Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-17 / 5. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. január 1?, Új mozit avattak, postaépületet építenek Szilaspogonyban A községfejlesztési tervek megvalósításával egy község arculatát lehet megváltoztatni. Tudják ezt most már a szilaspogonyi lakók is, akik erre az évre nagy terveket tűztek maguk elé. Éppen erről a tervekről beszéltek a januári tanácsülésen is, ahol elsősorban a sártenger megszüntetését, az utak és árkok javítását határozták el. A községfejlesztés ezévi első örömét, jelentőségét máris érzik a szilaspogonyiak, máris látják. hogy a közös összefogás jelentős eredményekhez vezet. De mi is történt ebben a kis „eldugott’ faluban. Hosz- szú éveken keresztül óhajtotta a falu lakossága, hogy csakúgy mint másutt, náluk is működjék egy állandó mozi. A helyiség biztosítva van, hisz nagyszerű művelődési otthonnal rendelkeznek. A mozi megindításához csak a gép hiányzott. Nos, erre összefogott a falu. Fillérjeiket, forintjaikat adták össze — összesen 7 600 forintot, hogy ebből az ősz- szegből, a községfejlesztés alapján megvásárolják a gépet. A falu lakóit éppen egy hete nem várt meglepetés érte. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat „áthúzta” számításukat. Minden térítés nélkül mozigépet adott a falunak, s ma egy hete már az első előadást is megtartották. Először vetítették az „Egy pikoló világos” című nagysikerű magyar filmet. S hogy a falu lakói mennyire örülnek ennek az ajándéknak, itt a példa. A száz férőhelyes teremben minden előadáson csaknem százharmincán szorultak. Még többen is mentek volna, ha a terem azt biztosítaná. Mivel a falu lakóit ilyen kellemes meglepetés érte, mozigépet kaptak, a községfejlesztésből ideszánt összeg megmaradt, más célra kell azt fordítani. A falu vezetői már döntöttek is, csak a dolgozók hozzájárulása szükséges még. Űj postahivatalt kell építeni, mert a minisztérium a jelenlegi épületben nem engedélyezi a további működést. A falut pedig ez komolyan érintené. Zabarra, a szomszéd községbe kellene járni a csomagért, s más postai értékcikkért. A vezetőség után a falu is úgy dönt majd: felépítik az új postai épületet, s testet ölt a községfejlesztési terv. KISZ to (jUcin tj aeutv a nuíjijei tana esőn Január 12-én került sor a megyei tanács KlSZ-alap- szervezeténél a tagkönyv- cserére. A szépen feldíszített nagy tanácstermében rendezték meg a bensőséges ünnepséget. Az ünnepi beszámoló után osztották ki a tag- könyveket. Az ünnepélyen megjelentek a megyei tanács pártós hivatalvezetői, felszólalt Cser Gyula elvtárs a megyei tanács elnöke is. Elmondotta többek között, hogy örömmel vesz részt ezen az ünnepélyen és reméli, hogy az elkövetkezendő időben a megyei tanács KlSZ-fiatailjai- nak jó munkájáról többet álljon hallanak majd. Méltatta azt: t Úttörők a Gyermekvárosétt Bűvész előadás a Városi Kultúrházban hogy ma a megyei tanács hivatalaiba munkás- és parasztfiúk ülhetnek, azért az elmúlt 40 esztendő alatt sok kommunista mártír adta életét. A fiataloknak ezt mindig szem előtt kell tartaniok. Cser elvtárs hangsúlyozta, bár a megyei tanács KISZ- fiabaljai igyekeznek kivenni a részüket a munkából, azonban munkájukban még van javítani való. Legnagyobb hiba talán az, hogy a fiatalok nem egységesen veszik ki a részüket a munkából. Egyesek igen sokat vállalnak magukra, mások pedig elzárkóznak. Pedig eredményeket csak akkor érhetnek el, ha valamennyien összefognak és közösen végzik el a KlSZ^re váró feladatokat. Ennek érdekében több ön- tevékenység, egyéni kezdeményezés is szükséges. Befejezésül Cser elvtárs elmondotta, a jövőben a hivatalvezetés még nagyobb figyelemmel kíséri a fiatalok munkáját, hogy segítségükkel pezsgőbb, elevenebb le. gyen az élet a megyei tanács KISZ-szervezetében. Vízszintes: 1. (9. kocka kettős betű). 15. Klasszikus magyar költő. 17. Pára. 19. Zúz. 20. Tiltószó. 21. A Ludas Matyi rajzolóművésznőjének írói neve. 22. Szovjet repülőg- márka. 23. Hiányosan arra. 25. Taszít. 27. Idegen pénzegység. 28. Vissza; spion. 29. Európai város. 31. Ha ez rövid, toldd meg egy lépéssel. 34. Férfinév. 35. Történelmi nőalak. 37. Hozzátesz. 38. Régi fegyver. 39. Szovjet női név. 40. Egymást követő betűk az ABC-ben. 41. Délelőtti előadás. 42. Hiányos ajtó. 43. Hírhedt nyugateurópai szervezet. 45. Dolog — latinul. 46. Létezik. 48. Téliruhadarab. 50. Személyes névmás. 51. Több - németül (kiejtve). 53. Vissza: húz! 54. O - németül. 55. Régi mértékegység. 56. Férfinév. 58. Közepébe helyező, 61. Amikor a viz gőzzé alakul. 62. Ital. 64. Ép — latinul. 65. Vizlelőhely. 66. Személyes névmás. 68. Türelmes. 69. Uypszilon. 70. Lyuk a jégen. 71. MJ. 72. Meggyőződések. 74. Névelővel: ipari növény. 76. Tengeri rabló. 78. Van Ideje. 79. Nagyobb edény. 81. Paripa-név. 82. (utolsó VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1959. I. IV. kocka két betű). 83. A finnek nenzetl eposza. 84. Tudomány. Függőleges: 2. Félig epés. 3. Vissza: cimzésrövidités. 4. Hatol Ikerszava. 5. Európai nép. 6. Fordított fej. 7. Asztal németül - kiejtve. 8. Vissza: napszak. 9. SZA. 10. Hagy. 11. Ezerötszázkettő — római számmal. 12. Ruhát tisztít. 13. ö — németül. 14. Folytatva vízsz. 82- ben. 16. Első kocka kettősbetű. 18. íz. 22. Most! 24. Társas üzlet. 26. Kórus. 27. Félig hallod. 28. Annak ellenére. 30. Névelővel: tejtermék. 32. Keretek. 33. Klasszikus olasz költő. 34. Nem egészséges. 36. Napszak. 38. Pásztó melletti község. 43. Híres. 44. Vacak. 47. Talál. 48. s;. herceg. 49. Dunántúli folyó. 50. Nógrád megyei község. 52. Dolog - latinul. 55. Bibliai alak. 57. összeönt. 59. Vajon tetejére telepedett? 60. Névelővel: testrész. 61. Kapzsi, zsugori. 63. Vízi állat. 65. Szín. 67. Ila tulajdona. 71. Klasszikus írónk. 73. Utólja (utolsó kocka két betű). 74. Angolna — németül. 75. Megnyújtott felkiáltó szó. 77. Van szeme. 79. Kicsinyítő képző. 80. Nála m.-hangzól. Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget! Mai rejtvényünkben három színdarab címét rejtettük el. E» küldendő be, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: január íl. Múltheti keresztrejtvény (tok helyes megfejtése: Franciaország* Lengyelország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Yemen, Libanon« Karacsl, Vologda, Tokod. Könyvjutalmat nyertek: Pa Ur lusz Sándorné, Balassagyarmat, Tóth Akosné, Salgótarján, PoP huber Gyula, Nagybátony. A könyveket postán küldjCM el. A TISZTASÁG VÉDELMÉBEN A Csillebérci Üttörő Város bűvészbácsija, Suda varázsló szombaton Salgótarjánba látogat el. A pedagógiai eszközökkel dolgozó gyermek-bűvész mester másfél órás bűvész-műsort ad a sagótarjáni városi kultúrházban. Suda varázsló már fellépett Cereden, Nógrádme- gyerben, és a megye több helyiségében is. Mindenütt nagy sikert aratott. Külön érdeme a gyermek-bűvésznek, hogy munkáját társadalmilag végzi, a bűvészestek és délutánok teljes bevételét az úttörőcsapatoknak adja át. Az úttörők már régebben elhatározták, hogy tenni kívánnak valamit a Gyermekvárosért. Most ezt az összeget a nemes célra fordíthatják. Szeretettel meghívunk minden úttörő pajtást a Gyermekvárosért rendezett bűvész-délutánra. A kellemes szórakozást nyújtó délután mindössze öt forintba kerül. Minél több úttörő pajtás járuljon hozzá a maga öt forintjával, kellemes szórakozás közepette a Gyermekváros berendezésének biztosításáért. A tervek szerint, ebből az összegből automata játékokat vásárolnak a Gyermekváros kis árva és félárva lakóinak. Országszerte megindult a téli hónapokban a tanácstagok oktatása, illetve továbbképzése. Ebből a célból