Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-03 / 1. szám

3959. január 3. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Gépállomásaink feladatairól (Tudósítónktól.) Nehéz, munkában eltelt esz- ' ftendőt hagytak maguk mö­gött megyénk gépállomásai is. 1958-ban igen sok feladatot kellett megoldaniok, amelynek tebbé-kevésbé eleget is tet­tek. Mert a végzett munka ^folyamán maradt még el nem végzett feladat is. Éves ter­vüket mindössze 94,6 száza­lékra teljesítették. Igen szá­mottevő ez a kiesés, s ez ká­rosan befolyásolta a termelő- szövetkezeteknek végzett őszi mélyszántási munkákat. Mert ’abból kifolyólag, hogy a ’nyári terveket nem tel­jesítették a gépállomásokon, Köbb mint 800 hold mélyszán­tással maradtak el az ősz fo­lyamán. A lemaradást a mun­kák helytelen szervezése mel­lett tetézte az idei kedve­zőtlen időjárás is. Azonban igazságtalanok lennénk, ha mindezek okát az időjárásban keresnénk. Az tény, hogy só­ikat rontott, azonban a helyes munkaszervezéssel, a gépek megfelelő kihasználásával el­lensúlyozni lehetett kihatá­sait, mint ahogyan ezt az er­dőkürti gépállomáson tették. -Az eredmény nem is maradt -«1. A megye gépállomásai kö­zül egyedül az erdőkürtiek teljesítették 1958-as tervüket. Ezekben a napokban szinte 'valamennyi gépállomáson megbeszélik az elmúlt esz­tendő tapasztalatait, s felvá­zolják azokat a feladatokat, -amelyeket a következő esz­tendőben kell megoldaniok a ■gépállomások dolgozóinak. Né­hány gondolatot szeretnénk most felvetni, melyet me­gyénk gépállomásainak fel­tétlenül figyelembe kell ven- mök a következő esztendő­dben, hogy munkájuk eredmé­nyesebb, sikeresebb legyen, mint az idén. Megyénk gépállomásai már az idei esztendő során is ko­moly segítséget nyújtottak a termelőszövetkezetek munká­jához. Hogy mást ne említ­sünk, 65 százalékkal több tgépi munkát végeztek a ter­melőszövetkezeteknél, a terve­zettnél. Különösen a nö- “vényápolási munkában, az aratásban, és a kaszálás ide­jén volt jelentős a segítség. Azonban ennél jóval keveseb­bet tettek politikai síkon a termelőszövetkezetek megszi­lárdításáért, erősödéséért. E ■téren a jövőben hathatósabb ’«segítségre van szükség. Természetesen az idejében «elvégzett, és kifogástalan mi­nőségű gépi munka továbbra is elsőrendű követelmény. Ezt azért kell különösen hang­súlyozni, mert az elmúlt esz­tendőben még előfordult mi­nőségileg gyenge munka is. Aztán figyelembe kell venni azt is, hogy 1959-ben, az el­múlt esztendőhöz viszonyítva majdnem megduplázódik a termelőszövetkezetek munka­igénye, melyet maradéktala­nul el kell végezni. Ennek érdekében tervszerű, pontos munkabeosztásra van szük­ség. Többet kell foglalkozni a termelőszövetkezeti traktoro­sok kérdésével is. Az elmúlt esztendőben több mint 100 traktoros dolgozott a terme­lőszövetkezeteknél, s ezek kö­zül mindössze tizenöt terme­lőszövetkezeti tag. Márpedig a traktorosok akkor érdekel­tek igazán a termelőszövetke­zetek eredményeinek fokozá­sában, ha maguk is tsz-tagok. Most a téli hónapokban mód és lehetőség nyílik arra, hogy a gépállomások dolgozóit zak- mailag és politikailag is fel­készítsék a következő esz­tendő feladataira. Januárban valamennyi gépállomáson megindul a szakmai és poli­tikai oktatás, melybe a gép­állomások dolgozóinak jelen­tős része bekapcsolódik. Van tehát tennivaló bőven az új esztendőben. Hiszen az 1959-es évi terveket a gép­állomások már elkészítették. A tervtárgyalások már meg­voltak, megalapozott tervvel indulhatnak tehát a követ­kező esztendőben. A tervek elég feszesek, — különösen pénzügyi vonatkozásban, — teljesítésük nem lesz könnyű feladat. A tolmácsi gépállo­másnak például 800 kataszt- rális holddal több munkát kell elvégezni az idén, mint