Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-28 / 8. szám
4 nógrádi népüjsag 1959. január 38. ADYRA EMLÉKEZÜNK szán A magyar irodalom és vi- nem vihette el tőlünk, lágirodalom egyik legjelesebb Adyt nehezebben lehet ■lakja ma is Ady Endre a megérteni, mint előtte és fiatalon elhunyt forradalmár utána bárkit is a költészet költő. nagyjai közül. Kellő versisNem adatott meg számára, meret és a kor kellő ismere- hogy megérje a dicsőséges te szükséges verseinek átéléelégedjünk meg a félmegoldásokkal. Lírájában hihetetlenül tág területet ölel fel. Ha Petőfi forradalmi újat hozott a költészetben, mert úrrá tette benne a népet, akkor ugyanezt hangsúlyozottan Tanácsköztársaság általa meg- séhez. Azt azonban a szár- elmondhatjuk Adyról Is. hirdetett új életet hozó nap- nyaló sorok mindenkivel meg- j*it. A győzelemre jutás előtt, értetik, a nagy költő forra- negyven évvel ezelőtt, 1919 dalmár volt, értünk is hada- januárjában ragacjta él közü- kozott, ezt a mi szebb élelünk a halál. Megkínzott, tünket akarta, agyonsanyargatott szervezete Sokat mond <5 a mának nem bírta tovább az életet, is. Arra buzdít, akarjuk, mer- Halála azonban forradalmi jük az újat. Segít benünket, eszméit szárnyaló, új han- hogy megszüntessük az itt- gon megírt líráját, a köl- ott vészesen meghúzódó ma- tészetbe vitt forradalmiságát radiságot. Arra oktat, ne eszközökkel, gazdag szókinccsel, az egész gomolygó világot bevitte a költészet birodalmába. Nem csupán versíró volt, hanem annál lényegesen több. Forradalmár volt, utatmutató próféta is. És ezt a forradalmár keltőt szeretjük, tiszteljük és valljuk magunkénak ma is és mindörökké. Ifjú szívekben élek Jfiú szívekben élek s mindig tovább, Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák. Mert életem millió gyökerű. Stent lázadások, vágyak és ifjú hitek örökös urának maradni: Kern adatik meg ez mindenkinek Csak aki véres, igaz életű. Igen, én élni és hódítani fogok Egy fájdalmas nagy élet jussán. Nem ér föl már szitkozódás, piszok: Lyányok s ifjak szívei védenek. örök virágzás sorsa már az enyém, Hiába törnek életemre, Szent, mint szent sír s mint koporsó, kemény, De virágzás, de Elet és örök. Képünkön a fwtoriporter azt a boldog pillanatot örökítette meg, amikor a csöppségek egymáshoz bújva élvezik a sima havon sikló, repülő szánkót. Szánjuk ezt most Télapó buzdítására, egy kis hó reményében. a ©• Ülést tartott a megyei nőtanács Az elmúlt év munkáját értékelték, a féléves és a március 8-i hónappal kapcsolatos munkatervet vitatták meg a megyei nőtanács tagjai legutóbbi ülésükön. Az elmúlt évi munkát joggal értékelve Vágvölgyi elvtársnő a megyei nőtanács titkára joggal mondhatta el, hogy kisebb hiányosságok ellenére is a nőtanács munkája eredményes volt, az egységes nőmozgalom tovább erősödött. Nemcsak a különböző ünnepek előkészítésében, megszervezésében a választási munkáiban és egyéb, az egész megyére kiterjedő feladatok megoldásában értek el szép eredményeket. Közelebb került a nőtanács az asszonyok ügyes-bajos egyéni problémáihoz. Nagyon sokan keresik fel a nőtanácsot, és segítségüket kérik egyéni sérelmeikkel, panaszaik orvoslásához. Szép célok, munkára lelkesítő feladatok szerepelnek az idei első félévi munkaterviben is. Ha mindez megvalósul, ismét egy lépéssel előbbre jutunk megyénkben a nők életének szebbé tételében, munkájuk megkönnyítésében. „Úgy kell dolgoznunk — mondja ki a munkaterv —, hogy tovább erősödjék az egységes nőmozgalom, s a nőkérdést az egész társadalom általános politikai és gazdasági életének részévé tegyük. Feladatunknak tartjuk segíteni a párt és kormány haEzen tartják az új, Munkában a nagybátonyi kenyérgyár gyárban. Megyénknek ez az új létesítménye mintegy 4 millió forintba került, s az egész országban nem sok ilyen péküzem van. Az új üzem két vagonos lisztraktárától kezdve egészen addig, amíg a friss kenyér, péksütemény elindul útjára szinte valamennyi munka- folyamatot a gépek végeznek majd. Legelőször az elevátor három emelet magasba húzza fel a lisztet, majd a