Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)
1959-01-03 / 1. szám
1959. január 3. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Elkészítették Balassagyarmaton a város szépítesi tervét Elmélyült, körültekintő ter- vezgetés nyomán született meg az 1959 évi városfejlesztési terv, amely még igaz, tanácsülés! jóváhagyásra vár. A bevételek tervezett fő- . összege: 269.795 forint, amely 241.600 forint készpénZbevé- , télből és 28 195 forint önként felajánlott társadalmi munkából adódik. A készpénzbe- v vételeik az 1958. évi pénzma- . .radványokból. a jövedelem. illetve a házadó fizetésére £ kötelezettek hozzájárulásából. a földművesszövetkezetek. a kisipari termelőszövetkezetek, nr«í?vei vállalatok hozzáiáru- ..saiból. tanácsi vállalatok eredmény részesedéséből valamint a házhelyek értékesítéséből folynak maid be. Az 1959. évi városié ilesz- tési terv keretében 60 000 forintnvi ráfordítással tovább énítiük az úi piacte- -r-t Gondoskodunk bekerítéséről, s a még földes terűiéit v 'tonlappal látjuk el. romos házaik ©'bontására a magántulajdonban lévő oülétek állagmegóvására ífl 000 forintot fordítunk. A Sztáliniligeti szabadtéri színpadhoz mellékhelyiségeket építünk, 78 195 forint költséggel. Nem feledkezünk meg a sportmozgalom anyagi támogatásáról sem: a MÁV és a Petőfi Sport Egyesületek felszerelési tárgyainak beszerzésére 20 000 forintot áldozunk. Közkedvelt kirándulóhelyünk Nyiirjes-puszta. A terv a halastavakat övező festői szépségű fenyőerdőben 10 000 forintos beruházással menedékház létesítését irányozza elő. Az új létesítmények mellett nem feledkezhetünk meg, korábbi kötelezettségeinkről sem. Ennek kapcsán 81600 forintot fizetünk vissza az OTP-nek, a Szontágh utca kikövezéséhez az 1958. évben felvett bankhitel teljes ki- egyenlítéseként. Az 1959. évi városfejlesztési terv szerény, de valós célkitűzéseket tartalmaz. A fő törekvés arra irányul, hogy ezáltal is elősegítsük városunkat különböző jellegű problémáinak mielőbbi megoldását. S hogy ez az elhatározás a lakosság széleskörű helyeslésével találkozik, azt többek között az a tény is félreérthetetlenül bizonyítja, hogy vállalataink és KTSZ-eink csupán a szabadtéri színpad továbbépítéséhez 1 290 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. Gyürky Zoltán Levél, váróterein ügyben £L n is egy vagyok a sok közül, aki vidékre járok dolgozni. Én Nagybátonyba, többi társaim Kisterenyére, vagy Salgótarjánba. Ezt a távolságot vonattal kell megtennünk. Idáig még a vonatkésésekre nem sokat panaszkodhattunk, de a minap több, mint egy félórát késett az esti 9 óitás munkásvonat. Az idő nem volt kellemes. Sáros, hideg. Községünknek nincs j vasútállomása, csak megálló- I helye. Váróterem? Éppen erről szeretnék egy pár szót írni. A váróteremnek csak a neve váróterem. Piszkos és hideg. Aßlakok itt-ott betörve. Igaz ugyan, hogy kályha is van benne, padok is amire leülhetne az ember, de úgy gondoljuk, hogy talán kint jobb a levegő, mint a fűtet- len, piszkos váróteremben. Nem hisszük, hogy a MÁV ne biztosítana a várótermek részére tüzelőanyagot, és azt sem hisszük, hogy a váróterem befűtése és kitakarítása nem feladata a váltókezelőnek, mert idejéből, azt wooooooooooooooooooeooooooooooooooooooooooooj hisszük, kitelik. Elsősorban egészségünkről, a dolgozók egészségéről van szó, mert ha jól átfázik az ember, nem kellemes a nyolc órát bányában, vagy akárhol is letölteni. Kérjük, foglalkozzanak panaszunkkal az illetékesek. Több dolgozó nevében: VEREBÉLYI ISTVÁN Mátraverebély Szép a kancsó, de csinos a lány is. Darvasi Elenóra tö- rölgeti az exportárut a Salgótarjáni Üveggyárban. Munkasikerekben gaz- ] dag, békés és boldog újesztendőt kívánunk lapunk valamennyi olvasójának s azoknak az üzemeknek, vállalatoknak, amelyek fölkeresték szerkesztőségünket jókívánságaikkal. Ezúton tolmácsoljuk mi is jókívánságainkat. 3 413 79 86 ! A LOTTO E HETI SORSOLÁSÁNAK NYERŐSZÁMAI: Az egész ország összefog Ismét a kányási vízbetörésről szól írásunk. Ám ezúttal azt szeretnénk bemutatni, hogyan fogott össze — mondhatni az egész ország —, hogy segítséget nyújtson a veszély elhárításához. Ez kimaradt előző számunkból. S most hadd idézzünk a tröszt diszpécserének feljegyzéséből: DECEMBER 22-EN 9 órakor érkezett be az első jelentés a bányavezetőtől, a |!' tröszthöz, hogy vízbetörés történt Kányáson, s a vízzel egyidejűleg nagymennyiségű iszap és metán áramlás is ‘örtént. Délután 15,35 órakor '"már a Petőfi-bányáról Cset- neki és Horváth elvtársak érdeklődtek a kányási helyseiről. A feljegyzés szerint kérték, ha a helyzet rosz- '"’abbodik, akkor azonnal u 'ják őket. Ám ekkor már ” voltak a tröszt vezetői is V,. lamennyien. Alig telt el egy óra, s Petőfi-bányáról szól a telefon. Osetneki elvtárs hangja az aggódó. Javasolja, hogy próbáljanak gátakat építeni. Közben öt órára már a vízfolyás nyolc köbméterről nercenként 17 köbméterre emelkedett. A bányából a dolgozókat kiszállították, csak a mentők tevékenykedtek lent. A helyzet egyre veszélyesebbé vált, 18,20 órakor Tanbányáról Gaál elvtárs, a tröszt igazgatója jelentkezett, és kérte a nógrádiakat, hogy ha valami segítségre van szükség, azonnal szóljanak, ők is készenlétben vannak. Közben a vízfolyás apadni kezdett. NYOLC ÓRA alig múlt egy pár perccel, amikor a budapesti diszpécser közölte, hogy beszélt Czott- ner elvtárssal, aki arra kérte őt, hogy ha a vízhozzáfolyás növekedik, vagy más természetű zavar előfordulna, úgy akár éjjel is hívják fel. Baracska elvtárs is tájékoztatást kért, aki azonnal érintkezésbe lépett a kányásiak- kal. Még egy óra sem telt el, amikor a telefon felberreg és a vonal végén Czottner elvtárs érdeklődött, hogy mi a helyzet Kányáson. A vízhoz- záfolyás egyenlőre ismét csökkent. Ekkor azonban már a sűrűn ömlő iszap használhatatlanná tette a szállító aknát, s közben a bányamentők egyre lázasabban dolgoztak. 22,30 Órakor Czottner elvtárs újból érdeklődött. Arra kérte az elvtársakat, hogy ha a helyzet rosz- szabbra fordul, azonnal hívják fel. Alig tíz perc múlva Pot- homik eivtárs Kányásról a trösztbe érkezett. Czottner elvtárssal beszélt, s ismertette vele a helyzetet. Éjfélkor a vízhozzáfolyás még mindig 8—10 köbméter volt percenként. Üj nap kezdődött, 0,45 órakor a budapesti diszpéKányásért... cserhez szólt az üzenet, hogy Tatabányáról egy öt köbméteres szivattyút azonnal szállítsanak Kányásra. Két órakor már a budapesti diszpécser arról tájékoztatta nógrádiakat, hogy Tatabányáról a szivattyút a motorral együtt útnak indították. ALIG 15 PERC múlva újra segítséget kértek. Csöveket a víz elvezetésére. Tatabánya megtette s nem sokkal később a csőszállítmányt is útnak indította. Es lehetne sorolni időrendben az áruraktározási hivatal segítségét, a dorogiak segítő szándékát, azt, hogy két szerelő azonnal Nógrádba utazott ... Csak kiragadott példákat vettünk a segítő szándékáról, megpróbáltuk bemutatni azt az összefogást, amely ezekben a napokban a nógrádi szénmedence kányási bányaüzeméhez érkezett. A minisztertől kezdve más trösztök vezetőjéig mindenki aggódott, s mindenki azt nézte, hol és hogyan tudna segíteni. DECEMBER 29-ÉN a diszpécseri jelentés már így szólt: „Kányásról kiszállítottak 163 csille szenet, és 467 csille meddőt.“ S hogy ez sikerült, a szállítás megindulhatott és már nemcsak meddőt, hanem szenet is termeltek, azt bizonyítja, az egymás segítése nagy erő a mi országunkban. A műszakiak szerepe hároméves tervünkben i/ ormány zatunk a párt útmutatásával már többízben meghatározta iparunk részére a további politikai és gazdasági utat, mely a szo- cialisimus felépítéséhez, a béke fenntartásához vezet. Ezen feladatok megoldása azonban közvetlenül összefüggésben van azzal a követelménynyel, mely népünk anyagi és kultúrális életszínvonalának emelését, jelenlegi hároméves tervünkben a munkatermelékenység gyorsabb növelését, tudományos eredményeink helyes felhasználását és a modem szocialista technika bevezetése révén a termelés önköltségének tervszerű csökkentését jelenti. Fő feladataink ebben a tudomány segítsége, a kutató eredményeink gyors kiértékelése és, fel,használása, a modern technika elsajátítása és a racionális technológia bevezetése. A munkatermelékenység emelése azonban nem történhetik egyedül a dolgozóik intenzívebb munkateljesítménye által, hanem ezit különösen a modern technikai eljárások bevezetésével és a termelési eszközök hatásfokának emelésével kell elérni. A szocializmus gazdasági alaptörvényednek .illetve követelményeinek megfelelően erre a célra a technikai előrehaladás összes lehetőségeit, de különösen a technológiák megjavításéit kell kihasználni az egyes munkaterületeken. Ugyanis a technológiai hiányosságok, tisztázatlan kérdéseik, meglévő eredmények ki nem használása, vagy egyes műveletek nem kellő előkészítése. megszervezése, nagy pénzügyi veszteséget jelent népgazdaságunknak. Ha azonban a hiányosságokat felmérjük és a technológiákat ennek és a modern tehcn.i- ka előrehaladásának figyelembevételével módosítjuk, akkor lehetőség nyílik a kapacitások és a kihasználási fokoknak, tehát a gazdaságos üzemvitelt jellemző tényezőknek megjavítására. Erre üzemeinkben több évtizedes eredetű géppark ellenére is van lehetőség. Ugyanis oly intézkedéseiket kell keresztülvinni, melyek az elég sok helyen meglévő elavult gyártás- menetet megváltoztatják, meg- javítiák. KT **ogy ezen tevékenység az egyes üzemeikben hatásos legyen, szükséges, hogy az üzem műszaki részlegének vezetése alatt üzemvezetési, párt és szákszervezeti közreműködéssel a legszorosabb összmunka alakuljon ki, mert éppen az a közösségi munka bir a legnagyobb jelentőséggel az üzem munkájának megjavításában úgy a termelési, mint a pénzügyi terv- teljesítés vonalán és ez befolyásolja döntően a munka termelékenységének állandó emelkedését. Hogy milyen nagy tartalékok mozgósíthatók, ha a mérnökök, technikusak, az újítókkal és dolgozóikkal együtt összedolgoznak és erőiket egyesítik abból a célból, hogy a termelési es.zközokben rejlő tartalékokat kikeressék és mozgósítsák, látható volt az ellenforradalom leverése után a konszolidáció hónapjaiban. Ezek az eredmények bizonyították be azt is, hogy egyes üzemeinkben milyen nagy termelésnövekedés érhető el minden -nagyabb beruházás nélkül. A munkatermelékenység A lengyel dolgozók országszerte készülődnek a Lengyel Egyesült Munkáspárt 1959 márciusi III. kongresz- szusára. Az üzemek és a vállalatok dolgozói felajánlásokkal köszöntik a kongresszust. Az ipari nagy és középüzemek kollektíváinak 90 százaléka már megtette kongresszusi felajánlását. növelésére irányuló ilyen tevékenységet két oldal jellemzi: eszmei — ideológiai és szervezési — technikai oldal. Ha megértjük, hogy mindkét oldal egy egységet jelent, akkor ismerhetjük fel a helyes és szükséges intézkedéseket, mely nem nélkülözheti sem az irányító, sem a szervezésnél a dolgozók öntudatára való utasítást. Mert, ha a dolgozó érzi, hogy az üzemvezetőség a munkafolyamat megjavításához intézkedéseket vezet be, nála is gyorsan tudatossá válik, hogy a kollektíva minden egyes tagjának együtt kell dolgoznia, hogy közös munkájuk termelékenysége hónapról-hónapra emelkedjék. Sajnos a mindennapi gyakorlatban elég gyakran előfordul, hogy dolgozók, akik munkaterületükön nagy tudással rendelkeznek, azt nem tudják kihasználni, értékesítem, mert az üzem megszervezése ebben gátolja őket. Ez többnyire azon múlik, hogy a munka, nincs alaposan előkészítve, nincs szabatos technológia, vagy ha van, a technológiai fegyelmet megszegik. Ezért okvetlenül szükséges, hogy a felelős gazdasági vezetők a szükséges szervezési előfeltételekről gondoslkod janak, ami a folyamatos munkamenetét biztosítja. Szükséges ezenkívül az erre vonatkozó terv összeállítása (program), mert a javított, módosított technológiák csak ezzel biztosíthatják a munka termelékenységét. De szükséges még ezen üzemi programok, tervek teljes lebontása is, mert egyes gazdasági vezetők hibás felfogása itt nem fogadható el, miszerint ezen tervek csak az üzemvezetés feladatai, problémája. Ezen felfogás azért is hibás, mert a dolgozók teremtő erejét' nem veszi figyelembe. Ugyanis a dolgozók gyakorlati tapasztalata a műszakiak elméleti tudásával kiegészítik egymást és eredményük a termelés szervezésének megjavítása. ehát arra kell törekedni, hogy a termelést jól szervezzük meg, s minden a gyakorlatban kipróbált munka- módszert felhasználjuk, és új munkamódszereket vezessünk be. Egy ilyen munkamódszer .például a szovjet Mamai Ni- kolaj bányász módszere, melyek lényege, hogy a dolgozók az üzemben vállalják napi munka normájukat (napi tervüknek) bizonyos mennyiséggel való túlteljesítését. Ez a módszer különbözik egyes élmunkások magas teljesítményétől azáltal, hogy ez nem egyes dolgozók teljesítéséhez vezet, hanem valamennyi brigádéhoz és ezáltal minden műszaknak, üzemrészlegnek nagy gazdaságosságot eredményez. Ezen munkamódszer tulajdonképpen nem is a dolgozókra alapoz, hanem megköveteli, hogy az üzem- vezetőség a mérnökök, a technikusok oly intézkedéseket tegyenek, mellyel a szervezés hiányosságait a termelésben, a technológiában elhárítsák és az egymástól függő munkafolyamatokat jobban összhangba hozzák. Bár ezen módszer egyszerű, mégis szükségesnek látszik az előbbiekben említett üzemi kollektívának felvilágosítása a dolgozók felé a módszer lényegéről, tudományos és műszaki vonatkozásáról. Szükséges rámutatni a szervezettebb munkakörülmé- nyefcre és segítséget nyújtani A könnyűipar dolgozói elsősorban a minőség javítását vállalják. Az építőipari dolgozók új lakóházak és ipari objektumok határidő előtti átadására törekednek. Sok kollektíva tett felajánlást a nyersanyagtakarékosság