az elmúlt esztendőben. S a termelőszövetkezeteknek vég­zett munka mellett figye­lembe kell venniök azt is, hogy megnövekedett az igény a gépi munkára az egyénileg dolgozó parasztok körében is. S e megnövekedett felada­toknak gépállomásaink csak úgy tudnak maradéktalanul eleget tenni, ha már az esz­tendő elején hozzálátnak, s lelkiismeretes munkájukkal segítik az 1959-es tervek tel­jesítését. Formálódik a •ff JOVO z új esztendő ráköszön- tött az emberekre, s minden bizonnyal azt sze­retnék, hogy még eredménye­sebb, gazdagabbb legyen az elmúlt évnél. így van ez, mióta világ a világ. Tervez­getnek, számítgatnak, ho­gyan is kell dolgozniok, hogy ezek a tervek, melyek az esztendő elején fogannak az emberek agyában, megvaló­suljanak. így van ez egy-egy embernél, egy-egy családnál, mégha olyan nagy családról is van szó, mint a termelő- szövetkezet. Mert ha valahol, akkor itt igazán kell a terv­szerű muka, mert nem csupán egy-két ember ügyéről van szó, hanem sokról, s úgy kell irányítani a munkát, tervezni az új esztendőt, hogy az va­lamennyi tagnak a legjobban megfeleljen. Az új gazdasági év tervké­szítésének időszaka most van termelőszövetkezeteinknél. Az ügyesebbek, a termelési ter­vet már elkészítették, s most arra várnak, hogy a járási tanácsok szakemberei megerő­sítsék azt. Mert nem sok Rendszeressé kell tenni az ellenérzést a fnldművesszövetkezeteknél A földmüvesszövetkezetek az utóbbi években jelentős fejlődést értek el megyénk­ben is. Megjavult a munka a szövetkezeti élet minden vonatkozásában. A legtöbb fmsz-nél komoly fejlődés tapasztalható a va­gyonvédelem a takarékossági mozgalom vonalán. Különösen ott, ahol a választott szervek jól irá­nyítják a szövetkezet munkáját, ahol a fel­ügyelő bizottságok nem­csak papíron vannak, ha­nem a gyakorlatban, el­lenőrzik a szövetkezet te­vékenységét. Ahol az elelnőrzés hiány­zik, ahol a tagság nem kéri számon mát csinál a vezető­ség, ott a hibák elharapóz­nak és komoly károkat okoz­nak a szövetkezeti tagságnak és a népgazdaságnak. így következhetett be az örhalom és Vidéke Körzeti fmsz-nél is, hogy az általános vizsgálat, amelyet a Mészöv és a balassagyarmati FJK számviteli szakemberei tar­tottak már elég súlyos hibá­kat tárt fel. Több jelenség figyelmezte­•te. A harmadik is beleavat- dőlt a fának. A szél beleka-, kozott. A dulakodásra a kér- paszkodott hosszú hajfonatá-} nek alól csendőrök jöttek elő. ba és rángatta. Hallgatózott.’ Erzsi szíve megdobbant: ezek Mintha lépteket hallott vol- még mindig ott vigyáznak? na. De csak a szél volt. Tépt Az utcán cirkálódó csendőrök te a gallyakat. Fáradság fog-SS hogy az fmsz vezetősége és is a dulakodók felé tartottak, ta el, és a felgyülemlett iz-}< vezető állású dolgozói lazán hogy szétválasszák a hábor- galom zokogásba tört fel be-sskezelték, illetve nem ellen­dő embereket. Erzsinek vala- lőle. A szél is vele sírt, ahogy}) őrizték a pénztári kifizetése- ki megrántotta a hajfonatát, nekizúdult a fának. Egy kézSVket- fordulhatott elő, tett már arra, kogy szükség van egy ilyen széleskörű vizs­gálatra, amely azután be is bizonyította, hogy van még lazaság. Gyakran elmulasz­tották például a társadalmi tulajdon védelme érdekében szükséges tennivalókat. Több egységnél nem hajtották vég­re a leltározásokat. A hús- boltnél például kilenc eset­ben mulasztották el a kötele­zően előírt leltárak felvételét és az igazgatóság, a felügyelő bizottság nem tett intézkedést a leltárak megtartása érde­kében. Pedig ha ezalatt az idő alatt sikkasztás, vissza­élés történt volna őket is terhelné a felelősség. Lazaság mutatkozott az állóeszköz nyilvántartásban is. Egy példa is eléggé illuszt­rálja ezt. A szövetkezet az 1958-as év elején átadott a Kisterenye és Vidéke Körzeti Földművesszovetkezetnek egy 3776 forint értékű kalapácsos darálót, amelyről sem átvételi elismervény nincs, sem az ellenérték átutalása nem tör­tén meg. Az elmúlt időkben egyes üzletegységeknél nagyabb összegű hiányok és vissza­élések történtek. A vizsgálat megállapította, hogy az fmsz igazgatósága nem minden esetben adott ki kártérítési határozatot a visszaélést elkövetőkkel szemben. Megállapítást nyert az is. idő alatt a értékesítés ■Rémülten nézett hátra. Var «ja József volt. — Menj a halda fölé, a nagy fához! — súgta és el­tűnt a tömegben. A leány fél- ~~ve, hogy észreveszik, óvato­san hátrált az embergyűrű­ből, majd elindult lassú lép­megtorpant. Eszébe jutott a fiú. Mi lesz vele? De tusz­kolta az öreg hangjának foszlánya is: a halda... a nagy fa... Bízott az öreg­ben. Elindult. Egyre gyorsuló érintette gyengéden a vállát.} Megriadt. — Elment. Arra kér, várj5 rá. — Varga József állt mel-< lette. A leány nem látta a} sötétben az arcát, de hangjá­ban részvétet érzett. A szélS már kisöpörte az égboltot,? hogy sok dolgozónak több mint ezer forint jogtalan útiköltséget és napidíjat és hasonló összegben jogtalan munkabért fizettek kii, ame­lyet most vissza kellett fizet­niük. Az ilyen és ehhez hasonló Kekkel. Lopva hátra tekintett 1énylettek a csillagok, , 5"^ h|^ának legfőbb nem figyelik-e? Menetközben mé0 egy-egy elkésett felhő»^ f^Uéró ^olgoróf^zán rohant a többiek után. /ISÍf i n , ^ dolgozol lazan, leány kihűlt tekintettel a s“' eluenaauSJeasV a táSluS egy nagy üres semmibe. Var-)\A fenti mulas2táso(k követ­iikezménye, hogy a r fmsz , — ----------- .. , . ,. Ha>/rendszeresen veszteségesen ■ léptekkel és egy sejtés tá- ott kl9yul egy fény, akkoritműködött és a gazdálkodás­*madt benne: Tibor ott lesz. me9‘nJ6nekült. így álltak egy>5hoz szükséges fegyelmet nem Ahogy elhagyta a házakat tel°ráÍ9 hangtalanul, bense-a tudta kialakítani. Nem biz­ton a *,ái „ luk viharzott az aggodalom-)) tosították minden területen a legszigorúbb gazdaságosság ga átfogta a vállát. Oda nézz a gerincre. tfutott. A szél a házakon ki- , , övül akadálytalanul nyargalt. ** Az, 0Te° keze m^reme- Helekapaszkodott a leányba, 9 U a leany valla-n. mintha fogni akarná. De Er- — Kigyúlt a fény, — súg-* -®si nekidőlt és futott. Most *a;.A leány kutatott az éjszá-', már vitte a gondolat, hogy -a fánál lesz Fenyvesi Tibor. Ügy pillanatra megállt, hogy csillapodjon vadul hullámzó feeble. Hallgatózott. A szél víjogva vágott el fölötte. kában és apró lángocskát,' akár egy csillagot látott a\ gerincen vibrálni. — Kigyúlt — suttogta alig§ hallhatóan és nézte-nézte,- _ _______ hangtalan könnyein keresztül1 Ú jból nekilódult, ment a még akkor is, amikor érezte,„. 'hegyen, mintha a széllel hogy az öreg eltávolodik mei-<<allapitotta’ h°gy az fmsz-nél takarna versenyt futni. Már lőle és a hegy gerince már)>? bizonylati rend és okmány. ’kibontakozott előtte a nagy csak mint fekete óriás ágas-< fa körvonala. Kétségbeeset- kodott a csillagok felé. ten összeszedte maradék ere- (Vége) fét, futott, és fáradtan neki- ... Bobál Gyula S elvét. Egyes üzemágak ugyan az utóbbi negyedévben értek el eredményt. azonban ezeket a negyedéveket is veszteségessé tették az előző évek veszteségei, a hiányok, leírások, im­produktív költségek stb. A vizsgálat azt is meg­ző. Ezalatt az felvásárlás és területén olyan nagyfokú volt a lazaság, hogy a felvásárlás és értéke­sítés alapbizonylatai nin- csennek meg, vagy azokat hiányosan, szabálytalanul állították ki. A bizonylatok 90 százalékánál nincs feltüntetve, hogy az eladás milyen szerv részére történt. A szövetkezetek választott vezetői egy percre sem feledjék el, hogy az ok­mányfegyelem területén meglévő lazaságok alkal­mat adnak a szövetkeze­tek felelőtlen dolgozóinak, hogy a szövetkezeti tu­lajdont csáki szalmája módjára kezeljék. Az őrhalmi fmsz igazgató­sága értékelve a vizsgálat eredményét. megállapította, hogy a jövőben sokkal gyak­rabban és alaposabban kell ellenőrzést végezniökj, hogy a hibáknak elejét vegyék. Reméljük, hogy a hibák fel­tárása és kijavítása után ennél a szövetkezetnél is lé­nyegesen megjavul a munka és fölzárkózik a többi jól­működő szövetkezet sorába. A jövőben nem lesz arra szükség, hogy ilyen súlyos mulasztásokért feielősségre- vonást keljen alkalmazni. Zolnai Gyula m. revizor idő van hátra, egy hónap csu­pán, akkor más feladatok kezdődnek, a tervkészítések­kel már végezniük kell. Nógrádszakálban a Haladás Termelőszövetkezet is elké­szítette tervét az új eszten­dőre. Igaz, a terv csak terv marad, ha az emberek, akik­nek részére készült, nem igyekszenek megvalósítani azt. De ahogy azon a szeles, december végi estén a terme­lőszövetkezet új elnökével, Balogh Antallal beszélgettünk, kibontakozott előttünk a jövő, a közös gazdaság jövője. Ba­logh Antal nem régen, alig egy hónapja, hogy irányítja, vezeti a nógrádszakáli Ha­ladás Termelőszövetkezetben dolgozó huszonegy tagot. De azért nem idegen ő itt. Ismerte jól, amikor ide­jött, hol szorít a cipő, mert itt lakik a községben, s fi­gyelemmel kisérte, hogyan gazdálkodnak a szövetkezeti­ek. S ez adott neki mérhetet­len segítséget ahhoz, hogy a korábbi egészségtelen állapo­tot, ami a termelőszövetke­zetben uralkodott, a becsüle­tesen dolgozó tagok segítségé­vel megváltoztassa. Ma már a fegyelmezetlenségnek csak a híre maradt meg, mert az emberek becsülik, értékelik a közös vagyont, hiszen tudják, hogy mindez az övék, mert az ő fáradtságos munkájuk fekszik benne. S ez a nagy változás, ami a termelőszövet­kezet életében beállott, sar­kalta az embereket, hogy jó­val nagyobbat lépjenek előre a megkezdett úton, mint az elmúlt esztendőben. Mert a terv, amelyet az idei eszten­dőre készítettek, ezt tükrözi. Dehát hadd mondja el ezt az arra legilletékesebb: — Úgy határoztunk, hogy az idén — s természetesen a to­vábbiakban is — gazdasá­gunkat az állattenyésztésre építjük. A jelenleg 17 da­rabból álló tehénállomi nyunkat még tízzel gyarapíi juk. Háromszáz juhot is v' sárolunk, mert takarmányun1 van bőven, az állattenyésztő nem okoz különösebb gondo a termelőszövetkezetnek kezdte el Balogh Antal, termelőszövetkezet elnöke. Természetsen egy-egy terv nek értékét az adja meg, hog. végrehajtása nyomán hogya erősödik gazdaságilag a tér melőszövetkezet, hogyan élnei a tagok. Erről beszél Bart' Antal is: — Ez az esztendő mindkét szempontból a legjobbakat ígéri. Mindent számba vet tünk, s ennek alapján 50,5. forintra terveztük a munka­egység értékét. Pedig az idé' is elég szépen osztottunk. 4t forintot . munkaegységenként S még, and fontos. Az ide gazdasági évben áttérünk havonkénti pénzfizetésre Minden hónapban 30 forinto adunk munkaegységenként.. — S ahogy látja, hogy kér dően nézek rá, füstén vála szol is: — Igen, 30 forintot. Nővén bér hónapban már meg kapták a tagok. Voltak per sze olyanok, akik jóakaratu- lag figyelmeztettek, vajcn bírjuk-e majd így végig? Di mi alaposan megnéztük t tervkészítés során, honnan milyen összeget várhatunk Az állattenyésztés jövedelme, meg a kertészet biztosítja minden hónapban az előleg- osztáshoz szükséges pénz- mennyiséget. S hogy mennyi valósul meg belőle? Minden bizonnyal, megvalósítják a tervezetteket, hiszen a terme­lőszövetkezet tagjai vala mennyien dolgozni akarna', ahogy tőlük telik. Meg aztá vannak érdeklődök is. akik arról beszélnek, felcserélik eddigi munkájukat a közös gazdasággal, a termelőszövet­kezettel. V-né. Agrárbizottság alakult A napokban agrárbizottság alakult a Hazafias Népfront, a megyei tanács mezőgazda­ságii osztálya, a TTIT és a Mészöv képviselőinek részvé­telével. A bizottság feladata, hogy megtegye az előkészüle teket a Magyar-Szovjet Ba­rátsági Hónapban sorrakerült magyar-szovjet mezőgazdaság1 napokra. KÍNAI MESE Egy festő arcképet készí­tett a fejedelemről. Egyszer megkérdezte tőle a fejede­lem: „Mit a legnehezebb fes­teni?” — Kutyát és lovat — vá­laszolta a festő. — S mit legkönnyebb? — kérdezte a fejedelem. — Isteneket és szelleme két — hangzott a felelet. — A kutyát és a lovat minden­ki ismeri, mindennap látja. Bárki megítélheti: jó és ta, láló-e a festmény. Isteneket és szellemeket viszont méf senki sem látott, s nem tud­ja .milyen az alakjuk. Étert könnyű lefesteni őket. Miwkaerediráyek, tervek a balassagyarmati tsz-nél > fegyelem terén nem egyszer <a legelemibb követelménye- <ket sem tartatták be. Ez ^különösen az ellenforradalom utáni első évre volt jellem­A balassagyarmati Előre Termelőszövetkezet az őszi mélyszántási munkákat 142 kh. területen 100 százalékban teljesítette.' A tervezett 100 köbméter siló megtöltését is befejezték, hogy a növendék­állatok részére az új termé­sig bőséges silótakarmány legyen. Jó minőségű szálas- és abraktakarmányt — a szük­ségletnek megfelelően — biz­tosítottak az állatok részére. A termelőszövetkezetnél be­fejezték a zárszámadást, és az 1958-59-es termelési tervek készítését. Egy munkaegy­ségre eső pénzérték 26,48 fo­rint, ami több is lehetett vol­na, ha a tsz. tagságának egy része a munkából derekasab- ban kivette volna a részét. A termelőszövetkezet vezető­sége és tagsága, az 1958-59. gazdasági évre, a termelési tervet, az adottságokat fel­mérve, a legnagyobb körülte­kintéssel készítette el. A terv- készítésnél a növénytermelési terv mellett, az állattenyész­tésre is nagyobb gondot for­dítottak, mint az elmúlt gaz­dasági években. Az állatte­nyésztésen belül nagy gondot fordítanak a tehenészetre, amely komoly jövedelmet biz­tosít a termelőszövetkezet tag­ságának. A távlati terv sze­rint, a meglévő 26 tehén szá­mát 40-re tervezik emelni sa­ját tenyésztés és vásárlás út­ján. A tejtermelés vonalán szeretnék elérni, hogy az egy tehénre jutó évi tejho­zam elérné a 3000 litert. A termelőszövetkezet tagságának elgondolása a tehenészet fej­lesztése terén, a város lakos­vei a dolgozók friss tejjel való ellátása ezen keresztül javulni fog. A termelőszövel kezet tagsága a zárszámadás óta 2 taggal erősödött, akik már munkába is léptek. A tsz. tagsága az őszi munkák befejezése után is keresi a munka lehetőséget és ipar­kodnak a soron következő munkákat közös erővel vé­ságára nézve is kedvező, mi- gezni.-«1^. Balassagyarmati krónika Az MSZMP Városi Bizott­sága a Földművesszövetkezot éttermében nagysikerű, me- leghanguiatú ismerkedési es­tet rendezett a választások munkájában kitűnt aktívák részére. * December 13-án a Földmű­vesszövetkezetek Nógrád me­gyei Központja megyei sza­kácsversenyt rendezett a ba­lassagyarmati földművesszö­vetkezet éttermében. A nagy­számú közönség szórakoztatá­sáról Tóth Erzsi és Répássy Imre magyar nótaénekesek gondoskodtak. * A V árosa Szociális Otthon gondozottainak szervezett foglalkoztatottságát varroda, kötődé, eipészműhely és va­saló helyiség biztosítja. Ezen­kívül konyhai kisegítő bri­gád is működik. Ezen részle­gekben mintegy 100 fő dolgo­zik, akik csupán november hónapban kereken 2000 fo­rint jutalomban részesültek. 4= Az utóbbi hetekben igen megjavult a dolgozók adófi­zetési készsége. Az eddigi eredmények a/lapján az évi adóbevételi terv határidőre történő teljesítése biztosított­nak látszik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents