Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-13 / 98. szám

J958. december 13. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 A% újítók országos tanácskozásán — Levél a szerkesztőséghez — Gondosan készítsük elő az 1959-es beruházások végrehajtását Ö römmel teszek eleget annak, hogy dióhéjban beszámoljak arról a tanács­kozásról, ahol az ország ki­váló dolgozói megtárgyalták •a tízéves újítómozgalom ered­ményeit és feladatait. Nehéz vállalkozás a kétnapi tanács­kozást röviden összefoglalni. Én inkább arról szeretnék szólni, milyen benyomást tett rám, és küldött társaimra a kongresszus. Résztvettem már az újítók első országos ta­nácskozásán is, és azóta több, hasonló nagyobb társadalmi megmozdulásban. Ilyen ala­pos és tökéletes rendezést azonban még nem tapasztal­tam sehol. Mindenekelőtt az tetszett legjobban, hogy az ország vezetői, a párt, a kor­mány, valamint a SZOT ve­zetői, egyéb elfoglaltságuk mellett is időt szakítottak arra, hogy szép számmal részt vegyenek a tanácskozá­son. A beszámoló alapján sze­retnék utalni arra, hogy az eredmények ellenére, a ver­senymozgalomban, és az újí­tómozgalomban tíz év után is tapasztalható visszásság egyes gazdasági és mozgalmi vezetők részéről. Mint a ta­nácskozás előadója, Varga elvtárs is utalt rá, nem elég ösztönző bérezési módsze­rünk, s így a munkaverseny sem kapcsolódik megfelelően «z anyagi érdekeltséghez. Ko­moly hiba, hogy számos he­lyen bizalmatlanok a mun­kások javaslatai iránt. Ha el is fogadnak egy-két javasla­tot, megvalósításával már ke­vésbé törődnek. Ezért a dol­gozók sokszor közömbösek lesznek, nem tartják szüksé­gesnek, hogy újabb javasla­tot tegyenek. Sokat foglalkozott a ta­nácskozás az újítási rende­lettel is. A rendelet alapjába- véve jó, azonban egyes pont­jait módosítani szükséges. Vannak olyan esetek például, amikor egyesek indokolatla­néi magas összeget kapnak újításaikért, mások viszont hasznos tevékenységükért még megbecsülést sem. Baj van a közreműködői díj ér­telmezésével is. A felszólaló Apró Antal elvtárs például tíz—száz százalék között ja­vasolta annak megállapítását, és ne lehessen előbb kifizet­ni, mint az újítási díjat. Meg kell pontosan határozni a közreműködő végzett mun­káját is. fizó esett a tanácskozá­^ son a tapasztalatcseré­ről is. Igaz, hogy legtöbben külföldi utazással tudják ezt elképzelni. Pedig jobban a hazai tapasztalatcseréket kel­lene szorgalmazni, mert ez nem kerülne annyi pénzbe, és itthon is van mit megis­merni. Saját példánkból tud­juk, hogy megtörténik, ami­kor a szomszédos üzem sem al­kalmazza azt a helyes, gaz­daságos technológiát, amit újí­tásként már elfogadott g válla­lat. Sajnos az üzemi sovi­nizmus még mindig gátja a mozgalom fejlődésének. Többet kell törődni a jö­vőben a műszaki propagan­dával is. Ha kell és szüksé­ges, ne legyünk szűkmarkúak. Lássuk célnak magunk előtt azt, hogy váljon újítóvá min­den dolgozó. Széles propa­gandával is segíteni kell min­den tekintetben a munkáso­kat. Meg kell szervezni a műszaki tanácsadást, és a fi­zikai dolgozókat is be kell vonni a műszaki tanácsba. Apró Antal elvtárs pedig ar­ról a fontos, időszerű kér­désről szólott, hogy fizikai és értelmiségi dolgozók bátran kezdeményezzenek, a párt és kormány bízik bennük, és mögöttük áll. Helytelen az, hogy a legnagyobb haszon­nal kecsegtető újítások, talál­mányok bevezetése húzódik a legtovább. Kockázat nélkül nincs újítás. Az újítóknak él­harcosoknak kell lenni az üzemekben, bátran vállalva az új eljárások bevezetését. A tanácskozás leszögezte, hogy javítani kell az újítók, feltalálók erkölcsi megbecsü­lésén. Helyes lenne, ha a ki­váló újítók és feltalálók jel­vényeket, okleveleket kapná­nak. Ez is hozzájárulna, hogy több kedvvel foglalkozná­nak az új technikával. Ál­talában a tanácskozás azt a feladatot határozta meg, amely előttünk áll, hogy né­hány év múlva több élelmet, lakást, ruhát, még jobb- élet- körülményeket biztosítsunk •VWWWWWWWWWW», VWWWW>/WWWVW<WWWW>A/lA^A<WVWVWV>/W» Elkészült a Losonc-Nógrádszakál közös csehszlovák-magyar vasútvonal Nógrádszakál és Litke közötti 9 kilométeres szakasza Mintegy 16 millió forintos költséggel fél éve kezdték meg magyar és csehszlovák vasútépítő munkások a Lo­sonc—Balassagyarmat vasút­vonal közel 25 kilométeres szakaszának újjáépítését. A vasútvonal 9 kilomé­teres csehszlovák szaka­szán már befejeződtek a munkák, a 15,5 kilomé­teres magyar vasútsza­kasz újjáépítése is befe­jezéshez közeledik. csehszlovák gyárak küldték. A csehszlovák vasutak igazgatósága december 31-re kérte a magyar vasútszakasz teljes elkészítését. A vasút­építők azonban 10 napos előnnyel dolgoznak már a va­sútvonalon. A napokban újabb jelen­tős szakaszon, a Nógrád­szakál—Litke közötti 9 kilométeres távon ké­szült el az új vasútvonal. Az országhatártól jövet A csaknem végig megemelt pályatestre a vasbetontalpa­kat magyar ' gyárak készí­tették, az eddiginél csaknem kétszerte erősebb acélsíneket ugyancsak- megközelítették már Litkét a vasútépítők, s szerdán már csak ezer mé­ter hiányzott a vasútvonal egészének újjáépítéséből. minden dolgozónak. Ehhez viszont az szükséges, hogy a vezetők bátran támaszkodja­nak a dolgozókra, a műszaki tervekben szerepeljenek az újítási javaslatok, hogy min­den vezető teljes erejével segítse az újítómozgalmat. Mint a hozzászólások so­rán kiderült, bizony ma még előfordul, hogy itthon nem értékeljük úgy alkotásainkat, mint a külföldi szakemberek. Ezen az állásponton változ­tatni kell. Ne becsüljük le saját iparunkat. Ezt mu­tatja nemcsak a külföldi el­ismerés, hanem az is, hogy például 1958-ban 60 ezerrel több újítás volt, mint 1957- ben. Több, mint huszonhármán szólaltak fel a tanácskozáson. Végeredményben két pont­ban foglalhatnám össze a meghatározott feladatokat. Egy előzőleg megválasztott bizottság egy hónapos vizs­gálata alapján javaslatot ter- jesztenek majd a kormány elé, hozzon határozatot az újító­mozgalom további fellendí­tése érdekében. Elhangzott olyan javaslat, hogy egy, esetleg két évenként szüksé­ges az újítók és feltalá­lók ilyen nagyarányú orszá­gos tanácskozása. A z újítók országos konferenciája igen hasznos volt. Útmutatásul szolgál arra nézve, hogy a jövőben az újítási javasla­tokat több türelemmel kell kezelni, s ha szükséges, na­gyobb anyagi áldozatokkal is segíteni gyorsabb fejlődését. KASSAI JÓZSEF a Salgótarjáni Acélárugyár- újítási megbízottja Kazár és Kisterenye között húzódik meg egy félreeső völgyben az alig 70 lakosií Gyula bányatelep. A kis te­lep 40—50 évvel ezelőtt léte­sült, amikor még a gyulai bányában széntermelés folyt. A bánya már régen