Nógrádi Népújság. 1959. január (15. évfolyam. 1-9. szám)

1959-01-03 / 1. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG / A Hazafias Népfront szervezeti életének eredményei, feladatai A Hazafias Népfront tevé­kenységében támaszkodik minden becsületes, hazáját és népét szerető magyar dol- foaóra. akik célkitűzéseink­kel egyetértenek és azok megvalósításán munkálkod­nak. A Hazafias Népfront a párttagok és pártonkívüliek közős mozgalma, amely erejét a párt és a kormány által kitűzött célok megvalósításá. ra összpontosítja. Ezek a célok nemcsak de­mokratikus, hanem szocialis­ta célok is. Megvalósításuk a lakosság túlnyomó részének érdeke. Ezen célok megvalósításáért dolgozik megyénkben 136 községi, 2 városi, 5 járási és egy megyei bizottság, ösz- szesen 5748 bizottsági taggal. A bizottságok élén minden szinten a bizottság tagjai ál­tal megválasztott elnökség áll, mely irányija a bizottság tagjait, mozgósítja a lakos­ságot a feladatok, célkitűzé­sek megvalósítása érdekében. Annak ellenére, hogy A HAZAFIAS NÉPFRONT nem szervezet, hanem moz­galom, mégis szervezettség jellemzi munkáját. Szervezet­té teszi a munkát az, hogy az elnökségek rendszeresen, ha­vonta, a bizottságok negyed­évenként üléseznek, ahol ál­talában értékelik a végzett munkát és megszabják az előttük álló feladatokat, A népfrontban nincs tag­sági könyv, tagsági díj. A mozgalom mégis módot nyújt arra, hogy keretein belül a különböző tömegszervezetek, társadalmi szervek és szerve­zetlen tömegek széles, de­mokratikus alapon szorosab­ban fogjanak össze, a szocia­lista építés .feladatai megol­dására. Tehát, a népfront tevékenységében nemcsak a bizottságok tagjai, hanem emellett többezer aktíva vesz részt. Ezt az aktivitást még tovább kell fokoznunk oly­módon, hogy a népfront-moz­galom akcióiban pártállásra, nemzetiségre, vallásra és nemre való tekintet nélkül — a szocializmus ellenségei­nek kivételével — résztvegyen minden magyar állampolgár. A Hazafias Népfront el­nökségek, illetve bizottságok előre elkészített munkaterv alapján tevékenykednek, me­lyet előzőleg a népfront el­nökség hagy jóvá. A helyi bizottságok a terveket már több községben elkészítették. Például Karancslapujtő köz­ségben a nőtanáccsal közö­sen szabó-varró tanfolyamot terveznek beindítani. A tan­folyamon készített gyermek- ruhákat az államilag gondo­zott gyermekeknek fogják ajándékozni. Nagvbátonyban ISMER ETTF.RTFSZTÖ ELŐADÁSOKAT szervez a népfront, ahol az előadásokat minden egyes al­kalommal filmvetítéssel teszik színessé. Kisecset községben szakcsoport létrehozását tűz­te ki célul a helyi népfront­bizottság. Romhány községben a mezőgazdaság szocialista át­szervezése érdekében nép­nevelő brigádokat alakítanak. Erdőtarcsa községben 5 hó­napra szóló munkatsrvet ké­szítettek, melyben a főszere­pet a kő zségfe i lésztés n ek szánták. Tervbe vették, hogy 1959-ben úi futbnll-p&lyát és egyéb épületeket építenek, megjavítják a község útjait és hídjait. E létesítmények­hez 50 ezer forint értékű társadalmi munkát szervez­nek. Lehetne még oldalakon ke­resztül sorolni a sok szép tervet, melyet a helyi nép­frontbizottságok feladatul tűz­tek maguk elé. De nemcsak jó tervekről, hanem eredmé­nyesen végrehajtott tervek­ről is beszámolhatok. Kálló községben például a kultúrház építésénél Nagy István, a helyi népfrontbizott­ság elnöke irányította a munkálatokat. Naponta szer­vezte A TÁRSADALMI MUNKÁT. November 3-a és december 5-e között 50 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. A helyi dolgozó pa­rasztok az építkezésekhez 150 kocsifuvart teljesítettek tár­sadalmi munkában. Sok helyi példát lehetne felsorolni, amely azt bizonyít­ja, hogy a népfrontebizott- ságok munkája a választás után nem állt meg. hanem tovább végzik célul tűzött feladatúik végrehajtását. December hónapban vala­mennyi községben a népfront, bizottság tagjai részére ok­tatás indult be. Ez az oktatás március végéig tart. Ezidő alatt a népfrontJbizotltság tagjai 8 előadást kapnak, amelynek a népfront felada­taival, munkájával vannak kapcsolatban. Az első előadás valamennyi községben meg­volt, amelyen a bizottság tag­jainak i5—80 százaléka je­lent meg Több községiben rendeztek bizottságaink békegyűlést, melyen támogatták a Szovjet­unió javaslatát a nukleáris fegyverek gyártásának örök időkre történő beszüntetésére vonatkozóan, ugyanakkor ki­fejezték tiltakozásukat a nyu­gati hatalmak álláspontja el­len, akik csak egy évre akar­ják felfüggeszteni a kísérle­teket. AZ ELÉRT EREDMÉNYEK a kollötktív munka eredmé­nyei, annál is inkább, mert a bizottsági tagak többsége aktívan kiveszi részét a moz­galmi munkából. A megyei és járási bizottságok tagjai személyes instrukció útján nyújtanak segítséget a helyi bizottságok, vezetőinek. A Hazafias Népfront fel­adatköre igen széles skálán mozog, melyeiket csakis terv­szerűen tudunk megoldani. Ezért van szükség, hogy vala­mennyi népfront-bizottság a téli időszakra munkatervet dolgozzon ki. A tervszerű munka meghozza gyümölcsét, mert a sok apró tevékenysé­get egymás mellé rakva já­rulunk hozzá a szocializmus mielőbbi felépítéséhez. A népfront bizottság el­sőrendű feladata, hogy segíti ségöt tudjon nyújtani a ta­nácsnak, a községfejlesztési tervek elkészítésében, az el­készített tervnek, a lakosság körében való Ismertetésében, megvalósításához társadalmi munkaszervezésben. Bizottságaink segítsék a tanácstagokat, a tanácstör­vényben előírt beszámolási kötelezettségeik teljesítésében és abban, hogy rendszeresen megtartsák a fogadóórákat. NÉPFRONT FELADAT az egyre jobban kibontakozó kultúrmunka segítése. Össze­fogva a tanácsi és más szer­vekkel, komolyan kell segí­teni a népművelés és isme­retterjesztő munkát. Törődni kell az ezüstkalászos tan­folyamok, különböző előadá­sok szervezésével és tartal­mi munkájával. Feladataink közé tartozik, a népfront-estek, rétegtalál­kozók vitaestek szervezése. A jeles évfordulók alkalmá­val az ünnepségek rendezé­sének teendői, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek érdekében végzendő fel- világosító munka, a népi el­lenőrzés munkájának segítése, a békéért folyó harc veze­tése, mind igen fontos moz­galmi teendők. A felsorolt feladatok vég­zése során tovább erősödik a népfrontmozgalom, növekszik tömegkapcsolata. Hogy ez így legyen, arra van szükség, hogy valamennyi bizottsági tag, népfront-aktíva, béke-atíva, lelkes odaadással vegye ki részét feladataink magvalósí­tásából. Kaszás József A Hazafias Népfront Megyei Titkárságának munkatársa Pártmunka a szakszervezetben Egy bányaüzem tapasztalataiból Ismét a Kossuth-lejtősi pártszervezet. Ha ezt akar­nánk, írhatnánk Mátranovák- ról, avagy Mizaerfáról. Cikk­sorozatunknak azonban az a célja, hogy segítsük párt­szervezeteinket, adjuk meg a „hogyan”-ra a választ. S jelenleg ez a válasz Kossuth- lejitősön domborodik ki leg­jobban. A szakszervezet és a pártszervezet viszonya ál­talában minden bányaüzem­nél jónak mondható. Ez a „jó” azonban igen tág fo­galom. Ha a két szerv egy­más munkáját nem keresz­tezi, akkor már jónak mond­ható a viszony. Ez azonban megmondjuk. őszintén nem elégséges. Valóban jó munká­ról csak akkor lehet beszél­ni, ha a két szerv kölcsönö­sen segíti egymást. S most hadd idézzünk a Kossuth- lejtősi párttaggyűlés júniusi beszámolójából, illetve azóta már határozatából. „...Ha megjavítjuk a szak­szervezet irányítását és főként több segítséget adunk szá­mukra, ez a munka sokszoro­san visszatérül. Akkor már nem lesz a gondja az egyes elvtársiaknak, hogy az üze­mi bizottság munkáját is el kell végezni. Ha a szakszer­vezeti szervek önállóbbá vál­nak egy sor munkától teher­mentesíteni fogják pártszer­vezetünket és így még haté­konyabban tudunk dolgozni a pártépítés, a termelés párt­ellenőrzése területén...” S megindult a munka. A szakszervezeti bizalmi háló­zatba kommunistákat küld­tek. Vagyis a szakszervezet irányításában és ellenőrzésé­ben végzett munka során fontos feladat, hogy azokkal a kommunistákkal, akik szak- szervezeti funkciót töltenek be, megértessék: egyben párt- megbizatást is teljesítenek. Tisztázzák előttük, hogy mun teájukkal a párt hatá­rozatainak végrehajtásáért harcolnak, és mint kommu­nistákat rendeszeresan beszá­moltatják őket munkájukról. Szakítottak azzal a helytelen gyakorlattal is — amely a szakszervezeti munka lebecsü­lését jelenti — hogy párt- szervezeteink sokszor olyan elvtársiakat javasolnak szak­szervezeti munkára, akiket máshová nem tudnak fel­használni. A pártszervezet előtt a legfontosabb munka június­ban még a szakszervezeti tagság növelése volt. Az összes dolgozóknak csak mintegy 65—70 százaléka volt szervezett dolgozó. A már előbb említett segítség itt is éreztette hatását. Az 1958-as év végére Kossuth-lejtősön már minden dolgozó szak- szervezeti tag. Am nem elé­gedtek meg azzal, hogy min­denki szervezett dolgozó lett. Ezután komoly, tudatos ne- velőmunkával elérték, hogy egyre aktívabban vesznek részt a dolgozók a termelési tanácskozáson. Míg korábban szinte szöktek a tanácskozás elől, addig ma nemcsak, hogy végighallgatják, hanem hoz­zászólásaikkal, javaslataikkal segítik. Ezzel pedig komoj» támogatást nyújtanak a mű­szaki vezetésnek. A Kossuth-lejtősi pártszer vezet megtalálta a módját a szakszervezeti munka meg­segítésének. Az eredmény természetesen kifejezésre ju* minden terven felüli csilit szénben, minden forintban amellyel a költségek csőkké nek. S most a napokban a k suth-lejtősi példát az üze egységen belül a Szepte bér 6. aknánál is megvalósít­ják. A szakszervezeti munka segítése minden bizonnyal itt is érezteti majd -kedvezi hatását. S hogy nem ördön­gösség a szakszervezet és pártszervezet viszonyát m.- javí-tanii, azt bizonyítja Kossuth-lejtősi példa. H szűk, jó módszerük mu._,u: is követésre talál... — tob — A PARTOKTATAS hírei Az elmúlt év őszén ünne­pélyes keretek között bein­dult pártoktatás az egész vá­ros területén ütemterv sze­rint, eredményesen folyik. A különböző alapszervezeteknél összesen 7 „Marxizmus—leni- nizmus kérdései” és 19 „Idő­szerű kérdések” elnevezésű tanfolyam. Az alapfokú szervezett pártoktatás eme 26 szeminá­riumán 280 párttag és 128 pártonkívüli sajátítja el a marxi-lenini elmélet alapve­tő tételeit, illetve a legaktu­álisabb bel- és külpolitikai kérdéseket. Ismeretes, hogy a pártokta­tás beindulásától egészen no­vember közepéig mindkét tanfolyam hallgatói egyönte­tűen a választásokkal kapcso­latos tananyagot dolgozták fel. Ez a tematika egyrészt élénk érdeklődést váltott kd az elvtársak túlnyomó több­ségéből, másrészt pedig hasznosan mozdította elő a választási aktivisták gyakor­lati felkészülését is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a korábbi évekhez képest igen r. vekedett az érdeklődés a vezett pártoktatás rends / iránt. Mind a propagandas w mind a hallgatók felkész’ sége és aktivitása egya: - növekvő tendenciát műt? lemorzsolódás nem észlelh tő, s a hallgatók létszámé maik mintegy 80 százalék, rendszeresen látogatja a sze mináiriumokat. A legkirívóbb hiányossá abban jelentkezik, hogy a Időszerű kérdések propagan distái közül jónéhányan iga zolatlanul, avagy elfogathr tatlan „indokokkal” táv< ’ maradnak a havi konfere: ciákról, de a megjelenő egyiikemiásiika a felkészülő alapossága terén sem állíth- tó példaképül. A választási anyagrt megvitatása mindenütt be jeződött. Egy hónap óta „Marxizmus-Leninizmus kei dései” tanfolyamokon fnár .£ osztályok és az osztályhal fogalmait; tanul mátiyozzá míg az „Időszerű kérdései tanfolyamain a nemzatkö helyzet néhány igen lényeg< kérdését vitatják meg. Tőázfrm (ftntiáeiá Riportsorozat a Salgótarjáni Üveggyárból valósággá változott. tunk. Éppen törökországi az üveges mesterség mind exportmunkán dolgozott,. A fogását a fiatalok. Ezután 19 eves Galambos Sanyi már új rendszer vívmányai, két éve segéd. Az iskolában állandó munka, a különbé is szeretett rajzolni, festeni, szociális létesítmények, b; s hogy az üvegfestészetet ta- tonsági berendezések véanc nulta, abban része van apjá- dolgozók egészségét. S ho Sokan nak is> aki az üvegiparban legfőbb érték az E BBEN a gyárban is a közülükT most voltak életük- dolgozott. Sanyi nyugodt ele- Mindezt bizonyítják az os munkások kezébe ke- ben először üdülni, most lát- tét el, hiszen 1500 forint fize- komfort«* laka«*, a fa újbóli A HARMADIK generáció hozására, születése egyidős sza- »odp felszabaduló^' ítáf^árom rült a “hatalom? azolfak 7z tók aßZ tésevan Nem tudja ml a % embereknek a kezébe, akik- múltban rádiójuk sem volt, munkanélküliség. A túlzott munkasszábok a vidék d re azelőtt egy szöget sem ma már televíziójuk van, szülői szeretet es az anyagi g ok za á a. gfőképi.­mertek rábízni, most pedig akiknek egy öltöny ruhájuk jólét, a túlméretezett zseo- az anyagi jólét az, art.. ben már ismét áru hagyta el csoportvezetők, művezetők és sem volt, ma öt öltönnyel pénz könnyelművé formaijak íz onsagot ad a mai emb a gyárat. A munkások zöme üzemvezetők kerültek ki kö- rendelkeznek. Vég:gjártuk a Sanyit, akinek bizony mar n d s nemcsar enyerre akik ott voltak, az első ^perc- zülük. gyár üzemrészeit, sok idős csöves nadrágja is van. Már krumplira tehk már,_ han Oó Lajost, az egykori esi- dolgozóval beszélgettünk. Bár- Peűl§ nappal a termelés megindítása folya haladt s az új éviién, 1945 ben nem ismertek fáradtsá­_ _ a csöves nadrággal nap mint nap ott van asz got, vagy lehetetlent Az szolóinast ebben az időben kivel beszéltünk, mindenki e§yütt jár sok olyan dolog, lükön a hús. Szebbnél s„ üzern az első időkben csak te- bízták meg az egyik legfon- egyet mondott: „Soha olyan Mnely vxse- J-j ' gc tőcserepeket gyártott, amely- tosabb üzemrész, a feldolgo- jól nem éltünk, mint most.“ tőjét, a munkásfiatal nevre, már a gyermeknevelés.­a KISZ-tagságra. A kialakult törzsgárda s nos, kihalóban van. N lyel a gyári épületek tető- z° üzem vezetésével. A sok- A HARMADIK generáció szerkezetét biztosították. 1946 ágú szakmai képzettséget ^ tagjai, a ma fataljai . q iq .............. j elentkezett az első követelő beosztásban is nagy- már csak hírből ismerik az ff , ’ A/,. I / akarjuk mi a vészharan vevő, s ezzel ismét szerűen megállja a helyét, s idősebb nemzedék rögös at- kk Jóskával találkoztunk a kongatni, de beszélnünk V most pótolja azt, amire gye- ját, amely a szakma elsajátí- csiszolomuhelyben. Az o csa- erről. Szomorú példa, h< „nWrn.nknr, .. .1, i ,. V. ,, f.'lC.ílin'í , r I i'/ íí' „1 * TVT Q „C ■’ I , 1 Cl | IjIvOim 110 "'"I VOltUK UVG“ } ] \J S'/ CSÍSZOlÓ 1. ( ! U111Ó kÖ nyarán külföldi kezdetét vette az export­szállítás. Ebben az időben a gyárat még nem államosítot­ták, de már ott volt a meg- munkájához alakult kommunista párt, szükséges, az üzemi bizottság, amelynek már jelentős beleszólása volt rekkorában nem volt lehető- tásához vezetett. Ma korsze- ládjukban , . - ------, ---------­s ég, tanul, mert érzi, hogy rűen felszerelt tanműhelyoen gesek. Jóska mégis az u/eges CSUpan két tanuló üve feltétlenül tanulnak a jövő festő és esi- szakmát választotta es anna.v családok gyermeke. Pedig szoló szakmunkásai. Oktatóik egyik legszebb agat, a esi- valahol szükség van jó sz Plenczoer József is szók a legjobb szakmunkások, szólást. Néhány honapja ,et.i munkásokra, akkor az iiv nuiu-iei juzbei is azuK. ____™ spoéd c a keresete is szód :-----u— a_____ ___ k özé tartozik akik tiiHiito'-tnk Olyanok, mint a már 54 esz- seQed, s a keresete is sz„p marban igen. Arra van ... az , .... „ Köze tallóz.k. akin túljutottak Valentn Gvuri bácsi már: 1200 forint. Jóska Nog- szg hoev az üvpetps sző az üzem munkájába. S nem- az üvegfúváson. Ma a 45 mnaos vaienta cyun Pacsi. ... . , seg> nogy az üveges szu csak az üzem beindulásával éves férfi a négyes Kádke- Nem. ke« mar többe ehopm ^zakairol jár be,_ s mun- gyermekeiket adjak az uv törődtek, hanem biztosították mence üzemvezetője. Rátér- a cs'szo as tudományát. És ____ iparba. Hiszen ma már az üt TrJi'-' u’ me“. üzemvezetője uaier- • / : vesz részt a község fiataljai- iparban is tanulni az infláció nehez idejeben is mettseget mi sem bizonyítja az, a tanulok, innen életéhen iparoan is ianu.ni a gyár dolgozóinak ellátását, jobban, mint az, hogy a ke- kikerülnek,^ sok^ idős szak­1948 áprilisában került sor mence dolgozói olyan ered­munkássaí felveszik a ver­senyt. Végigkísértük há- Tw* ____ __ _ , _ T rom nemzedek útját, - -- .... g yér államosítására. Ezidő- mények eléréséje képesek, y • láttuk, hogy az első két nem­tájt kezdődik a szocialista amelyekre 45 előtt nem volt Az egyik kemence mellett zedék az általános elnyomás termelést jellemző mozgalmak Példa. találtuk meg a Klauber-csa- és a gyár urainak kizsákmá- ktS«^pzetre ^^^o Sok munkáskáde • került a iád legfiatalabb tagját, Klau- nyolása idején élte életét. jej azokat az üveaescsal- termelékenység erőteljes emel- gyáron túl is fontos vezető bér Tamást. Tomi a régi A harmadik nemzedéknek, a ‘ amelyeknek eyermi kedésére vezetett. S ettől tisztségbe. Bizonyítékul elég, Klauber dinasztia tagja, aki ma fiataljainak az élete tö- mc^ kerülnek ki az isk az időtől kezdve új történe- ha a Gritz-esaládot hozzuk tovább folytatja a mestersé- kéletesen más. Egy felszaba- Rejtezzenek- „ lem Születik ^ le é l- -p^l «Al«-I.4»,nlr G1 A-** 1'» A wmnl/í o‘A+ A fi nt rillowíloA Vl nirí 1 r r — #J,,I4 nwinároKn*, nhnl l a/íAiaÍÁ * ’ OJ A tásra. Komoly feladat itt az üzemi partszerv.- az üzemi bizottságra, A háborúban fel példának. Gritz Arnold get. A fiatalember havi ke- dúlt országban, ahol legérté- / * ováriátnentácn sokan oda maradtak. A tér- Salgótarján varos tanácséi- resote átlagosan 1500 forint, kesebb az ember, az új viszo- ^ nöke cl család Trióéi Íz ' orfíip A'yf nem oílzoríílf mOO'tnH minlz vs izo-ulz- nnlr mortfololnan «-».lr-t íl melés megindulása nem volt könnyű. Itt is sok szakmun- a ke, a család másik tagja Azt nem sikerült megtudnunk nyaknak megfelelően alakul jük a gv^ra( ízelítőt ad palesztiniai követség mun- tőle, hogy miért lett üveges, az életük. Ma már nem kell az üveg;s szakma szépsé kás hiányzott. A népi állam katársa. A második generá- szűkszavú. Csak annyit mon- 8_10 éves korban munkába bői Ez' az egyetlen ' rn s*l ^.a™ositoli ff fzet? CÍÓ ff- isnélf tagjai -'1Őf iS d0f hS SZakfát állni, nem kell lopva ellesni annak, hogy a törzsg; egyre több gondot fordilanak most tárult ki a jovo. Ami- meg egyszer ezt választana. . , . ről a múltban álmodni sem A festőüzemben fekete hajú, a mesterség titkait, korszerű fennmaradjon. az új telepi munkások kiala­kítására, a lörzsgárda létre- mertek, az ma már mind szép fiatalemberrel taláLcoz- tanműhelyben sajátítják el Hortobágyi—Pác

Next

/
Thumbnails
Contents