korszerű szitálóberendezésen, automata mérlegeken keresztül jut a dagasztógépig. A laboratóriumban végzett vizsgálat alapján pontosan meghatározzák a liszt minőségét, ebből következőleg azt is, hogy mennyi és milyen hőmérsékletű vizet adagoljanak hozzá. A tervek szerint később tésztaformáló gépet is kap az üzem, A jóformán minden korszerű felszereléssel ellátott kenyérgyár rövidesen már három műszakban dolgozik, s a két sütőtérből egy nap alatt 90 mázsa kenyér, 15—20 ezer darab péksütemény kerül majd Nagybátony, a salgótarjáni járás déli része dolgozóinak asztalára. Zsemle- morzsát is készít emellett a gyár, amit 25—50 dekás csomagokban hoz majd forgalomba. Mindenütt tisztaság, hófehér csempék, az egészségügyi követelmények messzemenő figyelembevétele jellemzi a nagybátonyi kenyérgyárat. Szép, ízléses fürdő, öltöző, villamostűzhellyel felszerelt konyha és ebédlő szolgálják a gyár dolgozóinak igényeit. A kulturális fejlődés érdekében televíziót is kapnak a nagybátonyi sütőipari dolgozók. Végeredményben a fő törekvés az. hogy jól képzett szakemberek a lehető legjobb minőségű kenyeret és péksüteményt termeljék. a héten már meg- a próbaüzemeltetést nagybátonyi kenyérSzécsényben, a város legszebb helyén, Marx Károly u. 10. szám alatti kertes, szoba, konyha, kamrás ház eladó. Érdeklődés: Druzsbaczky, Budapest, XIV. Limanova-tér 22. Eladó ház, Salgótarján, Rákóczi út 17., Szilágyi kelmefestő. Köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mindazoknak, akik édesanyánk elhunyta alkalmából részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni 'gyekez- tek és a temetésen résztvettek. A Szabó testvérek. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett édesanyánk, Kovács Lajosné elhunyta alkalmával a temetésben résztvettek és fájdalmunk enyhítésére részvétüket fejezték ki. Kovács testvérek Salgótarján tároza fainak megvalósítását, a magunk eszközeivel, különös gondot fordítva a munkásosztály helyzetének megjavítása, a mezőgazdaság fejlesztésének feladataira, a művelődésről szóló határozat megvalósítására. Arra, hogy a gyakorlatban hogyan akarják ezt megvalósítani, csak egy példát hozunk fel a sok szép tervből. A szervezeti nőbizottsággal közösen, a tanács munkaügyi osztályának és az illetékes üzemek nőbizottsági titkárainak bevonásával több szemszögből vizsgálják a nők helyzetét, a megye egyes üzemeinél. így megnézik például, hogy milyen lehetőség van a nők üzemi munkájának megkönnyítésére. Vannak-e intézkedések és milyenek a rourukásnők otthoni munkájának megkönnyítésére (üzemi mosoda, ebéd, vacsora hazára is stb). Napközi, bölcsödé milyen mértékben segíti a munkásnők gyermekeinek elhelyezését stb. Ugyanígy megvizsgálják a termelőszövetkezetek asszonyainak életét is. Megnézik például melyek azok a termelőszövetkezetek, ahol lehetőség van mosógép vásárlásra a közös alapból és javasolják a vezetőségnek, a tagságnak, hogy vegyenek egy gépet. Felmérik, hol van lehetőség egy-egy szoba biztosítására, ahol a gyermekekkel foglalkoznának, amíg anyjuk a tsz-ben dolgozik. meg Megnyílt „Mátra“ mozi Pásztón Szombaton este nyitották. Pásztón a Mátra mozit. Hatalmas tömeg várta az előadás kezdetét. A moziban még csak ideiglenes jelleggel tartanak előadásokat, mert a berendezés és a belső műszaki felszerelés még nem érkezett meg. Mindezek ellenére rekordforgalmat bonyolítottak le az új moziban. Ez alkalomból felkerestük Szekcrákné elvtársnót, a moziüzem vezetőjét, aki a következőket mondta: — Csak köszönetét tudok mondani az illetékeseknek, akik lehetővé tették, hogy ilyen formában is meg tudjuk kezdeni az üzemeltetést. — Kérésem lenne a látogatókhoz is. Sokan megszokták már sajnos az áldatlan viszonyokkal együttjáró rendetlenséget. Alapvető emberi dolog, de kérnem kell, hogy rendben, nyugodtan váltsák meg jegyüket. Meg kell szokntok, hogy a híradó lepergése után senkit sem engedünk be a nézőtérre. Mi pontosak leszünk, a látogatók viszonozzák azt. — Használják egészséggel intézményt a pásztóiak. új Mátrakeresztesi gondok Kis község Mátrakeresztes. Lakóinak száma aligha haladja meg a hétszázat. A két hegy közé szorított falu lakói bizony elég szegényesen ál- Tiek. Szántóterületük még a száz holdat sem éri el. De hát akkor miből élnek — kérdezhetné bárki. Ez érdekelt engem is, ezért látogattam el ebbe a kis mátrai faluba. Délelőtt van. A falu mintha kihalt lenne. Az asszonyok a lakásokban szorgoskodnak, az emberek az erdőben dolgoza szövetkezés útjára, d« mindehhez az EMÉRT jósa* nabb gondolkodása lenn» szükséges. Az, hogy faanyag-» gal segítse elő a falu sa»* cialista átszervezését. Mátra* keresztes esetében erre len* ne szükség. Mert a keres»* tesiek már megtanulták: job* ban élnek, ha szövetkezetbe© dolgoznak. Beszélgetésünk során sat- bajött az is, hogy ebben a községben — ha kapnának elegendő faanyagot nemcsak fa* kanalat, hanem igen értébe* nak. Ilyenkor valahogy mepí szerszámnyeleket, seprűnyelet, kefefát, ruhaakasztót, tészta* szedőlapockákat is gyártaná* nak az emberek. Ezek pedig feltétlenül közszükségleti clk* kék, készítésüket a lakosság kéri. Ki hinné, hogy ebben * községben annyi gond, baj üli az embereket. Bár a bajok orvoslása a népgazdasági terv segítségét igényli, mégis felvetjük itt cikkben is. Nem másról lenne szó mint a fala villamosításáról. Erre a célra az ellenforradalom előtt kérőkén egymillió forintot biztosított az állam. A falu lakói 27 000 forintot szedtek össm az oszlopok árának fedezésére, — Vállalták a társadalmi munkát is — gödrök ásása, oszlopok szállítása, stb a villamosításból eddig semmi sem lett. Az elkeseredés annál is nagyobb, mivel a falu házai felett Vezet a nagyfeszültségű villanyvezeték. s alig egy kilométerra a lakóházaktól az erdőben is ég a villany. Éppen ezért, ha lehet csökkentsék a ke* resztesiek gondját. az ittenieknek, mert a fa- kitermelésnél, szállításnál akad munka. A falu párttitkárát találtam meg, Nyiresi Ferenc elvtársat. Vele beszélgetek. Beszélgetésünk ideje alatt nem tapasztaltam a hegyi embereket jellemző vonásokat. Nem, mert Nyiresi elvtárs szinte megállás nélkül beszélt, mondta a mátrakeresztesi gondokat. Megpróbálom a két legfontosabbat rögzíteni. Talán azzal kell kezdeni, hogy a mátrakeresztesiek főfoglalkozási ága a fakanál készítés, az erdei favágás. Az utóbbival nincs is különösebb baj, annál több az előbbivel. Úgy magyarázzák az emberek: ha a múltban a Hangya urainak jó volt a fakanál, kifizető volt az, miért nem kell most, amikor jó pénzt hozna külföldről, de nagy a kereslet itthon is. Régen, még a felszabadulás előtt havonta egy vagonnal szállítottak innen fakanalat, most alig 10—15 zsákkal. Pedig kifizető lenne a készítése. Két- évvel ezelőtt még szövetkezetben dolgoztak a keresztesiek — csaknem nyolcvaNem lehet azt mondani * mátrakeresztesiekre, hogy nem segítenek magukon. nan, most meg alig-alig Amit lehet megoldanak ők. tudnak dolgozni. A szövetkezet is azért oszlott fel, mert az EMÉRT, az Erdei Termékeket Értékesítő Vállalat nem gondoskodott faanyagról, nem látta el nyersáruval a szövetkezetét. Pedig ebben a* időben már gépesítették a munkát — most is három _ gép van a faluban. A falu t lakói szívesen lépnének ismét így lesz a falunak még elvben az évben új, kéttanter* mes iskolája — állami tám»* gatással, de így lesz az év* végére művelődési otthona !■ a községnek — társadalmi munkával. Kis község, nagy gondok. Ezek pedig nagyrészben or* vosolhatók. Segítsük őket! (SŐJ Az ifjúság helyzetéről tárgyalt a népfront szécsényi járási elnöksége A Hazafias Népfront a dolgozó nép minden rétegével, minden korosztállyal egyaránt foglalkozik. Hiszen a népfrontnak tagja minden ember, ebből következően kötelessége mindenkinek javát szolgálni. A napokban tárgyalta a Hazafias Népfront szécsényi hibáit és jótulajdonságattj járási elnöksége a járás isko- lánkívüli fiatalságának helyzetét. A problémáról a negyvenéves pedagógusi múlttal rendelkező Havas János nevelő tartott előadást. Nagyon sokoldalúan elemezte a fiatalok életét, érdeklődési körét, Lehef-e kulturális élei- Alsótoldon? Ezzel a címmel érkezett levél szerkesztőségünkhöz; s a válasz egyértelmű, igen. Levélírónknak vitathatatlanul igaza van: ha csak egy-két ember vállalja a munka oroszlánrészét, hamar kimerülnek, elkedvetlenednek már a kezdeti kudarcok idején. Amint írja is: „... Sajnos, a tömegszervek vezetői nem tartották fontosnak azt, hogy ezen a téren segítségükre legyenek. S a tanács erősen elhanyagolta az ifjúság nevelését. Nincs idő... A költségekre nincs fedezet jelszóval intézte el feladatát... Nyilvánvaló, hogy a kultúrotthon igazgató is ilyen álláspontra helyezkedett. Helytelenül bár, de ö is másütt keresett szórakozási lehetőséget..." Mindez elég szomorú, de nem jelenti azt, hogy a község népének — s elsősorban az ifjúságnak — tiltott és büntetendő dolog lenne a kultúra. A közelmúltban kiadott művelődéspolitikai irányelvek mindenki számára megjelölik a feladatokat. Ügy gondolom Alsótoldon is megvitatták ezt, s elosztották a munkát. A párt és a tanács a különböző tömegszervezetek, a pedagógusok aktív bevonásával mielőbb kezdjék meg a lehetőségek felmérését, ha ez nem történt meg s kezdjék meg a kulturális munkát. Felelősségteljes munka hárul a pártszervezetre, hiszen a község életéért, az eszmei mozgolódásért, szellemi világosságért elsősorban a párttagok felelősek. A pártszervezet hozza rendbe erős kézzel a fiatalok „szénáját", s bízza meg az ifjúságot kulturális feladatokkal. Segítsék a község pedagógusait, akik tevékenyen közreműködhetnek ebben a munkában. Érthető, hogy legnagyobb feladatuknak érzik most az illetékesek a község villamosítását. Az országnak sem egy feladatot kell megoldani. Maga a villamosítás is a Icul- túrálódást jelenti — részben. Pezsgő életet kell biztosítani a község népének, s akkor a fiatalok nem fognak a környező községekbe járni, nem lesz tömve a kocsma. Történtek már próbálkozások Alsótoldon is — nagyon sokszor kudarccal végződtek. De levélírónk ennek ellenére is optimizmussal zárja levelét: „...Erős elhatározással sikerülni is fog a célok megvalósítása. Minden tett mozgató rugója az akarat. Végre lelket kell önteni a fiatalokba..." Én pedig tovább viszem ezt a gondolatot azzal, hogy lelket kell önteni sok időssebbe is, s hozzáteszem: az elhatározásokat — ha vannak — sürgősen valóra kell váltani. Alsótoldon sem lehet összetett kezekkel várni kultúrát, azért áldozatot kell hozni, azért sokat kell tenni! De ha az alsótoldiak ön- magukon nem segítenek, nincs joguk várni mások segítségét sem. Fogjanak hozzá a KISZ-esek a munkához. Rendezzenek táncesteket, kapcsolódjanak be az ismeretterjesztő előadásokba. Segítsen a párt megszervezni a fiatalok politikai oktatását. S ha a pártszervezet segítségével megindul az élet, a tanács is, a tömegszervezetek is összefognak, s tevékenyen munkálkodnak a párt művelődési politikájának megvalósításáért, akkor rövidesen megváltoznak a viszonyok Alsótoldon is. Ez pedig szükségszerűvé vált itt is. P. A. Érzékletes példákkal bizonyította állításai igazát. Elmondotta ,hogy meglehetőse« kedvezőtlen arány alakult ki az ipari és mezőgazdasági munkával foglalkozó fiataloll között, a mezőgazdasági munkások rovására. Nógrádszaká- lon például, a 97 tizennyole- éven felüli fiatalból mindössze hat olyan van, aki h& maradt a földhöz. Legtöbbje éritségezett, illetve egyéb ennek megfelelő iskolát végzet! és nem akar csak hivatalba« illetve az iparban dolgozni Örömteli tény, hogy a Antalok sokrétűen élnek az adott szórakozási lehetőségekkel, A baj inkább a felnötekkel szemben tanúsított magatartásukkal van. Az értekezlet igen komolyan magáévá tette a problémát és sokoldalú javaslat született a helyzet megjavítására. Elhatározták, hogy rendszeresen foglalkoznak a fiatalokkal, a pedagógusok és a népfront is támogatni fogja a KISZ szervezetek«! és segíti munkájukat, aftn c n swv •, -n aacair - — w y *rv*r*w ir'ywww V'wwvw Vontatóvezetőket, szerelőket valamint gumivulkanizá.'ásban jártas szakembereket felvesz a Szécsényi Gépállomás. Fizetés megegyezés szerint. Szükség esetén lakás biztosítva.
