Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-20 / 100. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. december 20. Vöröskeresztes szervezetek az egészségügy védelmében A Magyar Vöröskereszt széleskörű, az egész társadal­mat átfogó egészségügyi és szociális munkát végez. Ez a munka falun éppúgy érvé­nyesül, mint városban, üze­mekben éppúgy, mint az is­kolákban. A vöröskereszt szervezetek béke idején végzett munkájá­nak az a sarokköve, hogy a maga eszközeivel és aktivis­ta-hálózatával mindent meg­tegyen a lakosság egészség­ügyi színvonalának emelé­séért. Ebben a munkában szerepe közreműködéses jel­legű. Ugyanis segítséget nyújt a különböző egészségügyi szerveknek az egészségügyi kultúra fejlesztéséhez. Ez a munka valóban rend­kívül sokoldalú. A vöröske­reszt szervezetek változatos eszközökkel, sokféle módszer­rel igyekeznek eleget tenni kötelességüknek. Megyeszerie megszervezték például a véradó mozgalmat. Ennek a mozgalomnak az egészségügy támogatása mellett igen fon­tos érdeme az, hogy embe­rek százai önként, ember- szeretetből vállalkoztak az életet mentő véradásra. Az élet nagyon sok esetben szükségelte már önfeláldozá­sukat. Az egészségügyi kultúra fejlesztésére alakultak meg megyeszerte az egészségügyi állomások. Ezek az állomások ezeregy esetben bizonyítot­ták már be, hogy nagyon fontos és szükséges a sze­rep, amit betöltenek. Külö­nösen tömeges összejövetele­ken, kirándulásokon és sport- rendezvényeken van szükség segítségükre. Az azonnali se ■gítségben. életmentésben kü­lönösen az e’sősegélynyújtó állomásoknak van nagy sze­repük. Megyénk falvaiban mintegy nyolcszáz elsősegély­nyújtó tanfolyamot végzett vöröskeresztes tag tevékeny­kedik. Az üzemekben az el­sősegélynyújtók száma már meghaladja az ezret. is. Emellett az élet minden területén, de különös fontos­sággal az ipari üzemekben megszervezték a területi vö­röskeresztes szervezetek az egészségügyi előadások egész sorozatát. Ezek az előadá­sok emberek ezreiben éb­resztik fel az egészségügy szeretetét. Egyre többen döb­bennek rá arra, hogy itt el­sősorban és döntő mérték­ben arról van szó, hogy az egyes emberek tegyenek meg mindent a különféle beteg­ségek megelőzéséért. Az elő­adások nagyon sokrétű prob­lémával foglalkoznak, és mindig olyanokkal, amik ép­pen időszerűek és foglalkoz­tatják az embereket. így például több helyen tartottak már előadást a májfertőzés­ről, a bélfertőzésről, a tüdő­bajról, különböző fertőző be­tegségekről, valamint gyer­mek és női betegségekről. Ilyen irányú tevékenységé­vel nagymértékben elősegíti a vöröskereszt, hogy jófor­mán az egész társadalmat, a társadalom valamennyi réte­gét érinti és érdekli a vörös­keresztes munka. Mintegy kétszáz egészségügyi előadást és kétszáznyolcvan filmvetí­tést rendeztek eddig ebben az évben a megyében. Egy- egy ilyen előadáson átlagban százötven ember vett részt, ez tehát durván számítva mintegy százezer embert moz­gatott meg, tehát közel a fél megyét. A vöröskereszt szervezetek tevékenyen támaszkodnak az iskolák tanulóira. Nagyon egészséges és hasznos dolog, hogy már az iskolákban meg­szervezik a tanulóik egész­ségvédelmét célzó rendezvé­nyeket. Például az iskolák­ban mintegy negyven egész­ségügyi állomás működik. Emellett a dolgozó nők fel­világosításra, valamint a nők minden irányú védelme érdekében előadásokat tarta­nak a nőket érintő problé­mákról. Legnépszerűbb ezek- köziil a terhesség megelőzé­sével kapcsolatos előadásso­rozat. De gondoskodás tör­ténik a már terhes asszo­nyokkal való foglalkozásról is. Az újabban beindított és nagyon közkedvelt, nép­szerű kismamák iskolája ezt a célt szolgálja. Ezt a tan- folyamot valamennyi üze­münkben, ezenkívül több vi­déki községben is igényelték a leendő mamák. Nagyon népszerűek és fel­adatuknál fogva igen fonto­sak a szintén nemrégen be­indított házibetegápoló tan­folyamok. Ezek azt a cé't szolgálják, hogy a vöröske­resztes aktívák elsajátítsák a legalapvetőbb tudnivalókat az egyes gyakrabban előfor­duló betegségek gyógyításá­ról, kezeléséről. így .megol­dódik az az eddig még prob­lémának számító dolog is, hogy bizonyos mértékig si­került tehermentesíteniök a körzeti orvosokat és egész­ségügyi dolgozókat. Fontos szerepet töltenek be a vöröskeresztes szervezetek a betegségek megelőzését célzó egyes állami intézke­dések végrehajtásában. Tevé­keny részt vállalnak a járvá­nyok elleni küzdelemből. Irá­nyító szerepe van a vörös­keresztnek elemi csapások — tűzvész, földrengés, árvíz stb. — esetén a lakosság megsegítésében. Mindezek mellett elsőrangú fontossággal bír a vöröskereszt abbeli te­vékenysége is, hogy szervez­ze, állandósítsa a tisztasági mozgalmat. Feladata, hogy állandóan figyelemmel kísér­je az utak, terek, középüle­tek, szórakozóhelyek és tar­tozékaik köztisztaságát. Vé­gül, de nem utolsó sorban az élelmiszerek, élvezeti cikkek és italok árusításával foglal­kozó üzletek köztisztaságára is nagyon nagy gondot fordí­tanak. Jelenleg a megyében mint­egy hétezer nyilvántartott vö- röskercsztes tag dolgozik. Többségüket nők teszik ki, bár örvendetesen javul a fér­fiak tevékeny részvétele is az eddig hagyományosan női feladatnak elkönyvelt mun­kákban. A gyógyító, meg­előző ellátásban, az anya-, csecsemő- és gyermekvéde­lemben, a munka- és üzem- egészségügy érdekében, va­lamint a közegészségügy és járványügy problémáinak megoldásában végzett fe’.e- lősségteljes munkájával ez a közel hétezer ember jelen­tős lépéseket tett és tesz a szocialista egészségügy vé­delméért, az egészségügyi kultúra fejlesztéséért. Jegyzetek a nógrádi képzőművészek kiállításáról' FELHÍVÁS A lakóházi és háztáji tűzesetek megelőzése terén az utóbbi idő ben több hiányosság volt tapasz­talható. Megyénk viszonylatában az elmúlt időszakban a tűzren- dészeti előírások be nem tartása miatt több tűzeset fordult elő. A jelenlegi időszakban — kli lönösen községekben — a sertés­vágásokkal kapcsolatos perzselé­sek és húsfüstölések rejtenek veszélyt a lakóházakra és a ház­táji melléképületekre. A tennivalókra e téren az alábbiakban hívjuk fel a dolgo zók figyelmét: A sertésperzseléseket — szabad­ban — csak szélmentes időben lehet végezni. Minden esetben tartsák be a 15 méteres tűztávol­ságot. A perzselés befejeztével a tüzet el kell oltani. A húsfüstölő berendezései: csak tűzbiztos anyagból épülhet­nek, illetve csak ilyen berende­zés üzemeltethető. A füstölőbe­rendezést az üzemeltetés ideje alatt állandóan felügyelet mel­lett kell tartani. A füstölés be­fejeztével a tüzet ki kell oltani. Padláson, fáskamrában húsfüs­tölést végezni nem lehet. A tűzesetek megelőzése érde­kében leérjük a lakosságot, hogy a fentiek betartásával járuljon hozzá a nemzeti és sajátva- gyon tűzkártól való megvédésé­hez. NÖGRAD megyei TÜZRENDÉSZETI OSZTALYPARANCSNOKSAG Immár hatodszor rendezte meg a Nógrádi Képzőművé- szeíti Csoport megyénk kép­zőművészeinek 'kiállítását. Most Salgótarján után Ba­lassagyarmat gyönyörködik a kiállított alkotásokban. Kár, hogy erősen lecsökkent a galéria Salgótarjántól Ba­lassagyarmatiig, így valószínű­leg csökken tiebfo értékű az a kép is, amelyet a balassa­gyarmati látogató alkot a ki­állításról. Annál is inkább, mert bizonyára a legjobba­kat vásáro’ita meg és vitte el a Képzőművészeti Alap. Az emlber rendszerint az újság igényiével megy egy kiállításra. Megcsapja-e, ék hogyan csapja meg a jelen lehellete. Mit fejeztek ki az alkotóik abból, ami a mi vi­lágiunk sajátossága, és mit fejeznek ki, — ha úgy tet­szik: az örök témákból — annyira sajátosan, hogy csak a mi korunkra lehet egyedül jellemző. Beváltja-e ez a ki­állítás ebbéli várakozásun­kat? Igen is, nem is. Helye­sebben a képek egy számban is jelentős része igen, de jó- néhány alkotás nem. Vannak témáik, amelyeket megkülön­böztető módon határozott meg a szocializmus építésé­nek kora, vannak művek, amelyeket csak a szocializ­mus építésének embere al­kothatott, de jócskán van­nak olyanok is, amelyek — bár sokszor tetszetőseik és szépek — megszülethettek volna az utolsó 50-60 eszten­dő bármelyikében. Ennek a látszólagos időte- lenségnek több oka lehet. Lehet eszmei, szemléleti el­maradottság, a festői tech­nikában való megrekedés, a művész és műkedvelő kü­lönbsége: szerepet játszhat ebben az egyes tárnáik ked­velése, sőt a festek anyaga is. Mert például vitathatatla­nul csábít erre az időtelen- ségre — amely voltaképpen a mi esetünkben nem más, mint az impresszionizmus különböző váillfajú jelentke­zése — a tájkép, különösen aquarellel. A ’egmarkánsabb egyéni­ség Ivan.vi Ödöné. Látszólag ö van leginkább :ul a kísér­letezés időszakán. Témavá­lasztásban. szemléletben ő tűnik a legcéltudatosabb szo­cialistának. Bár, azt hiszem, nem vonta ie teljes követke­zetességgel festészetének minden konzekvenciáját. A szocialista építést ábrázoló képein éppen az ember sik­kad el. A Vásártéri építkezé­sen az alkotó emberrel je- lentéktelenül az alkotás mel­lett, a „tűzhelygyára öntő­ket” pedig feláldozta a fény­hatásokért. Színkezelésében sem elég következetes. Az említett Vásártéri építkezés tónusa valami heroikus, tra­gikus erőfeszítés benyomását kelti a nézőiben. A Vályogve- tők pedig indokolatlanul színtelen. Tehetsége legin­kább paraszti tárgyú képein csillan meg, a Paraszt udva­ron és a Janin. A iegfigyeiiemireméltóiblb pe­dig kétségkívül Farkas And­rás. És mindjárt szögezzük le: a legfestöiitab is. Az új utak és lehetőségék festője ő. Kiállított képei fejlődését ismerve is igen jelentősek. Leegyszerűsített vonalikezelé­se, erőteljes színfoltjai olyan figyelemreméltó alkotásokat tesznek lehetővé, mint a na­gyon szép Üitépítők és a Nyári Ipoly. Ezek a képek azt bizonyítják, hogy szeren­csésen oltja saját tehetségé­be a legmodernebb festői el­járásokat és. a legjobb ma­gyar hagyományokat. Czinke Ferenc kísérletező festő, de még többször rá­megy erre a .kísérletezésre az eredetisége. A Rútnál, a Nyitott kapu jelentős, de nem járható festői hagyomá­nyokban fogant alkotások. Egyéni útját erős festői ha­tásokból kell kiverekednie, és ez talán a Moszkvai rész­let irányában halad. Réti Zoltán, Králik Andor, Radios István, Szabó Áron, Leszenszky László az aqua- réliben, Németh Sándor, Né­meth Márta az olajfestészeit- ben valami megkésett, de- ■kéts égkí vül egyéniségükn ek megfelelően alakított im­presszionizmust képviselnek. Réti Zoltán — Csontváry Ti­vadarra és Gulácsy Lajosra emlékeztetőén — teremti meg képein a maga sajátos tündén világát. Maibbnak és jelentősebbnek látjuk azon­ban plasztikus, életerős Csendéletét. Realisztikusabb irányt kép­Ne hiányozzék a kulfúrt-evékenység sem a földművesszövei'kezel’ek munkájából Bensőséges perceket örökített meg a fotóriporter Viaribas. A Nógrád megyei nőtanács vezetője, Vágvölgyi Anna elvtársnő barátsági szerződést ír alá a Viari-i csehszlovák asszonyokkal. A földművesszövetkezetek jgyre sokrétűbben kap­csol ódnaik bs a falu éje tóba. Nemcsak a politikái és gaz­dasági életben játszanak egyre jelentősebb szerepet, hanem a falu kulturális fel­emelkedése érdekében is mind több íöidművesszövet- .kezet találja meg azokat a lehet őségéke t, amelye kkel elősegítheti az általános nép­művelési feladatok sikeres megoldását, az MSZMP mű­velődés politikai irányelvei­nek valóraváLtását falun. Az idei Országos Földrnű- vesszövatkezeti Kulturális Seregszemle célkitűzése is sokkal szélesetobkörű, mint más években. A művészeti csoportok tevékenysége mel­lett egyre jelentősebb a föld- művesszöveitkezetek általános népművelési tevékenysége- (Ismeretterjesztés, könyvtár- munka, szakimat oktatás, nő- bizottságok kulturális tevé­kenysége stb.) Hiszen önálló fmsz művészeti csoport vi­szonylag kevés van, különö­sen Nógrád megyében. A földmű vesszővé tkeze tek azon­ban enélkül is sokat tehet­nek a falu művelődéséért. Művészeti csoportot is szer­vezhetnek, más szervvel kö­zösen, mint például Érsék- vadkerten, ahol a KlSZ-szer- vezebtel közös színjátszó cso­port dicséretreméltóan dol­gozik. Ennél is fontosabb azonban, hogy sokrétűen kap­csolódjanak be a népműve­lési munkába. Gondoskodja­nak a tagság világnézeti, szakmai nevelésről, a nő­tagság öntudatának fejleszté­séről, a mezőgazdasági szak­ismeretek terjesztéséről. A földművesszövetlkezeti ven­déglátóipar biztosítja a mű­velt szórakozási lehetőséget, különböző játékok beszerzé­séhez. Fia önállóan mem ren­deznek ismeretterjesztő elő­adást, segítsék más szervek ilyen irányú tevékenységét. Ahal erre lehetőség van, ott a szakszervezettel közösen összeszedik a szanaszét lévő könyveket, könyvtárakat lé­tesítenek, mint például Szé- csényben. A szécsényi földművesszó- vetkezet kulturális te­vékenységével egyébként bő­vebben is érdemes foglalkoz­ni. Nem azért, mintha az már tökéletes lenne, de már elég sokrétű ahhoz, hogy sok szövetkezeit példát vehetne róla. Van tánccsöportjuk, nemrégen szerveztek egy kö­zel 50 tagú énekkart — ez nemcsak a földművesszövet­kezeti dolgozókból és tagak­ból áll, a közös szövetkezeti bizottság segítségével mind a négy szövetkezetnél folyt a szervezés. Különösen a KTSZ-nél fogadták lelkesen, onnan az idősebbek is lelke­sen jelentkeztek, különösen, akik régen a dalárdának vol­tak tagjai. A művészeti cso­port most Nógrádi képek címmel egy szöveges, zenés, táncos nagy kompozícióval készül. A művészeti tevékenységen kívül maga a földművesszö­vetkezet is — a szakszerve­zettel közösen — olyan sok­rétűen kapcsolódik be általá­nos népművelési tevékenysé­gével a község életébe, hösv minden reményük meg van arra, hogy eredményesen vesznek részt a seregszem­lén. A télen minden hónap, ban tartanak dia-vetítéses ismeretterjesztő előadásokat. Lesznek mezőgazdaságii szak­előadások .nemrégen nyílt a könyvtár, amelyben egy DIA-vetítő gépük és hozzá­való filmjeik is vannak — nem régen frissítették fel, majdnem 200 forint értékű új dia-filmekkel — most az a tervük, hogy új, szépiro­dalmi művekkel frissítik fel a könyvtárat. És a havi is­meretterjesztő előadásokon kívül a könyvtárban is több­ször rendeznek diavetítéssel egybekötött olvasóesteket. Például levetítik a Mikszáth- ról szóló dia-filmet ás a Kü­lönös kázasságot A dia-gépet egyébként ki is kölcsönzik a tagoknak filmmel együtt. Ügy tervezik, hogy ha az irodalmi témájú olvasóestek­nek sikere lesz, akkor tör­ténelmi, tudományos, egész­ségügyi előadásokat is tarta­naik Most már csak arra kell törékedniök, hogy maguk az előadások színvonalasabbak legyenek, mert eddig főleg az kötötte le a kulturális te­vékenység vezetőinek a fi­gyelmét, hogy mindezt meny- nyiiségileg összehozzák, ha a jövőben ezt az energiát a minőségre fordítják, áklkor rövidesen teljes mértékben betöltheti a négy szövetke­zet kulturális téren azt a fe­ladatot, ami a szocialista szektorokra falun vár. E hhez azonban a közös szövetkezeti bizottság kulturális szakbizottságának az eddiginél tevékenyebben kell bekapcsolódni a kultúr- munka irányításába. visel az aquarelliben Králik. Andor. Különösen sikerült alkotása az erőteljesen meg­formált Kertaiijia és a Havas Szécsény. Radios István á szín és fény festője. Meglka- póan szép az atmoszférát re­meikül érzékeltető Esős délu­tán és a festői Vasútállomás. Németh Sándor élénk szí­nű képein valami finom el- muiláslhiangulat borong. Ta­lán alakjainak szomorúságá­ból árad ez. Ugyanezt érez­zük Németh Márta nemesein egyszerű, finomvonalú Klári­káján is. Mustó János egyet­len kópén a zárt kompozíció, a kemény plaszticitás és a különös színeik fognak meg bennünket. Id. Szabó István szobrai­ból fiatalság és erő árad. Különösen megkap bennünk Ménjének nemes méltósága. De nem hallgathatjuk el, azokat az anatómiai arány­talanságokat, amelyeket a Mén törzsével és az egyéb­ként sugárzó erejű Röpífllb- dázó alsó testének megfor- mállásával kapcsolatiban ér­zünk. Alakjaikat leginkább tűnő­dés, málázás közben ábrá­zolják. És nem tudom, más hogy van vele — nálam az Ilyenfajta beállítás mellé mindjárt a múlandóság ér­zése társul. így ábrázolni az embert tehát semmiképpen sem lehet jellemző a mi ko­runkra: minit ahogy nem volt jellemző egyetlen olyan kor­ra sem. amelyben egy feltö­rekvő, új osztály harcolta meg, vagy építette fel a ma­ga jövőjét. A múlandóság érzése a hanyatló polgári .korszak fáradt, az életet már csak élvező, kiégett lelkű fi­guráinak szemlélése közben fogja ei az embert. És ez arra a korra jellemző is! Ez­zel nem azt akarom monda­ni, hogy nálunk nincs helye az ábrándozásnak. Hiszen Lenin egyenesem azt tartot­ta, hogy „ábrándozni kell”. De az arányok! A mi ko­runkra mégis csak .a jövőlbe- nézés az inkább jellemző! Ez a kiállítás teljesen a jelen jegyében jött létre. A történelmi tárgyú képek tel­jesen hiányoznak. Ez lenne az oka, hogy nincsemns.k a kiállított képeken hősök? De a jelen hősed, a munkáé, a szocializmus építéséé. Iványi Ödön képein lehetőségeiben ott élnek, de nem bontakoz­tak ki környezetükből. Nem hős — a megszokott értelem­ben — de talán mégis az Farikas András diópáca, az öreg munkás. A munkásmoz­galom régi, da még mindig köztünk élő szervezett mun­kását idézi fel, aki együtt fejlődött a termelőeszközök- kei, és mindig uralkodott rajtuk, aki a tudományos szocializmus eszméiben ért meg ilyen bölccsé. Igazén mainak érezzük Iványi Ödön portréját Czinke Ferencről. Az ernyedtségben is erőt árasztó alak, a színt és fényt magába zuhantó arc az alkotó, az életet szerető mai embert jelenti meg. Sok tanulságot, de még több élvezetet nyújt ez a ki­állítás. Büszkék lehetünk festőinkre, akik közül nem egy, — ahogy a katalógus előszava is megállapítja — valóban „országos színvona­lon” dolgozik. Még csak va­lami elmarasztaló provincia­lizmussal sem lehet vádolná őket, annyira egyek erénye­ikkel és hibáikkal az általá­ban vett mai magyar képző­művészettel. Csak hálásak lehetünk a megyei képzőmű­vészeti csoportnak a kiállí­tás megrendezéséért, — ha a technikai megoldás nem is a legtökéletesebb, legalábbis Balassagyarmaton ’ Szabó Károly gimnáziumi tanár Balassagyarmat *Sok okos és találó meg­állapítás melleit néhány olyan megjegyzést is olvas­hatunk ia fenti írásban, ami­vel a szerkesztőség nem ért­het egyet. Mindemellett azt tartjuk: helyes leközlése, mert reméljük, hogy egész­séges vita kibontakozására ad lehetőséget. E vitának a iap hasábjain is szeretnénk hangot adni.

Next

/
Thumbnails
Contents