Salgótarján Városi Tanácsán is megtették a szükséges lépéseket a hat előadásból álló sorozat megindítására. Az első ülésre pénteken került sor. Az előadás-sorozat megisAz ünnepség befejezése után a KISZ-szervezet vendégül látta a megjelenteket. A műsor után is együtt maradtak a fiatalok és a vezetők, elbeszélgettek a KISZ- szervezet, a fiatalok problémájáról. merteti a tanácstagokat a legfontosabb tudnivalókkal, elsajátíthatják a dolgozók ügyes-bajos dolgaikkal való foglalkozás alapelemeit, és tájékozódnak a legfontosabb feladatokról, tennivalókról is. A munka mellett beinduló tanácstagi oktatás, illetve továbbképzés, jelentős lépés a tanácstagok munkájának jó vitele érdekében. Salgótarjánban is megkezdik a tanácstagok oktatását A NOYÁKI Minden faluban a térségeknek, hegyeknek, réteknek nevük van. Így van ez Mátra-’ novákon is. A falu elején az osztályozóval szemben hatalmas rét terül el. Nyáron vizes, zsombékos, télen korcsolyapályának használja az ifjúság. Fiatal, vagy öreg egyformán ismeri a rétet, sőt, mint egymásközt emlegetik a „jajrét”-et. Igen, mert a rétnek ez a neve. Valamikor csak rét volt, a jaj elnevezés csak 1919-ben született. A fiatalok már nem tudják a jaj szó történetét, csak az idősebbek. Én is a fehérhajú Simon Ábel bácsitól hallottam. A Tanácsköztársaság születését a mátranováki bányászok is örömmel fogadták. Nemcsak azért, mert emelték a béreket, fizetett szabadságot adtak, hanem azért is, mert most először emberek lettek, nem lenézett „csórók”. Most bemehettek a tisztikaszinóba is, sőt, ami ennél is jelentősebb volt, beleszólásuk volt az üzemvezetésbe, saját sorsuk irányítói voltak. A munkáshatalom azonban csak né„ JAJRÉT“ hány hónapig tartott s utána következett az úri elnyomás, a véres terror. A faluban és telepen megjelentek a cseh és román katonák, kísérve lovasrendőrökkel és csendőrökkel. Nem válogattak a bányászok között, nem keresték a vezetőket> mindenkit egyformán bűnösnek találnak. De hát hogyisne. Valamennyien egyetértettek a néphatalommal. Lovasrendőrök járták végig este a házakat, s maguk előtt, mint a barmokat, úgy terelték a bányászokat a nagy rétre. Talán négyszer-ötször fordultak, míg valamennyi bányászt sikerült összehajtani. Ezután kordon alakult a lovasrendőrökből, akik éberen őrködtek az est sötétjében, hogy senki meg ne szökjön. A körön belül pedig megindult az ítélkezés. Az ítélőbírák a csendőrök voltak, s a nyaklószíjjal megkezdték az ítélkezést. Meggyötört bányászok jajgatása verte fel az éji csendet. Nem bírtak lábra állni, mert talpukat verték. A földön nyögve hevertek egymás mellett. A fiatal Licskó fiút annyira megverték, hogy belehalt. Ekkor került a rét neve elé a jaj szócska, s az idős nemzedék, aki részese volt az úri terrornak, ma is emlékezik, ha a jajrét mellett elmegy. A 27 éves Simon Ábel is ott volt a Tanácsköztársaság mátranováki vezetői között. Az ő kálváriája azonban nem ért végett a jajréti veréssel. Ezután az egri csillag börtönbe került. Hat hónap után sikerült megszöknie és a szomszédos Csehszlovákiában keresett menedéket, öt hónapig volt ott, de szíve újra visszahozta. Ám alig töltött pár napot otthon, amikor újra letartóztatták és ismét visszavitték Egerbe. Ezúttal azonban, hogy még- egyszer meg ne szökjön, megvasalták mindkét lábát. Egy év múlva csak feltételesen engedték szabadlábra, azzal a kikötéssel, hogy nem politizál és minden héten jelentkezik a helyi csendőrőrsön. Életével játszott, amikor 1923-ban ott volt a sztrájk szervezői között. Hiszen, ha most letartóztatják beváltják a régi ígéretet, magas állást A tisztaság fél egészség — mondja az egyik közmondás. Nem elsőként állapítjuk meg, hogy helyesen mondja. A piszkos, szennyes lakás, az udvarokon felhalmozott szemétdombok nemcsak sértik a kulturált emberek szemét, jóérzését, hanem elősegítik a levegő el- szennyezését, s jó táptalajt nyújtanak a különböző férgek, baktériumok számára is. Ezáltal hozzájárulnak a járványos betegségek terjedéséhez. Ennél is károsabb hatása van az utcákon, tereken, közterületeken felhalmozott szemétnek, mert ez a levegő megrontásán kívül a közutak elszennyeződését is eredményezi. A salgótarjáni városi tanács felelősséget érez a város köztisztaságáért, s annak biztosítása érdekében szabályrendeletet alkotott. A rendelet értelmében a városi tanács pénzbírsággal sújtja azokat, kap — az akasztófán. Szeren-= cséje volt, sikerült elkerülnie§ a letartóztatást, jóllehet a | sztrájk nem járt eredmény-s nyel. Az elnyomás, az örökös 1 jelentkezés a csendörőrsön —s amely mindig egy-két pofon-M nal járt — nagy elhatározásra§ késztette Simon Ábelt. Mttn-§= kát nem kapott, hisz fekete-g listán volt. Hiába -próbálko-s zott, mindenünnen eltanácsol-g ták. Végső elkeseredésében§j 1926-ban búcsút mondott csa-§ Idájának, hazájának. Kanadá-s ba vándorolt, ekkor ez volt az= ígéret földje. Huszonkét évigs volt külföldön, de álmai nemi váltak valóra. Nem tudta se-s gíteni itthon lévő családját.§ 1948-ban jött haza, s amitnem= sikerült elérniük 1919-ben, I 1945 után megvalósult. Ma már Ábel bácsinak hív-1 ják. Haja őszbe borult. Idős! kora ellenére azonban ott van'fj ma is a fiatalok között. Leg-M utóbb ott volt a KISZ tag-s könyvkiosztó gyűlésen és me-g sélt a dicsőséges Tanácsköz-s társaságról, a jajrétröl és ar-1 ról, hogy emberi élet csak ott| van, ahol a munkásosztály al vezető. 1 — tob — = akik a hozzájuk tartozó járdaszakaszt nem takarítják rendszeresen, hulladéktárgyak eldobásával, szennyvíz vagy más folyadék kiöntésével a közterületeket szennyezik. Az utcák tisztántartásának különösen nagy jelentősége van télen, amikor a hótól, jégtől le nem takarított járdák síkossá válnak, s a járókelők testi épségét veszélyeztetik. Városunk lakóinak egyre nagyobb része megérti s valóban szívügyének tekinti a város köztisztaságát. A Rákóczi ú. 69. sz. ház lakói, például rendszeresen takarítják, példás tisztaságban tartják a ház előtti járdaszakaszt. Ugyanez mondható el csaknem az égés» Sztahanov út lakóiróL Csapatzászlót kaptak a balassagyarmati határőrök A napokban kapta meg a balassagyarmati határőrség a Minisztertanács által adományozott csapatzászlót. A zászló-átadási ünnepséggel egyidőben rendezték meg az újonc katonák eskütételét is. Az ünnepségen megjelentek, és résztvettek a megyei tanács, a pártbizottság, az állami és társadalmi élet vezetői, valamint a katonai vezetők. Az ünnepségen egy nógrádi bányász-küldöttség is résztvett Pothornyik elvtárs vezetésével, aki a fegyveres szervek, és a dolgozó nép kapcsolatának jelképéül átnyújtotta a nógrádi bányászok ajándékát, bányászjelvé- nyes plakettet, bányászlámpával. Az ajándékot a katonák mély meghatottsággal fogadták. Büszke érzéssel gondoltak arra, hogy bányászaink- nehéz munkájuk mellett is időt szakítottak arra, hogy kedves ajándékkal jutalma»- zák meg határőreinket országvédelmi munkájukért. Ezután került sor a fiatal katonák eskütételére. A* újoncok egy emberként fogadták, hogy hű védelmezői lesznek a dolgozó nép vívmányainak, és állandóan erősítik a jó kapcsolatot a határmenti magyar és más nemzetiségű lakossággal. kHnnin»i<nn ■■■»•■■■sBaaatiaaaMaae»n»a Napraforgó termelők FIGYELEM! AZ IDÉN IS LEHET napraforgómagra ÉRTÉKESÍTÉSI SZ ERZÖDÉST KÖTNI az állami felvásárló helyeken Az értékesítési szerződéssel lekötött minden mázsa után , 1. kamatmentes előleget, 2. szerződéses felárat 3. és cserében készpénzfizetés nélkül, nemesített vetőmagot kap a termelő. A szerződéskötés ideje január 15-től május 31- ig tart. Részletes felvilágosítással a terményfelvásárló helyeken szolgálnak!