Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-17 / 99. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. december 17. Segítsük talpraállítani a művelődési otthon munkáját! — Somoskőújfalui tapasztalatok Koraibban., talán egy félévvel ezelőtt még úgy nyilatkoztak a Somoskőújfalui kultú rotthonról, ihogy megyénk egyik legjobban működő művelődési otthona. Szorgalmas munka, a falu •lakóit nevelő, tartalmas előadások folynak. Jól működnék a szakkörök, él az öntevékeny színjátszó csoport, a zenekar és tánckar. Másszóval : tartalommal töltik meg a falu művelődési otthonát. Jó volt ezt hallani, hiszen t az új kultúrotthon építésére az áh am több mint 330 000 forintot biztosított: összerakták községié Vesztési hozzájárulásukat; s a falu lakói számtalan napot, estét és vasárnapot töltöttek el társadalmi munkával azért, hogy a művelődési otthon elkészülte után estéiket, vasárnapjaikat itt töltsék el — hasznosan. De vajon az ezelőtti, a korábbi ténykedés nem volt-e látszat, vajon valóban olyan jól müködötlbe a Somoskőújfalui művelődési otthon, •mint azt felsőbb szervek, sőt masa a megyei tanács művelődési osztálya is állította? Erre a kérdésre kerestünk választ most, amikor év végén megvizsgáltuk, számadást készítettünk a Somoskőújfalui kultúrotthon egyéves munkájáról. Mindjárt itt elöljáróban jelentsük ki: koránt sincs, mint az év első felében volt, az az élet a művelődési otthoniban, mint azt bártki is hinné. Kihalt a kultúrotthon, nincs benne élet, s bizony több este zártak az ajtók, s sötétség takarja az épületet. De miiért? Ha korábban élet volt itt, miért nincs most?! Almikor ennék okát kutattam a falúban, egyhangú választ kaptam. Mocsári Ferenc elviéire, a színjátszó szakcsoport új vezetője, Molnár István elvtárs, a kultúrotthon vezetőségi tagja csakúgy, mint Czikora Józsefeié elvtársnő, a községi tanács vb. elnöke, vagy Antal Pál Géza eflvtáns, a községi pártszervezet titkára kézlegyintés kíséretével any- nyi't mondtak: rossz a vezetés. nem biria összefogni a falu kulturális életének irá- n vitását. Inkább foglalkoznak a fiiggetleni- tett vezetők kőműves munkával, mint a kultúrotthon vezetésével. Egyikük még meg is toldotta: — Ráadásul piszkos is a 'kultúrotthon. Ennek a véleménynek birtokában kerestem, kutattam a hibákat, azzal az érzéssel, hogy mit tettek a falu vezetői a helyzet javításáért? Nem volt nehéz megtalálni, hiszen emberek beszélnek róla. Igaz, hagy a kultúrotthon függetlenített vezetői: Danlkó András igazgató. Rácz Pál gondnok sokkal többet foglalkoznak magánügyekkel, mint a kultúrotthon vezetésiével, irányításával. Ezért kihalt most az épület. Azért volt itt élet, mert italmérés működött a kultúra otthonában, s ha bezártak a kocsmák, itt még akkor is lehetett italt kapni! Ez volt a világosság, ez bizonyította: ..dolgoznak a kultúrotthomban. ” Akadnák majd olyanok, akik felháborodva fogadják ezt a megállapítást. S mielőtt véleményt mondanának, álljanak itt a példák. Eigy olyan művelődési otthoniban, amely csaknem egy ■millió forintban van. nem lehetséges, hogy egy év alatt összesen két színdarabot tanuljanák a fiatalok, olyanok, akik között számtalan tehetség is van. Két színdarab! De milyen? Tartalmatlan, ,.politikamentes.” A „Buborék” és az emlékezetes „Bástyasétány 77” oímű operett. S mindjárt itt lelhet azt is kijelenteni, hogy az utóbbi teljes érdekből került színpadra. Azért, hagy a csoport csehszlovákiai kirándulásra mehessen. S amióta ez megtörtént, alszik az „öntevékeny” színjátszó csoport, egyetlen egysizer sem léptek színpadra. (Mocsári elvtárs most próbálkozik a Vándor madaraik című lírai vígjáték szí npadraviv ésével). De nézhetnénk a szakkörök foglalkozását is. Míg korábban jól működött a méhész, a fotó, a színjátszó szakkör, ma a tíz szakkörből úgy-ahogy a csillagász szakkör mutat fel valamit, —• a többi nagyon, nagyon keveset. Pedig I a párt művelődési politikája megszabja a falusi művelődési otthonok feladatát is. Annak végrehajtása ér- dekébeu kellene ténykedni. Mégpedig úgy, hogy ni alauokra kell helyezni a vezetést, életre kell hívni a sziniátszást. foglalkoztatni keli a szakköröket. s új tanfolyamok — főző, szabás-varrás, stb — beindításával kell tartalmassá tenni a művelődési otthon életét. Feltétlen szükséges, hogy a három felvonásos mű mellett több egy felvonásos jelenettel is gazdagítsák műsorskálájulkat, s egy-egy nemzeti ünnep alkalmával ne csak Ígérgessenek a vezetők, hanem színvonalas műsoraikkal gazdagítsák is egy-egy ünnepség programját. Érthetően nagy óbb segítséget kell adni Somoskőújfalunak a megyei tanács művelődési osztályának, a járási népművelési felügyelőnek is. Ne ködösítsék el a meglévő hibákat azzal, hogy a kultúrotthon igazgatójának — a helvi vezetők megkérdezése nélküli — kitüntetéséket, jutalmakat adnák — alap nélkül, s ezzel élibiza- kodorttá tegyék a vezetést. Ha a hibákat adjuk a nyilvánosságra, — hogy azzal is segítsünk másókon — nem mulaszthatjuk el a többit is felsorolni. Egy kultúrötthon- ban nem lehet jó munkát végezni úgy, hogy annak csak „általános” munlkaterve van, egy alaposan kidolgozott műsornaptára pedig nincs. Somoskőújfaluban ez is hiányzik. Nem lehet úgysem dolgozni, hogy egy-egy műsor előállítása többe kerüljön, mint annak a tényleges bevétele. Márpedig a Somoskőújfalui intő példa erre is figyelmeztet. Érthető a ráfizetés, — különösen akkor, ha az előadás után csaknem ezer forintot italra számolnak el. Korábban már kijelentettük, hogy a művelődési otthon mostanában estéről estére csendes, sötét. Kutattam más indokát is, mint az előbb felsoroltak. A társadalmi szervek vezetőivel kellett beszélni. Öfc adták meg a választ. I A kultúrotthon vezetősége ugyanis úgy határozott. hogy minden társadalmi és tömeg- szervtől a bevétel 50 százalékát kérik terem használati díj címén. így aztán meggondolják a szervezetek, hogy jg^nvbe vegyék-e a művelődési otthon eme ..támogatását”. Nem tudni milyen oknál fogva teszik ezt — akárcsak a közságfejleszttésből vásárolt televízió látogatásánál szedett egy forintos bevételt, — de arra a következtetésre kell jutni: így akarják fedezni a rettentő nagy rezsi költséget — az igazgató, a gondnok fizetését, a külön 600 forintért alkalmazott takarítót és a 300 forintért alkalmazott fűtőt. Vajon akkor a gondnok mit csinál? De fedezni kell az érthetetlenül nagv — havi 800 forintos villanyszámlát is!? ‘ Tévedés ne essék! Nem vesszőparipának használjuk fel a Somoskőújfalui művelődési otthon munkáját. De mint megyénk egyik legnagyobb ikultúrközpontjárnak munkája feltétlen az érdeklődés középpontjában áll. Nemcsak ez, hanem a párt művelődés politikájának maradéktalan teljesítése is azt kívánja: tegyék rendbe szénájukat, új alapokra helyezve a vezetést feltétlen a falu lakóinak kulturális nevelését, az új ember átformálását a művelődési otthon tartalommal való megtöltését tűzzék ki legközelebbi feladatuknak. A párt művelődési politikáját csák is így valósíthatják meg Somoskőújfaluiban is. Somogyvári László JHegyeizeete eredményeién ludad a (f órrada/mi QigomoLoaió JtlazguLam Megyészertfe megindult az iskolások körében az úgynevezett Forradalmi Nyoimoil- vasó Mozgalom. E mozgalom lényege: a Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulója alkalmából adatot gyűjteni. A lelkes úttörők elhatározták, hogy ápolni fogják a forradalmi hagyományokat. Emiatt felkeresik a tizenkilences vöröskatonákat, a régi kommunistákat, és elbeszélgetnek velük élményeikről. Az elbeszélések alapján feljegyzéseket, készítenek, összegyűjtik a különféle adatokat, valamint írásos és fényképes dokumentumokat. A mozgalomba a megye 160 úttörő csapatából százöten bekapcsolódtak. Az úttörő pajtások már eddig is nagyon sok adatot gyűjtöttek össze. Elhatározták, hogy ezekből a feljegyzésekből és adatokból a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából majd kiállítást rendeznek. Különösen eredményes a nyomolvaső mozgalom Salgótarján bányász településein. Sok adatot gyűjtöttek Baglyasalján, valamint Zagyvaróna bányatelepen is. Rónabányán felfedezték az úttörők egy 19-ben elesett vöröskatona sírját. A pajtások védnökséget vállaltak a hősi sír felett. Azóta is gyönyörűen rendben tartják és gondozzák. Irodalmi sanzon-esi- Salgótarjánban Közel ezer irodalomszerető salgótarjáni dolgozó vett részt a fővárosi művészek péntek esti irodalmi sanzonestjén. Városunk fejlődésében új, és meglepő sikert jelentett ez a műsor. Űj volt maga a műsor, hiszen nálunk első alkalommal örülhettünk irodalmi igénnyel előadott sanzon-estnek. A meglepő meg az volt, hogy a kimondottan művészi és irodalmi est osztatlan sikert aratott a látogatóközönség körében. Ihletett szívvel gyönyörködtünk Horváth Ferenc élettel teli, csevegő stílusú szavaló művészetében. A bemutatott magyar és külföldi klasszikus költők szerelmes versei zsongtak fülünkben, és órákig hatalmába kerített bennünket a művészi fokra hevített szerelem. MSZBI emlékbélyeg Kedves élményt nyújtott Ráday Imre bűbájos sanzonbemutatója, Lénárd Judit átélt előadó művészete, különösen az örök szép, József Attila: Oda megszólaltatása. Zsolnay Hédit mi még csak a rádióból! [ismertük. Most közvetlen bemutatkozása kellemes meglepetést szerzett Klasszikus sanzonjait mélységesen átélt művészettel mutatta be. Ahány sanzon, annyi előadóművész, annyi külön élmény a látogatónak. Különösen új, francia sanzonjai arattak méltán nagy sikert. A művésznő tehetségének, játékának átélt őszintesége, József Attila csodálatos Altatójával jutott a legmagasabb pontra. Napokig hatása alatt van az ember a világszép Altató szívet simogató hangulatának. Ez a műsor azért is dicséretes, mert egy lépést jelent előre az irodalmi igény növelésében. Ha az előadógárda legközelebb eljön, és a népszerű szerelem helyett bármilyen más gondolat jegyében mutatja be műsorát, ez az emlékezetes siker garantálja a közönség újabb» tetszésnyilvánítását és elismerését. A sikerhez a maga eszközeivel tevékenyen hozzájárult a kedves, német származású konferansszié: Brachfeld Siegfried is. A téli könyvvásár könyvei Bóka László: Alázatosan jelentem (Magvető). Bóka László fordulatos és izgalmas regényében egy Horthy-tiszt életpályáját írta meg. Ez a neveltetése körülményeinél fogva szűklátókörű és vakfegyelmet követelő tiszt a békeévekben éppúgy, mint a második világháború folyamán, különös kalandokba bonyolódik; e kalandok során feltárul előititünik a Horthy- hadsereg belső élete, a tisztikar gondolkodásmódja és világa, mégpedig olyan érdekesen, ahogyan azt eddig szépprózai leírásban nem olvashattuk. A doni hadsereg véres összeomlásról is pontos képet fest az író. Benedek őrnagy sorsa és életútja az akkori társadalom útját jelképezi. Lebcgyenko. A.: szembe (Kossuth). SzeittVJt A forradalmi Petrograd grandiózus körképe, emberi sorsok színes forgataga ea a mű. A forradalom győzeflime után hetek, hónapok hétküg- napjaiban, a kezdődő polgár- háború perzselő tü zóben válik el, kristályosodik ki, ki a barát és ki az ellenség. Két tábor harca dúl a regény lapjain. Ellenségeik állnak szemtől szemlbe egymással, nem a harctereken hanem a hétköznapi életben, a kaszárnyáikban, arisztokrata lakásokon, fondorlatokat szövés követségeiken. Leibagyeniko regénye mindvégig érdekes, lebilincselő mű. Diákok közölt Húszéves a Salgótarjáni Közgazdasági Technikum. Az 1939-ben létrehozott Közgazdasági Fiúiskolából alakult. Megviselt anyakönyvek, iratok sokasága tanúskodik a múltról. Azok pedig, akik először évfordulóját. S hová, merre kerültek el az elsők? Az ország minden részén megtalálhatjuk őket. Jelenleg? — No de erről talán az illetékesebbek, az iskola vezetői, az ifjúság képviselői, és a diákok beszéljenek. Korszerű gépiróteremben gyakorolnak érettségiztek, ez évben ünnepelték volna az érettségi 15. leányok. Gyermekszínját'szóink első bemuf’al’kozása a Csipkerózsika Régi vágy, régi terv valósult meg december 12-én. Először léptek színre a gyermekszínjátszók. Az iskolák igazgatói, tanárai és a gyermekszínjátszás ígért tehetségei kezdtek hozzá a színjátszógárda létrehozásához. A cél az volt, hogy vasárnap délelőttönként . a gyermekek szórakozása is biztosítva legyen. A gondolatot követte a december 12-i tett. Eddigre már minden iskolában megalakultak a gyermek- színjátszó gárdák, amelyek központilag előre elkészített terv szerint szórakoztatják majd a gyermekeket. Elsőnek a Rákóczi-úti iskola kis szereplői léptek színpadra. Ugyanazon színdarabot két csoport tanulta, hogy különösebb kimerülésük nélkül a város minden területének gyermeke szórakoztatva legyen. így december 12-én az üveggyári kultúrházban, és az acélgyári Művelődési Otthonban egyszerre mutathatták be Grimm: Csipkerózsika című mesejátékát. Majd szombaton és vasárnap délelőtt a városi József Attila Kultúrházban léptek fel. Az öt előadást mintegy 2000 gyermek tekintette meg. BALCZA LAJOS Az iskola jellegében nem történt lényeges változás az évek folyamán, csupán dife- renciálódott ez a jelleg. Jelenleg ipari tagozat vagyunk — kezdi a beszélgetést Tóth Ferenc igazgató elvtárs. Nein dicsekszik az eredményekkel, s nem hallgatja el a hibákat sem. Legfontosabb feladatként jelöli meg az oktató-nevelőmunka minél magasabb színvonalon való végzését. Örömmel mondja el, hogy az iskolában az első negyedévi munka alapján hatvanhat tanulót részesítettek dicséretbe . . . Egyik teremből furcsa zaj hallatszik ki. A gépíró teremben, az iskola legkorszerűbben felszerelt fénycső világításé gyakorló termében: gyakorolnak a diákok. — Iskolánkból képesített könyvelők, vállalati tervezők, és statisztikusok kerülnek ki, — mondja az igazgató elvtárs, amikor a csengők az egyik óra végét jelzik. A folyosón találkoztunk Rozgonyi Tamással, az iskola KlSZ-titká- rával, aki elmondja, hogy a KISZ-szervezet legfontosabb tennivalója a tagkönyvcsere lebonyolítása meUett az, hogy nem hanyagolják el a Kilián György próbákra való felkészülést, a politikai oktatást, és még sok egyéb mást sem. Beszélgetésünk során kiderül, hogy a fiataloknak szakkörük, és egy önképzőkörük is van. Az órák következnek és elmúlnak. Szorgalmas munkával készülnek a jövő közgazdászai, hogy hazánk hasznos polgárai legyének. P. A. Kákonyi Ibolya negyedik osztályos tanuló felel.
