Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-17 / 99. szám
2 N#«RA»I NÉPÚJSÁG 1958. december 17. Tanácskozásokra készül a főldmüvesszövetkezeti nőtagság Hogyan segítették a Kossuth lejtösakna kommunistái üzemük 1958. évi termelőmunkáját? Minden községben tanácskozik: ezekben a 'napákban a föld művess zövetlkezetek nő- tatgsáiga. Ezeken a tanácskozásokon meghallgatják a nő- bizottságok beszámolóját az eddigi végzett munkáról, megbeszélik a következő feladatokat. Ahol a nőbizottság kis létszámánál fogva nem végzi megfelelően a munkáját ott új tagokkal bővítik. A gyenge munkának azonban nem mindig a kis létszám a? oka, sőt több helyen nem is a nőbizottság aktivitása hiányzik, inkább az irányításban van a hiba. Sajnos még mindig vannak olyan igazgatósági elnökök, akik lebecsülik azt a segítséget, amit a nők munkája jelenthet a szövetkezeti feladatok elvégzésénél. Sándor elvtárs a Szárak és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet igazgatóságának elnöke például egyenesen kijelenti, hogy neki a nőtanácskozás megszervezése sokkal több időt venne igénybe, mint amennyi segítséget a nőbizottság majd produkálna. És még csodálkozik, ha azt kell jelentenie, hogy a kör- Betthez tartozó öt földműves- szövetkezet közül egynél sem működik rendeltetésszerűen a nőbizottság. Kevés olyan aktív asszony van még, alki akkor is megy, ha nem hívják, akkor is dolgozik, ha nem bízták meg semmilyen feladattal, sőt tiltakozik, ha mellőzik. Egykét szövetkezetnél pedig egyenesen erre lenne szükség. Palotáson például, ahol a körzethez tartozó nőlbizott- ságok elnökei „nem vehetnék részt” az igazgatósági üléseken, mert egyes igazgatósági tagok ezt „nem engedélyezik”. Csodálni való ilyen „megbecsülést mellett, hogy a nőbizottság tagjai sem a részjegy jegyzésben, sem a szerződtetesi munkában nem vesznek részt, sem előadásokat nem szerveznek. Vagyis „semmiféle tevékenységet nem fejtenek ki” — ez a szövetkezeti vezetőség véleménye. Hát hogy fejtsenek ki valamiféle tevékenységet, ha az újonnan megválasztott igazgatósági tagok „nem értenek egyet a nőbizottsáei tagokkal“. A munka érdekében hívják össze a nőtanácskozást és azok előtt indokolják meg álláspontjukat, akik választották a nőbizottságot. Ha érvelésük elfogadható, akikor majd másikat választ a nőtagság. Hiába választanak azonban akárkit is, ha nem bízzák meg feladattal, azok sem lesznek valami nagyon tevékenyek. Miit gondolnak a palotási földművesszövetkezetnél ,a rétsági, az ecsegl, a buják! ,a drégelypalánfci és más fölmű vessző vetkezetek nőbizottoága csak úgy magától tesz-vesz? Nem, az ilyen szövetkezetnél, ha nem is tökéletesen még, de betartják a SZŐ VOSZ idevonatkozó határozatát. Leg- elsősonban is azt, hogy „a nőbizottság vezetői, tagjai az igazgatóságoknak, intézőbizottságoknak, vagy tanácskozási joggal résztvesznek azok ülésein, hogy megfelelően tájékozódhassanak a földművesszövetkezet előtt álló feladatokról, munkájuk kialakításában e feladatokat figyelembe tudják venni, és sajátos módszereikkel segíteni tudják az igazgatóságok határozatainak végrehajtását. A nőbizottságok munkáját közvetlen a földművesszövetkezeti igazgatóságok, intéző- bizottságok irányítják.” Jó lenne, ha a mostani nőtanácskozások után már egyetlen olyan földműves- szövetkezet sem lenne, ahol ezt nem tartják, szem előtt, »«>-------------INN EN — ONNAN A diósjenői földművesszövetkezet nőbizottsága a községi nőtanáccsal közösen sustya-fonó tanfolyamot szervezett. Ezzel akarja hozzásegíteni az asszonyokat, hogy a hosszú téli estéket hasznosan töltsék el. A tanfolyam lelkes szervezője Erdősi Jó- zsefné és özv. Molnár Fe- rencné volt. Szirákon a földművesszövetkezet ismerteti meg először a dolgozókat a technika nagyszerű vívmányával, a televízióval. Az igazgatósági alapból a szakszervezet hozzájárulásával televíziós készüléket vettek. A szövetkezetnek az a terve, hogy egy kultúrtermet létesít a községben és a televíziót a szorar kozás mellett az oktatás szolgálatába is állítják. A televízió műsorában nemcsak a szövetkezeti dolgozók és tagok gyönyörködhetnek majd, hanem a kívülállók is. Ifjúsági szövetkezetit szervezőéit lagylöceo A KISZ Központi Vezetősége és a SZÖVOSZ közös felhívására a nagylóci fiatalok és a földművesszövetkezet dolgozói hozzáfogtak egy ifjúsági szövetkezet létesítéséhez. A fiatalok körében nagy az érdeklődés és a földművesszövetkezet ügyvezetője szerint valószínű, hogy hat ka- tasztrális holdon hozzák létre az ifjúsági szövetkezetét. Megkezdődött a téli oktat a Hazafias Népfront bizottságoknál A Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendelkezése értelmében a téli időszakot többek között arra is fel kell használni, hogy a népfrontbizottságok tagjai külön oktatásban is részt vegyenek. Ennek az intézkedésnek értelmében megyénk csaknem valamennyi népfront bizottságában már megkezdődött az oktatás, amelyen a többi között a Hazafias Népfrontról; a községfejlesztés fontosságáról; a Hazafias Népfront munkamódszeréről: a Hazafias Népfront szervezeti tevékenységéről; a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről hallanak előadást. Minden előadást vita követ. A népfront oktatáson — amely március végéig tart — résztvesznek a községi, városi, járási és a megyei népfrontbizottságok tagjai, csalinem ötezer fő. Úttörők között Nagyorosziban A csípős hideg szinte ikeirgeti az embereket. Mindenki siet. Én is igyekszem megtalálni a nagyoroszi iskolát. Végre találok eigy szép vasrácsos kapu,t, rajta a felírás: Általános Iskola. Tiszta, gondozott épületbe kerülőik, Salán tábla jelzi: műemlék. Itt minden műemlék ilyen gondozott, mint ez? — gondolkodom. Az előcsarnokban apró emberkék, kisfiúik, lányok élvezik a tízperc örömeit. Tompa puffanásra fordulok meg s látom, hogy két fiúcska éppen igazságot tesz egymás között; úgy szeretettől. A sok egyforma ajtó közül nehezen, néhány apróság segítségével megtalálom a tanári szobát. A nyitott ajtóból már szembeötlőit a sok ajándékcsomag, amely az Íróasztalon halmozódott. Pár perc múlva már Bíró Károly elvtársit, az úttörőcsapat titkárát hallgattam. Bíró pajtás — ahogyan az úttörők hívják — az ifjúság és a zene szerelmese. Sokat tevékenykedik nevelő munkája melllett a község kulturális munkájával. — Két dolgot szeretek nagyon: a zenét, és az ifjúságot; nekem e kettő jelenti azt, amiért legtöbbet dolgozom. Büszkén mutatja az 1662. számú Szondy György úttörő- csapat gyönyörű háromszínű seflyemzászlaját, amelyet a honvédség ajándékozott a csapatnak az úttörőavatás napján, szeptember 28-án. Elismeréssel vegyes kíváncsisággal lapoztam át a csapat tagnyilvántartását, pénztárkönyvét, egyéb iratanyagát. Példás rendiben sorakoznak a nevek, felírások, számok, a fehér papílapokon, s minden név után pontosan vezetve a tagdíj és pártoló tagdíj havi összege. A pénztárkönyv eoviik oldalán az Országos Űftörőszövetség egyik tagjának elismerő sorait s aláírását olvashatom. — Úttörőcsapatunkban 140 fiatal van, persze egyrészük újonopróbás, akik csak az első próba letétele után lesznek teljes jogú úttörők. Pedagógus társaimmal sokat foglalkozunk a fiatalokkal, mert csak így tudunk elérni szép eredményeket — mondja Bíró elvtárs. fia csapat valóban szép ^eredményeket ért el már eddig is. A budapesti úttörőszövetkezetnél 200 forintos részjegyet _ váltottak, ami minden év végén bizonyos százalékban részesedést jelent a szövetkezet vagyonából. Az őszi fásítás idején 200 facsemetét ültettek el a községiben a pajtások. Rövidesen megindul a csapat rádióskörének munkája is, ahol az érdeklődő pajtások megismerkednek a rádióval, a szereléssel, készítéssel. Időközben csengettek, s a nagy csend után újra zajos lett a folyosó. Megérkezik Becsó János elvtárs is, az úttörőcsapat vezetője. így hát hármasban beszélgetünk. — Minden vonatkozásban kulturális, oktatási és egyéb területen sokat építünk úttörőinkre. ezt ■ célozza munkánk is. Ha itt az iskolában az úttörőcsapatban megfelelő képzést, gondos nevelést kapnak a fiatalok, ez feltétlenül jelentkezik majd kinn az életben is — mondja Becsó elvtárs, s elmondja még, hogy náluk is eredményes a Forradalom Nyom- tílvasóinak a munkája, s mivel csengetnek; siet az órára. A tanári szoba melegé- "™ben kíváncsian nézegetem az úttörőcsapat munkatervét. Van itt minden, ami szükséges ahhoz, hogy képzett, hasznos tudású, hazáját, szüleit és az idősebbeket tisztelő úttörőkké s majd kiszesekiké váljanak a pajtások. Akkor délután Télapó ünnepélyt tartottak a csapat tagjai, s az úttörő pajtásak megtakarított pénzűikből megajándékozták a kisdobosokat. Rövidesen meglátogatják a helybeli tszt. Mesedélutánra is sor kerüli, ahől dia-filmvetítés is lesz. Szilveszteri karneválba készülnek, amelynek bevételéből a nyolcadikos pajtások fényképtablóját fogják elkészíteni. Januárban szánlkós, téli kirándulást szeretnének rendezni. Ekkor indul a háza sakk- és asztali- tenisz bajnokság is, amire izgatottan készülnek a pajtások. — Igyekszünk a pajtások igényeit kielégíteni. Sajnos nagy problémánk, hogy nincs Az év vége felé közeledve egyre több üzemben tartják meg u taggyűlést, melyen a pártvezetőség beszámol az ez évi munkákról. A termelő üzemeknél a beszámolóban természetesen legelsősorban arról kerül szó, hogyan segítették a kommunisták a tervteljesítést, a fokozott gazdaságosságot. S most a taggyűléseken bizonyosan szép számmal lesz olyan pártszervezet a bányaüzemeknél, ahol komoly eredményekről adhatnak majd hírt. Ezek közé tartozik a szorospataki üzemegységhez tartozó Kossuth lejtösakna pártszervezete is. S úgy érzem nem érdemtelen a lapok visszaforgatása az év elejéig s kissé elmélyedni az eredmények szü letésében. A jó munka legelső alap- feltétele természetesen a pártszervezet eleven kapcsolata az üzemvezetőséggel. Kossuth-lejtősön az üzem- vezetőség még az élmúlt év végén kérte a pártszervezet segítségét az 1958. évi feladatok sikerre viteléhez. S nem egyszerű segélykérés vdlt ez csupán, hanem a tennivalók alapos elemzése. A pártvezetőség először vezetőségi ülésem, majd csoportbizalmd értekezleten és taggyűlésen ismertette az új év feladatait, melyek között a legfontosabb a gazdaságosság kérdése volt. A párttagok több hasznos javaslata alapján kezdett egésszé válni a pártszervezet éves terve. S mire az új évbe értek, már előre meghatározott feladatok szerint láttak munkához. A Kos&uth-lejtősi történethez hozzátartozik az is, hogy a szénmedencében először alkalmaztak új módszert a pártmunfcáiban. A szomszédos Csehszlovákiában már jól bevált módszert vezettek be Ez pedig nem volt más, mint a -bánya sajátos helyzetének figyelembevételével az agitációs csoport életrehívása. A csoport 15 fővel alakult meg, s minden műszakharmadban 5—5 kommunista jutott az agitációs csoportból. Munkájukat előre megbatározott terv alapján végezték. S hogy ez eredményes volt hadd bizonyítsam néhány példával. Több éves gyakorlat született már az üzemnél erre vonatkozólag ,hogy az éjje- lesi műszalkharmad dolgozói nyújtják mindig a legkisebb teljesítmény. Az agitációs csoport egy- egy tagja, az üzemvezetőség valamelyik tagjával az év elején rendszeresen meglátogatta éjjel a bányát. A látogatások eredménnyel jártak. Korábban nem egyszer a pártszervezet segítségét kérték a fenntartóik, saját csapatotthonunk. Ez nagyon korlátozza munkánkat —* mondja kicsit szomorúan Bíró elvtárs. Igen ez komdly probléma Nagyorosziban is. De ez nem jelenti azt, hogy ezért ne haladjon támogatja az úttörőcsapatot, az élet. A párt, a KISZ, a honvédség is támogatja az úttörőcsapatot. Ebben a községiben, ahol a kultúrának erős gyökerei vannak, számítanak az úttörőikre, a fiatalokra. Rakomczai elvtárs, a kultúrotthon igazgatója és Bíró elvtárs — aki régebben a derecskéi együttesnek volt vezetője, mielőtt tanítani jött — alapozzon csak bátran az úttörőkre. Fejlesszék még bátrabban az úttörő tánccsoportat, s az úttörő kórust, de ne feledkezzenek meg a kiszesetoről, s a színjátszást, táncot kedvelő felnőttekről sem. álvendetes tény, hogy a '^nagyoroszi pedagógusok munkája alapján a község egyes vezetői tisztán látják az ifjúság, főleg az úttörő fiatalok fontos szerepét a további életiben. Mert nem lehet mindegy, hogy -közömbös, vagy éppen csak a legszükségesebbet tudó fiatalok veszik át az idősebbek helyét, vagy olyanok, akik már most megtanulják: az élet egész embereket, becsületes, szorgalmas munkát kíván, aminek előfeltétele a szilárd, politikai és általános ismeretekkel rendelkező, a fizikai munkát tisztelő, becsületes ifjúság. S Nagyorosziban efelé haladnak. Pádár A. mert mint mondták — nem tudunk keresni 40—50 forintnál többet. Az alacsony keresetekre az éjjeli őrjárat során derült fény. Az egyik alkalommal a bányát járva csodálkozva látták, hogy hat fenntartó közül nem látni egyet sem. A titok nyitjára is fény derült. Sirtkó János s. csapatával együtt „kollektíván” aludta az igazak álmát. Ez vollt hát az alacsony kereset titka, mert azóta nem érkezett panasz a fenntartóktól s túljutottak az 50 forinton. A másik gyakori panasz szintén éjjel az iparosokra volt. A bányászok nem egyszer elmondták, hogy éjjel lehet bármi hiba, nem találják a karbantartókat. Hogy miért, arra is az ellenőrzés derített fényt. Mezőfi Zoltán ügyeletes villanyszerelő az egyik elhagyott bányafolyosón az igazak álmát aludta. S azóta nincs baj éjjel a karbantartókkal sem, mert Mezőifiit mulaislztásáért az üzemvezetőség felelősségre vonta. Másik nem kevésbé jelentős eredmény a KlSZ-fiata- lok mozgósítása volt. Természetesen ezt a munkát is az agitációs csoport végezte. A fiatalok segítségével sikerült a bányában rendet teremteni. Az elfekvő anyagokat mindenütt összegyűjtötték. Ez után a következő feladat, felhasználni újra, amit lehet a hulladék anyagúkból. A mai feladat pedig a használatos anyagok tervszerű fel- használása révén anyagcsökkentés. S hogy mit jelentett a KISZjfáatalok 766 társadalmi munkaórája? A III. negyedév végéiig 113 000 forint megtakarítást. Ám nemcsak a K-ISZ-fia-talok szívügyévé vált a takarékosság, hanem részesei lettek a pártonkívüli- ek is. Az előbb említett ősz- szeg csak az elfekvő anyagok gyűjtéséből és újrafelhasználásából eredt. De érdemes megnézni azt is. mit ered- •ményezett a tervszerű munka. A lejtősaknán az év első napjától rendszeresen csökkentették a termelési költségeket. Az I. negyedévben 5,70 forint, a II. negyedévben 4.10 forint, a III. negyedévben 4 forint, s a IV. negyedévben (december 12-ig) 3.10 forinttal csökkentették egy tonna szén kitermelési költségét. Ez pedig úgy érzem az agitációs! csoport jó munkáját bizonyítja. Az anyagtakarékosság mellett a másik komoly probléma a magas baleseti gyakorisági szám volt. Az utólaJ/f'ú gördülőink a Az elmúlt héten megbeszélést tartottak Salgótarjánban, a KISZ városi bizottságnál a város nagyüzemi KlSZ-szer- vezeteinek ifjú gárdistái. Megvitatták és értékelték a választások előtti munkát és a KISZ Központi Vezetőségének az elkövetkezendő időkre szóló feladatait. Ifjú gárdistáink lelkiismeretes, odaadó munkát végeztek a választások előtt. Példát mutattak a fiataloknak az előkészítő gyűlések szervezésében és sok egyéb — a választásokkal kapcsolatos tevékenységben. Az ifjú gárdisták a városi KISZ-szervezetek legkiválóbb tagjai, és ez munkájukon is meglátszik, ök vállalják a legnehezebb feladatokat és gos vizsgálatok során nem egy balesetet szenvedőnél az ök rovatba a fegyelmezetlenség, a gondatlanság került. Az I. negyedévben 24 volt a gyakorisági szám, s az állandó felvilágosító munka eredménye mutatkozott meg, amikor a 'ballesetek száma egyre csokiként. A III. negyedévben már csak 14 volt a gyakorisági szám, míg a IV. negyedévben (december 12-ig) a gyakorisági szám már 3-ra csökkent. S lehetne sorolni még tovább azt, hogy az I. félév kiváló eredményei nyomán. amire eddig még csak gondolni sem mertek, az akna fölé került ez élüzem csillag. A takarékosságról, a fegyelemről már szóltunk. Ám azt is elmondhatjuk, a Kossuth-llejtősieknek nincs szégyenkezni valójuk a minőségi széntermelés terén. Megvalósult a többet, jobbat jelszó. S mire ez az írás megjelenik, már teljesítették az éves tervet, s a még hátralévő munkanapokon több tízezer tonna szenet küldenek a felszínre. A Kossuth-lejtősi taggyűlésen a beszámoló hosszú, ám minden sora mögött komoly eredmények vannak. S a siker az akna kommunistáit nem teszi elbizakodottá. Már december 12-én összeült a pártvezetőség, hogv megtárgyalják hogyan tudják segíteni az 1959-es gazdasági év sikeres teljesítését. Az ez évi tapasztalatok alapján tovább fejlesztik az agitációs csoportot. Az eddigi 15 fős csoport létszámát jövőre 5-tel növelik. S ami hiányzott ebben az évben jövőre azt is pótolják, már most készülnek a tervek a rendszeres szemléltető agi- tációra. Itt ugyanis a hogyannál volt a legnagyobb probléma. Már készülnek a feliratok a felolvasóba. Az egyik szövege ez lesz. „Ahhoz .hogy egy tonna szenet 50 fillérrel olcsóbban termeljünk, ahhoz egy robbantási műveletnél 5 dkg robbanóanyagot kell megtakarítani és 0,5 százalékkal csökkenteni az engedélyezett palaszázalékot.” S ami már most látható. „Az éves terv határidő előtti teljesítésével 350# család évi tüzelőellátását tudjuk biztosítani”. Vagy: Évi megtakarításuk ősz- szegéből 40 családi házat lehetne felépíteni.” Az üzem kommunistáinak száma nem éri el a százat sem, ám sikerült az 1958. évben a maroknyi kommunistának irányítani a fiatalokat és a pártonkívülieket. Munkájúkért méltán illeti dicséret az akna valameny- nyd párttagját, s a lendületes KISZ-ifiatalokat. S hadd fejezzem be azzal, amit búcsúzásunkkor Lávái István párt- titkár elvtárs mondott. —< Csak akkor írjál rólunk, ha a jövő év is ilyen sikeres lesz. Én azonban megírtam, s hiszem 1959-ben újabb gazdag eredmények krónikása leszek. — tob — KISZ-ejek píldaképei ezeket minden esetben végrehajtják. Ifjú gárdistáink nap, mint nap, őrködnek a fiatal korosztályok erkölcse felett. Esténként végigjárják az italboltokat, mulatókat, vigyáznak, hogy ne legyen kocsmatöltelék az ifjúságból. Persze összeakadnak huligánokkal is. Ezekkel szemben a jó szó, a felvilágosítás sok esetben nem használ, és ebben az esetben rendőrségre kisérik ezeket. Ifjú gárdista fiataljaink segítsenek a KISZ rendezvényeken, ők látják el a rendezőgárda feladatát. Résztvesznek a különböző munkaakciókban, brigádmunkákban. Méltán érdemelnek tiszteletet ezek a fiatalok; munkájuk, áldozatkészségük ’,áltja ki ezt.
