Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-03 / 1. szám

5 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. január 8. heveset keres a lányom... Szöszke csöppségnek tap­solnak a nézőtéren az em­berek. Egy alig ötéves kis­lánynak, aki gyermeki egy­szerűségében is hálósán, ked­vesen játszik. Tapsolok én is. Gokart meghatva figyelik, «.mint a szerep kis Katija meghajol a függöny előtt, s utána szinte kiszalad a szín­padról. A kicsi Kati nem szinészhá- zaspár leánykája. A társulat gyermekének lehetne nevezni, de mégsem az. Mint vendég szerepel most, másként nem lehet. A szülő dönt még a kicsi sorsa felett. ' Hogyan került mégis szín­padra e leányka? A „Szigligeti ribilió” című zenés darabhoz kisleánysze­replő kellett. Nosza, keres­sünk színészek! S egyszer véletlenül megismerték ezt a kislányt. Elhanyagolt ruhács­kájában, kócos hajával, s két szomorú szemével hasonlított egy vihartépett virághoz. Meg­tetszett. Később kiderült, te­hetséges is. Megkérték, hogy nenjen velük szerepelni. A kicsinek tetszett az ötlet, és szívesen ment a színészekkel, hiszen gyermek. Nehezebb volt megegyezni a szülőkkel. Végül ez is si­került, hiszen az „érvek” meggyőzték az apát. Tetszett az ötlet az anyának is. Hál igen. Nem kell gondot viselni a kicsire, és még pénzt is kapnak. Ezek az „érvek” dön­tötték el a leányka sorsát. Talán még azt is gondolták: menjen csak, aranyat ér ez a gyerek, és az apa képzele­tében borosüvegek sokasága jelent meg. S Katika elindult. A sok keserűség és rettegés után jó emberek közé került. Az­óta van már neki ruhácskája is. Vett neki a társulat kar­mesternője, aki anyja után anyja. Ö pedig minden hó­nap végén hazaadja a fize­tését. Ez a pénz becsületére válnék egy felnőtt embernek is. A szülők? Minden hónap­ban megkapják a kicsi „ke­resetét.” Jól jön a konyhára. No, persze telik azért „másra” Amikor idegen tanuló jött valahonnan a mi osztályunk­ba — jól emlékszem rá — megváltoztatta a légkört. Mindegyikünk szeretett volna bemutatkozni, hogy új tár­sunkból legalább is elisme­rést váltson ki. De mindnyá­jan figyeltük őt is. Különösen amikor felszólították. Az első feleleteitől, fellépésétől, bátor­ságától függött, hol lesz a helye. Az elsők között-e, vagy éppen ő lesz az első: mert könnyű a várakozók vállán a magasba jutni — de éppen !lyen könnyen el is fordulhat tőle a tömeg, ha csalódik ben­ne. Erre gondolok a választás utáni első tanácsülésen Ka­záron. Nem mondhatom, hogy ma­gam szerencsésen mutatkoz­tam be. Az elmúlt időszakban megszoktuk, hogy 40—50 per­cet várakoztunk a gyülekező tanácstagokra. Most sem si­ettem. Az utcáról be lehet látni a tanácsterembe. El­számítottam magam. Az új tanácselnök már beszél. Kényelmetlen érzés, amikor 30 ember szeme tapad kér­dően ránk. Szerencse, hogy a tanács faliórája késik, s én is csak 5 perccel jöttem hat óra után. Túrái Jenő, az új elnök is rám pillant, az­tán beszél tovább. Vékony arcélű, szobában körmölő ér­telmiségnek nézhetnénk. Mon­datai határozottak, erőtelje­sek, bár egyáltalán nem han- goskodók. Ebben a pillanat­ban válik tudatossá bennünk, hogy ez így jó, mert a nagy­képűség éppen annyira ide­jét múlta, és veszélyezteti a munkához állás őszinteségéts mint a könnyelmű kedélyes­kedés. Míg köszöntője elhangzik, s a tanácstitkár beszámol a körültekintően elkészített is. Sajnos mindenre, csak éppen a kislányra nem. Katika gyermekes hangja nap, mint nap felcsendül vá­rosban, falun, pusztán. Sok­sok kilométert utazott már a Déryné Színházzal. Vidám gyermek. Felüdülést nyújt a társulat tagjainak. Megeről­tető előadások után, amikor hazafelé tartanak a késő éj­szakában, nem fáradt. Csacs­ka mókái kacagásra késztet­nek mindenkit. Elgondolkoztató dolgok ezek. A családi élet nem a legmegfelelőbb a kislány szá­mára. De feltehetnénk azt a kérdést is: Vajon valóban megfelelő körülmények közé került-e a gyermek? Nem kétséges, hogy gondját vise­lik. Szeretik is. Megfonto­landó azonban, hogy ez az ötéves kislány mégsem gye­rek. Hiszen színész már. Szá­mára nyugodt, biztos, lelki­megrázkódtatásoktól mentes élet szükséges, ügy vélem, hogy nem hátrányos a gyer­mek számára az időszakon­kénti fellépés, de csak mód­jával. Ha már új és jobb kö­rülmények közé kerül a kicsi, érezzék felelősségét szerepel­tetésének. így ez nagyon szép lenne. De közbeszól a szülői ön­kény: — Nem maradsz to­vább! Kevés a fizetésed. Ab­ból az 1500 forintból nem tudlak nevelni. S ő mit tehet. Fájó szív­vel, de mennie kell. Bántja a színészeket is. S nekem is megvan a vélemé­nyem a szülői kapzsiságról, amely kettétöri a kislány életét. Katika sok felnőttet megszégyenítve állt helyt, s mégis „keveset keres.” A viharvert bús virágból nyíló rózsa lett, de újra gyűlnek a sötét vészthozó vi­harfelhők, csupán azért, mert szüleinek ez a pénz ke­vés. Haza akarják vinni a gyereket a társulattól. Meg­érdemelné, hogy ne hagyják ezt, és segítsék abban, hogy újra gyerek legyen a kicsi. S ezt már az illetékesekre bízzuk. P. A. Az TUDJA-E, HOGY ...A tiszta jég sokkal át­látszóbb a tiszta víznél. ...A légy egy másodperc alatt 330-szor lebbenti meg szárnyát, a lepke mind­össze kétszer. ...A vulkán kráteréből kiömlő láva hőmérséklete eléri az 1000 fokot. ...A halak rövid ideig hátrafelé is tudnak úszni. ...A pekingi állatkert nemrégiben ünnepelte fennállásának 50. évfor­dulóját. ...Moszkvában naponta 11 millió köbméter gáz fogy. A szovjet főváros gázvezetékeinek hossza 5 000 kilométer. ...Statisztikai adatok sze­rint 1957-ben az olaszor­szági dohányzók 52 309 798 kilogramm dohányt fo­gyasztottak. ...A nagy kínai fal több, mint I 000 kilóméter hosz- szú. A falat i. e. IV. szá­zadban kezdték építeni, és a XIV. században fejezték h*i ...A burmai Szue-Mok- tone pagoda 1091-ben arany és ezüsttéglákból épült. A 16 méter magas pagodát 1905-ben lerombolták, majd újjáépítették — de agyag­téglából. ...Minél nagyobb magas­ságban képződik a hó- felhő, annál egyszerűbb szerkezetűek a hópehely- kristályok. ...Az asszírok kutyákat is felhasználtak a háború­ban. ...A villám ugyanarra a helyre többször is becsap­hat. ...A legrégibb térképet i. e. 2000 körül készítették agyagtáblára. ...A legnagyobb egyip­tomi piramis kb. 2 300 000 kőből áll. ...A világ legmagasabb hegysége a Hawai szige­teken lévő Muana Kea vulkán. A lába 5 500 méter mélységben a víz alatt van, csúcsa pedig 4 300 méternyire a tenger színe felett. ...A villám elektromos feszültsége átlag 100 millió volt. ff Vízszintes: 13. Névelővel: ki­bontakozás. 14. Nagy hőerőmű épült itt. 16. Csak középen igaz! 18. Visszaszí. 19. A föld belse­jének anyaga. 21. Vissza: fog­hús. 25. Oka - keverve. 26. Kö­zépen hozta. 27. Erkölcstelen. 29. Jelt ad. 31. Tedd vissza! .32. Ru­haanyagot készírő. 34. Szovjet folyó. 36. Mondat-rész. 37. AÖ. 38. Csavarom. 41. Szorító-szer- szám. 43. Terület. 