Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-17 / 99. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. december 17. Segítsük talpraállítani a művelődési otthon munkáját! — Somoskőújfalui tapasztalatok Koraibban., talán egy fél­évvel ezelőtt még úgy nyi­latkoztak a Somoskőújfalui kultú rotthonról, ihogy me­gyénk egyik legjobban mű­ködő művelődési otthona. Szorgalmas munka, a falu •lakóit nevelő, tartalmas elő­adások folynak. Jól működ­nék a szakkörök, él az ön­tevékeny színjátszó csoport, a zenekar és tánckar. Más­szóval : tartalommal töltik meg a falu művelődési ott­honát. Jó volt ezt hallani, hiszen t az új kultúrotthon építésére az áh am több mint 330 000 forintot biztosított: összerakták községié Vesztési hozzá­járulásukat; s a falu lakói számtalan napot, estét és vasárnapot töl­töttek el társadalmi munkával azért, hogy a művelődési ott­hon elkészülte után estéiket, vasárnapjaikat itt töltsék el — hasznosan. De vajon az ezelőtti, a ko­rábbi ténykedés nem volt-e látszat, vajon valóban olyan jól müködötlbe a Somoskőúj­falui művelődési otthon, •mint azt felsőbb szervek, sőt masa a megyei tanács mű­velődési osztálya is állította? Erre a kérdésre kerestünk választ most, amikor év vé­gén megvizsgáltuk, száma­dást készítettünk a Somos­kőújfalui kultúrotthon egy­éves munkájáról. Mindjárt itt elöljáróban jelentsük ki: koránt sincs, mint az év első felében volt, az az élet a művelődési ott­honiban, mint azt bártki is hinné. Kihalt a kultúrott­hon, nincs benne élet, s bi­zony több este zártak az aj­tók, s sötétség takarja az épületet. De miiért? Ha ko­rábban élet volt itt, miért nincs most?! Almikor ennék okát ku­tattam a falúban, egyhangú választ kaptam. Mocsári Fe­renc elviéire, a színjátszó szakcsoport új vezetője, Mol­nár István elvtárs, a kultúr­otthon vezetőségi tagja csakúgy, mint Czikora Jó­zsefeié elvtársnő, a községi tanács vb. elnöke, vagy An­tal Pál Géza eflvtáns, a köz­ségi pártszervezet titkára kézlegyintés kíséretével any- nyi't mondtak: rossz a vezetés. nem biria összefogni a falu kulturális életének irá- n vitását. Inkább fog­lalkoznak a fiiggetleni- tett vezetők kőműves munkával, mint a kul­túrotthon vezetésével. Egyikük még meg is toldot­ta: — Ráadásul piszkos is a 'kultúrotthon. Ennek a véleménynek bir­tokában kerestem, kutattam a hibákat, azzal az érzéssel, hogy mit tettek a falu ve­zetői a helyzet javításáért? Nem volt nehéz megtalálni, hiszen emberek beszélnek róla. Igaz, hagy a kultúrott­hon függetlenített vezetői: Danlkó András igazgató. Rácz Pál gondnok sokkal többet foglalkoznak magán­ügyekkel, mint a kultúrott­hon vezetésiével, irányításá­val. Ezért kihalt most az épület. Azért volt itt élet, mert italmérés működött a kultúra otthonában, s ha be­zártak a kocsmák, itt még akkor is lehetett italt kap­ni! Ez volt a világosság, ez bizonyította: ..dolgoznak a kultúrotthomban. ” Akadnák majd olyanok, akik felháborodva fogadják ezt a megállapítást. S mi­előtt véleményt mondaná­nak, álljanak itt a példák. Eigy olyan művelődési ott­honiban, amely csaknem egy ■millió forintban van. nem lehetséges, hogy egy év alatt összesen két színdarabot ta­nuljanák a fiatalok, olyanok, akik között számtalan te­hetség is van. Két színdarab! De milyen? Tartalmatlan, ,.politikamentes.” A „Bubo­rék” és az emlékezetes „Bás­tyasétány 77” oímű operett. S mindjárt itt lelhet azt is kijelenteni, hogy az utóbbi teljes érdekből került szín­padra. Azért, hagy a csoport csehszlovákiai kirándulásra mehessen. S amióta ez meg­történt, alszik az „öntevé­keny” színjátszó csoport, egyetlen egysizer sem léptek színpadra. (Mocsári elvtárs most próbálkozik a Vándor madaraik című lírai vígjáték szí npadraviv ésével). De nézhetnénk a szakkö­rök foglalkozását is. Míg korábban jól működött a méhész, a fotó, a színjátszó szakkör, ma a tíz szakkör­ből úgy-ahogy a csillagász szakkör mutat fel valamit, —• a többi nagyon, nagyon keveset. Pedig I a párt művelődési po­litikája megszabja a falusi művelődési ott­honok feladatát is. An­nak végrehajtása ér- dekébeu kellene tény­kedni. Mégpedig úgy, hogy ni alauokra kell helyezni a vezetést, életre kell hívni a sziniátszást. foglalkoz­tatni keli a szakkörö­ket. s új tanfolyamok — főző, szabás-varrás, stb — beindí­tásával kell tartalmassá ten­ni a művelődési otthon éle­tét. Feltétlen szükséges, hogy a három felvonásos mű mellett több egy felvonásos jelenettel is gazdagítsák műsorskálájulkat, s egy-egy nemzeti ünnep alkalmával ne csak Ígérgessenek a ve­zetők, hanem színvonalas műsoraikkal gazdagítsák is egy-egy ünnepség program­ját. Érthetően nagy óbb se­gítséget kell adni Somoskő­újfalunak a megyei tanács művelődési osztályának, a járási népművelési felügyelő­nek is. Ne ködösítsék el a meglévő hibákat azzal, hogy a kultúrotthon igazgatójá­nak — a helvi vezetők meg­kérdezése nélküli — kitünte­téséket, jutalmakat adnák — alap nélkül, s ezzel élibiza- kodorttá tegyék a vezetést. Ha a hibákat adjuk a nyil­vánosságra, — hogy azzal is segítsünk másókon — nem mulaszthatjuk el a többit is felsorolni. Egy kultúrötthon- ban nem lehet jó munkát végezni úgy, hogy annak csak „általános” munlkater­ve van, egy alaposan kidol­gozott műsornaptára pedig nincs. Somoskőújfaluban ez is hiányzik. Nem lehet úgy­sem dolgozni, hogy egy-egy műsor előállítása többe ke­rüljön, mint annak a tény­leges bevétele. Márpedig a Somoskőújfalui intő példa erre is figyelmeztet. Érthető a ráfizetés, — kü­lönösen akkor, ha az elő­adás után csaknem ezer fo­rintot italra számolnak el. Korábban már kijelentet­tük, hogy a művelődési ott­hon mostanában estéről es­tére csendes, sötét. Kutattam más indokát is, mint az előbb felsoroltak. A társadalmi szervek vezetőivel kellett be­szélni. Öfc adták meg a vá­laszt. I A kultúrotthon vezető­sége ugyanis úgy hatá­rozott. hogy minden társadalmi és tömeg- szervtől a bevétel 50 százalékát kérik terem használati díj címén. így aztán meggondol­ják a szervezetek, hogy jg^nvbe vegyék-e a mű­velődési otthon eme ..támogatását”. Nem tudni milyen oknál fog­va teszik ezt — akárcsak a közságfejleszttésből vásárolt televízió látogatásánál sze­dett egy forintos bevételt, — de arra a következtetésre kell jutni: így akarják fe­dezni a rettentő nagy rezsi költséget — az igazgató, a gondnok fizetését, a külön 600 forintért alkalmazott ta­karítót és a 300 forintért al­kalmazott fűtőt. Vajon ak­kor a gondnok mit csinál? De fedezni kell az érthetet­lenül nagv — havi 800 fo­rintos villanyszámlát is!? ‘ Tévedés ne essék! Nem vesszőparipának használjuk fel a Somoskőújfalui művelő­dési otthon munkáját. De mint megyénk egyik legna­gyobb ikultúrközpontjárnak munkája feltétlen az érdek­lődés középpontjában áll. Nemcsak ez, hanem a párt művelődés politikájának ma­radéktalan teljesítése is azt kívánja: tegyék rendbe szé­nájukat, új alapokra helyez­ve a vezetést feltétlen a fa­lu lakóinak kulturális neve­lését, az új ember átformá­lását a művelődési otthon tartalommal való megtölté­sét tűzzék ki legközelebbi feladatuknak. A párt műve­lődési politikáját csák is így valósíthatják meg Somoskő­újfaluiban is. Somogyvári László JHegyeizeete eredményeién ludad a (f órrada/mi QigomoLoaió JtlazguLam Megyészertfe megindult az iskolások körében az úgyne­vezett Forradalmi Nyoimoil- vasó Mozgalom. E mozgalom lényege: a Tanácsköztársaság negyvene­dik évfordulója alkalmából adatot gyűjteni. A lelkes út­törők elhatározták, hogy ápolni fogják a forradalmi hagyományokat. Emiatt fel­keresik a tizenkilences vö­röskatonákat, a régi kommu­nistákat, és elbeszélgetnek velük élményeikről. Az el­beszélések alapján feljegy­zéseket, készítenek, összegyűj­tik a különféle adatokat, va­lamint írásos és fényképes dokumentumokat. A mozgalomba a megye 160 úttörő csapatából százöten bekapcsolódtak. Az úttörő pajtások már eddig is na­gyon sok adatot gyűjtöttek össze. Elhatározták, hogy ezekből a feljegyzésekből és adatokból a Tanácsköztársa­ság 40. évfordulója alkalmá­ból majd kiállítást rendez­nek. Különösen eredményes a nyomolvaső mozgalom Sal­gótarján bányász települé­sein. Sok adatot gyűjtöttek Baglyasalján, valamint Zagy­varóna bányatelepen is. Ró­nabányán felfedezték az út­törők egy 19-ben elesett vö­röskatona sírját. A pajtások védnökséget vállaltak a hősi sír felett. Azóta is gyönyö­rűen rendben tartják és gon­dozzák. Irodalmi sanzon-esi- Salgótarjánban Közel ezer irodalomszerető salgótarjáni dolgozó vett részt a fővárosi művészek péntek esti irodalmi sanzon­estjén. Városunk fejlődésében új, és meglepő sikert jelentett ez a műsor. Űj volt maga a műsor, hiszen nálunk első alkalommal örülhettünk iro­dalmi igénnyel előadott san­zon-estnek. A meglepő meg az volt, hogy a kimondottan művészi és irodalmi est osz­tatlan sikert aratott a láto­gatóközönség körében. Ihletett szívvel gyönyör­ködtünk Horváth Ferenc élet­tel teli, csevegő stílusú szavaló művészetében. A bemutatott magyar és külföldi klasszikus költők szerelmes versei zsong­tak fülünkben, és órákig ha­talmába kerített bennünket a művészi fokra hevített sze­relem. MSZBI emlékbélyeg Kedves élményt nyújtott Ráday Imre bűbájos sanzon­bemutatója, Lénárd Judit át­élt előadó művészete, külö­nösen az örök szép, József Attila: Oda megszólaltatása. Zsolnay Hédit mi még csak a rádióból! [ismertük. Most köz­vetlen bemutatkozása kelle­mes meglepetést szerzett Klasszikus sanzonjait mély­ségesen átélt művészettel mu­tatta be. Ahány sanzon, annyi előadóművész, annyi külön élmény a látogatónak. Külö­nösen új, francia sanzonjai arattak méltán nagy sikert. A művésznő tehetségének, já­tékának átélt őszintesége, Jó­zsef Attila csodálatos Altató­jával jutott a legmagasabb pontra. Napokig hatása alatt van az ember a világszép Altató szívet simogató han­gulatának. Ez a műsor azért is di­cséretes, mert egy lépést je­lent előre az irodalmi igény növelésében. Ha az előadó­gárda legközelebb eljön, és a népszerű szerelem helyett bármilyen más gondolat je­gyében mutatja be műsorát, ez az emlékezetes siker ga­rantálja a közönség újabb» tetszésnyilvánítását és elisme­rését. A sikerhez a maga eszkö­zeivel tevékenyen hozzájá­rult a kedves, német szárma­zású konferansszié: Brachfeld Siegfried is. A téli könyvvásár könyvei Bóka László: Alázatosan jelentem (Magvető). Bóka László fordulatos és izgalmas regényében egy Horthy-tiszt életpályáját írta meg. Ez a neveltetése körül­ményeinél fogva szűklátókörű és vakfegyelmet követelő tiszt a békeévekben éppúgy, mint a második világháború folya­mán, különös kalandokba bonyolódik; e kalandok során feltárul előititünik a Horthy- hadsereg belső élete, a tiszti­kar gondolkodásmódja és vi­lága, mégpedig olyan érdeke­sen, ahogyan azt eddig szép­prózai leírásban nem olvas­hattuk. A doni hadsereg vé­res összeomlásról is pontos képet fest az író. Benedek őrnagy sorsa és életútja az akkori társadalom útját jel­képezi. Lebcgyenko. A.: szembe (Kossuth). SzeittVJt A forradalmi Petrograd grandiózus körképe, emberi sorsok színes forgataga ea a mű. A forradalom győzeflime után hetek, hónapok hétküg- napjaiban, a kezdődő polgár- háború perzselő tü zóben vá­lik el, kristályosodik ki, ki a barát és ki az ellenség. Két tábor harca dúl a regény lapjain. Ellenségeik állnak szemtől szemlbe egymással, nem a harctereken hanem a hétköznapi életben, a kaszár­nyáikban, arisztokrata laká­sokon, fondorlatokat szövés követségeiken. Leibagyeniko re­génye mindvégig érdekes, le­bilincselő mű. Diákok közölt Húszéves a Salgótarjáni Közgazdasági Technikum. Az 1939-ben létrehozott Közgaz­dasági Fiúiskolából alakult. Megviselt anyakönyvek, ira­tok sokasága tanúskodik a múltról. Azok pedig, akik először évfordulóját. S hová, merre kerültek el az elsők? Az or­szág minden részén megta­lálhatjuk őket. Jelenleg? — No de erről talán az illetékesebbek, az iskola vezetői, az ifjúság kép­viselői, és a diákok beszélje­nek. Korszerű gépiróteremben gyakorolnak érettségiztek, ez évben ünne­pelték volna az érettségi 15. leányok. Gyermekszínját'szóink első bemuf’al’kozása a Csipkerózsika Régi vágy, régi terv va­lósult meg december 12-én. Először léptek színre a gyer­mekszínjátszók. Az iskolák igazgatói, tanárai és a gyer­mekszínjátszás ígért tehetsé­gei kezdtek hozzá a szín­játszógárda létrehozásához. A cél az volt, hogy vasár­nap délelőttönként . a gyer­mekek szórakozása is bizto­sítva legyen. A gondolatot követte a december 12-i tett. Eddigre már minden iskolá­ban megalakultak a gyermek- színjátszó gárdák, amelyek központilag előre elkészített terv szerint szórakoztatják majd a gyermekeket. Első­nek a Rákóczi-úti iskola kis szereplői léptek színpadra. Ugyanazon színdarabot két csoport tanulta, hogy külö­nösebb kimerülésük nélkül a város minden területének gyermeke szórakoztatva le­gyen. így december 12-én az üveggyári kultúrházban, és az acélgyári Művelődési Otthon­ban egyszerre mutathatták be Grimm: Csipkerózsika című mesejátékát. Majd szombaton és vasár­nap délelőtt a városi József Attila Kultúrházban léptek fel. Az öt előadást mintegy 2000 gyermek tekintette meg. BALCZA LAJOS Az iskola jellegében nem történt lényeges változás az évek folyamán, csupán dife- renciálódott ez a jelleg. Je­lenleg ipari tagozat vagyunk — kezdi a beszélgetést Tóth Ferenc igazgató elvtárs. Nein dicsekszik az eredményekkel, s nem hallgatja el a hibákat sem. Legfontosabb feladat­ként jelöli meg az oktató-ne­velőmunka minél magasabb színvonalon való végzését. Örömmel mondja el, hogy az iskolában az első negyed­évi munka alapján hatvanhat tanulót részesítettek dicsé­retbe . . . Egyik teremből furcsa zaj hallatszik ki. A gépíró te­remben, az iskola legkorsze­rűbben felszerelt fénycső vi­lágításé gyakorló termében: gyakorolnak a diákok. — Iskolánkból képesített könyvelők, vállalati tervezők, és statisztikusok kerülnek ki, — mondja az igazgató elvtárs, amikor a csengők az egyik óra végét jelzik. A folyosón találkoztunk Rozgonyi Ta­mással, az iskola KlSZ-titká- rával, aki elmondja, hogy a KISZ-szervezet legfontosabb tennivalója a tagkönyvcsere lebonyolítása meUett az, hogy nem hanyagolják el a Kilián György próbákra való felké­szülést, a politikai oktatást, és még sok egyéb mást sem. Beszélgetésünk során ki­derül, hogy a fiataloknak szakkörük, és egy önképző­körük is van. Az órák következnek és el­múlnak. Szorgalmas munká­val készülnek a jövő köz­gazdászai, hogy hazánk hasz­nos polgárai legyének. P. A. Kákonyi Ibolya negyedik osztályos tanuló felel.

Next

/
Thumbnails
Contents