meg­szűnt, ám az akkor épített lakóházak ma itt ott marad­iak 22 családnak nyújtva ott- I hont. Az itt lakók a közeli i osztályozón és a kazári üzem- ; egység bányáiban dolgoznak. ; A háziasszonyok, és a gyerme- ; kék részére azonban a telep ! elzártsága nagy problémát je- ' lent. A bevásárlás, az iskolá- ; b a járás különösen most, hogy leesett az első hó, nem tarto­zik a legkellemesebb szóra­kozások közé, hiszen közel 3 kilométert kell gyalogolni- ok. Ezt az utat azonban már hosszú évtizedek alatt meg­szokták az ott lakók, ám most olyan panaszuk van, melynek ügyében Gugyela István hozzánk fordult segít­séget várva. Az osztályozón a vasútháló­zat bővítése révén közel 50 méteren az eddigi út teljesen járhatatlanná vált. így sem tüzelő, sem egyéb dolgok szállítása nem lehetséges. Pa­naszukkal fordultak már az Az 1959 évre tervezett ál­lami beruh ázások összege 13.1 (milliárd forint, az ez évi várható teljesítésnél 2 500 millió forinttal, a hároméves terv jövő évi előirányzatánál pedig 2 200 millió forinttal magasabb. A szövetkezetek saját beruházásait és az ál­lami hitellel történő beru­házásokat is fiigyelemfoevéve összesen 14.7 milliárd forintot fordítunk jövőre beruházásra. Ebiből 76 százalék jut a ter­melő, 24 százalék pedig nem termelő beruházásokra. Ez az előirányzat bár szerény, mégis erőnkhöz mérten a népgazdaság jelentős fejlődé­sét, a szocialista építőmunka gyorsabb előrehaladását biz­tosítja. A beruházások vég­rehajtása megyénkben is hozzájárul majd gazdasági életünk erősödéséhez, a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek javításához. Az ez évi beruházási terv várható teljesítése mintegy 80-90 százalék körül fog mo­zogni megyénkben. Hasonló­nak ígérkezik minit a koráb­bi évékben. Ebben az évben olyan hagy alkotásokat ka­pott megyénk, mint a Hat­van—Salgótarján közötti 21- es sz. műút munkálatai nagy- részének elvégzése, a Zagy- vapálfalvi Üveggyár máso­dik kemencéje építésének megkezdése és sok más kis- sebb-nagyobb beruházás. A beruházási program végre­hajtásának üteme szervezett­sége, néhány olyan tapasz­talattal is szolgál, amelyet feltétlenül szükséges figye­lembe venni, az 1959-es ter­vek elkészítésénél, megkez­désénél és végrehajtásánál. Ez évben károsan hatott megyénkben, hogy építőkhöz, a szolgáltató válla­lathoz, de orvoslást nem nyer­tek. Pedig az út kijavítását 24 óra alatt el lehetne vé­gezni, s ehhez néhány kocsi kőre, és ami nincs, jóaka­ratra, segítő szándékra volna szükség. A másik, s ez a súlyosabb probléma, amelyek kárát a legfiatalabbak látják: a tej­ellátás a kicsinyek számára sohasem volt biztosított. A gyermekes szülők Surányi Pista bácsit kérték meg, se­gítsen gondjukon. Közösen adták össze a forintokat egy tehén vásárlására. A kis te­lep tehenének istálló is kell. Ez az istálló pedig nem a la­kóházak udvarában áll, ha­nem az erdőgazdaság terüle­tén. Már arra is hajlandók volnának, hogy megveszik a telket. Az erdőgazdaság azon­ban, miután kiadta a rende­letet az istálló felszámolására, némaságba burkolódzott. Hiá­ba kérték levélben aláírások sokaságával az istálló mara­dását, mert válasz csak nem érkezett. Jó lenne, ha segítenének az illetékes szervek a kis telep lakóin, s mi hisszük, ez nem lehetetlen, csak egy kis jó­akaratra van szükség. sok helyen szétaprózták a beruházási összegeket, s nem kevésbé az, hogy nem alakult megfelelően a befejezetlen beruházá­sok állománya, sőt a korábbi éveikhez vi­szonyítva növekedés tapasz­talható. A párt és a kormány okul­va az elmúlt évek beruhá­zási politikájának tapaszta­lataiból, már jó előre meg­felelő intézkedéseket tett az 1959-es programot illetően. Fddig például az volt a gya­korlat, hogy csak április 5- ig kellett benyújtani a bank­hoz a beruházási tervdoku­mentációkat Most rendelet mondja ki, hogy az 1959. évi dokumentációkat már ez év december 5-ig biztosítani kell, s a beruházások végre­hajtására ki kell jelölni a •kivitelező vállalatokat. A jö­vő évi szerződéseket is még ez évben be kell jelenteni. Ez az eljárás biztosítja azt, hogy nem fordulhat elő jövőre ami az idén is megtörtént, hogy bizonyos ideig hiányos dckumentáoió alapján folyó­sították a beruházási hitelt. Ezen túlmenően azonban ez a közel 4 hónapos előny több más lehetőséget ás biz­tosít amelyet mind a beru­házók. mind a kivitelezők előnyösen hasznosíthatnak. Mindenekelőtt a korábbi gyakorlattól eltérően már az év első negyedet is hasznosíthatják a prog­ram megvalósítására. Ez pedig megköveteli azt, hogy elejét vegyék minden­féle megnyugvásnak, mond­ván, hogy van még idő és meggondoltan, körültekintően szervezzék meg a végrehaj­tást. Nem kevésbé fontos az, hogy van idő a tervezés és kivitelezés megalapozására. Van idő arra, hogy lefarag­janak mindenféle túlmérete­zést, s a lehető leggazdasá­gosabb kivitelezési módot jelöljék ki. Adva van a le­hetőség arra is, hogy felké­A Zagyvapálfalvi Bánya- gépgyár épp úgy, mint a me­gye többi ipari üzeme újabb lépést tesz előre az 1959-es tervévben. A fiatal gyár termékeit már az 1957—58-as évben is több külföldi ország­ban megismerték. De a gondosan elkészített, modern bányagépek iránt évről évre nagyobb a külföl­di érdeklődés. Az 1959-es év­ben is újabb külföldi orszá­gok tartanak számot a Zagy­vapálfalvi Bányagépgyárban készült bányagépekre. S hogy a megrendelők és az érdeklődők igényeit a le­hető legkedvezőbben tudják kielégíteni, az új tervévben újabb gépeket állítanak mun­kába. A Bányagépgyár eszterga­gépparkjának felújítása és a kapacitás bővítése érdekében három darab új csúcseszter­táridők megrövidítésére, az építkezések gyorsabb ütemé­nek megvalósítására. Anyagi lehetőségeámk megkövetelik azit is, hogy eltérően az ez évitől, minél kisebb legyen a megkezdett és átmenő be­ruházások aránya. Adva van a lehetőség, amely egyben követelmény is, hogy koncentrálják a beruhá­zásokat, számolják fel az eddig tapasztalható elaprózottságot. Ezért szükséges, hogy első­sorban az 1958-as beruházá­si programban tapasztallhaitó lemaradást pótolják. Ugyan­is új munkák .kivitelezését csak akikor kezdhetik meg, ha ezt a feladatot teljesítették, il­letve az áthúzódó építkeaé- sek ez évre eső részét végre­hajtották. Általában ebben az eszten­dőben a kormány erőtelje­sebben és szigorúbban lép fel minden lazaság, felesle­ges költekezés és meggondo­latlanság ellen. Ez nem szol­gál egyéb célt, minthogy a dolgozó nép pénzét, a nép­gazdaság anyaigi erejét cél­szerűen, nagy gondossággal, s a szocialista építő munka érdekeinek legteljesebb fi­gyelembevételével használ­ják fel. A beruházási tervek, do­kumentációk, szerződések előkészítése