Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-17 / 5. szám
3089. január 17. nógrádi népújság 3 Komámasszony, az olló meg a mosógép Panaszos levelet kaptunk a kazár! bányaüzem munkásszállói- íaak lakóitól. Panaszuk tárgya a EMASZ-nál következő: Újítási verseny A bányász újítók eredmé-r ínyesen dolgoznak az új esz-) 21 paraszti gondolkodás formálása z emberi gondolkodás megváltoztatása, hogy világosság gyűljék az új Megpróbáltunk segíteni a ka-Xtendőben is Már eddig 16 úií-«<«• záriak gondján. Először az2ír gÍ"„!ÍÍ„»élet megismerésére. bármilyen furcsán is Persik elvtárssal S’-^.S-a^az, ■ an«hangzik egyesek számára, a ma egyik legA tröszt 1957. október 4-én, «tiogy megkönnyítse a szálló lakóinak tiszta ruha ellátását, küldött egy 4 kg-os Sabaria típusú mosógépet. A dolgozók a gondoskodás jelét nagy örömmel fogadták, annál is inkább, mivel sok itt lakó teljesen egyedülálló és nem lesz gond a mosás. .,,„,1, „ |(lnrsnla(„t p„di,Anapra Jutott egy. Eddig a leg-«fontosabb feladata. Van okunk erről bevettük fel a kapcsolatot. Persiicónagyobb összegu megtakaritas«szélni Nem gondolunk mi a hatalmas lép- eivtars elmondotta, barmikor 9 abbój a javaslatból ered, «tekkel előrehaladó városa, — noha ezt elvégzik a bekötést, nem raj-5arnely a vas és cső MOLL-«sem hagynánk mindenben kivételnek, — tűk múlik az uzembeheiyezfe,9ácsolatejemek helyett vasbe-«hanem a falura, a falusi életre. Nem is mi hanem a tröszt gépészed osztá-Xton eiemek használatát java-«vagyunk úttörői ennek a gondolatnak, hr lyán. Ezután a tröszt gépeszetigS0jja A javáslat alkalmazása «szén a párt, állami szerveink, talán egyet- osztaiyán érdeklődtünk. Va^gaóesetén közel 300 000 forint«len értekezletet, megbeszélést sem enged- Hugo elmondotta, hogy részük-gmegtakarítás válik lehetővé. >)nek el anélkül, hogy erről szót ne ejtsenek. De ezen a területen lassú az előreha- Az elmúlt év második felé-«iadás. Hiszen az ilyen értekezleteken, vagy ről semmi akadálya a mosógép üzembehelyezésének, mert az az EMAsz-on múlik, vagyis gben hirdetett újítási verseny ^megbeszéléseken elhangzottak egyes eseteknincs gazdája a mosógép üzem- X csütörtökön ért véget, amely «ben megmaradnak az értekezlet résztve- Mint mindig, az örömbe ez- behelyezésének. Miközben azgjúő alatt a benyújtott újítási «vői ben és nem engedik útjára, hogy bíráltai is üröm vegyült. Jóllehet EMASz-szai és a tröszttel tár-Xjavasiatok alkalmazásával 4 és«kózzék, rombolja a régit, a kórhadtat; ót mosógépet még két évvel ez- gyaitunk, a régi gye -ekjáték0 félmillió forint megtakarítás«hogy felszabadítsa az embereket a régi előtt megkapták a szálló lakói, jutott eszünkbe: Komámasszony,2lehetővé. Az újítók már//gondolkodás alól, hogy utat találjanak azt még 1959 januárjáig egy al- hol az olló? Igen. Jó lenne, üagmegkapták újítási díjaikat. A«egy Új, egy nagyszerűbb élet felé. kálómmal sem tudták használni, végre eldöntenék, ki a felelős, A legjobb Újítók még külön juA hiba egyetlen oka: nincs be- kit terhel a mulasztás, és a mo-$talomban is részesülnek. uralkötve a hálózati áramba. Ez rö- sógép végre teljesíthetné felada?.-.