Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-20 / 100. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. december 29. A PÁRT MŰNK A TAPASZTALATAIBÓL fl taggyűlés jó előkészítése bátor bírálatot, hasznos javaslatot hoz magával Nagyon Ion tos, hogy a tag­gyűlések jó előkészítésével tartalmassá, színvonalassá te­gyük azokat. Hiszen a tag­gyűlés értékeli a pártszerve­zet munkáját, beszámoltatja a vezetőséget az elvégzett munkáról, s megbízza újabb feladatok elvégzésével. Éppen ezért szükséges, hogy párt- szervezeteink egyik fontos feladatuknak a pártgyűlések előkészítését tekintsék. Nézzük meg ezek után, hogy egyes községi pártszer­vezeteink milyen módszerrel dolgoznak, hogyan érik el a taggyűlések határozatképes­ségét, hogyan készítik elő a taggyűléseket. Talán ragad­junk ki egy példát, s ez a község legyen Herencsény. Kezdjük azzal, hogy a he- rencsényi partszervezet össze­tétele más falusi partszerve­zethez viszonyítva jó. Több mint negyven szazatéka dol­gozó paraszt. Húsz százaléka munkás, harminc százateKa alkalmazott és tíz százaléka pedig értelmiségi és házias­szony. Ez meghatározza a pártszervezet munkáját is, de mindjárt nagy segítséget nyújt a rétegagitációhoz, a minden területen kifejtett politikai munkához. Így te­hát a taggyűlések előkészíté­sénél a falu minden rétegé­hez eljutnak, a taggyűléseden hozott határozatok végrehaj­tásába minden réteget be­vonnak. Nos, hogyan néz ez ki a valóságban? A herencsényi pártszervezet napra elkészített munkaterv szerint dolgozik. Meghatároz­zák, hogy a hónap melyik napján tartják azt a vezető­ségi ülést, amelyen az álta­lános problémákat beszélik meg, amelyen beszámolnak a végzett munkáról, azt a na­pot, amelyen a vezetőség a taggyűlési beszámolót beszéli meg, készíti el. A munka­tervben rögzítik azt a napot ■is, amikor a havi rendes tag­gyűlést tartják meg. S mivel a munkatervet a taggyűlés hagyja jóvá, így a tagok tudják: mely napon milyen témakörből tartanak taggyű­lést. A taggyűlés beszámolója jó előre elkészül. A vezetőség tagjai ülnek össze, s a beszá­molót pontról pontra meg­beszélik. így a Vezetőség véleménye, állásfoglalása ke­rül a tagság elé. A szöveges: beszámoló elkészülte után a • vezetőség tagjai még külön- • külön is megvitatják a tit- j kári előterjesztést. Mit tar- £ taimaz? Elsősorban a két; taggyűlés között végzett mun- ■ kát, az előző taggyűlésen ho-: zott határozatok végrehajtá­sát, de n?m utolsó sorban azokat a feladatokat, amelye­ket a mindennapi politikai élet magával hoz, amelyeket a párttagságnak végre kell hajtani. Legutóbb például a nemzetközi helyzet meevita­tása után a mezőgazdaság szocialista átszervezésének le­hetőségét vitatták meg, a he­lyi termelőszövetkezet példá­ján keresztül. Amikor a herencsényi párt- szervezet vezetői elkészítet­ték a titkári beszámolót a tagság előkészítéséhez kezde­nek. A vezetőség tagjai és a bizalmiak beszélgetnek a párttagokkal a taggyűlés idő­pontjáról, a taggyűlés napi­rendjéről. Erre a beszélge­tésre minden lehetőséget ki­használnak. Akár tanácsülé­sen, akár üzletben, akár az utcán vagy a határban ta­lálkoznak is egymással, szót ejtenek