Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-13 / 98. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. december 13. ítélkeztek a salgótarjáni fűtőház bércsalói Két hétig tartó tárgyalás után csütörtökön hirdetett ítéletet a megyei bíróság Márton János tanácsa, a 18 tagú bércsaló salgótarjáni vasútas bűnszövetkezet ügyében. A vádlottak Zsigrai György vontatási számadótiszt vezetésével 1954 óta rendszeresen meghamisították a bérjegyzékeket, és ezzel 218 941 forint kárt okoztak az államnak. Zsigrai Györgyöt különösen nagy kárt okozó, a társadalmi tulajdon ellen bűnszövetkezetben, és ismételten csalással, hűtlen és hanyag kezeléssel együtt elkövetett bűntett valamint árdrágító üzérkedésnél, mint bűnsegédi részesség, és számos magánokirat hamisítása bűntette miatt mondották ki bűnösnek. Ezért Zsigrai Györgyöt a bíróság 11 évi börtönbüntetésre, és 10 évi jogvesztésre ítélte. Pócos Sándor másodrendű vádlottat 3 évi és hat hónapi börtönbüntetéssel, valamint 5 évi jogvesztéssel sújtotta a bíróság. Molnár I. Gyula vádlott, — aki egyébként a bizonyítási eljárás és tárgyalás folyamán tagadásra buzdította vádlottársait, de lelepleződött ez a mesterkedése, — 4 évi börtönt és 5 évi jogvesztést kapott. Somoskői Ágostont 3 évi börtönnel és 5 évi jogvesztéssel sújtotta az igazságszolgáltatás. Orosz Bertalan két évi, Szomszéd József két év és nyolc hónapi, Ozsgyán János 1 év 10 hónapi, Hajdú Mihály 1 év hat hónapi, Tóth István 1 év négy hónapi, Molnár II. Gyula 1 év négy hónapi, Somoskői Gusztáv 1 év két hónapi, Horváth Gyula 10 hónapi, Miklósvári Gyula 1 év, Tajti József 1 év, Nyitrai János 1 év és hat hónapi, Angyal István 10 hónapi, Selyem István 1 év és 10 hónapi börtönbüntetést, valamint több évi jogvesztést kaptak. Szűcs Istvánt, a fütőház vezetőjét elsősorban a kötelező ellenőrzés elmulasztása, a vezetői beosztásból adódó feladatok hanyag ellátása, és az ebből eredő súlyos kár miatt mondotta ki bűnösnek a bíróság, és ezért négy évi börtönbüntetésre, valamint hat évi jogvesztésre Ítélte. Az Ítélet nem jogerős, fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság elé kerül az ügy. Az a tény, hogy négy évig zavartalanul folytathatta tevékenységét a kiterjedt bűn- szövetkezet, több mint háromezer magánokirat-hamisítást hajthatott végre, valamint az, hogy a csalást egészen egyszerű, primitív módon követték el, és ezzel különösen nagy kárt okoztak a társadalmi tulajdonban, nyomatékosan felveti a felelősséget azok felé is, akik nem ültek a vádlottak padján. Ellenőrzési kötelezettségüket a vasútigazgatóság illetékes szervei is elmulasztották, és ezzel szinte kezére játszottak a sikkasztóknak. Ez a tárgyalás azt is bizonyítja, hogy nem lehet büntetlenül, és sikkasztói lelett rendszeresen megkárosítani a társadalmi tulajdont. Az, igazságszolgáltatás előbb, vagy utóbb eléri mindazokat, akik kezet emelnek a közvagyonra. Emléklopof bocsátott- ki az MSZBT A Magyar Szovjet Baráti Társaság az 1958-59-es évre emlóklapolkat bocsátott,ki 2-5, és 10 forintos címletekben. Az emléklapon lévő képek, valamint a hátlapon felsorolt legújabb tudományos műszaki eredmények adatai hozzásegítenek bennünket a Szovjetunió alaposabb megismeréséhez, iránta érzett szeretetünk elmélyítéséhez. Mint közudomású, a Magyar Szovjet Baráti Társaság újjáalakulása óta társadalmi munkában dolgozik. Aktivistái mindenféle elilenszolgáil- tatás nélkül népünk és a Szovjetunió iránti szeretet- böl végzik munkájukat. A most kibocsátott emléklapok amellett, hogy megőrzőiben még átéltebbé teszi a Szovjetunió iránti szeretetet, elősegítik a baráti társaságok gazdasági megerősítését is. Az emléklapok árának egy részét ugyanis a baráti társaságok arra fordítják, hogy legjobb dolgozóik személyesen is megismerkedjenek a Szovjetunió gazdasági és kulturális, eredményeivel. Vízszintes: 1. Nagy magyar színésznő volt, 9. Fa-féreg, 10. Régi magyar szó, 12. Személyes névmás, 14. Ez erdei állat, 17. Irány, 18. Női név, 20. Hamis, 23. Angol férfinév, 24. Szovjet félsziget, 26. Energia, 27. Tulajdonod, 29. Keleti állam, 32. Azonos betűk, 33. CU, 35. Korjelző röv., 37. Gyakori igevégződ is. 42. Csapadék, 43. Orahang, 45. Francia megye — kiejtve, 46. CUM, 47. A kenyérsütő, 49. Ismeretlen névjele, 50. Házi állat, 55. FRR, 56. Korszak, 58. Irány, 63. Kicsinyítő képző, 64. Vajon nem használ? 65. Döntetlen, 67. A téli ruhadarab, 69. Tagado- szó, 70. Vízi növény, 72. Angol sör, 73. YD, 74. Két del sör, 75. Angol nevek előtt áll, 76. Egy — oroszul, 78. Magyar város, 79. Fal is van ilyen, 80. Barát jelzője is lehet, 81. Olasz város (2. kocka két betű). Függőleges: 2. Földet túr, 3. Vág, 4. Tör, 5. Béke - szovjet nyelven, 7. Egyiptomi napisten, 8. Nógrádi község, 11. Férfinév, 13. Inni ad, 15. Mulatóhely, 16. Női becenév, 17. Svájci város, 19. Férfinév, 22. Személyedre. 24. Kád szélei, 25. Személyes névmás, 30. Verssorok végén van, 31. Elet — latinul, 33. Izmokat tartja, 34. Nem előtte, 36. Megszólítás, 38. Mezőgazdasági szerszám, 40. Létezik, 41. O — németül, 42. Csinos — németül (kiejtve), 44. Gabona-köteg, 46. Macska, 48. Óhajtana, 50. Zaj, 52. SZRA, 53. összetételekben újat jelent, 57. Olasz város, 59. Származna, 61. Tánc, 63. Férfinév, 65. TM, 68. Samu fele, 70. Mail — keverve, 71. Állat fekvőhely, 77. Kereskedelmi rövidítés, 79, Távirati hang. Az oó és az öő betűk között VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1958. XII. 13. nem teszünk különbséget! Mai rejtvényünkben Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem c. könyvéből öt szatíra címet rejtettünk el. Ez küldendő be, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: december 17. A borítékra írjuk rá: Rejtvény! Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Fölfelé megy borban a gyöngy, jól teszi, tőle senki e jogát el nem veszi. Könyvjutalmat nyertek: Bődf Imréné, Mátramlndszent, Kis« György, Bércéi, Szabó Béla, Salgótarján. A könyveket postán küldjük el. A szülők, az üzem és az iskola kapcsolatáról Nemrégiben Csehszlovákiában járt a megyei nőtanács küldöttsége. A megyei titkártól, Vágvölgyi Anna elvtársnőtől érdeklődtünk csehszlovákiai élményeikről, tapasztalataikról, és arról, mi az; amit az ott látottak alapján nálunk is szeretnének megvalósítani. — Első kérdésünk, mi volt tulajdonképpen a látogatás célja? — Mint ismeretes, a megyei nőtanács egyik legfontosabb programjának tartja a Szülői Munkaközösségek munkájának támogatását, az iskola és a szülők közötti kapcsolat ' megjavítását. Ez az utunk is ezt a célt szolgálta. Ellátogattunk iskolákba, bölcsődékbe, sőt üzemekbe is. — Hogyan egyeztethető össze az üzemekben tett látogatás ezzel a programmal? — Minket is meglepett, hogy milyen jó ott kinn Csehszlovákiában az üzemeik és az iskolák kapcsolata. Az üzemi női szervezetek nagyon jó kapcsolatot tartanak az iskolával. Törődnek az iskolák gondjaival, sőt az üzemi nőbizottság a saját munkaterületén dolgozó asszonyok gyermekeinek tanulását, életmódját ellenőrzi. Mindennapos dolog, hogy egy-egy üzem patronál valamilyen iskolát. A tantestület és a szülők jó kapcsolatának kialakítását az üzem is seA Műtrágya cs Növényvédőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat, az évvégi leltározási munkálatok miatt december 22-től 31-ig bezárólag az árukiadást szünetelteti Ezért arra kérjük vevőinket, hogy vásárlásaikat a jelzett időpont előtt bonyolítsák le. MÜNÖSZER Vállalat megyei kirendeltsége gíti, igyekszik elmélyítem. — Milyen tapasztalatokat szereztek még? — Nagyon sok meglepő dolgot láttunk. Érdekes számunkra, hogy a gyermekne- ve’ésben nemcsak a szülők és a pedagógusok segítenek, hanem maguk a gyerekek is. Saját magukat igyekeznek nevelni. A rosszul viselkedő, vagy hanyagságból rosszul tanuló társaikról karikatúrát készítenek a faliújságra. A gyenge tanulót egymás között segítik. Volt rá példa, hogy egész véletlenül benyitottunk olyan tanterembe, ahol egy kitűnő tanuló négyöt gyengébb társának magya- rázta a másnapi leckét. — Mi tetszett legjobban az ott látottak alapján? — Hangsúlyozni tudom csak és sokszor aláhúzni, nagyon jó, lényegesen jobb ott kinn a szülők és az iskola kapcsolata. Amikor kint jártunk, éppen egy párthatározat jelent meg a szocializmus betetőzéséről. Programunkban szerepelt, hogy ellátogatunk egy szülői munkaközösségi megbeszélésre. Az összejövetelen az egyik pedagógus éppen e párthatározatot ismertette a megjelent szülőkkel. Utána megvitatták szakértelemmel és tenniaka- rással, hogyan lehetne ezt a párthatározatot iskolájukban is megvalósítani. Az ilyesmi bizony nálunk eléggé ritka dolog. Meglepett az is, hogy ezen a szülői értekezleten nagyon sok apa is részt vett, fia, leánya után érdeklődve. Milyen fehérholló ritkaságé nálunk az ilyesmi. Ott felefele arányban voltak anyák és apák, nálunk a szülői értekezletek tulajdonképpen az édesanyák összehívását jelentik. Nagyon jó volna, ha ezt az édesapák is kötelességüknek tekintenék. 17. M. Ki mit gyűjt? Szilárd statisztikai fegyelmet A legtöbb ember életében elérkezik egy olyan korszak, amikor szenvedélyesen gyűjt valamit. Ifjú korban játékokat, később kedvenc színészeink fényképeit, aláírásait gyűjtjük; belekóstolunk a bélyeggyűjtés izgalmas részleteibe, s a szép képes- levelezőlapok gyűjtése is sok örömet szerez. Természetesen valamennyi gyűjtő arra törekszik, hogy gyűjteményét állandóan gyarapítsa, s ennek legegyszerűbb módja a csere. A cseretársak könnyebb egymásra- találását segítik elő a külföldön igen népszerű csereklubok, melyeknek vezetősége csekély évi tagdíj befizetése ellenében időnként érdekes cikkekkel tarkított tagnévsort bocsátanak tagjaik rendelkezésére, melyből aztán ki-ki, kedve szerint válogathatja ki cseretársait. Magyarországon, sőt egész Kelet-Európábán ilyen klub eddig nem volt, s a gyűjtők kénytelenek voltak különböző, — főleg olasz, osztrák és angol — klubokhoz csatlakozni. A dorogi József Attila Bányász Művelődési Otthon néhány lelkes tagjának kezdeményezéséből jött létre nemrégiben az első kelet-európai csereklub, a „Ki mit gyűjt?” Klub. Az érdekes kezdeményezésről már a rádió és a sajtó is beszámolt, s bizonyára lapunk olvasói is hallottak már a klub munkájáról. A klub célja elsősorban a gyufacimke és képeslap-gyűjtők tömörítése, azonban ugyanolyan szívesen látottak más gyűjtési ágak művelői is. Megyénkben Gellén Zoltán balassagyarmati postatiszt foglalkozik a klub szervezési munkájával, s igyekszik a „Ki mit gyűjt” Klub tagjainak létszámát szaporítani. A József Attila Bányász Művelődési Otthon vezetősége kéri az érdeklődők jelentkezését és támogatását, hogy a „Ki mit gyűjt” Klub munkája nyomán a gyűjtők minél eredményesebb cseré- lési lehetőségeket építhessenek ki maguk számára. — Szuhahután helyreállítottak egy műemléket. A helyreállítás 900 forintba került. Az emlékmű bekerítéséhez a fát a község lakói adták össze. — Eddig 25 bacon sertést adott el a 'kotyházai Kossuth Termelőszövetkezet. Ebiben az évben még további 10 darab eladását tervezik. A gazdasági és társadalmi életüniAoen nélKüloznetetien ■a sDaüsziiuiKa. A statisztika a leiytK végrehajtásán an. es eiienorzéscrieiK együk fontos eszköze. A statisztikai jelentésnek pontosnak, meg- lOíznatőnalk, gyorsnak kell lennie. Ezek után nézzük meg, hogy a megyeben lévő állami vállalatait, állami (gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeteik és más egyeb statisztikád adatszol- ga. tatásra kötelezett szervek a fenti követelményeknek hogyaan tetteik eleget 1958. ban? A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatós ágáirai a népgazdaság minden területéről érkeznek be statisztikai jelentések, amelyeket az igazgatóságon ösz- szesíteneik, táblákba fogtálnak, elemeznek és különböző tájékoztató jelentések készítésére használják lel. Ha a statisztikai beszámoló jelentések határidő után es pontatlanul érkeznek az igazgatóságra, akkor, az igazgatóság dolgozóinak munkaidejük nagyrészét a jelentések sürgetésére és a rossz adatok tisztázására kell fordítaniok, ami az elemző munka rovására megy. A határidők betartása terén igen sok a javítani való. Az igazgatóság dolgozói helyszíni ellenőrzésekkel, telefonon történő beszélgetésekkel, írásbelii sürgetésekkel és más egyéb módszerek .megragadásával igyekeznek biztosítani a jelentések határidőre történő beérkezéséit. Az igazgatóság minden törekvése ellenére gyakoriak a határidőkésések és a rossz jelentések. Az adatszolgáltatás szempont jából leggyengébbek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Részükről az 5—10 napos késések elég gyakoriak. A nagyfokú határidő- késések ellenére jelentéseik jórészt pontatlanok, gyakori az egyes termelőszövetkezetek részéről a valóságos helyzet elkendőzése. Sajnos szép számmal találhatunk olyan termelőszövetkezetet, ahol előírt könyvelési és egyéb bizonylatokat úgy vezetik, hogy a statisztikai adatszolgáltatásnak arra támaszkodni egyáltalán nem lehet. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: mi tehát az oka- a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gyenge statisztikai adatszolgáltatásáinak? Egyszerű a felelet! A gyenge számviteli munka. Jó számvitel nélkül nehéz elképzelni a termelőszövetkezeti jövedelem igazságos elosztását. Hannan tudják, hogy hány munkaegységet teljesített egy-egy tag, hogy hány hold gabonát vetettek, hogy mennyi a közös állat- állomány, hog" hány liter tejet fejtek egy év alatt sitb., ha ezt pontosan nyilván nem tartják. Pedig a termelőszövetkezetek többségénél még mindig ez a helyzet. Az állami gazdaságok 1958. első félévében összesen 520 napot késtek, az általuk jelentett összes adatok 3.6 százaléka volt hibás. A gépállomásoknál a jelentett összes adatok 5,2 százaléka rossz volt. A határidőkésések és a rossz jelentések miatt 48 esetben küldtünk ki sürgető és helyesbítő leveleit. Több esetiben visszakülditük a hibás jelentéseket. Nagyon sok a késés és a rossz adat a beruházási jelentéseknél, ahol 1958. első félévében összesen 664 nap késés volt. A beküldött ösz- szes adatok 17.6 százaléka volt rossz, az I. negyedévben és 5.8 százaléka a II. negyedévben. A határidőkésések és a rossz jelentések terén az állami gazdaságok járnak az élen. A határidő be nem tartása miatt 48 esetben küldtünk sürgetést és kértünk igazolójelentést a késések okairól. Az ipari jelentések határidőkésésedért 20 esetben, a kereskedelmi jelentéseknél pdiig 18 esetben küldtünk ki sürgető leveleket. Az iparvállalatok összesen 198 naipot késtek, a jelentett adatok hibaszázaléka az első negyedévben 4 százalék, a második negyedévben pedig 1,6 százalék. Az iparban főleg a helyiipari vállalatok késnek és küldenek be az igazgatóságra rossz jelentéseket. A kereskedelmi vállalatok összesen 123 napot késtek. A statisztikai jelentések nem öncélúak. Azok adataiból az igazgatóság tájékoztató jelentést készít a felsőbb párt és gazdasági vezetés részére. A jelentés alapján operatív intézkedések történnek, ennek alapján tájékozódnak az adatszolgáltatók munkájáról, stb. Ha a statisztikai jelentéseket pontatlanul, nem a valóságnak megfelelően töltik ki az adat- szolgáltatók, fennáJl az a veszély, hogy félrevezetik a felsőbb vezetőket, annak ellenére, hogy az egyetlen vállalati és gazdasági vezetőnek sem lehet érdeke és nem is célja. Szeretnénk elérni, hogy értsék meg a vállalatok felelős vezetői és statisztikusan, hogy a népgazdasági tervek készítéséhez, majd azok végrehajtásának ellenőrzéséhez felsőbb párt és gazdasági vezetőinknek gyors és pontos statisztikára van szükség. Lécz László 11 napos előny, 2 8 milliós megtakarítás A nógrádi szénmedence dolgozói derekas munkát végeztek az 1958. gazdasági évben. A mennyiségi tervet rendszeresen teljesítették, s ennek eredménye a már eddig terven felül kitermelt több, mint 110 000 tonna szén. A jó munka eredményeképpen eddig 11 napos előnnyel rendelkeznek bányászaink az éves terv teljesítésében. A jó munkát bizonyítja még a költségek csökkentése. Átlagosan az üzemekben egy tonna szén kitermelési költségét az év első napjaitól egy forinttal csökkentették. A nagymérvű javulást bányászaink az anyagfelhasználás csökkentésével váltották valóra. November elejéig a megtakarított összeg 2 millió 820 ezer foint, amelyet a még hátralévő munkanapokon tovább szeretnének gyarapítani.