íífóci versenv értékelésére 1 aKarjUiK:, egy n ’«időn a panaszos levél tartalma, tát. óujUssi verseny ertekelesere a^kodni 6ngedjuk azt a gondolatot: vannak Xjovo heten kerül sor. ©OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC OC 9 _____________ Ú jabb öt munkahelyet víztelenítettek Kányáson termelőszövetkezeteink, élnek hol rosszabbul, hol jdbban. Tehát nincs baj, ezek beszélnek minden más helyett. Pedig csupán így gondolkodni, semmi egyéb mint illúzió. A kányási bányaüzemben — mint arról már hírt adtunk — az elmúlt év végén ’komoly vízbetörés történt. A bányamentőik és az üzenni önkéntesek jó munkája révén sikerült a veszélyt elhárítani, s köszönet illeti « petőfibányai, dorogi, tatabányai trösztöket, akik •segítségükkel nem késlekedtek. A napokban munkatársunk felkereste Simon Ernő bányavezetőt, akit arra '-Űrért, adjon tájékoztatást az üzem jelenletgi helyzetéről. Simon elvtárs elmondotta, hogy még jelenleg is a víz- hozzáfolyás percenként 5-600 liter, ez azonban nem akadályozza a jelenlegi munkát. A nyugati bányamező III. siklójában ahol a vízbetörés .törtónt, jelenleg .fenntartási munkák folynak. A vízzel együtt érkezett nagymennyiségű iszap eltakarítása már befejezés előtt áll. Azok a csapatok, amelyek korábban a III. siklóba* dolgoztak, jelenleg a vízgyűjtő zsompok takarítását végzik. Arra a kérdésre,’ hogy hogyan állmaik a mennyiségi termelésiben, Simon eívtárs elmondotta, hogy a jelenlegi napi széntermelés már eléri a 30-32 vagont. A vízbetörés előtt az üzem termelése 50 vagon szén volt. juk tervünket nyilatkozatát Simon elvtárs. A mizserfaiak kerültek az élre a bányászok versenyében Csütörtökön értékelték a nógrádi szénmedence bányászainak elmúlt évi verseny- eredményeit. Mint ismeretes, az elmúlt év végén e verseny két szakaszra oszlott. Az- I. szakasz október 1-től november 7-ig tartott, míg a II. szakasz — melynek értékelésére ezúttal került sor — november 7-től december 31-ig tartott. Tröszti szinten a legjobb eredményt a mizserfai üzemegység bányászai érték el. Eltérően az I. szakasztól, ezúttal ,, Az igaz, hogy vannak termel őszövetke- Tovabbi _ emelkedésre^ _ most <<zeuánk, Az is igaz, akik már idetömörül- nyílik újabb lehetősegünk, >vek^ jobban élnek, mint amikor még nem mert ma 5 uj szénmunka- «voltak itt. Az is bizonyos, akik ma terme- helyet_ tudunk már telepíte-s«gszb,V6^keze(jben vannak, többségük nem ni. Célunk, hogy a mennyi-«kívánkozik onnan el. Na, de legyünk őszin- ségi termelést növeljük, bar^ték: a termelőszövetkezetbe való belépés- hosszú időre van szükség, «néj — legalább is Nógrádban — bizonyos amíg újra teljesaiteni tud- «megtorpanás észlelhető. Nem tudtuk a mit tprvimikpt fejezte_ be)>)paraszti gondolkodásban uralkodóvá tenni a mezőgazdaság nagyüzemi módszerét, nem tudtuk még pespektívájában sem megmutatni ennek szépségét, igazságosságát, becsületességét, nemzet és égvén számára ^egyenlő jóságát, előnyét. a mindezekkel mi nem tudunk behatolni az emberi tudatba, ott azért ték az önköltség, összüzemi «végbemegy valami, mert míg az agy él, teljesítmény és a balesetek «örök gondolkodásban, tevékenységben van, gyakorisága