Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-31 / 103. szám
1958. december 31. NÓGRÁDI NEPÜJSAG JÖVŐ ÉYI TERVEINKBŐL üli íven feladatok állanak a helyi ipar előtt ? Az építőipartól eltekintve a heiiyi iparra vonatkozóan az 1958-as általában biztató jelek birtokéban készítették el a tanácsi termelő vállalatok 1959. évi tervüket. Az építőanyagiparra az 1959-as évben komoly feladatok hárulnak. Az építkezési program biztosítása szükségessé teszi az építő- anyagipari vállalatok termelésének további fokozását. Ennek megfelelően az iparág 1959-es termelési terve mintegy 19 százalékkal magasabb az 1958. évinél és 22 százalékkal magasabb, mint az 1957, évi termelési tényszám. Téglából például 1959-ben az 1958. évhez képest 15 százalékkal lesz magasabb a termelés, A hiány enyhítésére jövőre az eddig még nem gyártott tetőcserédből 100 000 darabot állítanak eCő. A mozaiklan termelés az 1958- as termeléshez képest 2 százalékkal. míg az 1957 tényszámáihoz képest 23 százalékkal növekedik. Az építőanyasiparra háruló termelési feladatok mellett az évek során megvalósított gépi beruházások eredményeképpen a termelékenységet 1959- re 15 százalékkal emelik. A vasipar termelését 1959- ben 25 százalékkal emelik. Ezen belül a szolgáltatások arányát komoly mértékben megnövelik. A vasiparban a termelékenységi előirányzat 10.5 százalékkal magasabb lesz, mint az 1958. évi tényszám. Az 1959-es évben komoly mértékben fejlesztik a Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat autójavító részlegét. További fejlődést mutatnak a faipar számai is. Az iparág termelését 20 százalékkal emel'iik. Ezen belül a fényezett hálószoiba bútor termelésben 66 6 százalékos lesz a növekedés az 1958. évhez képesít. Konyhabútorból az idén 160-at készítettek, 1959- ben 700-at szállítanak a kereskedelemnek. A nyomdaipar termeCését a Balassagyarmaton belépő új doboz-üzem kapacitásával emelik, így az iparág termelése, mintegy 35—40 százalékkal magasabb lesz, mint az 1958. évi teljesítés. Ugyanezen viszonyítást alapul véve a nyomdaipar termelékenységi mutatóját 21 százalékkal kívánja emelni. A veevesioaron belül komoly felfuttatást terveznek a salgótarjáni Kézműipari Vállalatnál. Az említett vállalatnál növelni kívánják a mértékutáni férfi és női szabóságot. A vegyesipar iparágánál az 1958. évi tényszámhoz képest az 1959, évi termelési tervet 990 ezer forinttal megemelték. A helyi élelmiszeripar tervezésénél az 1957—1958-ban beállott életszínvonal emelkedés, az eddigi tervek összetételének megváltoztatásiát tette szükségessé. Ezt figye- lembevéve a sütőipar termelését 1959-ben az 1958. évinek a szintjére tervezték. Ezen belül azonban a kenyértermelés kismértékű csökkentése meQett a péksütemény termelését 18 millió darabról 20 millióra kívánják emelni 1959-ben. Ugyanakkor a húsipar termelési tervét 1959-ben egy- miillió forinttal növelik. A tervek szerint a nyershús termelése 7 százalékkal, a vörösáruféleségeik 4 százalékkal és a szalonnafélék termeltess 30 százalékkal lesz magasabb, mint 1958-ban. Az 1959. évi helyi ipari tervszámok reálisak és megvalósíthatók. Ehhez a megvalósításhoz azonban elengedhetetlenül szükséges az, hogy a helyi ipari vállalataink vezetői és dolgozói egyaránt tisztában legyenek az 1959. évi tervek megvalósításának jelentőségével. Lássák azt, hogy a tervek maradéktalan teljesítése a hároméves terv sikeres befejezéséhez váló hozzájárulás és a további életszínvonal emelkedés szilárd megalapozást jelenti. Mintegy 100 millió forint as építők programja Mintegy 100 millió forintos programot valósít meg 1959- ben a .megyei Építőipari Vállalat. Ebből a legtöbb mintegy 38 millió forintot meghaladó munka a nagybátonyi főépítés vezetőségre jut, míg a salgótarjáninak 31.2 millió forint értékű munkát kell elvégeznie. A jövő évi programiban az építő munkások újabb lakásokat készítenek majd. így többek között Salgótarjánban a már idén .megkezdett lakások mellett 26 lakás épül a bányának, 12 az üveggyárnak és 12 egyéb szerveiknek. Megkezdik kétszer 16 lakás építését a jelenlegi 76-os bérház előtt a vállalat mostani üzemi étkezdéjének helyén. A terveikben szerepel a városi kórház és egy saját 250 férőhelyes munkás- szálló munkálatainak megkezdése. 1959-ben kerül átadásra a salgótarjáni 12 tantermes, a nagybátonyi 8 tantermes, valamint a .letkési és nógrádi négy tantermes iskola. Az idei programhoz viszoTÖBB. JOBB ÜVEG. Üt MUNKÁSOK A Zagyva pótfalvi Üveggyár terveiből A Ziagyvapálfalvi Üveggyár dolgozóira komoly feladatok várnák az 1959-es évbein. 1959-ben nem lesz kemence- javítás — 850 000 négyzetméter táblaüveggel többet kell a gyárnak termelnie. Az 1958-as, nagyjavítás alkalmával a kemence olvasztóterét 12 négyzetméterrel megnagyobbították és ez lehetővé tette nemcsak az üveg minőségének javulását, hanem mennyiségi több- termelésit is eredményez. Az 1957. évi 197 ezer négyzetméter I. osztályú üveggel szemben az üzem 1959-ben 400 négyzetméter I. osztályú Megkezdik a fejlesztést a Romhányi Cserépkályhagyárban A Romhányi Cserépkályha- gyár dolgozói éz évben mintegy 200 kályhának megfelelő csempét adtak terven felül. Munkájuk értékét külön emeli, hogy alacsony önköltséggel termelik a cserép- kályhákat, s egyre bővítik a választékot is. Jövőre már megindul a gyár bővítése, fejlesztése, hogy a megnövekedett keresletet egyre jobban kielégíthessek. 500 ezer forintot fordítanak tervezésre és a szükséges terület kisajátítására. Ezzel megindul az a nagyarányú munka, amelynek során több mint 16 millió forintot fordítanak a, gyár fejlesztésére három-négy év alatt. Már ebben az esztendőben számos kísértet folyt a gyártási technológia fejlesztése érdekében. Jövőre is tovább folytatják a kutatásokat, főleg a máz- bevonat töké létesítésé és a formáik géppel történő préselésének megoldása érdekében, Az idei év jelentős eredményei közé tartozik még, hogy a mázkészítéshez szükséges ólomoxid felhasználását mintegy felére sikerült egy újítás nyomán csökkenteni. Ez nemcsak importanyag megtakarítást jelent, de fontos munkavédelmi intézkedés is. üveget fog termelni. Ennek megvalósítása nagyon fontos, mert az I. osztályú üveget a műszáki üveggyár kapja és dolgozza fel. Ez az üveg kerül például az exportra készülő Ikarus autóbuszok ablakaiba is és hirdeti a különböző államokban a gyár dolgozóinak jó munkáját, szákképzettségét. 1960-iban már a most épülő Zagyva II. gyár is termelni fog. Ezért már 1959-tben gondoskodni kell arról, hogy a Zagyva II. számára megfelelő képzettségű dolgozók álljanak rendelkezésre. Éppen ezért az 1959. év I—III. negyedévében 189 fővel fog emelkedni a gyár létszáma és így ennyi új dolgozóval többnek nyújt a gyár biztos megélhetésit. Apróbb beruházásokra a gyár 1959-ben 57 ezer forintot fordít. nyitva megnövekedik a vállalat munkája, a gyárak építésében, fejlesztésében. Több mint 15 millió forintos költséggel folytatják a Zagyva- pálfalvi Üveggyár új kemencéjének építését, közel 13.5 millió forint értékű munkát végez majd a vállalat a mátradsrecskei téglagyárban és 12 millió forint értékűit a váci ízzógyárban. Nagybátonyban folytatják a bányai műhely építését. Ezek mellett még számos kisebb munkát kell majd a vállalatnak elvégeznie. Megyénkben 1959-ben öt községet és nyolc tsz-t villamosítanak Megyénkben jövőre öt községet és nyolc termelőszövetkezetet villamosítanak az Áramszolgáltató Vállalat dogozók A lakosság villamosencrgia ellátásának érdekében a villamosított falvakban mintegy 7 kilométer kisfeszültségű elosztóhálózatot építenek és 4500 új fogyasztót kapcsolnak be a villamoshálózatba. Több millió forint értékben korszerűsítik a meglévő hálózatokat is. Képünk a Salgótarjánban mintegy 12 millió forintos költséggel épülő 35 ezer voltos transzformátor állomást mutatja be, amely a város és az iparmedence energia ellátásának megjavítását szolgálja majd. Á víz sem gátolhatja őket... ég hétfőn, december 22-én kezdődött, a bányamentő állomás legénységének I rifidóztatása. Mentek a medence legfiatalabb bányájába, Kányás aknára. Az üzemben ekkor már ko- moly veszély fenyegette ez ottlévőket. A nyugati bányamező III. siklójában vízbetörés történt. Hogy nagymeny■■ nyiségű volt? Lehet következtetni, percenként átlagosan 17 köbméter víz ömlött a nyitott bányarétegekben. Ekkor kezdődött a bányamentők hősi harca a szürkésen ömlő bányavízzel. A helyzet igen válságosra fordult már az esti órákban. A szivattyúk egymás után váltak hasznavehetetlenné. A szívófejek eldugultak az iszapban. A nagy sebességgel zúgó áradat pedig folyvást ömlött. Csilléket lökött maga előtt s egy-egy kanyarban 1— úr • ■(«' \úr - ■ #* ' ú *' úr * ‘úri. • * - *ú 5 csille is összetorlódott. A szállítóaknát is elöntötte a víz, a szállítás már csak a személyszállító aknán folyhatott. Szinte haconcsúszva kellett menni a mentőknek a szivattyúkhoz. A vágatok cele voltak iszappal s a mentők a főtefákba kapaszkodva kúsztak előre. Kosári Vencel Margit-táróról, Geese Elemér Mátranovákról, Sólyom István Nagybátonyból, Kiss József Tiribesről, Usztucki Imre Forgács-lejtősről, — egyikük sem járt azelőtt Kányá- son, de most nem volt idő környezettanulmányozásra. Mentek, dacolva a leselkedő veszéllyel, s ebben a harcban ők lettek a győztesek. e ott voltak az üze- mi munkások is. Nem egy dolgozót szinte nár úgy kellett hazaküldeni, hogy pihenjen. Kuti Ferenc, Sándor János, Lavaj János, .‘Jti.lÉö.*tíií»tv.. Tóth Gáspár és sok-sok társuk. De nem maradtak el az iparosok sem. Az idős Cseszt- vényi Samu bácsi és Dudás István brigádja rekord teljesítményt értek el négy nap alatt. l\Mcrt hétfőn kezdődött és szombatig tartott a munka dandárja. Míg mások otthon ünnepeltek a békés családi körben, addig a maroknyi bányász mentőosztag dolgozott. Talán senki sem gondolt volna arra, hogy pár nap alatt sikerül a víz útját meggátolni. A legvér- mesebbek sem jósolták két hétnél előbb a szállítóakna megindulását. Igaz, nem. volt könnyű. A mentők ezekben a napokban mostohább körülmények között voltak, mint bármikor. A háromnapos ünnepben egyszer sem ettek meleg ételt, mert az üzemélelmezés dolgozói tínMEGÖRÖKÍTETTÜK A MÁT, HOGY ÉRZÉKELJÜK A FEJLŐDÉST SALGÓTARJÁN, 1959. JANUÁR 1. nepeltek. S hogy mégis mi volt a hajtóerő, amely őket és a bányászokat, karbantartó iparosokat a föld mélyébe nagy küzdelemre szólította? A jövő évi munka. Az új év sikeres megindulása. Kányás- akna ebben az évben sem tartozott a rosszul teljesítő aknák közé. 1958-ban kétszer került az aknatoronyra az élüzemi kitüntetés. S a ká- nyásiak 1959-ben sem akar-' nak lemaradni. Az új év nagyobb feladatot ró az itt dolgozókra. A mennyiségi termelés 15 százalékkal növekedik. S amit a mentés alatt gyakran elmondtak, hadd idézzem én is: „Még azt hiszik, nem bírunk az új évben nagyobb teljesítményt nyújtani.“ S ez a holnapra való gondoskodás tette őket elszánttá. Wem voltam jelen a ^ ” vízbetörésnél. Az itt leírtakat az üzem vezetőjétől és a bányamentőktől hallottam. S az utóbbiaknál nehéz dolgom volt. Valamennyi bányamentőt a szerénység jellemzi. Nem kérkednek, nem dicsekednek. Mint mondják, amit tettek: kötelességük. Munkájuk azonban több ennél, mert átövezi a szeretet, a nép vagyonának védelme. S ha az új év első napjaiban a nyugati bányamezőtől felszínre ér az első csille szén, az a bányamentők jó munkáját is hirdeti majd. S amit nem tőlük hallottam, hanem magam láttam; jó lenne, hu a tröszt több megbecsülésben részesítené a derék önkénteseket. Megérdemelnének minden bizonnyal egy televíziót, mert jelenlegi rádiójukat is kölcsön kapták. De az is jó lenne, ha részükre az ünnepeken meleg ételt is biztosítanának. Mert megérdemlik, hiszen nem egyszer életüket viszik veszélybe a holnap sikeréért. tob