érdekében. A felajánlások fontos formája az is, hogy számos használaton kívüli ipari objektumot üzembe helyeznek. a gépek teljesíményónek növelésével műveletösszevonással stb., azonban egy alapvető elv figyelembevétele mellett: a teljesítmény növelése nem történhetik megerőltető testi munkával. A fenti módszer használata sok üzemnek ad lehetőséget a termelés jobb megszervezésére. és munkájuk jobb megjavítására. Ezek eredményeinek az üzemi teamelégi mutatók javulásában kell megmutat'koznioik. A helyesen megállapított mutató- szárnak az üzem lázhőmérője. Mindent amíg egy orvos a lázgörbéről kiolvas és a további gyógyításhoz, mint alapot felhasznál, ez a mi üzemeink számára a termelési mutatók alakulása. Az üzemvezető, a technológus, a dolgozóik, egyszerűen leolvashatják a mutatószámokból azon sok összefüggést, mely alapján megállapíthatják, hogy üzemük hogyan haladt és milyen intézkedések szükségeseik a mutatók megjavításéhoz. Ezen feladatok fontossága kitűnik jelenlegi hároméves tervünkből is, mely abból indul ki, hogy az ösz- szes erőt a kitűzött cél érdekében kell összpontosítani, hogy ezzel bebizonyítsuk szocialista gazdasági rendszerünk felsőbbségét a kapitális,ta rendszerrel szemben. Ehhez az szükséges, hogy mi ne egy tegnapi túlhaladott, elmaradt technikát, hanem világviszonylatban a legkorszerűbb technikát alkalmazzuk. Szocialista termelési rendszerünkben a technika előrehaladásának fejlődési lehetőséged megvannak, melyről meggyőződhettünk többek között az idei brüsszeli világikiállítás nagy nemzetközi mezőnyében kittintetett és elismert magyar ipari termékeik révén, melyek elérték a technikai világszintet. Minthogy ezen komoly eredmények még nem általánosíthatók, szükséges a technológiáink fejlesztése. Gyakran láthatunk ugyanis modern gépeket, berendezéseiket és sokszor ezek nem dolgoznak korszerű, kielégítő technológiában. Uj gépek régi technológiai láncba illesztve ritkán hoznak kielégítő eredményességet. Ilyen esetekben a gyártmány, ha meg is üti a világversenyben az össze- hasonl íthaitóság szintjét, az rendkívül képzett, gyakoriak szakmunkás gárdájának tudható be, de a magasabb gyártási költségek, kisebb teljesítmény, anyagmozgatási költségek stb. terén van mit javítani. A fentiekhez az szükséges, hogy a modern, korszerű technika sok jó példáját megismerjük, elsajátítsuk és egy gazdaságos technológia kifejlesztését és bevezetését megteremtsük. Ezzel kapcsolatban gazdasági vezetőinknek, technológusainknak azonban nemcsak alapos műszaki tudással kell rendelkezniük, jó termeűiésá gyakorlattal egyetemben, hanem már kitűnő gazdaságos gondolkodást kívánunk határozott, józan számító és számoló készséggel. Kitűzött hároméves tervünk céltudatos teljesítésével határozott állásfoglalást tanúsítunk államrendünk és kormányzatunk mellett és ez különösképpen azzá válik, ha ml műszakiak felelősségérzetünkkel üzemünk gazdasági- műszaki lelkiimerete leszünk. J elen dkikünikkel megyénk műszaki és gazdasági társadalmához, vezetőihez fordulunk. Ezen vitaindító cikk megállapításai sok helyi vo- natokzása alátámaszt ók, de bizonyára kiegészíthetek és módosíthatók is. Kérjük ezért, hogy a cikkel kapcsolatos észrevételeket, hozzászólásokat a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Műszaki Szakosztálya címére (Salgótarján. Salgó u. 2.) küldeni szíveskedjenek, melyekre lapunkon keresztül rendszeresen ismertetünk. Mankher György