számának csök-«és ez a tevékenység feltétlen arra fordul kerítése mellett. IVtivel 3.z koto bibsn, shol s-zűiíisrci isme rtc'bfc), jár- üzemegység minden mutatót«*-abb az út. Ez Pedig jelen esetben a régi teljesített, ezért 15 ezer forintz/kapitaUsta gondolkodás meg akkor is, ha jutalomban részesül, azonkívül«fz nehez küzdelmet gyötrelmet b1Zonyta- az első helyezéssel járó 10 ezer^ansa§ot- keserűséget okoz. Most nem azt forintos versenvdíiban «akarjuk bizonyítani, hogy itt valami golormtos versenydíj ban. «nosz szándékú, vagy eltompult agyú emMásodik a kazári üzemegy-«kerek^ élnek. Nagyon is éleseszuek.^ A^ jóség, míg harmadik a kistere- nyei üzemegység dolgozói let-' tek. A kazári bányászok 6500, míg a kisterenyeiek 5000 f°_$£|k11'Figre^k ^me^'^égiső^o^^ugyaiíázsS a kalória tervet is teljesítet- rint jutalomban részesülnek. módszerrel művelik földjüket, mint akár száz évvel ezelőtt őseik. Ugyanúgy harcolónak a földért, amikor mint éhes farkas /ksekedett rájuk a földraibló földbirtokos. ^Ugyanúgy mosit, amikor az atomkorszakba /indultunk el és égitesteket ostromlunk. ándékban sincs nálunk hiány hazájuk ’szeretetét illetően. De abból a keretből, amiben évezredek óta éltek, mélyen átgondolt segítés hiányában nem tudnak kilép„Szép és nemes munka vár ránk...“ — Levél a szerkesztőséghez — Mindannyian emlékszünk még •ttokra a forró, lelkeshangulatú «napokra, amikor a falujárók ez- rrei vonultak ki a falvakba, hogy '.a mindennapi élet legkülönbözőbb derQleteln nyújtsanak segítséget a falusi dolgozóknak, egyengessék «S mezőgazdasági nagyüzemi termelés óriási távlatokat, lehetőségeket megnyitó útját. Az üzemek patronáló munkája «a elmúlt években főleg gazdasági területre korlátozódott. Üzemeink dolgozóinak nagy része wo» abban, hogy a termelőszövetkezetek szorgalmas, igyekvő •dolgozói mind több és olcsóbb sírút bocsátanak az ipari mun- ■Utásság rendelkezésére, azért a rengeteg iparcikkért, amelyet a gyárak küldenek falura. A tok patronáló üzem közül !» Zagyvapálfalvi Üveggyár is több szövetkezetét támogatott kisebb-nagy óbb mértékben. Főleg 3 helyi Kossuth termelőszövetkezetnek nyújtott igen sok segítséget. Alig volt olyan időszak, ami- -fcőr a szövetkezet vezetősége ne ^kereste volna fel a gyár vezetőit, és dolgozóit ügyes-bajos dolgaikkal. Ugyanakkor a gyár •dolgozói is rendszeresen látogatnák « szövetkezetei. A kisebb munkákon kívül többek között a gyár felszerelt a termelőszövetkezetben egy fűrésztelepet. Ezzel lehetővé tette, hogy a tsz-tagjai zaját maguk készíthessék el a beruházásaikhoz szükséges faal- Zkatrészeket, szerszámokat, és a Hagság részére is felvághassák a munkaegységre járó fát. A szö- -•oe&kezetben nemrég megindult •kertészetet melegágyl üveggel láttuk el. és ezzel járultunk hozzá, ‘hogy a szövetkezet még több friss ttöUlárút szállíthasson a dolgozók részére. Az idén az épülő szeszfőzde szereléséhez nyújtunk majd aaaiteéget, hogy lehetővé tegyük •a szövetkezetnek a it holdas WtjQmölcsöséből a hulladék-termés gazdaságos felhasználását. A szövetkezet tagsága nagyra értékeli a gyárnak ezt a támogatását. A munkás-paraszt szövetség további ápolása, és a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése érdekében szélesítenünk kell a patronáló mozgalmat. Állandóan ügyelve azonban arra, hogy ez a segítség ne csak gazdasági térre korlátozódjék. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének az is feltétele, hogy müveit, szocialista No, de ezt a gondolkodásban rejlő megtorpanást útjára lehet indítani, mert az gondolkodású dolgozó parasztsá-fy*™-™! egyéb, mint amúltból visszamaradt got hozzunk létre. A fcuííúráns «létfenntartási ösztön megnyilvánulása. Ha munka szélesítésével. színvonalá-(\az emberi tudatban megérleljük, hogy er- nak emelésével elő kell segíteni, /)re ma, ebben a születő új világban nincs hogy a Jalus‘ 1Í;“S<Í5, ne «szükség, mert nem élnek már azok az ’erők, amelyek a kisemberek erejét fo- gazdasági segítő munkát, és aíc-$)gyasztva éloskódtek, megszűnt a vadon kor teljes lesz az eredmény. «ama törvénye: aki gyengébb elpusztul. ez a szép és nemes munkaüMa új törvénye uralkodik az embereknek, vár ránk a jövőben. «amely nem engedi az egymástól való megkeményvAri istvan «gyengítést, hanem az erősebb a gyengét zagyvapálfalvi üveggyár «magához emeli, a rosszakarót megsemmisíti és a jó, a nagyszerű úgy érvényesül* hogy mindenkinek megadja, ami jár. Igen, ezt kell megismertetni. És félreérthetetlenül, mert a falun az egyéni gazdaságban 1956 óta szilárdult a helyzet, jobban élnek a parasztok. S nem is ez a baj, hogy ez bekövetkezett. Nem ezt kell gátolni. Ennek utat engedett a párt, a kormány is. Hanem gátat kell emelni, az emberi gondolkodásban a fellendüléssel együtt jelentkező „aki kapja, marja” íratlan farkastörvények. j em valami egyes jelenségről van itt szó, mert amíg magángazdaság vaa, addig a vad, ősi törvények megnyilvánulásával mindig számolnunk kell. Márpedig azért mi felelősek vagyunk, hogy ezeknek az ősi törvényeknek senki ne essék áldozatul. Ez a felelősség kell vigyen bennünket az emberi gondolkodás megvilágosítá- sára. Csak néhány példát, hogy szükség van erre az őrködésre. Nemrégen hírt adtunk arról, hogy Egyházasdengelegen a fiatal gazda az öregségbe hajló gazdát, hogy végképp megkaparintsa a birtokot, agyonütötte, majd a kútba dobta, hogy az öngyilkosság látszatát keltse. Mindezt azért a pár hold nyomorúságos földért Herencsényben egy családi tragédia bontakozik ki a földért való harcban, és mindössze 1.300 négyszögölért. Az elhalt anya hátrahagyott jussán civakodnak a testvérek, már annyira, hogy nem váltanak egymással szót és gyilkos tekintettél méregeti egyikük a másikat. Pedig annyi földjük van, hogy valamikor kuláklistán voltak. De ugyanebben a községben még ma is fellelhető, hogy a fiatalok a munkában elkopott öregeket egyszerűen kitiltják a birtokból, földönfutóvá teszik, csak azért, hogy a jövedelmet minél kisebb részben kelljen elosztani. Mélyen megdöbbentő dolgok ezek, az öregkor bizonytalanságát vetítik az egyéni dolgozók felé és a bizonytalanságtól való félelem hajtja a még ma erőben lévő embert a szinte állaiterejét igénylő munkába, a minél nagyobb vagyonszerzésbe, még annak az árán is, hogy másokat eltiporjon. Nem igaz, hogy ezit szereti a dolgozó paraszt, vagy hogy ebben örömét leli. De mert tudatában nem érett meg a másik* a jobb, a közös gazdálkodás felismerése, más kiutat nem talál holnapja biztosítására. És itt adódik a nagy, a szocialista építéssel járó feladat. Érleljük, növeljük az emberek tudatában annak gondolatát, hogy az élet nem csupán küzdelmet jelent és nem mi vagyunk a föld rabszolgái, hanem a föld a mi rabszolgánk, amelynek ha megadjuk ami jár, minket hűségesen szolgál, táplál, gyarapít. Nem reménytelen ennek megértetései. Mert ahogy már megértette többezer, úgy fogja megérteni a többi tízezer, százezer is. De az életet vetítsük eléjük! A való életet, amelyhez ragaszkodnak, amelyért küzdenek, de amely az ő viszonyaikban mindég annyira telve volt bizonytalansággal, küzdelemmel. i nem a könnyű, munkanélküli életet kínáljuk cserébe. Az az élei, ami a falu előtt áll, a becsületes, sokszor kemény élet napjai lesznek. De ezekben a napokban több lesz az öröm, biztosabb lesz a mindennapi falat. Nem hordják magukban a létfenntartásért való ádáz küzdelmet és az öregség bizonytalan napjait Ez egy új élet, amelynek eljövetelét nincs erő, amely meggátolhatja. BOBÁL GYULA Mit vár as ország a dolgosó nőktől? A nő mind nagyobb lét, a szocialista fejlődés út- cialista rend vívmányait meg- — egyebekre. Egyéb _ számban jelenik meg jáp előre. őrző és ahhoz hű állampol- halaszthatatlan jellegű közéletünkben, társadalmunk- vmiumannwiuniir z- gárokat nevelnek a jövendő sítményak megvalósítására, kus és mai írókkal és kölban. Ez a szocializmus em- " Sm.ítZ mi’ számára. Több lakást tudunk építeni, tőkkel. Javuló a megyei berformáló munkájának egyik **fb ^gvaíSS a sTó- V“ "agyon sok olyan és a több lakás a ™"clenki- könyvtár női olvasóinak szá- legnagyobb eredmenye. cializmus fennmaradjon a lesz így a kívánt iskola, nap- zák az újságot is. Nekik is közi, kultúrotthon és több tájékozódniok kell a legfon- jut az állami pénztárcából tosabb belföldi és külföldi — egyebekre. Egyéb fontos, eseményekről. Nekik is meg léte- kell ismerkedniük a klassziV tennivaló, ami társának megfelelő otthon biz- ma .hiszen a 2203 olvasó 4E tosítása ugyancsak mind- százaléka a nő. Jó, ha Az, hogy nőket találunk teremtő béke. Hogy ez így dalmi közügy, aminek létre- armviurlk minden ember vezető pozíciókban, hogy a legyen, azért a dolgozó nők- jötte mindenkinek, az egész ^eke nők meghódítanák a maguk nek, az asszonyoknak és Iá- társadalomnak érdeke. Ilyen ’ számára olyan területeket is, nyaknak egyaránt tevékeny- közügy például az, hogy ele- De nemcsak az anyagi ja- bbkai - társadalmi kérdé- amelyek eddig csak a férfi- kedniok kell. A legkevesebb, gendő iskolája legyen min- vak, az életszínvonal emelé- mert a szociális1-" nép privilégiumai voltak, ez amit tenni tudnak ennek ér- den területnek — bánya- se érdekében vár segítséget omKprMkr» mind együttvéve jelenti a dekében az: erejükhöz, tehet- településnek, községnek, vá- a párt és a kormány, a dől- szüksése És ez a mee nők és a férfiak megváló- ségükhöz mérten helytáll- rosnak, körzetnek. Érdeke gozó nőktől. Támogatásukra ^;1 * mértéksulóban lévő egyenjogúságát, janak munkaterületükön. A mindenkinek, _ hogy meg- szükség van egyéb irányok- „ n vonatkozik Tíz éve már, hogy Népköz- negy-í hőbb ezer munkás- teremtse a mővelődés alap- ban, egyéb területeken is. mint a férfiakra társaságunkban, szocialista asszonya, az ugyancsak ezre- feltételeit. Ehhez modern, Kel, hogy elősegítsék, elsőállamunkban a dolgozó em- két kitevő parasztlányok világos, megfelelő befogadó- sorban a munkások, de vaiaberek jogait az alkotmány és asszonyok, a hivatalokban, képességű kultúrházak keile- mennyi becsületes ember henrt „ J ™ ___r.'.- _____1 TliCilr A V illTAn öcc'T+íiv.nflnlrvil IVAC 0C7im Cl 1 nAUtílrílí éo rl-ql*. m egértik, hogy nekik is hozzá kell tudni szólniok a mindenkit érintő fontos, ponőkre. S orolhatnánk tovább azokat a „plusz” felár■ biztosítja. De természetesen adminisztratív munkakörök- nek. Az ilyen össztársadalmi lyes eszmei, politikai és szak- tokát, amelyek elvégzésé’ a dolg>- és assf, a jogok mellett éppen jo- ben tevékenykedő asszonyok jelentőségű létesítmények lét- mai nevelését. A Salgótarjáni fontos szerep vargáink, vívmányaink érdeké- egyaránt kell, hogy becsület- rehozásában az utóbbi idő- Üveggyárban például a esi- nőkre, lányokra ben kötelességeink is vannak, tel dolgozzanak. Ha erejük hen egyre nagyobb közre- szóló üzem munkásai között nyakra is. Fontos és nélkiiés tehetségük szerint elvég- működést vállalnak a dolgo- fizetésbeni különbség van. lözhetótlen támogatásuk e Mindenekelőtt valameny- zjk a rajUic bízott feladató- zó n«k, a lányok és asszo- A magasabb szakmai kép- szocialista erkölcsű emberei nyiünk legfontosabb köteles- kak máris méltók az egyen- nyak. A karancslapujtői és zéssel rendelkező férfiak kinevelésében. Az élet minsége támogatni a párt és a jogúságra. káliói művelődési ház épí- magasabb fizetést kapnak, den területén előforduló kormány politikáját. A Ma- , tésekor több ezer forint ér- mint a nők. Nehezen akar- vagy előfordulható visszás gyár Szocialista Munkáspárt De özze 1 rneg nem tettek tékű társadalmi munkával já- ják megérteni a csiszoló Ságok, visszaélések leleplező Központi Bizottságának vala- eieSet. Több az. amit var rultak hozzá a lapujtői és üzem női dolgozói, hogy bér- sében. E sokrétű, felelősségmennyi határozata, a kor- a Par|, és a kormány a dől- Mállói asszonyok. Az kellene, rendszerünk alapján a dől- teljes munka minden bizonymánynak valamennyi rende- ®?zö lányoktól es asszonyok- hogy példáikat máshol is gozók fizetésének növekedő- nyal gyümölcsöt hoz. Mive lete ,a dolgozó nép érdekében .. em ,a gyermeknevelés magukévá tegyék a dolgozó tót szakmai képzésüktől füg- ezt a gyümölcsöt mindenlc jön létre. Mind arra hivatott, ia-kiismeretességere gondo- hoav részt kénVnrii- áo g°vé teszik. A szakmai kép- egyaránt élvezni fogja, ezér hogy egy lépéssel többet te- lank- blszen ^ ma már nyíl- , f", f zés mellett feltétlenül fontos, is kell, hogy mindenki ki gyen a felemelkedés a ió- ° a janák a társadal- hogy a lányok és asszonyok vegye a részét megértetéségyen a lelemelkedes, a jó építő dolgozó emberek a szó- nu munkából. Előbb meg- forgassák a könyvet, lapoz- bői. T