44. Létezik. 46. Állat. 52. Egyiptomi napisten. 53. Fiú becenév. 54. Labda a ka­puban. 55. Nem bánt, óv. 57. Emelkedő, nagyobbodó. 59. Mint vízsz. 43. sz. 61. Szekrény — oro­szul. 62. Középen káros. 63. Va­jon H? 67. Névelővel: D. 68. Til­tószó. 69. Tűvel dolgozó. 70. Bis — keverve. - 72. Állatlakás. 73. Formai. 74. Névelővel: mezőgaz­dasági szerszám. 76. Egyik világ­rész és benne egy ország (két szó). Függőleges: 2 Fordított név­elő. 3. Vonatkozó névmás (éke­zetfelesleg). 4. Fontos élelmezési cikk. 5. Kis nyúl (első kocka kettős betű). 6. Félig arat! 7. Vissza: bibliai alak. 8. Európai nép. 9. Megszólítás. 10. Amt — keverve. 11. Léha m.-hangzói. 15. Petőfi-vers címe. 17. Névelő­vel: közönség. 20. „Sérthetetlen.” 26. Arra a helyre juttat. 28. Ava­tatlan! 30. Mulatság. 31. Dalos m.-hangzói. 33. Vissza: két sze­mélyes névmás. 35. Tanítás. 39. Gyönyör. 40. Német általános alany. 42. A tőrrel sportoló. 45. Vissza: elem. 47. Köszöntés. 48. Középen leköt! 50. Bibliai „fu­tó”. 52. Vissza: arra a helyre jut. 56. MKA. 58. Francia nemes. 60. Tehén név. 63. Haj — néme­tül. 64. Férfinév. 69. Vissza: meggyőződés. 71. Napa párja. 73. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. I. 3. Német összevont elöljáró. 74. Fordított kicsinyítő képző. 75. Juttat. Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget! Mai rejtvényünkben Petőfi Sándor egyik időszerű költemé­nyének két sorát rejtettük el a következő sorrendben: függ. 22., vízsz. 1., függ. 12., vízsz. 29., 49., függ. 51., vízsz. 65., függ. 66., vízsz. 23. és függ. 24. Beküldendő: a versidézet, vala­mint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény január 7-ig. A múltheti keresztrejtvényünk­nek helyes megfejtése a követ— kező: Salgótarján felszabadulá­sának ünnepe. Könyvjutalmat nyertek: Varga Jánosné, Pásztó, Bognár Ferenc— né, Nagybátony es id. Egne*- Rezső. A gyermekrejtvény nyertesei­nek névsorát legközelebbi rejt­vényünk megjelenésekor közöl­jük. Biztosítási ankét volt Salgótarjánban költségvetésről, van időm szétnézni a teremben. Sok az új tag. Ugyan fel fognak-e szólalni, ébred fel bennem a diákos kíváncsiság. Nem sokáig kell várni. Pardi László titkár nagyon jól megérezte a közhangula­tot, amikor kijelentette: a fa­lu lakosságának éreznie kell, hogy az új tanács gazdája lesz a községnek, megvaló­sítja a tervezett és félbema­radt községfejlesztési felada­tokat. Meglepett, hogy a tanács nem elégedett meg annak a megállapításával, hogy a vb. helyesen látja, mi a teendője, hanem egymás után álltak elő a tagok azokkal a javas­latokkal, amelyek választóik szerint a legrövidebb időn belül a legeredményesebben vezetnek a célhoz. — Kevés a pénzünk, sok a kiadás — kérdi Kovács p. Gusztáv — miért nem hasz­náljuk ki azokat a lehetősé­geket, amelyeket a községünk nyújt? — Utal a nagyértékű kavics-, homok- és kőbányák­ra. Urbán Sándor a gyalogjár­dák tartós megépítésének kér­dését veti fel, Tőzsér káró János a betonlapok elkészí­tését helyi anyagokból ja­vasolja, és felhívja a figyel­met a helyes útépítésre. Bekapcsolódnak a lehetősé­gek megfontolásába a kő­művesek, építőmunkások. Szakvéleményük alapján a tanács elhatározza, hogy meg kell indítani a homofcmész- tégla sajtolását, kútgyűrűk, cserepek gyártását. Domonkos Imre, járási v. b. titkár meg­elégedéssel csatlakozik a ta­nács határozatához, s rámu­tat a kezdéshez szükséges összeg előteremtésének