Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-03 / 1. szám

1959. január 3. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Elkészítették Balassagyarmaton a város szépítesi tervét Elmélyült, körültekintő ter- vezgetés nyomán született meg az 1959 évi városfejlesz­tési terv, amely még igaz, tanácsülés! jóváhagyásra vár. A bevételek tervezett fő- . összege: 269.795 forint, amely 241.600 forint készpénZbevé- , télből és 28 195 forint önként felajánlott társadalmi mun­kából adódik. A készpénzbe- v vételeik az 1958. évi pénzma- . .radványokból. a jövedelem. illetve a házadó fizetésére £ kötelezettek hozzájárulásából. a földművesszövetkezetek. a kisipari termelőszövetkezetek, nr«í?vei vállalatok hozzáiáru- ..saiból. tanácsi vállalatok eredmény részesedéséből va­lamint a házhelyek értékesí­téséből folynak maid be. Az 1959. évi városié ilesz- tési terv keretében 60 000 forintnvi ráfordítással tovább énítiük az úi piacte- -r-t Gondoskodunk bekeríté­séről, s a még földes terűié­it v 'tonlappal látjuk el. romos házaik ©'bontására a magántulajdonban lévő oülétek állagmegóvására ífl 000 forintot fordítunk. A Sztáliniligeti szabadtéri szín­padhoz mellékhelyiségeket építünk, 78 195 forint költség­gel. Nem feledkezünk meg a sportmozgalom anyagi támogatásáról sem: a MÁV és a Petőfi Sport Egyesületek felszerelési tárgyainak beszerzésére 20 000 forintot áldozunk. Közkedvelt kirándulóhelyünk Nyiirjes-puszta. A terv a ha­lastavakat övező festői szép­ségű fenyőerdőben 10 000 fo­rintos beruházással menedék­ház létesítését irányozza elő. Az új létesítmények mel­lett nem feledkezhetünk meg, korábbi kötelezettségeinkről sem. Ennek kapcsán 81600 forintot fizetünk vissza az OTP-nek, a Szontágh utca kikövezé­séhez az 1958. évben fel­vett bankhitel teljes ki- egyenlítéseként. Az 1959. évi városfejlesz­tési terv szerény, de valós célkitűzéseket tartalmaz. A fő törekvés arra irányul, hogy ezáltal is elősegítsük városunkat különböző jellegű problémáinak mielőbbi meg­oldását. S hogy ez az elhatározás a lakosság széleskörű helyes­lésével találkozik, azt többek között az a tény is félreért­hetetlenül bizonyítja, hogy vállalataink és KTSZ-eink csupán a szabadtéri színpad továbbépítéséhez 1 290 óra társadalmi munkát ajánlot­tak fel. Gyürky Zoltán Levél, váróterein ügyben £L n is egy vagyok a sok közül, aki vidékre járok dol­gozni. Én Nagybátonyba, többi társaim Kisterenyére, vagy Salgótarjánba. Ezt a tá­volságot vonattal kell meg­tennünk. Idáig még a vonat­késésekre nem sokat panasz­kodhattunk, de a minap több, mint egy félórát késett az esti 9 óitás munkásvonat. Az idő nem volt kellemes. Sáros, hideg. Községünknek nincs j vasútállomása, csak megálló- I helye. Váróterem? Éppen erről szeretnék egy pár szót írni. A váróteremnek csak a neve váróterem. Piszkos és hideg. Aßlakok itt-ott betör­ve. Igaz ugyan, hogy kályha is van benne, padok is amire leülhetne az ember, de úgy gondoljuk, hogy talán kint jobb a levegő, mint a fűtet- len, piszkos váróteremben. Nem hisszük, hogy a MÁV ne biztosítana a várótermek részére tüzelőanyagot, és azt sem hisszük, hogy a váró­terem befűtése és kitakarí­tása nem feladata a váltóke­zelőnek, mert idejéből, azt wooooooooooooooooooeooooooooooooooooooooooooj hisszük, kitelik. Elsősorban egészségünkről, a dolgozók egészségéről van szó, mert ha jól átfázik az ember, nem kellemes a nyolc órát bányá­ban, vagy akárhol is letöl­teni. Kérjük, foglalkozzanak pa­naszunkkal az illetékesek. Több dolgozó nevében: VEREBÉLYI ISTVÁN Mátraverebély Szép a kancsó, de csinos a lány is. Darvasi Elenóra tö- rölgeti az exportárut a Salgótarjáni Üveggyárban. Munkasikerekben gaz- ] dag, békés és boldog újesztendőt kívánunk lapunk valamennyi ol­vasójának s azoknak az üzemeknek, vállalatok­nak, amelyek fölkeres­ték szerkesztőségünket jókívánságaikkal. Ez­úton tolmácsoljuk mi is jókívánságainkat. 3 413 79 86 ! A LOTTO E HETI SORSOLÁSÁNAK NYERŐSZÁMAI: Az egész ország összefog Ismét a kányási vízbetörés­ről szól írásunk. Ám ezúttal azt szeretnénk bemutatni, hogyan fogott össze — mond­hatni az egész ország —, hogy segítséget nyújtson a veszély elhárításához. Ez ki­maradt előző számunkból. S most hadd idézzünk a tröszt diszpécserének feljegyzéséből: DECEMBER 22-EN 9 órakor érkezett be az első jelentés a bányavezetőtől, a |!' tröszthöz, hogy vízbetörés történt Kányáson, s a vízzel egyidejűleg nagymennyiségű iszap és metán áramlás is ‘örtént. Délután 15,35 órakor '"már a Petőfi-bányáról Cset- neki és Horváth elvtársak érdeklődtek a kányási hely­seiről. A feljegyzés szerint kérték, ha a helyzet rosz- '"’abbodik, akkor azonnal u 'ják őket. Ám ekkor már ” voltak a tröszt vezetői is V,. lamennyien. Alig telt el egy óra, s Pe­tőfi-bányáról szól a telefon. Osetneki elvtárs hangja az aggódó. Javasolja, hogy pró­báljanak gátakat építeni. Közben öt órára már a víz­folyás nyolc köbméterről nercenként 17 köbméterre emelkedett. A bányából a dolgozókat kiszállították, csak a mentők tevékenykedtek lent. A helyzet egyre veszélye­sebbé vált, 18,20 órakor Ta­nbányáról Gaál elvtárs, a tröszt igazgatója jelentkezett, és kérte a nógrádiakat, hogy ha valami segítségre van szükség, azonnal szóljanak, ők is készenlétben vannak. Közben a vízfolyás apadni kezdett. NYOLC ÓRA alig múlt egy pár perccel, amikor a budapesti diszpécser közölte, hogy beszélt Czott- ner elvtárssal, aki arra kér­te őt, hogy ha a vízhozzáfolyás növekedik, vagy más termé­szetű zavar előfordulna, úgy akár éjjel is hívják fel. Ba­racska elvtárs is tájékozta­tást kért, aki azonnal érint­kezésbe lépett a kányásiak- kal. Még egy óra sem telt el, amikor a telefon felberreg és a vonal végén Czottner elv­társ érdeklődött, hogy mi a helyzet Kányáson. A vízhoz- záfolyás egyenlőre ismét csökkent. Ekkor azonban már a sűrűn ömlő iszap használ­hatatlanná tette a szállító aknát, s közben a bányamen­tők egyre lázasabban dolgoz­tak. 22,30 Órakor Czottner elvtárs újból érdek­lődött. Arra kérte az elvtár­sakat, hogy ha a helyzet rosz- szabbra fordul, azonnal hív­ják fel. Alig tíz perc múlva Pot- homik eivtárs Kányásról a trösztbe érkezett. Czottner elvtárssal beszélt, s ismer­tette vele a helyzetet. Éjfél­kor a vízhozzáfolyás még mindig 8—10 köbméter volt percenként. Üj nap kezdődött, 0,45 órakor a budapesti diszpé­Kányásért... cserhez szólt az üzenet, hogy Tatabányáról egy öt köbmé­teres szivattyút azonnal szál­lítsanak Kányásra. Két óra­kor már a budapesti diszpé­cser arról tájékoztatta nóg­rádiakat, hogy Tatabányáról a szivattyút a motorral együtt útnak indították. ALIG 15 PERC múlva újra segítséget kér­tek. Csöveket a víz elvezeté­sére. Tatabánya megtette s nem sokkal később a cső­szállítmányt is útnak indí­totta. Es lehetne sorolni időrend­ben az áruraktározási hivatal segítségét, a dorogiak segítő szándékát, azt, hogy két sze­relő azonnal Nógrádba uta­zott ... Csak kiragadott példákat vettünk a segítő szándékáról, megpróbáltuk bemutatni azt az összefogást, amely ezekben a napokban a nógrádi szén­medence kányási bányaüze­méhez érkezett. A miniszter­től kezdve más trösztök ve­zetőjéig mindenki aggódott, s mindenki azt nézte, hol és hogyan tudna segíteni. DECEMBER 29-ÉN a diszpécseri jelentés már így szólt: „Kányásról kiszál­lítottak 163 csille szenet, és 467 csille meddőt.“ S hogy ez sikerült, a szállítás megin­dulhatott és már nemcsak meddőt, hanem szenet is ter­meltek, azt bizonyítja, az egymás segítése nagy erő a mi országunkban. A műszakiak szerepe hároméves tervünkben i/ ormány zatunk a párt útmutatásával már többízben meghatározta iparunk részé­re a további politikai és gazdasági utat, mely a szo- cialisimus felépítéséhez, a bé­ke fenntartásához vezet. Ezen feladatok megoldása azonban közvetlenül összefüggésben van azzal a követelmény­nyel, mely népünk anyagi és kultúrális életszínvonalá­nak emelését, jelenlegi há­roméves tervünkben a mun­katermelékenység gyorsabb növelését, tudományos ered­ményeink helyes felhasználá­sát és a modem szocialista technika bevezetése révén a termelés önköltségének terv­szerű csökkentését jelenti. Fő feladataink ebben a tudomány segítsége, a ku­tató eredményeink gyors ki­értékelése és, fel,használása, a modern technika elsajá­títása és a racionális tech­nológia bevezetése. A munka­termelékenység emelése azon­ban nem történhetik egyedül a dolgozóik intenzívebb mun­kateljesítménye által, hanem ezit különösen a modern tech­nikai eljárások bevezetésével és a termelési eszközök hatás­fokának emelésével kell el­érni. A szocializmus gazdasági alaptörvényednek .illetve kö­vetelményeinek megfelelően erre a célra a technikai elő­rehaladás összes lehetőségeit, de különösen a technológiák megjavításéit kell kihasználni az egyes munkaterületeken. Ugyanis a technológiai hiá­nyosságok, tisztázatlan kér­déseik, meglévő eredmények ki nem használása, vagy egyes műveletek nem kellő elő­készítése. megszervezése, nagy pénzügyi veszteséget jelent népgazdaságunknak. Ha azon­ban a hiányosságokat fel­mérjük és a technológiákat ennek és a modern tehcn.i- ka előrehaladásának figye­lembevételével módosítjuk, akkor lehetőség nyílik a ka­pacitások és a kihasználási fokoknak, tehát a gazdaságos üzemvitelt jellemző tényezők­nek megjavítására. Erre üze­meinkben több évtizedes ere­detű géppark ellenére is van lehetőség. Ugyanis oly intéz­kedéseiket kell keresztülvin­ni, melyek az elég sok helyen meglévő elavult gyártás- menetet megváltoztatják, meg- javítiák. KT **ogy ezen tevékenység az egyes üzemeikben hatásos legyen, szükséges, hogy az üzem műszaki részlegének vezetése alatt üzemvezetési, párt és szákszervezeti közre­működéssel a legszorosabb összmunka alakuljon ki, mert éppen az a közösségi munka bir a legnagyobb jelentőség­gel az üzem munkájának megjavításában úgy a terme­lési, mint a pénzügyi terv- teljesítés vonalán és ez be­folyásolja döntően a munka termelékenységének állandó emelkedését. Hogy milyen nagy tartalé­kok mozgósíthatók, ha a mér­nökök, technikusak, az újí­tókkal és dolgozóikkal együtt összedolgoznak és erőiket egyesítik abból a célból, hogy a termelési es.zközokben rej­lő tartalékokat kikeressék és mozgósítsák, látható volt az ellenforradalom leverése után a konszolidáció hónapjaiban. Ezek az eredmények bizonyí­tották be azt is, hogy egyes üzemeinkben milyen nagy termelésnövekedés érhető el minden -nagyabb beruházás nélkül. A munkatermelékenység A lengyel dolgozók ország­szerte készülődnek