azonban a dolog­nak csak egyik oldala. Nem kevésbé fontos, hogy az idei tapasztalatok alapján mind a megyei építőipari vállalat, de főleg a tanácsi építőipari vállalat magasabb munika- szervezettséget, a rendelke­zésre álló kapacitás jobb ki­használását biztosítsák — egyszóval: jól, gyorsan és olcsón valósítsák meg a Beru­házások kivitelezését. Ez nemcsak és nem elsősor­ban gazdasági, hanem poli­tikai kérdés, mert e felada­tok megvalósítása egybevág a dolgozó nép. a munkásosz­tály érdekeivel és kívánsá­gával. gapadot terveznek munkába állítani. A hajtóműgyártás fejlesz­tése érdekében egy darab lefejtő marógépet állíta­nak munkába, de ezenkí­vül igen lényeges minő­ségi javulást hoz majd egy elektromos hőkezelő kemence üzembehelye­zése, amellyel a hajtóművek fo­gaskerekeinek gyártását te­szik jobbá. A kemence ezen­kívül jól szolgálja majd a bányákban működő gépek tartalék alkatrészeinek bizto­sítását is. Az új évben a görgő­gyártáshoz csőmegmunkáló hidraulikus vezérlésű fúrómü­vet állítanak be, amely amel­lett, hogy a hosszú csövek megmunkálását kedvezően oldja meg, a minőséget is lé­nyegesen megjavítja majd. Egy kis bányatelep lakóinak jogos panasza szüljencik a ki vitel ezesi ha­A bányagépgyár a minőségi igények kielégítésére törekszik Szervezetten ismerik meg a kisiparosok az OKISZ lil. küldöttgyűlésének anyagát A járási és megyei küldött- gyűlések után ez év decem­ber 5-én és 6-án tartotta az ország kisiparossága III. Or­szágos Küldöttgyűlését, ame­lyen a párt és a kormány számos vezető személyisége is részt vett. A kisiparosok megbecsülé­sének egyik jeleként a küldött- gyűlésen hat kisiparos kor- inanyKitüntetésben részesült, 33-an pedig a könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntetést kapták meg, köztük Dorogi István szabó, a balassagyar­mati járási csoport titkára. Megyénket összesen 11 fő képviselte a tanácskozáson. ; A vitában Sándor István salgótarjáni cipész szólalt fel és beszélt megyénk kis­iparosainak helyzetéről, mun­kájáról. Az országos választ­mány megválasztása során Sándor István cipész rendes tagként, Naszáli Aladár kefekötő pedig póttagként képviseli me­gyénk kisiparosait az új vezetőségben. A küldöttgyűlés számos fontos határozatot is hozott. Többek között a határozat kimondja, hogy erősíteni kell a kapcsolatokat a KIOSZ, valamint a párt- és állam- igazgatási szervek, a Haza­fias Népfront között. Na­gyobb lehetőséget kell nyúj­tani arra, hogy a kisiparosok megismer­jék a KTSZ-ek életét, tevékenységét, támogatni kell a szövetkezetek meg­alakítását. A határozat utal ai’ra, hogy következetesebben fel kell lépni a törvénysértők és a kontárok ellen is. Fokozni kell a kisiparosság tevékeny­ségét a lakosság helyi szük­ségleteinek jobb kielégítése érdekében. Az országos küldöttgyűlés beszámolójának, vitájának és határozatainak anyagát megyénk kisiparosai szer­vezetten ismerik majd meg. Szerdán megyei vezető­ségi ülést tartottak a KIOSZ-ban, jövő héten Pász- tón és Salgótarjánban, majd a további napokban a többi járási csoportoknál is aktí- vaértekezleteket tartanak. I KARÁCSONYI I I VASÁR | \ Balassagyarmaton j j a Népbolt í árudákban j december 10-24-ig i j BÖ ÁRUVÁLASZTÉKKAL i 1 ÁLLUNK I i KEDVES VEVŐINK f j SZOLGÁLATÁRA {

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents