Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-20 / 100. szám

1958. december 20. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Nem lesz baj a fakitermelési terv teljesítésével Október elsejével — az er­dészetekben októberben kez­dődik a gazdaságii év — meg­indult a munka a nemti er­dészetben is. Jelenleg a faki­termelés folyik. Az erdészet fakitermelési tervéből eddig m’-ntegy 1500 köbméter fát termelt ki. Akadályozza a munka gyorsabb ütemét az, hogy kevés a munkaerő. Csak •akkor tudnak komolyabb előrehaladásit tenni a terme­lésben, ha a mezőgazdasági munkák szünetelnek, mert •az itt felszabadult emberek szívesen dolgoznak az erdő- gazdaságban. A fakitermelés — miután az erdészet nem rendelkezik komolyabb vágási terület­tel — kézzel folyik. A gépeket leadták oda, ahol a munka sürgősebb, mint a nagybátonyi erdészet­ben is. Azért a tervteljesí­téssel Pintér Márton erdő­mérnök szerint nem lesz baj annak ellenére, hogy 2000 hektár területet vettek nem­régiben át a szomszédos er­dészettől. Jó munkaszervezés­sel az egyéb rendkívül fon­tos erdőrendezési és erdősí­tési munkák mellett, ha fo­lyamatosan biztosítják a szükséges munkaerőt, akikor zökkenőmentesen határidőre teljesítik fakitermelési 'ér­vükét. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése a gépállomás elsőrendű feladata A mezőgazdaság szocialista átszervezésében rendkívüli jelentőséggel bírnak a gép­állomások. Amellett, hogy az időben és minőségileg kifo­gástalanul végzett gépi mun­ka néllkülözlheteitian a nagy­üzemi gazdaságokban, a kör­zetükben végzett felvilágosí­tó, poMrtiitaai munkával ko­moly segítséget nyújthatnak a termelőszövetkezeti moz­galomnak. A járási párt vég­rehajtó bizottsága éppen azért marasztalta el. a szé- csényi gépállomást, a gépál­lomáson dolgozó kommunis­tákat, mert a termelőszövet- kezeteknek végzett gépi munka .mellett, elhanyagolták az agitácíiós munkát, a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesztése erdőkében. Azt mindenesetre eredménynek kell tekinteni, hogy az utób­bi időben a gazdasági mun­ka jelentősem javult a gép­állomáson. Azonban nem le­het szó nélkül hagyni, hogy csupán ez a termelő mun­ka köti össze a gépállomást a körzetéhez tartozó terme- lőszövetikezeteikfceil. A gépál­lomás nem végez felvilágosí­tó, meggyőző munkát a ter­melőszövetkezeteik erősítése, fejlesztésié érdekében. S, hogy a gépállomás ilyenformán nem vált harcos agitátorává a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, azért első­sorban a gépállomás párt- szervezetét, a gépállomáson MEGJEGYZÉSEK Csiiggetfés és optimizmus A ludányhalászi Alkotmány Tsz tagjai nagy vigadalom közben ünnepelték az évi zárszámadó közgyűlést. Csak a falu egyik vezetője nem talált magára. Mintha idegennek érezte volna magát a mulató tagok körében. (Sajnos, nem sokat forog a tagok között.) Szót váltottam vele az Alkotmány Tsz sorsáról. Keve- selte a 40 forintos munkaegység részesedést. Igaz, nem a legjobb. Több tag kellene, s akkor felfelé kerekedne a munkaegység forint érteke. így mondtam neki, s ő csüg­gedő mosollyal az arcán így oktatott: „Üj tagok? Nehéz az itteni gazdákkal boldogulni. A kapitalista rendszerben tönkre tették a földbirtokost is. . Nem vagyok rosszindulatú, de úgy véltem, mintha a szavak mélyén némi kis utalás történt volna arra vonatko­zóan, lehet, hogy az Alkotmány Tsz-re is... Sokat töp­rengtem azóta is ezen a kijelentésen. Különösen az aggasz­tott, hogy egy falusi vezető miért oly borúlátó, amikor az az ügy, amit magáénak vall és képvisel, a legigazsá­gosabb, amit valaha is ezen a világon a dolgozó paraszt­ság érdekében tettek. Nézzük, mit akart a földbirtokos? Be akarta kebelezni a parasztok Ipoly-menti földjét. Koldusbotot kínált az olcsó munkaerő és a busá., profit reményében. Ez volt a veszte. Összefogott ellene a falu. Mi a célja a szövetkezésnek? Felépíteni falun is a szocializmust. Miért támogatják a parasztok ezrei? Mert a személyi és a gazdálkodási szabadság mellett a jobb és a szebb életet, az anyagi és szellemi javak sokkal nagyobb — és állandóan növekvő — bőségét biztosítja, mint az egyéni kisgazdaság. Ezen az úton halad az Alkotmány Tsz. Most még van gondjuk, mégis nyereséggel zárták az évet. Az egyéni gaz­dálkodók pedig látják: ez még csak a kezdet! Az Alkot- mány Tsz gondjai csak átmenetiek. Ez évben megterem­tették a belterjes gazdálkodás alapjait. Felépült az 50 férő­helyes tehénistálló, vízvezeték lesz benne, s villanyáram hajtja majd a takarmányt előkészítő gépeket. Elegendő a szarvasmarha létszám és a takarmány termőterület. A ta­gok tudják — és ebből fakad optimizmusuk — ezután csak jobb jöhet! Jól számítanak. Mindezt ne látnák a gazdák? Még azzal is számolnak, hogy a tagok öreg korára biztos a nyugdíj, betegség ese­tére a társadalombiztosítás. De tudják azt is, hogy az előrehaladás előbb vagy utóbb megköveteli töltik a szö­vetkezeti útra való rátérést. Ezt bizonygatta a közgyűlé­sen felszólaló középparaszt is, aki már korábban tagja volt az Alkotmány Tsz-nek. S talán csak ő lenne az egyedüli, aki így gondolkodna? Igaz, a gazdák egy része érzelmi okokból elhúzza a döntést „ameddig csak” lehet. Nem könnyű a régivel, a megszokottal való szakítás. De lelkűk mélyén mégis együtt élnek a szövetkezettel, a szövetkezés- gondolatával. Mások, sőt maguk előtt is eltitkolják - ha lassan is -, de érik bennük a szövetkezeti útra lépés gon­dolata. A falu vezetőinek az Alkotmány Tsz tagjainak segítsé­gével meg kelt találniok a gazdák lelkületéhez vezető utat. Addig is helyes lenne az agrárproletárok s a kisparasztok megnyerése a szövetkezet számára. Elsősorban c rétegek élet- és munkakörülményeinek javítására van szükség. A közgyűlés előtt Galó János, Hornyán János és Mészáros József lépett a szövetkezetbe. Követnék őket többen is... Van miből optimizmust meríteni? Van. Elvégre ki lá­tott már olyan gazdát, aki a megtermelt káposztát az Ipolyba hajigálná?! S ha a falu vezetői valóban a gazdák érdekeit akarják szolgálni, akkor olyan helyi politikát alakítanak ki, amely a • falu összefogását eredményezi a szövetkezés mellett. (GORTVA) dolgozó kr>mimuinistáikat ter­heli a felelősség. Nem vitatható, hogy a gép­állomás lényegesen jobb munkát végzett most, mint még az esztendő elején is. Emelkedett a megmunkált terület és a gépi munka mi­nősége elten sem merült fel kifogás. A termelőszövetke­zetek elégedettek a munká­val, mert időben és jól vé­gezték el azt a gépállomás traktorosai. Ez tény, de azt sem szabad emellett elhall­gatnunk, még most sem megy minden rendiben a gépállo­más tervteljesítéséniél. Éves tervüket mindössze 87.7 szá­zalékra teljesítették a szé- csényielk. Ez nem kevesebb, mint 220, 240 ezer forint rá­fizetést jelent a gépállomás­nak. Az elmaradás oka az, hogy a gépállomáson nem volt megfelelő a munkaszervezés, nem készültek fel megfelelő­en az őszi munkálatokra sem. Nem egy esetben elő­fordult, hogy egy-egy erőgép két-Jiárom napot állt amiatt, hogy nem volt elegendő eke- vas, nem tudtak számtani. Nem volt megfelelő a ter­melés pártellenőrzése sem. Igaz, a pántvezatőség nem egy esetben beszámoltatta a gaz­dasági vezetőket a végzett munkáról. Az Igazgató pél­dául a 3004-es rendelő tét is­mertette, azt, hogy milyen feladatokat ró ez a gépállo­másra, bár azt már mem kí­sérték figyelemmel, hogy va­lóban magoldjia-e a gépállo­más a reá háruló feladato­kat. Ez azonban csaik a köny- nyebbik módszere a pártel- lenőrzésmelk, ami ennél jóval nehezebb, nagyobb munkát is jelent a pártszervezetnek, az elmaradt. A terveket, hogy milyen feladatokat is kell megoldani az esztendő­ben, nem ismertették a dol­gozókkal, különösen a kom­munista dolgozókkal. Ha pe­dig a kommunistáik nem is­merik részletesen a feladato­kat, a pártelLenőrzés enne módszeréről nem beszélhe­tünk a szécsényi gépállomá­son. Nem töltötte be tehát a gépállomás azt a hivatását, hogy elsőszámú agitátora le­gyen körzetében a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sének. Politikai meggyőző munkát nem végeztek a ter­melőszövetkezetek megerősí­tése, számszerű fejlesztése érdekében. A termelőszövet­kezetek fejlesztéséről szóló párthatározatokat megbeszél­ték ugyan a taggyűléseken, de azok a párthatározatok végső soron nem jutotttak le azokhoz, akik ennek szelle­mében a legtöbbet tehették volna a termelőszövetkezete­ikért — a termelő munkát végző dolgozóikhoz, a trakto­rosokhoz. S még valamit. Bár párttagok jó része részt vett valamiféle politikai oktatás­ban, ez azonban öncélú dolog volt, mert az életben, ahol erre legnagyobb szükség van nem gyümölcsöztettiék a po­litikai oktatásban elsajátí- tottakiait. Ez természetesen oda vezethető vissza, hogy a gépállomás dolgozói nem ér­zik igazán feladatuknak, kö­telességüknek a termelőszö­vetkezeteik erősítését, csak amolyan munkaadó és mun­kát végző viszony áll fenn a gépállomás és a termelő­szövetkezetek között. Hiba az is, még pedig nem is kicsi, hogy a szécsényi gépállomás vezetői nem láto­gatják rendszeresen a hoz­zájuk tartozó termslőszövet- kezétielket. Egy-egy nagyobb munikia megindulása előtt el­mennek ugyan, azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő tájiékoztartást, irá­nyítást adjanak a dolgozók­nak, az agiitáeiós munkához. Éppen ezért a gépállomás pártszervezete a jövőben minden egyes vezetőt meg­bíz azzail, hogy egy-egy ter­melőszövetkezete t segítse n. Nem rossz kezdeményezés ez, de a pártszervezetnek tisztán kell látnia, hogy ad­dig e téren nem jutnak elő­re, míg a gépállomás párt- szervezetében nem folyik megfelelő szervezeti élet. Mert vannak olyan kommu­nisták az alapszervezetbcn, akiknek munkájára számíta­ni lehet, csak tájékoztatni, és irányítani kell őket meg­felelően és a végzett mun­káról időnként beszámoltat­ni. Mert a gépállomás dol­gozóin, a kommunistákon múlik, hogy a továbbiakban a szécsényi gépállomás ho­gyan állja meg helyét, mi­lyen eredményeket ér el a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésében, ami egyébként feladata is a gép­állomás vezetőségéneik és minden dolgozójának egy­aránt. Vincze Istvánná Itatásos borjúneveíés Szilákon Különös gonddal folyik az állatállomány kiválogatása a sziráki állami gazdaságban. Cél; az egészséges, tbc-men- tes, jó tulajdonságokkal ren­delkező nagyhozamú szarvas- marha állomány kialakítása. A szarvasmarha törzsállo­mány kialakítását a növen­dék állatok kiválogatásánál kezdik. A borjakat itatásos módszerrel nevelik, amelynek sok előnye van. Először is károkozó-mentes tejet kap­nak, amelyet pontosan lehet adagolni, így nem iszik a borjú többet a kelleténél. Előnye mán az is, hogy ami­kor a borjú már szénát és abrakot tud enni, ezzel pó­tolják a tejzsírt. Azzal, hogy a borjú lefölözött tejet kap, borianként 16 kilogramm vaj­nak megfelelő tejet takaríta­nak meg, amely szép pénz. Az idén 140 üszőt nevel­tek itatásos módszerrel, jö­vőre már 320 üszőt és bikát nevelnek így. A kezelők nagy gonddal és hozzáértéssel ápolják és táplálják a bor­júkat. Külön dicséretet ér­demelnek PAbárszki Cyörgy- né, Madrács Margit és idős Kovács Mihály, a brigádve­zető. Az Hatásosan nevelt bor­júkat a legelőn villanypász­torral őrzik, amely egy pász­tor megtakarítást jelent. A tbc. mentes állomány külön legelőn és istállókban van. Itatásosán nevelt növendék marhák a karámban, amely­hez kifutó vezet az istállóból, távolabb már villanypásztor őrzi a jószágot. A legelőn egy forrás vizét tiszta, egészséges betonmeden­cébe gyűjtik, amelyből cső v izetek segítségével a víz átfolyik az itatóvályúkon. így a jószágok itatása köny- nyebb, ugyanakkor biztosított állandóan a friss, tiszta víz Mit kell tenni ményben pedig 225 895 fo­rintot osztottak ki. Az előbbi számokból is látható, hogy az elmúlt gaz­dasági év a felfelé ívelés éve volt. Ezt bizonyítja az állatállomány számának nö­vekedése is. A szarvasmarha­állomány egy év alatt 12 da­rabbal nőtt, s így elérte a 42 darabot. A sertésállomány is jelentős. Van 16 kocájuk és 108 darab növendékük, amelyből 54-et hizlalnak. Az állatállomány fejleszté­se nem a leggyorsabb ütemű és nem a legjobban jövedel­mező. Természetes, voltak kisebb-nagyobb hibák más területen is. Nem megfelelő sem a kertészet, sem a gyü­mölcsös jövedelme. Míg a kertészet 83 ezer, addig a gyümölcsös csak 81 ezer fo­rintot jövedelmezett, pedig mindkét helyen megkétszerez­hették volna jövedelmüket, s a munkaegység értéke nem lett volna 23,21 forint, amely gyenge részesedésnek számít. Í gy Kiss József 356 munkaegységére csak annyit kapott, mintha Bercelen 320-at telje­sített volna. Ugyanannyi munkáért Nógrádgárdonyban majdnem háromszor annyit kapott volna. Még ilyen gyenge részesedés mellett is kapott búzából 918, szalmá­ból 656, árpából 525, takar­mányból 1968, almából 128, cukorból 79 kilogrammot s ehhez jön még a 9053 forin­tos pénzjuttatás. De volt Nagyorosziban Kiss Józsefen kívül nem egy szor­galmasan dolgozó tsz-tag. Berényi András, a juhász 710, Sógor János, aki már 70 év körül jár 457 és Tré- ber Jánosné 270 munkaegy­séget teljesített. Nem is a szorgalomban van a hiba, hanem más téren, és erről őszintén kell beszélnünk, ha a jövőben gyökeres változást akarunk, már pedig azt kell akarnunk. A z elmúlt gazdasági évben minden szé­pítés nélkül meg­mondhatjuk, ro:sz volt az Úttörő Tsz-ben a munkaszervezés. Gyakoriak voltak a túlzásba vitt kocs- mázások. Hiányzott a szak­mai vezetés. Ezt a legszeb­ben az bizonyítja, hogy a szarvaskerepet akkor takarí­tották be, amikor már ki­pergett a mag. Résziben ka- száltatták a herét, amikor géppel is lehetett volna. Figyelemre méltó, hogy a felhasznált munkaegységek 15 százaléka a függet enített vezetőké, akik termelőmunkát nem végeztek. Egy szecska­vágó mellé öt embert állíta­nak. Így nem is csoda, ha az állattenyésztés területén 3 ezerrel túllépték a terve­zett munkaegységet. Nem lehet egyetérteni az­zal a felfogással, ami itt ki­alakult. Ki halott mar olyant, hogy a mezőgazdászt csak az állattenyésztésért te­gyék felelőssé. Az utóbbi időben határozat s-ületett aira, hogv a m szőgazdász ez cgéoZ gazdaság menetét irá­nyítsa. Helytelen az is, hogy a 400 kh-« területre 9 füg­getlenített vezetőt tartsanak. Minek a három függetlenített bri­gádvezető? Az ő munkakörü­ket munkacsapatvezetők is ellátnák és így nem kellene termelő munka nélkül havi 33—38 munkaegységet nekik jóvá írni. Itt felvetődik a munkacsapat vezetők jobb megbecsülése. Határozat szü­letett arra is, hogy most már csak egy brigádvezető lesz függetlenített, ez is a nö­vénytermelésben. A fel soroltakból látható, Nagyorosziban tisztán látják, mit kellene tenni, min kelle­ne változtatni. Helyes lenne, ha megszilárdítanák a szak­mai vezetést, megrostálnák a függetlenített vezetőket és ésszerűbben osztanák be a munkát. Míg az ehhez ha­sonló problémák nem oldód­nak meg, hiába dolgozik a tagság jó része lankadatlan szorgalommal, a fejlődés is lassú marad, pedig ez nem jó. Gyökeresen javítani kel­lene ezen a helyzeten, s a javítás feltételei adottak. H a a tagság maradék­talanul végrehajtja saját határozatait — s ezek végrehaj­tása csak rajtuk múlik — jövőre ugrásszerű fejlődés állhal be a termelőszövetke­zet életében. Természetes, ehhez 'zükséges a járási ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának nagyobb segítsége is, legalább olyan mértékben, mint a legutóbbi hetekben történt. Kata János A zárszámadási köz­gyűlés heves vitát robbantott ki a nagy­oroszi Úttörő Ter­melőszövetkezetben. A tag- 1 ság őszintén felvetette mind- 1 azon problémákat, amelyek megoldása égetően szüksé- * ges. Felvetette, mert meg- ' győződése, hogy a dolgok 1 tisztázására, a múlt eredmé- 1 nyeinek, hibáinak, a jövő ] célkitűzéseinek megvitatásé- 1 ra a közgyűlés a legilletéke- 1 sebb szerv. Nem rossz indu- ^ lat, felelőtlen intrikázás ve- 1 zette a termelőszövetkezeti * tagokat, amikor szenvedélye- ‘ sen értékelték a szövetkezet egész évi munkáját. A gya- ' korlat azt bizonyítja, nem t szokott hiábavaló lenni az r ilyen önmarcangolás, mert 1 rámutat a dolgok lényegére 1 és a hibák eredőjére. Ha pe- s dig a hibák eredőjét látjuk, 1 könnyebben tudunk elindul- 1 ni azon az úton, amely fel- í felé vezet. 1 r A szövetkezet tagjainak az 1 a véleménye, hogy lehet is, i meg is kell haladni, ponto- 1 sabban, emelni a gazdálko- f dás színvonalát, növelni a közös vagyont s ezzel egy- időben a tagság életszínvo­nalát, a munkaegység utáni részesedését. Kétségtelen, Nagyorosziban volt felfelé ívelés ebben az évben, amely a tagság munkakedvét, fe- , gyelmezett szorgalmát bizo­nyítja. Elég egy számot meg- f nézni, a fel nem osztható , szövetkezeti vagyon emelke- ; dését. Egy év alatt 136 352 forintos az emelkedés, amel- £ lett, hogy a tagságnak pénz- \ ben 412 409 forintot, tér-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents