bányuv’dék wedemelyik bányatelepén lát- "I» a napot, sorsa azon­ban mégis sajátos, mint az <étt élőké volt. Tatabányán ",született az ősi bányász- településen. 0 volt a har­madik gyermek a Scheffer -családban s bizony születése nem kis gondot okozott a csa­ládban. Neve Péter lett. Már fiatalon ott csetlett-botlott az ’idősebbek körül, emelgette 'nem egyszer apja csákányát, *mert Péter olyan gyerek volt, hogy érdekelte minden. Alig múlt 13 éves, amikor az ■öttagú családban komoly gon­dot okozott a mindennapi be­lenő falat és nem volt más ■választás: <a legifjabb gyerek­nek is munkába kellett állni. A lámpakamrában kezdte pályafutását 1931-ben, ám a külszíni munka nem volt ‘hosszú életű és a kereset ‘sem volt vajmi magas. így ‘kerül hamarosan a föld mé­lyére, .8 dolgozik, járja az mtat mint nagyapja, apja s :testvérei. 1939-ben már segéd­vájár lett, de a v ájárságot ■esek négy év múlva tudja meg­nevezni. Az embertelen kö­rülmények, a megfeszített '■munka ,a fiatalembert is ma­gához láncolja. Először csak magában Ízleli a gondolato­dat, m/t'd hosszas töprengés mtín közli aviával is: tanulni akerok. Szinte előre tudUt <npje válaszát: „Bányászember egerekének egy útja lehet ttsek fiam, az örökös munka.” S Péter megpróbálja a le­hetetlent. A fárasztó munka után könyvet vesz kezébe. S gyakran a telepen már csak ketten vannak fenn a késő éjben, ö és a holdvilág. Fá­radságait siker koronázza. Ti­zenöt hónap alatt magánúton leteszi a polgári iskola négy osztályát, most már apja is, munkatársai is biztatják: „Tanulj Péter, jó fejed van. Kár neked itt a szenet fej­teni". Pétert nem kell biz­tatni. 1943 őszén mát ott van Nagybányán a bányaipari is­kolán. Tanulmányait azonban nem tudja befejezni, közbe­jött ia háború. 1945-ben a Scheffer családra is rásütött a szabadság napja. Most már tanulhat Péter, mert tudják, lesz jövője. A furti.lember nem késlekedik, újra ott van az iskola padjai­ban és 1948-ban kiváló ered­ménnyel vizsgázik. Ismét visz- sz tmegy Tatabányára a XIV. aknába s az egykori vájár műszaki beosztást kap, az egyik műszakharmad egyik aknásza. Nem sokáig marad azonban a rokonokkal, isme­rősökkel teli aknában, mert a párt komoly feladattal bíz­za meg. így kerül 1949-ben Petőfi-bányára, ahol már mint főiiknász teljesít szolgá­latot. Csak egy évig dolgo­zik itt s már 1950-ben Nóg- rádba kerül, a salgói bánya­üzem vezetője lesz. Három­évet töltött el Saigon és újabb feladatot kap. Akna­vezetői beosztással bízzák meg a szorospataki üzemnél. Is­mét háromévig marad ebben a beosztásban, amikor újabb feladatot, s talán ezúttal a legnagyobbat kapja. A kányá- si bányaüzem főmérnöke lesz és ott van még ma is. A párt műszakiak iránti megbecsülése jutott eúttal is kifejezésre. Nem végzett egyetemet Scheffer Péter és mégis a felelős posztra ke­rül. Főmérnök lett mérnöki képesítés nélkül. Hogy meg­állja-e helyét? Vgy érzem elég csak a múlt esztendőt idéznem. Kányás készer lett élüzem egy év alatt. Éves tervét határidő előtt befejezte. Ebben pedig benne van a jó műszaki irányítás és vezetés. Ott ülünk a főmérnöki iro­dában. Szinte percenként jön­nek be, ki kérdéssel, ki prob­lémával s valamennyien meg­nyugodva távoznak, mert tud­ják: ügyük jó kezekben van. (Ezt személyes példámmal igazolhatom, hisz valamikor nekem is üzemvezetőm volt.) S most kérdezem Scheffer evtársat munkájáról, problé­májáról. — Van egy régi közmondás, amelyet magamra tudok vo­natkoztatni. Ha rövid a lá­bad, told meg egy lépéssel. Ezt