Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-17 / 99. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! nógrádi Népujsó szép,? AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM 99. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1958. DECEMBER 17. Részletesen beszámoltak róla a mi lapjaink, a nyugati újságok és hírügynökségek pedig valóságos hűhót csaptak az úgynevezett magyar kérdés ENSZ-beli tárgyalásáról. Mint ismeretes, most harmadszor erőszakolta az Egyesült Államok és imperialista köre ezt a kérdést a közgyűlés elé, hogy az ő számukra kényes ügyek tárgyalására legalábbis az érdemének megfelelően ne jusson idő. Harminchat, . az Amerikai Egyesült Államoktól politikai és gazdasági téren függő ország nyújtotta be amerikai vezényszóra az úgynevezett magyar kérdésit, s a harminchat ország még csak a támogató partnerét sem tudta magának megtalálni az ENSZ több, mint nyolcvan tagállama között. A közgyűlés elé terjesztett javaslat, amely helyesli a hírhedt ötösbizottság 1953. július 14-i hazánk bemocskolásáról készített jelentését, Sir Leslie Munrót jelölte ki, hogy készítsen beszámolót a Magyarországról hozott ENSZ-határozatok megvalósításának jelenlegi helyzetéről. Ezt a javaslatot 10 ellenszavazattal, és 15 tagállamnak a szavazástól való tartózkodása mellett tudta csak elfogadni a közgyűlés, és a múltévi hasonló szavazás eredményeihez képest öt szavazattal. illetve tartózkodó szimpatizánsisail nőtt Magyarország tekintélye az ENSZ-ben. Munró tehát alkar így. akár úgy, de készül a jelentéstételre. Más kérdés, hogy mi módon. Az ENSZ alapokmánya ugyanis, mint ahogyan azt Péter János, az ENSZ delegációnak vezetője a vita során is kifejtette, csak ajánlhat, de semmiképpen sem határozhat az államok belső ügyeivel kapcsolatban. — Még ha 11 közgyűlés illetékes lett volna is a kérdés megtárgyalására — mondotta delegációnk vezetője — maguk a határozatok túlmentek azon a jogkörön, amelyet az alapokmány a közgyűlésre ruházott. A Magyar Népköztársaság léte eddig még nem volt, és soha nem is lesz ENSZ-ügy, mint ahogy azt egyes imperialista körök szeretnék. Népünk sorsa felett érvényesség, és a jog alapján nem szavazhatnak az ENSZ-ben, csak ürügy lehet az úgynevezett magyar ügy, más fontos kérdések elodázására. így történt ez most is, amikor az amerikai, angol és francia delegátusok számára kényes algériai kérdés került vólna vitára. De különben is népünk, és hazánk sorsa felett alkotmányos jog alapján, mint az egyedüli illetékes, szavazott, és döntött az ország november tizenhatodikén. A hatmillió hatszázezer szavazónak több mint 90 százaléka helyeselte és magáévá tette népköztársaságunk alkotmányos rendjét, a szocializmus építésének útját. — Magyarországnak — mondotta V. A. Zorin, a szovjet küldöttség vezetője az ENSZ- beli vita során — van kormánya, amely a nép bizalmát élvezi. A nemzetközi provokátorok által az országra zúdított súlyos megpróbáltatások után a magyar nép még szorosabban tömörül vezetői, és szocialista munkáspártja köré. Nem volt, és ma sincs semmiféle alap arra, hogy az ENSZ megvitassa a ,.magyar kérdést”, amelyet a hidegháború céljára tákoltak össze. Az ENSZ szombaton, éjféltájban végétért 'őszi ülésszakával kapcsolatban nem árt megjegyezni, hogy éppen a „magyar ügy” tárgyalásai során az Egyesült Államok önleleplezésével zárultak az ENSZ közgyűlés utolsó akkordjai. Mint ismeretes, amerikai kezdeményezésre tákolták össze a magyar kérdést, és a javaslatot tevő 36 amerika- barát tagállam ugyancsak amerikai parancsra terjesztette azt a közgyűlés elé. Annál szembetűnőbb, hogy éppen a javaslat megtárgyalását sugallmazó Amerikai Egyesült Államok akadályozta meg annak lehetőségét, hogy az úgynevezett .magyar ügy” befejezést nyerjen az ENSZ- ben. Az Egyesült Államoknak ugyanis az utóbbi időkben egyre fokozódó gyarmatosító politikája miatt szüksége van a továbbiakban is bizonyos manőverek szempontjából O „Szállj költemény... *4 Kedves ünnepség zajlőtt le vasárnap délután Mátrave- melbélyen. A Máitmaverebélyi Általános Iskola szülői munkaközössége kezdeményezésére a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére szavalóversenyt rendeztek, amelyen resztvettek a nagybátanyi és a kisiterenyei iskolák legjobb szavaiéi is. Megható érzés volt hallani a mátraveirebé'lyi iskolások énekkarának tisztán csengő hangját, amellyel öntudatosan hirdették a nagy francia forradalom harcosainak korunkban is elevenen ható hitét: Nem lesz a tőke úr mi rajtunk” és azt a hasonló mély átélést, amellyel a „Fel vörösök, proletárok” forradalmi dalával emlékezték 1919 halhatatlan hőseire. Majd egymás után léptek színpadra az iskolák legjobb szavalói és szebbnél szeb verseikkel hirdették a magyar irodalom, halhatatlan szépségeit és mutatták meg, hogy a magyar munkásmozgalom harca a szellemi sötétség ellen nem volt hi«5'’ való. Nem, mert a kis előadók és a mintegy 250 főnyi közönség. amely feszült figyelemmel hallgatta a versenyt, bizonyságát adták, hogy a mi felszabadult népünknek mindennapi igénye lett az irodalom és, annak szépségei felé fogékony lélekkel tárulkozik ki. A versenyben díjat nyertek: Schmidt Andrea a kis- terenyei bányászisikola, Andrási Piroslka és Koós Mária a kistierenyei községi iskola, valamint Medgyesi Olga, Tóth Mária és Gortvia Piroska a mátraverebélyi iskola tanulói. Feltétlenül dicsérettel kell megemlékeznünk a rendező és résztvevő iskolák nevelőiről, altóik bizonyságát adták, hogy iskoláink többségében nemcsak oktatás-, hanem nevelés is folyik. Kívánjuk, hogy példájukat mind több iskola .kövesse és akkor -biztosiak vagyunk benne, hogy -a dicsőséges Ta- n ácsfcöztársaisiág megalakul á- sának évfordulóját is méltón h megünnepelni me- áljai. egy hidegháborút szolgáló ©javítások és va- ügyre, ebben az esetben az g úgynevezett „magyar ügyre.” A közeljövőben, amikor majd a mostani algériai kérdéshez hasonló az angol, az amerikai, a fyancia érdekeket sértő gyarmatosító politikájúk kerülne az ENSZ plénuma elé, mód lesz arra, hogy a „magyar üggyel” újból elodázzák a békés együttélés, és a világ békéje szempontjából ©ruha, igen fontos kérdések tárgya- O lását. ©mutatja. Ország és világszerte köz- * x ismertek az Egyesült Államok © és imperialista szövetségesei-, Q nek a magyarországi ellenfo- g radalom előkészítésében, és © kirobbantásakor kifejtett ál- O láspontjai, nyilatkozatai is. Az © ellenforradalom kitörésekor, O a fehérterror idején húszmii- ^ lió dollárt ajánlott fel támo- © gátasként az Egyesült Álla» O mák, aíbbian a reményben bíz-J © va, hogy már győzött a régi © úri rend. Hála szocialista Q szomszédainknak és barátainknak, akik segítségünkre siettek, nem az amerikai elgondolások, hanem a mi népeink harca győzött 1956 novemberében. Korai volt a felajánlott segítség, s ha másképp nem, hát mondvacsinált „magyar üggyel” akarja visszahódítani az élet minden területén megtépázott erkölcsi tekintélyét áz Egyesült Államok. Csakhogy az ilyen merész, és brutális pálfordulások; bárányból — farkassá vedlett motívumok nem tévesztenek már meg bennünket még amerikai köntösben sem. O (Képes tudósítás a 3. oldalon.) O íübOOOOOOOOOOGOGOOOGGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGGOOOOOOOOOOOGCOOGOOGG Meddig les% még „magyar kérdés Mint olvasóink előtt ismeretes, " 'esült Nemzetek Szc | tárgyalta az úgyn. yar kérdést.” A . *}' i — így megyénk do, ., — mélységes felhábofv, „ssal vette ezt hírt tudomásul, s azt, hogy a korábbi tiltakozások ellenére is ismét beavatkoznak országunk belügyeibe, sőt olyan határozati javaslatot terjesztenek elő, amely a legdurvább megsértése nép- köztársaságunk függetlenségének. Megyénk dolgozói most ismét felemelik tiltakozó szavukat, s követelik, hogy egyszer, s mindenkorra vegyék Kevesebb üzemanyag, nagyobb teljesítmény — Nagyfontosságú újítások a megyei gépállomásokon — Az újftásotknialk a gépállomásokon történő szélesebb .kiterjesztése érdekében de- ceimlbier 11-én az érsakvad- iberfai gépállomáson összegyűltök a megye gépállomásainak igazgatói és főmérnökei, hogy megismerjék az újítások elbírálásával, bevezetésével és egyélb teendőivel kapcsolatos tapasztalatokat. Az értekezleteit követően a gépállomások főmérnökei a legfontosabb újítási feladatokból vizsgát tettek. A jövőben az újításokért teljes egészében ők lesznek a felelősek. December 12-én, hűen az előző napi érttókezílet témaköréhez bemutatásra került a Gépkísérleti Intézet dolgozóinak együk jelentős újítása. A gépállomásom Jakubec János műhelyvezető és Smidt János műhelyszerelő a hurok- öiblítéses berendezést egy GS 35-ös traktorra szerelték fel. Az újítás lényege, hogy a itralktor eddigi hengerét és dugattyúját kicserélik. Az új henger .már nem öntvényből, hanem alumíniumból készül, melynek újszerű kiképzése több levegőt biztosít, jobb az égés, így az üzemanyag nagyobb hányada használódik fel. Ez lehetővé teszi, hogy a gép vonóereje 12 lóerővel nőjjön ugyanakkor az üzemanyag 12.20 százalékig csökkenjen. Az új eljárással csökken a traktor rázásia és a zörgése sem olyan erős. Az újfajta eljárás bevezetése 5 200 forintba kerül, mely összeg a számítások szerint a gép által elvégzett munkát figyelembe véve mintegy két éven belül megtérül. Megyei viszonylatban ebben az esztendőben 80 gépen kívánják a gépállomások felszerelni ezt a berendezést, s így már az 1959-es évben mintegy 200 ezer forint megtakarításra lehet számítani. Tekintettel a fenti újítás komoly jelentőségére igen helyes lenne, ha megyénk állami gazdaságaiban és egyéb traktorokkal rendelkező vállalatainál is alkalmaznák. le az ENSZ napirendjéről az úgynevezett „magyar kérdést.” Ilyen tiltakozó táviratot juttatott el a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztériumához a Nógrád megyei Tanács alakuló ülésének tagsága. A táviratukban ezt írják: „A Nógrád megyei Tanács alakuló ülése tiltakozik az ellen, hogy az ENSZ ismét napirendre tűzte az állítólagos magyar kérdést. Egyhangúlag állást foglal amellett, hogy magyar kérdés nincs, s nem tűrünk semmi beavatkozást belügyeink- be.” A távirat szövegét a külügyminisztériumon keresztül az ENSZ magyar képviseletéhez továbbították. Csaknem tízmillió forint megyénk úthálózatának korszerűsítésére Hosszú éveken keresztül, de még ma is úgy emlegetik megyénk úthálózatát, mint az országban a legrosszabbat. Volt is, és van is benne sok igazság. Keskeny, alig 3—4 méteres, kátyus utakon nehéz volt a közlekedés, több volt a járművekben okozott kár, mint amennyibe az úthálózat javítása került volna. A Nógrád megyei úthálózat állapotát a felsőbb szervek is ismerik, s ezért ebben az évben minden eddiginél nagyobb ütemben kezdtek az úthálózat javításához. Csaknem tízmillió forintot költöttek 1958-ban az utak javítására, korszerűsítésére. Ebből az összegből a többi között 5,5 kilométeres szakaszon végeztek korszerűsítést Kisbágyon és Jobbágyi között. Mintegy 9 kilométeren, széles 6—7 méteres bitumenes utat építettek Balassa- gyarmat-Örhalom és Szécsény között. Javították az utat Rá- rós-puszta és Salgótarján, Salgótarján és Karancsalja, Kisterenye-Mátraszele és Kis- terenye-Rákóczi telep között. Megkezdték az út építését, korszerűsítését Nagybátony és Maconka között is. A mintegy 10 millió forintos költséghez hozzájárul még az a monumentális munka is, amelyet a Hatvan— Zagyvapálfalva közötti új útszakasz építésére költöttek. Ezt az új útszakaszt a tervek szerint még ebben a hónapban átadják a forgalomnak. Salgótarjáni békeharcosok budapesti békeaktivisták között Salgótarján békeharcosait régi közös szálak fűzik ösz- sze a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár béke-aktivistáival. Nemcsak, hogy egységesen foglalnak állást a béke szent ügye mellett, hanem tapasztalataik átadásával is segítik egymás munkáját. Ilyen tapasztalatcserére került sor szombaton este is Budapesten, a Vörös Csillag Traktorgyárban. A gyár békeharcosai ugyanis nagyszabású békeestet rendeztek, amelyre meghívták a salgótarjáni békeharcosokat is. Ezen a beke-esten Salgótarjánból hatan vettek részt — többek között az acélárugyárból, a tűzhelygyárból, a bányáktól, akik az üzemek látogatása, tapasztalataik átadása után városunk békeharcosait az esti békegyűlésen képviselték, s közösen emelték fel tiltakozó szavukat az atomfegyver használata ellen, s követelték, hogy örök időkre szüntessék be az atom- és hidrogénfegyverek gyártását. A budapesti béke-est után még januárban, vagy februárban viszonozzák a Vörös Csillag Traktorgyár békeharcosai a látogatást, s a salgótarjáni béke-esten részt vesznek még Szeged és Özd békeküldöttei is. Az Amerikai Egyesült Államok önlel eplezésérel zárultak az ENSZ közgyűlés utolsó akkordjai 3 i 5 I i 1 ■j % 3 A Salgótarjáni 1 5 I D Ruházati KTSZ I 3 1 ^női részlegében az 1 3 új ruhák késeíté- l| 3 1 3 se, az alakítások, || ^javítások és va- || jsál ás mellett nagy 1 3mennyiségű ruhát Éj kereskedelem 1 ^részére is készí- j 3tenek. Képünk 1 j^egy új vonalú 1 3 ruha próbáját 1 ^mutatja.