a Len­gyel Egyesült Munkáspárt 1959 márciusi III. kongresz- szusára. Az üzemek és a vállalatok dolgozói felajánlásokkal kö­szöntik a kongresszust. Az ipari nagy és középüzemek kollektíváinak 90 százaléka már megtette kongresszusi felajánlását. növelésére irányuló ilyen te­vékenységet két oldal jellem­zi: eszmei — ideológiai és szervezési — technikai ol­dal. Ha megértjük, hogy mindkét oldal egy egységet jelent, akkor ismerhetjük fel a helyes és szükséges intéz­kedéseket, mely nem nélkü­lözheti sem az irányító, sem a szervezésnél a dolgozók öntudatára való utasítást. Mert, ha a dolgozó érzi, hogy az üzemvezetőség a munka­folyamat megjavításához in­tézkedéseket vezet be, nála is gyorsan tudatossá válik, hogy a kollektíva minden egyes tagjának együtt kell dolgoznia, hogy közös mun­kájuk termelékenysége hó­napról-hónapra emelkedjék. Sajnos a mindennapi gya­korlatban elég gyakran elő­fordul, hogy dolgozók, akik munkaterületükön nagy tu­dással rendelkeznek, azt nem tudják kihasználni, értékesí­tem, mert az üzem megszer­vezése ebben gátolja őket. Ez többnyire azon múlik, hogy a munka, nincs alaposan előkészítve, nincs szabatos technológia, vagy ha van, a technológiai fegyelmet meg­szegik. Ezért okvetlenül szük­séges, hogy a felelős gazda­sági vezetők a szükséges szer­vezési előfeltételekről gon­doslkod janak, ami a folyama­tos munkamenetét biztosítja. Szükséges ezenkívül az erre vonatkozó terv összeállítása (program), mert a javított, módosított technológiák csak ezzel biztosíthatják a munka termelékenységét. De szük­séges még ezen üzemi prog­ramok, tervek teljes lebontása is, mert egyes gazdasági ve­zetők hibás felfogása itt nem fogadható el, miszerint ezen tervek csak az üzemvezetés feladatai, problémája. Ezen felfogás azért is hibás, mert a dolgozók teremtő erejét' nem veszi figyelembe. Ugya­nis a dolgozók gyakorlati ta­pasztalata a műszakiak elmé­leti tudásával kiegészítik egy­mást és eredményük a ter­melés szervezésének megja­vítása. ehát arra kell törekedni, hogy a termelést jól szervez­zük meg, s minden a gya­korlatban kipróbált munka- módszert felhasználjuk, és új munkamódszereket vezessünk be. Egy ilyen munkamódszer .például a szovjet Mamai Ni- kolaj bányász módszere, me­lyek lényege, hogy a dolgozók az üzemben vállalják napi munka normájukat (napi ter­vüknek) bizonyos mennyiség­gel való túlteljesítését. Ez a módszer különbözik egyes élmunkások magas teljesít­ményétől azáltal, hogy ez nem egyes dolgozók teljesítéséhez vezet, hanem valamennyi bri­gádéhoz és ezáltal minden műszaknak, üzemrészlegnek nagy gazdaságosságot ered­ményez. Ezen munkamódszer tulajdonképpen nem is a dolgozókra alapoz, hanem megköveteli, hogy az üzem- vezetőség a mérnökök, a technikusok oly intézkedése­ket tegyenek, mellyel a szer­vezés hiányosságait a terme­lésben, a technológiában el­hárítsák és az egymástól függő munkafolyamatokat jobban összhangba hozzák. Bár ezen módszer egyszerű, mégis szükségesnek látszik az előbbiekben említett üze­mi kollektívának felvilágosí­tása a dolgozók felé a mód­szer lényegéről, tudományos és műszaki vonatkozásáról. Szükséges rámutatni a szer­vezettebb munkakörülmé- nyefcre és segítséget nyújtani A könnyűipar dolgozói el­sősorban a minőség javítását vállalják. Az építőipari dol­gozók új lakóházak és ipa­ri objektumok határidő előt­ti átadására törekednek. Sok kollektíva tett felajánlást a nyersanyagtakarékosság ér­dekében. A felajánlások fon­tos formája az is, hogy szá­mos használaton kívüli ipari objektumot üzembe helyez­nek. a gépek teljesíményónek nö­velésével műveletösszevonás­sal stb., azonban egy alap­vető elv figyelembevétele mellett: a teljesítmény növe­lése nem történhetik meg­erőltető testi munkával. A fenti módszer haszná­lata sok üzemnek ad lehető­séget a termelés jobb meg­szervezésére. és munkájuk jobb megjavítására. Ezek eredményeinek az üzemi tea­melégi mutatók javulásában kell megmutat'koznioik. A he­lyesen megállapított mutató- szárnak az üzem lázhőmérője. Mindent amíg egy orvos a lázgörbéről kiolvas és a to­vábbi gyógyításhoz, mint ala­pot felhasznál, ez a mi üze­meink számára a termelési mutatók alakulása. Az üzem­vezető, a technológus, a dolgozóik, egyszerűen leolvas­hatják a mutatószámokból azon sok összefüggést, mely alapján megállapíthatják, hogy üzemük hogyan haladt és milyen intézkedések szük­ségeseik a mutatók megjaví­táséhoz. Ezen feladatok fon­tossága kitűnik jelenlegi há­roméves tervünkből is, mely abból indul ki, hogy az ösz- szes erőt a kitűzött cél ér­dekében kell összpontosítani, hogy ezzel bebizonyítsuk szo­cialista gazdasági rendszerünk felsőbbségét a kapitális,ta rendszerrel szemben. Ehhez az szükséges, hogy mi ne egy tegnapi túlhaladott, el­maradt technikát, hanem vi­lágviszonylatban a legkor­szerűbb technikát alkalmaz­zuk. Szocialista termelési rend­szerünkben a technika előre­haladásának fejlődési lehető­séged megvannak, melyről meggyőződhettünk többek között az idei brüsszeli vi­lágikiállítás nagy nemzetközi mezőnyében kittintetett és el­ismert magyar ipari termé­keik révén, melyek elérték a technikai világszintet. Mint­hogy ezen komoly eredmé­nyek még nem általánosít­hatók, szükséges a technoló­giáink fejlesztése. Gyakran láthatunk ugyanis modern gépeket, berendezéseiket és sokszor ezek nem dolgoznak korszerű, kielégítő technoló­giában. Uj gépek régi tech­nológiai láncba illesztve rit­kán hoznak kielégítő ered­ményességet. Ilyen esetekben a gyártmány, ha meg is üti a világversenyben az össze- hasonl íthaitóság szintjét, az rendkívül képzett, gyakoriak szakmunkás gárdájának tud­ható be, de a magasabb gyártási költségek, kisebb tel­jesítmény, anyagmozgatási költségek stb. terén van mit javítani. A fentiekhez az szüksé­ges, hogy a modern, korszerű technika sok jó példáját meg­ismerjük, elsajátítsuk és egy gazdaságos technológia ki­fejlesztését és bevezetését megteremtsük. Ezzel kapcso­latban gazdasági vezetőink­nek, technológusainknak azonban nemcsak alapos mű­szaki tudással kell rendel­kezniük, jó termeűiésá gya­korlattal egyetemben, hanem már kitűnő gazdaságos gon­dolkodást kívánunk határo­zott, józan számító és számoló készséggel. Kitűzött hároméves tervünk céltudatos teljesítésével ha­tározott állásfoglalást tanú­sítunk államrendünk és kor­mányzatunk mellett és ez különösképpen azzá válik, ha ml műszakiak felelősségérze­tünkkel üzemünk gazdasági- műszaki lelkiimerete leszünk. J elen dkikünikkel me­gyénk műszaki és gazdasági társadalmához, vezetőihez for­dulunk. Ezen vitaindító cikk megállapításai sok helyi vo- natokzása alátámaszt ók, de bizonyára kiegészíthetek és módosíthatók is. Kérjük ez­ért, hogy a cikkel kapcso­latos észrevételeket, hozzá­szólásokat a Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Tár­sulat Műszaki Szakosztálya címére (Salgótarján. Salgó u. 2.) küldeni szíveskedjenek, melyekre lapunkon keresztül rendszeresen ismertetünk. Mankher György

Next

/
Thumbnails
Contents