mód­jára: amit elveszünk ebben az évben a járdaépítésre szánt összegből, az sokszoro­san megtérül a következő években. A tanács úgy véli, lesz más módja a szükséges összeg előteremtésének. A járdaké­szítésnek az állami útépítők munkájával párhuzamosan kell haladni. A kérdést rész­letes kidolgozásra visszautal­ják a végrehajtó bizottság­hoz azzal, hogy egy hónap múlva tegyen jelentést. A kultúrházba, moziba, sporttelepre vezető út évek óta nagy elkeseredést okoz a falu lakóinak, mert esőzések alkalmával járhatatlanná vá­lik. Az előző tanács megkezd­te a munkát, de abba is ma­radt. A tanácselnök ismerteti, hogy mit végzett eddig, és közli: azonnal rendelkezésük­re áll a különböző minőségű apró kőzuzalék, szállításra te­herautó tíz is van, csak le­gyen vasárnapokon munkaerő a lapátoláshoz. Kluka László biztosítja az ifjú szabadságharcosok köz­reműködését. Itt is, ott is javaslatok, fel­ajánlások hangzanak el a tanácstagok részéről. Zúg a terem, mint a méhkas, a lendület elfogja az embere­ket. Most vizsgáznak, teszik Az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatósága ankéton beszélte meg a megyei párt, közigazgatási és társadalmi szervek képviselőivel a biz­tosító munkáját. Ez volt az első alkalom, amikor ilyen széles körben vitatták meg a biztosítással kapcsolatos eredményeket és tennivalókat. Mint a beszá­moló is ismertette, megyénk területén a lakosságnak még csak mintegy 40 százaléka kötött biztosítást a különböző károk megelőzésére. A többi szocializmust építő országban már sokkal elter­le tekintélyük alapjait á ta­nács tagjai. Az útnak meg kell lenni. Minden akadályt el kell hárítani. (Majd meglátjuk, mások is beszéltek már így!) És még mindig sok a prob­léma. Nagy kapcsos Antal kevesli a népkönyvtár fej­lesztésére előirányzott 1000 forintot, Tőzsér kis János a Homok-ivóvíz gondját veti fel. Minden panaszt orvosolni kell, de a fontosság sorrend­jében: javasolta. Talán a felszólalók határo­zottságánál, mondanivalójuk megfontoltságánál is jobban meglepett a stílusuk. A gon­dolatok szabatos kifejezése, jól szerkesztett mondatok, változatos szerkezetek, fegyel­mezett hang, és helyes hang- súlyozás volt a beszédek jel­lemzője. Nem csoda, hogy a tanács­kozás teljesen lekötötte a résztvevőket, érdeklődést, megelégedést és bizonyára nem alaptalanul bizakodást keltett bennünk. De hol ta­nultak ezek az új tanácsta­gok? Ahogy sorra veszem őket, rájövök, mind évekig távol volt falujától. Bányák, vállalatok, gazdasági vezetői, katonatisztek voltak. Ezeken a helyeken szélesedett látó­körük, fejlődött itélőkészsé- gük, amit lám most milyen jól tudnak hasznosítani szü­lőfalujukban. Széchenyi minél több ki­művelt emberfőt követelt. El­jutottunk oda, hogy az apró falvak kultúrájáért folyó harcban is egyre többen tűn­nek fel. Hazafelé készülünk. El sem akarjuk hinni, hogy ilyen késő van már, hogy közel három órája tanácsko­zunk. Elrepült az idő! K. G. jedtebb a biztosítás, mint ha­zánkban. Ezekben az országokban gazdasági szükségletnek érzik a dolgozók, hogy a bekövetkezhető káro­sodás ellen idejében meg­kössék a szükséges óv­intézkedéseket. A Szovjetunióban például már nemcsak tűz- és jégkár­ra terjed ki a biztosítás, ha­nem biztosítva vannak aszály, és árvizek ellen is. A biztosításnak nemcsak az egyén, vagy egyes gaz­dasági egységek szem­pontjából van jelentősége. A legkisebb termelési egy­ség zavartalan működése is fontos népgazdasági érdek. A biztosítás a keletkezett ká­rok megtérítésével lehetővé teszi, a kár helyreállítását, és ezzel a termelés folyamatos­ságának biztosítását. Egyes biztosítási fajtáknak bizonyos idényjellegük van. A tűzbiztosításra természete­sen egész évben szükség van. Bár korszerű tűzrendé­szetünk van, mégis gyakran fordulnak elő tűzesetek, me­lyek órák alatt igen nagy pusztítást okoznak. Az önkén­tes biztosítások bevezetése óta, — 1957 eleje óta — a Nógrád megyei igazgató- ---------------­ság tűz és viharkárok­ra 1 027 400 forintot fi­zetett ki a károsultak részére. Ezek a károsultak a kárese­mény bekövetkezte előtt a kártérítési összegnek csupán 1—2 százalékát fizették be biztosítási díjként. Megyénkben évente mint­egy 40—50 községet érinti a jégverés. A kötelező biztosítás megszűnése óta több mint 325 ezer forintot fizetett ki az Állami Biztosító jégkár címén. Az állattenyésztés fejlesztése során is érheti az állattartó gazdát anyagi károsodás. Az idejében megkötött' állatbiz­tosítás megtéríti ezt az anyagi kárt. így például az elmúlt év tavasza óta 690 ezer forin­tot fizetetett ki állatelhullá­sok esetén kártérítések fejé­ben az Állami Biztosító. Üj és legkevésbé ismert formája a biztosításnak az általános háztartási biztosí­tás. Ez a háztartásokat érhető? szinte valamennyi kárra, illetve kockázatra érvényes. Kiterjed a lakásban lévő in­góságokban tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, betöréses, lopás okozta károkra, és ki­terjed a balesetekre is. ---------------­É rtékelték a bányász- és szolgáltaié KISZ fiatalok tisztasági versenyét November 1-tő1 december 15-ig tartott a bányász- és szolgáltató üzemek KISZ-fia- taljainak tisztasági versenye, melyet megyei KlSZ-bdzott- ságunk hirdetett. A versenyben valamennyi bányász és szolgáltató üzem KISZ-fiatatjai bekapcsolódtak. Több mint 300 KISZ-tag, 1729 órát dolgozott ezalatt társadalmi munkában. Legeredményesebben a szo­ros pataki, tirilbesi, Kossuth- lejtősaknai, Nagybátony-szol- gáltatód, Gyula-rakodói KISZ- fiatalok dolgoztaik. A bányáikban és az üzem területén talált hulladékokat, gépalkatrészeiket, vasdarabo­kat használható anyagokat, stb. egybehordták, s osztá­lyozták. Gyula-rakodó kiszis- tái raktárt létesítettek az üzemben. Ide gyűjtik mun­kájuk eredményét, s negyed­évenként adják át az osztály­zó üzemnek. E versenyben a mizserfai fiatalok 30 tonna ócskavasat, a katalimiak 9 tonna ócska­vasat, egy tonna páncélkábelt a Zagyvapálfalvi Bányagép­gyár kiszástái 20 tonna vasat, 1050 kg papírt gyűjtöttek. Nem maradtaik le a for­gácsnak sem. 160 órát dol­goztak anyagmentésein, 36 órát bánya takarításon. A fia­talok munkája jelentősen elő­segítette, hogy a Tröszt 116,4; százalékra teljesítette hulla­dékvas beadási tervét. Hiszen az 1280,5 tonna ócskavas na­gyobb részét a fiatalok gyűj­tötték. A versenyben résztvevő KlSZ-szervezetbfcnok van mát írni takarékossági szám­lájukra a IV. negyedévben is. Becsülettel helyt álltak, szorgalmúik következménye minden eredmény. A megyei KISZ-bizottsiág figyélembe- véve a szervezőtek korábbi Tnumikiáját — ez versenyfel­tétel volt — az első díjat 2000 forintot a szarospataki KISZ- szierveziatnek adta. Az 1000 forintos második díjat a tiri- besiio’k, mig az 500 forintos harmadik díjat a Gyula­rakodói fiatalok kapták. A dijaikat a tagikönyvkiosz- tó taggyűlésen adják, át.

Next

/
Thumbnails
Contents