teszem én is. Gyakorlati­lag megfelelő tapasztalattal rendelkezem, de ha elméleti dologról van szó, nem ilyen egyszerű. Ilyenkor gyakran előveszem a szakirodalmat, a könyveket és tanulok. Mint ismeretes, ebben az évben tonnánként 7 forinttal kell csökkenteni a szén ter­melési költségét szénmeden­cénkben. Ennek megvalósítá­sában nagy szerepet játszik a korszerű művelési módok al­kalmazása. Ebben az évben a nógrádi bányákban öt ak­nában alkalmazzák például a vastámos biztosítást. Ennek az eljárásnak roppant előnye, hogy majdnem teljesen kikü­szöbölik a drága, külföldi bá­nya szükségességét, ezzel együtt a bosszantó fáravárást, a fa beszállításával járó mun­kát, s mindezeken túl magas­fokú biztonságot nyújt. A mátranováki Gáti-bányá­ban — ahol még tavaly októ­— Mennyi a munkaideje? — Ritka az a nap, amikor 10 óránál kevesebb időt töl-, tenék az üzemben. Ha valahol probléma van, szeretek ott] tartózkodni. — Hogyan becsülik meg] munkáját? — Magas beosztásom a szo­cializmus teszi lehetővé. Mun­kámét megbecsülik és ez er­kölcsileg, anyagilag egyaránt kifejezésre jut. Az elmúlt év­ben vásároltam egy személy- gépkocsit. Erre azelőtt még gondolni sem mertem. — Milyen szórakozási lehe­tőségei vannak■ — Amióta megvettem az autót kitárult előttem a szó­rakozás kapuja. Feleségemmel havonként egyszer rendsze­resen f elmegyünk Budapest­re, színházi előadásra. Ezen­kívül szeretem a sportot, fő­leg a labdarúgást, s ott va­gyok Pesten, vagy Turjánban egy-egy nagyobb mérkőzésen S ami az egyszerű hétközna­pokat illeti akkor sem unat-\ kozom. Havonta átlagosan 2001 forintért vásárolok szakmai és irod/ilmi könyveket egyaránt Esténként olvasok, képzem < magam, hogy még jobb mun­kát végezzek, ezzel is ki­fejezésre juttassam a műszaki' értelmiség megbecsülését. De búcsúzni kell, mert új-1 ra nyílik az ajtó, jönnek a] bányászok. S magamban mondogatom az előbb hallott szavakat. Igen, a műszaki ér­telmiség csak ott van meg-1 becsülve, ahol a munkásosz­tály a vezető. Ezt bizonyítja Scheffer Péter kányási fő-] mérnök sorsa. — tob — >Bódi j. József már gyakorlott í kézzel emeli helyére a vas- támot. )erben kezdték meg egy acél- ámos front megnyitását, s eljesen november közepe óta működik — eddig számos i lasznos tapasztalatot szerez­itek. A jelenleg leművelés nlatt álló 80 méter széles frontfejtésen többek között egy hónap alatt 56 köbméter bányafát takarítottak meg, ami tehát több mint 11 ezer forintot jelent. Jelenleg már 12 óra mindössze a front át­szerelésének ideje, lényegesen gyorsabb és biztonságosabb az előrehaladás. Megszűnt a kez­deti idegenkedés is, s már e bányászok, a csapatvezetők állanak elő javaslatokkal, ho­gyan lehetne még jobban, gaz­daságosabban hasznosítani az acéltámos biztosítás által nyújtott lehetőségeket. Jelenleg már készítenek elő egy újabb 140 méter hosszú, 40—40 méteres, kétszámyú frontot. Az előzetes számítá­sok alapján egy ilyen nagysá­gú frontnál félévenként leg­kevesebb 300 köbméter bánya­fát kellene felhasználni. En­nek jó része most szükségte­lenné válik. Kiszámították azt is. hogy a rendelkezésre álló acéltámok és acélgerendák al­kalmazása révén, figyelembe véve az ötéves elhasználódási időt, mintegy 3—3,5 ezer köb­méter fát takaríthatnak meg, a többi tényező kedvező ala­kulása mellett. A szállítás már teljesen gépesített a frontfejtésen. Forgó István, Matroczó Pál és Sipos Béla gyors ütemben rakják: a szenet a kaparószalagra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents