Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-17 / 5. szám

1959. január 17. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 7 Milyen tudományos problémákra derít fényt az űrrakéta? Több, mint három és fél évszázad telt el azóta, hogy Galileo Galilei 1610 január 7-én teleszkópját a Hold felé fordította. Ezidő alatt a vi­lág tudósai számos tudomá­nyos problémát megoldottak, de még mindig akadnak olyan titokzatos jelenségek, amelyek megfejtése korunkra, vagy esetleg a jövő nemzedékére vár. A Földhöz legközelebb eső égitest a Hold, amely ellipszis alakú pályán forog a Föld körül. A Hold legnagyobb távolsága a Föld középpont­jától 405 500 kilométer, leg­kisebb távolsága pedig 363 300 kilométer. A Hold 27 nap, 7 óra és 43 perc alatt tesz meg egy teljes fordulatot a Föld körül. A Hold azonban nemcsak a Föld, hanem saját tenge­lye körül is forog. Ezzel magyarázható az, hogy a Földről mindig csak egyik ol­dalát látjuk. Azt, hogy mi történik a Hold ellenkező féltekéjén, eddig még emberi szem nem látta, s azokra a jelenségekre csak követ­keztetni tudunk. Erre csak a Hold körüli repülés derít­het fényt. A Hold-nappal tizen­négy és fél földi napig tart, s ez idő alatt a Nap suga­raival hevített Hold felszíne 120 fokra melegszik fel. A Hold-éjszaka, amely hasonló­an tizennégy és fél napig tart, a felszínt mínusz 150 fokra hűti le. A Hold át­mérője 3473 kilométer, va­gyis felszínének területe any- nyi, mint Afrika és Auszt­rália együttvéve. A Holdon a tárgyak jelen­tősen veszítenek súlyukból. Számítások alapján bebizo­nyosodott, hogy a Földön a tárgyak több, mint hatszor olyan súlyosak, min a Hol­don. E rövid ismertetés után rá­térhetünk az űrrakéta tudo­mányos fontosságának tag­lalására. Ismeretes, hogy a Földet légburok, vagyis atmoszféra veszi körül, ame­lyen túl a kozmikus térség kezdődik. Itt nincs levegő és az árnyékban lévő testek hőmérséklete megközelíti az abszolút nullát. Ez a koz­mikus térség nagy hatást gyakorol földünk éghajlati, természeti és egyéb viszonyai­ra, tehát szükséges, hogy tisztában legyünk a fenti térség anyagának összetéte­ÍRTA: N. VARVAROV, A SZOVJETUNIÓ DOSZAAF TÁRSASÁG ŰRHAJÓZÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK ELNÖKE lével, tulajdonságaival. Jelen­leg azonban még a legjobb csillagászati műszerünk — teljesen derült időben és kristálytiszta levegőviszonyok közepette — sem ad olyan megbízható adatokat a koz­mikus térség állapotáról, mint amikor műszereinket fellőjük az atmoszféra határain túl­ra. Ez történt most az űr­rakétában és „repülő labo­ratóriumunk” rendkívül ér­tékes felfedezésekkel gazda­gítja a tudományt. A tudósok a színképelem­zés módszerével egy fény­sugárból megállapíthatják a sugárt kibocsátó égitest ösz- szetételét. Tekintve azonban, hogy a Hold sem fényt, sem pedig hőt nem sugároz, ilyen­is végbemennek olyan fo­lyamatok, amelyek kialakítjá. a domborzatot. Ez is olyan kér­dés, amelyet teljes biztonsággá-* csak akkor válaszolhatunk meg, ha megfelelő műszere­inket felküldjük a Holdba, vagy esetleg magunk láto­gatunk él erre az égitestre. A biológusokat rendkívüli módon érdekli, léteznek-e a Holdon baktériumok, ame­lyek nem használnak oxigént és milyen viszonyok között kell majd élnie a Holdra érkező űrutasaknak. A fentiekben csupán né­hány olyan problémát sorol­tam fel, amelynek megoldá­sa csakis az űrrakéta segítsé­gével képzelhető el. Elmond­hatjuk tehát, hogy a szov­jet kozmikus rakéta új feje­zetet nyit a tudományos ku­tatások történetében. Nem kétséges, hogy a szovjet tu­domány új nagyszerű vív­N A P R ENDSZER ÚJ BOLYGOJA Új irányzat a német kérdésben nyugaton? ADENAUER TOVÁBBRA IS A MEREV HÍVE POLITIKA formában a Hold-felszín fi­zikai és geológiai összetételét megállapítani nem tudjuk. Ezt a problémát megint csak az űrrakéta segítségével old­hatjuk meg. Évszázadok során csak a Föld mágnesies mezejének lé­tezéséről tudtunk. Most az űrrakéta a Föld mágneses mezejének tanulmányozásán kívül esetleg fényt deríthet a Hold mágneses mezejének létezésére is, s ezek össze­hasonlítása elvetné, vagy iga­zolná a Föld mágnesesség természetéről alkotott néze­teinket. Sokáig úgy tudtuk, hogy a Hold halott égitest, amely­ben belső folyamatok nem játszódnak le. Nemrégiben azonban Kozirjev tudós a Holdon lezajlott vulkánikus kitörésekről számolt be. Ez arra mutat, hogy a Holdon mánya, az űrrakéta már ed­dig is számtalan, fontos fel­fedezéssel gazdagította a tu­domány kincsestárát. A nyugatnémet sajtó egy­behangzó véleménye szerint a nyugati hatalmak az utób­bi napokban hajlékonyabb magatartást tanúsítanak a német kérdésben. Az előállt helyzet, s az ez­zel összefüggő nyugatné­metországi hangulat nyo­masztóan hat a bonni kor­mányra. Adenauer szerdán sürgősen fogadta Bruce amerikai nagykövetet és fel­világosításokat kért tőle az Egyesült Államok magatar­tásáról. Ezután rendkívüli ülésre hívta össze kormá­nyát és megtiltotta minisz­tereinek, hogy bármiféle po­zitív nyilatkozatot tegyenek a szovjet javaslatokkal ösz- szefüggésiben. Adenauer to­vábbra is ragaszkodik a szovjet javaslatok kerek elutasításához és ahhoz, hogy a nyugat ne tegyen ellenjavaslatokat. A bonni kormány szóvivője egyebek között kijelentette: „A szö­vetségi kormány változatla­nul a szabad választások elsőbbségének alapján áll. A kormány a szabad vá­lasztásokat az újraegyesítés egyedüli útjának tekinti, bár elméletileg más utak is elképzelhetők.” Politikai körökben ezt úgy magyarázzák, hogy az újraegyesítésre esetleg a négy nagyhatalom dekrétum alapján is sorra kerülhetne. A bonni kormány szóvivője mindenképpen „jelentékte­lennek” akarta feltüntetni Dulles sajtónyilatkozatát, még ellenzéki körök nézete szerint Dulles nyilatkozata bizonyítja, hogy az Egye­sült Államok új elgondolást keres. CfizLaíteL a (Vahányip-ati 'Ijeehnikamba — Az általános iskola Vili. osztályát kitűnő, jeles, vagy jó eredménnyel végzett fiúk, esetleg leányok pályázhatnak a Debreceni Dohányipari Technikum l. osztályába. Az intézet az ország egyetlen do­hányipari szakközépiskolája, 4 éves tanintézet. A végzett ta­nulók a dohánytermesztés, ki­képzés, gyártás és értékesítés területén helyezkednek el. A van egyetemi tanulmányok folytatására is. Az iskola mel­lett diákotthon és tanulószoba működik. A kiválóan tanuló dohányipari származású gyer­mekek, ha arra mindenkép­pen érdemesek, évi 4000 fo­rint ösztöndíj elnyeréséért is pályázhatnak. Érdeklődőknek részletes tájékoztatást nyújt az iskola igazgatósága. Cím: Dohányipari Technikum, Deb­recen, Irinyi út 1—3. Telefon: 30-29. Tehát még a nyugati ha­talmak fővárosaiban bizo­nyos kiutat keresnek a mai helyzetből és a szovjet ter­vezettel szemben ellen javasr- latok megtételére készülnek, Adenauer egyszerűen nem­mel felel minden kérdésre. Ez a „nem” elutasításra ta­lál azonban a legtöbb nyu­gatnémet lap hasábjain is. HATALMAS TÜNTETÉS LESZ BERLINBEN Negyven évvel ezelőtt, 1919 január 15-én a német milita­rista reakció Berlinben meg­gyilkoltatta Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot, a né­met munkásosztály forradalmi vezetőit. Az évfordulóval kap­csolatban vasárnap Berlin dol­gozói hatalmas tüntetést ren­deznek a szocialista mártírok Berlin—Friedrichsfeldei em­lékművénél. Eisenhower készül a Mikojannal tartandó szombati találkozásra Eisenhower elnök értekezle­tek sorozatán több mint két óra hosszat tárgyalt csütörtö­kön a Fehér Házban a német kérdésről és Mikojan szovjet miniszterelnökhelyettessel tar­tandó tanácskozásáról. James Hagerty-nek, a Fehér Ház saj­tótitkárának közlése 'szerint a nemzetbiztonsági tanács, egész sor kérdésről, köztük a német kérdésről is tárgyalt Eisen­hower elnökkel. A tanács megbeszélésein Dulles külügyminiszter is je­len volt és az ülés után kü­lön megbeszélést is folytatott az elnökkel. Hagerty kijelentette, hogy a külügyminiszter és az elnök tanácskozásának egyik tárgya a találkozó. Ne legyen fenyegető erő Európa szivében^ A két világháború kirob­bantásáért, tengernyi vér­ontásért és pusztításért ter­heli a felelősség a német mi­litaristák lelkiismeretét. Nem látszik azonban, hogy valamit is megbántak volna elkövetett vétkeikből. Már 13 esztendeje annak, hogy a ber­lini Reichstag homlokzatára a horogkeresztes zászló helyé­re a vörös lobogót tűzték ki a felszabadító vörös kato­nák. Uj élet kezdését és a háború végetérését jelképezte a kitűzött zászló. Azonban csak a háború ért véget, az új elet nem bontogatta szárnyát a kettészakított Né­metország nyugati övezetében. Mindenekelőtt súlyos dolog az, hogy a legyőzött Német­országgal a 13 év alatt még­sem jött létre a békeszerző­dés. Pedig a Postdami egyez­mény azért jött létre a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Anglia képviselői között, hogy Németország soha töb­bé ne veszélyeztesse szom­szédait, vagy a világbékét. Hivatva volt arra is a potsdami egyezmény, hogy megsemmisítse a német mi- litarizmust, elfojtsa a náciz­legkiválóbbaknak lehetőségük XXXX^^^OOOCXXlOOOOCXXXXXXXXXXXXJQOCXXXXXXJOGOOCXXXXXXXXXf^XXKXXXXXXXXXJOOCIOOOOCIOOOOCOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKXíC: must. Azonban a német mi- litarizmus nem semmisült meg, a nácizmus még ma is létezik. Sőt azt is el lehet mondani: Nyugat-Németor­szág továbbra is veszélyezteti szomszédait és veszélyezteti a világbékét is. A három nagyhatalom közül csak a Szovjetunió fá­radozott azon az eltelt 13 esztendő alatt, hogy helyre­álljon a német egység és létrejöjjön a német béke- szerződés. A Szovjetunió azonban egymaga sok fára­dozása ellenére sem képes megoldani azt, amire a post­dami egyezményben a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Anglia közösen vállalkoz­tak. Sem Anglia, sem az USA nem tesz semmit annak ér­dekében, hogy Németország­ban megszűnjön a két állam hogy a német nép a béke harcosa legyen. Ellenkezőleg, mindent megtettek annak ér­dekében, hogy Nyugat-Német- ország katonai és atom­támaszpontjuk legyen. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy ez az állam ismét veszélyez­tesse a világbékét. A Szovjet­unió most közzétett új jegy­zékében békeszerződés meg­kötését javasolja. A javaslat­A hétéves terv és a szocialista államok gazdasági együttműködése A KGST MEGALAKULÁSÁNAK 10. ÉVFORDULÓJÁRA A szovjet népgazdaságfej­lesztési hétéves terv határ­talan lehetőségeket nyújt ar­ra, hogy a szocialista álla­mok még magasabb színvo­nalra emeljék gazdasági, tu­dományos és műszaki együtt­működésüket. Nyilvánvaló, hogy mindez elősegíti a szo­cialista gazdasági rendszer előnyeinek még erőteljesebb kifejlődését, valamennyi szo­cialista állam gazdasági ha­ladását. A TESTVÉRI EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPJAI A szocializmus világrend­szere, amely mintegy egy- milliárd embert foglalt ma­gában, szuverén és egyen­rangú államok együttműkö­désén alapul. Felvetődik a kérdés: milyen gazdasági alapra támaszkodik a fenti együttműködés? Ezt az alapot a termelőeszközök társadalmi tulajdona, vagyis a szocialis­ta termelési viszonyok ural­kodó jellege képezi. A szoci­alista rendszer monolit egy­ségének politikai alapját pe­dig a marxizmus-leninizmus elveiben, s a célok közösségé­ben — a szocialista, illetőleg a kommunista társadalom felépítésében — kell keres­nünk. A szocialista államok köl­csönös kapcsolatának legfon­tosabb része: a testvéri segít­ségnyújtás. Azt is mondhat­nánk, hogy a kölcsönös segély­nyújtásban tükröződik talán legjobban a szocialista inter­nacionalizmus eszméje. A testvéri segítségnyújtás ered­ményeit ékesen bizonyítják a következő adatok: az előze­tes számítások szerint a szo­cialista államok ipari terme­lése 1958-ban 4.9-szer szár­nyalta túl azokat az eredmé­nyeket, amelyeket jelenlegi területükön 1937-ben az ak­kori gazdasági rendszer el­ért. A fenti időszak alatt a kapitalista országok ipari ter­melésénél alig 2-szeres emel­kedést figyelhetünk meg; NEMZETKÖZI SZOCIALISTA MUNKAMEGOSZTÁS A szocialista rendszer fej­lődésével egyre inkább lét­rejönnek az országok közötti szakosítás és kooperáció elő­feltételei. Ennek egyik ered­ménye, hogy a különféle szo­cialista országokban egyidő- ben ugyanazon típusú alkat­részeket nem gyártanak. A kohászat területén az orszá­gok megegyeznek például abban, melyik gyár milyen profilú hengert árút készít. A Szovjetunió ezen felül a vasércszállítmányok növelé­sével segíti az európai népi demokráciákat. 1960-ban pél­dául csaknem 2-szer annyi vasércet szállítanak a krivoj- rogi lelőhelyről külföldre, mint 1955-ben. A szakosítás és a kooperá­ció eredményei a kölcsönös áruszállításokban is megmu­tatkoznak. így például Len­gyelország szenet, színesfé­met, vegyipari cikkeket, gé­peket és tengerjáró hajókat, a Német Demokratikus Köz­társaság gépeket, és vegy­ipari cikkeket, Csehszlovákia gépipari termékeket és vegy­ipari termékeket, Románia olajat és olajtermékeket, gé­peket és mezőgazdasági nyers­anyagot szállít a testvéri országoknak. Évről-évre fejlődik az együttműködésnek az a for­mája is, amelynek keretében közösen építenek gyárakat, vasútvonalakat, közösen tár­ják fe a nyersanyaglelőhelye­ket, stb. így például Brailá- ban (Romániában) a román, a csehszlovák, a lengyel és a kelet-német kormány kö­zös erőfeszítései nyomán cellulózé feldolgozó kombi­nát épül. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság pe­dig együttesen felépítik a „Barátság-utját”, amely ösz- szeiköti maid e három szoci­alista országot. A szovjet hétéves terv újabb fellendülést hoz a szo­cialista államok gazdasági együttműködésének egyik legfontosabb részében: a kül­kereskedelemben. A terv cé­lul tűzi ki, hogy a Szovjet­uniónak a szocialista álla­mokkal lebonyolított külke­reskedelmi forgalma 1965- ben, az 1958-as évhez viszo­nyítva, több mint 1.5-szeresé- re emelkedjék. A következő időszakban a Szovjetunió vas- és mangánércet, olajter­mékeket, apatitkoncentrumot, kokszot, hengerelt vas- és fémárút, valamint sok más iparcikket szállít az európai népi demokráciákba, vala­mint Koreába és Mongóliá­ba. A szovjet exportban fon­tos helyet foglalnak el a kü­lönféle nyersanyagok is. A Szovjetunió ugyanakkor nagy mennyiségben vásárol az európai és ázsiai népi de­mokráciák piacain. Ezek az importszállítmányok jelentő­sen hozzájárulnak majd a szovjet terv teljesítéséhez. Láthatjuk tehát, hogy a nemzetközi szocialista mun­kamegosztásban döntő szerep jut a szovjet népgazdaság­nak, amely tartós alapot szol­gáltat a szocialista államok gazdasági együttműködésé­hez. A Szovjetunió segítségé­vel az európai és az ázsiai népi demokráciákban mint­egy 500 iparvállalatot építet­tek fel, vagy építenek jelen­leg. Ezek között megemlít­hetjük az olyan gyáróriáso­kat, mint az ansani kohászati kombinát Kinában. Nowa- Huta Lengyelországban és Sztálinváros Magyarorszá­gon. A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSÁNAK SZEREPE A szocialista államok gaz­dasági együttműködése idén, a szovjet hétéves terv meg­indulásával, új szakaszba lé­pett. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács szerveiben, s különösen az állandó bi­zottságokban, jelenleg a szovje„ hétéves terv és a népi demok­ráciák gazdaságfejlesztési terveinek előirányzatait han­golják össze. 1958 decembe­rében a KGST X. ülésszakán a részvevők nagy körültekin­téssel foglalkoztak a vegy­ipar, de különösen a mű­anyagok, a szintetikus kau- csuk, a műrost és a műtrá­gya termelésének koordiná­lásával. Alaposan megvizs­gálták a kooperáció új for­máját, amely energiarendsze­rek egyesítését, s az elektro­mos áram külföldre vezetését veszi tervbe. Megállapították, hogy a Duna vízienergia-tar- talékainak komplex felhasz­nálására komoly lehetőségek vannak, ezért tervbevették több erőmű, öntözőberende­zés, s más dunai létesítmény építését. Nem feledkezhetünk meg a tervbevett olajvezeték le­fektetésének óriási népgazda­sági jelentőségéről sem. Ez a vezeték, amely a Szovjet­unió, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlo­vákia közös erőfeszítései nyo­mán jön létre, lehetővé teszi, hogy a szovjet olajat a lehe­tő legrövidebb úton a többi szocialista országba szállít­hassák. A fenti, mindössze néhány példából két végső következ­tetést vonhatunk le: az első, hogy a szovjet hétéves nép- gazdaságfejlesztési terv nem­csak a Szovjetunió, hanem valamennyi szocialista ország további felvirágoztatását szol­gálja. A másik pedig: a szo­cialista gazdasági együttmű­ködés a szocializmus világ- rendszerének legdöntőbb erő­forrását alkotja. S hogy ez az erőforrás milyen gazdagon adja nedűjét a szocialista or­szágoknak, nagyban függ a Szovjetunió hétéves tervétől. tál az a célja, hogy meg­szűnjön a feszültség és meg­szűnjön mindenféle megszál­lás Németországban. A Szov­jetunió javaslata szerint haj­landó kivonni Németország­ból csapatait, de megköveteli, hogy Anglia és Amerika is szüntesse be az atomfegyve­rek tárolását, a támaszpon­tok berendezését Németor­szágban és vonja ki sürgő­sen csapatait. A nagyon óhajtott megkö­tendő békeszerződés , meg­valósítaná Németország ön­állóságát még akkor is, ha továbbra is megmaradna a két német állam. így Német­ország nem tartozna semmi­lyen katonai csoporthoz, meg­szűnne területén mindenféle idegen támaszpont és így minden bizonnyal egy lépést tenne az egyesülés felé ve­zető úton. Megszűnne fenye­gető erő lenni Európa szívé­ben. A Szovjet javaslatok, a bé­ke. az emberiség közös ügyét szolgálják. Aki elfogadásukat akadályozza, az az emberiség, a béke ügyen ellen cselek­szik. ! Vontatóvezetőket,! | szerelőket j valamint | í gnmivulkanizálásban jártas! * ¥ Í szakembereket felvesz a Szécsényi | Gépállomás. j Fizetés megegyezés ♦ | szerint szükség esetén ? lakás biztosítva.

Next

/
Thumbnails
Contents