a következő taggyű­lésről, annak tárgysorozatá­ról. Emellett azonban külön meghívót is küldenek a tag­ságnak. Igv a rá'ttagok min­den esetben felkészülve, csaknem valamennyien részt vesznek a taggyűlésen. Nem ritka a száz százalékos rész­vétel sem, de aktívabbak is azok. Bátor bírálattal, hasz­nos javaslattal segítik a párt­vezetés munkáját. Elöljáróban hangsúlyoztuk, hogy a taggyűlések jó előké­szítése határozatképessé te­szi a párttaggyűléseket. Nos, a herencsényi elvtársak ezért tudnak olyan határozatokat hozni taggyűléseiken ame­lyeket meg is valósítanak, amelyek a párt célkitűzéseit, a falu érdekeit szolgálják. Néhányat ezek közül. A taggyűlés mondta ki ha­tározatban, hogy a falu szo­cialista átszervezése érdeké­ben többet kell fog’alkozni a helyi termelőszövetkezet eredményeivel. A kommunis­ták így mondják el a falu­ban : a tsz volt az, amely először kapálta be a kuko­ricát. Egyik legjobb termést takarították be. A burgo­nyából egyedülálló termést értek el. Nem volt ritka a 80 dekás burgonya sem. Ha­tározatot hoztak a pártokta­tásra is. Míg tavaly csak 14-en, most 21-en jelentkez­tek pártoktatásra a község­ben. Napirendre tűzték a falu kultúrmunká.iának meg­javítását. Azóta megalakult a községben az énekkar, sőt népfőiskolái oktatásban is több mint húszán vesznek részt. A KISZ-szervezet éle­tét is figyelik a párttagok. De hogy jobb legyen a mun­ka, új vezetőséget kell vá­lasztani. A párt tagsága ja­vaslatot is tett az új titkár személyére: Koplányi Mihály fiatal pedagógus lett a KISZ- szervezet titkára. A taggyűlések jó előkészí­tése tehát kihat a párttag­ság foglalkoztatására, az egész falu átalakításáért végzett munkára. — So — Törődés a nők ügyes-bajos dolgaival A Salgótarjáni Acéláru­gyárnak 460 nődolgozója van. Ez a szám meglehetősen nagy. A dolgozók többsége vidéki. Sok köztük a kis­gyermekes és sokgyermekes édesanya is. Aziránt érdeklődtünk, hogy van-e ennek a 460 nőnek képviselője. Van-e olyan szerv, amely eljár érdekük­ben és elintézi ügyes-bajos dolgaikat. A gyárnak van egy párhónapos múltra visz- szatekintő, jól dolgozó üzemi nőbizottsága. A nöbizottsáe vezetője Gyurcsik Sándorné, Földmüvesssövethexetek életéből A Nagyoroszi és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet kultúrcsoportja a közsé­gi kultúrcsoporttal karöltve Molnár Ferenc „Doktor úr“ c. vígjátékát próbálja. A be­mutató karácsonykor lesz. Utána a földművesszövetke­zet színjátszói az Országos Földművesszövetkezeti Kultu­rális Seregszemle keretében önállóan Fehér Klára: „Nem vagyunk angyalok“ c. vígjá­tékának bemutatójára ké­szülnek. A nemrégen alakult föld­művesszövetkezeti tánccso­port márc. 15-én lép fel, ez­után pedig minden nagyobb ünnepen (a Tanácsköztársa­ság megalakulása, a Felsza­badulás évfordulója, Május 1-e) a községi kultúrcsoport­tal karöltve hozzájárul az ünnepi hangulat növelésé­hez. Endrefalván régi óhaja volt az asszonyoknak egy mosó­gép, ami csekély kölcsönzési díj ellenében megkönnyítené legnehezebb munkájukat, a mosást. A földművesszövetkezet se­gítségével most teljesül ez. az óhajuk. Igaz, hogy a se­gítség kölcsönös. A földműv vesszövetkezet nőtagsága leg­utóbbi tanácskozásán vállal­ta, hogy segít a földműves­szövetkezet részjegybefizetési tervének teljesítésében. Az asszonyok felkeresnek min­den olyan dolgozó parasztot, aki még nem tagja a föld­művesszövetkezetnek és meg­magyarázzák neki, hogy a saját és a közösség érdeke egyaránt, hogy minden dol­gozó tagja legyen a földmű­vesszövetkezetnek. Akinek pedig töredékrészjegye van, meggyőzik, hogy egészítse ki egész részjegyre. A földművesszövetkezet igazgatósága pedig megveszi a nőbizottság számára a mo­sógépet. * A MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya a téli oktatás során külön oktatást szervez az egyénileg dolgozó parasztság részére, külön a szövetkezeti hálózatban dolgozó agronó- musoknak és egyet a szak­csoportok elnökei részére. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok részére tervezett elő­adássorozat speciális téma­köröket dolgoz fel egy-egy község adottságainak megfe­lelően. Pl. gyümölcstermesz­tés, szőlőtermesztés, apró há­ziállatok tenyésztése, általá­nos növénytermesztés helyes talajművelés stb. Az agronómusok téli okta­tásának az a célja, hogy mind az elméleti, mind a gyakorla­ti tudnivalók tekintetében bővítsék ismereteiket és így segítsenek munkájuk megja­vításában. A szakcsoportok elnökeit meg akarják ismertetni az alacsonyabb típusú szövetke­zeti formákkal, működési szabályzatokkal, a szakcso­portok pénz-, hitelgazdálko­dásával. Általában a szak­csoportokat érintő rendeletek­kel. Ezen kívül növelni sze­retnék mezőgazdasági szak­ismereteiket. * A Ludányhalászi Földmű­vesszövetkezetnél az Orszá­gos Földművesszövetkezeti Kulturális Seregszemle meg­hirdetésekor újra megalakult a művészeti csoport, Ludány­halászi Földművesszövetkezet KISZ csoportja néven. Veze­tőjük Bódi Lászlóné pedagó­gus. a dekorációs osztály dolgozó­ja. „Civilben“ ő is három­gyermekes édesanya. A nőbizottsággal folyatott beszélgetésből kiderült, hogy ez egy rendkívül gondos, sokrétű munkát Vtgző társa­dalmi szerv. Mindenekelőtt az üzemi dolgozó nők prob­lémáinak lelkes intézője. Nincsen olyan ügy es-bajos dolog, amiben ne intézked­nének gvorsan ezek a lelkes .asszonyok. G-.’rcsikné két hónapja vezeti a nőbdzottsá- got. Ezalatt három- nagyon rászoruló családnak szerzett lákásrt. Elintézett rengeteg egyéni panaszt. A nőbizottság gondol a nyugdíjasokra és különös gondoskodással törő­dik a sokgyermékes anyák­kal. Legközelebbi terve az, hogy megszüntesse a nők éjszakai műszakját. Az az érdekes tapaszba! ah ebben a kérdésben, hogy az érintett nők kis százaléka tiltakozik az éjszakai műszak megszüntetése ellen. Attól félnek ezek az asszonyok, hogy sokkal kevesebb lesz a fizetésük. Persze a nő­bizottság azok számára, akik külön kérik, továbbra is el­intézi azt, hogy éjszakai műszakban is dolgozhassanak. A lényeg az, hogy a többség meg legyen mentve az egész­ségre s a családi életre ká­rosan ható éjszakai munká­tól. A nőbizottság állandóan figyelemmel kíséri a beteg és terhes anyákat. A gyengélkedő, vagy ér­zékeny egészségi álla­potú lányokat, asszonyo­kat igyekszik könnyebb munkára helyeztetni. Mindent .meg tesz annak ér­dekébem hogy érvényesüljön 100 százalékig a munfcatör- vénykönyv nőkre vonatko­zó része, ebben a "-'árban is. Látogatják munkaidő után a súlyosan beteg, különösen a fekvő beteg asszonyokat, esetenként magános férfiakat is. Ahol szükséges segítenek a háztartási munkában. Persze a nőíbizotteágnak nemcsak ebből áll a munkája. Arra is gondolnak, hogy mi­nél jobban, hasznosabban le­gyen kihasználva a lányok, asszonyok szabad délutánja, estéje. Ezért indították be pár héttel a kézimunka szak­kört. Ennek a szakkörnek azóta messzire eljutott a híre. Amellett, hogy itt so­kat tanulnak egymástól az asszonyok, gyönyörű kézi­munkákat készítenek, nagyon fontos az is, hogy gondos­kodás történik továbbfejlő­désükről. A munka közben ugyanis vagy központi előadó, vagy pedig egyik-másik asz- szony felolvas a legfontosabb belföldi és nemzetközi ese­ményekből. Legutóbb például az atomfegyver háborús és békés célokira történő fel­használásáról tárgyaltak. A témáról szóló előadást na­gyon komoly, eleven vita kö­vette. Érdeklődték arról, hogy konikrétan a mi országunk lakóira milyen hatással van az állandó kísérletezés. Le­het-e védekezni megfelelően az atom káros hatása ellen. A tervek szerint ezeket az előadásokat rendszeressé te­szik. Figyelembe véve az asszonyok érdeklődését foglalkoznak majd családi problémákkal, a gyer­meknevelés gondjaival, a férj és feleség helyes kapcsolatával stb. Olyan jól sikerülnek ennek a kézimunka szakkörnek a foglalkozásai, hogy négy-öt- gy érmék es anyák is részt- vesznek rajta. Méghozzá nemcsak a kézimunkázás öröméért, hanem azért is, ment ez remek alkalom arra, hogy az asszonyok egymás között megbeszéljék a leg­fontosabb problémákat. A nőtoizottság sikeres mun­kájának titka abban rejlik, hogy nagyon jó kapcsolatot tart a párttal és a szak- szervezettel. Ezek vélemé­nye nélkül jóformán sem­mit sem intéznek. Jó a kapcsolat a felsőbb szervvel, a gyár vezetőségé­vel és a többi tömeeszerv- vel egyaránt. így például a KISZ-szel közösen szerveztek meg a nyugdíjas öregek ott­honi munkájának kör>"—'te- sét. A nőbizottság javaslatára a kiszesek vállalták, hogy az ilyen nehezebb mozgású, idős házaspároknak elkészítik tüzelőjét, felvágják a fát, olykor behordják a szenet is. A jó munkának az lett a gyümölcse, hogy igen nagy népszerűségnek örvend a nő­bizottság a gyárban. A lag- apróibb-cseprőbb dolgokkal is bizalommal felkeresik kép­viselőiket a gyár dolgozó női. Ha jogtalan dolgokban kér­nek intézkedést, a nőbizott- ság aktivistái őszinte választ adnak és igyekeznek meg­győzni asszonytársaikat. Na­gyon sok lelkes aktíváiból áll az acélgyári nők képviselete. Közülük csak egy néhányat említünk meg azok közül, akikre mindig lehet számíta­ni. Ilyen Krenácsné, Racka Baba, Bozó néni, Tóth néni, Kreknyák néni, Hegyes Ilon­ka és -még nagyon sok lelkes, önfeláldozó, fáradtságot nem kímélő leány és asszony. Még több bizalmat a drégelypaláiiki fiataloknak Ne tüzeljük el a papírhulladékot, fontos nyersanyag. Gyűjtsük és adjuk át a MÉH vállalatnak. Pest, Bács és Nógrád megyé­ben átveszik és készpénz­zel fizetik a PEST- BÁCS-NÓ6RÁDMEGYEI €7 telepei és át­vevőhelyei: Nógrád me­gyében : Balassagyarmat, Pásztó, Salgótarján, Szé- esény. t .■■■■■■■■■■■■■■■■a» ■■■■■■■■■■■ társnő is. — Ök jó úton ha­ladnak, hia vannak is hibáik. Elmondja, hogy ő vezeti a politikai oktatást, s iassan- lassan már eljutottak addig, hogy a fialtatok kérdezni mernek, hiszen ezelőtt poli­tikai oktatásit sem sikerült indítani. Amint hallgatom, szinte felülről látom a köz­séget. Évszázados házak, de gondofkodásmódiban évszáza­dosaik az emberek is. Az elő­ítéletek, fenntartások rabjai, egy sem mer kilépni elsőnek a vár 'árnyékából a napfény­re. Muzsik elvtársnőnek órát kellett tartami, én pedig fel­kerestem a tanácselnöknőt. Kíváncsiam vártam a talál­kozást, mert sókan dicsérték Mészáros Máriáit. Ügy mond­ták: mióta ő a tanácselnök, jobban megy minden. Sokat segít a fiataloknak is. — Igen, igyekszem jól dol­gozni. S az ifjúság? Még többet szeretnék segíteni ne­kik — mondja kicsit fárad­tan, hiszen még beszélgetni is csak úgy közbe-közbe tudunk, mikor nem jönnék az ügyes-bajosak. Érzi ő is, hogy nincs rendjén vala­mi az ifjúság és az idős nem­zedék kapcsolatában. Komoly probléma a párt, az ottani vezetők számára, hogy az idősek közül sokan rosszin- dulatúafc a fiatalokkal szem­ben. S ebben az eléggé bi­zonytalan, s az idősek által létrehozott bizalmatlan lég­körben pontosan a fiatalok, a kiszesek azok, akik az újat akarják, s ezért kiséri rosszindulat a fiatalok mun­káját. A pártszervezet segít­sége, támogatása jó volt ed­dig, hiszen ennek alapján fejlődött idáig a KISZ-szer­vezet, de még erősebb lenne az ifjúságii szervezet, ha a párttagok mégiinítoább szív­ügyüknek tekintenék az if­júság problémáit Ez azért is fontos, mert egy-lkét ember­rel nem lehet az elvégzendő feladatok tömegét bízni. Var­ga elvtárs beteg, de még az ágyból is irányítja, veze­ti a pártszervezetet. Muzsik elvtársnő. Mészáros elvtárs­nő nem helyettesítheti a húsz fős pártszervezet munkáját. Mindazok az eredmények, amelyeket a kiszesek elértek — ha azok nem is vilégren- geitőek — méltán dicsérik a szervezet tagságát. Szeret­nék nagyon ünnepélyesen megtartani az új tagköny­vek átadását, ami rövidesen meg lesz. A fiatalok közül is látják néhányan — neesak a vezetőkről beszéljék, — hogy sok a probléma, s a párt se­gítségén kívül alig-alág szá­míthatnak másra. Az. hogy a drégelypalánki KISZ-fia- talolk szép eredményeket ér­nek el, még nem elég az üd­vösséghez. Itt a levegőt kell megváltoztatni. Az új ne ké­telyt szüljön az emberekben, hanem szilárd meggyőződést az új igazságában és életre- hivatottságáiban. Sokan példát vehetnének a KISZ_ről, amely ha nem vál­toznak a viszonyok, még ne­hezebben tud előbbre halad­ni. Meg kell érteni az idő­sebbeknek a fiatalokat, akik várják, igénylik a támogatást. Pádár András ; Nem a múltat kutattam a • drégelyi vár alján, mikor j legutóbb ott jártam. A jelen- I kor Drégelypaláníkj ára, a ma J emberére, a fiatalokra és j öregekre voltam kíváncsi. £ Gaspard József KlSZ-tit­• kárt a szövetkezeti vegyes­• boltiban találtam meg. Ki- £ csit meglepődött, miikor el- ; mondtam, hogy a fiatalok : muinkiájárói, a KlSZ-szerve- £ zet életére1!, a tagtkömyvcse­• réről, s a párt segítségéről : szeretnék írni. • — Nehéz a fiatalokat ösz­• szehozni, — kezdte Gaspari : elvtárs, — bár nem vagyunk • sokan, s KISZ-tagjaink leg- 5 nagyobb része a községtől £ távol dolgozik. : Csodálkozva hallgattam vé- £ gdg a csendese zavú fiatalem­• bér elbeszélését. Kitárult : előttem a dnégelypalántoi • KISZ-szeirvezet élete, s ak- í kor tudtam meg, hogy van ; a mávistákmak is egy csekély ; létszámú szervezetük, s bi­• zony a kezdet kezdetén na­• gyom rossz volt velük a kap­• csolait. A fiatalok politikai : oktatását már közösen tart­• ják. Egyszer a községben, S egyszer a MÁV-mál. Mikor a • MÁV-nál van oktatás, fur­• csa, hogy kevesen vannak a : községiek. Furcsa, de így • van. A községi KlSZ-szerve- : zetben úgy próbálják meg- ; oldani a problémákat, hogy • szombaton és vasárnap él­• nek szervezeti életet. Ekkor jönnek haza legnagyobbrészt a vidéken dolgozó fiatalok. — Sokat várunk azoktól, akik Budapesten, Vácon dol­goznak. Igaz, kapunk is: „új életstílust”, furcsa beszédet, hetytke, hányaveti viselke­dést, s még mi mindent . . . — mondja Gaspari Jóska szomorúan. A tankönyvese réről el­mondja, hogy az összeírással már készen vannak, a fény­képeik is elkészültek, várják az új tagfcönyvéket. Volt a tagösszaírással sok 'bajuk, hiszen a községben alig 6—8 KISZ-tag dolgozik. De Gas­pari elvtársék Okosan meg­szervezték, hogv a lakásukon keressék fel a fiatalokat, mikor haza érkeztek munka­helyükről. Ebben a munká­ban a párt is segített nekik. Megtárgyalták bizottsági ülé­sen ezt a kérdést, s megbíz­ták Muzsik elvtársnőt, hogy mind polirtiikaila« mind gya­korlatilag segítse a fiatalo­kat. Nem nagy a községi szer­vezet, 52 fiatalt számlál, s bár sok fiatal csak heten­ként jár haza, mégis halad a szervezet munkája. Mert van KISZ-oktatás, s ide ti­zennyolcán járnak, van tánc­tanfolyam 53 fiatal részvé­telével. S van egy tánccso­port is, kultúrgárdájuk, bár ezek eléggé időszakos jelle­gűek. Az új kultúrház épí­tésénél már több esetben dolgoztak a fiatalok becsü­letből, első szóra. Megláto­gattam a párttitkár elvtársat is. Varga elvtársat az ágyban találtam, már két hónapja beteg, ö is elmondta, hogy jó a kapcsolat a párt és a KISZ között. Muzsik Ilona elvtársnő foglalkozik a fia­talokkal. S mivel a fiatalok­nak sajnos nincs KlSZ-helyi- ségük, így a pánthelyiséget használják hetenként két- szer-háromszor. A pártveze­tőség azt mondja: Ne csak kérjünk a fiataloktól, hanem adjunk is nekik. Ez az elv érvényesül a fiatalokkal szemben, s jó néhány tény igazolja ezt. — Sajnos még van egy • kis baj a közösségi szellem­mel, s ez nem a fiatalok hi­■ bája — mondja Varga elv­■ társ. Nem helyesli, hogy két ifjúsági szervezet is van a községben, ment megosztja • az amúgyis kis enőket, s azért akad mindig súrlódás. . A régi haragot is a párt i szüntette meg erős kézzel. . Azóta csend van, de a „jóin- [ dulatú’” szóbeszédek mindig : megteszik a magúikét. Ezt . pedig nem KlSZ-tagok csi- . nálják, itt gyökeresebb a - hiba. Muzsik elvtársnő éppen ’ tornaórára indult, mikor ■ megérkeztem az iskolába. — Nem a fiatalok a hibá- i sak — mondja Muzsik elv-

Next

/
Thumbnails
Contents